Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A hazai infláció alakulása a Maastrichti kritériumok tükrében Készítette: Tóth Barbara Budapest,

2 Tartalom Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Bevezetés Konvergencia új megközelítésben A Maastrichti kritériumrendszer kihívása a fejlődő országok számára az árstabilitási kritérium A Maastrichti konvergencia kritériumok Mitől képez speciális esetet az árstabilitási kritérium? Balassa-Samuelson hatás a fejlődő országok gazdaságára és az eurózónában Konvergencia az Európai Unió tagországaival szemben Sziget-modell A sziget-modell Magyarországra vetítve Konvergencia az összes többi kritérium és az infláció között Mi a Maastrichti kritériumrendszer valódi célja, milyen keretek közt érvényesülhet az alkalmazkodási folyamat Magyarország, vagy más országok esetében? Az ERM II. rendszer A magyarországi monetáris politika hatásköre, lehetőségei, monetáris politika az euró bevezetéséért A forint euróval szembeni ingadozási sávjának eltörlése Inflációs várakozások korlátai Infláció költségei

3 5.2. Várakozások önbeteljesülése, anticipált infláció Nemzetközi kitekintés Példát statuálhat-e Szlovénia Magyarország számára gazdasági fejlődésével? Konvergencia törvényszerűségei a környező országokban A költségvetési deficit és az államkötvények hozamainak alakulása és befolyása az inflációra (saját számítások) A reálkamat és fogyasztói árindex kapcsolata Állampapírok referenciahozamának, és a kamatszelvényeknek inflációval való kapcsolata Az euró/forint árfolyam, a központi kamatláb és az infláció összefüggése Összegzés Mellékletek Irodalomjegyzék

4 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.ábra: Az infláció alakulása Magyarországon ábra: A háztartások által felvett hitelek alakulása Magyarországon ábra: Infláció legyezőábrája ábra: Maastrichti inflációs kritérium és a szlovéniai infláció alakulása ábra: Egyes árkategóriák éves növekedése ábra: Gazdasági növekedés a közép-kelet-európai régióban ábra: Gazdasági növekedés Magyarországon ábra: Fogyasztói árindex alakulása Magyarországon ábra: A magyar jegybanki alapkamat 2005.jan márc táblázat: Ausztrália főbb makroadatai táblázat: Képzeletbeli sziget adatai táblázat: Folyó fizetési mérleg alakulása Magyarországon táblázat: Magyarország lakossága táblázat: Szlovénia államadóssága a GDP százalékában táblázat: Magyarország nettó külföldi adóssága és a költségvetés bruttó adóssága táblázat: Éves reálhozam és fogyasztói árindex közötti kapcsolat táblázat: Devizában fennálló nettó külföldi adósság a GDP százalékában

5 Bevezetés Dolgozatom témájául a hazai infláció alakulását választottam, a Maastrichti kritériumok tükrében. A Maastrichti kritériumok és az infláció kapcsolata több szempontból is érdekes lehet. A Maastrichti kritériumokat azért hívják konvergencia kritériumoknak, mivel ahhoz, hogy az Európai Unió egy tagországa csatlakozhasson a monetáris unióhoz, mutatóinak konvergálnia kell a monetáris unióban már résztvevő tagországok mutatóihoz. Mindezt az euróövezet gazdasági kiegyensúlyozottságának és stabilitásának megőrzéséért szükséges elérni. A kutatásom alapja is a konvergencia/alkalmazkodás folyamatának, valamint az infláció hatásainak, összefüggéseinek vizsgálata. Az elemzést megelőzően azt feltételezem, hogy egy nagyobb egységhez esetünkben az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az adott ország (Magyarország) gazdasága felzárkózik a többi országéhoz, és hosszú távon feltétlenül felzárkózik a közösségben zajló folyamatokhoz és trendekhez. Ezt az előzetes feltételezést nem csak Magyarország, hanem más közép-kelet-európai országok esetében is vizsgálom. A konvergencia aspektusát megpróbálom rávetíteni az egyes mutatókra is, és elemzem, hogy azok milyen összefüggésben állnak egymással. Bemutatom például azt, hogy az infláció növekedése milyen hatással van a költségvetési hiány, vagy a hosszú lejáratú kamatlábak alakulására. Próbálok választ keresni rá, hogy meddig terjed a magyar monetáris politika hatásköre, mennyire képes befolyásolni az egyes gazdasági folyamatokat, így például a forint stabilitását. Górcső alá veszem a költségvetési deficit és az infláció alakulásának összefüggéseit, valamint az euró/forint árfolyam és a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájának relációit. Mindemellett azt a hipotézist vizsgálom, hogy az árszínvonalra vonatkozó kritérium teljesítése nagyobb akadályt jelent-e az újonnan csatlakozó országok számára, mint a többi referenciaérték elérése. Ezt az állítást a Balassa-Samuelson tétellel próbálom alátámasztani. 6

6 Különösen összetett feladatnak találtam az infláció hatásvizsgálatát, hiszen a fogyasztói árindex alakulását számos külső tényező befolyásolja, ezekről teljes körű elemzést nyújtani szinte lehetetlen. Igyekeztem azokat a részeket kiragadni, melyek valóban relevánsnak számítanak, vagy éppen aktuális kérdést feszegetnek. Egyes hipotéziseimet próbáltam saját számításokkal is alátámasztani. Munkám többnyire korábbi feltételezéseim cáfolatára, vagy alátámasztására fekteti a hangsúlyt. Mindemellett igyekszem egy szélesebb körű áttekintést nyújtani az egyes kritériumok teljesíthetőségéről Magyarország számára, arról hogy hol tartunk jelenleg a tökéletes konvergenciához vezető ösvényen. A tanulmányhoz kapcsolódó kutatást október 20-án zártam le. 7

7 1. Konvergencia új megközelítésben Napjainkban egyre többet halljuk a konvergencia szót mindenféle kontextusban, akár az Európai Monetáris Unióhoz kapcsolódóan, akár Magyarország kormányának új gazdaságpolitikai programja kapcsán. A konvergencia szó összetartást, felzárkózást, az egymáshoz való alkalmazkodás eredményeként kialakuló hasonlóságot jelent. Magát a fogalmat számos területen használják, beszélnek konvergenciáról az evolúciót kutatók, a matematikusok, a geológusok, illetve a közgazdászok is. A konvergencia leginkább használható rokon-értelmű szava lehet a felzárkózás. A kutatás során észrevettem, hogy a Maastrichti kritériumok vonatkozásában is többféleképpen értelmezhető maga a konvergencia mint fogalom. Mielőtt rátérnénk erre a kérdéskörre, röviden fussuk át a kritériumrendszer meglétének eredetét, kialakulásának okait! Az európai integráció napjainkra már elválaszthatatlanná vált a közös európai pénztől, az Európai Monetáris Unióban használt eurótól. Több mint négy évtizednek kellett eltelnie, hogy az Európai Gazdasági Közösség megalakulásától kezdve (1957.) eljuthassunk a vámunióig, majd a közös piacig, végül a közös pénz bevezetéséig. Már 1970-ben felvetődött a közös pénz bevezetésének gondolata. A tagállamok ekkor Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt bízták meg az ötlet kivitelezésével. Werner nagyszabású tervvel állt elő, úgy gondolta, hogy 1980-ig be lehet vezetni a közös valutát, amit ekkor még nem neveztek eurónak. A körülmények azonban nem a tervek szerint alakultak, az olajválság gátat vetett az euró bevezetésének. A közös pénz gondolata 1989-ben újra előkerült. Ekkor a közösség kormányának számító Európai Bizottság vezetője, a francia Jacques Delors állt elő egy elképzeléssel. Ezúttal sikerült kézzel foghatóvá tenni a közös pénz tervét. Ám természetesen nem lehetett az eurót minden országban automatikusan bevezetni, ez semmiképp sem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy adott ország bevezethesse a közös pénzt, a Maastrichti kritériumokat teljesítenie kell, valamint számos egyéb követelésnek meg kell felelni gazdaságának és jogrendszerének. 8

8 Alapvetően azért hívják a Maastrichti kritériumokat konvergencia kritériumoknak, mert ahhoz, hogy egy ország csatlakozhasson a monetáris unióhoz, az alapvető makromutatóinak konvergálnia kell az EU átlaghoz. Ez az az elvárás, melynek teljesítése nélkül tulajdonképpen bármilyen fejletlen európai állam csatlakozhatna az eurózónához, ezzel lehúzva annak globális teljesítményét, illetve felélve a többi nettó befizető hozzájárulásait támogatások formájában. Tehát fontos a versenyképesség megléte, mert egy ország minél versenyképesebb, annál gyorsabban lesz képes felzárkózni, vagy úgymond konvergálni. Az EU intézményrendszere számos eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy olyan ország csatlakozzon már magához az Európai Unióhoz is, amely később nem lesz képes a felzárkózáshoz. Ez amiatt is hátrányos lenne, mivel mára minden csatlakozott állam számára kötelezővé tették, hogy a jövőben csatlakozzon a monetáris unióhoz, és bevezesse az eurót, a közös valutát. Még a jelenlegi rendszerben is több alkalommal előfordult, hogy a régebbi fejlettebb tagországok több csatornán hangot adtak azon álláspontjuknak, mely szerint nem tartják jónak további, kevésbé fejlett ország felvételét, hiszen az csak effektíve a források nagymértékű elvonását eredményezné. Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy minden esetben alapvető folyamat, hogy a nemzetek gazdasága egymás felé konvergál, és mindez alapvető feltétele egy jól működő szövetségnek. Első hipotézisünk lehetne tehát, hogy amennyiben egy ország csatlakozik bármilyen fajta szövetséghez, gazdasági csoportosuláshoz, hosszú távon törvényszerű, hogy gazdasága felzárkózzon a többi tagországéhoz, azok szintjéhez. Ezt nevezhetjük egy feltétlen válasz-reakciónak is, ami az után következik be, miután egy ország csatlakozik az Európai Közösséghez. Ezt a folyamatot a sziget-modellel próbálom majd bemutatni a későbbiekben. Ezen felül még 2 dimenziót vennék sorra, melyek felfedezhetőek a konvergenciával kapcsolatos vizsgálódás során. Közülük az első, mely szerint az inflációs kritérium szorosan összefügg az összes többi kritériummal. Azaz az árstabilitási kritérium teljesítésére kemény hatással van adott ország hosszú lejáratú kamatlába, költségvetési hiánya, államadóssága, illetve az 9

9 árfolyam stabilitása is. Mindez fordítva is ugyanígy elmondható, az infláció befolyást gyakorol az összes többi kritériumra, az ország makromutatóira. Az árstabilitási kritérium nem csak ebből a szempontból kivétel a többi között. Bár a magyar szakirodalom több helyen is szigorúnak értékeli a konvergencia kritériumokat, valójában egy egészségesen működő gazdaság számára ezek a követelmények nem jelenthetnek túl nagy akadályt. Azt ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a fejlődő országok számára az inflációs kritérium teljesítése jelenti a legnagyobb kihívást. Ez több okból kifolyólag van így. A kis nyitott gazdaságokra minden külső befolyás, minden piaci anomália, vagy kritikus állapot jelentős kihatással van. Ez ellen semmilyen módon nem tudnak védekezni, hiszen számos nemzetközi szabály megtiltja a protekcionista gazdaságpolitikát sejtető intézkedéseket. Más részről ugyanide kapcsolható még a Balassa-Samuelson tétel által leírt folyamat is. A fejlődő országokban az eleve alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint, nagyobb potenciált rejt magában a növekedéshez, mint egy már fejlett gazdaság. Ez a későbbi gyorsabb növekedés, a külföldi tőkebefektetések, a szolgáltatások szektorában végbemenő bérnövekedés pedig önmagában egy árszínvonal növekedéshez vezet, inflációt generál. 10

10 2. A Maastrichti kritériumrendszer kihívása a fejlődő országok számára az árstabilitási kritérium 2.1 A Maastrichti konvergencia kritériumok Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, teljesíteni kell a Maastrichti kritériumokat. A Maastrichti kritériumokat a Maastrichti Szerződésben határozták meg, melyet február 7-én írtak alá, s melynek döntései meghatározzák azokat a szempontokat, melyek alapján egy adott ország gazdasága érettnek bizonyulhat a valutaunióban való részvételre. A konkrét kritériumokban megfogalmazott számok mögött valószínűleg nem kell felfedeznünk komolyabb matematikai számításokra alapozott közgazdászok által deklarált kemény értékeket, ezt abból is sejthetjük, hogy valójában a kritériumok többségükben egy normálisan és egészségesen működő gazdaság számára teljesíthetőnek tűnnek. Az egész rendszer tulajdonképpen arra irányul, hogy csak az árstabilitás és az euróövezet koherenciájának fenntartását elősegítő gazdasági feltételekkel bíró tagállamok vegyenek részt az euróövezetben. Mielőtt konkrétan rátérnék az árstabilitási kritérium speciális esetére, vegyük sorra magukat a kritériumokat. A kritériumok két csoportra oszthatók, jogi és gazdasági kritériumokra. A Maastrichti Szerződés joganyagának ratifikálása saját joganyagába az eurót bevezetni kívánó ország számára elsődleges feladat. Ezen kívül a tagországok vállalták, hogy hazai jogrendjüket harmonizálják az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszerének joganyagával. Jogi kritériumok közé tartozik a jegybanki függetlenség, az úgynevezett személyi függetlenség, a működési és a pénzügyi függetlenség. A gazdasági feltétel a Maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése. A konvergencia kritériumok összefüggő, egységes csomagot képeznek, és valamennyit teljesíteni kell, mivel a Szerződés egyenlő alapon sorolja föl a szempontokat, nem rangsorolva azokat. Nagyon fontos még az is, hogy a kritériumokat tényleges, valódi 11

11 adatok alapján kell teljesíteni. A kritériumok alkalmazásában pedig következetesen, átláthatóan és egyszerűen kell eljárni. A közös pénz egyes tagállamokban történő bevezetéséhez szükséges feltételek a következők: - Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. - Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. - Árfolyamok stabilitása: az EMS (European Monetary System) árfolyammechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le. - Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg (utóbbi az esetben elvileg elfogadhatónak tekintik a 60%-nál magasabb szintet is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). A feltételeket az euróövezethez való csatlakozás előtt két évig folyamatosan kell teljesíteni. A konvergencia kritériumok meghatározó jelentősége, hogy egy tagállamnak a monetáris unió harmadik szakaszában való részvételéről az EU állam- és kormányfői a konvergencia kritériumok tejesítése alapján határoznak. Mivel dolgozatom témája a magyarországi infláció alakulása a maastrichti kritériumrendszer tükrében, ezért a legfontosabb kritérium az árstabilitás kritérium lesz az elemzéshez. Természetesen nem tudunk eltekinteni a többi szemponttól sem, hiszen ahogyan azt már említettem, minden egyes kritérium azonos rangú, és elengedhetetlen feltétele a közös valuta bevezetésének. Fontos, hogy az árstabilitás alatt, hosszú távú növekedést maximalizáló, optimális inflációt értünk, tehát nem egy inflációmentes árszintet. 12

12 2.2 Mitől képez speciális esetet az árstabilitási kritérium? Az árstabilitási kritérium az egyetlen a kritériumok közül, amely esetlegesen indokoltan problémát okozhat a fejlődő országok számára. Az indok erre az lehet, hogy adott körülményeket feltételezve a fejlődő országok konvergenciája árszínvonal növekedést generál, bizonyos külső tényezők miatt. Először nézzük meg, hogy a kritériumot hogyan alkalmazza az Európai Központi Bank! A Szerződés rendelkezései az árak alakulásával kapcsolatban: Az e Szerződés 121, cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az inflációt a fogyasztóárindex segítségével összehasonlítható alapon, a tagállami fogalom meghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni. 1 A szerződés alkalmazása a következőképpen zajlik a gyakorlatban: A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) legutóbbi 12 havi változását az előző 12 havi átlaghoz képest veszik. A 2007-ben megjelent konvergenciajelentés így a következő példát veszi: A 2006 áprilisától márciusig figyelt referencia-időszakban a három legalacsonyabb inflációs-rátával bíró tagország Finnország (1,3%), Lengyelország (1,5%) és Svédország (1,6%) volt. Ezek súlyozatlan számtani átlagát véve az átlagos inflációs ráta 1,5%. Ehhez hozzáadva a másfél százalékpontot 3%-ot kapunk. 1 Magyarország esetében szükség volt a statisztikai rendszert összhangba hozni az Eurostat előírásaival módszertani szempontból. Így aztán szükség van már a harmonizált fogyasztói árindex számolására is, a nemzeti árindex mellett, ma tehát már a magyar harmonizált fogyasztói kosár megfelel az Európai Unió előírásainak. 1 EKB konvergenciajelentés május (8.oldal) 13

13 Tíz-tizenöt esztendőre visszatekintve, elmondhatjuk, hogy a legtöbb országban különösen az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz közép- és kelet-európai országokban az infláció mértéke nagyságrendekkel csökkent. Másik fontos eredmény, hogy ennek következtében általában nem kell túl drasztikus intézkedéseket bevezetni az infláció leküzdéséhez. 2 Ugyanakkor, ha rövidebb távon gondolkodunk, megállapíthatjuk, hogy Magyarországon például 2005 után nőtt az infláció, de ez a trend már 2004 óta kimutatható több országban is. Ennek fő oka az energiaárak (így főként az olaj árának) globális növekedése, illetve az élelmiszerárak folyamatos emelkedése. Az élelmiszerárak növekedése összefüggésbe hozható a nyári aszályokkal, vagy különböző váratlan természeti katasztrófák pusztításaival, amelyek miatt az alapanyagok ára is gyakran a vártnál jóval magasabb. Másik összetevő a reáljövedelem- és hitelnövekedés által támogatott belföldi kereslet növekedése. Aktualitás ezzel kapcsolatban az amerikai hitelpiaci válság, ami begyűrűzve az európai országok gazdaságába közvetetten szintén inflációt generál. A munkaerőköltség emelkedése szintén hozzájárul az inflációhoz. A külső inflációs hatások különösen veszélyesek az olyan országokra, mint amilyen például Magyarország. Ezek a kis nyitott országok ugyanis rá vannak szorulva az importra, különösen a nyersanyagokra, és ezek árszintnövekedését semmi esetre sem tudjuk befolyásolni, így inflációt gerjesztenek. A fenntartható árstabilitást elősegítő környezet teremtése, megbízható fiskális politikát és mérsékelt béremeléseket kíván. Az árstabilitás felé mutató konvergencia elérése érdekében minden országban elkerülhetetlen a megfelelő monetáris politika folytatása. Ez egyes esetekben a normálisnál intenzívebb beavatkozást is jelenthet, például a hazai valuta nominális felértékelődésének elősegítését fiskális eszközökkel. Magyarország kis ország, így árszínvonalát erősen befolyásolja a világpiaci termékek ára, emellett a felzárkózási folyamat is felhajtja az árakat. A csatlakozás előtt és után lezajló konvergenciával kapcsolatos automatikus folyamatok is többnyire inflációt generálnak. Így például a külföldről érkező tőkebefektetések, a termelékenység növekedése, a külföldi országok multinacionális vállalatainak betelepülése az országba. 2 EKB konvergenciajelentés május 14

14 Már a csatlakozás előtt megfigyelhető volt a folyamat, ahogyan minden iparágban megjelentek az új, külföldi leányok. A bankrendszer esetében is komoly változások mentek végbe. Itt nemcsak az egységesítésre vonatkozó törekvésekre gondolok, hanem az osztrák, német bankhálózatok megjelenésére a piacon. Mindez persze nem csak a pénzügyi szférában volt észrevehető, beszélhetünk akár a telekommunikációról, építőiparról, vagy bármelyik szektorról. Ez a folyamatos, és egyre nagyobb volumenű külföldi jelenlét folyó fizetési mérleghiányhoz, valamint inflációhoz vezet. A konvergencia-folyamatból következő most felsorolt automatizmusok mellett létezik még egy hátráltató folyamat, mellyel számolnunk kell Magyarország esetében, ez pedig a Balassa-Samuelson hatás. 15

15 2.3. Balassa-Samuelson hatás a fejlődő országok gazdaságára és az eurózónában A mellékletben látható 1. számú melléklet alapján, amely az egyes országok inflációjának alakulását mutatja 1997-től 2005-ig, megállapíthatjuk, hogy a fejlődő és a fejlett országok között meglehetősen nagy különbségek vannak e téren. Vegyük példának Franciaországot, Németországot, ahol kivételesen mindkét esetben - a legutolsó adat az inflációra 1,9 %, vagy vehetnénk a szomszédos Ausztriát, ahol ben átlagosan 2,1 % volt az infláció. Ezzel szemben a fejlődő országok csoportja ennél pár százalékkal magasabb átlagot mutat. Erre a Balassa-Samuelson hatás elmélete ad magyarázatot. A Balassa-Samuelson hatás szerint, egy termelékenységének növekedésében kereskedelmi partnereit rendszeresen megelőző országban a reálárfolyam felértékelődik, vagyis erősödik a nominális árfolyam, illetve magasabb lesz az infláció. 3 Az elmélet szerint ugyanis a kevésbé fejlett országokban, az egyes szektorokban a termelékenységnövekedés eltérő mértékű. A Balassa-Samuelson tétel 2 fő részre tagolja a javakat. Az egyik a külkereskedelmi forgalomban résztvevő tradable jószágok csoportja, a másik pedig a szolgáltatások, az úgynevezett non-tradable javak csoportja. A tradable szektor termelékenységének növekedése evidens módon a szektorban foglalkoztatottak bérszínvonalát is növeli. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a fizikai termékek árát többnyire a világpiaci ár határozza meg, tehát az hogy mennyiért tudják adott terméket a világpiacon előállítani. Elkerülhetetlen tény, hogy a tradable szektor bérszínvonalának emelkedése minden esetben átgyűrűzik a non-tradable szektorba is, a munkaerőpiacon fennálló versenynek köszönhetően. Persze a szolgáltatások szektorában úgy jön létre a bérszínvonal emelkedés, hogy azt nem előzi meg a termelékenység javulása. Tehát a szolgáltatások ára relatíve alacsonyabb lesz a fejlődő országokban, mint a fejlett országokban. A fizikai javak szektorában jelentősebb béremelkedés megy végbe a fejlődő országokban, mivel nyilvánvalóan egy kevésbé fejlett ország gyorsabb ütemű 3 Mihály András (szerk.) A Balassa-Samuelson hatás becsült mértéke 5 közép-és kelet európai országban (összefoglaló tanulmány); MNB Füzetek; 2002/ 5. 16

16 növekedést tud produkálni, mint egy eleve fejlett ország (pl. USA, Németország). Ez az ütem pedig a fentiekben magyarázott módon inflációt generál. Az euró bevezetésekor a keresztárfolyam alakulástól úgymond megtisztulnak majd az árak, ez még erősebb befolyást enged a világpiaci árnak. Az eurózónához való csatlakozás másik jelentős következménye a közép-kelet-európai országok számára, hogy csökkennek majd a kockázati felárak, a kamatlábak és a tranzakciós költségek is. Nem utolsó sorban, fontos még megemlíteni, hogy a befektetők és a piaci szereplők várakozásait jelentősen befolyásolja az előzőek miatt az, hogy mi lesz az a reálisnak tűnő időpont, amikor az euró bevezetésre kerülhet. A hozamok ugyanis ekkor előreláthatólag jelentős mértékben csökkenni fognak. Azokban az országokban, ahol már eurót használnak, nem teljesen egységesek a hozamok ugyan, de ez hosszútávon valószínűleg mégis ebbe az irányba fog elmenni. Ugyanis a jelenleg még forgalomban lévő hosszú lejáratú államkötvényeket több országban még akkor bocsátották ki, amikor nem a közös valutát használták. Szapáry György tanulmánya rámutat, hogy a Balassa-Samuelson-effektus az eurózónán belül is működik. Ezzel kapcsolatban az Európai Központi Bank és az IMF is közölt már tanulmányokat. Ráadásul a felvételre váró országoknak a Balassa-Samuelson hatást meghaladó árkorrekciókkal is szembe kell nézniük. Ezzel Szapáry György valószínűleg arra próbált rámutatni, hogy a tagországok homogenitásának előfeltételét jelentő konvergenciát és egységességet folyamatos reformokkal lehet csak kivitelezni. Ezek a reformok természetesen költségekkel járnak és hosszú távon szintén inflációgerjesztő hatásúak, bár kevésbé stabil és kimutatható módon, mint a Balassa-Samuelson tétel esetében. (távközlés, energiaszolgáltatás, szállítás és egészségügy liberalizációja) 4 A korábban említett tanulmányok, publikációk szerint a Balassa-Samuelson-hatás 1-1,5 százalékponttal járul hozzá a magyarországi inflációhoz (egyes szerzők szerint ez a hatás akár 3% is lehet). 4 Szapáry György: Az árfolyamrendszer kiválasztása az átmenet országaiban az EMU csatlakozás előtt Közgazdasági Szemle;

17 Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az euróövezetben 2%-os infláció jelenti az árstabilitást, akkor nálunk ez az érték 3-3,5%. Ezt azonban a Maastrichti kritérium rendszer felállításakor figyelmen kívül hagyták a referencia értékek meghatározói. Így a régiónkban elhelyezkedő országoknak a Balassa- Samuelson hatással együtt, vagy nélküle, de mindenképpen azt a kritériumot kell teljesíteniük, amit a referencia-időszakban kiszámítottak, tekintet nélkül arra, hogy hol, és milyen mértékben érvényesül az effektus. 18

18 3. Konvergencia az Európai Unió tagországaival szemben 3.1. Sziget-modell Mi történne, ha egy képzeletbeli, teljesen fejletlen szigetet Ausztráliához csatolnánk? Érdekes a kérdés, bár kissé szélsőséges példa, érdemes párhuzamot vonni szigetmodellünk és az Európai Unióhoz csatlakozó államok között. A sziget-modellel azt kívánom bebizonyítani, hogy a Közösséghez való csatlakozáskor hosszú távon minden szempontból konvergál majd a csatlakozó ország gazdasága a már létező csoport adottságaihoz. Tehát vegyünk példának egy, az óceánon úszkáló szigetet, őslakókkal, fejletlen infrastruktúrával, cserekereskedelemmel. A sziget egyszer nekiütközik Ausztráliának és az ország részeként folytatja működését. A csatlakozás következtében megindul egy természetes alkalmazkodás, amit nevezhetünk akár egy reakciószerű, lassú konvergenciának is. Lakosság 20.8 millió egy főre jutó GDP 52,350 AUD Ingatlanárak 460 AUD/m 2 a háztartások hitelállománya a GDP arányában 119% 5 éves infláció átlaga 2.1% GDP növekedés 5 éves átlaga 4.2% 1. táblázat: Ausztrália főbb makroadatai Forrás: OTP, Investors handbook A fenti táblázatban Ausztrália néhány mutatóját látjuk. Ha párhuzamot szeretnénk vonni sziget-modellünk és az Európai Unió közé, akkor itt tulajdonképpen Ausztrália lenne maga az EU, és a kis sziget akár Magyarország, vagy valamelyik fejlődő, kelet-közép európai ország. Abban a pillanatban, amikor szigetünk összekapcsolódik Ausztráliával, elindul egy lassú folyamat mindkét oldalon. 19

19 Ahogyan az EU adatait, mutatóit, teljesítményét is befolyásolná pl. Törökország, vagy Horvátország csatlakozása, úgy az ausztrál államnak is tudomást kell vennie a kis fejletlen szigetről és állami támogatásokkal segíteni a sziget gazdasági felzárkózását. Gondoskodni kell megfelelő infrastruktúra kiépítéséről, az ott lakók iskoláztatásáról stb. Az új tagállamokban az egységes piac ugyanígy reál és nominális konvergenciát hoz létre. 10 évvel ezelőtt Most 1 millió (bevándorlókkal 1 millió Lakosság együtt) 7900 AUD egy főre jutó GDP AUD 32 AUD/m2 ingatlan árak 280 AUD/m2 1% a háztartások hitelállománya a GDP arányában 50% 3% 10 éves infláció átlag 7.5% 2% GDP növekedés 9% 3% folyó fizetési mérleg 25% 2. táblázat: Képzeletbeli sziget adatai Forrás: OTP, Investors handbook A fenti táblázatban képzeletbeli szigetünk 10 évvel ezelőtti, és jelenlegi mutatói láthatók. Ezeket az adatokat kétféle szempontból is megközelíthetjük. Egyrészt észrevehetjük, hogy az infláció viszonylag magas lett, valamint a folyó fizetési mérleghiány is jelentős. Nem beszélve a háztartások eladósodottságáról. Ezek az adatok megtévesztőek lehetnek, és akár gazdasági nehézségekre is utalhatnak, ám észre kell vennünk, hogy az egy főre jutó GDP többszörösére nőtt, ami azt jelenti, hogy a sziget produktivitása megváltozott. Tehát lehetséges, hogy bár a makromutatók egy krízist sejtetnek, ám mögöttük gyors reál és nominál konvergencia áll. A csatlakozás után megindulnak a tőkebefektetések, a befektetési ráta is jóval magasabb. A magasabb termelékenység nominális felértékelődést jelent a közös pénznemmel szemben. A szakirodalomban tulajdonképpen ezt a reálfelértékelődési folyamatot nevezik árkonvergenciának. Magyarország esetében az euróval szemben 20

20 beszélhetünk reálfelértékelődésről, bár ezt a reálfelértékelődést rengeteg külső hatás befolyásolja. A privát szektor eladósodottsága nő, tehát a háztartások egyre több hitelt vesznek fel, akár fogyasztási, akár befektetési célokra. A bank-szektor szabályozásait egységesítik, ezzel könnyebben kezelhetővé téve a két ország egymás közötti tranzakcióit. Az alacsony munkabérek miatt egyre több lesz a külföldi közvetlen tőkebefektetések száma, a magas befektetési aktivitás a jövőben exportnövekedést generál. A csatlakozó külső ország nettó külső adósságának ettől nem feltétlen kellene növekednie. Az erősödő hazai valuta (korábban említett árkonvergencia-hatás) azonban már negatív irányban érinti az exportőröket és ezen keresztül a folyó fizetési mérleg állását. A deficit okozói pedig az alacsony megtérülésű helyi befektetések, alacsony termelékenységgel, illetve a közösségi fogyasztásra felhasznált jövedelmek. Természetesen mindezt nem finanszírozhatják a háztartások megtakarításaiból, hanem kizárólag kölcsönökből. Tulajdonképpen ezen pontok közt rejtőzködik a Maastrichti kritériumokban megfogalmazott elvárások egyik fő gyengesége. A konvergencia kritériumokat megalkotók ugyanis nem számoltak azzal, hogy a beruházás-import folyamatos jelenléte folyó fizetési mérleg hiányhoz vezet. A másik alapvető probléma a Balassa-Samuelson hatás miatt generált infláció, illetve az árkonvergencia miatt fellépő magasabb infláció, melyekkel a következő fejezetekben még foglalkozom. 21

21 3.2 A sziget-modell Magyarországra vetítve Sajnos az előző részben felvázolt sziget-modellünk annyira leegyszerűsített, és minden külső hatást figyelmen kívül hagy, hogy néhol mintha nem is látnánk ezen törvényszerűségek bekövetkezését Magyarország esetében. A konvergencia kritériumok egyes effajta logikus hatásai például nem is mutathatóak ki. Mindezt az a tény magyarázza, hogy a reálgazdasági felzárkózás nem automatikus és főleg nem állandó, valamint több közvetlen tényező befolyásolja. A reálgazdasági felzárkózás sikerességének kimutatására tipikusan az egy főre jutó bruttó hazai terméket szokták használni. Ha megvizsgáljuk a 2. számú melléklet alapján a hazai GDP változását, észrevehetjük, hogy és között bár nem nagy volumenű, de 3,9%-os növekedés ment végbe. Mivel ez az adat csak egy felületes megállapításhoz elég, úgy gondoltam érdemes részletesebb adatokat is megvizsgálni. A KSH legfrissebb, 2007-re vonatkozó előzetes adatait vettem alapul. Az egy főre jutó bruttó hazai termék, folyó áron, vásárlóerő-paritáson 2003-ban a csatlakozás előtt volt (az Európai Összehasonlítási Program keretében számított érték alapján). A 2007-es érték (az Eurostat becsült értékei alapján) volt. Ha ezeket az adatokat szintén a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapjánelemezzük, azt vehetjük észre, hogy a bruttó hazai termék összetételében és a hozzáadott érték alakulásában is változások mentek végbe az utóbbi években. Az ipar és azon belül a feldolgozóipar egyre fontosabb szerepet kap, hasonlóképpen a szolgáltatások szerepe is nő. A mezőgazdaságban lezajló változásokat jelzi a 2007-es adat. A múlt évben ugyanis 23%-kal csökkent a mezőgazdaság hozzáadott értéke, amit főként a növénytermesztés volumenének visszaesése okozott.(ksh) Magyarország némileg speciális esetet jelent, mivel az államháztartási pozícióink múltunkból eredően meglehetősen kedvezőtlenek. A hatalmas államadósság, a külső egyensúly-hiány nagyon nagy terhet jelent országunk számára. A többi, 2004-ben csatlakozó ország között is magas az ország árszintje, ugyanakkor az árszint mellett még a bérszint is jóval hamarabb elszaladt, mint kellett volna. Az utóbbi évek gyengélkedései miatt pedig nemzetközi összehasonlításban is sajnos gyengén szerepelt az ország. 22

22 Amennyiben az árszínvonal alakulását vizsgáljuk a sziget modell alapján, meg kell jegyeznünk, hogy a csatlakozás után a fogyasztói árak inflációja egészen 2005-ig csökkent, ami a vártnak megfelelő. Azonban 2006 után ez a trend változott. 1.ábra: Az infláció alakulása Magyarországon Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti ábrán kitűnően látható, hogy a csatlakozást követő évben mind a maginfláció, mind a fogyasztói árindex csökkent, egészen 2006 tavaszáig, amikor ez a tendencia megtorpant. 5 Ez meg is felelne az ebben a fejezetben felvázolt, várható reakciónak. Mivel azonban a következő adatok már nem tükrözik a várt trendet, be kell látnunk, hogy az infláció alakulása sajnos olyannyira összetett, hogy nem köthetjük azt, egy leegyszerűsített, minden külső hatástól függetlenített modellhez. A felvett hitelek arányát tekintve kétségtelenül megkezdődött a konvergálás a nyugati országok felé. 5 Ezt a megtorpanást több újonnan felmerülő faktor okozta, köztük a kormányzati szigorítások, az ÁFA emelés, illetve az élelmiszerpiaci árak sokkszerű hirtelen emelkedése 23

23 2.ábra: A háztartások által felvett hitelek alakulása Magyarországon Forrás: Magyar Nemzeti Bank Körülbelül óta kezdik a kereskedelmi bankok a devizahitelek széles palettáját felvenni a termékskálájukba. Ez az év pedig egyértelműen a csatlakozáshoz köthető és ezzel máris bizonyítottuk a sziget modellnek ezt a dimenzióját. A magánszektor és a vállalati szektor eladósodottsága tehát láthatóan jóval nagyobb méreteket ölt az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta. A devizahitelek alacsony kamattal kecsegtettek, így nem csoda, hogy rengetegen kihasználták ezt a lehetőséget, ám sokan nem számoltak azzal, hogy bár árfolyam nyereséggel és alacsony kamatokkal számolhatnak jó ideig, ez az állapot nem feltétlenül tartós, és nem is garantált. A jelenlegi gazdasági válságban a devizahitelek elterjedtsége sérülékenységi faktor lett a magyar gazdaságban. A diagramról leolvasható, hogy a forint alapú hitelek volumene nem különösebben változott a többi típusú hitelhez képest az évek során. Ám aggasztó tényező, hogy a forint alapú hitelek mellett, egyre nagyobb kereslet van az ábrán egyéb hitelekként meghatározott tartományra, ami egészen 2001-ig nem is szerepelt az ábrán. Ez nem minden esetben pozitív tendencia, ugyanis a jelenlegi piaci környezetben rendkívül volatilisak az árfolyamok, emiatt előfordulhat, hogy a devizában eladósodott háztartásoknak, vállalkozásoknak akár 20%-30%-kal magasabb törlesztő-részleteket kell fizetniük. Ez különösen akkor lesz fenyegető, ha az államnak valamilyen formában 24

24 be kell avatkoznia az adósok megóvása érdekében. Ebben az esetben ugyanis újabb teher kerülne a költségvetés vállára, ami a jelenleg éppen javuló tendenciát mutató költségvetési mérleget valószínűleg intenzíven befolyásolná. A költségvetés hiánya október hónapban éppen a maastrichti szint alá került, ami újra megerősítette azt a várakozást, hogy kivételesen kedvezőbben alakulhat a deficit a vártnál első és második negyedévében 2,5%-os volt a GDP arányos finanszírozási igény (MNB), ami meglepően kedvező adat. Ahogy a hitelállomány növekedett, a háztartások megtakarításai természetesen csökkentek. Az mellékletben található 5., 6., és 8. ábra táblázatai és diagramja alapján érdekes következtetéseket vonhatunk le a devizahitelek arányának alakulására vonatkozóan. A legnagyobb változást 2003 és 2007 között egyértelműen Magyarország mondatja magáénak. Itt a devizahitelek aránya 4,3%-ról 55%-ra változott. Láthatjuk, hogy logikus módon, azokban az országokban, ahol flexibilis, rugalmas árfolyam rendszer van, illetve alacsony a kamatkülönbözet, sokkal kevésbé népszerűek a devizahitelek. Ilyen Csehország és Szlovákia. Azokban az országokban, ahol bár fix árfolyam rendszer van, ám a kamatkülönbözet viszonylag nagy, általában már 2003-ban is viszonylag magas arányt képviseltek a devizahitelek. Ezekben az országokban, például, Lettországban, Litvániában, vagy Észtországban, a devizában eladósodott háztartások és vállalkozások a kamatkülönbözetből némi nyereségre tehetnek szert. Sokszoros előnyt élvezhetnek és élvezhettek eddig a magyarországi hitelt felvevők, ugyanis nemcsak alacsony kamatlábakkal juthattak hitelhez, hanem az árfolyam alakulása révén is előnyben részesülhettek a forint árfolyamának kedvező alakulása idején. Ennek következtében egyre többen választották az elmúlt években a svájci frank alapú-, euró alapú-, illetve néha a japán yen alapú hiteleket. Ezek a hitelek sajnos azonban ki vannak téve a forint árfolyam-ingadozásának, így a jelenlegi volatilis időszak semmiképp sem kedvez a külföldi devizában eladósodottaknak. Az ingatlanárakkal kapcsolatban elmondható, hogy viszonylag kiegyensúlyozott növekedést tapasztalhattunk az utóbbi évek folyamán Magyarországon, mind az árakat 25

25 tekintve (FT/m 2 ), mind pedig a forgalmat, valamint az építőipari tevékenységet szemlélve. Az online ingatlan-adattár információit figyelembe véve észrevehetjük, hogy az átlagárakat tekintve 2002-től 2004-ig mind nominál, mind reálértéken viszonylag nagymértékű növekedés történt. Ha az eredeti aspektusunkkal akarjuk ezt a növekedést magyarázni, akkor megállapíthatjuk, hogy ekkor már valószínűsíthető volt az Unióhoz való csatlakozás. Valójában az ingatlanszakma az árak és a forgalom növekedését az ezredfordulót követően az állami lakástámogatás bevezetésével magyarázza től folytatódott az árak növekedése, ám ekkor már jóval kisebb mértékben. Az ingatlanforgalom tekintetében 2005 óta stagnálni látjuk a piacot, nem beszélve az aktuálisnak tekinthető ingatlan-piaci válságról, ami lassanként kezdi kifejteni hatását a magyarországi építőiparra és ingatlan-piacra. Év Egyenleg (millió USD) táblázat: Folyó fizetési mérleg alakulása Magyarországon ( ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A folyó fizetési mérleget tekintve abszolút nyomon követhető a korábban felvázolt modell, tehát hogy a nagyobb egységhez - a modell esetében a nagyobb szigethez, Ausztráliához, Magyarország esetében az Európai Unióhoz való csatlakozás után megnőhet a folyó fizetési mérleg hiánya, mivel megnő a külföldi befektetések aránya és ez ront a folyó fizetési mérleg állásán. A hiányt minden évben legnagyobb arányban az export és az import közti nagy különbség okozta, valamint a közvetlen tőkebefektetések negatív egyenlege. A fenti táblázat elkészítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal adatait vettem alapul. Szépen látható a tendencia, hogy a évet követően egészen 2004-ig 26

26 folyamatosan nő a hiány, majd 2005-től kezdődően csökkenni kezd. Ez az eredeti várakozásainknak megfelelő. Mivel a csatlakozás már jóval a 2004-es időpont előtt előre látható volt, így itt a konvergálás folyamata (ahogy sok más esetben is) már korábban kezdetét vette. A külföldi működő-tőke beáramlása tehát már korábban megkezdődött, mint ahogy az Európai Unióba való belépésünk történt volna. A lakosságot tekintve a létszám valójában nem látszik növekedni, sőt folyamatosan csökken. Ám ha nem bővülne folyamatosan bevándorlókkal a népesség száma, akkor a csökkenés jóval nagyobb mértékű lenne, mint jelenleg. Év Lakosság száma táblázat Magyarország lakossága ( ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A táblázatból látjuk, hogy 2000-től kezdődően folyamatosan csökkent Magyarország lakossága. A tartózkodási vízum iránt a románok érdeklődnek leginkább, mellettük még a határon túli magyarok szerepe jelentős. A Magyarországra érkezett menekültek száma is növekszik, bár ez a szám az uniós országokhoz képest nem számottevő. 6 Összességében tehát bár a lakosság száma csökken, a sziget-modell alapfeltevése, azaz hogy a bevándorlók megnövelik az adott országban élők számát, igaz Magyarországra is. 6 Egyre több a külföldi Magyarországon, február

27 Ahogyan azt a fejezet elején is leszögeztem, rendkívül sok külső hatás érvényesül az ilyen kis országok esetében, mint amilyen Magyarország. Ám meglepően sok helyen látjuk azt, hogy modellünk mégis helyénvaló, és a tendenciák is nagyjából megfelelnek az eredeti feltételezéseinknek. Ennek köszönhetően előbb, vagy utóbb, megfelelő gazdaságpolitika mellett hosszú távon mindenképpen érvényesülnie kell a leírt trendeknek. Ha ez igaz, az ország makromutatói is igazodni fognak az uniós átlaghoz. Azt hogy a konvergencia folyamata mennyire nyomon követhető a környező országokban még egy későbbi fejezetben taglalom. 28

28 3.3 Konvergencia az összes többi kritérium és az infláció között Ebben a fejezetben egy rövid áttekintést és összefoglalást szeretnék adni arra vonatkozóan, hogy a konvergencia-kritériumok milyen módon hatnak kölcsönösen egymásra. Érintőlegesen több fejezetben is foglalkozom ezzel a témával. A 7.2. fejezetben (Állampapírok referenciahozamának, és a kamatszelvényeknek inflációval való kapcsolata) részletesen elemzem majd az infláció és az államháztartás egyenlegének összefüggését. Megállapítható ugyanis, hogy az infláció mind az államháztartás bevételi, mind a kiadási oldalára hatással van, így befolyásolja annak hiányát, vagy kivételes esetekben a többlet keletkezését. (bővebben Lásd: 7.2 fejezet) Az államháztartás deficitje mindenképpen szoros kapcsolatban áll a kamatszinttel is. Ez azzal magyarázható, hogy az államháztartási deficit szintje közvetlenül befolyásolja a kamatszintet, így az állampapírok hozamát. Ha az államháztartás helyzetét negatívan ítélik meg a befektetők, akkor az államnak magasabb hozamszintet kell ígérnie a befektetőknek, hogy azok megvásárolják az állampapírokban megtestesülő adósságot. Ha a reálkamatláb alacsony, akkor a beruházási döntések is ennek tükrében alakulnak. Amikor a kamatszint az átlagosnál kisebb, akkor a beruházások nagysága és gyakorisága nő, ugyanis az emberek alacsony kamatokkal juthatnak hitelekhez, másrészt pedig nem éri meg számukra például betétekben tartani a pénzüket, mivel az nem kamatozik eléggé. Ugyanígy az infláció mértéke is összefügg a kamatszinttel, hiszen ha magas az infláció, az ország dönéshozói valószínűleg megemelik a központi kamatlábat, melynek következtében a gazdaság minden egysége megváltoztatja a befektetésekre, megtakarításokra vonatkozó politikáját. Természetesen a kamatpolitika több dolog függvénye, így például a kamatpolitika eszköz az árfolyam befolyásolására. A konvergencia érvényesülését például megpróbálhatják úgy siettetni, hogy a kamatszinttel stimulálják a nemzeti valuta fel-, vagy leértékelődését. Alacsonyabb kamatszint elméletileg erősebb valutát hoz magával, és fordítva. 29

29 A nemzeti valuta nominál felértékelődése egyébként két metódussal történhet, vagy a külföldi deviza (euró/dollár) magas inflációjával, vagy a tényleges, tehát a vizsgált valuta erősödésével valamilyen oknál fogva.(pl. dezinflációs hatások révén) A kritériumok közt felsorolt hosszú lejáratú kamatláb (harmonizált hosszú lejáratú kamatláb) elsősorban a hosszú lejáratú kötvények hozamaira utal. A hosszú lejáratú kamatláb egy-egy ország esetében nem is kalkulálható ennél fogva. Ilyen például Észtország, ahol az államadósság olyan alacsony, hogy nem teszi lehetővé fejlett állampapírpiac mőködését. A hosszú lejáratú kamatláb tehát természetesen szoros összefüggésben van az államadóssággal is. Egyébként az állam eladósodottságának maximális mértékét meghatározó kritériumnál az EU nem olyan szigorú, mint a többi konvergencia kritériumnál. Amennyiben az ország államadóssága valamennyivel túllépi a megengedett szintet, de ennek ellenére csökkenő tendenciát mutat, és ha minden egyéb referenciaértéknek megfelel az ország, akkor az EU szemet hunyhat a probléma fölött. A költségvetési hiányra vonatkozó kritériummal több közgazdásznak is az a problémája, hogy a 3%-os maximális arányt a hagyományos nominális deficitszámítási módszerrel kalkulálják, ami nem szűri ki az infláció által okozott hatásokat. 7 Az előbb említett két kritérium között az államadósság és a költségvetési deficit közt szintén szoros kapcsolat van. Ugyanis a költségvetési hiányt valamilyen módon muszáj finanszírozni. Többféle finanszírozási mód is létezik, ezek közül az egyik a külső hitel igénybevétele. Ez történhet például dollárban, vagy euróban. Ha az ország külső finanszírozási igénye nagy, és hiteleket vesz fel külföldtől, akkor ezzel megnöveli az állam eladósodottságának mértékét. A fent leírt összefüggések igazolják, hogy maguk a kritériumok közt is szoros összefüggés van, a gazdaság mutatói oda-vissza konvergálnak, az árszínvonal pedig hatással van a gazdaság minden részletére és folyamatára. 7 Vojnits Tamás: Euró: Lehetőségek és kockázatok 30

30 4. Mi a Maastrichti kritériumrendszer valódi célja, milyen keretek közt érvényesülhet az alkalmazkodási folyamat Magyarország, vagy más országok esetében? 4.1 Az ERM II. rendszer Az ERM II. célja, hogy segítsen az euróövezeten kívüli tagállamoknak abban, hogy monetáris politikájukat a stabilitás irányába tereljék, illetve, hogy támogassa a konvergenciát a tagállamok között. 8 Az eurozónához való csatlakozás nem opcionális, hanem kötelező jellegű, így az ERM II rendszerben is muszáj részt vennie az EU-hoz csatlakozott országoknak. Magát az ERM II rendszerét az Európa Tanács 1997-es Amszterdami Konferencián született állásfoglalás véglegesítette. A korábbi ERM I rendszert felváltva végül 1999-ben lépett életbe. Az ERM II sávos árfolyamrendszer, melyben a nemzeti valutának az euróhoz való központi árfolyamát a felek közös megegyezéssel határozzák meg, és a valuta árfolyama e központi érték körül 15%-kal ingadozhat. Ha az árfolyam eléri a sávhatárt, akkor a nemzeti jegybank és az Európai Központi Bank (EKB) elvileg automatikusan és korlátlanul beavatkozik, (hacsak ez nem fenyegeti az ERM II hiteles működését, vagy az árstabilitás elsődleges célját) azonban ez egyben megkérdőjelezi a valuta középárfolyamának fenntarthatóságát. 9 A fent említett szabályok alkalmazásának módszere eltérhet egymástól az egyes országok esetében. A tagállamoknak lehetőségük van szűkebb ingadozási sáv fenntartását vállalni, természetesen ezért már az EKB nem vállal felelősséget, mivel ez egyoldalú kötelezettségvállalás. Több ország esetében így Lettországban és Litvániában a nemzeti valuta árfolyama teljesen kötött. Szlovénia nem tett semmilyen egyoldalú vállalást. Az ERM II rendszerhez május 28-án csatlakoztak. Magyarország valószínűsíthetően nem mostanában csatlakozik, ugyanis nemrég töröltük el a sávhatárokat, az ERM csatlakozáskor pedig a forintot újra egy árfolyam rezsimbe kell majd beleilleszteni. A jelenlegi rendszer a forint Központi Statisztikai Hivatal: Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve,

31 árfolyamának és inflálódásának alakulására hosszabb távon lehetne jó hatással. A jegybank ugyanis ezzel a lépéssel feloldotta az inflációs cél és az árfolyamsáv közötti ellentmondást. A korábbi magyar és az ERM II szerinti árfolyamrendszer között két fontos különbség volt, az első és legfontosabb az, hogy a magyar központi bank és a kormány nem az EKB-val és az ECOFIN-nel együttműködve, hanem egyoldalúan határozta meg az árfolyamsávot. A másik különbség a már fentebb említett intervencióval kapcsolatos. A sávszéleken ugyanis csak az MNB-nek volt joga beavatkozni végszükség esetén, azaz semmilyen esetben nem támaszkodhatott az Európai Központi Bank támogatására. 10 Közös pont, hogy mindkét esetben az eltérés 15% lehet a központi paritás körül. Tehát az előző árfolyamrendszerünk emiatt az azonosság miatt eléggé hasonló volt az ERM II rezsimhez. Az övezetbe való belépésünkkor a sávközép közös meghatározása eltérő lehet az eddigitől. Ez jelenti a fő kockázatot az eddigiekhez képest. A középárfolyamot azután pedig már csak az intézményekkel való közös megállapodás után lehet megváltoztatni. Az ERM II csatlakozás azonban mindenesetben bizalomerősítő lépés. Más szemszögből egyfajta tesztperiódusként is értelmezhető, amelyben a résztvevő bizonyítani próbálja teljesítményével és a gazdasági növekedésének fokozásával rátermettségét. Az euróval szembeni árfolyam-stabilitás vizsgálata (mint maastrichti kritérium) arra is összpontosít, hogy az árfolyam mennyire marad közel az ERM II-beli középárfolyamhoz, figyelembe véve mindeközben azokat a tényezőket, amelyek felértékelődéshez vezethetnek. Az ERM II vizsgálati sávjának szélessége nem veszélyezteti ebből a szempontból az árfolyam-stabilitási kritérium vizsgálatát. 11 A monetáris politikát az ERM II-ben közös érdek szerint kell alakítani, tartózkodni kell a valutaleértékeléstől. Ennek egyszerű indoka, hogy ha adott országban a leértékelést választják, akkor ezzel időlegesen megnövelik versenyelőnyüket a többi szintén az eurót bevezetni akaró országgal szemben. Az ERM II rendszer lényegét, célját az eddig elmondottakat továbbgondolva úgy tudnánk összefoglalni, hogy ez egy olyan monetáris rendszer, vagy mechanizmus, amely az euró-zónán belüli tagok és a csatlakozni kívánó országok érdekeit próbálja meg összehangolni. Megfelelő biztosítékot nyújt az eddig csatlakozott tagok számára a 10 Vértes András Viszt Erzsébet: Tanulmányok Magyarország versenyképességéről, Új mandátum könyvkiadó; EKB konvergenciajelentés május 32

32 csatlakozni kívánók gazdasági stabilitását illetően, ugyanakkor védi az újonnan érkezőket egy esetleges valutaválságtól. 12 Az ERM II nem egyoldalúan vállalt magatartásforma, hanem multilaterális árfolyamrendszer, amelyet a tagországok közösen hoztak létre és alkalmaznak. 12 Bebesy Dániel: Az ERM II: horgony, vagy célpont?; ICEG EC(International Center For Economic Growth European Center); június 33