A folyószabályozási megoldások ökológiai értékelése és a közös összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása
|
|
- Jenő Kovács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A folyószabályozási megoldások ökológiai értékelése és a közös összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása DR. KEVEY BALÁZS 1. Bevezetés A Duna 1992 őszén történt elterelése a Szigetköz hullámterében néhol az ármentett területen is jelentős változásokat idézett elő, amelynek oka a talajvízszint jelentős mértékű csökkenése. Mindez az ártéri vegetáció szárazodását, leromlását és elgyomosodását vonta maga után. E degradáció ugyan egyes információk szerint kisebb mértékben de a szlovák oldali hullámtérben is bekövetkezett. A károk enyhítésére eleinte (1993) a Nagy-Dunából motoros szivattyúkkal emelték át a víz egy részét a szivárogtató csatornába, s innen a mellékágrendszerbe. Mivel e környezetszennyező, költséges és kevésbé hatékony megoldás nem hozta meg a várt eredményt, Dunakilitinél egy fenékküszöb segítségével emelték meg a vízszintet (1995), s ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a víz a szivárogtató csatornába, majd a mellékágrendszerbe jusson. Ez az ideiglenes vízpótló rendszer az előbbinél már szerencsésebb megoldásnak bizonyult, bár a szakemberek egyöntetű véleménye szerint véglegesnek nem tekinthető. 2. Az ideiglenes vízpótló rendszer hiányosságai Az ideiglenes vízpótló rendszer hiányossága, hogy a hullámtér nem kapja meg a szükséges vizet, így egyes részei sokkal szárazabbakká váltak, mint korábban, s e szárazodás következtében az ártéri növények jelentős része fokozatosan egyre kisebb területre szorult vissza. Ökológusok, zoológusok, botanikusok és természetvédők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a Felső-Szigetközben elmaradtak az árhullámok. Az árvíz az ártéri élővilág nélkülözhetetlen eleme, amely a hétköznapi ember számára ugyan gyakran félelmetesnek tűnik, mégis a hullámtéri növény- és állatvilág éltető eleme, amely biztosítja az élővilág sokféleségét, a diverzitást. Egy szelektív ökológiai tényezővel állunk szemben, amelynek szeszélyessége biztosítja az élővilág változatosságát. Azok a növények és állatok, amelyek nem képesek elviselni az időnkénti elárasztást, azok nem, vagy csak átmenetileg képesek a hullámtérben megtelepedni. Ezzel szemben azon fajok, amelyek igénylik, vagy legalábbis eltűrik az árhullámokat, azok meghatározó szerepet játszhatnak az ártéri élővilágban. A Duna elterelésével e téren nagy ökológiai változás következett be. Elmaradt az a szelekció, amelyet korábban az árhullámok biztosítottak. Ennek következtében a hullámtérben olyan növény- és állatfajok jelentek meg, s szaporodtak el, amelyeknek a Duna elterelése előtt ezen élőhelyeken nem volt létjogosultságuk. Mindez a fajok közötti verseny irányát és eredőjét is jelentősen megváltoztatta. Az újonnan betelepült fajok ugyanis felvették a versenyt az ártéri növényekkel, s a megváltozott viszonyok mellett utóbbiak háttérbe szorultak, ill. szélsőséges esetben eltűntek a Szigetközből (pl. keserű kakukktorma Cardamine amara). A fajok közötti megváltozott versenyviszonyok mellett tehát csökkent a becsült diverzitás, változott a faji összetétel, növekedett a degradáció, röviden a Felső-Szigetköz élővilága elveszítette 53
2 természetszerű jellegét. Megjegyzendő azonban, hogy ez a károsnak mondható átalakulás sokkal súlyosabb lenne, ha az ideiglenes vízpótló-rendszert nem helyezték volna üzembe. A Szigetközben és a Csallóközben bekövetkezett természetvédelmi károk enyhítésére, ill. a táj természetszerű állapotának helyreállítása érdekében az utóbbi években szlovák és magyar szakemberek részéről két megoldási javaslat született. 3. A szlovák megoldási javaslat véleményezése Mint ismeretes, a Duna szabályozása előtti időben a Dévényi-kapun a Kisalföld süllyedő területére érkező Duna számos mellékágra oszlott. Főágú Duna meder tehát nem volt, azt a szabályozással, ill. a Duna hajózhatóságának biztosításának érdekében alakították ki úgy, hogy egyes mellékágak átvágásával hoztak létre egy viszonylag széles és rövidebb vízi utat. A Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának szlovák megoldási javaslatának (LISICKÝ MUCHA 2004) lényege az, hogy ezen eredetihez hasonló állapotot igyekszik visszaállítani. Ezzel kapcsolatban szükség van a Nagy-Duna medrének több helyen történő átvágására, azaz haránt irányú ún. függő medreket kell építeni. Ily módon több, közel azonos vízhozamú, fonatos-meanderező ágrendszerrel lehetne megvalósítani a rehabilitációt. A Nagy-Duna medre ezáltal egymással össze nem függő állóvizi szakaszokra darabolódna, míg a mellék- és holtágak ismét visszanyernék az eredeti állapothoz hasonló folyóvízi jellegüket. E műszaki megoldás előnyét abban látom, hogy a hullámtér vízfolyásai visszanyernék az eredetihez hasonló állapotukat, amikor még nem volt Nagy-Duna, s a mellékágak többségében az év jelentős részében a víz mozgásban volt. Ezekben az ágakban a víz építő és romboló munkája érvényesült, újabb és újabb zátonyok keletkeztek, amelyek előbb-utóbb szigetekké fejlődtek. Ezzel párhuzamosan a mineralogén szukcessziós folyamatok (mozgató eleme a folyó víz által lerakott ásványi anyagok felhalmozódása: kavics, homok, iszap) játszották a fő szerepet. Így jött létre a zátonyokon és a partszakaszokon a lágyszárú félruderális (Agropyro-Rumicion crispi) és iszapnövényzet (Nanocyperion), amelyek pár év alatt becserjésedve bokorfüzesekké (Rumici crispi-salicetum purpureae, Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), majd pár évtized alatt fekete nyárligetekké (Carduo crispi-populetum nigrae) és fehér fűzligetekké (Leucojo aestivi-salicetum albae) fejlődhettek. Innen már hosszú ideig tartó fejlődési folyamat vezetett a fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae), majd a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum) kialakulásához. A leírásból és a terepasztalszerű bemutatásból arra következtetek, hogy e megoldás amennyiben valóban tudunk megfelelő időtartamú árvizeket szimulálni alkalmas a természetes szukcessziós folyamatok visszaállítására. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az ökológiát nem az állandóság, hanem a folytonos változás jellemzi. Ezt egyrészt a folyóvíz építő-romboló munkájára értem, amelynek során újabb és újabb mellékágak, hullámtéri morotvák, zátonyok és szigetek jönnek létre. Másrészt a hullámtéri rehabilitáció lehetőséget nyújt arra, hogy árhullámok esetén a Duna hegyvidéki szakaszairól egyes növények szaporító képletei levándoroljanak, megtelepedjenek, s ugyanez érvényes lehet az állatvilágra is. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy az utóbbi időben a kedvezőtlen változások miatt kihalt fajok újra visszatérjenek a szigetközi és a csallóközi hullámtérbe. Természetesen mindig akadtak és akadnak olyan fajok, amelyek életfeltételeiket e táj nem elégíti ki optimálisan, ezért ezek nem képesek jelentősebben elszaporodni, vagy időnként csak átmenetileg jelennek meg a területen: hol megtelepednek, hol pedig eltűnnek. A hullámtér tehát a gyakran változó jellegével kaphatná vissza természetszerű állapotát. 54
3 Fenti előnyök mellett ki kell térni a szlovák megoldási javaslat kapcsán arra a kérdésre, hogy mi lesz a Nagy-Duna medrével, amely a rehabilitáció után egymással össze nem függő állóvizi szakaszokra darabolódna? Lehetne egy olyan megoldást találni, amely szerint e mederdarabokat fel kellene tölteni kaviccsal. Ez viszont azt jelentené, hogy valahonnan igen nagy mennyiségű hordalékot kellene kitermelni ahhoz, hogy ezen meder-töredékeket fel tudjuk tölteni. Költséges, s talán felesleges munka is lenne. Így aligha hiszem, hogy erre sor kerülne, ezért inkább foglalkozzunk azzal a változattal, amely szerint a Nagy-Duna feldarabolt medre állóvízi jelleget fog ölteni. Egyesek véleménye szerint ez az álló víztömeg elalgásodna, romlana a víz minősége, amely turisztikai, idegenforgalmi és egyéb szempontból kedvezőtlen hatású lenne. E kérdésben nem kívánok egyértelmű állásfoglalást tenni, mert úgy érzem, hogy oly szakterületeket is érint, amelyben én teljes mértékben nem vagyok kompetens. Alább az ide vonatkozó botanikaiökológiai véleményemet ismertetem. Az álló víz megjelenésében nem látok problémát. Egyrészt az emberi beavatkozások előtt is voltak a folyók árterein természetes úton lefűződő folyókanyarulatok, morotvák, amelyek csak magas árhullám esetén kerültek átöblítésre. Ezek emlékét őrzik a lipóti Holt-Duna, a Dunaszegi-tó, az araki Kerekszigeti-láp, valamint a mosonmagyaróvári Parti-erdő fűzés égerlápjai. E morotvák feltöltődése elsősorban az organogén szukcesszió révén történt az alábbi módon: Az állóvíz gyakorlatilag elveszíti oxigéntartalmát, ezért a vízbe hulló elhalt növényi részek nem tudnak tökéletesen lebomlani, s anaerob (oxigénben szegény) viszonyok mellett eltőzegesednek. Az ilyen tőzeggel feltöltődő álló vizekben játszódik le az ún. organogén szukcesszió, amelynek mozgató eleme az elhalt szerves anyagok (tőzeg) felhalmozódása. A morotvák vizi növényzetét (Lemno-Potamea) így fokozatosan mocsári (Cypero-Phragmitea), majd hosszú idő után lápi (Caricion davallianae) növényzet váltja fel. Még hosszabb idő elteltével és további tőzeges feltöltődéssel jelenhetnek meg a morotvákban a fűzlápok (Calamagrostio-Salicetum cinereae) és az égerlápok (Thelypteridi-Alnetum). E lápi növénytársulások az árterek legértékesebb élőhelyei mind botanikai és mind zoológiai szempontból. Hosszú távon a Nagy-Duna feldarabolt töredékei tehát igen értékes élőhelyekké válhatnak. Hasonló példaként szolgálnak erre Alföldünk különböző vizes élőhelyei, ahol szintén nem a folyók hajózható szakaszai rejtegetik a természeti értékeket, hanem a mellékágak, valamint a folyóktól rég lefűződött és elláposodott morotvák (Szentendrei- Rácalmási és Solti-sziget, Gemenc, Béda-Karapancsa, Rába, Bodrog, Tisza, Dráva és a Mura morotvái). E kérdés kapcsán jegyzem meg azt is, hogy a szlovák fonatos-meanderező ágrendszer, amely létre fog hozni újabb és újabb ágakat, s ezzel párhuzamosan újabb és újabb lefűződő morotvákat is. Tehát függetlenül attól, hogy mi lesz a feldarabolt Nagy-Duna sorsa, a szlovák megoldási javaslattal (LISICKÝ MUCHA 2004) amennyiben biztosítani tudjuk a Pozsonyi vízmércéhez igazított árhullámokat meg lehet valósítani a szigetköz-csalóközi hullámtér rehabilitációját vízügyi, botanikai, zoológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt. Más kérdés az, hogy a szlovák megoldási javaslat kivitelezésének milyen anyagi és pénzügyi korlátai vannak. Ez nyílván már nem az én íróasztalom, de problémát látok abban, hogy a függő medrek építése nagyon költséges lesz, mivel rengeteg építési anyagot kell a helyszínre szállítani, továbbá kérdés lehet az is, hogy egy-egy kivételesen magas árhullámnak e létesítmények mennyire tudnak ellenállni? Természetesen ez már nem ökológiai kérdés, amelynek megoldása vízügyi szakemberek feladata lesz. 55
4 4. A magyar megoldási javaslat véleményezése A magyar megoldási javaslata (KERN MIKOLICS RÁCZ 1999) nem függő medrekkel, hanem fenékküszöbökkel kívánja megoldani a Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszerének rehabilitációját. Ennek értelmében a jelenlegi fenékküszöböt is beleértve kilenc vízszintemelő fenékbukó segítségével belépcsőznék a Nagy-Dunát. A szlovák javaslattal (LISICKÝ MUCHA 2004) ellentétben itt a fonatos-meanderező többé-kevésbé hasonló keresztmetszetű mellékágak helyett egy viszonylag nagyobb vízhozamú meanderező ág kapcsolná össze a szlovák és magyar oldali egyéb mellékágakat. Ezáltal megszűnne a mellékágrendszer jelenlegi lépcsős vízszint-rendszere, azaz a hullámtér vízellátását a természetszerű állapothoz igyekszik igazítani. E megoldási javaslat tehát nem iktatná ki a Nagy-Duna medrét, hanem annak vízszintjének megemelésével kerülne víz a meanderező ágba, amely mind a szlovák, mind pedig a magyar oldalon megoldaná a hullámtér vízgazdálkodási problémáit, s ezzel lehetőség nyílna az ártéri élővilág természetszerű állapotának regenerálódására. A magyar (KERN MIKOLICS RÁCZ 1999) megoldásnak az ártéri élővilágra gyakorolt hatása hasonlóan jónak mondható, mint a szlovák (LISICKÝ MUCHA 2004) megoldási javaslat. Amennyiben e módszerrel is sikerül megfelelő időtartamú elárasztásokat biztosítani a Felső- Szigetközben, akkor a természetes szukcesszió mineralogén változata a kivitelezést követően azonnal megkezdődik (l. a szlovák változatnál leírtakat). Feltehetően e megoldás mellett is keletkeznek majd olyan lefűződő és feltöltődőben levő medrek, amelyekben kezdetét veheti az organogén szukcesszió, ezért lehetőség nyílhat lápok kialakulására (l. a szlovák változatnál leírtakat). A magyar változatot tehát szintén igen alkalmasnak tartom az ártéri élővilág természetszerű állapotának visszaállítására. E megoldás mellett szólhat az, hogy a Nagy-Duna medrének megtartásával igyekszik megvalósítani a hullámtér rehabilitációját, azaz a meanderező ág a Nagy-Dunából kapná a vizet. Ezzel megvalósulhatna a főág és valamennyi mellékág közötti összeköttetés. Bár ez már nem tartozik szakterületemhez, de a magyar megoldás kivitelezhetősége sokkal olcsóbbnak igérkezik, ugyanis nagyságrenddel kevesebb földmunkával járna, s a fenékküszöböket sem kellene félteni a nagyobb árhullámok romboló hatásától, legfeljebb időnkénti karbantartó munkálatokra lenne szükség. 5. Néhány szó az elárasztásokról Ahhoz, hogy a hullámtéri vegetáció visszanyerje természetszerű jellegét nélkülözhetetlenek az árhullámok. Hogy mely évszakokban, évente hányszor és mekkora nagyságrendű árhullámokra lenne szükség, nem könnyű egyértelmű választ adni. A vízügyesek tőlünk kérdik mindezt, mi viszont nem tudunk m 3 /sec.-ban megfelelő módon gondolkodni. Ide vonatkozó megjegyzéseimet ezért csak hétköznapi nyelven teszem közzé az alábbiakban. Az árhullámok érkezését nem menetrendszerű időbeosztásban képzelem el. Az élővilág sokféleségében ugyanis az időjárási anomáliák mindig jelentős szerepet játszottak. Az ökoszisztémák működésében épp az a szép, hogy képesek alkalmazkodni a kiszámíthatatlanul változó környezeti feltételekhez. Ezért úgy gondolom, hogy az árhullámokat a pozsonyi vízmércéhez kellene igazítani: ha ott emelkedik a vízszint, a hullámtér is kapjon több vizet, ha csökken a pozsonyi vízmérce, kevesebb víz kerüljön az ártérre. Lényeg az, hogy a jelenleginél jóval nagyobb vízdinamikára lenne szükség. Az ellen sincs kifogásom, ha aszály esetén egyes medrekben megáll a víz, ill. egyes szakaszokon szárazon át lehet gyalogolni. Ilyen helyek a Duna szabályozása előtti időkben is voltak. Nem feltétlen szükséges tehát a mellékágakban 56
5 állandóan hömpölyögni a víznek, viszont nagyobb árhullámok esetén az erdők aljnövényzete kerüljön víz alá. Hogy évente hányszor lenne erre szükség? Ahány nagyobb árhullám levonul a Dunán. Az elmúlt időszakban voltak olyan csapadékos évek is, amikor a vegetációs időszakban 4-5 viszonylag hosszú ideig tartó árhullám is levonult. Ilyenkor évi 4-5 elárasztásra lenne szükség. A fás vegetáción belül a bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae, Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) évente 5-7 hónapon át is víz alá kerülhetnek, de aszályos években az elárasztás lényegesen rövidebb ideig tarthat, sőt szélsőséges esetben el is maradhat. A bokorfüzesekből képződő fekete nyárligeteket (Carduo crispi-populetum nigrae) és a fehér fűzligeteket (Leucojo aestivi-salicetum albae) évente 3 4 hónapon át is elöntheti a víz. Az előbbieknél is kb. egy-másfél méterrel magasabb ártéri szinten foglalnak el a fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae), amelyek évente nem igényelnek 1 2 hónapnál hosszabb elárasztásra, de aszályos időszakokban az árhullám akár több éven át is elmaradhat. A hullámtér legmagasabb pontjain találhatók a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae- Ulmetum). E társulás már nem igényli feltétlen az elárasztást, de kivételesen magas árhullám esetén pár hétre víz alá szoktak kerülni. Ilyen keményfás ligeterdők vannak Dunakilitinél a Száraz-erdőben és a Heléna-sziget környékén, Kisbodaknál a Pálfi-erdő -ben, valamint Cikolaszigetnél az Akali nevű helyen, közvetlen az árvízvédelmi töltés mellett. Abban bízom, hogy a vízügyi szakemberek megértik fenti elképzeléseimet, s találnak olyan megoldást, amely az élővilág rekonstrukciója és az árvízvédelem szempontjából is kielégítő. 6. A tervezett Nemzeti Park zónái A Nemzeti Parkok kijelölésénél három zónát szokás elkülöníteni. Az 1. zóna a legszigorúbban védendő területeket foglalja magába, amelyeket ki kell vonni a gazdálkodási szférából, s teljesen a természet rendjére bízni. Ide többnyire olyan részek tartoznak, amelyek a bősi erőmű üzembe helyezése óta is megőrizték értékes jellegüket. A 2. zónába a közepesen értékes területek tartoznak. Ide sorolhatók a Szigetköz olyan részei is, amelyeket 1993 előtt az 1. zónába sorolhattunk volna, de azóta degradálódtak, elgyomosodtak. Az ilyen védett területeken megengedhető némi emberi beavatkozás (pl. tájidegen fafajok visszaszorítása), de mindezt a természetvédelmi érdekeknek mint elsődleges szempontnak alá kell rendelni. Könnyen elképzelhető, hogy a hullámtér rekonstrukciója után ezek visszanyerik az eredetihez hasonló állapotukat, így idővel átkerülhetnek az 1. zónába. Az egyéb hullámtéri részek kivétel nélkül a 3. zónába sorolhatók. Itt megengedhető bizonyos gazdálkodás, de érvényesíteni kell a természetvédelem prioritását. Ennek keretén belül a faültetvényeket fokozatosan őshonos fajokból álló erdőállományokká kell átalakítani. Az újabb erdőgazdasági üzemtervek készítésénél e szempontot érvényesíteni kell. A zónák kialakítására vonatkozó javaslatot a térképmellékletek tartalmazzák, illetve a következő fejezetben (Alexay Zoltán munkájában) utalunk ezekre. 57
6 7. Összefoglalás Összefoglalva a fentieket, ökológiai szempontból mindkét megoldási javaslatot alkalmasnak tartom a Szigetköz-Csallóköz hullámterének rehabilitációjára. A szlovák javaslat kivitelezése lényegesen költségesebbnek ígérkezik. Amennyiben a Nagy-Duna feldarabolásra szánt medrét feltöltenék, s helyét beerdősítenék, egyértelműen e megoldás mellé állnék, mert ez a megoldás közelíthetné meg legjobban az eredeti állapotot. Ennek kivitelezésére azonban a rendkívül magas költségek miatt aligha kerülhet sor, s e gondolatot a szlovák javaslat sem tartalmazza. Azt hiszem, a jelenlegi pénzügyi helyzetet is figyelembe véve a magyar megoldási javaslat kivitelezésére van reálisabb esély, amelyet ökológiai szempontból szintén kifogástalannak lehet nevezni. E megoldás előnye továbbá, hogy a Nagy-Duna jelenlegi medre és a mellékágak közötti kapcsolatot fenntartaná. Végül némi szót ejtenék a Nagy-Duna medrének és annak közelében levő kavicszátonyokról. Korábbi jelentéseimben részletesen leírtam, hogy a kavicszátonyokon jönnek létre a csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae), amelyek két-három évtized alatt fekete nyárligetekké (Carduo crispi-populetum nigrae) fejlődnek. Sajnos a Duna elterelése óta a kavicszátonyok keletkezése gyakorlatilag megszűnt, ezért e két társulás kialakulására már csak az üzemvíz-csatorna torkolata alatti szakaszon van lehetőség (Ásványráró Madarász-sziget alsó vége; Vének Varasd, Kolera-sziget ). Ennek oka részben az, hogy az osztrák vízierőművek, a pozsonyi kavicskitermelés és a dunacsúnyi víztározó miatt újabb kavicsos hordalék ma már nem érkezik. Bár ezen problémák jelentős része már 1992 előtt is fennállt, mégis a Duna elterelésével egy időben következett be az, hogy a kavicszátonyok és kavicsos partszakaszok eliszapolódtak, tehát a korábban lerakott kavicsra lebegtetett hordalék rakódott. Ez a jelenség a Duna teljes felső-szigetközi szakaszán megfigyelhető. A folyószabályozás, illetve a vízvisszatartás hatásának vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy alacsonyabb vízálláskor is amikor a víz sebessége nem volt oly magas lerakódott a kavicstakaróra némi iszap, de ezt a vékony bevonatot az erősebb álhullámok időnként elvitték, azaz tisztára mosták a kavicstakarót. Az elterelése után a Nagy-Duna medrében ez a jelenség a kisebb vízhozam miatt elmaradt. A kavicszátonyokon és kavicsos partszakaszokon tehát ma már nem a csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae) jönnek létre, hanem az iszapos talaj mandulalevelű bokorfüzesei (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae). E társulás két-három évtized alatt fehér fűzligetté (Leucojo aestivi-salicetum albae) fejlődik, tehát mint ahogy előbb írtam a csigolya bokorfüzesek és a fekete nyárligetek kialakulásának lehetősége e szakaszon megszűnt. Így csak remélni lehet azt, hogy a hullámtér rehabilitációja után egyes folyóágakban oly nagy lesz a víz sodrása, hogy a kavicsot árhullám esetén képes tisztára mosni, s ismét lesz lehetőség a csigolya bokorfüzesek, majd a fekete nyárligetek kialakulására. Botanikai és természetvédelmi szempontból mindezt azért hangsúlyozom, mert a diverzitás nemcsak a faji, hanem az élőhelyi sokféleséget is jelenti, továbbá e két asszociációban él a Szigetköz egyik védett növénye a fekete ribiszke (Ribes nigrum). Ezen élőhelyek megőrzése fontos feladat lenne. Javasolom ezért, hogy a rehabilitációval kapcsolatos földmunkák során kíméljék meg a Nagy- Duna melletti fekete nyárligetek töredékes állományait. 58
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenTermészetvédelem A Duna elterelésével kapcsolatos változások csigolya bokorfüzeseket
Természetvédelem A Duna elterelésével kapcsolatos változások A Szigetközben az irodalomban fellelhető adatok alapján a XIX. századtól folytak botanikai kutatások. A Fehér Ipoly kiadásában 1874-ben megjelent
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
Részletesebbena változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is
2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenSzigetköz állapota, és lehetséges jövője
Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenA magyar és szlovák javaslatok ökológiai szempontú értékelése
A magyar és szlovák javaslatok ökológiai szempontú értékelése ALEXAY ZOLTÁN A műszaki megoldások legfőbb céljául a szlovák és a magyar fél egyaránt az ökológiai rehabilitációt és az árvízvédelmet jelöli
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenNOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata. Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TERVEZET A VÁLASZOK ÁTTEKINTÉSE ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenAmit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenSodrás. Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás
1 Sodrás Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás 1. Gondolatok A Duna mindig felébreszt bennünk valamit. Egyeseknek nyugalmat áraszt, másokat mozgásra buzdít
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenA SZIGETKÖZ- CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉR REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA. INTERREG III.A Project
- 1 - A SZIGETKÖZ- CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉR REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA INTERREG III.A Project a szlovák magyar mellékág rehabilitációs megoldások területi-tájhasználati vonzatainak meghatározásához
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenÁltal-ér és Tata vizeinek rehabilitációja
Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenLIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN
LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József
RészletesebbenBős-Dunakiliti üzemlátogatás
Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenA Duna elterelésének 20.évfordulójára
A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenA Szigetköz elmúlt 15 éve ökológiai változásai és annak hatásai az erdőgazdálkodásra
1. Előzmények 1.1 Kialakulás A Szigetköz elmúlt 15 éve ökológiai változásai és annak hatásai az erdőgazdálkodásra LIMP TIBOR Szigetköz erdei egy sajátos szigetvilágon jöttek létre, melyet a Duna alakított
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenDuna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció
Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció -avagy : mit tehet egy tájépítész? Our Danube Landscape : water management and landscape rehabilitation What a landscape architect can do about it? A Duna
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS Készítette: Pisztráng Kör Egyesület Előadó: Fűzfa Zoltán Területi lehatárolás A megkérdezettek
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ
7. FEJEZET A FOLYÓ MENTI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK)
Részletesebben8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő
8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus
RészletesebbenBŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenMagyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 2. oldal (5)1 Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítj
Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 1. oldal 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenII.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenBős-Dunakiliti üzemlátogatás
Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2011 őszi félévének első üzemlátogatása alkalmával a Bősi Vízerőművet és a Dunakiliti Duzzasztóművet látogathatták meg a téma iránt érdeklődők.
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. BEVEZETÉS
SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. BEVEZETÉS Mint ismeretes, Magyarországon a síkvidékek növénytakaróját a közvetlen megsemmisülés fenyegeti. Az eredeti növénytakarónak régóta csak töredékei találhatók meg. E maradványokat
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenBŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ
BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ 2016. 11. 14. 2016. november 14-én az Energetikai Szakkollégium szervezésében a Bősi Vízerőműbe és a Dunakiliti Duzzasztóműbe látogattunk el. A program első részeként
RészletesebbenJ4 Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar forests
Douda 2008, Gál et al. 2006, Jakucs 1961a, Járai- Komlódi 1958, 1959, 1960, Juhász 2005, 2006, Juhász & Dénes 2006, Kevey 1993b, 2008a, 2010a, Kevey & Alexay 1996a, 1996b, Kovács & Máthé 1967a, Lájer 1998a,
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban
A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés
RészletesebbenHASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.
Részletesebben