A folyószabályozási megoldások ökológiai értékelése és a közös összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A folyószabályozási megoldások ökológiai értékelése és a közös összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása"

Átírás

1 A folyószabályozási megoldások ökológiai értékelése és a közös összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása DR. KEVEY BALÁZS 1. Bevezetés A Duna 1992 őszén történt elterelése a Szigetköz hullámterében néhol az ármentett területen is jelentős változásokat idézett elő, amelynek oka a talajvízszint jelentős mértékű csökkenése. Mindez az ártéri vegetáció szárazodását, leromlását és elgyomosodását vonta maga után. E degradáció ugyan egyes információk szerint kisebb mértékben de a szlovák oldali hullámtérben is bekövetkezett. A károk enyhítésére eleinte (1993) a Nagy-Dunából motoros szivattyúkkal emelték át a víz egy részét a szivárogtató csatornába, s innen a mellékágrendszerbe. Mivel e környezetszennyező, költséges és kevésbé hatékony megoldás nem hozta meg a várt eredményt, Dunakilitinél egy fenékküszöb segítségével emelték meg a vízszintet (1995), s ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a víz a szivárogtató csatornába, majd a mellékágrendszerbe jusson. Ez az ideiglenes vízpótló rendszer az előbbinél már szerencsésebb megoldásnak bizonyult, bár a szakemberek egyöntetű véleménye szerint véglegesnek nem tekinthető. 2. Az ideiglenes vízpótló rendszer hiányosságai Az ideiglenes vízpótló rendszer hiányossága, hogy a hullámtér nem kapja meg a szükséges vizet, így egyes részei sokkal szárazabbakká váltak, mint korábban, s e szárazodás következtében az ártéri növények jelentős része fokozatosan egyre kisebb területre szorult vissza. Ökológusok, zoológusok, botanikusok és természetvédők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a Felső-Szigetközben elmaradtak az árhullámok. Az árvíz az ártéri élővilág nélkülözhetetlen eleme, amely a hétköznapi ember számára ugyan gyakran félelmetesnek tűnik, mégis a hullámtéri növény- és állatvilág éltető eleme, amely biztosítja az élővilág sokféleségét, a diverzitást. Egy szelektív ökológiai tényezővel állunk szemben, amelynek szeszélyessége biztosítja az élővilág változatosságát. Azok a növények és állatok, amelyek nem képesek elviselni az időnkénti elárasztást, azok nem, vagy csak átmenetileg képesek a hullámtérben megtelepedni. Ezzel szemben azon fajok, amelyek igénylik, vagy legalábbis eltűrik az árhullámokat, azok meghatározó szerepet játszhatnak az ártéri élővilágban. A Duna elterelésével e téren nagy ökológiai változás következett be. Elmaradt az a szelekció, amelyet korábban az árhullámok biztosítottak. Ennek következtében a hullámtérben olyan növény- és állatfajok jelentek meg, s szaporodtak el, amelyeknek a Duna elterelése előtt ezen élőhelyeken nem volt létjogosultságuk. Mindez a fajok közötti verseny irányát és eredőjét is jelentősen megváltoztatta. Az újonnan betelepült fajok ugyanis felvették a versenyt az ártéri növényekkel, s a megváltozott viszonyok mellett utóbbiak háttérbe szorultak, ill. szélsőséges esetben eltűntek a Szigetközből (pl. keserű kakukktorma Cardamine amara). A fajok közötti megváltozott versenyviszonyok mellett tehát csökkent a becsült diverzitás, változott a faji összetétel, növekedett a degradáció, röviden a Felső-Szigetköz élővilága elveszítette 53

2 természetszerű jellegét. Megjegyzendő azonban, hogy ez a károsnak mondható átalakulás sokkal súlyosabb lenne, ha az ideiglenes vízpótló-rendszert nem helyezték volna üzembe. A Szigetközben és a Csallóközben bekövetkezett természetvédelmi károk enyhítésére, ill. a táj természetszerű állapotának helyreállítása érdekében az utóbbi években szlovák és magyar szakemberek részéről két megoldási javaslat született. 3. A szlovák megoldási javaslat véleményezése Mint ismeretes, a Duna szabályozása előtti időben a Dévényi-kapun a Kisalföld süllyedő területére érkező Duna számos mellékágra oszlott. Főágú Duna meder tehát nem volt, azt a szabályozással, ill. a Duna hajózhatóságának biztosításának érdekében alakították ki úgy, hogy egyes mellékágak átvágásával hoztak létre egy viszonylag széles és rövidebb vízi utat. A Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának szlovák megoldási javaslatának (LISICKÝ MUCHA 2004) lényege az, hogy ezen eredetihez hasonló állapotot igyekszik visszaállítani. Ezzel kapcsolatban szükség van a Nagy-Duna medrének több helyen történő átvágására, azaz haránt irányú ún. függő medreket kell építeni. Ily módon több, közel azonos vízhozamú, fonatos-meanderező ágrendszerrel lehetne megvalósítani a rehabilitációt. A Nagy-Duna medre ezáltal egymással össze nem függő állóvizi szakaszokra darabolódna, míg a mellék- és holtágak ismét visszanyernék az eredeti állapothoz hasonló folyóvízi jellegüket. E műszaki megoldás előnyét abban látom, hogy a hullámtér vízfolyásai visszanyernék az eredetihez hasonló állapotukat, amikor még nem volt Nagy-Duna, s a mellékágak többségében az év jelentős részében a víz mozgásban volt. Ezekben az ágakban a víz építő és romboló munkája érvényesült, újabb és újabb zátonyok keletkeztek, amelyek előbb-utóbb szigetekké fejlődtek. Ezzel párhuzamosan a mineralogén szukcessziós folyamatok (mozgató eleme a folyó víz által lerakott ásványi anyagok felhalmozódása: kavics, homok, iszap) játszották a fő szerepet. Így jött létre a zátonyokon és a partszakaszokon a lágyszárú félruderális (Agropyro-Rumicion crispi) és iszapnövényzet (Nanocyperion), amelyek pár év alatt becserjésedve bokorfüzesekké (Rumici crispi-salicetum purpureae, Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), majd pár évtized alatt fekete nyárligetekké (Carduo crispi-populetum nigrae) és fehér fűzligetekké (Leucojo aestivi-salicetum albae) fejlődhettek. Innen már hosszú ideig tartó fejlődési folyamat vezetett a fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae), majd a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum) kialakulásához. A leírásból és a terepasztalszerű bemutatásból arra következtetek, hogy e megoldás amennyiben valóban tudunk megfelelő időtartamú árvizeket szimulálni alkalmas a természetes szukcessziós folyamatok visszaállítására. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az ökológiát nem az állandóság, hanem a folytonos változás jellemzi. Ezt egyrészt a folyóvíz építő-romboló munkájára értem, amelynek során újabb és újabb mellékágak, hullámtéri morotvák, zátonyok és szigetek jönnek létre. Másrészt a hullámtéri rehabilitáció lehetőséget nyújt arra, hogy árhullámok esetén a Duna hegyvidéki szakaszairól egyes növények szaporító képletei levándoroljanak, megtelepedjenek, s ugyanez érvényes lehet az állatvilágra is. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy az utóbbi időben a kedvezőtlen változások miatt kihalt fajok újra visszatérjenek a szigetközi és a csallóközi hullámtérbe. Természetesen mindig akadtak és akadnak olyan fajok, amelyek életfeltételeiket e táj nem elégíti ki optimálisan, ezért ezek nem képesek jelentősebben elszaporodni, vagy időnként csak átmenetileg jelennek meg a területen: hol megtelepednek, hol pedig eltűnnek. A hullámtér tehát a gyakran változó jellegével kaphatná vissza természetszerű állapotát. 54

3 Fenti előnyök mellett ki kell térni a szlovák megoldási javaslat kapcsán arra a kérdésre, hogy mi lesz a Nagy-Duna medrével, amely a rehabilitáció után egymással össze nem függő állóvizi szakaszokra darabolódna? Lehetne egy olyan megoldást találni, amely szerint e mederdarabokat fel kellene tölteni kaviccsal. Ez viszont azt jelentené, hogy valahonnan igen nagy mennyiségű hordalékot kellene kitermelni ahhoz, hogy ezen meder-töredékeket fel tudjuk tölteni. Költséges, s talán felesleges munka is lenne. Így aligha hiszem, hogy erre sor kerülne, ezért inkább foglalkozzunk azzal a változattal, amely szerint a Nagy-Duna feldarabolt medre állóvízi jelleget fog ölteni. Egyesek véleménye szerint ez az álló víztömeg elalgásodna, romlana a víz minősége, amely turisztikai, idegenforgalmi és egyéb szempontból kedvezőtlen hatású lenne. E kérdésben nem kívánok egyértelmű állásfoglalást tenni, mert úgy érzem, hogy oly szakterületeket is érint, amelyben én teljes mértékben nem vagyok kompetens. Alább az ide vonatkozó botanikaiökológiai véleményemet ismertetem. Az álló víz megjelenésében nem látok problémát. Egyrészt az emberi beavatkozások előtt is voltak a folyók árterein természetes úton lefűződő folyókanyarulatok, morotvák, amelyek csak magas árhullám esetén kerültek átöblítésre. Ezek emlékét őrzik a lipóti Holt-Duna, a Dunaszegi-tó, az araki Kerekszigeti-láp, valamint a mosonmagyaróvári Parti-erdő fűzés égerlápjai. E morotvák feltöltődése elsősorban az organogén szukcesszió révén történt az alábbi módon: Az állóvíz gyakorlatilag elveszíti oxigéntartalmát, ezért a vízbe hulló elhalt növényi részek nem tudnak tökéletesen lebomlani, s anaerob (oxigénben szegény) viszonyok mellett eltőzegesednek. Az ilyen tőzeggel feltöltődő álló vizekben játszódik le az ún. organogén szukcesszió, amelynek mozgató eleme az elhalt szerves anyagok (tőzeg) felhalmozódása. A morotvák vizi növényzetét (Lemno-Potamea) így fokozatosan mocsári (Cypero-Phragmitea), majd hosszú idő után lápi (Caricion davallianae) növényzet váltja fel. Még hosszabb idő elteltével és további tőzeges feltöltődéssel jelenhetnek meg a morotvákban a fűzlápok (Calamagrostio-Salicetum cinereae) és az égerlápok (Thelypteridi-Alnetum). E lápi növénytársulások az árterek legértékesebb élőhelyei mind botanikai és mind zoológiai szempontból. Hosszú távon a Nagy-Duna feldarabolt töredékei tehát igen értékes élőhelyekké válhatnak. Hasonló példaként szolgálnak erre Alföldünk különböző vizes élőhelyei, ahol szintén nem a folyók hajózható szakaszai rejtegetik a természeti értékeket, hanem a mellékágak, valamint a folyóktól rég lefűződött és elláposodott morotvák (Szentendrei- Rácalmási és Solti-sziget, Gemenc, Béda-Karapancsa, Rába, Bodrog, Tisza, Dráva és a Mura morotvái). E kérdés kapcsán jegyzem meg azt is, hogy a szlovák fonatos-meanderező ágrendszer, amely létre fog hozni újabb és újabb ágakat, s ezzel párhuzamosan újabb és újabb lefűződő morotvákat is. Tehát függetlenül attól, hogy mi lesz a feldarabolt Nagy-Duna sorsa, a szlovák megoldási javaslattal (LISICKÝ MUCHA 2004) amennyiben biztosítani tudjuk a Pozsonyi vízmércéhez igazított árhullámokat meg lehet valósítani a szigetköz-csalóközi hullámtér rehabilitációját vízügyi, botanikai, zoológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt. Más kérdés az, hogy a szlovák megoldási javaslat kivitelezésének milyen anyagi és pénzügyi korlátai vannak. Ez nyílván már nem az én íróasztalom, de problémát látok abban, hogy a függő medrek építése nagyon költséges lesz, mivel rengeteg építési anyagot kell a helyszínre szállítani, továbbá kérdés lehet az is, hogy egy-egy kivételesen magas árhullámnak e létesítmények mennyire tudnak ellenállni? Természetesen ez már nem ökológiai kérdés, amelynek megoldása vízügyi szakemberek feladata lesz. 55

4 4. A magyar megoldási javaslat véleményezése A magyar megoldási javaslata (KERN MIKOLICS RÁCZ 1999) nem függő medrekkel, hanem fenékküszöbökkel kívánja megoldani a Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszerének rehabilitációját. Ennek értelmében a jelenlegi fenékküszöböt is beleértve kilenc vízszintemelő fenékbukó segítségével belépcsőznék a Nagy-Dunát. A szlovák javaslattal (LISICKÝ MUCHA 2004) ellentétben itt a fonatos-meanderező többé-kevésbé hasonló keresztmetszetű mellékágak helyett egy viszonylag nagyobb vízhozamú meanderező ág kapcsolná össze a szlovák és magyar oldali egyéb mellékágakat. Ezáltal megszűnne a mellékágrendszer jelenlegi lépcsős vízszint-rendszere, azaz a hullámtér vízellátását a természetszerű állapothoz igyekszik igazítani. E megoldási javaslat tehát nem iktatná ki a Nagy-Duna medrét, hanem annak vízszintjének megemelésével kerülne víz a meanderező ágba, amely mind a szlovák, mind pedig a magyar oldalon megoldaná a hullámtér vízgazdálkodási problémáit, s ezzel lehetőség nyílna az ártéri élővilág természetszerű állapotának regenerálódására. A magyar (KERN MIKOLICS RÁCZ 1999) megoldásnak az ártéri élővilágra gyakorolt hatása hasonlóan jónak mondható, mint a szlovák (LISICKÝ MUCHA 2004) megoldási javaslat. Amennyiben e módszerrel is sikerül megfelelő időtartamú elárasztásokat biztosítani a Felső- Szigetközben, akkor a természetes szukcesszió mineralogén változata a kivitelezést követően azonnal megkezdődik (l. a szlovák változatnál leírtakat). Feltehetően e megoldás mellett is keletkeznek majd olyan lefűződő és feltöltődőben levő medrek, amelyekben kezdetét veheti az organogén szukcesszió, ezért lehetőség nyílhat lápok kialakulására (l. a szlovák változatnál leírtakat). A magyar változatot tehát szintén igen alkalmasnak tartom az ártéri élővilág természetszerű állapotának visszaállítására. E megoldás mellett szólhat az, hogy a Nagy-Duna medrének megtartásával igyekszik megvalósítani a hullámtér rehabilitációját, azaz a meanderező ág a Nagy-Dunából kapná a vizet. Ezzel megvalósulhatna a főág és valamennyi mellékág közötti összeköttetés. Bár ez már nem tartozik szakterületemhez, de a magyar megoldás kivitelezhetősége sokkal olcsóbbnak igérkezik, ugyanis nagyságrenddel kevesebb földmunkával járna, s a fenékküszöböket sem kellene félteni a nagyobb árhullámok romboló hatásától, legfeljebb időnkénti karbantartó munkálatokra lenne szükség. 5. Néhány szó az elárasztásokról Ahhoz, hogy a hullámtéri vegetáció visszanyerje természetszerű jellegét nélkülözhetetlenek az árhullámok. Hogy mely évszakokban, évente hányszor és mekkora nagyságrendű árhullámokra lenne szükség, nem könnyű egyértelmű választ adni. A vízügyesek tőlünk kérdik mindezt, mi viszont nem tudunk m 3 /sec.-ban megfelelő módon gondolkodni. Ide vonatkozó megjegyzéseimet ezért csak hétköznapi nyelven teszem közzé az alábbiakban. Az árhullámok érkezését nem menetrendszerű időbeosztásban képzelem el. Az élővilág sokféleségében ugyanis az időjárási anomáliák mindig jelentős szerepet játszottak. Az ökoszisztémák működésében épp az a szép, hogy képesek alkalmazkodni a kiszámíthatatlanul változó környezeti feltételekhez. Ezért úgy gondolom, hogy az árhullámokat a pozsonyi vízmércéhez kellene igazítani: ha ott emelkedik a vízszint, a hullámtér is kapjon több vizet, ha csökken a pozsonyi vízmérce, kevesebb víz kerüljön az ártérre. Lényeg az, hogy a jelenleginél jóval nagyobb vízdinamikára lenne szükség. Az ellen sincs kifogásom, ha aszály esetén egyes medrekben megáll a víz, ill. egyes szakaszokon szárazon át lehet gyalogolni. Ilyen helyek a Duna szabályozása előtti időkben is voltak. Nem feltétlen szükséges tehát a mellékágakban 56

5 állandóan hömpölyögni a víznek, viszont nagyobb árhullámok esetén az erdők aljnövényzete kerüljön víz alá. Hogy évente hányszor lenne erre szükség? Ahány nagyobb árhullám levonul a Dunán. Az elmúlt időszakban voltak olyan csapadékos évek is, amikor a vegetációs időszakban 4-5 viszonylag hosszú ideig tartó árhullám is levonult. Ilyenkor évi 4-5 elárasztásra lenne szükség. A fás vegetáción belül a bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae, Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) évente 5-7 hónapon át is víz alá kerülhetnek, de aszályos években az elárasztás lényegesen rövidebb ideig tarthat, sőt szélsőséges esetben el is maradhat. A bokorfüzesekből képződő fekete nyárligeteket (Carduo crispi-populetum nigrae) és a fehér fűzligeteket (Leucojo aestivi-salicetum albae) évente 3 4 hónapon át is elöntheti a víz. Az előbbieknél is kb. egy-másfél méterrel magasabb ártéri szinten foglalnak el a fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae), amelyek évente nem igényelnek 1 2 hónapnál hosszabb elárasztásra, de aszályos időszakokban az árhullám akár több éven át is elmaradhat. A hullámtér legmagasabb pontjain találhatók a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae- Ulmetum). E társulás már nem igényli feltétlen az elárasztást, de kivételesen magas árhullám esetén pár hétre víz alá szoktak kerülni. Ilyen keményfás ligeterdők vannak Dunakilitinél a Száraz-erdőben és a Heléna-sziget környékén, Kisbodaknál a Pálfi-erdő -ben, valamint Cikolaszigetnél az Akali nevű helyen, közvetlen az árvízvédelmi töltés mellett. Abban bízom, hogy a vízügyi szakemberek megértik fenti elképzeléseimet, s találnak olyan megoldást, amely az élővilág rekonstrukciója és az árvízvédelem szempontjából is kielégítő. 6. A tervezett Nemzeti Park zónái A Nemzeti Parkok kijelölésénél három zónát szokás elkülöníteni. Az 1. zóna a legszigorúbban védendő területeket foglalja magába, amelyeket ki kell vonni a gazdálkodási szférából, s teljesen a természet rendjére bízni. Ide többnyire olyan részek tartoznak, amelyek a bősi erőmű üzembe helyezése óta is megőrizték értékes jellegüket. A 2. zónába a közepesen értékes területek tartoznak. Ide sorolhatók a Szigetköz olyan részei is, amelyeket 1993 előtt az 1. zónába sorolhattunk volna, de azóta degradálódtak, elgyomosodtak. Az ilyen védett területeken megengedhető némi emberi beavatkozás (pl. tájidegen fafajok visszaszorítása), de mindezt a természetvédelmi érdekeknek mint elsődleges szempontnak alá kell rendelni. Könnyen elképzelhető, hogy a hullámtér rekonstrukciója után ezek visszanyerik az eredetihez hasonló állapotukat, így idővel átkerülhetnek az 1. zónába. Az egyéb hullámtéri részek kivétel nélkül a 3. zónába sorolhatók. Itt megengedhető bizonyos gazdálkodás, de érvényesíteni kell a természetvédelem prioritását. Ennek keretén belül a faültetvényeket fokozatosan őshonos fajokból álló erdőállományokká kell átalakítani. Az újabb erdőgazdasági üzemtervek készítésénél e szempontot érvényesíteni kell. A zónák kialakítására vonatkozó javaslatot a térképmellékletek tartalmazzák, illetve a következő fejezetben (Alexay Zoltán munkájában) utalunk ezekre. 57

6 7. Összefoglalás Összefoglalva a fentieket, ökológiai szempontból mindkét megoldási javaslatot alkalmasnak tartom a Szigetköz-Csallóköz hullámterének rehabilitációjára. A szlovák javaslat kivitelezése lényegesen költségesebbnek ígérkezik. Amennyiben a Nagy-Duna feldarabolásra szánt medrét feltöltenék, s helyét beerdősítenék, egyértelműen e megoldás mellé állnék, mert ez a megoldás közelíthetné meg legjobban az eredeti állapotot. Ennek kivitelezésére azonban a rendkívül magas költségek miatt aligha kerülhet sor, s e gondolatot a szlovák javaslat sem tartalmazza. Azt hiszem, a jelenlegi pénzügyi helyzetet is figyelembe véve a magyar megoldási javaslat kivitelezésére van reálisabb esély, amelyet ökológiai szempontból szintén kifogástalannak lehet nevezni. E megoldás előnye továbbá, hogy a Nagy-Duna jelenlegi medre és a mellékágak közötti kapcsolatot fenntartaná. Végül némi szót ejtenék a Nagy-Duna medrének és annak közelében levő kavicszátonyokról. Korábbi jelentéseimben részletesen leírtam, hogy a kavicszátonyokon jönnek létre a csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae), amelyek két-három évtized alatt fekete nyárligetekké (Carduo crispi-populetum nigrae) fejlődnek. Sajnos a Duna elterelése óta a kavicszátonyok keletkezése gyakorlatilag megszűnt, ezért e két társulás kialakulására már csak az üzemvíz-csatorna torkolata alatti szakaszon van lehetőség (Ásványráró Madarász-sziget alsó vége; Vének Varasd, Kolera-sziget ). Ennek oka részben az, hogy az osztrák vízierőművek, a pozsonyi kavicskitermelés és a dunacsúnyi víztározó miatt újabb kavicsos hordalék ma már nem érkezik. Bár ezen problémák jelentős része már 1992 előtt is fennállt, mégis a Duna elterelésével egy időben következett be az, hogy a kavicszátonyok és kavicsos partszakaszok eliszapolódtak, tehát a korábban lerakott kavicsra lebegtetett hordalék rakódott. Ez a jelenség a Duna teljes felső-szigetközi szakaszán megfigyelhető. A folyószabályozás, illetve a vízvisszatartás hatásának vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy alacsonyabb vízálláskor is amikor a víz sebessége nem volt oly magas lerakódott a kavicstakaróra némi iszap, de ezt a vékony bevonatot az erősebb álhullámok időnként elvitték, azaz tisztára mosták a kavicstakarót. Az elterelése után a Nagy-Duna medrében ez a jelenség a kisebb vízhozam miatt elmaradt. A kavicszátonyokon és kavicsos partszakaszokon tehát ma már nem a csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae) jönnek létre, hanem az iszapos talaj mandulalevelű bokorfüzesei (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae). E társulás két-három évtized alatt fehér fűzligetté (Leucojo aestivi-salicetum albae) fejlődik, tehát mint ahogy előbb írtam a csigolya bokorfüzesek és a fekete nyárligetek kialakulásának lehetősége e szakaszon megszűnt. Így csak remélni lehet azt, hogy a hullámtér rehabilitációja után egyes folyóágakban oly nagy lesz a víz sodrása, hogy a kavicsot árhullám esetén képes tisztára mosni, s ismét lesz lehetőség a csigolya bokorfüzesek, majd a fekete nyárligetek kialakulására. Botanikai és természetvédelmi szempontból mindezt azért hangsúlyozom, mert a diverzitás nemcsak a faji, hanem az élőhelyi sokféleséget is jelenti, továbbá e két asszociációban él a Szigetköz egyik védett növénye a fekete ribiszke (Ribes nigrum). Ezen élőhelyek megőrzése fontos feladat lenne. Javasolom ezért, hogy a rehabilitációval kapcsolatos földmunkák során kíméljék meg a Nagy- Duna melletti fekete nyárligetek töredékes állományait. 58

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

Természetvédelem A Duna elterelésével kapcsolatos változások csigolya bokorfüzeseket

Természetvédelem A Duna elterelésével kapcsolatos változások csigolya bokorfüzeseket Természetvédelem A Duna elterelésével kapcsolatos változások A Szigetközben az irodalomban fellelhető adatok alapján a XIX. századtól folytak botanikai kutatások. A Fehér Ipoly kiadásában 1874-ben megjelent

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy

Részletesebben

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is 2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja

Részletesebben

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

A magyar és szlovák javaslatok ökológiai szempontú értékelése

A magyar és szlovák javaslatok ökológiai szempontú értékelése A magyar és szlovák javaslatok ökológiai szempontú értékelése ALEXAY ZOLTÁN A műszaki megoldások legfőbb céljául a szlovák és a magyar fél egyaránt az ökológiai rehabilitációt és az árvízvédelmet jelöli

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata. Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG

NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata. Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TERVEZET A VÁLASZOK ÁTTEKINTÉSE ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő

Részletesebben

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Mezei és vizes élőhelyek kezelés Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és

Részletesebben

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi

Részletesebben

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Sodrás. Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás

Sodrás. Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás 1 Sodrás Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás 1. Gondolatok A Duna mindig felébreszt bennünk valamit. Egyeseknek nyugalmat áraszt, másokat mozgásra buzdít

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000 Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A SZIGETKÖZ- CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉR REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA. INTERREG III.A Project

A SZIGETKÖZ- CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉR REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA. INTERREG III.A Project - 1 - A SZIGETKÖZ- CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉR REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA INTERREG III.A Project a szlovák magyar mellékág rehabilitációs megoldások területi-tájhasználati vonzatainak meghatározásához

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József

Részletesebben

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi

Részletesebben

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,

Részletesebben

A Duna elterelésének 20.évfordulójára

A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

A Szigetköz elmúlt 15 éve ökológiai változásai és annak hatásai az erdőgazdálkodásra

A Szigetköz elmúlt 15 éve ökológiai változásai és annak hatásai az erdőgazdálkodásra 1. Előzmények 1.1 Kialakulás A Szigetköz elmúlt 15 éve ökológiai változásai és annak hatásai az erdőgazdálkodásra LIMP TIBOR Szigetköz erdei egy sajátos szigetvilágon jöttek létre, melyet a Duna alakított

Részletesebben

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz

Részletesebben

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció -avagy : mit tehet egy tájépítész? Our Danube Landscape : water management and landscape rehabilitation What a landscape architect can do about it? A Duna

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS

TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS Készítette: Pisztráng Kör Egyesület Előadó: Fűzfa Zoltán Területi lehatárolás A megkérdezettek

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 7. FEJEZET A FOLYÓ MENTI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK)

Részletesebben

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő 8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 2. oldal (5)1 Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítj

Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 2. oldal (5)1 Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítj Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 1. oldal 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2011 őszi félévének első üzemlátogatása alkalmával a Bősi Vízerőművet és a Dunakiliti Duzzasztóművet látogathatták meg a téma iránt érdeklődők.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. BEVEZETÉS

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. BEVEZETÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. BEVEZETÉS Mint ismeretes, Magyarországon a síkvidékek növénytakaróját a közvetlen megsemmisülés fenyegeti. Az eredeti növénytakarónak régóta csak töredékei találhatók meg. E maradványokat

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ

BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ 2016. 11. 14. 2016. november 14-én az Energetikai Szakkollégium szervezésében a Bősi Vízerőműbe és a Dunakiliti Duzzasztóműbe látogattunk el. A program első részeként

Részletesebben

J4 Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar forests

J4 Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar forests Douda 2008, Gál et al. 2006, Jakucs 1961a, Járai- Komlódi 1958, 1959, 1960, Juhász 2005, 2006, Juhász & Dénes 2006, Kevey 1993b, 2008a, 2010a, Kevey & Alexay 1996a, 1996b, Kovács & Máthé 1967a, Lájer 1998a,

Részletesebben

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk

Részletesebben

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés

Részletesebben

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

Részletesebben