ACCESS MENTOR SELECTION NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP

Átírás

1 Az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt által kezelt ACCESS MENTOR SELECTION NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Verzió:1.0 Hatálybalépés napja (a közzététel napja): [ ] Forgalmazó: BUDA-CASH Zrt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóban foglaltakért a teljes felelősséget a kibocsátó viseli, így a kockázat a szokásostól eltér. PSZÁF határozat száma:

2 Tartalom Fogalommagyarázat... 5 TÁJÉKOZTATÓ Általános információk Az Alap neve, típusa Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Az Alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezési helye Az Alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása, valamint részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál Elszámolási és hozamfizetési napok Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése A befektetési jegy által megtestesített jogok A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A befektetési jegy jellemzői Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására Azon tőzsdék vagy piacok feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap befektetési céljainak leírása Az eszközök értékelésének főbb szabályai A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Az Alap által az Alapkezelő, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Alapkezelőre vonatkozó információk Letétkezelőre vonatkozó információk Tanácsadó cégekkel, külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és az Alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja Egyéb befektetési információk Befektetési alap múltbeli teljesítménye Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az Alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják Egyéb pénzügyi információk Az Alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak Kockázati Tényezők Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok Értékelésből eredő kockázat Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Likviditási kockázat A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése (Batv. 29. pont)... 13

3 8.7 Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása Határidős ügyletek kockázata Befektetési jegyek forgalmazása Deviza kockázat Részvénypiaci kockázat Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat Származtatott ügyletekből adódó kockázatok Eszközkategóriák A portfoliók lehetséges elemei Az egyes értékpapírfajták minimális, maximális és tervezett aránya az Alap mindenkori eszközértékéhez képest Joghatóság, háttérszabályok Felelősségvállaló nyilatkozat KEZELÉSI SZABÁLYZAT Befektetési alapra vonatkozó információk Az Alap neve, típusa Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Elszámolási és hozamfizetési napok A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A Befektetési jegyek vásárlása A befektetési jegyek visszaváltása A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Az árak kiszámításának módszere és gyakorisága A befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek Az árak közzétételének módja, helye és gyakorisága A befektetési alap devizanemének változásával kapcsolatos eljárás általános szabályai Az Alap kezelésének alapvető szabálya Az Alap befektetési céljainak leírása Az Alap részletes befektetési politikája és céljai a befektetési stratégia, a portfólió lehetséges elemei, az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya az Alap mindenkori eszközértékéhez képest a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei, tőke-, illetve hozamígéret, hitelfelvételi szabályok Az Alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Az Alap által az Alapkezelő, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Az Alap által fizetendő, a befektetőt közvetetten terhelő díjak, költségek: Az Alapkezelőnek fizetendő díj A Letétkezelőnek fizetendő díj A Forgalmazónak fizetendő díj Könyvvizsgálói díj Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Minden, az Alap vagyonának befektetésével, portfoliójának összeállításával, működésével és működtetésével kapcsolatos költség Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek Teljesítménydíj

4 2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai Tájékoztatási szabályok Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje Rendszeres tájékoztatás Rendkívüli tájékoztatás Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje Közreműködő szervezetek Az Alapkezelő bemutatása A letétkezelő bemutatása Forgalmazó bemutatása Könyvvizsgáló bemutatása Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók bemutatása, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál Az Alap adózása A befektetők adózása Magánszemély befektetők adózása Gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek adózása Kockázati tényezők Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok Értékelésből eredő kockázat Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Likviditási kockázat A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése (Batv. 29. pont) Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása Határidős ügyletek kockázata Befektetési jegyek forgalmazása Deviza kockázat Részvénypiaci kockázat Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat Származtatott ügyletekből adódó kockázatok

5 FOGALOMMAGYARÁZAT Jelen Tájékoztatóban előforduló szakkifejezések és fogalmak tartalma és értelmezése megegyezik a hatályos vonatkozó jogszabályokban, különösen a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló évi CXXXVIII. törvényben foglaltakkal, illetve az általános szakmai szokványokkal. Ennek megfelelően néhány kiemelkedően lényeges fogalom magyarázata az alábbi: Alap: Access Mentor Selection Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alap Kezelési Szabályzata vagy Kezelési Szabályzat: jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képező, az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat; ÁKK: az Államadósság Kezelő Központ; Alapkezelő: (1054. Budapest, Akadémia u. 7-9.); Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény Befektetési alap: a Batv-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel; Befektetési alapkezelés: a befektetési alap részére végzett kollektív portfoliókezelés; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozás; Befektetési alap letétkezelési tevékenység: a Bszt. 5. (2) b) pontjában szabályozott tevékenység. Befektetési alap letétkezelő: a Bszt. 5. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBVirányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni; Befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos; Befektetési jegy: a Batv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; Befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyíltvégű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt; Befektető: a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; Bszt: évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól; Cél-ország: olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik; Cstv: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény Diverzifikáció: a befektetés megosztása több eszköz között úgy, hogy az így kialakított portfolió az egyes eszközök egyedi kockázatát minimálisra csökkentse vagy mérsékelje; E-nap: Az értékelés napja. A befektetési alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök értékelési napja. Az értékelési nap mindig forgalmazási napra esik. Egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata; ETF: Exchange Traded Fund, tőzsdén kereskedett, nagy likviditással és alacsony működési költséggel rendelkező befektetési alap; ETC: Exchange Traded Commodities, tőzsdén kereskedett pénzügyi eszköz, amely mögöttes terméke kötvény vagy fizikai áru. Értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás; Felügyelet vagy PSZÁF: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 5

6 Folyamatos forgalmazása: lásd Befektetési jegy folyamatos forgalmazása fogalom alatt; Forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket; Forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják; Forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. (1) bekezdésében meghatározott szervezet; Forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása Hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamat-megállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration); Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; Hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetén az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; Jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére; Kibocsátó: az Alap, melynek nevében az Alapkezelő jár el; Kiemelt Befektetői Információ: a Batv szerint összeállított dokumentum; Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat; Kollektív befektetési forma: a befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára; Korm. Rendelet: a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) számú kormányrendelet Közzétételi hely: az Alapkezelő ( honlapja, a Vezető forgalmazó honlapja ( valamint a honlap; Letétkezelő: a Bszt. 5. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni; Likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Nyíltvégű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra; Nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala; OTC piac: olyan tőzsdén kívüli piac, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket: a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik, rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.), biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni), a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák, a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia), a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, és 6

7 Overnight gap: az eszköz nyitó árfolyama és az előző napi záró árfolyama közötti különbség, amely a kereskedési időn kívül potenciális veszteséget, nyereséget okozhat; Ptk: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény; Repo és fordított (inverz) repo ügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repo ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repo ügylet). Óvadéki repo ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repo ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repo ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repo ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok eltérő megállapodásának hiányában az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; Részvény: tagsági jogokat megtestesítő értékpapír; RMAX: a három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index; Származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); Tájékoztató: a Batv. 5. melléklete szerint összeállított jelen dokumentum; Teljesítménydíj: Az Alap sikerdíjat fizet a vezető Forgalmazónak az Alap teljesítménye meghaladja az RMAX index teljesítményét. Tpt.: a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény; Vezető forgalmazó: BUDA-CASH Zrt. (1118 Budapest, Ménesi út 22); Zártvégű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek forgalomba hozatalra. 7

8 TÁJÉKOZTATÓ 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa Az Alap neve: ACCESS MENTOR SELECTION Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alap korábbi elnevezése Access World Gold Nyíltvégű Befektetési Alap. Az Alapkezelő vezérigazgatójának 5/2012. (04.05.) számú vezérigazgatói határozata döntött az alap nevének, befektetési politikájának, devizanemének megváltoztatásáról. Az Alap típusa: Nyilvános, nyíltvégű, értékpapíralap Harmonizáció típusa: Alap az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap 1.2 Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: Az Alap futamideje: határozatlan 1.3 Az Alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezési helye Az Alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentései elérhetőek a Közzétételi helyeken, valamint a forgalmazási helyeken (1. melléklet). 1.4 Az Alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása, valamint részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál Az adózásra vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 6. pontja tartalmazza. 1.5 Elszámolási és hozamfizetési napok Az elszámolási és hozamfizetési napokra vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 1.3 pontja tartalmazza. 1.6 Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése Az Alap könyvvizsgálójának adatait az Alap Kezelési Szabályzatának 5.4 pontja tartalmazza. 1.7 A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése A befektetési jegy által megtestesített jogok A befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult: a) a befektetési jegyek visszaváltására az Alap Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint, a forgalmazás-elszámolási napon érvényes árfolyamon, b) az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában részesedni, c) arra, hogy a befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzatát és a Kiemelt Befektetői Információt rendelkezésére bocsássák, továbbá a folyamatos forgalmazás során arra, hogy az Alap tájékoztatóját, legutóbbi éves és féléves jelentését, kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, d) a rendkívüli tájékoztatásra, e) jogosult a Batv-ben meghatározott egyéb jogok gyakorlására A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra. A befektetési jegyek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán vannak nyilvántartva. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják A befektetési jegy jellemzői A befektetési jegyek alapcímlete 1 HUF, azaz egy magyar forint. A befektetési jegyek névre szólóak és dematerializált formában kerülnek előállításra, így fizikai kikérésükre nincs lehetőség. A befektetési jegy neve: World Mentor Selection Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési jegy 8

9 A befektetési jegy ISIN azonosítója: HU Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására A megszűnési eljárás általános szabályai (Batv. 19. pont) Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, ha a(z) a) Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot; b) Alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c) Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az Alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap - az alábbi eltéréssekkel - az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll; b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni; c) az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése (Batv. 20. pont) A megszűnési eljárás alatt az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal meghosszabbítható. Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. Amennyiben az Alap pozitív saját tőkével rendelkezik, az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a fenti bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig. Amennyiben az Alap saját tőkéje negatív, megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. Befektetési alap átalakulása (Batv. IX. fejezet) Átalakulásnak minősül valamely befektetési alapnak a Batv. 47. (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása. Az Alap átalakulása esetében az Alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át. Az Alapkezelő a Felügyelet fenti bekezdésben meghatározott jóváhagyásának megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik 9

10 befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása nélkül, amelyet az Alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. Az Alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás elfogadásáról és az Alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek. 1.8 Azon tőzsdék vagy piacok feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák Az Alap befektetési jegyei nem kerülnek bevezetésre tőzsdére, vagy szabályozott piacra. 1.9 A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A forgalomba hozatalra és az értékesítés módjára, feltételeire vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 1.4 pontja tartalmazza A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei A visszaváltás módjára, feltételeire, illetve a visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának pontja tartalmazza A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai A hozam megállapítására és kifizetésére vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 1.6 pontja tartalmazza Az Alap befektetési céljainak leírása A vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 2.1 pontja tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az Alapkezelő az Alap eszközeinek 20%-át más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba kívánja fektetni, így köteles jelen tájékoztatóban közölni a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő befektetési alapokat és egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. Az itt feltűntetett adatok csak tájékoztatásul szolgálnak, azon alapok köre, és kezelési díja, amelyekbe az Alap ténylegesen befektetet, változhat. Az Alap a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét az éves jelentésében teszi közzé. Alap neve Kezelési díj legnagyobb mértéke (az adott alap eszközéhez viszonyítva) BGF World Gold A2 2,07% Craton Capital Precious Metal A 3,15% NESTOR-Gold Fonds B2 2,18% 1.13 Az eszközök értékelésének főbb szabályai Folyószámla Bankbetét Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Jelzáloglevelek Hitelviszonyt megtestesítő banki és vállalati értékpapírok A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor az E-1 napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta E-1 napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét az E-1 napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett (3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkont kincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által az E-napon, illetve az azt megelőző legutolsó banki munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga; b) a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix kamatozású államkötvények, diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is esetén az ÁKK által az E-napon, illetve az azt megelőző legutolsó banki munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kell a piaci értéket meghatározni. a) az adott Alap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni; b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni 10

11 Tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírok Tőzsdére be nem vezetett kollektív Befektetési értékpapírok Tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok Deviza Repo űgyletek Állampapírok Kamatozó értékpapírok Diszkontkincs-tárjegyek Származékos, Határidős ügyletek Határidős eladással fedezett részvények értékelése Kötelezettségek Költségek oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat. Az Alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök bekerülési értéke a teljesítési hely függvényében a teljesítés napján vagy az ügylet elszámolásának napján érvényes árfolyamon és az E-1 napra érvényes keresztárfolyamok alkalmazásával kerül meghatározásra. A tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírok aktuális napi piaci értékét a tőzsdén kialakult E-1 napi záróárfolyammal kell meghatározni. Amennyiben az aktuális piaci napon a tőzsdén nem volt üzletkötés az adott értékpapírra, akkor a legutolsó rendelkezésre álló tőzsdei záróárfolyam amennyiben ez 30 napnál nem régebbi alapján kell meghatározni. Amennyiben nincs a kollektív befektetési értékpapírok értékeléséhez használható 30 napnál nem régebbi tőzsdei záró árfolyam, úgy az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Ha a legutolsó közzétett nettó eszközérték időpontját követően az alap hozamot fizetett és a hozamfizetés óta nincs hivatalosan közzétett eszközérték, úgy a hozammal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel kell kalkulálni. Az Alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök bekerülési értéke a teljesítési hely függvényében a teljesítés napján vagy az ügylet elszámolásának napján érvényes árfolyamon és az E-1 érvényes keresztárfolyamok alkalmazásával kerül meghatározásra. A nyíltvégű befektetési jegyeket az alapkezelő által közzétett visszaváltási jutalékkal csökkentett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. A zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket amennyiben az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál úgy a közzétett nettó átlagárfolyam felhasználásával kell értékelni. Amennyiben a zártvégű jegynek nincs tőzsdén kívüli kereskedelemben (OTC) regisztrált árfolyama vagy 30 napnál régebbi, úgy az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Az Alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök bekerülési értéke a teljesítési hely függvényében a teljesítés napján vagy az ügylet elszámolásának napján érvényes árfolyamon és az E-1 érvényes keresztárfolyamok alkalmazásával kerül meghatározásra. A tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok a E-1 napi záróáron kerülnek értékelésre. Ha az E-1 napon nem történt kötés, a részvények, értékpapírok a legutolsó tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre, értékpapírra nem született még tőzsdei kötés, a részvény, értékpapír beszerzési értéken kerül értékelésre. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett E-1 napi értékét az E-1 napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. A repo ügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereséget/veszteséget időarányosan kell E-1 napi esedékességgel elszámolni. Állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ Rt. (továbbiakban ÁKK Rt.) által nyilvánosságra hozott fordulónapi legjobb vételi ajánlatból számított bruttó vételár alapján értékeli. Kamatozó értékpapírok esetén, a nettó árfolyamot E-1 munkanapig az E-1 munkanapon érvényes árfolyamhoz tartozó, felhalmozott kamatokkal kell megnövelni Diszkont kincstárjegyek az ÁKK Rt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozammal E-1 munkanapra diszkontálva értékelheti. A diszkont kincstárjegyeket az ÁKK Rt. által közzétett referenciahozam alapján a következő képlet alapján kell értékelni: E 1 CFi = i= 1, 2 ( 1 + H * n / 365 ) i Ahol: E: az adott papír E-1 napra számított eszközértéke CFi: névérték H: az ÁKK Rt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozamráta ni: az értékelés napjától i-k kifizetésig fennálló napok száma A H hozamrátát az ÁKK Rt. által nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamnak a lejárati időre számított számtani átlagával. A határidős ügylet eredményét hozzá kell adni a nettó eszközértékhez a következők szerint: Határidős vétel eredménye: az E-1 munkanapi elszámoló ár mínusz a kötési árfolyam. Határidős eladás eredménye: a kötési árfolyam mínusz az E-1 munkanapi elszámoló ár. A határidős eladással fedezett részvény ügyletek során a prompt vételi és a határidős eladási ár elmozdulásából fakadó árfolyamnyereséget/veszteséget a nettó eszközérték számítás során korrigálni kell a hedge ügylet időarányos, tényleges kamattartalmából számított eredménnyel. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításakor a költségeket felmerüléskor terheli rá az Alapra, kivéve a folyamatos teljesítésekből származó, egyenletesen felmerülő, de időszakosan fizetendő díjakat és költségeket, melyek, mint kötelezettségek időarányosan kerülnek elszámolásra. Az előre nem tervezhető költségeket az Alapkezelő az esedékességük időpontjában terheli az Alapra. A Letétkezelő az Alapot terhelő éves díjakat a nettó eszközérték számításkor időarányosan E-1 munkanapig, a tételes költségeket pedig felmerülésükkor terheli az Alapra és esedékességükkor fizeti ki az Alap számlája terhére. 11

12 A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása A vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 1.7 pontja tartalmazza Az Alap által az Alapkezelő, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása A vonatkozó információkat az Alap Kezelési Szabályzatának 2.4 pontja tartalmazza. 2. ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Neve: Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u Az Alapkezelő székhelye az Alap székhelye szerinti tagállamban található. Tevékenységi kör Értékpapír-árutőzsdei ügynöki tevékenység Alapítás időpontja: május 26. (jogelődje az Eastbrokers Befektetési Alapkezelő Rt., alapítva: szeptember 19-én) Jegyzett tőke: Ft (teljes egészében befizetve) Saját tőke: Ft Alkalmazotti létszám: 12 fő Cégjegyzés: vezérigazgató önállóan, cégjegyzésre felhatalmazott munkavállalók együttesen Vezető tisztségviselők Vezérigazgató: Balogh Attila Cégvezető: Tóth Bálint Felügyelő Bizottság: Hollmann Richard, Kósa Gergely, Szabó Balázs A Társaság által kezelt egyéb alapokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Neve: Erste Bank Hungary Zrt. Székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u Tevékenységi kör Egyéb monetáris közvetítés Egyéb hitelnyújtás Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír-árutőzsdei ügynöki tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenység Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4. TANÁCSADÓ CÉGEKKEL, KÜLSŐ BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK, AMELYEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK Neve: BUDA-CASH Brókerház Zrt. Székhelye: 1118 Budapest, Ménesi út 22. Szolgáltatás: Befektetési tanácsadás Tanácsadói szerződés lényeges rendelkezései (a díjazás kivételével): a befektetési tanácsadó feladatát képezi az alábbi tevékenységek ellátása: az Alap portfoliójának kialakításával és folyamatos kezelésével kapcsolatban egyes befektetési eszközök vételére, eladására, tartására, cseréjére vonatkozó folyamatos tanácsadás; a tanácsadásért felelős munkavállaló: Tremmel Balázs. Tanácsadói egyéb lényeges tevékenységei: Vezető forgalmazó 5. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA Az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló jelentései elérhetőek a Közzétételi helyeken, valamint a forgalmazási helyeken (1. melléklet). 6. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK 6.1 Befektetési alap múltbeli teljesítménye 12

13 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% % % % % -1.6% 24.5% Éves hozam -35.8% Megjegyzések: A diagram a jövőbeli teljesítmény előrejelzésére csak korlátozottan alkalmas. Az alap a bemutatott teljesítményt olyan körülmények között érte el, amely már nem érvényes, mivel az alap befektetési politikája megváltozott. A diagramon szereplő adatok az alap hozamait tükrözik. A hozamok az egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kerültek kiszámításra, azok a jegyzési díjakat nem tartalmazzák. Az alaptrehozásának éve: Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az Alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják Az alap elsősorban olyan lakossági vagy intézményi ügyfeleknek ajánlható, akik magasabb kockázatvállalás mellett a kockázatmentes hozamszintnél magasabb hozam elérésére törekszenek. 7. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 7.1 Az Alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak Az Alapot és a befektetőket a Tájékoztatóban és az Alap Kezelési Szabályzatban meghatározott díjakon és költségeken kívül egyéb díj, költség nem terheli. 8. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Jelen tájékoztató mögött nem áll az alapkezelő és a forgalmazó egyetemleges felelősségvállalása. A tájékoztatóért kizárólag az Alapkezelő vállal felelősséget. 8.1 Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre az Alap portfoliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. 8.2 Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékeket. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak. 8.3 Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok Az Alap likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. Az Alap betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor az Alap kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága. 8.4 Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Tekintetbe kell venni, hogy az Alap portfoliójában lévő értékpapírok kibocsátói - kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek -, amely az Alap portfolióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. 8.5 Likviditási kockázat A nyíltvégű befektetési alap alapvető tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek bármely napon visszaválthatók a forgalmazási helyeken. Ez megfelelő likviditást igényel. Előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy a nagyarányú visszaváltások miatt az Alap eszközeinek esetlegesen kedvezőtlen időpontbéli kényszerértékesítése válhat szükségessé. A visszaváltás igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 5%. 8.6 A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése (Batv. 29. pont) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. 13

14 A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a Batv. 89. (1) bekezdésében meghatározott esetben. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a Batv. 92. (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása - figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. 93. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a Batv. 93. (2) bekezdésében meghatározott esetben. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési Alapba fektető Alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. 8.7 Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása Az Alap működése során előfordulhat olyan kedvezőtlen szituáció, hogy a nagyarányú visszaváltások következtében az Alap tőkéje oly mértékben csökken, hogy szükségessé válik az Alap megszüntetése, illetve határozott futamidejűvé alakítása. 8.8 Határidős ügyletek kockázata A kockázatfedezeti célból megkötött az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathat. 8.9 Befektetési jegyek forgalmazása Az Alapkezelő - a forgalmazó útján - a nyilvános nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni. Teljesítési-árfolyamkockázatot jelent, hogy a teljesítésre vonatkozó árfolyam a megbízás megadásának napján még nem ismert Deviza kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke magyar forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfolióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemei magyar forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kockázatával kell szembenézniük Részvénypiaci kockázat A befektetések között lesznek részvények. A nemzetközi és hazai részvény-befektetésekkel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását, időnként esetleges veszteséggel is számolni kell, amely negatívan befolyásolhatja az Alap jövedelmezőségének alakulását Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat Mivel az Alap értékpapír portfoliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet Származtatott ügyletekből adódó kockázatok 14

15 Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb és speciális kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, ezért előfordulhat, hogy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. További kockázatot jelenthet az elszámoló árak változása, vagyis rövidtávon előfordulhat, hogy az árak nem tükrözik a piaci viszonyokat. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. 9. ESZKÖZKATEGÓRIÁK 9.1 A portfoliók lehetséges elemei a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább egy befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, jelzáloglevelek, kincstárjegyek betétek; repo megállapodások stb. g) deviza; h) származtatott termék. 9.2 Az egyes értékpapírfajták minimális, maximális és tervezett aránya az Alap mindenkori eszközértékéhez képest Min Max Terv. Folyószámla készpénz 0% 100% 5% Lekötött bankbetétek 0% 100% 0% Értékpapírok 0% 100% 95% Állampapírok 0% 100% 5% Kötvények 0% 100% 5% Kincstárjegyek 0% 100% 5% Egyéb jegybankképes 0% 100% 0% Külföldi állampapírok 0% 100% 0% Egyéb hitelvisz. ép. 0% 100% 20% Tőzsdére bevezetett 0% 100% 0% Külföldi kötvények 0% 10% 0% Tőzsdén kívüli 0% 10% 0% Részvények 0% 100% 20% Tőzsdére bevezetett* 0% 10% 0% Külföldi részvények* 0% 10% 0% Tőzsdén kívüli 0% 10%* 0% Jelzáloglevelek 0% 25% 0% Tőzsdére bevezetett 0% 25% 0% Tőzsdén kívüli 0% 10% 0% Befektetési jegyek 0% 80% 50% Tőzsdére bevezetett 0% 80% 25% Tőzsdén kívüli 0% 80% 25% Kárpótlási jegy 0% 0% 0% Származékos ügyletek 0% 5% 0% Határidős deviza* 0% 5% 0% Deviza opciós* 0% 5% 0% 10. JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK Minden a Tájékoztató, illetve a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszonyban (így különösen a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, a befektetési jegyek vételét, visszaváltását szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben) nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alap Kezelési Szabályzata, a Forgalmazó üzletszabályzata, a Batv., valamint a Korm. rendelet, továbbá a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Az Alapkezelő és a befektetők között felmerülő esetleges jogviták során az Alapkezelő mindent elkövet a vita peren kívüli rendezésére. Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet megegyezésre, abban az esetben a felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 15

16 11. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT Alulírott az (székhelye: Budapest, Akadémia u. 7-9.) jelen felelősségvállaló nyilatkozattal kijelenti, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Kijelenti továbbá, hogy az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért felel. 16

17 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa Az Alap neve: Access Mentor Selection Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alap típusa: Nyilvános, nyíltvégű, értékpapíralap 1.2 Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: Az Alap futamideje: határozatlan 1.3 Elszámolási és hozamfizetési napok A Letétkezelő minden forgalmazási napon (E-nap) köteles az Alap összesített nettó eszközértékét, valamint az egy befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét kiszámítani a következő forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan, és azt a megállapítást követő első forgalmazási napon (E+1) az Alapkezelő köteles közzétenni a Közzétételi helyeken. Az így közétett egy befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték a közzététel napján érvényes forgalmazás-elszámolási ár. Az Alap a befektetésein elért nyereséget folyamatosan újra befekteti, hozamot külön nem fizet. A befektetők értékpapírjuk hozamához a jegyek (vagy azok egy részének) visszaváltásával juthatnak hozzá. 1.4 A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Az Alapkezelő - a Forgalmazón keresztül - az Alap nyilvántartásba vételét követő banki munkanaptól a forgalmazási helyeken a pénztári órák alatt további befektetési jegyeket hoz forgalomba, illetve biztosítja a korábban kibocsátott befektetési jegyek visszaváltását. A forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve, az Alap futamideje alatt a forgalmazó minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. A forgalmazási helyeket az 1. melléklet tartalmazza. A forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve - amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet - a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. A forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag a Felügyelet engedélyével, és kizárólag oly módon módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja A Befektetési jegyek vásárlása Befektetési jegyek vásárlására csak akkor van mód, ha a befektető értékpapírszámlával rendelkezik. A befektetési jegyek vételárát HUF befizetés esetén, a Forgalmazási helyen a pénztári órák alatt készpénzben, illetve átutalással, EUR, USD befizetés esetén kizárólag a befektető Forgalmazónál vezetett ügyfélszámlájára történő utalással teljesítheti. A késedelmes átutalásból eredő esetleges veszteségekért a Forgalmazó és az Alapkezelő felelősséget nem vállal. A befektetési jegyek vásárlására irányuló (vételi) megbízás teljesítésének feltétele, hogy a teljes, a vásárlást terhelő vételár jóváírásra kerüljön a befektető Forgalmazónál vezetett ügyfélszámláján és a befektető érvényes megbízási szerződést kössön a Forgalmazóval. A megbízási szerződésben meg kell határozni a vásárolandó befektetési jegyek megnevezését, ISIN azonosítóját, a felek megnevezését, a tranzakció irányát (vétel), a megbízás felvételének és teljesítésének napját, valamint a befektető meghatározza azt az összeget, amelyet befektetési jegyek vásárlására kíván fordítani. A Forgalmazó a vételi megbízást a forgalmazás-elszámolási napján érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken teljesíti. Amennyiben a befektető által a megbízási szerződésben megjelölt keretösszegből egész számú befektetési jegy maradékösszeg nélkül nem vásárolható, úgy a megbízás annyi befektetési jegy vételére érvényes, amelynek ára (egész darabszám szorozva a forgalmazás- 17

18 elszámolási napján érvényes nettó eszközértékkel), a befektető által a megbízási szerződésben megjelölt keretösszeghez legközelebb eső, annál kisebb összeg a kerekítés szabályai alapján. A vételi megbízást a forgalmazó a forgalmazás-elszámolási napon óra előtt felvételre kerülő megbízások esetén a megbízás felvételével megegyező forgalmazás-teljesítési napon teljesíti (azaz a forgalmazás-elszámolási nap és forgalmazás-teljesítési nap ebben az esetben megegyezik.), a forgalmazási-elszámolási napjára érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó árfolyamon. A óra után felvételre kerülő vételi megbízások esetén a Forgalmazó a következő forgalmazási nappal fogadja be a megbízást, azaz a következő forgalmazási nap lesz a forgalmazás-elszámolási és a forgalmazás-teljesítési nap. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. A megvásárolt befektetési jegyek a teljesítés napján kerülnek jóváírásra a befektető értékpapírszámláján A befektetési jegyek visszaváltása Amennyiben a Befektető értékesíteni kívánja Befektetési jegyei egy részét vagy egészét, úgy a Forgalmazó helyen erre vonatkozó megbízási szerződést kell kötnie. A megbízási szerződésben meg kell határozni a visszaváltandó befektetési jegyek megnevezését, ISIN azonosítóját, mennyiségét, a Felek megnevezését, a tranzakció irányát (eladás), a megbízás felvételének napját és a visszaváltást terhelő forgalmazási jutalék mértékét. A befektető a visszaváltandó befektetési jegyek darabszáma helyett meghatározhatja a visszaváltással az Alapból kivonni kívánt pénz összegét is. Amennyiben a befektető darabszámot és visszaváltással az Alapból kivonni kívánt pénzösszeget is meghatároz, úgy a Forgalmazó kizárólag a megjelölt darabszám alapján teljesíti a megbízást, a megbízásnak a visszaváltással az Alapból kivonni kívánt pénz összegére vonatkozó részét érvénytelennek tekinti. Amennyiben a befektető a visszaváltással az Alapból kivonni kívánt pénzösszeget határozza meg és a megbízás forgalmazás-elszámolási napján érvényes árfolyamon számítva az értékpapír számláján lévő befektetési jegyek visszaváltási jutalékkal terhelt értéke (darabszám szorozva a forgalmazás-elszámolás napon érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékkel, csökkentve a visszaváltást terhelő forgalmazási jutalékkal) nem éri el a Befektető által megjelölt, az Alapból kivonni kívánt pénzösszeget, vagy nagyobb darabszámra ad megbízást, úgy a Forgalmazó az ilyen megbízást nem teljesíti, vagyis részteljesítés nem lehetséges. Amennyiben a befektető a megbízási szerződésben visszaváltással az Alapból kivonni kívánt pénzösszeget határozza meg, úgy a megbízás annyi Befektetési jegy eladására érvényes, amelynek visszaváltási ára (darabszám szorozva a forgalmazás-elszámolási napon érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékkel, csökkentve a visszaváltást terhelő forgalmazási jutalékkal) a kerekítés általános szabályai szerint a Befektető által a megbízási szerződésben megjelölt pénzösszeghez a legközelebb esik. A forgalmazási napokon óra előtt felvételre kerülő befektetési jegyek visszaváltására irányuló (eladási) megbízások esetén a forgalmazás-elszámolási nap a megbízás napja. A megbízást a forgalmazó a forgalmazás-elszámolási napot követő ötödik forgalmazási napon (forgalmazás-teljesítési napja) teljesíti, a forgalmazás-elszámolási napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken. A 16:00 óra után felvételre kerülő megbízások esetén a Forgalmazó a következő forgalmazási nappal fogadja be a megbízást (forgalmazás-elszámolási nap). Az értékpapír számla a forgalmazás-elszámolási napon megterhelésérre kerül, befektetési jegyek ellenértékének jóváírása a forgalmazás-teljesítési napján, azaz a forgalmazás-elszámolási napot követő ötödik forgalmazási napon történik. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. 1.5 A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a Batv. 89. (1) bekezdésében meghatározott esetben. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a Batv. 92. (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. 18

19 Az Alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása - figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. 93. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a Batv. 93. (2) bekezdésében meghatározott esetben. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési Alapba fektető Alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Amennyiben a befektetési alap illikviddé vált, az eszközeinek elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni a befektetési jegyeinek forgalmazását. Az Alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. 1.6 A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap a befektetésein elért nyereséget folyamatosan újra befekteti, hozamot külön nem fizet. A befektetők értékpapírjuk hozamához a jegyek (vagy azok egy részének) visszaváltásával juthatnak hozzá. 1.7 A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Az árak kiszámításának módszere és gyakorisága Az Alap befektetési jegyei a jegyzési időszakban névértéken jegyezhetőek, ezt követően a folyamatos forgalmazás során a forgalmazáselszámolási napon érvényes (vásárláskor a vásárlást terhelő forgalmazási jutalékkal növelt, visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. A nettó eszközérték kiszámításának módját, gyakoriságát és közzétételének módját az Alap Kezelési Szabályzatának 2.5 pontja tartalmazza A befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A Forgalmazó vásárlás esetén maximum 6,00% forgalmazási jutalékot számíthat fel. A Forgalmazó visszavásárlás esetén forgalmazási jutalékot nem számíthat fel. A Forgalmazó a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során felszámított jutalék mértékét Díjjegyzékében határozza meg. A jutalék mértékét a Forgalmazó a Díjjegyzékében meghatározottak szerint, a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja. A Forgalmazó által a befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a befektetési jegy adás-vételi megbízások teljesítésével esedékes. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. Amennyiben a befektető a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési jegyeit a Forgalmazónál, vagy más befektetési szolgáltatónál, hitelintézetnél vezetett értékpapírszámlára transzferálja, akkor a kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó üzletszabályzatát a befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg Az árak közzétételének módja, helye és gyakorisága A befektetési jegyek árfolyama a nettó eszközérték számítást és közzétételt követően az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján érhető el, a számítást követő munkanapon A befektetési alap devizanemének változásával kapcsolatos eljárás általános szabályai Az Alap devizanemének változásához a Felügyelet előzetes jóváhagyása szükséges. A határozat kézhezvételét követően az Alapkezelő hirdetményt tesz közzé a devizanem megváltoztatásával kapcsolatos eljárásról és a befektetőket megillető jogokról. 19

20 Az átalakítás valamint a Tájékoztató és a Kezelési szabályzat hatályba lépésének napja a hirdetményben megjelölt nap. Az átalakítás napján, valamint az átalakítás napját megelőző és azt követő munkanapokon a forgalmazás szünetel. A Batv. 92. (1) szerint a szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A felügyeleti határozat kézhezvételét megelőzően az Alapkezelő megigényli a befektetési alap új ISIN kódját a KELER-től. Az átalakítás napján a KELER törli az adott befektetési jegy sorozatot a vonatkozó számlákról, amelyről egy listát ad az Alapkezelőnek, majd haladéktalanul megkeletkeztetésre kerül az új ISIN-nel az új devizanemű befektetési jegy. Az újonnan megkeletkeztetett befektetési jegyeknek a befektetők számláján való jóváírása olyan módon történik, hogy a Forgalmazó a törölt, USD-ben denominált, a KELER törlési listán szerepelő befektetési jegy darabszámot (ügyfelenként) az átalakítás napján érvényes USD-ben meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékkel beszorozza (a befektetési jegyek USD-ben meghatározott értéke az átalakítás napján), majd a kapott értéket megszorozza az átalakítás napját megelőző banki napon közzétett MNB [USD/új devizanem] közép árfolyammal. Az így kapott érték egészre kerekítve az új devizanemben denominált befektetési alap befektetési jegyeinek jóváírandó darabszáma. Az átalakítás napját követő napon a Forgalmazó jóváírja a befektetési jegyeket az ügyfélszámlán. Az átalakítás napján a Letétkezelő beértékeli az alap új devizanemben denominált nettó eszközértékét és kiszámítja az egy befektetési jegyre jutó új devizanemben denominált nettó eszközértéket. Az átalakítás napját követő forgalmazási napon a forgalmazás ezzel az új devizanemben meghatározott és közzétett nettó eszközértékkel folytatódik. 2. AZ ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYA 2.1 Az Alap befektetési céljainak leírása Az alap célja olyan befektetést kínálni, amely lehetőséget nyújt a befektetőknek arra, hogy a hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiacok növekedéséből egy hatékonyan kialakított és dinamikusan kezelt portfolión keresztül részesedjenek. Az Alap az állampapírok hozamát meghaladó teljesítmény elérését tűzte ki célul. Az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 5 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket, ezért az alapkezelő által javasolt legrövidebb befektetési időtartam 5 év. 2.2 Az Alap részletes befektetési politikája és céljai a befektetési stratégia, Az Alap az átlagosnál magasabb kockázatot felvállalva, rövid- és középtávú pozíciókat vesz fel a lehető legszélesebb befektetési lehetőségek közül válogatva. Az Alap elsődleges befektetési célpontjai olyan külföldi és hazai kibocsátású kötvények, részvények, befektetési alapok befektetési jegyei, ETF-ek, amelyek megfelelő likviditással rendelkeznek. Időszakonként jellemző lehet az egyes iparágak (pl: arany, nemesfémipar) vagy egyes befektetési régiókba fektető befektetési alapok jelentős felülsúlyozása a portfólión belül, de az Alapkezelő nem kíván 20%-ot meghaladó mértékben egy befektetési alapba fektetni. Az Alap által vásárolni kívánt pénzügyi eszközök piacai elsősorban Magyarország, az Egyesült Államok és Európa legjelentősebb piacai, így forintban, dollárban vagy euróban lettek kibocsátva. Ezen eszközök mögöttes termékei lehetnek más devizában is (euró, jen, angol font, svájci frank stb.). A likvid eszközök szerepüknek megfelelően elsősorban forintban denomináltak, ezek köre a rövid lejáratú állampapírokból, betétekből, készpénzből, azonnal visszaváltható befektetési alapok jegyeiből és egyéb pénzpiaci eszközökből tevődik össze. Az Alap a külföldi fizetőeszközben fennálló pozíciójának megfelelően a devizaárfolyamok változásából eredő kockázatának csökkentése érdekében fedezeti jelleggel határidős illetve opciós devizaügyleteket köthet. Az Alapkezelő, az Alap befektetési céljának elérése érdekében aktív befektetési politikát alkalmaz a portfólió lehetséges elemei, a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább egy befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, jelzáloglevelek, kincstárjegyek betétek; repo megállapodások stb. g) deviza; h) származtatott termék az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya az Alap mindenkori eszközértékéhez képest Min Max Terv. Folyószámla készpénz 0% 100% 5% Lekötött bankbetétek 0% 100% 0% 20