..(kitöltendő, a szerződés megnevezése)egyedi Átengedési Szerződés Réz Érpáras Helyi (Al)Hurok Átengedésére (teljes/részleges)

Átírás

1 Magyar Telekom Nyrt. Szerződés szám:..(kitöltendő, a szerződés megnevezése)egyedi Átengedési Szerződés Réz Érpáras Helyi (Al)Hurok Átengedésére (teljes/részleges) Egyedi Átengedési Szerződés GPON Előfizetői Szakasz Átengedésére (beleértve előfizetői szakasz kialakítása céljából telepített, használaton kívüli kábelek átengedését is) vagy vagy Egyedi Átengedési Szerződés Közeli Bitfolyam Hozzáférés Átengedésére (Réz Érpáras, GPON, Kábelhálózat) vagy Egyedi Átengedési Szerződés Előfizetői Hozzáférési Kábelhely Megosztására vagy Egyedi Átengedési Szerződés Előfizetői Hozzáférési Sötétszál Átengedésére a

2 (Jogosult) és a Magyar Telekom Rt. között 2 (30)

3 Egyedi Átengedési Szerződés amely az Elektronikus Hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) és a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Hszr.), továbbá a Magyar Telekom helyi Hozzáférési Hálózatának Infrastruktúra Átengedésére vonatkozó referenciaajánlata (a továbbiakban: MARUO) alapján jött létre. egyrészről a Magyar Telekom Nyrt Budapest, Krisztina körút 55. (a továbbiakban: Magyar Telekom), másrészről a Jogosult neve: Címe: (a továbbiakban: Jogosult) a továbbiakban együttesen: a Felek között az alábbi feltételek szerint: 3 (30)

4 TARTALOM 1. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS CÉLJA, STRUKTÚRÁJA ÉS TÁRGYA Az Egyedi Átengedési Szerződés célja Az Egyedi Átengedési Szerződés struktúrája , Mellékletek és Függelékek Meghatározások Az Egyedi Átengedési Szerződés tárgya Szolgáltatások nyújtása Nyilatkozat a Szolgáltatásokról AZ ÁTENGEDÉS MŰSZAKI ÉS TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEI A HELYMEGOSZTÁS MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEI AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE Számhordozással megvalósított Átengedés Az Átengedés tényleges megvalósulása ÜZEMVITEL, HIBAELHÁRÍTÁS ÉS HÁLÓZATBIZTONSÁG Normál körülményekre vonatkozó kötelezettségek Általános üzemviteli kötelezettségek Előre ütemezett Üzemfenntartási Munkák végzése Együttműködés rendkívüli esetekben Hibaelhárítási kötelezettségek ELSZÁMOLÁS, SZÁMLÁZÁS ÉS FIZETÉS Elszámolás Számlázási feltételek Fizetés Fizetési feltételek Túlfizetés Kötbér jóváírása Bankgarancia Számlareklamáció (30)

5 7. KAPCSOLATTARTÁS ADATVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Általános adatvédelmi kötelezettségek Adatkezelés és felhasználás SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK A Felek felelőssége Jogok, jogcímek és érdekek fenntartása Át nem ruházott szellemi tulajdonjogok Hacsak a Felek kifejezetten ettől eltérően nem rendelkeznek, semmilyen információcsere, cselekedet vagy annak elmulasztása sem értelmezhető úgy, hogy valamelyik Fél saját szellemi alkotására vonatkozóan bármilyen jogot átruházott a másik Félnek TITOKTARTÁS Bizalmas információk kezelése Titoktartási kötelezettségek hatályban maradása JOGOK ÁTRUHÁZÁSA, ENGEDMÉNYEZÉS A másik Fél engedélyéhez kötött átruházás A másik Fél engedélyéhez nem kötött átruházás A Szerződések teljesítésének kötelezettsége VIS MAIOR Vis maior események A vis maior események hatása a Szolgáltató kötelezettségeire Együttműködés vis maior esetben A SZOLGÁLTATÁS(OK) SZÜNETELTETÉSE SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Szerződésszegés A szerződésszegéssel kapcsolatos általános jogkövetkezmények Kötbérek Késedelmi kötbér Minőségi kötbér (30)

6 15. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Az Egyedi Átengedési Szerződés módosításának kezdeményezése A Magyar Telekom által kezdeményezett módosítások Bármelyik Fél által kezdeményezett módosítások Szerződésmódosítási eljárás Az Egyedi Átengedési Szerződés Mellékleteinek és Függelékeinek módosítása Mellékletetek módosítása Függelékek módosítása AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A jelen szerződés a MARUO törzsszöveg VI. 13. pontjában foglalt esetekben szűnhet meg Az Egyedi Szerződés megszűnése utáni rendezés Szolgáltatások nyújtásának megszűnése Elszámolás Követelések érvényesítése IRÁNYADÓ JOG, VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE Irányadó jog Vitarendezési eljárás Bíróság VEGYES RENDELKEZÉSEK Részleges érvénytelenség kezelése Az Egyedi Átengedési Szerződés teljessége/egysége Az Átengedési Keretszerződés és a hatálya alá tartozó Egyedi Szerződések részeinek prioritása Fel nem adott jogok A Szerződés nyelve és eredeti példányai Aláírás Mellékletek és Függelékek: Mellékletek I. Melléklet: Definíciók és értelmezés ( MARUO 1. Melléklet) II. Melléklet: Szolgáltatások leírása (MARUO 3. Melléklet) 6 (30)

7 III. Melléklet: Műszaki, technológiai, alkalmassági és környezetei feltételek (ld. MARUO 4. Melléklet) IV. Melléklet: A Szerződés megkötése és teljesítése ( MARUO 5. Mellékletek) V. Melléklet: Üzemvitel és hálózatbiztonság (MARUO 6. Melléklet) VI. Melléklet: Díjak, számlázás (MARUO 7. Melléklet) Függelékek: 1. Függelék: Csatlakoztatható berendezések listája 2. Függelék: Igénybejelentő adatlapok Átengedési Keretszerződéshez 3. Függelék: Igénybejelentő adatlapok Egyedi Átengedési Szerződésekhez 4. Függelék: Szolgáltató-, illetve szolgáltatásváltás Kiegészítő szolgáltatási szerződések mintái 7 (30)

8 1. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS CÉLJA, STRUKTÚRÁJA ÉS TÁRGYA 1.1 Az Egyedi Átengedési Szerződés célja A jelen Egyedi Átengedési Szerződés célja..(kitöltendő, a szolgáltatás megjelölése) A MARUO II pont a., c., g. és h alpontjában megjelölt vagy a MARUO II b. pontjában megjelölt vagy a MARUO II d., e., és f. pontjában megjelölt szolgáltatásra: vagy a MARUO II l. pontjában megjelölt szolgáltatásra: vagy a MARUO II j. pontjában megjelölt szolgáltatásra: szolgáltatás(ok) nyújtása, illetve igénybevétele annak érdekében, hogy a Jogosult azon szolgáltatást nyújtson az Előfizető részére vagy Újgenerációs Hozzáférési Hálózatot alakítson ki Előfizetői elérés céljából. A jelen Egyedi Átengedési Szerződés a Felek jogait és kötelezettségeit szabályozzák a Magyar Telekom által a Jogosultnak nyújtott Szolgáltatások és ellenszolgáltatások tekintetében. A jelen szerződéssel létrejött jogviszonyra vonatkozó egyéb, illetőleg további szabályokat amennyiben ilyet kötöttek - a Felek között e tárgyban kötött Átengedési Keretszerződés és a hírközlési hatóság elnöke által jóváhagyott MARUO tartalmazza, a szerződés teljesítése során felek ezen szabályokat is betartva kötelesek eljárni. Felek rögzítik, hogy amennyiben a jelen Egyedi Átengedési Szerződés és a hírközlési hatóság elnöke által jóváhagyott MARUO egymással ellentétes rendelkezést tartalmaz, úgy a jóváhagyott MARUO rendelkezése alkalmazandó. 1.2 Az Egyedi Átengedési Szerződés struktúrája 8 (30)

9 1.2.1, Mellékletek és Függelékek Az Egyedi Átengedési Szerződés törzsszövegből, és a hozzá csatolt, az Egyedi Átengedési Szerződés elválaszthatatlan részét képező Mellékletekből áll. Úgyszintén a jelen az Egyedi Átengedési Szerződés elválaszthatatlan részét képezik a MARUO törzsrész V.1.1. pont a) pontjábanban nevesített kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek a szolgáltatás jellegétől és/vagy a Jogosult igényétől függően az alábbiak lehetnek: Meghatározások i. a MARUO II k. pontjában megjelölt szolgáltatás biztosítására Egyedi Helymegosztási Egység igénybevételére Egyedi Helymegosztási Szerződés; ii. a MARUO II l. pontjában megjelölt szolgáltatás biztosítására Egyedi Kábelkifejtési Elem igénybevételére Egyedi Kábelkifejtési Elem Szerződés; iii. a MARUO II m. és n. pontjában megjelölt szolgáltatás biztzosítására Egyedi Hozzáférési Link Szolgáltatás igénybevételére Egyedi Hozzáférési Link/Átkérő Kábel Szerződés; iv. a MARUO II o., p., q. és r. pontjában megjelölt szolgáltatás biztosítására Egyedi Felhordó Hálózati Szolgáltatások biztosítására vonatkozó Szerződés Az Egyedi Átengedési Szerződésben alkalmazott fogalmakat és azok definícióját, valamint a rövidítések értelmezését (feloldását) a jelen Egyedi Átengedési Szerződés I. Melléklete (Definíciók és értelmezés) tartalmazza. 1.3 Az Egyedi Átengedési Szerződés tárgya Szolgáltatások nyújtása A jelen Egyedi Átengedési Szerződés tárgyát az 1.1 pontban megjelölt és a jelen Egyedi Átengedési Szerződés II. Mellékletében (Szolgáltatások leírása) részletezett..(kitöltendő, a szolgáltatás megjelölése) igénybevételéhez nyújtott szolgáltatások képezik a.) Réz Érpáras Helyi Hurok Átengedés, Közeli Bitfolyam Hozzáférés (Réz érpáron, GPON, Kábelhálózat) esetén. Előfizető neve:. Kapcsolási Szám*:. Felszerelési cím:. 9 (30)

10 * amennyiben adott végponti Előfizető kapcsolási számmal rendelkezik b.) GPON Előfizetői Szakasz Teljes Átengedése esetén. Előfizető neve:. Kapcsolási Szám*:. Felszerelési cím:. Műszaki kapcsolattartó elérhetősége: * amennyiben adott végponti Előfizető kapcsolási számmal rendelkezik c.) Előfizetői Hozzáférési Kábelhely Megosztás esetén A végpont pontos címe:. B végpont pontos címe:. Jóváhagyott Kiviteli Terven Szereplő kötési pontok pontos címe (föld alatti szekrények, aknák, oszlopok):... Igény célja:. Igénykielégítés módja:. Nyomvonalhossz (km) és/vagy Oszlop darabszám (db):. Kábel műszaki jellemzői:. Műszaki kapcsolattartó elérhetősége: d.) Előfizetői Hozzáférési Sötétszál esetén A végpont pontos címe:. B végpont pontos címe:. Igény célja:. Igénykielégítés módja:. Nyomvonalhossz (km):. Kábel műszaki jellemzői:. Műszaki kapcsolattartó elérhetősége: Nyilatkozat a Szolgáltatásokról A jelen Egyedi Átengedési Szerződés aláírásával a Jogosult kijeleni, hogy a szerződés alapján a Magyar Telekom által nyújtott Szolgáltatásokat saját nevében, de más javára veszi igénybe, melyet közvetített szolgáltatásként részben vagy egészben továbbértékesíti saját Előfizetői és szerződéses partnerei részére. 2. AZ ÁTENGEDÉS MŰSZAKI ÉS TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEI Az átengedés műszaki és technológiai általános feltételeit a MARUO törzsrész III. pontja, 10 (30)

11 egyéb előírásait pedig a jelen Egyedi Átengedési Szerződés III. Melléklete (Műszaki, technológiai, alkalmassági és környezetei feltételek) tartalmazza. 3. A HELYMEGOSZTÁS MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEI A helymegosztás műszaki és környezetei feltételeit a MARUO törzsrész IV. pontja, egyéb előírásait pedig a jelen Egyedi Átengedési Szerződés III. Melléklete (Műszaki, technológiai, alkalmassági és környezetei feltételek) tartalmazza. 4. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 4.1 Számhordozással megvalósított Átengedés Számhordozással történő Réz Érpáras Helyi Hurok Teljes Átengedésre, GPON Előfizetői Szakasz Teljes Átengedésére, Közeli Bitfolyam Hozzáférésre (Rezes, GPON, Kábelhálózat) vonatkozó Igénybejelentéseket a Jogosult a Réz Érpáras Hurok Teljes Átengedésére, GPON Előfizetői Szakasz Teljes Átengedésére, Közeli Bitfolyam Hozzáférésre (Rezes, GPON, Kábelhálózat) vonatkozó Igénybejelentéssel azonos módon adhatja le, megjelölve a Számhordozási igényét. A Számhordozás előfeltétele a Felek között érvényben levő Összekapcsolási Szerződés, vagy ennek hiányában amennyiben Felek hálózatai közötti hívások tranzit szolgáltatón keresztül kerülnek lebonyolításra Hálózati Szerződés megléte, amely a Számhordozás feltételeit rendezi a mindenkor hatályos MARIO feltételeihez igazodva. A Számhordozással történő Réz Érpáras Helyi Hurok Teljes Átengedés, Közeli Bitfolyam Hozzáférés (Rezes, GPON, Kábelhálózat) teljesítési ideje a Hurokátengedéshez, Közeli Bitfolyam Hozzáféréshez szükséges a jelen Szerződésben leírt időtartam. 4.2 Az Átengedés tényleges megvalósulása Helyi Hurok átengedés esetén a Felek megállapodnak abban, hogy az pontban részletezett Helyi Hurkot (réz, GPON hálózat előfizetői szakasza) a Magyar Telekom -án (dátum) engedi át Jogosult részére. Közeli Bitfolyam Hozzáférés esetén a Felek megállapodnak abban, hogy az pontban részletezett hozzáférésen (réz, GPON, Kábelhálózat) a Magyar Telekom -án (dátum) átengedi bitfolyamot a Jogosult részére. Előfizetői Hozzáférési Sötétszál Átengedés esetén a Felek megállapodnak abban, hogy az pontban részletezett Előfizetői Hozzáférési Sötétszál Átengedés Szolgáltatást a Magyar Telekom -án (dátum) engedi át Jogosult részére. 11 (30)

12 4.3 Megosztás tényleges megvalósulása Előfizetői Hozzáférési Kábelhely Megosztás esetén a Felek megállapodnak abban, hogy az pontban részletezett Előfizetői Hozzáférési Kábelhely Megosztás Szolgáltatást a Magyar Telekom -án (dátum) engedi át Jogosult részére. 5. ÜZEMVITEL, HIBAELHÁRÍTÁS ÉS HÁLÓZATBIZTONSÁG Az üzemviteli, hibaelhárítási és a hálózatbiztonsággal kapcsolatos előírásokat a MARUO Törzsrész és a jelen Egyedi Átengedési Szerződés V. melléklete (Üzemvitel és hálózatbiztonság) tartalmazza. A hivatkozott Mellékletben általános és a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. 5.1 Normál körülményekre vonatkozó kötelezettségek Általános üzemviteli kötelezettségek A MARUO törzsrésze valamint a 3-as és 6. sz. Mellékletei tartalmazzák Előre ütemezett Üzemfenntartási Munkák végzése A Felek kötelesek gondoskodni saját hálózataik rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról. Az Egyedi Átengedési Szerződésben meghatározott Éves Rendelkezésre Állási értékek teljesítése, valamint a fejlesztések megvalósulásának érdekében a Felek az üzemeltetés elválaszthatatlan részeként, az pont szerint előre ütemezetten Üzemfenntartási Munkákat végeznek, tipikusan az alábbi tevékenységek formájában: a) megelőző karbantartási munka; b) fejlesztési munkák, beleértve a Hálózat fizikai bővítését és új szolgáltatások (funkciók, képességek) implementálását is; c) hibaelhárítás; és d) szolgáltatás-kieséssel nem szükségszerűen járó egyéb tevékenységek, amelyek azonban magukban hordozzák a megszakadás veszélyét Az Üzemfenntartási Munkákkal kapcsolatos előkészítés és együttműködés folyamatát a MARUO 6. Melléklete (Üzemviteli szabályok) rögzíti. 12 (30)

13 5.2 Együttműködés rendkívüli esetekben Hibaelhárítási kötelezettségek A Magyar Telekom napi 24 (huszonnégy) órás, évi 365/366 (háromszázhatvanöt/háromszázhatvanhat) napos folyamatos hibakezelő szolgálat működtetését biztosítja az Átengedést és Közeli Bitfolyam Hozzáférést érintő hibák elhárítása érdekében Helyi Hurok Részleges Átengedése vagy Közeli Bitfolyam Sodrott Rézérpáron Szolgáltatás nyújtása esetén a Magyar Telekom jogosult az általa nyújtott alapsávi szolgáltatás miatt szükséges hibaelhárítás érdekében a Helyi Hurok felső frekvenciás sávjában lévő szolgáltatásokra is kihatással lévő hibaelhárítási tevékenységek végzésére, melyről köteles tájékoztatni az érintett Jogosultat A hibaelhárítás folyamata során a Magyar Telekom az alábbi főbb tevékenységeket végzi el: a) a hibák észlelése, behatárolása és kategorizálása; b) belső hibaelhárítási műveletek és eszkalációs lépések; c) egymás értesítése; d) szükség esetén a hibák közös elhárítása; e) a hibák lezárása; és f) rendszeres meghibásodások esetén konzultáció összehívása és a megoldás közös kidolgozása A hibakezelési folyamatot jelen Szerződés V.. Melléklete (Üzemvitel és hálózatbiztonság) rögzíti Magyar Telekom a hibabejelentéseket megfelelően archiválja. 6. ELSZÁMOLÁS, SZÁMLÁZÁS ÉS FIZETÉS 6.1 Elszámolás A Fizetendő díj Felek közötti elszámolása havonta történik, az alábbi tárgyhónapban felmerült (vagy a tárgyhónapot megelőzően felmerült, de még ki nem számlázott) díjak szerinti bontásban: 13 (30)

14 a) Egyszeri Díjak; és b) Havi Díjak. Az Egyszeri Díjat a Szolgáltatás első igénybevételekor kell megfizetni a Szolgáltató részére, így csak az érintett tárgyhavi elszámolásban jelenik meg A Fizetendő díj számításának alapjául szolgáló adatok előállítását és a fizetendő díjak számításának alapelveit a jelen Egyedi Átengedési Szerződés VI. Melléklete (Díjak, számlázás) tartalmazza. 6.2 Számlázási feltételek A Szolgáltató köteles a számlát ajánlott küldeményként, vagy tértivevényes ajánlott küldeményként legkésőbb a számla kiállítását követő napon megküldeni az Igénybevevő C.2 Függelékben (Kapcsolattartó személyek és elérhetőségük) meghatározott számlázási címére, ezzel egyidejűleg pedig a számla adatait elektronikus úton az Igénybevevő C.2 Függelékben (Kapcsolattartó személyek és elérhetőségük) meghatározott Elszámolási Megbízottja részére A számlázási feltételeket jelen Egyedi Átengedési Szerződés VI. Melléklete (Díjak, számlázás) tartalmazza. 6.3 Fizetés Fizetési feltételek A fizetési feltételeket jelen Egyedi Átengedési Szerződés VI. Melléklete (Díjak, számlázás) tartalmazza A késedelmi kamat a mindenkori Ptk. szerintivel megegyező mértékű Túlfizetés Amennyiben a Jogosult a benyújtott számlán szereplő összegnél nagyobb összeget utal át a számlán megjelölt pénzforgalmi számra, a fennmaradó összeg tekintetében a Magyar Telekom kamat fizetésére nem kötelezett A túlfizetésként fennmaradó összeg rendezése a Jogosult rendelkezése szerint történik, amennyiben annak nincs lejárt esedékességű tartozása a Magyar Telekom felé Kötbér jóváírása 14 (30)

15 A MARUO törzsszöveg VI pont szerinti Késedelmi kötbér megfizetése a Jogosult bejelentése alapján kivizsgálást követően, a Magyar Telekom által elismert mértékben a soron következő első havi számlákban való jóváírással történik A MARUO törzsszöveg VI pont szerinti Minőségi kötbér megfizetése a Jogosult bejelentése alapján a Magyar Telekom által elismert mértékben az adott évet követően kiállított első havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik Bankgarancia A bankgarancia összegének a Jogosult által a Szerződések első 75 (hetvenöt) napjában a Magyar Telekom részére fizetendő Szolgáltatási Díjak ÁFA-val növelt összegével kell megegyeznie A Felek megállapodhatnak, hogy a MARUO kapcsán felmerült bankgarancia igényeket a Felek között fennálló összekapcsolási célú bankgaranciával összevontan kezelik A bankgaranciával kapcsolatos további feltételeket a Felek között fennálló Összekapcsolási Szerződés tartalmazza Számlareklamáció A számlareklamáció feltételeit a jelen Szerződés VI. Melléklete (Számlázás és fizetés) tartalmazza. 7. KAPCSOLATTARTÁS Írásbeli kommunikáció 7.1 A levelezés, értesítések és csatolt dokumentumok nyelve magyar, ezért jogvita vagy szövegértelmezési vita esetén bármilyen idegen nyelvű fordítással szemben a magyar nyelvű szöveg az irányadó A jelen Szerződéssel kapcsolatos leveleket, értesítéseket és csatolt dokumentumokat a MARUO-ban meghatározott módokon és címekre kell elküldeniük írásban illetve elektronikus formában. 7.3 Kézbesítettnek kell tekinteni a tértivevénnyel megküldött értesítést akkor is, ha két egymás utáni kézbesítést követően nem kereste vagy átvételt megtagadta jelzéssel érkezik vissza. Ez esetben a kézbesítés időpontjának a második kézbesítés időpontját követő napot kell tekinteni. 15 (30)

16 7.4 Vitás esetekben az elküldést a feladónak kell igazolnia. 8. ADATVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 8.1 Általános adatvédelmi kötelezettségek A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen szerződés teljesítése során tevékenységüket a mindenkori hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával végzik, különös tekintettel az aláíráskor hatályos alábbi törvényekre: a) évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; b) a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. tv.; c) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. tv.; és d) az Eht., valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint Az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII.13.) Kormányrendelet. 8.2 Adatkezelés és felhasználás A Szerződés szerinti jogviszonyukkal összefüggésben mindkét Fél az általa nyilvántartott adatok kezelője marad Mindkét Fél felhatalmazza a másik Felet arra, hogy amennyiben és amilyen mértékben ez a Szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges a másik Fél az általa kezelt adatokhoz hozzáférjen, és azokat használja. 16 (30)

17 9. SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK 9.1 A Felek felelőssége A Felek kijelentik, hogy az általuk alkalmazott szoftver és egyéb számítástechnikai megoldások nem sértik harmadik személyek szerzői jogait. 9.2 Jogok, jogcímek és érdekek fenntartása Mindkét Fél fenntart minden saját tulajdonú a) szoftverhez; b) fejlesztési eszközhöz; és c) dokumentációhoz; és d) általában minden saját tulajdonú szellemi alkotáshoz; fűződő jogot, és jogában áll szabadon felhasználni minden, az általa a Szerződések teljesítése során kialakított ötletet, koncepciót és know-how-t, csakúgy, mint a munkavállalói által felhalmozott szaktudást Mindkét Fél fenntart magának minden szabadalmi jogot, találmányra vonatkozó jogot, újítással, használati vagy ipari mintával és mikroelektronikai termékek félvezető tipográfiájával kapcsolatos jogot. 9.3 Át nem ruházott szellemi tulajdonjogok Hacsak a Felek kifejezetten ettől eltérően nem rendelkeznek, semmilyen információcsere, cselekedet vagy annak elmulasztása sem értelmezhető úgy, hogy valamelyik Fél saját szellemi alkotására vonatkozóan bármilyen jogot átruházott a másik Félnek.10. TITOKTARTÁS 10.1 Bizalmas információk kezelése 17 (30)

18 A Felek a tulajdonukat képező vagy a Felekkel, üzleti tevékenységükkel, gazdálkodásukkal, az egymásnak nyújtott szolgáltatások paramétereivel, pénzügyi és jogi helyzetükkel, illetve velük egyébként kapcsolatos írásban kifejezetten bizalmasnak minősített, illetve tárgyaláson szóban elhangzott és ilyenként megjelölt információkat (amelyeket a Szerződések teljesítése érdekében egymás előtt felfednek, illetőleg amelyek a Szerződésekkel összefüggésben váltak számukra ismertté vagy egyébként hozzáférhetővé) a) üzleti titokként kezelik; b) azt jogosulatlan személy részére nem szolgáltatják ki, illetve nem teszik egyéb módon hozzáférhetővé; c) azt csak a Szerződések teljesítéséhez, az ehhez szükséges mértékben használhatják fel, és csak a teljesítésben közvetlenül részt vevő munkavállalóik, ill. alvállalkozóik számára tehetik hozzáférhetővé; és d) azzal egyéb módon sem élnek vissza A Felek az ilyen bizalmas információkat kizárólag indokolt esetben az érintett Fél előzetes írásbeli hozzájárulásának birtokában használják fel a Szerződések teljesítésének érdekén kívül eső céllal összefüggésben. A Felek kötelezik magukat arra, hogy az ilyen hozzájárulást kizárólag indokolt esetben tagadják meg egymástól A pontban vállalt titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az olyan információra a) amely köztudomású; b) amelyet nem a Szerződések megsértésével hoztak nyilvánosságra; c) amely nyilvánosságra hozatali korlátozás nélkül a másik Fél birtokában volt már azelőtt, hogy a nyilvánosságra hozó Féltől megkapta volna; d) amelyet a használó Fél harmadik féltől kapott, aki jogszerűen szerezte meg vagy hozta létre azt, és akit nem köt nyilvánosságra hozatali tilalom; e) amelyet az egyik Fél a másik Fél bizalmas információjának felhasználása nélkül maga hozott létre azt; f) amelyet az adott Félnek jogszabályban meghatározott kötelessége átadni illetékes hatóság, rendvédelmi-, segély- és egyéb szervezetek számára; vagy g) amelyet az adott Félnek tőzsdei tájékoztatási kötelezettsége miatt szükséges nyilvánosságra hozni. 18 (30)

19 10.2 Titoktartási kötelezettségek hatályban maradása A jelen pontban vállalt kötelezettségek a jelen Egyedi Átengedési Szerződés megszűnését követő 3 (három) évig hatályban maradnak, hacsak a kérdéses információ hozzáférhetővé tételének megakadályozása jogszabály-változás vagy egyéb körülmények beálltának következtében kétséget kizáró módon nem áll többé az érintett Fél érdekében, illetve ha az információ nem került egyébként is nyilvánosságra. 11. JOGOK ÁTRUHÁZÁSA, ENGEDMÉNYEZÉS 11.1 A másik Fél engedélyéhez kötött átruházás Egyik Fél sem adhatja el, ruházhatja át vagy rendelkezhet hasonló módon a jelen szerződés alapján fennálló kötelezettségeivel és jogaival a másik Fél írásos hozzájárulása nélkül A jogot átruházni, engedményezni kívánó Félnek az írásbeli hozzájárulást legalább a tervezett átruházás előtt 15 (tizenöt) nappal kell írásban kérnie a másik Féltől. A másik Fél engedélyéhez nem kötött átruházás Bármelyik Fél szabadon adhatja el, ruházhatja át vagy rendelkezhet hasonló módon a jelen Egyedi Átengedési Szerződés alapján fennálló kötelezettségeivel és jogaival, amennyiben azok jogutódjára vagy olyan társvállalatra szállnak át, amely az adott Felet irányítja, vagy amellyel közös irányítás alatt állnak Az ilyen átruházásról a másik Felet 8 (nyolc) napon belül írásban értesíteni kell A Szerződések teljesítésének kötelezettsége A jogot átruházni, engedményezni kívánó Fél a jóváhagyó értesítés kézhezvételéig jogosult és kötelezett a másik Félnek teljesíteni. 12. VIS MAIOR Vis maior események A Szolgáltató akaratától, cselekedeteitől és személyétől függetlenül bekövetkező, olyan 19 (30)

20 a) elháríthatatlan esemény, mint például háború, polgári felkelés, rendkívüli állapot, munkabeszüntetés, természeti katasztrófa vagy más vészhelyzet; illetve b) az ezen esemény következtében szükséges helyreállítás és/vagy szolgáltatásátcsoportosítás; minősül vis maiornak, amely számottevő módon akadályozza vagy lehetetlenné teszi a Szerződések teljesítését feltéve, hogy ezen körülmények i) a Szerződések aláírását követően jönnek létre; vagy ii) a Szerződések aláírását megelőzően jönnek létre, ám a szerződés teljesítésére kiható következményeik az említett időpontban még nem voltak előre láthatóak A vis maior események hatása a Szolgáltató kötelezettségeire A vis maior körülmények a Szolgáltatót olyan mértékben és ideig mentesítik a Szerződések szerinti kötelezettségeinek teljesítése alól, a) amennyire a vis maior esemény a Szolgáltatót gátolja a szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésében; és b) ameddig a szóban forgó esemény hatása fennáll A Szolgáltató a vis maior esemény bekövetkezte után az ésszerűen elvárható lehető legrövidebb időn belül köteles írásban azonnal értesíteni az Igénybevevőt az ilyen vis maior esemény kezdetéről és várható végéről A vis maior körülmény önmagában nem mentesíti a Szolgáltatót a Szerződések szerint egyébként teljesítendő olyan kötelezettségek alól, amelyek a vis maior körülmény bekövetkezését megelőzően már esedékesek voltak, illetve amelyek teljesítését nem érinti a vis maior Együttműködés vis maior esetben A vis maior esetén alkalmazandó intézkedési terv kidolgozásában és végrehajtásában a Felek a vonatkozó jogszabályok által előírt módon kötelesek az illetékes miniszter(ek) iránymutatásai szerint együttműködni egymással és harmadik fél elektronikus hírközlési szolgáltatókkal, illetve elektronikus hírközlési hálózatot üzemeltetőkkel Ilyen esetekben a közbiztonság védelme érdekében a Felek kötelesek a vonatkozó jogszabályokban meghatározott keretek között a elektronikus hírközlésért felelős miniszter, illetve a Magyar Köztársaság kormánya utasításai szerint eljárni. 20 (30)

21 13. A SZOLGÁLTATÁS(OK) SZÜNETELTETÉSE 13.1 A Szolgáltatások részleges vagy teljes szünetelésére az alábbi esetekben van mód: a) vis maior esetén (a körülményektől függően részleges vagy teljes szünetelés); vagy b) Üzemfenntartási Munka esetén (az Üzemfenntartási Munka előre bejelentett kiterjedésének megfelelő részleges szünetelés) A fenti 13.1 pont a) bekezdésében megjelölt esetben vis maior körülmény megszűnése után a Szolgáltató köteles a szünetelő Szolgáltatás(ok) a) helyreállítását haladéktalanul megkezdeni; és b) nyújtását a lehető legkorábbi időponttól újból biztosítani A fenti 13.1 pont b) bekezdésében megjelölt esetekben az Üzemfenntartási Munka csak a Felek által előre egyeztetett időpontban és feltételekkel kezdhető meg A Magyar Telekom a 13.1 pont b) esetben a Munka megkezdését megelőzően legalább 20 nappal korábban értesíti a Jogosultat annak érdekében, hogy a Jogosult az Eht (1) a) pontnak megfelelően legalább 15 nappal korábban értesíthesse előfizetőjét. A Magyar Telekom által végzett üzemfenntartási munka nem haladhatja meg a kéthavonkénti 1 (egy) napot, annak érdekében, hogy a Jogosult teljesíthesse az Eht. 136 (1) a) pont szerinti előírást és - saját hálózatában előálló üzemfenntartási munkálatokra is tekintettel - az előfizetői szolgáltatás szüneteltetése ne haladja meg a naptári hónaponkénti 1 (egy) napot A szünetelés a jogviszony folytonosságát nem érinti. A szünetelésre okot adó körülmény megszűnése után a Magyar Telekom köteles a szolgáltatás nyújtását haladéktalanul folytatni. 14. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 14.1 Szerződésszegés Szerződésszegésnek minősül valamely Fél által a szerződésben szabályozott kötelezettségek nem, vagy nem megfelelő teljesítése A szerződésszegéssel kapcsolatos általános jogkövetkezmények A speciális jogkövetkezmények alkalmazásán túl Felek az Átengedési Keretszerződés és az Egyedi Szerződések nem, illetve nem megfelelő teljesítésével kapcsolatban a másik Fél vagyonában okozott kárt kell megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. 21 (30)

22 Nem kell a károkozó Félnek megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik Fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna A felelősség korlátozása nem vonatkozik az életben, testi épségben, egészségben okozott károsodásra A Felek megállapodnak abban, hogy (tízezer) Ft. összeget meg nem haladó kártérítési igényt egymással szemben nem érvényesítenek. Ez alól kivételt képeznek a) az egymással összefüggő; vagy b) hasonló jellegű; szerződésszegések, ahol a fenti (tízezer) Ft határ az a) vagy b) pontba sorolható szerződésszegések együttes értékére alkalmazandó Kötbérek Késedelmi kötbér Amennyiben a Magyar Telekom egy adott Szolgáltatást az Egyedi Szerződésben meghatározott határidő leteltével nem létesít vagy számára meghatározott eljárási határidőt nem tart be, a késedelmes teljesítés miatt késedelmi kötbért tartozik fizetni. A Magyar Telekom nem felel a késedelmes teljesítésért, ha a késedelmes teljesítés a Jogosult érdekkörében felmerülő késedelem miatt következik be. Ekkor a Magyar Telekom a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére új határidőt jogosult megállapítani és kötbér fizetésére nem kötelezett Minőségi kötbér Amennyiben a Magyar Telekom az Egyedi Szerződésben meghatározott Hibaelhárítási Időre vállalt minőségi paraméter nem teljesíti, úgy a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől a hiba elhárításáig terjedő időszakra Minőségi kötbért tartozik fizetni. A Magyar Telekom mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hibás teljesítés a Magyar Telekom érdekkörén kívül eső okból következettbe. A Magyar Telekom nem felel a hibás teljesítésért, ha a hibás teljesítés a Jogosultnak felróható okból következett be és ekkor kötbér fizetésére nem kötelezett Alvállalkozóért való felelősség 22 (30)

23 Amennyiben a késedelem, vagy a hibás teljesítés a Magyar Telekom alvállalkozójának késedelme, vagy a hibás teljesítése folytán következik be, úgy ezt a Magyar Telekom érdekkörében felmerült körülménynek minősül, s mint ilyen kötbérfizetési kötelezettséget keletkeztet A kötbér mértéke A Késedelmi kötbérre és a Minőségi kötbérre vonatkozó egyéb rendelkezések mellett, a kötbér mértékét a jelen Szerződés II. Melléklete (Szolgáltatások leírása) szerint. A hivatkozott II. Mellékletben a kötbér mértékét szolgáltatásonként, az adott szolgáltatásra vonatkozó részében kerül rögzítésre. 15. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA 15.1 Az Egyedi Átengedési Szerződés akkor lép hatályba, ha mindkét Fél részéről aláírásra került. Amennyiben Jogosult által is aláírt Egyedi Átengedési Szerződéssel együtt Jogosult a (MARUO Törzsrész VI. 1. pontja szerint) szükséges bankgaranciát tartalmazó okiratot is megküldi a Magyar Telekom részére, úgy a Egyedi Átengedési Szerződés a fenti napon hatályba is lép. Amennyiben a szükséges bankgaranciáról szóló okiratot Jogosult csak ezt követően küldi meg a Magyar Telekomnak, úgy az Egyedi Átengedési Szerződés csak azon a napon lép hatályba, amikor a bankgaranciát tartalmazó okirat a Magyar Telekom Igénybejelentési Helyére megérkezik Az Egyedi Átengedési a hatályba lépéstől számítva 1 (egy) évig marad hatályban Az Egyedi Átengedési Szerződés automatikusan határozatlan időtartamúvá alakul át, amennyiben valamelyik Fél a határozott időtartam lejárta előtt legalább 30 (harminc) nappal nem értesíti a másik Felet arról, hogy az Egyedi Átengedési Szerződést a határozott időtartam lejártával meg akarja szüntetni Ha a Felek között olyan határozott időre kötött Egyedi Átengedési Szerződés jön létre, amelynek időbeli hatálya túlnyúlik a hozzá tartozó Egyedi Helymegosztási Szerződés, Egyedi Kábelkifejtési Elem Szerződés vagy Egyedi Hozzáférési Link Szerződés időbeli hatályán, akkor az adott Egyedi Átengedési Szerződés tekintetében a jelen Egyedi Átengedési Szerződés feltételei továbbra is hatályban maradnak az Egyedi Átengedési Szerződés időbeli hatályának lejártáig. 23 (30)

24 16. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 16.1 Az Egyedi Átengedési Szerződés módosításának kezdeményezése A Magyar Telekom által kezdeményezett módosítások Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom az Elnök jóváhagyásával módosítja és a módosítás érinti az Egyedi Átengedési Szerződéseket is, a Magyar Telekom a Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelőző 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerződés módosítási ajánlat egyidejű megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerőre emelkedik, az Átengedési Keretszerződést ennek megfelelően 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha a hatóság határozata másként rendelkezik. A szerződés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja az Átengedési Keretszerződést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerződés rendes felmondással történő megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül Amennyiben az Elnök határozatával megállapítja, hogy a Magyar Telekom már nem jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató, azonban az Eht ának (1)-(2) bekezdése alapján megállapítja, hogy hálózati szerződéskötési kötelezettség feltételei fennállnak, a határozat jogerőre emelkedésének napjától, a Magyar Telekom a hálózati szerződés módosítását kezdeményezheti az Elnök határozata szerint Ha az Elnök megállapítja, hogy Magyar Telekomot a Jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség már nem terheli, a Magyar Telekom jogosult az Egyedi Átengedési Szerződés módosítását kezdeményezni, amennyiben azt módosított tartalommal fenn kívánja tartani Bármelyik Fél által kezdeményezett módosítások Bármelyik Fél jogosult kezdeményezni az Egyedi Átengedési Szerződés módosítását, ha a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke megállapítja, hogy a Magyar Telekom már nem jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató, de a Felek az Egyedi Átengedési Szerződést módosítva fent kívánják tartani. Amennyiben a Magyar Telekom a MARUO módosítás közzétételétől számított 15 napon belül nem kezdeményezi az Egyedi Átengedési Szerződés módosítását, akkor a Jogosult kezdeményezheti a MARUO-nak megfelelő módosítást. Ebben az esetben a Felek kötelesek a tárgyalásokat a 16.2 pont szerinti szerződésmódosítási eljárás szerint lefolytatni Bármelyik Fél kezdeményezheti az Egyedi Átengedési Szerződés módosítását, ha az Elnök megállapítja, hogy a Magyar Telekom referenciaajánlat-adási kötelezettsége már nem áll fenn, de a Felek az Egyedi Átengedési Szerződést módosítva fenn kívánják tartani. 24 (30)

25 Ha a másik Fél nem kívánja elfogadni a megkötött Egyedi Átengedési Szerződés módosítását a pont szerint, akkor annak felmondással történő megszüntetését kell kezdeményeznie, a módosítás kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül a pont alapján Az Egyedi Átengedési Szerződés módosítását bármelyik Fél kezdeményezheti, amennyiben a szerződésmódosítási javaslat tartalma a vonatkozó jogszabályok és a MARUO keretein belül marad A pont szerinti esetekben az Egyedi Átengedési Szerződés módosítására csak közös megegyezéssel kerülhet sor, amennyiben erre nem kerül sor, bármelyik Fél jogosult az Egyedi Átengedési Szerződés vonatkozó részét a bekezdés szerint felmondani Szerződésmódosítási eljárás Az Egyedi Átengedési Szerződés módosítása az egyik Fél által a másik Fél részére megküldött szerződésmódosítási javaslattal kezdeményezhető. A szerződésmódosítási javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a javasolt módosítás leírása és indoklása; és b) a szerződésmódosítási szövegjavaslat A szerződésmódosítási javaslatot kézhez kapó Fél a kézhezvételtől számított 10 (tíz) napon belül értesíti a kezdeményező Felet a szerződésmódosítási tárgyalások megkezdésének időpontjáról, vagy felhívja a kezdeményező Felet a szerződésmódosításhoz szükséges adatok, dokumentumok kiegészítésére Közös megegyezés létrejötte esetén a Felek az Egyedi Átengedési Szerződést írásban módosítják Amennyiben a szerződésmódosításáról a Felek a fenti pont szerinti időponttól számított 30 (harminc) napos határidőn belül nem tudnak megállapodni, a Feleknek le kell folytatniuk a 19.2 pontban leírt vitarendezési eljárást Amennyiben a szerződésmódosítási javaslatot kézhez kapó Fél egyidejűleg háromnál több a) ajánlat vonatkozásában jár el a pont szerint, az ott meghatározott határidő 10 (tíz) nappal meghosszabbodik; b) szerződés vonatkozásában jár el a pont szerint, az ott meghatározott határidő 30 nappal meghosszabbodik; 25 (30)

26 c) szolgáltatás megkezdése vonatkozásában jár el a Szolgáltatások leírása szerint, az ott meghatározott határidő 30 (harminc) nappal meghosszabbodik Az Egyedi Átengedési Szerződés Mellékleteinek és Függelékeinek módosítása Mellékletetek módosítása Az Egyedi Átengedési Szerződés mellékletei csak a fenti 16.2 pontban leírt szerződésmódosítási eljárással változtathatók Függelékek módosítása A Felek az Egyedi Átengedési Szerződés vonatkozó feltételei szerinti együttműködésük során bekövetkező változások kezelésére az Egyedi Átengedési Szerződéshez csatolt függelékeket szükség szerint kiegészítik, illetve módosítják Ezen kiegészítések és módosítások nem minősülnek szerződésmódosításnak, de azokat a vonatkozó eljárások közös végrehajtása után mindkét Fél aláírása után lehet az Egyedi Átengedési Szerződés érintett függeléke részének tekinteni. 17. AZ EGYEDI ÁTENGEDÉSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 17.1 A jelen szerződés a MARUO törzsszöveg VI. 13. pontjában foglalt esetekben szűnhet meg Az Egyedi Szerződés megszűnése utáni rendezés Szolgáltatások nyújtásának megszűnése Amennyiben az Egyedi Átengedési Szerződés megszűnnek, akkor a megszűnés időpontjától az Egyedi Átengedési Szerződés keretében biztosított Szolgáltatások nyújtása is megszűnik. A Szolgáltatás nyújtás megszűnése nem érinti a Szolgáltatások határozott idejű igénybevételének megszűnéséhez kapcsolódó fizetési kötelezettséget Elszámolás Az Egyedi Átengedési Szerződés megszűnéséig felmerülő Havi Díjat vagy ha az Egyedi Átengedési Szerződés megszűnésének napja nem a hónap utolsó napja, akkor naponta annak 1/30-ad részét a fizetési kötelezettséggel rendelkező Fél köteles megfizetni a másik Félnek. Az Egyedi Átengedési Szerződés megszűnésének időpontjában a szolgáltatások után fennálló minden fizetési kötelezettség azonnal esedékessé válik. 26 (30)

27 Követelések érvényesítése Az Egyedi Átengedési Szerződés megszűnése nem érinti az adott Fél azon jogát, hogy az Egyedi Átengedési Szerződésből eredő valamennyi követelését érvényesítse. 18. IRÁNYADÓ JOG, VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE 18.1 Irányadó jog A Szerződésekre a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak. Az átengedési szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében elsősorban a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni Vitarendezési eljárás A Felek a Szerződésekből eredően közöttük felmerülő valamennyi vitás kérdést egymás között közvetlenül, a következőkben ismertetett eljárás alapján, tárgyalás útján kísérlik meg rendezni Amennyiben valamelyik Fél szerint a és pont hatálya alá nem tartozó vitás kérdés vagy nézeteltérés merül fel, akkor erről értesítést küld a másik Félnek, leírva ebben a problémát és az általa javasolt megoldást A Felek Átengedési Megbízottai vagy más erre a célra kijelölt képviselői a pont szerinti értesítés kézhezvétele után legkésőbb 10 (tíz) napon belül megkezdik a tárgyalásokat a vita mihamarabbi békés megoldása érdekében Amennyiben a Felek pont szerinti egyeztetése ezen a szinten nem vezet eredményre, a tárgyalások megkezdésétől számított 21 (huszonegy) napon belül, a Felek a vitát saját Átengedési Vezetőjük elé terjesztik A pont alapján értesítést küldő Fél Átengedési Vezetője haladéktalanul összehívja a Felek erre a célra kijelölt képviselőinek együttes ülését Amennyiben a pont alapján összehívott együttes ülés 2 (két) napon belül nem vezet eredményre, akkor bármelyik Fél jogosult Bírósághoz fordulni A Felek pontok szerinti vitarendezési eljárás során jogosultak valamennyi döntési szinten megegyezni a fentiekben meghatározott határidők meghosszabbításában A pontban leírt vitarendezési eljárástól függetlenül bármelyik Fél jogosult a vita eldöntése érdekében kérelmet benyújtani a Nemzeti Média-és Hírközlési 27 (30)

28 Hatóság Elnökéhez. Amennyiben a vita természete megengedi, a Felek a hatósági eljárás megindítását célzó kérelem benyújtása előtt is követik a pontokban leírt eljárást Díjváltoztatásból eredő vitákra nézve a pont szabályai alkalmazandóak Számlareklamációra a 6.4 pont szabályai alkalmazandóak Bíróság A Felek a felmerült, és a 18.2 pont alapján nem rendezett jogvitáik eldöntése tekintetében alávetik magukat a hatáskörrel és illetékességgel bíró Magyar Bíróságok joghatóságának. 19. VEGYES RENDELKEZÉSEK 19.1 Részleges érvénytelenség kezelése Amennyiben bármely oknál fogva a Szerződések valamely része, illetve egyes részei érvénytelenné válnának, a Szerződések többi része változatlanul érvényben marad a Felek között, hacsak az érvénytelenségi ok nem vezet az összes Szerződés teljes érvénytelenségéhez, vagy olyan részének érvénytelenségéhez, amely rész nélkül a Szerződések érvényesen létre sem jöhetett volna, illetve amely rész nélkül a Felektől a Szerződések megkötése nem lett volna elvárható Ez utóbbi esetben a Felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek. Ennek során jóhiszeműen úgy járnak el, hogy az érvénytelenné vált rész helyébe a megfelelő, a Felek által elfogadott érvényes rész kerüljön a Szerződésekbe, ésszerű, rövid időn belül A Szerződések 17.3 pontban szabályozott okból történő megszűnésének esetében a Felek egymással kölcsönösen elszámolnak, az egymással szemben esetlegesen érvényesíteni kívánt igényeiket a Polgári Törvénykönyv, valamint a Szerződések megfelelő rendelkezéseivel összhangban érvényesítik Az Egyedi Átengedési Szerződés teljessége/egysége Az Egyedi Szerződések a Felek között e tárgyban létrejött teljes megállapodást magában foglalja. A Felek megállapodnak abban is, hogy az ilyen tartalommal történő szerződéskötésre vonatkozó döntés meghozatala során egyik Fél sem vett figyelembe a másik Féltől származó egyetlen olyan kijelentést, nyilatkozatot vagy garanciavállalást sem, amely a szerződésben kifejezetten nem szerepel és ott utalás sem történik rá, illetve, hogy a szerződéskötés időpontjában a Felek között semmiféle egyéb biztosítéki vagy kiegészítő szerződés nem létezik. 28 (30)

29 19.3. Az Átengedési Keretszerződés és a hatálya alá tartozó Egyedi Szerződések részeinek prioritása Amennyiben a Felek ilyet kötöttek, úgy az Átengedési Keretszerződés és a hatálya alá tartozó Egyedi Szerződések törzsrészében, mellékleteiben, és függelékeiben megfogalmazottak között ellentmondás van, akkor az értelmezés során az alábbi prioritási sorrend alapján kell eljárni: a) az Átengedési Keretszerződés törzsszövege; b) az Átengedési Keretszerződés mellékletei; és c) az Egyedi Szerződések szövege; d) az Átengedési Keretszerződés függelékei Fel nem adott jogok A Felek általi egyetlen cselekedet vagy annak elmulasztása, késedelem, póthatáridő kitűzés sem értelmezhető úgy, hogy a jogosult Fél lemondott volna a másik Féllel szembeni jogainak gyakorlásáról kivéve, ha erről a jogosult Fél írásban értesíti a másik Felet, értesítésében pontosan megjelölve joglemondásának terjedelmét Ha valamely jog, vagy jogorvoslat (egészen vagy részben) nem kerül gyakorlásra valamely üggyel kapcsolatban, ez nem zárja ki egyéb jogoknak, vagy jogorvoslatnak az üggyel kapcsolatban történő gyakorlását, illetve az első jognak, vagy jogorvoslatnak más ügyben történő gyakorlását, amennyiben ellenkező szándék nem mutatkozik A Szerződés nyelve és eredeti példányai Az Szerződés 2 (két) eredeti példányban készült el és került aláírásra magyar nyelven, amiből egy-egy példány a Magyar Telekomé ill. a Jogosulté Jogvita vagy szövegértelmezési vita esetén bármilyen idegen nyelvű fordítással szemben a magyar nyelvű szöveg az irányadó Aláírás A Felek jelen Egyedi Átengedési Szerződést mint akaratukkal mindenben megegyezőt erre felhatalmazott képviselőjük útján az alább feltüntetett időpontban az alábbiak szerint írják alá. Budapest, 29 (30)

30 .. Magyar Telekom.. Jogosult 30 (30)