SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER

Átírás

1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: Az előjesztés törénességi szempontból megfelelő. Siófok, noember Kónáné Dr. Zsarnoszk Judit mb. jegző E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képiselő-testüleek decemberi ülésére Tárg: A Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal Belső ellenőrzési stratégiai e a éekre onatkozóan és a éi belső ellenőrzési Előjesztő: Dr. Lengel Róbert polgármes Előkészítette: Kiss Anikó belső ellenőr Tárgalta: Pénzügi és Tulajdonosi Bizottság

2 Tisztelt Képiselő-testület! A költségetési szerek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormánrendelet ai alapján a Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal Belső Ellenőrzése elkészítette a Belső ellenőrzési stratégiai et a éekre onatkozóan és a éi belső ellenőrzési et, melet a képiselő-testületnek december 31-ig kell jóáhagnia. Az előjesztés részletesen tartalmazza a ezet szöegét. Kérem a ek elfogadását. Melléklet: 16624/2014 számú Belső ellenőrzési stratégiai éekre onatkozóan és éi belső ellenőrzési Határozati jaaslat: A Képiselő-testület megtárgalta a Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal Belső ellenőrzési stratégiai ét a éekre onatkozóan és a éi belső ellenőrzési et. A Képiselő-testület a Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal Belső Ellenőrzésének a 16624/2014 számú Belső ellenőrzési stratégiai a éekre onatkozóan és a éi belső ellenőrzési tartalmát megismerte, azzal egetért és jelen határozatáal azt elfogadja. Felelős: Dr. Lengel Róbert polgármes Határidő: értelem szerint Siófok, december 04. Dr. Lengel Róbert polgármes

3 SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉS 8600 Siófok, Fő tér 1. Telefon: Fax: Ügiratszám: 16624/2014 Belső ellenőrzési stratégiai éekre onatkozóan és éi belső ellenőrzési Az ellenőrzés stratégiai e és a éi belső ellenőrzési kijed Siófok Város Önkormánzatára, Balatonilágos Község Önkormánzatára, Siójut Község

4 Önkormánzatára illete az általuk fenntartott költségetési szerekre, alamint a Siófoki Közös Önkormánzati Hiatalra és Kirendeltségeire BEVEZETÉS A stratégiai ellenőrzési jogszabáli alapja A belső ellenőrzési feladat égrehajtására különböző szintű töréni előírások onatkoznak. Központi szabálozási elem a éi CXCV számú az államháztartásról szóló törén (toábbiakban: Áht.), alamint a 370/2011. (XII.31.) számú a költségetési szerek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet (toábbiakban: Bkr.). A Bkr. értelmezésében a belső ellenőrzés független, tárgilagos bizonosságot adó és tanácsadó teékenség, amelnek célja, hog az ellenőrzött szerezet működését fejlessze és eredménességét nöelje, az ellenőrzött szerezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illete fejleszti az ellenőrzött szerezet iránítási és belső kontrollrendszerének hatékonságát. A belső ellenőrzést égző személ teékenségét a költségetési szer ezetőjének közetlenül alárendele égzi, jelentéseit közetlenül a szer ezetője részére küldi meg. Az Áht. 70. (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés a jogszabáloknak és belső szabálzatoknak aló megfelelést, a ezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását izsgála megállapításokat és jaaslatokat fogalmaz meg. A éi CLXXXIX. számú Magarország heli önkormánzatiról szóló törén (toábbiakban: Möt.) a jegző feladatáá teszi a belső ellenőrzés működtetését és kimondja, hog a heli önkormánzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügelt költségetési szerek ellenőrzéséről is. A Siófoki Közös Önkormánzati Hiatalnál (toábbiakban: Siófoki KÖH) a teékenség ellátása a jogszabálok, alamint az államháztartásért felelős minisz által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figelembeételéel és a belső ellenőrzési ezetői feladatokat is ellátó belső ellenőr által kidolgozott és a költségetési szer ezetője által jóáhagott belső ellenőrzési kézikön szerint törik. A Bkr a értelmében a belső ellenőrzési ezetőnek a köetkező nég ére onatkozóan stratégiai et kell készítenie, melet a költségetési szer ezetője hag jóá. A összhangban a szerezet hosszú táú céljaial, meghatározza a belső ellenőrzésre onatkozó stratégiai fejlesztéseket. A stratégiai nem konkrét ellenőrzési feladatokat, hanem a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folamatok kockázataira és a belső ellenőrzés fejlesztésének iránára, prioritásaira onatkozó összegzést tartalmaz. A stratégiai az alábbiakat tartalmazza: - hosszú táú célkitűzéseket, stratégiai célokat; - a belső kontrollrendszer általános értékelését; - a kockázati ezőket és értékelésüket; - a belső ellenőrzésre onatkozó fejlesztési és képzési et; - a szükséges erőforrások felmérését elsősorban a létszám, képzettség, tárgi feltételek tekintetében; - a meghatározott ellenőrzési prioritásokat és az ellenőrzési gakoriságot A stratégiai et szükség szerint felül kell izsgálni. A belső ellenőrzési rendszer működése

5 Siófok Város Önkormánzat Képiselő-testülete egrészt Balatonilágos Község Önkormánzat Képiselő-testületéel, másrészt Siójut Község Önkormánzatának Képiselőtestületéel Közös Önkormánzati Hiatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodást március 1. napjától határozatlan időre. A belső ellenőri teékenség elégzésére a Siófoki KÖH 1 fő belső ellenőrt alkalmaz. A belső ellenőrzés a Siófoki KÖH Szerezeti és Működési Szabálzata szerint magában foglalja Siófok Város Önkormánzata, a hiatal székhele és az Állandó Kirendeltségek gazdálkodásának és szabálszerű működésének belső ellenőrzését és az önkormánzat felügelete alá tartozó költségetési szerek felügeleti ellenőrzését is. STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVEZÉS 1. Hosszú táú célkitűzések, stratégiai célok Az Önkormánzatok hosszú táú célkitűzései, stratégiai céljai Az önkormánzatok alapető célja, hog teljesítsék a jogszabálok által előírt kötelezően ellátandó feladatokat, az ehhez szükséges forrásokat megemtsék, toábbá biztosítsák a település működőképességét. A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hog hozzájáruljon az önkormánzatok által kitűzött célok eléréséhez, melek a gazdasági programban kerülnek megfogalmazásra. Siófok Város Önkormánzat gazdasági programjában szereplő cél a működés biztonságos finanszírozása és a fejlesztésekhez szükséges pénzeszközök erőemtése, melet a kiadások csökkentéséel és a beételek nöelésének különböző eszközeiel lehet elérni. Miel az önkormánzatok gazdasági programja a álasztási ciklushoz ( , ) igazodik, és a köetkező ciklusra onatkozóan még nincsenek jóáhagott programok, ezért a köetkező időszakra onatkozó gazdasági programok céljainak módosulása, jelentős áltozása ese jelen stratégiai átdolgozása álhat szükségessé. A belső ellenőrzés hosszú táú célkitűzései, stratégiai céljai A Bkr. szerint a belső ellenőrzés teékensége kijed az adott szerezet minden teékenségére, különösen a költségetési beételek és kiadások ezésének, felhasználásának és elszámolásának, alamint az eszközökkel és forrásokkal aló gazdálkodás izsgálatára. A belső ellenőrzés céljainak meghatározása a szerezet célkitűzéseiel összhangban: - Figelembe kell enni a politikai, gazdasági, jogszabáli körnezet áltozásait. - Az önkormánzatok kötelező és önként állalt feladatai szabálozott, gazdaságos, hatékon és eredménes égrehajtásának segítése, a rendelkezésre álló erőforrásokkal aló gazdálkodás izsgálata. - A Közös Önkormánzati Hiatalnál és az önkormánzatok fenntartásában működő költségetési szereknél a hatálos jogszabálok, önkormánzati rendeletek és belső szabálok betartatása. Az önkormánzati intézmének működésének felügeleti ellenőrzése. - A hiatal eges folamatainak és feladatainak ellenőrzése, jaaslattétel azok jaítására.

6 - Pénzügi és számiteli rendszer szabálozottságának ellenőrzése, figelemmel a jogszabáli áltozásokra. - Vagonkezelés szabálszerűségének biztosítása, édelme. - Számiteli és bizonlati rend betartatása. - Pálázati források felhasználásának szabálszerűsége. Közbeszerzési eljárások szabálszerűsége. - A államháztartáson belüli támogatások, normatí hozzájárulások igénlésének, elszámolásának, jogszabáli előírásoknak aló megfelelése. - Vizsgálni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének szabálszerűségét. - Ajánlások és jaaslatok megfogalmazása a kockázati ezők kiküszöbölése, csökkentése és a szabáltalanságok megelőzése érdekében. - A heles döntések meghozatalához, eredménes működéséhez elemző munkáal törő hozzájárulása, a tanácsadói teékenség erősítése. - Az önkormánzati feladatok áltozásáal aló számolás, ennek köetése. - A magas kockázati besorolást elért folamatok lehető leghamarabbi ellenőrzése. - A belső ellenőrzési ezetői feladatok ellátása. - A belső ellenőrzési rendszer államháztartásért felelős minisz által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figelembeételéel törő működtetése. - A szabálszerűségi ellenőrzéseken kíül az egéb ellenőrzési típus (pl. rendszerellenőrzés) szélesebb körű alkalmazása. 2. A belső kontrollrendszer általános értékelése Az Áht a szerint a belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgilagos bizonosság megszerzése érdekében kialakított folamatrendszer, mel azt a célt szolgálja, hog a költségetési szer megalósítsa a köetkező fő célokat: a) a működés és gazdálkodás során a teékenségeket szabálszerűen és a megbízható gazdálkodás eleiel (gazdaságosság, hatékonság, eredménesség) összhangban hajtsa égre, b) teljesítse elszámolási kötelezettségét, c) megédje a szerezet erőforrásait a eszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. A költségetési szer ezetője felelős a kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A belső kontrollrendszer megfelelő kialakításáal és működtetéséel csökkenthető a kockázat, elkerülhetők a hibák. A belső kontrollrendszer elemei: a kontrollkörnezet, kockázatkezelési rendszer, kontrollteékenségek, információs és kommunikációs rendszer és a monitoring (nomon köetési rendszer). A belső ellenőrzés a monitoring teékenségek közé tartozik. A belső kontrollrendszer működtetése keretében a költségetési szer ezetőjének feladatai (Bkr előírásai): - Köteles olan szabálzatokat kiadni, folamatokat kialakítani és működtetni, melek biztosítják a rendelkezésre álló források szabálszerű, szabálozott, gazdaságos, hatékon és eredménes felhasználását. - Köteles elkészíteni és aktualizálni a költségetési szer ellenőrzési útonalát. - Köteles szabálozni a szabáltalanságok kezelésének eljárásrendjét. - Köteles kockázatkezelési rendszert működtetni.

7 - Köteles olan kontrollteékenséget kialakítani, melek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szerezet céljainak eléréséhez. - Köteles olan rendszert kialakítani és működtetni, melek biztosítják, hog a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szerezeti egséghez, személhez. - Köteles kialakítani a szerezeti teékenségek nomon köetését biztosító rendszert. A költségetési szer ezetője a belső kontrollrendszer minőségét nilatkozatban értékeli. Figelme kell enni azt az előírást is, hog a költségetési szer ezetőjének (ag az általa kijelölt ezető állású személ) és gazdasági ezetőjének a belső kontrollrendszer témakörében előírt toábbképzési kötelezettsége (kétéente) is an. A belső ellenőrzés bizonosságot adó teékensége körében ellátandó feladata a belső kontrollrendszerek működésének a jogszabáloknak és szabálzatoknak aló megfelelés értékelése és izsgálata, a rendelkezésre álló erőforrásokkal aló gazdálkodás, a agonmegóás izsgálata és a izsgált folamatokkal kapcsolatban megállapítások, köetkeztetések és jaaslatok megfogalmazása, melek hozzájárulnak a kockázati ezők kiküszöböléséhez, a szabáltalanságok megelőzéséhez és a költségetési szer működése eredménességének nöeléséhez. A belső ellenőrzés kockázatelemzés alapján izsgálja, hog eg adott hiba hol, miért köetkezhetett be, a rendszerben hol lehetnek genge pontok. A cél a hibák kiküszöbölése, a rossz gakorlat megszüntetése. Az Önkormánzat(ok) költségetési szerei kialakították és folamatosan működtetik a szerezetek belső kontrollrendszerét, azon belül a folamatba épített, előzetes, utólagos és ezetői ellenőrzéseket. A Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal március 1-től érénes Belső kontrollrendszerről szóló szabálzattal rendelkezik. A Szabálzatban megtalálhatóak és meghatározásra kerültek a Bkr. belső kontrollrendszer öt eleméel kapcsolatos előírások, eljárások. A belső kontrollrendszer működését folamatosan izsgálni, fejleszteni és értékelni kell, a szükséges áltozásokat égre kell hajtani. Igazodni kell a jogszabáli előírásokhoz, feladatáltozásokhoz, meleket bel kell építeni az ellenőrzési rendszerbe. 3. A kockázati ezők és értékelésük A jogszabáli előírások alapján a költségetési szer ezetője működteti a kockázatkezelési rendszert. A belső ellenőr a ezetés éleménének figelembeételéel kockázatelemzést égez, melnek eredménére alapoza készíti el a belső ellenőrzési stratégiai és ées ét. A kockázatelemzési folamat célja, hog azonosítsa, elemezze, rangsorolja a szerezet folamataiban és főbb szerezeti egségeinél létező kockázatokat. Kockázati ezők Kockázatnak minősül minden olan esemén, teékenség ag teékenség elmulasztása, ami gátolja, hog eg szerezet elérje céljait. Kockázati ező-csoportok lehetnek pl. működési, pénzügi és gazdasági, szabálozási, körnezeti, emberi erőforrás stb. kockázati ezők.

8 A kockázati ező-csoportok eg lehetséges osztálozása a köetkező: Pénzügi és gazdasági Magatartási beétel olumene, kiadások, készpénz összege, likiditás és forgó- illete tőkeeszközök értéke, egéb befektetett erőforrások értéke, a műelet értéke a szerezet számára. a ezetőség és a munkatársak személes tulajdonságai és értékei; szerepek és helzetek; tisztesség, megbízhatóság, motiáció; a belső ellenőrzéssel szemben tanúsított hozzáállás, elszámoltathatóság és kontroll. Töreti múltbéli eszteségek, hibák, szabáltalanságok, kontroll étségek stb. olumene, gakorisága és oka. Működési Körnezeti műeletek mérete, komplexitása, műszaki jellege, láthatósága, érzékensége, stabilitása; áltozás mértéke és alószínűsége (a műeletekben, munkatársak személében és folamatokban); elhelezkedés, delegálás. külső ezők: pénzügi, gazdasági, jogi stb.; a körnezet dinamizmusa; kapcsolódások más rendszerekhez, más műeletektől aló függés (pl. informatika); ezetőség, közélemén aggálai stb. Belső kontrollhoz kapcsolódó a problémák megelőzésére, észlelésére és korrigálására, a rendszerek gengeségeinek kiemelésére és kijaítására, a kellemetlen esemének kezelésére és a célkitűzések elérésének elősegítésére ezett belső kontrollok megléte és eredménessége. Közélemén a közéleménre gakorolt hatás. Az önkormánzat költségetési szereit az alapító okiratokban meghatározott célok érdekében hozták létre. A megalósulás során azonban olan ezők is szerepet játszanak, melek beköetkezése és hatása bizontalan. Bizontalanságuk különböző kockázati ezőkből függ. A kockázatok forrása lehet a szerezetre néze külső eredetű kockázat, ag a szerezet saját teékensége hatására kialakuló belső kockázat. A kockázat elsősorban negatían hathat a szerek működésére, megnehezíti, hátráltathatja bizonos funkciók ellátását, illete célok teljesülését. Ezért szükséges, hog a belső ellenőrzés kockázatelemzésre alapoza égezze az ellenőrzéseit. Az önkormánzatok főbb kockázati ezői: - A gazdasági, jogi, szabálozási és politikai körnezet áltozása, normatí támogatások csökkenése. A jogszabáli áltozások figelmen kíül hagása, a heli szabálozások hiána, ag nem naprakészsége. - Az önkormánzat feladatainak áltozása. - A költségetési intézmének működésének összetettsége. - A költségetésben ezett beételek elmaradása, előre nem ezett kiadások felmerülése. - A működési költségek szabálos, gazdaságos és hatékon felhasználása. - Beételek és kiadások szabálszerű elszámolása. - Kintléőségek nagsága, kezelése. - A gazdálkodás tárgi feltételeinek hiána.

9 - A szerezet működésére onatkozó jogszabálok, szabálzatok és utasítások érénesülése a gakorlatban. - A számiteli- és bizonlati rend betartása. - Megfelelő információáramlás az intézméneken belül. - Kötelezettségállalások, költségetési előiránzat felhasználások, szerződéskötések, pénzügi lebonolítások előírás szerinti égrehajtása. - Vagonédelem, agonnal aló megfelelő gazdálkodás. - Humánerőforrás ellátottság: dolgozók képzettsége, hozzáértése - Közbeszerzések szabálozottsága. Az önkormánzat érdekeinek biztosítása és érénesülése az eljárásokban. - Az ées elemi költségetési beszámolók megbízhatósága, a számiteli alapeleknek aló megfelelése. - Területek, teékenségek szabálos működése. - Belső kontrollrendszer működtetése. - Külső, felügeleti szerek ellenőrzései által megállapított szabáltalanságok, korábbi ellenőrzési tapasztalatok nem hasznosítása. Kockázatelemzés, kockázatelemzési modell A kockázatelemzés során szerezeti folamatok kerülnek átfogó elemzésre és értékelésre meghatározott szempontrendszer alapján. A kockázatelemzés elsődleges célja, hog az eges folamatokban rejlő kockázatokat mérlegelje és alószínűsítse. Ezen kockázatok uganis eszéleztetik a működési célkitűzések, ag a teljesítmén kritériumok elérését. A stratégiai ellenőrzési kialakításakor a teékenségeket befolásoló alamenni kockázati ező figelembe ételre került. A kockázatelemzésre onatkozó feladatokat a Belső Ellenőrzési Kézikön részletesen tartalmazza, a kockázatelemzés a 2. számú melléklet alapján törik. A kockázatelemzés célja megállapítani az eges rendszerek kockázatának mértékét, feladata pedig meghatározni az ellenőrzések gakoriságát. A magas kockázatú rendszereket gakrabban kell ellenőrizni. Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figelembe enni, hanem más lehetséges ezők hatását is értékelni kell (pl. a ezetőség kérései). Az eges rendszerek kockázatelemzését a kockázati ezők, és azok súla alapján szükséges elégezni. Az államháztartásért felelős minisz által közzétett módszertani útmutató figelembeételéel készített Belső Ellenőrzési Kézikön kockázatelemzési előírása alapján 12 olan ező került meghatározásra, amel hatással an az önkormánzat és intézménei működésére. Minden eges ezőre onatkozóan értékelni kell és meghatározni az eges kockázati ezők rendszerekre gakorolt hatását (súlként kifejeze). 1. Belső kontrollok értékelése 1) Megfelelő és eredménes 2) Közepes, néhán hiánossággal, nem megfelelően megalósított 3) Genge Súl: 5 2. Változás / Átszerezés

10 1) Stabil rendszer, kis áltozások 2) Kis áltozások, de nem rendszeresek ag jelentősek 3) A munkatársak személét, a szabálozást és a folamatokat érintő, jelentős áltozások Súl: 4 3. A rendszer komplexitása 1) Nem komplex 2) Közepesen komplex 3) Nagon komplex Súl: 4 4. Kölcsönhatás más rendszerekkel 1) Alacson mértékű, nem befolásol más rendszereket 2) Közepes mértékű 3) Nagmértékű, a rendszer közetlen kapcsolatban áll más, fontos rendszerekkel Súl: 3 5. Beétel/Költségszint 1) Alacson 2) Közepes 3) Magas Súl: 6 6. Külső szerezetek, illete partnerek által gakorolt befolás 1) Alacson 2) Közepes 3) Magas Súl: 2 7. Előző ellenőrzés óta eltelt idő Az előző ellenőrzés óta eltelt idő mértéke (é) a kockázatot nöeli. A jogszabáli körnezet folamatos áltozása kihat a feladat ellátására. 1) 1 énél keesebb 2) 1-2 é 3) 2-4 é 4) 4-5 é 5) 5 énél több Súl: 2 8. Vezetőség aggálai a rendszer működését illetően 1) Alacson szintű 2) Közepes szintű 3) Magas szintű Súl: 3 9. Pénzügi szabáltalanságok alószínűsége 1) Kicsi 2) Közepes 3) Nag

11 Súl: Szabálozottság és szabálosság 1) Kicsi 2) Közepes 3) Jelentős Súl: Munkatársak tapasztalata és képzettsége 1) Nagon tapasztalt és képzett 2) Közepesen tapasztalat és képzett 3) Keés ag semmilen tapasztalat és képzettség hiána Súl: Erőforrások rendelkezésre állása 1) Alacson 2) Közepes 3) Magas Súl: 4 Kockázati ezők és alkalmazott súlozás Ssz. Kockázati ező Kockázati ező jedelme Alkalma -zott súl Ponthatár 1. Belső kontrollok értékelése Változás / átszerezés A rendszer komplexitása Kölcsönhatás más rendszerekkel Beételszintek /költségszintek Külső szerezetek/partnerek által gakorolt befolás 7. Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő Vezetőség aggálai Pénzügi szabáltalanságok alószínűsége 10. Szabálozottság és szabálosság Munkatársak képzettsége és tapasztalata 12. Erőforrások rendelkezésre állása MINIMÁLIS PONTSZÁM: 43 MAXIMÁLIS PONTSZÁM: 133 Kockázat értékelése: pont alacson pont közepes pont magas A szerezet folamatainak kockázati értékelése és az íg meghatározott ellenőrzési gakoriság részletesen a 6. pontban kerül bemutatatásra.

12 4.A belső ellenőrzésre onatkozó fejlesztési és képzési Az ellenőrzés célja a jogszabálokban, szabálzatokban előírtaknak magasabb szinten törő megfelelése. Ennek megfelelően a fejlesztés célja, hog a belső ellenőr képzettsége és szakmai gakorlata kielégítse az ellenőrzési teékenséggel szemben támasztott szakmai köetelméneket. Az ellenőrrel szemben elárás a toábbképzésen aló részétel, a folamatos felkészülés. A belső ellenőrzési jelentések átfogó felmérő-elemző munkára épülő értékelése és jaaslattétele magas színonalú szakmai munkát igénel, melnek érdekében törekedni kell az ellenőrzések minél tökéletesebb lebonolítására, egséges eljárások alkalmazására. Az ellenőrzési teékenség megalósítása során érénesülniük kell az államháztartásért felelős minisz által közzétett módszertani útmutatónknak. A Siófoki KÖH-nél az útmutatók alapján került kidolgozásra a Belső Ellenőrzési Kézikön (toábbiakban: BEK), mel március 1-től hatálos. A BEK használatának célja, hog a mindennapi munka során egséges eljárásrend és iratminták alkalmazásáal kerüljön a teékenség égzésre. A BEK tartalmáról a Bkr. rendelkezik, alamint előírja, hog a kézikönet rendszeresen felül kell izsgálni és a szükséges módosításokat (pl. jogszabáli, módszertani útmutató áltozás) elégezni. Ugancsak a Bkr. rendelkezik a belső ellenőrökre onatkozó általános és szakmai köetelménekről is. A költségetési szernél belső ellenőrzési teékenséget az államháztartásért felelős minisz engedéléel rendelkező személ égezhet. A teékenség ellátásához szükséges szakmai feltételek a Bkr. 24. (2) bekezdésében kerültek meghatározásra. A Siófoki KÖH belső ellenőre megfelelt a szakmai feltételeknek, rendelkezik a szükséges pénzügi, gazdálkodási ületen szerett szakmai gakorlattal és képzettséggel, ennek megfelelően noember 24-től regisztrációs számmal nilántartásba ett engedéllel rendelkező ellenőr, aki a belső ellenőri teékenséget január 01-től látja el. A belső ellenőr a kötelező szakiránú képzettségként közgazdász okleéllel, alamint állalkozási szakon mérlegképes könelői égzettséggel rendelkezik, szakmai gakorlatként a közigazgatásban szerzett 5 ées tapasztalattal bír. A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni és ennek érdekében kétéente kötelesek szakmai toábbképzésen részt enni és izsgát tenni. A izsgákat a NAV Képzési, Egészségügi és Kulturális Intézete szerezi. A költségetési szernél belső ellenőrzési teékenséget égzők nilántartásáról és kötelező szakmai toábbképzéséről, alamint a költségetési szerek ezetőinek és gazdasági ezetőinek belső kontrollrendszer témájú toábbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben foglaltak szerint a belső ellenőrnek első alkalommal a teékenség égzésére jogosító engedél kiadását köető ében izsgáal záruló ÁBPE-toábbképzés I. elneezésű képzést kell teljesítenie, ezt köetően kétéente ÁBPE-toábbképzés II képzésen kell részt ennie. A Siófoki KÖH belső ellenőre 2012-ben elégezte az ÁBPE-toábbképzés I. szakmai toábbképzést, melről tanúsítánnal rendelkezik. A kétéenkénti kötelező toábbképzés a 2014-es ében ált aktuálissá. Ennek megfelelően a belső ellenőr ÁBPE-toábbképzés II. - Államháztartási Számitel iránú képzésen ett részt, melről október hónapban megszerezte a tanúsítánt.

13 A belső ellenőr ezenkíül tagja a Belső Ellenőrök Magarországi Fórumának (BEMAFOR), melnek keretében a minisztériumi jogszabálokról, iránelekről, módszertanokról hírleél formájában értesül. A feladatok elégzéséhez szükséges a folamos toábbképzés, a jogszabálok és áltozások ismerete. A kötelezően előírt szakmai toábbképzésen kíül, lehetőség szerint toábbi szakmai előadások, konzultációkon törő részétel, ellenőri klub tagság, szakkönek beszerzése is hasznos lenne a teékenség magas színonalú ellátásához. A belső ellenőr mészetesen az önképzés lehetőségéel is él, a rendelkezésre álló eszközök segítségéel, úgmint például a jogszabálok figelése, és egéb szakmai jelentések, szakanagok keresése inneten keresztül. Az ellenőrzési standardok, szakmai útmutatók és módszertanok figelemmel kísérése, alkalmazása és a jobb ellenőrzési gakorlatok átétele is a fejlődéshez tartozik. Miel a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkezik a belső ellenőr, a fejlesztési, képzési cél a megléő szakmai tudás toábbfejlesztése, a belső ellenőrzés speciális ismeretkörének bőítése. 5.Szükséges erőforrások felmérése (létszám, képzettség, tárgi feltételek) A Siófoki KÖH belső ellenőri létszáma 1 fő köztisztiselő, mel létszámot az ellenőrizendő folamatok számának, gakoriságának meghatározásánál figelembe szükséges enni. A bizonosságot adó teékenségek során a köetkező ellenőrzési típusokat különböztetjük meg: - szabálszerűségi ellenőrzés (teékenség megfelelően szabálozott-e) - pénzügi ellenőrzés (pénzügi elszámolások, számiteli nilántartások ell.) - rendszerellenőrzés (eg rendszer működésének átfogó izsgálata) - teljesítmén-ellenőrzés (eg teékenség üle a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonan és eredménesen alósul-e meg) - informatikai ellenőrzés (inf. rendszerek megfelelősége, biztonsága) Az öt ellenőrzési típus közül az informatikai ellenőrzés speciális szakértelmet igénlő ellenőrzés típus, melhez kapcsolódóan toábbképzési előírási kötelezettsége nincs a belső ellenőrnek, ezért ilen iránú ellenőrzés égzése ese szükségesség álhat szakértő beonása is. Külső szakértő beonása akkor lehetséges, ha a megléő belső ellenőrzési erőforrások nem elegendőek az elégzendő feladatok menniségéhez és azok jellegéhez képest. A belső ellenőri képzettséggel kapcsolatos információk az előző, a 4. pontban szerepelnek. A Siófoki KÖH belső ellenőre rendelkezik a teékenség ellátásához szükséges képzettséggel. A munkaégzés tárgi feltételei a belső ellenőrzés ellátásához megfelelőek. Biztosított a külön irodaheliség gépekkel, felszerelésekkel egütt (pl. számítógép, nomtató, onalas telefon). Az informatikai eszközellátottság réén a központi jogtár, az önkormánzati rendelettárak, belső szabálzatok és az innet elérhetőek az ellenőrzés számára. en keresztül az

14 elektronikus kapcsolat biztosított a Siófoki KÖH szerezeti egségeiel és az ellenőrzött intézménekkel is. Az ellenőrzések során az adatbekérés útján törő ellenőrzés előtérbe kerül, minimálisra csökkente ezzel a helszíni ellenőrzés szükségességét, idejét. 6. Ellenőrzési prioritások és gakoriságok meghatározása (1.-3. pontok alapján) A stratégiai ellenőrzési nek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hog kockázati szempontból rangsorolni kell a szerezet teékenségeit, folamatait és az ellenőrzések súlpontját a kockázatos ületekre kell összpontosítani. A költségetési szer ezetőjéel egeztetetten megtört a szerezet folamatainak azonosítása, majd a folamatok és szerezeti egségek kockázat értékelése. A magasabb kockázati ületeket lehetőség szerint (figelembe ée az emberi erőforrást) éente, de mindenképpen 2 éen belül ellenőrizni szükséges. A közepes és alacson prioritású rendszerek ellenőrzésének 3-4 éente kell megalósulnia. A szerezet folamatait, azok kockázati értékelését és az íg meghatározott ellenőrzési gakoriságot a köetkező táblázat mutatja. ellenőrizendő folamat kockázati értéke ellenőrzési gakoriság költségetés ezés, előiránzat magas 1-2 éente gazdálkodás normatía, támogatások igénlése és közepes 3-4 éente elszámolása számiteli folamatok (pl. könezetés, magas 1-2 éente beszámoló készítés, adatszolg. stb.) bizonlati rend, okmánfegelem és magas 1-2 éente pénzkezelés erőforrás gazdálkodás közepes 3-4 éente agongazdálkodás, leltár és selejtezés magas 1-2 éente működési folamatok, működés alacson 3-4 éente szabálozottsága üzemeltetés, fenntartás, karbantartás alacson 3-4 éente beruházás, felújítás és közbeszerzés közepes 3-4 éente beétel beszedés, hátralékkezelés, közepes 3-4 éente köetelések Azt, hog adott folamat mikor és mekkora erőforrás szükséglettel (hán ellenőri nap) kerül izsgálatra, alamint az ellenőrzés típusa és módszertana az adott é ellenőrzési ében kerül pontosításra. Az ées ek összeállításánál a köetkező ezőkre figelmet kell fordítani: - az ellenőrzések prioritás szerinti fontossági sorrendnek megfelelő ellátása/betartása - költségetési szerek felügeleti ellenőrzési feladatának elégzése a stratégiai időszakában legalább egszer - a idéki önkormánzatok részéről érkező ellenőrzési jaaslatok

15 - újonnan alakult költségetési szer, ag szerezeti egség átalakulásakor, jelentős feladatáltozáskor átfogó pénzügi és szabálszerűségi izsgálat - jogszabáli áltozások figelembeétele - utóellenőrzések szükségessége - soron kíüli ellenőrzések lehetősége a felsőezetői igének alapján - jogszabálban előírt kötelező ellenőrzések elégzése (pl. álasztásokkal kapcsolatos ellenőrzés) - ÁSZ ées ellenőrzési ének figelembeétele ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV Az ées ellenőrzési elkészítését a Bkr a írja elő, mel értelmében a stratégiai ellenőrzési el összhangban a belső ellenőrzési ezető összeállítja a tárgéet köető ére onatkozó ées ellenőrzési et. A nek a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a rendelkezésre álló erőforrásokon kell alapulnia. A magas kockázatúnak minősített ületekre kiemelt figelmet kell fordítani és a legröidebb időn belül ellenőrizni kell. Az ées ellenőrzési elkészítésénél az államháztartásért felelős minisz által közzétett módszertani útmutató előírásaira figelemmel kell lenni. A Bkr. 31. (4) bekezdése értelmében az ées ellenőrzési tartalmazza: a) az ellenőrzési et megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredménének összefoglaló bemutatását, b) a ezett ellenőrzések tárgát, c) az ellenőrzések célját, d) az ellenőrizendő időszakot, e) a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, f) az ellenőrzések típusát, g) az ellenőrzések ezett ütemezését, h) az ellenőrzött szer, illete szerezeti egségek megneezését, i) a tanácsadó teékenségekre ezett kapacitást, j) a soron kíüli ellenőrzésekre ezett kapacitást, k) a képzésekre ezett kapacitást, l) az egéb teékenségeket. Az ées ellenőrzési et a költségetési szer ezetőjének egetértéséel lehet módosítani. Tanácsadói teékenséget és soron kíüli ellenőrzést a költségetési szer ag a belső ellenőrzési ezető kezdeménezésére lehet égezni a beezett időkeret hére. Az ées ellenőrzési et a Siófoki KÖH belső ellenőre a Bkr.-ben szereplő időpontig, a tárgéet megelőző é noember 30-ig küldi meg a jegző részére, majd a et a képiselőtestületeknek december 31-ig jóá kell hagnia. Az ellenőrzési et megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredménének összefoglaló bemutatása A ezés előkészítése során a köetkező lépések, feladatok kerültek elégzésre: a, külső és belső kontrollkörnezet elemzése

16 Mindez a jogszabáli áltozásokat a belső szerezeti áltozásokat és a belső eljárások, folamatok áltozásának elemzését jelentette. Jelentős jogszabáli áltozás tört az államháztartási számitel üle. Szerezeti áltozások nem törtek 2014-es ében, uganakkor az Önkormánzat létrehozta a SIÓKOM Kft-t a hulladékszolgáltatás közfeladat ellátására. b, folamatok azonosítása A folamatok azonosítása a Belső Ellenőrzési Kézikön előírásainak megfelelően a stratégiai ben leírtak szerint megtört. c, a szerezet célkitűzései, belső ellenőrzés célkitűzései A szerezet és a belső ellenőrzés hosszú táú célkitűzései a stratégiai 1. pontjában találhatók. Az önkormánzatok röid táú célja az előírt feladatok megalósítása, a pénzügi egensúl megemtése, a működési költségek csökkentése, kintléőségek hatékonabb beszedése és a megfelelő szabálozottság biztosítása. A belső ellenőrzés az önkormánzatok célkitűzésnek megalósításához járul hozzá, az elemzései segítségéel a folamatok működéséről isszajelzést ad a ezetőség részére. d, ezető elárások a belső ellenőrzéstől A ezetői elárások megismerése a BEK 6. számú iratmintája alapján információgűjtés keretében és szóbeli megbeszélések alapján fogalmazódott meg. Az ellenőrzési fókusz kialakítása a szerezeti célkitűzések és ezetői elárások figelembe ételéel tört. Az előkészítő lépéseket köetően megtört a kockázatelemzés, mel keretében azonosításra, elemzésre és rangsorolásra kerültek a szerezet folamataiban és főbb szerezeti egségeinél létező kockázatok. A kockázat elemzésről a stratégiai részletesen rendelkezik. A kockázatelemzés a BEK 2. számú mellékletében található kockázatelemzési modell segítségéel tört. Az önkormánzatoknál és intézméneiknél 4 folamat magas kockázatúnak, 4 közepes és 2 alacson kockázatú folamatnak tekinthető. A magas kockázatú folamatok 1-2 éenkénti ellenőrzését figelembe ételre került a jöő éi összeállításánál. A ezet ellenőrzések tárga, célja, időszaka, kapacitása, típusa, az ellenőrzés ütemezése, az ellenőrzött szer megneezése, a tanácsadó teékenség, soron kíüli ellenőrzés és egéb teékenség ezett kapacitása Az ellenőrzés tárga, az ellenőrzés célja, módszerei, az ellenőrzési időszak, az azonosított kockázati ezők, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzött szer/szerezeti egség megneezése, az ellenőrzés ezett ütemezése és az ellenőrzésre fordítandó kapacitás meghatározása a Nemzetgazdasági Minisztérium által szeptemberében kiadott Útmutatóban szereplő táblázatos formában A ezett ellenőrzések felsorolásaként az 1. számú mellékletben található. Az elégzendő ellenőrzések ezésénél figelme ettem a stratégiai ellenőrzési 6. pontjában szereplő, az ées ek összeállításához ajánlott ezőket is.

17 Az Útmutató rendelkezik a Létszám és erőforrás, az Ellenőrzések és a Teékenségek bemutatására szolgáló mellékletek tartalmáról is, melekre onatkozóan adatok a számú mellékletekben találhatók. A éi belső ellenőrzési égrehajtásához szükséges kapacitás megállapítása a BEK 12. számú iratminta alapján tört a köetkezők szerint: 1.Bruttó munkaidő 2.Fizetett ünnepek 3. Fizetett szabadság 4. Átlagos betegszabadság 5. Kieső munkaidő (2+3+4) 6. Nettó munkaidő: (1-5) 7. Terezett ellenőrzések égrehajtása 8. Soron kíüli ellenőrzés 9. Tanácsadói teékenség 10. Képzés 11. Egéb teékenség 12. Összes teékenség kapacitásigéne: ( ) 261 nap 7 nap 36 nap 5 nap 48 nap 213 nap 150 nap 13 nap 5 nap 10 nap 35 nap 213 nap A bruttó munkaidő az ées naptári napok számából a szombati és asárnapi napok kiételéel megállapított munkaidő számot jelenti. A ezett ellenőrzések égrehajtása között szerepel áthúzódó ellenőrzésként a éi ellenőrzési a Terezett ellenőrzések felsorolása 2. számú mellékletében 5. sorszám alatt található ellenőrzés, mel a Siófoki KÖH Humánerőforrás gazdálkodásának ellenőrzése (aminek célja annak megállapítása, hog a hatékon, eredménes és gazdaságos feladatellátáshoz szükséges személi erőforrások a menniségi és minőségi kritériumnak megfelelnek-e). A soron kíüli az ellenőrzés, melnek tárga konkrétan nem határozható meg előre, de a ben kapacitás ezendő rá. Ezenkíül utóellenőrzés kezdeménezése is e feladatok hére lehetséges. Utóellenőrzést a belső ellenőr és a jegző kezdeménezhet amenniben az ellenőrzött egség ezetője az intézkedési ben meghatározott feladatok égrehajtásáról határidőben nem számol be. Ajánlások szerint a teékenség kapacitásának 10-30%-a ajánlott ezen ület beezésére. A tanácsadói teékenség a költségetési szer ezetője részére nújtott olan hozzáadott értéket eredménező szolgáltatás, melnek jellegét és hatókörét a belső ellenőr és a jegző a megbízáskor közösen határozza meg. Az ajánlások szerint e teékenségre 10%-ot ajánlott beezni.

18 A képzés a kötelező toábbképzéseken kíül a belső ellenőr fejlesztésének elősegítésére egéb előadásokat, konzultációkat, szakmai toábbképzéseket jelent. A kötelező ABPE szakmai toábbképzés a 2015-ös ében nem esedékes, lehetőség szerint egéb szakmai előadásokon részétel keresése ajánlott. A képzés keretében törik a belső ellenőr önképzése is, mel a jogszabálok, belső szabálzatok, ezetői döntések megismerésén, köetésén, az államháztartásért felelős minisz által közzétett módszertani útmutatók átételén túl, egéb szakmai anagok, ajánlások inneten törő keresését (pl. ÁSZ jelentések megismerése) is magába foglalja. Az ajánlások szerint e sorra a ezett kapacitás 10%-át ajánlott ezni. Az egéb teékenség kapacitásigénében szerepelnek a Bkr. előírásai a belső ellenőrzési ezetői feladatok ellátására onatkozóan: - ées összeállítása kockázatelemzés alapján, szükség ese a stratégiai felülizsgálata - ées ellenőrzési jelentés elkészítése - a belső ellenőrzési kézikön szükség szerinti felülizsgálata - belső ellenőrzések nilántartása - intézkedések nomonköetése - ées képzési készítése - féléente jegzői tájékoztatás az ées ellenőrzési megalósításáról - ellenőrzési jelentésekről előjesztések készítése - ellenőrzési jelentések technikai feladatai (pl. megbízóleél készítése, ell. program összeállítása, jelentésezetek egeztetése, megküldése) Az ées belső ellenőrzési részét képezik az 1-4. számú mellékletek is. Siófok, noember 20. Kiss Anikó belső ellenőr

19 A Siófoki KÖH Belső ellenőrzésének ére ezett ellenőrzései 1. számú melléklet Sors zám Az ellenőrzés tárga 1. Humánerőforrás gazdálkodás 2. Számiteli politika és a hozzátartozó szabálzatok ellenőrzése Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak (2014. éről áthúzódó ellenőrzés) Célja: annak megállapítása, hog a hatékon, eredménes és gazdaságos feladatellátáshoz szükséges személi erőforrások a menniségi és minőségi kritériumnak megfelelnek-e Módszerei: dokumentum ellenőrzés Ellenőrizendő időszak: é Célja: annak megállapítása, hog a pénzügi- számiteli szabálzatok átdolgozásra kerültek-e a éi számiteli jogszabáláltozásoknak megfelelően Módszerei: szabálozatok ellenőrzése Ellenőrizendő időszak: é Azonosított kockázati ezők a képzési és teljesítménértékelési rendszer kialakítása nem alósult meg, a szükséges munkaerő kapacitás nem áll rendelkezésre nem készült el a töréni áltozások köetkeztében a belső szabálzatok átdolgozása Ellenőrzés típusa teljesítmén ellenőrzés szabálszerűségi ellenőrzés Az ellenőrzött szer, szerezeti egség Siófoki Közös Önkormánzati Hiatal Siófoki KÖH- Közgazdasági Osztál Az ellenőrzés ezett ütemezése Az ellenőrzé sre fordítand ó kapacitás ( ell. nap) I. negedé 20 nap I. negedé 20 nap 19

20 3. Közbeszerzések szabálozottsága és lebonolítása 4. Balatonilágos Község Önkormánzata által nújtott támogatások, alamint a GEVSZ pénzügi-számiteli szabálzatai 5. BRTK éi költségetési gazdálkodása Célja: annak megállapítása, hog a közbeszerzésre onatkozó töréni és belső szabálozási előírások betartásra kerültek-e a közbeszerzések lebonolítása során Módszerei: dokumentum ellenőrzés, bizonlatok ellenőrzése eg kiálasztott közbeszerzésen keresztül Ellenőrizendő időszak: é Célja: annak megállapítása, hog a ciil szerezeteknek nújtott támogatások felhasználása, elszámolása a jogszabáloknak, belső szabálozásnak megfelelően tört-e, és hog a GEVSZ pénzügi számiteli szabálzatai átdolgozásra kerültek-e a éi számiteli jogszabáli áltozásoknak megfelelően Módszerei: dokumentum ellenőrzés, bizonlat ellenőrzés, szabálzatok ellenőrzése Ellenőrizendő időszak: é Célja: annak megállapítása, hog a költségetési szer szabálozottsága, működése a közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok nem megfelelő ellátása, források szabáltalan felhasználása, beszerzések nem szabálszerű lebonolítása a támogatások felhasználása, elszámolása nem felelt meg a célkitűzéseknek és a jogszabáli előírásoknak, és nem készült el a töréni áltozások köetkeztében a pénzügi belső szabálzatok átdolgozása az intézmén létrehozása óta nem került sor ellenőrzésre, rendszer ellenőrzés pénzügi és szabálszerűségi ellenőrzés átfogó pénzügi és szabálszerűségi Siófok Város Önkormánzata Balatonilágos Község Önkormánzata BRTK, Köntár és Kálmán Imre Emlékház II. negedé II. negedé III. negedé 30 nap 20 nap 25 nap 20