TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY FINNORSZÁG. Helsinki. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY FINNORSZÁG. Helsinki. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2008. december"

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY FINNORSZÁG Helsinki Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet december

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Gazdasági-politikai háttér... 2 Demográfia, egészségi állapot... 3 Egészségügyi rendszer... 4 Finanszírozás... 5 Egészségügyi szolgáltatások... 8 Egészségügyi dolgozók Gyógyszerpiac Reformok Források Készítette az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája 1

3 Vezetői összefoglaló az Európai Unió egyik legfejlettebb tagállama. Az 5,3 milliós lakosság egészségi állapota folyamatosan javuló tendenciát mutat. A születéskor várható élettartam 2007-ben a férfiak esetében 75,9 év volt, a nők esetében pedig 82,9 év. A halálozások csökkennek, azonban a halálozási rátában is megmutatkozó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek növekedtek az elmúlt időszakban. A legfontosabb egészségügyi problémákat a keringési rendszer betegségei és a daganatok okozzák. A magas alkoholfogyasztás következtében számottevő a közvetlenül vagy közvetetten alkohol okozta halálozások száma ben az összes egészségügyi kiadás a GDP 8,2%-át tette ki (13,6 milliárd euró). Az egészségügyi rendszer finanszírozása alapvetően három fő forrásból történik. A finanszírozás legnagyobb részét (61%-át) az adóbevételek (önkormányzati és állami) biztosítják. Ebből a forrásból finanszírozzák az önkormányzati egészségügyi központokat és az önkormányzatok felügyelete alatt álló kórházi körzeteket. Az önkormányzatok meglehetősen nagy szabadságot élveznek az ellátás megtervezésében és irányításában, az állami irányítás pedig gyenge. A finanszírozás következő jelentős forrása a társadalombiztosítás (15%). A társadalombiztosítás bevételei a munkáltatók és a munkavállalók, nyugdíjasok járulékaiból, valamint az állami hozzájárulásokból származnak. A társadalombiztosítás finanszírozása a magán ellátás részleges (átlagosan 30%-os) térítésére, a foglalkozás-egészségügy részleges térítésére, a betegszállítás költségeinek fedezetére, valamint a járóbeteg-ellátásban igénybevett gyógyszerek támogatására és a pénzbeli ellátásra (táppénz, anyasági segély stb.) szolgál. A munkáltatók számára kötelező módon működtetendő foglalkozás-egészségügyi ellátás a munkavállalóknak nyújt preventív szolgáltatásokat. lakossága kb. 19%-ban járul hozzá az egészségügy finanszírozásához. A háztartások egészségügyi kiadásainak jelentős részét az out-ofpocket kiadások képezik. A források elosztása terén a finn egészségügyi rendszer két fő kihívását a földrajzi egyenlőtlenségek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti egyenlőtlenségek képezik. Jelentős különbségek vannak az önkormányzatok között az ellátásban (pl. orvosi vizitek, fogászati ellátás, mentális egészségügyi ellátás, elektív sebészet) és a várakozási időben. Számottevő egyenlőtlenségek mutatkoznak az önkormányzati egészségügyi ellátásba invesztált összeget illetően is, amelyek eltérésekhez vezetnek az önkormányzati szolgáltatások körében és minőségében. Ezek az egyenlőtlenségek ugyanakkor részben az önkormányzatok közötti egyéb különbségekkel is magyarázhatók, pl. korstruktúra, morbiditási ráták, magán és foglalkozás-egészségügyi ellátások igénybevétele. A finn egészségügyi rendszer viszonylag jó ellátást biztosít, ésszerű költségek mellett a lakosság magas elégedettségére. A legnyilvánvalóbb problémák a hosszú várakozási idő, valamint a szakemberhiány néhány önkormányzat esetében. A lakosság elöregedése, az új orvos-technológia, a gyógyszer-innovációk és a lakosság növekvő elvárásai a közeljövőben kihívásokat teremtenek a finn egészségügyi rendszer számára. Emellett néhány struktúra is problematikusnak érzékelhető a finn egészségügyi rendszerben: a decentralizáció szintje, az alacsony irányító kapacitás a rendszerben, az alapellátás relatíve gyenge pozíciója, a kooperáció hiánya az alapellátás és a szakellátás között, valamint a kettős finanszírozás. Gazdasági-politikai háttér ot az EU egyik sikertörténetének tartják. Az 1990-es évek elején a finn gazdaság válságba került. Drasztikus költségvetési kiadáscsökkentéssel, adócsökkentéssel és a kutatás-fejlesztésre 2

4 fordított pénzek növelésével kezelték a válságot. Ma az ország nagymértékben iparosodott, versenyképes piacgazdasággal rendelkezik, az egyik legfejlettebb EU-tagállam. A gazdaság kulcsfontosságú szektora a feldolgozóipar, a telekommunikációs és elektronikai ipar. Az egy főre jutó GDP euró (2007) ben a GDP növekedési üteme 4,5% (2006: 4,9%-a, évek adataihoz képest a es növekedés lényegesen magasabb). A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciájú, 2007-ben 6,9% (2008. október 4,4%). Az ország GDP-arányos adósságállománya szintén csökkenő, 2007-ben a GDP 31,2%-a. Az éves infláció 2007-ban 2,5%-os volt, gyorsuló tendenciájú (2006: 1,5%, 2008 október: 4,4%). ban a legmagasabb közjogi méltóság a köztársasági elnök, akinek hivatali ideje 6 év, legfeljebb két egymást követő periódusban töltheti be ezt a tisztséget. A jelenlegi köztársasági elnököt, Tarja Halonent, 2000 februárjában választották meg, 2006-ban újraválasztották. A Parlament 200 tagját négyévente választják. Legutóbb március 18-án voltak országgyűlési választások ban április 19-én alakult meg az új kormány, Matti Vanhanen vezetésével. A miniszterelnök a második ciklusát tölti. Többségi koalícióban a Centrumpárt, a Nemzeti Koalíciós Párt, a Zöld Szövetség és Svéd Néppártja kormányoz. A kormányban 20 miniszter dolgozik óta tagja az EU-nak, a kezdetektől (2002) tagja az Európai Monetáris Uniónak. Demográfia, egészségi állapot 2007-ben népességszáma 5,3 millió volt. A 15 év alattiak az összlakosság 16,9%-át, a 65 év felettiek pedig 16,5%-át tették ki. Habár az idősek aránya a népességen belül valamivel alacsonyabb, mint az EU-átlag, a jövőben várhatóan folytatódik a társadalom elöregedése re a 65 év felettiek aránya 27%-ra nő, miközben a 15 év alattiaké 15%-ra csökken ben az élveszületések aránya 11,1 ezrelék, a halálozásoké 9,3 ezrelék. A lakosság növekedése 4,4 ezrelék. A finnek egészségi állapotában jelentős javulás következett be az elmúlt pár évtizedben. A csecsemőhalandósági ráta ban 2006-ban 2,86 ezrelék, ami a világon az egyik legalacsonyabb. A hatvanas évek óta a várható élettartam jelentős mértékben növekedett: 2007-ben a férfiak esetében 75,9 év volt, a nők esetében pedig 82,9 év. Egészében véve folyamatos csökkenés mutatkozik a mortalitásban ami elsősorban annak tudható be, hogy csökkent az elkerülhető halálozások száma (különösen az ischaemiás szívbetegség okozta mortalitás). Az elveszített potenciális életévek számában között mintegy 25%-os csökkenés mutatkozik. A kardiovaszkuláris megbetegedések az összes halálozás 42%-át okozták 2006-ban, a daganatos megbetegedések pedig 23%-át. Továbbra is megmaradt a jól látható különbség a nők és férfiak mortalitási mutatóiban. A munkaképes korú (15-64 év közötti) férfiak esetében a leggyakoribb halálok a szívkoszorúér-betegség, melyet az alkoholfogyasztásból eredő halálozás, a baleset és az öngyilkosság követ (ez utóbbi a 35 év alatti férfiak esetében különösen magas). A munkaképes korú nők esetében a halálozás leggyakoribb okai a mellrák, az alkoholfogyasztásból eredő halálesetek, az öngyilkosság és a balesetek. A legfőbb népegészségügyi problémák jelenleg a keringési megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a csontváz-izomzati betegségek, valamint a mentális problémák. Egyre növekvő problémát jelent az elhízás, a krónikus tüdőbetegségek, valamint a diabétesz (elsősorban annak 2. típusa). A fertőző betegségek nem jelentenek ban különösebb problémát. Egy védőoltás-program jelentősen csökkentette a gyermekkori fertőző betegségek előfordulási gyakoriságát. 3

5 1999-ig 100-nál kevesebb új HIV- megbetegedést diagnosztizáltak évente. Azóta az új megbetegedések száma járványszerű emelkedésnek indult az intravénás drogfogyasztók körében, habár ezt az emelkedést egy időre sikerült megfékezni (évente új megbetegedés) 2006-ban azonban a HIV-incidencia ismét 39%-kal emelkedett (2007-ben 190 új megbetegedést diagnosztizáltak) ban összesen 2279 volt a ban élő HIV-fertőzöttek száma. Az aktív korú férfiak 23%-a, a nőknek pedig a 18%-a dohányzik napi szinten. A nyolcvanas évek óta a dohányzás népszerűsége a férfiak körében csökkenést mutat, a nők esetében azonban nem tapasztaltak ilyen jellegű változást. Az alkohol ban messze a leggyakrabban fogyasztott mámorító szer. Szoros kapcsolat van az alkoholfogyasztás és alkohollal összefüggésbe hozható halálozások között, 2005-ben hozzávetőlegesen 2000 volt az alkohollal összefüggésbe hozható halálozások száma. Az alkoholfogyasztás folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban, 100%-os alkoholban mérve a 2005-ben az egy főre jutó alkoholfogyasztás 10,5 liter volt. A kilencvenes években romlottak az illegális drogfogyasztással kapcsolatos mutatók ben a lakosság 5%-a kipróbált már valamilyen kábítószert, 2004-ben pedig ugyanez az arány 12% volt. A drogfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások száma ban évente hozzávetőlegesen 100-ra becsülhető. Egészségügyi rendszer A finn egészségügyi rendszer finanszírozása túlnyomórészt adóalapú. nak 3 különböző egészségügyi rendszere van, amelyek részben vagy egészben közfinanszírozásban részesülnek: az önkormányzati egészségügyi ellátás, a magán egészségügyi ellátás, valamint a foglalkozás-egészségügy. Az egyes rendszerek között jelentős különbségek vannak, például a nyújtott szolgáltatások körét, a fogyasztói díjakat és a várakozási időt tekintve. Az egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozási mechanizmusa is különböző: az önkormányzati finanszírozás adóbevételeken alapul, a Nemzeti Társadalombiztosítás pedig kötelező biztosítási díjakon. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium a szociális jólét, valamint az egészségügy terén alkot törvényeket, továbbá irányítja és ellenőrzi ezek végrehajtását. A minisztérium a kormány javaslatára programot készít minden 4 éves parlamenti ciklusra vonatkozóan. A minisztérium munkáját a következő intézmények segítik: Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Nemzeti Foglalkozásügyi Intézet, Nemzeti Gyógyszerügyi Hivatal, Gyógyszeres Kezelés Fejlesztési Központ, Nemzeti Népjóléti és Egészségügyi Kutatás- Fejlesztési Központ, Törvényszéki Orvostani Ügyek Nemzeti Hatósága. 5 adminisztratív tartományra, valamint az autonóm státusszal rendelkező Ǻlandtartományra tagolódik. Az adminisztratív tartományokat az Állami Tartományi Hivatalok vezetik. Ezen intézményeknek az egészségügyi és szociális részlege a felelős az adott tartomány egészségügyi és szociális szektorának az irányításáért és ellenőrzéséért. Az Állami Tartományi Hivatalok foglalkoznak az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos ügyekkel, így pl. a különböző képzési és fejlesztési programokkal. Ők a felelősek a tőkebefektetések megtervezéséért, továbbá irányítják és felügyelik a közegészségügyi alap- és szakellátást. Az autonóm Åland Tartomány egészségügye a Tartományi Kormányzás hatáskörébe tartozik. 4

6 A helyi önkormányzatok felelősek az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások (köztük az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, az orvosi ellátás, a rehabilitáció, valamint a fogorvosi ellátás) megszervezéséért lakosaik számára ban 415 volt a helyi önkormányzatok száma. A helyi önkormányzatok átlagos lakosságszáma fő. Az ország területe 21 kórházi körzetre van felosztva (melyek közül az egyik Åland), amelyeket a helyi önkormányzatok alkotnak és finanszíroznak, és a szakellátás biztosításáért és koordinálásáért felelősek a saját területükön. Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás legnagyobb részét az önkormányzati egészségügyi rendszer biztosítja (a járóbeteg orvosi vizitek 71%-át, a járóbeteg fogorvosi vizitek 59%-át, a fekvőbeteg ellátási periódusok 95%-át) Finanszírozás A finn egészségügyi rendszer finanszírozása döntően adóból történik (61%-ban), valamint a Nemzeti Társadalombiztosításból (14,9%-ban). Az állami kiadások aránya az összes egészségügyi kiadáson belül 76% (2006) ban az önkormányzatok az egészségügyi kiadások 39%-át finanszírozták, 22,6%-ot a központi kormányzat, 14,9%-ot a Nemzeti Társadalombiztosítás, 18,7%-ot pedig a háztartások (egyéb 5,4%). A finanszírozás forrásainak megoszlása (%) Munkáltatók Non-profit szervezetek Háztartások Magánbiztosítás Segélyalapok Társadalombiztosítás Önkormányzatok Állam Forrás:www.stakes.fi 2006-ben az összes egészségügyi kiadás a GDP 8,2%-át tette ki (13,6 milliárd euró). Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2568 eurót tettek ki. 5

7 Egészségügyi kiadások , 2006-os árakon millió euróban Forrás:www.stakes.fi Bruttó egészségügyi befektetés Utazási költségek Egészségügyi adminisztráció Gyógyászati segédeszközök Gyógyszerek Nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya az OECD- átlag (9%) alatt van. Ugyanezen a szinten található Luxemburg, az Egyesült Királyság és Spanyolország. Az északi országokban ban a legalacsonyabbak a GDP-n belüli egészségügyi kiadások. Ez leginkább az egészségügyi dolgozók bérszínvonalával magyarázható a többi országhoz viszonyítva. Az államilag foglalkoztatott orvosok bérszínvonala ban az OECD-átlag alatt található. ban a háztartások egészségügyi kiadásai az OECD-országok 20%-os aránya alatt vannak, viszont magasabbak, mint a többi északi országban, ami azzal magyarázható, hogy ban magasabbak a gyógyszerkiadások és elterjedten használják a betegek által fizetett díjakat ban az egészségügyi kiadások egyharmadát a szakellátás finanszírozására fordították. Az alapellátásra a kiadások 18,4%-át fordították. A kiadások 17,6%-át a gyógyszerkiadások tették ki. Az önkormányzatok finanszírozzák az önkormányzati egészségügyi szolgáltatásokat (kivéve a járóbetegek gyógyszerei és szállítási költségek). Az egészségügyi kiadások átlagosan 25%-át teszik ki az önkormányzati költségvetésnek. Az adóbevételekből származó finanszírozás két különböző csatornán keresztül történik: az állami és az önkormányzati adózáson keresztül. Az egészségügyi állami szintű finanszírozása elsősorban állami támogatások formájában történik. Az állami támogatások 2005-ben az önkormányzatok egészségügyi és szociális költségvetésének 24%-át alkották. Az önkormányzati szociális és egészségügyi ellátásra fordított állami támogatásokat az önkormányzatok lakosságszáma, a korstruktúrája, a munkanélküliségi rátája, távolsága, valamint morbiditása alapján kalkulálják. A támogatás összegét az adott önkormányzat adókivetési potenciálja is meghatározza, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek lakosai magasabb átlagjövedelemmel rendelkeznek, kisebb összegű támogatást kapnak. Az önkormányzatok bevételeinek nagyobbik része önkormányzati adóból származik. Az adózási rátát minden évben az adott önkormányzat tanácsa dönti el. Az önkormányzatok önkormányzati jövedelemadót, ingatlanadót vetnek ki, és a vállalati adóbevételekből is részesülnek, habár a jövedelemadó képezi az önkormányzati adóbevételek legnagyobb arányát (87%-át). Egyéb Magán eü. kiadások (amit a tb visszatérít) Intézményi ellátás az idősek számára Foglalkozás- és iskolai egészségügy Fogászati ellátás Alapellátás Szakellátás 6

8 A Nemzeti Társadalombiztosítás a foglalkozás-egészségügyi ellátást, a járóbeteg-ellátásban a gyógyszereket, a szállítási költségeket, a táppénzt és az anyasági segélyeket és részben a magán egészségügyi ellátást finanszírozza (a magán egészségügyi szolgáltatások aktuális költségeinek kb. egyharmadát fedi le). A rendszert a Társadalombiztosítási Intézet működteti, amelynek 260 helyi irodája van országszerte. A Társadalombiztosítási Intézet a Parlament fennhatósága alá tartozik, és az egész finn lakosságot lefedi. A Nemzeti Társadalombiztosítást 38%-ban a biztosítottak, 33%-ban a munkaadók és 28%-ban az állam finanszírozza. A biztosítottak jövedelemalapú díjat fizetnek, amelyet adózás útján gyűjtenek be. A Nemzeti Társadalombiztosítás finanszírozása két részre bomlik: betegbiztosításra és jövedelembiztosításra. A betegbiztosítást a munkavállalók (2008-ban a jövedelem 1,24%-a) és az állam (kb. a költségek felét) finanszírozza. A jövedelembiztosítást a munkavállalók (a jövedelem 0,67%-a) és a munkaadók (a bruttó bérek 1,97%-a) finanszírozzák. A nyugdíjasok esetében a betegbiztosítási díj a jövedelmük 1,41%-át teszi ki. Ez a duális állami finanszírozási mechanizmus kihívást jelent az ellátás átfogó hatékonyságára, különösen a gyógyszerellátás terén, ahol a kettős finanszírozás költségáthárítási problémákat okoz. A kiegészítő önkéntes egészségbiztosításnak marginális szerepe van a finn egészségügyben, és elsősorban a Nemzeti Társadalombiztosítás visszatérítéseinek kiegészítésére használják ban a finn magánbiztosítók összes bevétele 221 millió euró volt, ami az összes egészségügyi kiadás kevesebb, mint 2%-a. Különösen a gyermekek körében magas az önkéntes biztosítások aránya, ami azzal magyarázható, hogy őket nem fedi le a foglalkozás-egészségügyi ellátás, amelyet a felnőtt lakosság gyakran az önkormányzati egészségügyi ellátás alternatívájaként vesz igénybe. Out-of-pocket fizetések A gyógyító járóbeteg ellátásban 1993-ban vezették be a felhasználói díjakat. Azóta az állam többször emelte az önrész maximális értékét a járóbeteg ellátásban, a kórházi ellátásban és a nappali sebészetben. Az elmúlt öt évben azonban valamennyire csökkentek az out-of-pocket fizetések. Ennek ellenére aggodalmak léptek fel a magas felhasználói díjak következményei miatt főleg a szolgáltatások elérhetőségére gyakorolt hatása miatt az alacsonyjövedelmű csoportokban. Ezekben a csoportokban nem léteznek mentességek a díjak fizetésére. Ezek az aggodalmak az egészségügyi költségek éves maximumának bevezetéséhez vezettek 2000-ben. Az állami egészségügyi szektorban az önrész plafonját 590 euróban határozták meg, ami után térítésmentessé válik a járóbeteg ellátás. A maximum díjak a következőkre érvényesek: vizitek a járóbeteg egészségügyi központokban, fizioterápia, kórházi járóbeteg ellátás, járóbeteg sebészet. A maximum díj részben fedezi a rövid idejű intézményi ellátást is, ami az önrész plafonjának elérése után napi 12 euróra csökken. A szülők maximum díjának fizetése fedezi a 18 éven aluli gyermekek díjait is. Térítésmentesek a megelőző szolgáltatások, az anya és gyermek egészségügyi szolgáltatások, a védőoltások, bizonyos fertőző betegségek kezelése, bizonyos gyógyászati segédeszközök (kerekesszék, protézis) és az egészségügyi intézmények közötti betegszállítás. A 18 éven aluliak nem fizetnek a járóbeteg ellátásért, de a fekvőbeteg ellátásért hét napig napidíjat kell fizetniük ban a következő maximum felhasználói díjakat határozták meg: Egészségügyi központok Az orvosi vizitekért az egészségügyi központok eseti vagy éves alapon számolhatnak fel díjakat. Az eseti díj összege 11 euró, amit maximum háromszor róhatnak ki (33 euró évenként). Alternatív fizetési módszert képez a naptári évre megszabott maximum 22 euró. 15 eurós díjat számolhatnak fel az 7

9 egészségügyi központok sürgősségi osztályán hétköznap este 8 óra és reggel 8 óra között, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon. A fogászati ellátás alapdíja maximum 7 euró, ezen felül kezelési díjat is felszámolhatnak (5 130 euró). Az egészségügyi központok fekvőbeteg osztályán történő ellátásért 26 euró napidíjat kell fizetni. Kórházi ellátás A kórházak vizit díjat számolnak el (maximum 22 euró) a járóbeteg osztályon nyújtott ellátásért és a járóbeteg műtéti eljárásért, valamint kórházi napidíjat a fekvőbeteg ellátásért és a rehabilitációért (maximum 72 euró). A kórházi napidíj 26 euró egy általános kórházban és 12 euró egy pszichiátriai kórházban. A beteg havi jövedelmének maximum 80%-a számolható a hosszú távú vagy intézményi ellátásért. A kezelési sorozatot illetően 6 eurót számolnak fel minden egyes vizit esetén évi 45 alkalomig (dialízis, radiológiai vagy kemoterápia, orvosi rehabilitáció). A fizikailag vagy mentálisan fogyatékos betegek napidíja 9 euró. Az otthoni ellátás A díjak mértéke attól függ, hogy az ellátás alkalomszerű vagy folyamatos-e. Az alkalomszerű orvosi vizitért maximum 11 eurót kell fizetni, 7 eurót más egészségügyi szakember látogatásáért. A folyamatos kezelés havidíjat von maga után, ami a szolgáltatások minőségétől és terjedelmétől függ, valamint a beteg jövedelmétől és a családtagok számától. Gyógyszerek A betegek 42%, 72% vagy 100%-os támogatásban részesülnek az Országos Egészségbiztosítástól több vényköteles gyógyszerre. A térítési rendszer azonban nem tartalmaz néhány gyógyszert, néhányat pedig csak bizonyos betegcsoportoknak támogatnak. Meghatároztak egy maximum éves összeget a beteg által fizetendő gyógyszerekért (627,47 euró 2007-ben). Az ezen felül felmerülő költségeket az Országos Egészségbiztosítás fizeti, bár a maximum elérése után létezik egy fix 1,5 eurós önrész receptenként. A fekvőbeteg ellátás alatt nyújtott gyógyszereket a kórházi napidíj vagy egyéb felhasználói díjak fedezik. Egészségügyi szolgáltatások Alapellátás A törvény értelmében minden önkormányzatnak rendelkeznie kell egy egészségügyi központtal, vagy több önkormányzat közösen hoz létre egészségügyi központot, amely gondoskodik az alapellátásba tartozó szolgáltatások ellátásáról. A tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos döntéseket az önkormányzati egészségügyi bizottság, önkormányzati tanács és önkormányzati végrehajtó testület hozza meg. Az önkormányzatok meglehetősen nagy szabadságot élveznek az ellátás megtervezésében és irányításában, az állami irányítás pedig gyenge. Jelenleg számos helyi fejlesztési projekt és kísérlet van folyamatban az önkormányzati szolgáltatásokra vonatkozóan (pl. az együttműködés szorosabbá tétele az önkormányzatok között, az alapellátó és járóbeteg-ellátó szolgáltatások között, valamint az önkormányzatok és a magánszektor között). Ugyanakkor ezeket a kezdeményezéseket nemzeti szinten nem elég erőteljesen koordinálják, ezért növelhetik a régiók között az ellátásszerkezetben megmutatkozó különbségeket. Az egészségügy állami felelőssége vitathatóan decentralizált ban, sokkal inkább, mint más európai országokban, és az utóbbi években egyre nagyobb mértékben merülnek fel olyan aggodalmak, miszerint a szélsőséges decentralizációnak 8

10 több a hátránya, mint az előnye. Mindazonáltal jelek mutatkoznak arra, hogy a decentralizációs trend kissé megfordul, a nemzeti szintű irányítás pedig növekszik. Az önkormányzatok és szolgáltatások újjászervezésére irányuló kormányzati program célja például az, hogy csökkentse az önkormányzatok számát, és növelje az önkormányzatok közötti kooperációt. ban az egészségügyi központok feladata az egészségügyi alapellátás megszervezése ben 237 egészségügyi központ volt ban. Egy 2007-es törvényi rendelkezés értelmében legalább 20 ezer lakos kell, hogy tartozzon egy egészségügyi központhoz. A legtöbb egészségügyi központ rendelkezik kórházi osztállyal a fekvőbetegek számára. Az egészségügyi központok általában jól felszereltek a személyzetet és a technológiát illetően is. A központokban az orvosok és nővérek rendelőin kívül röntgenek, laboratóriumok, kisebb sebészeti beavatkozásra alkalmas lehetőségek, endoszkópos vizsgálatra szolgáló berendezések, EKG és ultrahang is találhatók. A személyzet különféle szakmákból kerül ki: háziorvosok, nővérek, közegészségügyi nővérek, szülészek, szociális munkások, pszichoterapeuták, pszichológusok. Egy egészségügyi központban dolgozó háziorvosra általában fő jut. A jellemzően alkalmazotti státuszú háziorvosok fizetése az önkormányzati egészségügyi központokban tradicionálisan havibér és szolgáltatás szerinti díjazás alapján történik. Azokban az alapellátó központokban, ahol bevezették a személyi orvos rendszerét, ott a bért a fejkvótával és a szolgáltatás szerinti díjazással kombinálják. A szabad orvosválasztás a gyakorlatban meglehetősen korlátozott. A betegek csak a saját önkormányzati területükön működő egészségügyi központot választhatják, kivéve a sürgősségi eseteket. (A dolgozók választhatnak foglalkozás-egészségügyi ellátást az egészségügyi központok helyett, valamint akik az ezzel járó anyagi terheket meg tudják fizetni, a magán egészségügyi ellátást is igénybe vehetik.) Folyamatos viták tárgyát képezi, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő egészségügyi központok finanszírozását is maguk az önkormányzatok végzik. A költségvetés alapvetően bázisszemléletű, az összegeket különösebb célok és ösztönzők nélkül allokálják. Nincs állami szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen formában történjen a különféle rendszerek finanszírozása. Az önkormányzatok általában elkülönült költségvetéssel rendelkeznek az egészségügyi központok és a kórházak finanszírozására. Az állami egészségügyi szektort magán egészségügyi ellátás egészíti ki, amely az utóbbi években növekedett. A legtöbb magán egészségügyi szolgáltatást a fizioterápia, a magánrendelők, a foglalkozás-egészségügy és a laboratóriumok adják. Ezeket a szolgáltatásokat általában a háztartások, a munkaadók és a Társadalombiztosítási Intézet finanszírozzák. Kisebb arányban a helyi önkormányzatok is vásárolnak magán egészségügyi szolgáltatásokat. A magán egészségügyi ellátás költségeinek egy részét (átlagosan 30%-át) visszatéríti az egészségbiztosítás a pácienseknek. Az önkormányzati egészségügyi ellátás alternatívájaként foglalkozás-egészségügyi ellátás vehető igénybe. A foglalkozás-egészségügyre vonatkozó törvényhozás minden munkáltatót kötelez arra, hogy preventív foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítson munkavállalóinak. A kötelező preventív foglalkozás-egészségügyi ellátás részeként számos nagy és közepes vállalat gyógyító járóbetegellátást is biztosít (a járóbeteg-vizitek 13%-át szolgáltatja a foglalkozás-egészségügyi ellátás). A Nemzeti Társadalombiztosítás a foglalkozás-egészségügyi költségek mintegy 40%-át visszatéríti a munkaadónak. A foglakozás-egészségügyi ellátás igénybevétele a munkavállalók számára ingyenes ben az összes alkalmazott 84%-ának biztosított munkaadója foglalkozás-egészségügyi ellátást. 9

11 Járó- és fekvőbeteg szakellátás A helyi önkormányzatok felelősek a szakellátás megszervezéséért is. E célból a helyi önkormányzatok kórházi körzetekbe tömörülnek, melyeket közös önkormányzati testület irányít. (Åland- tartománnyal együtt összesen 21 kórházi körzet van ban.) Mindegyik helyi önkormányzatnak kötelezően csatlakoznia kell valamely kórházi körzethez. A legnagyobb kórházi körzet lakosainak száma 1,4 millió, a legkisebbé pedig 65 ezer. Minden körzetnek van egy központi kórháza, és egyes körzetekben egy kisebb helyi kórház is működik, amelyek biztosítják a járó- és fekvőbeteg-ellátást a területükön élő lakosság számára. A központi kórházak közül 5 egyetemi klinika, amelyek a szakorvosi ellátás nagyobb igényeket támasztó formáit is biztosítják. Az orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók a kórházi körzetek alkalmazottai. A kórházi körzetek járóbeteg-szakellátást is nyújtanak. Az egynapos sebészet elterjedőben van: ban az összes sebészeti beavatkozás 40%-át egynapos sebészet keretében végezték. A betegek általában nem választhatnak a kórházak között. Az egészségügyi központok általában irányelvekkel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy milyen diagnózissal hova kell utalniuk a betegeket. Az alap- és a szakellátás nem tökéletesen koordinált, az egészségügyi központok nem mindig kapnak információt arra vonatkozóan, hogy az általuk beutalt betegek milyen ellátásban részesültek. Általános célkitűzés, hogy az ellátást ellátási koordinátor szervezze, egy személyi orvos, aki teljes rálátással rendelkezik az ellátásra, és felelősséget tud viselni a betegért akkor is, amikor a beteget az egészségügyi ellátás különböző szintjein kezelik. A tervezett elektronikus betegrekord-rendszer segíthet ennek elérésében, de a helyi és regionális szintek is számos intézkedést hoznak az alapellátás és szakellátás koordinációjának javítására. A magánkórházak száma ban kevés, az összes kórházi eset mindössze 5%-át kezelik magánkórházakban. A magán-kórházválasztás szempontjai között szerepel az rövidebb várólista, az orvosválasztás lehetősége, és az a remény, hogy ott jobb ellátásban részesülnek a betegek. A magánkórházakba nem szükséges beutaló, és a kezelés egy részét a társadalombiztosítás visszatéríti. Bár néhány önkormányzat és kórházi szektor is vásárol magánszolgáltatásokat magánkórházaktól, ez a gyakorlat nem elterjedt. A magánkórházi ellátásnál nagyobb arányban veszi igénybe a lakosság a magán járóbeteg szakellátást. A leggyakrabban látogatott magánrendelések a nőgyógyászat és a szemészet. a kórházi ágyak számáról nem közöl statisztikát. A kórházi ápolási napok alapján 100%-os ágykihasználtságot feltételezve az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 3,1-re becsülhető a kórházi körzetekben, 3,8-ra az egészségügyi központokban és 0,3-ra a magán egészségügyi létesítményekben. A WHO-HFA becslése összességében 696 ágy/100 ezer fő 2006-ban. A kórházi körzeteket az önkormányzatok finanszírozzák. A helyi önkormányzatok, mint vásárlók, évente megállapodást kötnek a szolgáltatásokról az adott kórházi körzetekkel a szolgáltatásokról és a költségekről. Mindkettőt az előző év bázisán tervezik. Általában nincs szankcionálva, ha a meghatározott céloktól eltérnek, az önkormányzat fedezi a deficiteket, és megtartja a megtakarításokat. A kórházi körzeten belül a szakterületek és a kórházak közötti forráselosztás az önkormányzatokkal megtárgyalt szolgáltatásmennyiségeken alapulva történik. A kórház költségvetése ezen a megállapodáson alapul ban 8 kórházi körzet az északi DRGrendszert alkalmazta a szomatikus fekvőbeteg-ellátásban és a nappali sebészetben. A legtöbb körzet a szolgáltatás-csoportokat maga alakította ki. A kórházi körzetek finanszírozása előre történik, a finanszírozás kiegyensúlyozása pedig retrospektív módon, a nyújtott szolgáltatások alapján. Minden 10

12 kórházi körzet finanszírozási alapot hozott létre az önkormányzati tagok között a különösen magas betegköltségek finanszírozására (50 ezer EUR/fő fölötti) elején intézkedéseket hoztak a várakozási idő maximalizálására. Előírták, hogy a kórházi ellátáshoz való hozzáférést 6 hónapon belül lehetővé kell tenni. A rendelkezés eredményeképpen 2005 nyara óta jelentősen csökkentek a kórházi várólisták. Egészségügyi dolgozók Az egészségügyi dolgozók munkáját az Egészségügyi Dolgozók Törvénye szabályozza. A törvény célja, hogy elősegítse a betegek biztonságát, valamint az egészségügyi szolgáltatások magas színvonalát azáltal, hogy az egészségügyi dolgozók számára biztosítja a megfelelő képzést. Az egészségügyi dolgozók képzéséért, továbbképzéséért az Oktatási Minisztérium a felelős, miközben az egészségügyi dolgozók felügyelete az Egészségügyi és Szociális Minisztérium hatáskörébe tartozik. A Törvényszéki Orvostani Ügyek Nemzeti Hatósága, valamint az Állami Tartományi Hatóságok szintén felügyelik és ellenőrzik az egészségügyi dolgozók munkáját, például az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos panaszok orvoslásával. A Helyi Önkormányzat Munkaadóinak Bizottsága, valamint a szakszervezetek önállóan tárgyalnak az egészségügyi dolgozók béréről és fizetéséről. Az orvosok többsége az önkormányzatoknál vagy kórházi körzetekben dolgozik. Az egészségügyi központokban és a kórházi körzetekben dolgozó orvosok rendszerint az önkormányzatok fizetett alkalmazottai. Az orvosok 11%-a teljes munkaidőben folytat magánpraxist, 30% azoknak az aránya, akik az állami szektorban dolgoznak, de rendes munkaidejükön kívül magánpraxissal is rendelkeznek. Az 1990-es évek vége óta számottevő orvoshiány van ban, amely jelentős kihatással van az egészségügyi rendszer fejleményeire is. A helyzet javítása érdekében az orvostanhallgatók felvételi keretszámát jelentősen megnövelték ban orvos és nővér volt ban. 1 orvosra 281 lakos jutott. Gyógyszerpiac ban a gyógyszerek árusítása a gyógyszertárak kizárólagos joga. Ez a rendelkezés a receptköteles, valamint a vény nélkül is kapható gyógyszerekre egyaránt vonatkozik. Az Egészségügyi és Szociális Minisztériumnak alárendelt Nemzeti Gyógyszerhivatal illetékességi körébe tartozik egy gyógyszertár működtetésének, valamint egy új gyógyszer piacra jutásának engedélyezése. ban jelenleg mintegy 800 gyógyszertár működik, melyek magántulajdonban vannak. Habár a 90-es évek elejétől 1998-ig a gyógyszerköltségek évente mintegy 10%-kal növekedtek elsősorban az új, drága gyógyszerek megjelenése miatt, az általános gyógyszerfelírás továbbra is mérsékelt maradt óta számos intézkedést foganatosítottak, hogy megfékezzék a növekvő költségeket, így például elindítottak egy programot az orvosok gyógyszerfelírási gyakorlatának megváltoztatására ban bevezették az általános helyettesítést, ami némileg csökkentette ezt a trendet. Az általános helyettesítés azt jelenti, hogy a gyógyszertáraknak fel kell ajánlani a 11

13 legalacsonyabb vagy legalábbis a lehető legalacsonyabb árú gyógyszert alternatívaként, mely ugyanazokat a hatóanyagokat ugyanolyan összetételben tartalmazza, mint a felírt gyógyszer. A beteg így szabadon választhatja az olcsóbb alternatívát. Mindemellett a független Egészségügyi Ellátás Technológiai Értékelő Központ, melyet 1995-ben hoztak létre az Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Kutatás-Fejlesztési Központon belül, szabályozza az egészségügyi ellátás hatékonyságát, ill. költséghatékonyságát. Reformok A központi kormányzat által a nyolcvanas-kilencvenes években foganatosított reformok nem a fő strukturális változtatásra irányultak, hanem sokkal inkább speciális problémák és számos szektorális program megoldására. Ilyen volt például a háziorvosi rendszer bevezetése a 80-as években, aminek célja a várakozási idő csökkentése volt; egy sor költségcsökkentő intézkedés bevezetése 1997-től kezdődően a gyógyszerárak emelkedése miatt; valamint 2001-ben a mentális egészségügyi ellátásra vonatkozó irányelvek elfogadása a közösségi ellátás fejlesztése, és ezzel párhuzamosan a kórházi szektor kapacitásának csökkentése céljából. Az új nemzeti egészségfejlesztési programot 2001 májusában fogadták el. Ez lefekteti az elkövetkezendő 15 évre vonatkozó irányelveket, melyek a WHO Health for All politikáján alapulnak. A 90-es évektől kezdődően a legfőbb állami szintű reformok a következők voltak: Az önkormányzati egészségügyi szolgáltatások állami irányításának deregulációja és ezzel kapcsolatos változások az állami adminisztrációban (1993) A Jövő Egészségügyének Biztosítására Irányuló Nemzeti Projekt ( ) Az állami fogászati ellátás kiterjesztése minden korcsoportra (2002) A várakozási idő garancia bevezetése (2005) Az önkormányzatok és szolgáltatások átalakítására vonatkozó projekt (2005 óta folyamatban) A nemzeti elektronikus betegrekord rendszer fejlesztése (2006 óta folyamatban) A jelenlegi finn kormány egészségügyi programját januárban fogadták el ( Országos fejlesztési program a szociális jólét és az egészségügy területén ). A program fő célkitűzései között található a hátrányos helyzetű emberek kirekesztésének csökkentése, az egészség és jólét általános szintjének növelése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának, elérhetőségének növelése és a földrajzi különbségek csökkentése. A programban meghatározott cselekvések között található az egészség és jólét előmozdításának erősítése, megfelelő emberi erőforrások biztosítása a szolgáltatások nyújtásához, a személyzet kompetenciájának növelése, a felhasználók pozíciójának erősítése (a betegek részvétele és felelőssége), a szolgáltatás szervezés megreformálása, jó gyakorlatot támogató hálózatok létrehozása, az alapellátás megerősítése, országos minőségi irányelvek továbbfejlesztése. A jövő egészségügyi reformpolitikáját illetően a jelenlegi kormányprogram ( Egy felelős, gondoskodó és élhető ) kb. 25 cselekvést tartalmaz az egészségügy vonatkozásában. A cselekvések 5 csoportra oszthatók: szervezeti struktúra, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, költségek és finanszírozás, egészségfejlesztés, magánellátás. Szervezeti struktúra Az önkormányzatok és szolgáltatásainak átalakítása. Az elektronikus információs rendszer továbbfejlesztése. 12

14 Az alap- és szakellátás közötti akadályok csökkentése, az együttműködés javítása. Az Alapellátási Törvény és a Szakellátási Törvény egyesítése egy átfogó Egészségügyi Törvényben. Az alapellátás szerepének erősítése. A folyamatos szolgáltatási lánc fejlesztése az alapellátás, a szakellátás és a szociális ellátás között. A szolgáltatások minőségére és hatékonyságára irányuló értékelés és felügyelet fejlesztése. Az önkormányzatok kapacitásának növelése a kutatás, termékfejlesztés és szolgáltatás innováció terén. A szociális és egészségügyi szolgáltatások innovációs projektjének megvalósítása. Megfelelően képzett személyzet a következők révén: munkahelyen történő képzés, versenyképes fizetési elvek, a munka és menedzsment rendszerek tartalmának kidolgozása. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való garantált hozzáférés rendszerének áttekintése, a szükséges változások megtétele az időkorlátok és eljárások terén. A polgárok azon jogának kiszélesítése, hogy az önkormányzati határokon átívelő ellátásban részesüljenek. Költségek és finanszírozás Az egészségügyi és szociális ellátás felhasználói díjainak átdolgozása az infláció követése céljából. Egy olyan rendszer kidolgozása, miszerint a díjakat úgy igazítják, hogy a valós költségszinteket tükrözzék. A fizetési plafon rendszer megreformálása. A költségtudatosság növelése érdekében az önkormányzati szolgáltatások árazásának és finanszírozásának átláthatósága növekedni fog, az ügyfelet nemcsak saját részesedéséről tájékoztatják, hanem az ellátás teljes költségéről. A járóbeteg ellátás gyógyszertérítési rendszerének megreformálása a hatékonyabb költségvisszafogás céljából. Az Országos Egészségbiztosítás állami hozzájárulása az általános állami költekezési korlátokon belül lesz. Az önkormányzati finanszírozás megerősítése az állami támogatás növelésével. Egészségfejlesztés A Szakpolitikai program az egészségfejlesztésre nevű multiszektorális kormányprogram elindítása. Az alkohol tartalmú italok és a dohánytermékek adóinak emelése a népegészségügy javulása céljából. Magánellátás A kormány támogatja az állami, a magán és a független szektor partneri kapcsolatát a szolgáltatások nyújtásában. Az önkormányzati szolgáltatási utalványok kiterjesztése a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra. A fogorvosi díjak Országos Egészségbiztosítás általi térítését 30%-ról 40%-ra emelik. Támogatják az állami egészségügyi intézmények magánegészségügyi ellátásra való hatékonyabb használat. Az egészségügyi innovációk üzleti alapokra helyezése és exportja támogatásban részesül a szociális és egészségügyi szolgáltatások innovációs projektjében. 13

15 A Országos fejlesztési program a szociális jólét és az egészségügy területén nevű kormányprogram az elkövetkezendő négy évre szól. Ennek előkészítéséért, megvalósításáért és utánkövetéséért a Szociális és Egészségügyi Tanácsadó Bizottság felelős, melyet az egészségügyi és szociális miniszter irányít. A finn egészségpolitika szeretné az egészségügyet belefoglalni minden szakpolitikába és a közösségi döntéshozás valamennyi aspektusába. Emellett a finn egészségpolitika hangsúlyt fektet az egész lakosság számára nyújtott hatékony és hozzáférhető egészségügyi szolgáltatások fontosságára. A célkitűzések közé tartozik a korai halálozás csökkentése, az emberek aktív és egészséges életének meghosszíbbtása és a lehető legjobb életminőség biztosítása. Források norszag/finngaz.htm Ministry of Social Affairs and Health: Health Care in Finland. Helsinki, Finland, European Observatory on Health Care Systems: Health Care Systems in Transition. HiT Summary: Finland, Häkkinen, Unto; Linna, Miika: DRG-k a finn egészségügyben, Euro Observer, szám. Finnish Economic Outlook, január 9. Government Resolution on the Health 2015 public health programme, Ministry of Social Affairs and Health, Strategies for Social Protection, Ministry of Social Affairs and Health, Statistics Finland- Finland in Figures- Population, Statistics Finland- Finland in Figures- Health, en.html OECD Reviews of Health Systems, Finland. OECD, WHO HiT Finland

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

a vizitdíj és a napidíj elsô éve a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer szabályozása

Az egészségügyi rendszer szabályozása Francia nap 2007. november 20. Francia Intézet, Budapest Az egészségügyi rendszer szabályozása Francia jellemzők Pierre Czernichow Egyetemi Kórházi Központ Rouen-i Egyetem (Franciaország) Tartalom Egészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Belgrád SZERBIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2009 SZERBIA 2009 Gazdasági-politikai háttér... 2 Demográfia... 2 Egészségügyi rendszer... 3 Finanszírozás...

Részletesebben

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató Az egészségbiztosítás Franciaországban François Maresquier, vezérigazgató A rendszer alapjai Három szereplő a rendszerben Kötelező biztosítás Kiegészítő biztosítás Magánszemélyek CNAM GAMEX MSA RAM Egyéb

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató

Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató Emberi erőforr forrás s egészs szségének megtartása, mint megújul julóenergiaforrás s a jövőbenj Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató Adómentes juttatási elemek 2012-ben 1. Vissza

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyben dolgozókat érintő szabályozások gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban Az elmúlt hónapokban több olyan új szabályozás jelent meg, amely nagymértékben megváltoztatja az egészségügyben

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dr. Juhász Zsuzsanna HPV oltás finanszírozása iránti kérelméről

ELŐTERJESZTÉS Dr. Juhász Zsuzsanna HPV oltás finanszírozása iránti kérelméről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Dr. Juhász Zsuzsanna HPV

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Az egészség nem várhat! Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

Az otthoni szakápolás múltja és jelene Szlovákiában

Az otthoni szakápolás múltja és jelene Szlovákiában 1 Pozsony-i Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Érsekújvár-i Szent László Ápolástani Kar Szlovákia Az otthoni szakápolás múltja és jelene Szlovákiában PhDr. Bystrická Zuzana PhDr.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ROMÁNIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Ukrajna. Magyarország Moldova ROMÁNIA. Bukarest. Bulgária

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ROMÁNIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Ukrajna. Magyarország Moldova ROMÁNIA. Bukarest. Bulgária TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ROMÁNIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Ukrajna Magyarország Moldova ROMÁNIA Szerbia Bukarest Bulgária Feketetenger GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Az egészség nem várhat! Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

MÁLTA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL

MÁLTA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY MÁLTA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Földközi-tenger MÁLTA Valletta GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény

Részletesebben

A magánbetegbiztosítás

A magánbetegbiztosítás A magánbetegbiztosítás A jogi keretfeltételek korlátozott felmondási lehetőségek a betegbiztosítási szerződések csak élethosszig köthetőek a biztosítottra, kivéve a rövid távú biztosításokat, amelyek futamideje

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

VIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ MÉRTÉKEK

VIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ MÉRTÉKEK Kedves Betegeink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint Önöknek a járó-beteg ellátás igénybevételekor VIZITDÍJAT, fekvő betegként történő ellátásukkor KÓRHÁZI NAPIDÍJAT

Részletesebben

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Eg

Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Eg Dr.Horváth Zoltán, MPH Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi

Részletesebben

Egészség határok nélkül

Egészség határok nélkül Egészség határok nélkül Best Doctors Smart, Bónuszos Egészségbiztosítás Szeretné, ha a saját területükön szaktekintélynek számító orvosok gyógyítanák a világ számos pontján? Magyarország egészségügyi mutatói

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6.

A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6. A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti SZOLGÁLTATÁSI TÍPUSTOK: ( B lap 5. pont) (ha a működési engedély az alábbi feladatokra irányul): 1 = orvosi 2 = fogorvosi 3 = gyógyszerészi

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

a recepten található tételenként 4,25 EUR 7,70 9,0 EUR/nap a biztosított részére 10 15 EUR a biztosított eltartott családtagjai részére

a recepten található tételenként 4,25 EUR 7,70 9,0 EUR/nap a biztosított részére 10 15 EUR a biztosított eltartott családtagjai részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az önrészekre vonatkozó tudnivalók tájékoztató jellegűek, az illetékes külföldi egészségbiztosítási összekötő szerv által megadott információkon alapulnak.

Részletesebben

DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára

DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára 1051 Budapest, Szent István tér 11. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2004. 1 Az EGÉSZSÉGPÉNZTÁR bemutatása A Pénztár az Önkéntes, Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Skopje MACEDÓNIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Skopje MACEDÓNIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Skopje MACEDÓNIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2005 Volt Jugoszláv Köztársaság a Közép-Balkánon helyezkedik el Görögország, Bulgária, Albánia és Szerbia szomszédságában.

Részletesebben