Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 program Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok Támogatási Alap

Átírás

1 Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 program Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok Támogatási Alap Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 Programm Förderfonds für grenzüberschreitende Umweltschutzinfrastrukturnetze Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme Cross-border environmental infrastructure networks Grant Scheme / Wien Umland-Süd Niederösterreich Süd Burgenland Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

2 Készült az Európai Unió támogatásával Herausgeben mit der Förderung der Europäische Union Published with the support of the European Union Wien Umland-Süd Niederösterreich Süd Burgenland Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

3 Bevezető Az 1990-es évektől az Európai Unió mind nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására mind a saját külső határain, mind a leendő EU-tagországok határ menti térségeiben. A határ mentiség gyakran jelent hátrányt, különösen akkor, ha a terület távol fekszik az ország centrumtérségeitől, nehezen elérhető, vagy akkor, ha a határ nehezen átjárható, és szegényesek a kétoldalú kapcsolatok. A belső EU-határrégiók fejlesztését célzó Interreg program mintájára 1995-ben, Ausztria csatlakozásakor indult el a Phare CBC Cross-Border Cooperation program Magyarországon. A program kezdetben csak az osztrák határtérséget érintette, majd fokozatosan kiterjedt a román, szlovák és szlovén határszakaszokra, végül a magyar-horvát, magyar-ukrán és magyar-szerb együttműködésre is. Az első programokat jellemző néhány nagyértékű beruházás és kisebb támogatási összegű kisprojekt alapok mellett az évek során egyre inkább igény mutatkozott a határ menti területeken több és nagyobb léptékű fejlesztésre, az ezeket lehetővé tévő, könnyebben elérhető támogatási formára. A évi Phare CBC programban már a kisprojekt alapokhoz hasonló elven működő támogatási konstrukciók indultak a magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyar-szlovák és magyar-román határrégióban. Magyar-osztrák viszonylatban a Phare támogatásával az és évi programmal indult meg a határon átnyúló együttműködések ösztönzése. A Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 Program támogatási konstrukciói a képzés, szakképzés és kutatás, valamint környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztése területén nyújtot-tak támogatást, a térség igényei és szükségletei alapján jelölve meg a támogatható tevékenységek körét. A Phare CBC programok révén a határ menti együttműködés területén szerzett tapasztalat, az elsajátított gyakorlat egyben belépőt jelentett az INTERREG Közösségi Kezdeményezés pályázataiban való sikeres részvételhez, a Magyarország EU-tagállammá válásával megnyíló támogatások felhasználásához. Kiadványunk a évi magyar-osztrák Phare CBC támogatási alapról és annak eredményeiről ad képet és akár példákat új határon átnyúló fejlesztésekhez és együttműködésekhez. Galovicz Mihály programengedélyező ügyvezető 1

4 Einführung Seit den 1990-er Jahren widmet die Europäische Union eine immer größere Aufmerksamkeit der Förderung von grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten sowohl an ihren eigenen Außengrenzen als auch in den Grenzregionen der zukünftigen EU-Mitgliedstaaten. Ein Grenzgebiet zu sein bedeutet oft einen Nachteil, besonders, wenn das betroffene Gebiet fern von den Zentralregionen des Landes liegt, schwer zu erreichen ist oder in dem Fall, wenn die Grenze schwer zu passieren ist und die zweiseitigen Beziehungen ziemlich arm sind. Nach dem Muster des zwecks Entwicklung der inneren EU-Grenzregionen ins Leben gerufenen Interreg Programms wurde 1995, zum Zeitpunkt des Beitritts von Österreich das sog. Phare CBC Cross-Border Cooperation Programm in Ungarn gestartet. Durch dieses Programm war anfangs nur die Grenzregion zu Österreich berührt, hat sich aber sukzessiv auf die Grenzgebiete bei Rumänien, der Slowakei und Slowenien, und letztendlich auch auf die ungarisch-kroatische, ungarisch-ukrainische und ungarisch-serbische Zusammenarbeit ausgedehnt. Neben den für die ersten Programme charakteristischen Grundlagen von einzelnen hochwertigen Investitionen und mit niedrigerem Förderbetrag unterstützten Kleinprojekten stieg in den Grenzgebieten im Laufe der Jahre der Anspruch auf mehr und größere Entwicklungen, und damit auf die diese ermöglichende, leichter erreichbare Beihilfe. Im Phare CBC Programm vom Jahre 2002 wurden in den ungarisch-österreichischen, ungarisch-slowenischen, ungarisch-slowakischen und ungarischrumänischen Grenzregionen bereits Förderkonstruktionen gestartet, die zu einem, den Grundlagen der Kleinprojekte ähnelnden Prinzip gestaltet wurden. In der Relation Ungarn-Österreich wurde die grenzüberschreitende Zusammenarbeit durch Förderung von Phare mit dem Programm vom Jahre 1995 und 1996 angespornt. Die Förderkonstruktionen des Programms Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 gewährten eine Förderung auf dem Gebiet der Bildung, Ausbildung und Forschung, sowie der Entwicklung von Infrastrukturnetzen für den Umweltschutz, die den Kreis der zu fördernden Tätigkeiten aufgrund der Ansprüche und Bedürfnisse der Region bezeichnet haben. Die durch die Phare CBC Programme auf dem Gebiet der in Grenzregionen verwirklichte Zusammenarbeit gesammelten Erfahrungen und erworbene Praxis bedeuteten gleichzeitig die Eintrittskarte zur erfolgreichen Teilnahme an den Ausschreibungen der INTERREG Gemeinschaftsinitiative, sowie zur Anwendung der Fördergelder, die sich durch den Beitritt von Ungarn in die EU ergeben. Unsere Ausfertigung beschreibt den Förderfonds Phare CBC zwischen Ungarn und Österreich aus dem Jahre 2002 und dessen Ergebnisse und zeigt eventuell Beispiele für neue grenzüberschreitende Entwicklungen und Zusammenarbeiten. Mihály Galovicz Anweisungsbefugter Programmleiter 2

5 Introduction Since the 1990 s, the European Union has paid greater attention to supporting cross-border development both along its own borderland and on those of future member states. Borderland regions are often disadvantaged, especially so if they are located far from the central areas of the country, or if the border is not easily permeable and cross-border cooperation is lacking. The Phare CBC - Cross-Border Cooperation, programme was launched in Hungary in 1995 upon the accession of Austria to the European Union, and was based on the model of the INTERREG program, which aimed at the development of internal EU border regions. The programme initially covered the borderland with Austria, and it was gradually extended to the Romanian, Slovak and Slovenian border areas. Eventually, it involved Hungarian-Croatian, Hungarian-Ukrainian and Hungarian-Serbian cooperation. In addition to a few large-scale investments and the small project funds with smaller amount of funding that characterized the first programmes, as the years went by there was an increasing demand for more and larger-scale development and for more easily accessible funding forms in the border areas. In the Phare CBC 2002 programmes, the funding structures launched were similar to that of the Small Project Fund, and covered the Hungarian-Austrian, Hungarian-Slovenian, Hungarian-Slovak and Hungarian-Romanian border areas. In Hungarian-Austrian relations, the promotion of cross-border cooperation started with the assistance of 1995 and 1996 Phare programmes. The funding structure of the Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme supported the areas of training, vocational training and research, and the development of environmental infastructure networks, identifying the range of eligible activities based on the needs of the area. The experience and practice gained in cross-border cooperation through implementing Phare CBC programmes meant an immediate entry to successful participation in the programmes of the INTERREG Community Initiative and upon Hungary s accession to the absorption of EU funds. This publication gives an overview of the grant scheme and the achieved results of the Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme and it might serve as a source of best practices for new cross-border developments and cooperation. Mihály Galovicz Programme Authorising Officer 3

6 Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 Program Az évi Phare CBC programok összesen 135 millió euró támogatási kerettel segítették elő a határon átnyúló kapcsolatok fejlődését és a határ menti térségek felzárkózását. E programok jellemzően néhány nagy értékű projektből és a kisebb léptékű fejleszté-seket ösztönző támogatási formából, az ún. kisprojekt alapból épültek fel. A határon átnyúló hatás és a határ menti együttműködés minden esetben alapkövetelmény volt. A nagyprojektek többnyire egy-egy kiemelt legalább 2 millió euró Phare támogatással megvalósult beruházást foglaltak magukba. A kisprojekt alapok a határon átnyúló, helyi fejlesztések támogatását szolgálták, elősegítve a határon átnyúló integrációs folyamatokat. A és évi Phare CBC programok jellemzően a kisprojekt alapokhoz hasonló elven működő támogatási konstrukciókat tartalmaztak, ugyanakkor azokénál lényegesen magasabb elnyerhető támogatással. Az először a évi programmal induló támogatási konstrukciók a határon átnyúló együttműködés egy-egy kiemelt területére így gazdaságfejlesztésre, környezetvédelemre, humánerőforrás-fejlesztésre, turizmusra, illetve közlekedésre koncentráltak. A évi Phare CBC Támogatási Alap A határon átnyúló együttműködések elősegítésére hazánkban az első Phare CBC program a magyar-osztrák határrégióban indult. A komoly közös történelmi hagyományokkal rendelkező térségben az együttműködés meghatározó jelentőségű fejlesztésekre adott lehetőséget a környezetvédelem, a közlekedés, az infrastruktúra és az oktatás terén. A konkrét fejlesztések mellett ez egyben tanulási folyamat is volt a programokban szereplők számára, hiszen az Ausztriával, mint EU-tagállammal folyt napi munka során megismerhették és elsajátíthatták az ottani gyakorlatot. A fejlesztési ötletek és módszerek, a best practices legjobb példák átvétele új, innovatív irányt mutatott a magyarországi kezdeményezéseknek, az úttörőnek számító elemek a határrégióban és országszerte fokozatosan elterjedtek és beépültek a programokba. A évi magyar-osztrák Phare CBC Program két külön támogatási alappal egyrészt a képzési, szakképzési és kutatási együttműködéshez, másrészt a környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztését támogatta. A Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok támogatási alap célja olyan vonzó környezet biztosítása a határ menti régióban, amely elősegíti a gazdasági fejlődést és kedvező életkörülmények kialakítását a környezeti feltételek javítása révén. Fő területei a határ menti régió forrásmenedzsmentjének, technikai infrastruktúrájának és megújuló energiaellátásának fejlesz-tése elsősorban a témában meglevő ausztriai példák és know-how hasznosításával. A környezetvédelmi program elemei: Tanulmányok készítése és emberierőforrás-fejlesztés Projekt-előkészítést és fejlesztést szolgáló dokumentumok hatástanulmányok, szükségletelemzések, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Magyar és osztrák környezeti szakértők közös képzése Környezetvédelemhez kapcsolódó információs kampányok Környezetvédelmi infrastruktúra beruházások Települések, ill. településrészek egyedi és/vagy ártalommentes szennyvízelvezetésének és -kezelésének kialakítása Szennyvíziszap és települési folyékony hulladék összegyűjtése, előzetes kezelése és elhelyezése Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás eszközeinek beszerzése, különös tekintettel a biológiai hasznosításra Információs és figyelemfelkeltő programok a komponens tevékenységeihez kapcsolódóan Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése Megújuló energiaforrás kapacitások létrehozása, beleértve a szilárd és folyékony hulladékból és szennyvíziszapból nyert energiát Információs és figyelemfelkeltő programok a komponens tevékenységeihez kapcsolódóan A programban azok a nonprofit és nem-kormányzati szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények vehettek részt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területéről, amelyek legalább egy partnerrel rendelkeztek a határ túloldaláról, Burgenland, Bécs, Niederösterreich Süd és Wien Umland-Süd területéről. A évi magyar-osztrák környezetvédelmi program támogatási keretösszege 8 millió euró volt, ebből az európai uniós Phare támogatás 6 millió euró, a nemzeti társfinanszírozás 2 millió euró. Az egyes projektekhez elnyerhető támogatás komponensenként eltérő összeghatárokkal legalább 70 ezer és legfeljebb 1,3 millió euró volt. Ezen belül tanulmányokra és emberi erőforrás-fejlesztésre 1 milllió euró, környezetvédelmi infrastruktúra beruházásokra 4 millió euró, megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére 3 millió euró volt fordítható. A támogatási alapból 13 fejlesztés valósulhatott meg a határrégióban. 4

7 Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 Programm Durch das Phare CBC Programm für den Zeitraum wurde die Entwicklung der grenzüberschreitenden Beziehungen und die Aufschließung der Grenzgebiete im Rahmen von Beihilfen i.h.v. insgesamt 135 Millionen Euro gefördert. Diese Programme bestanden aus einigen hochwertigen Projekten und den, die kleineren Entwicklungen fördernden Beihilfen, den sog. Kleinprojektfonds. Die grenzüberschreitende Auswirkung und die grenzüberschreitende Zusammenarbeit war in jedem einzelnen Fall eine Grundforderung. Die Großprojekte beinhalteten meistens einzelne hervorgehobene im Rahmen des Phare-Programms durch einen Zuschuss i.h.v. mindestens 2 Millionen Euro verwirklichte Investitionen. Die Kleinprojektfonds dienten zur Unterstützung der grenzüberschreitenden, lokalen Entwicklungen, durch Förderung der grenzüberschreitenden Integrationsprozesse. Die Phare CBC Programme der Jahre 2002 und 2003 beinhalteten Förderkonstruktionen, die zu einem, den Grundlagen der Kleinprojekte ähnelnden Prinzip gestaltet wurden, gleichzeitig jedoch viel höhere Förderbeträge zur Verfügung stellten. Die zum ersten Mal mit dem Programm des Jahres 2002 gestarteten Förderkonstruktionen konzentrierten sich auf einzelne hervorgehobene Gebiete der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit, wie Wirtschaftsentwicklung, Umweltschutz, Entwicklung von Human Ressources, Tourismus, bzw. Verkehr. Das Phare CBC Förderfond aus dem Jahre 2002 Zur Förderung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten wurde in Ungarn das erste Phare CBC Programm min der ungarischösterreichischen Grenzregion gestartet. In dieser Region mit bedeutenden gemeinsamen historischen Traditionen ermöglichte die Zusammenarbeit Entwicklungen von bestimmender Bedeutung auf dem Gebiet des Umweltschutzes, Verkehrs, der Infrastruktur und Bildung. Neben den konkreten Entwicklungen bedeuteten diese gleichzeitig einen Lernprozess für die Beteiligten dieses Programms, denn während der mit Österreich, einem EU-Mitgliedstaat geführten täglichen Arbeit konnten sie die bewährte Praxis kennenlernen und sich aneignen. Die Übernahme der Entwicklungsideen und -methoden, der best practices der besten Beispiele zeigte eine neue, innovative Richtung für die Initiativen in Ungarn, die bahnbrechenden Elemente haben sich in der Grenzregion und landesweit verbreitet und wurden in die Programme eingebaut. Das ungarisch-österreichische Phare CBC Programm des Jahres 2002 hat durch zwei gesonderte Förderfonds einerseits die Entwicklung von Bildung, Ausbildung und Forschung, andererseits die Entwicklung der Infrastrukturnetze für den Umweltschutz gefördert. Ziel des Förderfonds Grenzüberschreitende Infrastrukturnetze für den Umweltschutz ist die Sicherung einer anziehenden Umgebung in der Grenzregion, die die Wirtschaftsentwicklung und die Verwirklichung von günstigen Lebensumständen durch die Verbesserung der Umweltbedingungen fördert. Sein Hauptgebiet ist die Entwicklung des Ressourcenmanagements, der technischen Infrastruktur und der erneuerbaren Energieversorgung der Grenzregion vor allem durch Anwendung der in diesem Thema bestehenden österreichischen Beispiele und Verwertung des Know-how. Das Umweltschutzprogramm besteht aus folgenden Elementen: Erstellung von Studien und Entwicklung von Human Ressources Erstellung von Dokumenten zur Projektvorbereitung und -entwicklung Wirkungsstudien, Bedürfnisanalysen, Durchführbar keitsstudien Gemeinsame Ausbildung von ungarischen und österreichischen Umweltexperten Informationskampagnen zum Umweltschutz Investitionen bezüglich Umweltschutzinfrastruktur Ausbau der spezifischen und/oder unschädlichen Abwasserentsorgung und -behandlung von Kommunen bzw. Kommunenteilen Sammlung, Vorbehandlung und Ablage von Klärschlamm und kommunalen flüssigen Abfällen Beschaffung der Mittel zur getrennten Abfallsammlung und verwertung, mit besonderer Rücksicht auf die biologische Verwertung Informations- und aufsichtserregende Programme bezüglich der Tätigkeiten der Komponente Förderung der Verwendung der erneuerbaren Energieträger Errichtung von erneuerbaren Energieträgerkapazitäten, einschließlich der aus festen und flüssigen Abfällen und Klärschlamm gewonnenen Energie Informations- und aufsichtserregende Programme bezüglich der Tätigkeiten der Komponente An diesem Programm konnten Organisationen ohne Erwerbszweck und Nichtregierungsorgane, Selbstverwaltungen, Selbstve rwaltungsassoziationen, Berufsverbände, Bildungsinstitute aus den Komitaten Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala teilnehmen, die mindestens einen Partner von der anderen Grenzseite, dem Gebiet von Burgenland, Wien, Niederösterreich Süd und Wien Umland-Süd hatten. Der Rahmenbetrag für die Förderung des ungarisch-österreichischen Umweltschutzprogramms des Jahres 2002 betrug 8 Millionen Euro, davon wurden für die Beihilfe im Rahmen des Phare-Programms der Europäischen Union 6 Millionen Euro, für die internationale Kofinanzierung 2 Millionen Euro zur Verfügung gestellt. Die Beihilfen, die für für die einzelnen Projekte gewonnen werden konnten, betrugen - mit unterschiedlichen Grenzsummen für jede Komponente - mindestens 70 Tausend Euro und höchstens 1,3 Millionen Euro. In diesem Rahmen konnten für Studdien und Human Ressources 1 Million Euro, für Investitionen zur Umweltschutzinfrastruktur 4 Millionen Euro, zur Förderung der Verwendung von erneuerbaren Energieträgern 3 Millionen Euro verwendet werden. In der Grenzregion konnten aus sem Förderfonds 13 Entwicklungen verwirklicht werden. 5

8 Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme During the period of , Phare CBC programmes facilitated the development of cross-border partnerships and the economic accession of border regions with a funding budget of 135 million Euro. These programmes included several, highbudgeted projects and funding structures facilitating smaller scale developments, the so-called Small Project Fund. In all cases, cross-border impact and cross-border cooperation was a basic requirement. The large-scale projects incorporated an accentuated investment component, and were implemented using up at least 2 million Euro Phare funding. The Small Project Fund is to stimulate and support cross-border local development promoting integration processes. The funding of the Phare CBC programmes of 2002 and 2003 is similar in structure to the Small Project Fund, although the maximum amount of funding for one project is considerably higher than in the case of the small projects. The funds launched first with the 2002 programme concentrated on certain accentuated areas of cross-border cooperation, such as economic development, environmental protection, human resource development, tourism or transport. The Phare CBC 2002 Grant Scheme To facilitate cross-border cooperation in Hungary, the first Phare CBC programme was launched in this borderland region. In this region of considerable common historic traditions, the cooperation allowed for significant developments in the areas of environmental protection, transport, infrastructure and education. In addition to concrete developments, this was at the same time a learning process for the programme participants, since during their day-to-day work with Austria, an EU member state, they could learn and acquire the Austrian practice. The development ideas and methods and the transfer of best practices gave an innovative direction to Hungarian initiatives, and the elements considered as pioneering gradually spread in the borderland region and all over the country, and were built into the programmes. Financed from two separate support funds, the 2002 Hungarian-Austrian Phare CBC Programme supported on the one hand training, vocational training and research cooperation, and on the other hand the development of environmental protection infrastructure networks. The objective of the grant scheme Cross-border environmental infrastructure networks is to secure an appealing environment in the cross-border regions in order to facilitate economic development and to establish favorable living conditions through the improvement of environmental conditions. Its main areas were the development of resource-management, technical infrastructure and energy support of the cross-border region, primarily with the utilization of the existing Austrian examples and know-how. Elements of the environmental program: Preparation of studies and development of human resources Preparation of documents, impact-studies, needs-analysis, and feasibility studies serving the preparation and development of projects. Common training of Hungarian and Austrian environmental professionals Information campaigns connected to environmental protection Environmental infrastructure investments Development of unique and/or hazard-free waste water disposal and treatment of settlements or settlement-parts Collection, pre-handling and disposal of waste water sludge and liquid waste Procurement of the means of selective waste collection and utilization, especially considering biological utilization Information and promotion programs in connection with the activities of the component Promotion of the utilization of renewable energy resources Establishment of renewable energy resource capacities, including energy won out of solid and liquid waste and sewage sludge Information and promotional programs in connection with the activities of the component According to the eligibility criteria of the program, those non-profit and non-governmental organisations, municipalities, municipality associations, professional organizations and educational institutions from the area of Györ-Moson-Sopron, Vas and Zala county were eligible to participate in the programme that had at least one cooperating partner from the other side of the border from Burgenland, Vienna, Niederösterreich Süd and Wien Umland-Süd. The development budget of the 2002 Hungarian-Austrian environmental programme was EUR 8 million, out of which EUR 4 million was Phare funding, and EUR 2 million was co-financed by the central budget. Project providers were eligible for a minimum of EUR 70,000, and a maximum of EUR 1.3 million funding with varying limits according to components. For human resource development EUR 1 million were allocated, for environmental infrastructure investments EUR 4 million and for the promotion of the utilization of renewable energy resources EUR 3 million were assigned. The grant scheme supported the development of 13 projects in the border region. 6

9 Osztrák-magyar-szlovák környezetvédelmi InfoLánc Kedvezményezett: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u Támogatás összege: euró A projekt célja Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (EDKTVF) a projekt segítségével a Nyugat-dunántúli Régió környezeti állapotát bemutató internet-alapú, térinformatikai hátterű rendszert, az InfoLáncot kívánta egy sokrétű információs kampány eszközével széles körben ismertté tenni és továbbfejleszteni. A kampány és a fejlesztés egy olyan együttműködő hálózat kialakítására irányult, mely élénkíti a határ menti régió lakói és érdekképviseletei, hatóságai, önkormányzati társulásai közötti párbeszédet a regionális fejlesztési kiemelten a környezetvédelmi kérdésekkel, valamint a háromoldalú Eurórégión belüli fejlesztési források felosztásával kapcsolatosan. A projekt tartalma Annak érdekében, hogy a határ menti régió lakói nagyobb szerepet kaphassanak az őket és környezetüket érintő döntések meghozatalában, helyi kormányzati és civil szervezetek létrehozták a Környezetvédelmi InfoLánc elnevezésű információs rendszert. Felismerve, hogy a regionális tervezési és fejlesztési tevekénységek milyen szorosan kapcsolódnak a határon átnyúló környezeti hatásokhoz, a természeti erőforrások védelméhez, 1999-ben a partnerek kibővítették a rendszert: létrejött egy olyan komplex multifunkcionális web-portál mely információkat szolgáltat a környezetvédelemről és a környezetet érintő regionális fejlesztésekről egyaránt. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatta a kezdeményezést, aminek eredményeként a rendszer a Szigetköz és a Csallóköz, azaz az északnyugat-dunántúli és a Zsitny Ostrov-i határ menti térség lakosai számára fontos információszolgáltató eszközzé vált, és fokozatosan beépült a Magyar-Szlovák Közös Környezetvédelmi Egyezmény kétoldalú együttműködési rendszerébe is. A partnerek az InfoLánc működési területének kiterjesztését határozták el a teljes Nyugat-Dunántúlt, Burgenlandot, Alsó- Ausztriát és Délnyugat-Szlovákiát magában foglaló nagyobb térségre, a háromoldalú Eurorégió lakosainak, civil szervezeteinek és különböző intézményeinek szolgálatára. Ezt figyelembe véve egyrészt osztrák szervezetekkel bővítették a partnerhálózatot, és egy PR cég segítségével kommunikációs kampányt szerveztek, másrészt tovább fejlesztették az adatkezelő rendszereket, új adatbázisokat hoztak létre. A projekt eredményei A kommunikációs kampányt a partnerek egy előzetes közvéleménykutatás eredményeire fűzték fel. A négy jelentésben összefoglalt elemzésekre épülve a célcsoportok megszólítása érdekében szórólapok, plakátok készültek, s öt helyszínen Bécs, Eisenstadt (Kismarton), Győr, Zalaegerszeg, Szombathely sajtótájékoztatót tartottak. A rendszer fejlesztése tartalmi bővítést és technológiai fejlesztést is jelentett: a környezetvédelmi adatbázis létrehozása mellett bővült az adatszolgáltató partnerek köre, ami információ-harmonizálási, feldolgozási feladatokkal járt. A rendszerben található adatok több formátumban is használhatók: dokumentumokból, adattáblákból, grafikonokból és térképi rétegekből lehet válogatni. A partnerek feldolgozták a különböző adatszolgáltatóktól kapott adatokat: közérthető formába öntötték, és elérhetővé tették angol, német, szlovák és magyar nyelven. A végső eredmény, hogy számos forrásból táplálkozó, harmonizált, naprakész környezetvédelmi információk állnak az érdeklődők rendelkezésére a többnyelvű portálon. A beépített automatizált adattovábbító és feldolgozó rendszereknek köszönhetően a dokumentumtartalom több társoldal alapján folyamatosan frissül. Együttműködő partner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum (Osztrákmagyar-szlovák Határon Átnyúló Fórum) Az osztrák egyesület munkatársai az ausztriai információk beszerzését, a fejlesztési társulások és települések bevonását és a koordinációt biztosították. Az InfoLánc rendszerben részt vettek az EDKTVF hazai partnerei a társ környezetvédelmi felügyeletek, az érintett nemzeti parkok, egyetemek és számos más intézmény, önkormányzatok, fejlesztési társulások. 7

10 Österreichisch-Ungarisch-Slowakische InfoKette für Umweltschutz Begünstigte: Kontrollstelle für Umweltschutz, Naturschutz und Wasserwerke Transdanubien 9021 Győr, Árpád u Förderbetrag: EUR Ziel des Projekts Die Kontrollstelle für Umweltschutz, Naturschutz und Wasserwerke Transdanubien (ungarische Abkürzung: EDKTVF) hatte das Ziel, mit Hilfe des Projekts das den Umweltzustand der Region Westtransdanubien vorstellende System auf Internetbasis und mit rauminformatischem Hintergrund, die sog. InfoKette durch eine vielseitige Informationskampagne in breiten Kreisen bekannt zu machen und weiterzuentwickeln. Die Kampagne und die Entwicklung richteten sich auf den Ausbau eines Kooperationsnetzes, welches den Dialog zwischen den Bewohnern und deren Interessenvertretungen, Behörden, Selbstverwaltungsassoziationen in der Grenzregion über hauptsächlich Umweltschutz Fragen bezüglich der Regionalentwicklung, sowie der Aufteilung der Fördermittel innerhalb der dreiseitigen Euroregion anspornt. Inhalt des Projekts Damit die Bewohner der Grenzregion eine größere Rolle bei den Entscheidungen über sie und ihre Umgebung bekommen, haben lokale Regierungs- und Zivilorganisationen ein Informationssystem unter dem Namen InfoKette für Umweltschutz ins Leben gerufen. Die Partner haben erkannt, wie eng die regionalen Planungs- und Entwicklungstätigkeiten mit den grenzüberschreitenden Umweltauswirkungen, dem Schutz der natürlichen Ressourcen verknüpft sind, haben sie im Jahre 1999 das System erweitert: Es wurde ein komplexes Multifunktions-Webportal errichtet, welches Informationen sowohl über den Umweltschutz als auch über die die Umwelt betreffenden Regionalentwicklungen beinhaltet. Die Regionale Entwicklungsagentur von Westtransdanubien (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) hat die Initiative unterstützt, wodurch dieses System ein wichtiges Informationsmittel für die Bewohner der Kleinen Schüttinsel (Szigetköz) und der Großen Schüttinsel (Csallóköz), d.h. des Grenzgebietes zwischen Ost-Westtransdanubien und Zsitny Ostrov geworden ist und sich sukzessive ins zweiseitige Kooperationssystem des Ungarisch-Slowakischen Gemeinsamen Umweltschutzabkommens integriert hat. Die Partner haben über die Ausbreitung des Wirkungsgebietes der InfoKette auf ein größeres, das gesamte Westtransdanubien, Burgenland, Niederösterreich und die Südwestslowakei beinhaltende Gebiet entschieden, um den Bewohnern, Zivilorganisationen und verschiedenen Instituten der dreiseitigen Euroregion zu dienen. Dies berücksichtigend haben sie einerseits das Partnernetz mit österreichischen Organisationen erweitert und mit Hilfe einer PR-Gesellschaft eine Kommunikationskampagne organisiert, sowie andererseits die Datenverwaltungssysteme weiterentwickelt und neue Datenbanken errichtet. Ergebnisse des Projekts Die Partner haben die Kommunikationskampagne den Ergebnissen einer vorläufigen Meinungsforschung angereiht. Auf Basis der in den vier Berichten zusammengefassten Analysen wurden zwecks Ansprache der Zielgruppen Flugblätter, Plakate erstellt, und es wurden an fünf verschiedenen Orten in Wien, Kismarton-Eisenstadt, Győr, Zalaegerszeg, Szombathely Pressekonferenzen veranstaltet.. Die Entwicklung des Systems bedeutete sowohl eine inhaltliche als auch eine technologische Entwicklung: neben der Errichtung einer Datenbank für Umweltschutz wurde der Kreis der datenliefernden Partner erweitert, welches informationsanpassende und verarbeitende Aufgaben mit sich brachte. Die im System befindlichen Daten können in mehreren Formaten verwendet werden: es steht eine Auswahl an Dokumenten, Datentabellen, Abbildungen und Planschichten zur Verfügung. Die Partner haben die von den verschiedenen Datenlieferanten erhaltenen Daten aufgearbeitet: sie haben diese allgemeinverständlich umformuliert und auf Englisch, Deutsch, Slowakisch und Ungarisch bereitgestellt. Als Endergebnis dieses Prozesses stehen nun auf dem mehrsprachigen Portal aus zahlreichen Quellen besorgte, angepasste und aktuelle Umweltschutzinformationen den Interessenten zur Verfügung. Dank der eingebauten automatisierten Datenweiterleitungs- und Aufarbeitungssysteme wird der Dokumenteninhalt aufgrund mehrerer Partnerseiten automatisch aktualisiert. Kooperationspartner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum Die Mitarbeiter dieses österreichischen Vereins haben die Beschaffung der österreichischen Informationen, die Beteiligung der Entwicklungsvereinigungen und Kommunen sowie die Koordination gesichert. Am System der InfoKette nahmen die ungarischen Partner von EDKTVF, Partnerkontrollstellen für Umweltschutz, die betroffenen Nationalparks, Universitäten und sämtliche andere Institute, Selbstverwaltungen, Entwicklungsvereinigungen teil. 8

11 Austrian-Hungarian-Slovak environmental InfoChain Beneficiary: North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate 9021 Győr, Árpád u Grant sum: Euro Project objectives With this project, the North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate intended to promote and develop further the InfoChain, an internet-based system with geo-informatics background presenting the environmental status of the West-Transdanubian Region, by the means of a diverse information campaign. The campaign and development were aimed at establishing a cooperation network that vivifies the dialogue between cross-border residents and their interest organisations, authorities, local governmental associations in connection with regional development especially environmental questions and the division of development sources within the three-sided Euro region. Project content In order to give the residents of the cross-border region a bigger role in the decision making process regarding themselves and their environment, the local governments and non-governmental organisations established an information system called Environmental InfoChain. Recognizing how tight the regional planning and development activities are connected to cross-border environmental effects, in 1999 the partners extended the system, to protect natural resources: a complex, multifunctional web portal was established that provides information about environmental protection and also regional developments influencing the environment. The West-Transdanubian Regional Development Agency supported the initiative. As a result, the system became an important information providing tool for the residents of Szigetköz and Csallóköz, namely the area along the border of North-Western Transdanubia and Zsitny Ostrov, and it gradually was integrated into the bilateral cooperation system of the Hungarian-Slovak Common Environmental Agreement. The partners decided to extend the operational area of InfoChain to an area including whole West-Transdanubia, Burgenland, Niederösterreich and South-western-Slovakia, to serve the residents, their interest organisations and other institutions of the three-sided Euro region. Regarding this, the network of partners was extended with Austrian organisations and a communication campaign was organized by a PR company. The data management systems were more developed, and new databases were established. Project results The communication campaign was based on a preliminary opinion poll of the partners. Based on the analysis in the four reports, flyers and posters were made to reach the target groups, and in five locations Vienna, Eisenstadt, Győr, Zalaegerszeg and Szombathely press conferences were held. The development of the system meant also content extension and technological development: beside the creation of the environmental database, the circle of data-providing partners was extended that involved information-harmonization and processing tasks. The data stored in the system can be retrieved in several formats: one can choose from documents, spreadsheets, graphs and map layers. The partners processed the data received from various data-providers: they put it in an intelligible form and made it accessible in English, German, Slovak and Hungarian. As a final result, harmonized, updated environmental information using many resources are at the disposal of interested visitors on a multilingual website. Thanks to the built-in, automated data-forwarder and processing systems the document-content is continuously updated from several partner-sites. Cooperating partner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum The employees of the Austrian association secured the transfer of Austrian information, the involvement of development associations and settlements and participated in the project s coordination. The domestic partners of North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate, the partner environment inspectorates, the involved national parks, universities and many other institutes, local governments, development associations participated in the InfoChain system. 9

12 Fertő-tó ökológiai potenciálja megőrzésének tervezése Kedvezményezett: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u Támogatás összege: euró A projekt célja A Fertő-tó ökológiai potenciáljának megőrzése, a környezet megóvása érdekében elsődleges feladat a víz minőségének javítása: az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) előzetes vizsgálatai szerint szükség van az iszapolódás lassítására és a tápanyagterhelés csökkentésére, valamint a nádas területek vízcseréjének megoldására. A fejlesztési folyamat első lépését a beruházásokat előkészítő tervdokumentáció kidolgozása jelentette. A projekt tartalma Az ÉDUVIZIG évek óta folytat vízminőségi méréseket a Fertőtó környezetének védelme érdekében. A szakemberek az osztrák társintézmények munkatársaival közösen több kutatást végeztek a tó áramlási viszonyainak, nádminőségének, vízminőségének, illetve a feltöltődési folyamatok és a vízháztartás vizsgálatára. Számos tanulmány alapozta meg a Fertő-tó általános szabályozási tervét (1992), valamint a Keretterv a Fertő-tó és környezete ökológiai potenciáljának megőrzésére, fenntartható fejlődésére (2001) elnevezésű dokumentumokat, melyek irányt mutatnak a további szabályozásoknak, beavatkozásoknak. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban a szakemberek a legfontosabb beavatkozások közé sorolták a tóba torkolló vízfolyások lebegőanyag tartalmának tó előtt történő kiülepítésére való sankolóterek és a nádas területek vízcseréjét biztosító, az áramlási viszonyokat javító 2. számú körcsatorna létesítését. A projekt keretében megtörtént a Fertő-tó vízgyűjtőjéről érkező hordalék kiülepítésére szolgáló létesítmények és a vízminőség javítását eredményező 2. számú körcsatorna tervezése. A tervezéssel a partnerek a Fertő-tó élővilágának, egyedülálló természeti értékeinek a védelmét készítették elő; ez egyben pozitív hatással lesz az érintett önkormányzatok fejlődésére, a lakosság életminőségére is. A projekt eredményei Elkészültek mindazok az engedélyezési szintű tervek, melyek megalapozzák a Fertő-tó fejlesztési terveiben elsődleges fontosságúnak ítélt beruházások indítását. Megtörtént a tervezési terület geodéziai felmérése, a vízminőségi, vízhozamra, csapadékra vonatkozó adatok felvétele és felhasználása az engedélyes tervekben és a környezeti hatástanulmányokban. A dokumentumok felhasználásával, ez 3 vízjogi engedélyezési tervet, illetve 2 környezeti hatástanulmányt jelent, a későbbiekben megépíthetők a tápanyagterhelést és a feltöltődést csökkentő létesítmények: 5 sankolótér övcsatorna, ülepítő tavak, átereszek, zsilipek, kiegészítő létesítmények, illetve az áramlási viszonyokat javító 17,72 km hosszú csatorna. A tervek szerint a beruházást követően egyértelműen kimutatható módon javulni fognak a tó, illetve a 64 km 2 területű nádas vízminőségi paraméterei, illetve új természetvédelmi túraútvonalak is kialakíthatók lesznek: 17,1 km járható földút a Fertő-tó partján és 17,72 km a tavon. A terepbejárások mellett több munkamegbeszélést és egyeztetést tartottak Fertőrákoson, Győrött. Az ÉDUVIZIG hivatalos honlapjához kapcsolódó weboldalon folyamatosan tájékoztatást adtak a partnerekről, a projekt előrehaladásáról, az elvégzett tevékenységekről és az eredményekről, az aktuális információk a szaksajtóban, illetve tájékoztató füzetekben is megjelentek. Együttműködő partner Büro Pieler ZT GmbH (Pieler ZT Iroda Kft.) Az osztrák partner munkatársai részt vettek a projektjavaslat elkészítésében, és szakértőként közreműködtek a tervdokumentáció kidolgozásában. 10

13 Planung der Bewahrung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees Begünstigte: Direktion der Wasserwerke Nordtransdanubien 9021 Győr, Árpád u Förderbetrag: EUR Ziel des Projekts Zur Bewahrung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees und zum Schutz der Umwelt ist eine primäre Aufgabe die Verbesserung der Wasserqualität: Laut der vorläufigen Untersuchung der Direktion der Wasserwerke Nordtransdanubien (ungarische Abkürzung: ÉDUVIZIG) ist die Verlangsamung der Schlammaufladung und die Reduzierung der Nährstoffbelastung, sowie die Lösung für den Wassertausch von Schilfgebieten notwendig. Den ersten Schritt des Entwicklungsprozesses bedeutete die Ausarbeitung der die Investitionen vorbereitenden Plandokumentation. Inhalt des Projekts Die ÉDUVIZIG führt seit Jahren Wasserqualitätsermessungen zwecks Schutzes der Umwelt des Neusiedler Sees durch. Die Fachmänner haben zusammen mit den Mitarbeitern der österreichischen Partnerinstitute mehrere Forschungen bezüglich der Untersuchung der Strömungsverhältnisse, Schilfqualität, Wasserqualität des Sees bzw. der Sohlenaufladung und des Wasserhaushalts durchgeführt. Zahlreiche Studien belegten die Dokumente mit den Titeln Der allgemeine Regelungsplan des Neusiedler Sees (1992), sowie Rahmenplan zur Bewahrung, nachhaltigen Entwicklung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees (2001), welche Richtungen für die weiteren Regelungen, Eingriffe anweisen. In diesen Entwicklungsdokumenten haben die Fachmänner die Errichtung von Auflandungsstellen für die Abschlämmung des Schwimmstoffinhalts der in den See fließenden Flussläufe und eines, den Wassertausch der Schilfgebiete sichernden, die Strömungsverhältnisse verbessernden Ringkanals Nr. 2 zu den wichtigsten Eingriffen gezählt. Im Rahmen des Projekts erfolgte die Planung der zur Abschlämmung der, vom Zuflussgebiet des Neusiedler Sees ankommenden Schütt dienenden Anlagen und des Ringkanals Nr. 2 zur Verbesserung der Wasserqualität. Mit der Planung haben die Fachmänner den Schutz der Flora und Fauna des Neusiedler Sees, seiner einzigartigen Naturwerte vorbereitet, was gleichzeitig eine positive Auswirkung auf die Entwicklung der betroffenen Selbstverwaltungen, die Lebensqualität der Bevölkerung haben wird. Ergebnisse des Projekts Es wurden sämtliche Genehmigungspläne erstellt, die den Start der in den Entwicklungsplänen des Neusiedler Sees für primär gehaltenen Investitionen begründen. Das Planungsgebiet wurde geodätisch ermessen, die Daten bezüglich Wasserqualität, Durchfluss, Niederschlag wurden aufgenommen und in den Genehmigungsplänen und Umweltfallstudien angewendet. Durch Anwendung der Dokumente 3 Wassergenehmigungspläne, bzw. 2 Umweltfallstudien können später die Anlagen zur Reduzierung der Nährstoffbelastung und der Sohlenaufladung errichtet werden: 5 Auflandungsstellen Umfangskanal, Klärseen, Schleusen, Siele, ergänzende Anlagen, bzw. ein die Strömungsverhältnisse verbessernder, 17,72 km langer Kanal. Nach den Plänen werden sich nach der Investition die Parameter der Wasserqualität des Sees bzw. des 64 km 2 großen Schilfgebiets eindeutig nachweisbar verbessern, bzw. werden auch neue Wanderwege im Naturschutzgebiet bestimmt werden: 17,1 km langer begehbarer Erdweg am Ufer des Neusiedler Sees und 17,72 km auf dem See. Neben den Begehungen haben die Partner mehrere Arbeitsbesprechungen und Abstimmungen in Fertőrákos, Győr abgehalten. Auf der mit der offiziellen Homepage der ÉDUVIZIG verbundenen Webside wurden ständig aktualisierte Informationen über die Partner, den Entwicklungsstand des Projekts, die verrichteten Tätigkeiten und Ergebnisse gewährt, und die aktuellen Informationen erschienen auch in der Fachpresse bzw. in den Informationsheften. Kooperationspartner Büro Pieler ZT GmbH Die Mitarbeiter des österreichischen Partners nahmen an der Vorbereitung des Projektvorschlags teil und wirkten bei der Ausarbeitung der Plandokumentation mit. 11

14 Planning the preservation of the Fertő-lake s ecological potential Beneficiary: North-Transdanubian Environmental and Water Directorate 9021 Győr, Árpád u Grant sum: Euro Project objectives In order to preserve the ecological potential of the Fertő-lake, to protect the environment, it is a paramount task to improve the quality of water. According to the preliminary examinations of the North-Transdanubian Environmental and Water Directorate it is necessary to slow down silting, to decrease the load of alimentary substances, as well as to solve the water exchange of reedy areas. The elaboration of the planning documentation preparing the investments was the first step of the development process. Project content North-Transdanubian Environmental and Water Directorate has been carrying out water quality measurements to protect the environment of the Fertő-lake for years. In cooperation with the staff of the Austrian partner institutions, the experts performed several researches to determine the flow circumstances, reed quality, water quality of the lake, as well as to examine the accretion processes and hydrological budget. Numerous studies grounded the General Regulation Plan of Fertő-lake (1992), as well as the documents titled Framework plan for the protection of the ecological potential and sustainable development of Fertő-lake and its region (2001), which show the direction towards future regulations and interventions. In these development documents, the experts defined the following as interventions of utmost importance: the establishment of the circular channel no. 2 improving the flow circumstances and securing the water exchange of the reed and colmation areas that de-mixes the suspended-matter content of the water flows joining onto the lake. In the scope of the project, the planning of the circular channel no. 2 aiming at improving the quality of the water and the facilities for decanting the alluvion coming from the catchment area of the Fertő-lake was completed. With planning, the partners prepared the protection of the unparalleled natural values of the Fertő-lake s flora and fauna. This will promote the development of the involved municipalities and the improvement of the quality of life of the inhabitants as well. Project results All planning documentations for construction permit were prepared that are necessary to launch the investments of primary importance in the development plans of the Fertő-lake. The geodetic survey of the planning area, the recording and use of the data relating to the water quality, water discharge rate, deposit of moisture were carried out in the planning documentations for construction permit and the environmental impact studies. By using the documents, including 3 planning documentations for construction permit and 2 environmental impact studies, the facilities reducing the alimentary substance load and siltation may be established in the future: 5 colmation areas belt canal, settling lakes, passages, floodgates, auxiliary facilities, as well as a km channel improving the flow circumstances. According to the plans the water quality parameters of the lake and 64 km 2 reed plot will improve in a verifiable way, and new environmental tour routes can be built: 17.1 km passable dust road alongside the Fertő-lake and km on the lake. In addition to site visits, several consultations and coordination meetings were held at Fertőrákos and Győr. On the website connected to the official home page of North-Transdanubian Environmental and Water Directorate, there was continuously updated information on the partners, the progress of the project, the activities being carried out, and on the results. Current updates were published in the press and in forms of information booklets as well. Cooperating partner Büro Pieler ZT GmbH (Office Pieler ZT Ltd.) The representatives of the Austrian partner participated in the preparation of the proposals, and cooperated in the development of the planning documentation. 12

15 ÖkoBusinessplan Bécs-Győr Kedvezményezett: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Támogatás összege: euró A projekt célja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata osztrák partnere, Bécs Város Önkormányzata Környzetvédelmi Osztálya bevonásával az ÖkoBusinessPlan Bécs kezdeményezés alapján, annak adaptálásával olyan kételemű program indítását határozta el, amely egyrészt egy határon átnyúló szakképzési program Győr és térsége környezetvédelmi szakemberei részére, másrészt egy hulladékkibocsátás-csökkenést és termelési hatékonyságnövelést elősegítő program a térség önkormányzatai, közintézményei, kis- és középvállalkozási számára. A projekt tartalma Az ÖkoBusinessPlan Bécs program ötlete a Greening the local economy elnevezésű uniós kezdeményezésből származik, melynek alapgondolata: a profitorientált cégek magas környezetvédelmi teljesítményét nem lehet csupán törvényekkel és azok betartatásával elérni, a közszférának egyéb eszközökkel is ösztönöznie kell a vállalkozásokat. A technológiai innovációk elősegítése, a pénzügyi támogatások, képzés és szakmai ismeretek biztosítása, a vállalatok elkötelezettségének elősegítése például marketing eszközökkel: mind a kis- és középvállalatok környezetvédelmi teljesítményjavítását segítő intézkedések. Az ÖkoBusinessPlan Bécs program ebben a szellemben indult el, és egy rendszeresen kommunikáló és együttműködő hálózat segítségével jelentős eredményeket ért el Bécs város környezetének védelme érdekében. Az ÖkoBusinessPlan Bécs-Győr keretében a bécsi projekt alapján megkezdődött egy olyan műhelymunka, mely számos partner bevonásával hosszú távon a bécsihez hasonló eredményeket hozhat. A projekt három alapeleme szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az osztrák partnerek segítségével végzett helyzetfeltáró felmérést követően a Széchenyi István Egyetemen képzési programot tartottak vállalati környezetvédelmi szakemberek számára. Ezzel párhuzamosan került sor az auditot végrehajtó tanácsadók elsősorban egyetemi hallgatók felkészítésére, akik speciális környezetvédelmi auditot végeztek a kiválasztott térségi cégeknél, melynek alapján projektjavaslatokat dolgoztak ki a hulladékképződés csökkentéséhez szükséges fejlesztésekre vonatkozóan. A munkát a hálózatépítés érdekében a kezdetektől promóciós tevékenység kísérte. A projekt eredményei A Széchenyi István Egyetem munkatársainak közreműködésével elkészült egy igényfelmérés, melynek alapján a partnerek összeállítottak egy 63 órás elméleti oktatást és 6 nap gyakorlati ismeretszerzést magában foglaló tréning tananyagot. Az auditot végző szakemberek azaz az egyetemi hallgatók számára osztrák szakemberek közreműködésével elkészült két, az osztrák program eszközeit bemutató, adaptáló módszertani útmutató Öko-térképészet, illetve Ökocheck címmel. Az auditálandó cégek kiválasztása az információs kampány részét jelentő cégtoborzást követően történt: a 36 jelentkező cégből 16 céget auditáltak: Tesco Rt., Győri Épfu Rt., Praktiker Barkácsáruház, Szent Anna Otthon, Megyei Oktató Kórház és kkv-k. Ezek közül 14 hozzájárult adatainak a weboldalon történő publikálásához. Az auditok végeredményeként a feltárt problémák megoldásához szükséges lépéseket fejlesztési projektek formájában megfogalmazó javaslatok készültek. A kommunikációs akciótervet előzetes felmérés alapján dolgozták ki, egymásra építve az egyes elemeket: az internetes honlapot, szórólapokat, a sajtókonferencia-sorozatot és a különböző média-megjelenéseket. Együttműködő partnerek Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz (Bécs Város Önkormányzata Környezetvédelmi Osztály) Az önkormányzat munkatársai projekt kidolgozásától kezdve részt vettek a munkában: a képzési anyagok előkészítésében, a módszertan kidolgozásában, a képzési programokban megvalósításában, az adatbázisok fejlesztésében, valamint a belső értékelésben. Széchenyi István Egyetem Az egyetem a képzési, felkészítési projektelemekért, valamint az auditálók kiválasztásáért volt felelős. A hazai helyi kereskedelmi és iparkamara, a különböző hatóságok és civil szervezetek konzultációs lehetőséget biztosítottak és tanácsokkal szolgáltak. 13

16 ÖkoBusiness Plan Wien-Győr Begünstigte: Selbstverwaltung der Kreisfreien Stadt Győr 9021 Győr, Városház tér 1. Förderbetrag: EUR Ziel des Projekts Die Selbstverwaltung der Kreisfreien Stadt Győr hat sich in Zusammenarbeit mit ihrem österreichischem Partner, der Abteilung für Umweltschutz der Selbstverwaltung der Stadt Wien aufgrund der unter dem Namen ÖkoBusinessPlan Wien geführten Initiative, durch deren Adaptierung für den Start eines aus zwei Elementen bestehenden Programms entschieden, welches einerseits ein grenzüberschreitendes Fachausbildungsprogramm für die Umweltschutzexperten der Stadt Győr und deren Umgebung ist, und andererseits ein, die Förderung der Reduzierung von Abfallproduktion und Steigerung von Produktionseffizienz Programm für die Selbstverwaltungen, öffentlichen Institute, Klein- und mittelständische Unternehmen ist. Inhalt des Projekts Die Idee des Programms ÖkoBusinessPlan Wien stammt aus der EU-Initiative Greening the local economy, welche die folgende Grundidee verkörperte: die hohe Umweltschutzleistung der profitorientierten Firmen kann nicht bloß durch Gesetze und deren Einhaltung erreicht werden, die öffentliche Sphäre muss die Unternehmen auch durch andere Mittel anspornen. Z.B die Förderung der technologischen Innovationen, die Sicherung von Ausbildungen und Fachkenntnissen, die Förderung der Engagiertheit der Unternehmen durch Marketingmittel, das alles sind Maßnahmen zur Verbesserung der Umweltschutzleistungen von Klein- und mittelständischen Unternehmen. Das Programm ÖkoBusinessPlan Wien wurde in diesem Sinne gestartet, wodurch mit Hilfe eines regelmäßig kommunizierenden und zusammenarbeitenden Systems bedeutende Ergebnisse beim Schutz der Umwelt der Stadt Wien erreicht wurden. Im Rahmen des Programms ÖkoBusinessPlan Wien-Győr wurde aufgrund des Projekts von Wien eine Werkstattarbeit gestartet, welche durch die Beteiligung von zahlreichen Partnern langfristig ähnliche Ergebnisse wie das Projekt in Wien erreichen kann. Die drei Grundelemente des Programms waren sehr eng miteinander verbunden. Nachdem mit Hilfe der österreichischen Partner eine Analyse zwecks Aufschließung der Lage durchgeführt worden war, wurde an der Széchenyi István Universität ein Ausbildungsprogramm für Unternehmensexperten für Umweltschutz veranstaltet. Parallel dazu wurden die das Audit durchführenden Ratgeber vor allem Studenten vorbereitet, die bei den ausgewählten Firmen der Region ein spezielles Audit durchgeführt haben, aufgrund dessen sie Projektvorschläge bezüglich der Entwicklungen zwecks Reduzierung der Abfallentstehung ausgearbeitet haben. Diese Arbeit wurde zwecks eines Netzausbaus von Anfang an durch eine Promotionstätigkeit verfolgt. Ergebnisse des Projekts Durch Mitwirkung der Mitarbeiter der Széchenyi István Universität entstand eine Anspruchanalyse, aufgrund derer die Partner einen, aus 63 Stunden Theorieunterricht und 6 Tage Erwerb von Kenntnissen in der Praxis bestehenden Trainingsstoff zusammengestellt haben. Für die das Audit durchführenden Fachmänner d.h. Studenten wurden unter Mitwirkung von österreichischen Fachmännern zwei, die Mittel des österreichischen Programms vorstellende, adaptierende didaktische Leitfaden erstellt mit dem Titel Öko- Kartographie, bzw. Ökocheck. Die Auswahl der zu auditierenden Firmen erfolgte nach der, den Teil der Informationskampagne bildenden Firmenanwerbung: aus den 36 Bewerberfirmen wurden 16 ausgewählt und auditiert: die Tesco Rt., die Győri Épfu Rt., der Praktiker Heimwerkermarkt, das Szent Anna Heim, das Unterrichtskrankenhaus des Komitats und KMU-s. 14 von ihnen gaben ihre Zustimmung für die Veröffentlichung ihrer Daten auf der Homepage Als Endergebnis der Audits wurden die zur Lösung der aufgedeckten Probleme notwendigen Schritte durch, in Form von Entwicklungsprojekten formulierte Vorschläge unterbreitet. Der Kommunikationsaktionsplan wurde aufgrund einer vorläufigen Erhebung ausgearbeitet, wobei die einzelnen Elemente: die Home page, Flugblätter, Pressekonferenzreihe und die verschiedenen Medienauftritte, aufeinander gebaut wurden. Kooperationspartner Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz Die Mitarbeiter der Selbstverwaltung nahmen seit dem Ausbau des Projekts an der Arbeit teil: an der Vorbereitung des Ausbildungsmaterials, der Verwirklichung der Ausbildungsprogramme, der Entwicklung der Datenbanken, sowie an der Innenauswertung. Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Universität) Die Universität war für die Ausbildungs- Vorbereitungselemente des Projekts, sowie für die Auswahl der Auditoren verantwortlich. Die ungarischen kommunalen Industrie- und Handelskammer, die verschiedenen Behörden und Zivilorganisationen boten Möglichkeiten zur Konsultation an und gewährten Ratschläge. 14

17 Eco-Business Plan Vienna-Győr Beneficiary: Municipality of Győr 9021 Győr, Városház tér 1. Grant sum: Euro Project objectives On the basis of the Eco Business Plan Vienna initiative, the Municipality of Győr decided to launch a programme with the involvement of an Austrian partner, the Environmental Protection Department of the Municipality of Vienna. The project consists of two elements, which is, on the one hand, a cross-border vocational training programme for environmental protection experts from Győr and neighbourhood, and on the other hand, a programme facilitating waste emission reduction and production efficiency improvement for municipalities, public institutions and small and medium-sized enterprises in the region. Project content The idea for Eco Business Plan Vienna programme is derived from an EU initiative called Greening the local economy that was based on the notion that the high environmental performance of profit-oriented companies cannot be achieved by legal provisions and observing legal provisions only, but the public sphere should also stimulate companies with other means. Facilitating technological innovations, financial support, providing training and professional knowledge, facilitating the commitment of companies for example by marketing tools are all measures that support the improvement of environmental protection performance of small and medium-sized enterprises. The Eco Business Plan Vienna programme was launched in this spirit, and achieved considerable results in protecting the environment of Vienna City with the assistance of a regularly communicating and cooperating network. On the basis of the Vienna project, the Eco Business Plan Vienna-Győr initiative started a workshop with the involvement of several partners that might bring similar results in the long run. The three basic elements of the project were closely interrelated. Following a situation assessment survey conducted with the help of the Austrian partners, Széchenyi István University provided a training programme to company environmental experts. In parallel, the preparation of consultants performing the audit mostly university students was carried out. The auditor s task was to conduct special environmental protection audits at selected companies in the region, on the basis of which they prepared project proposals related to development required for the reduction of waste production. The work was accompanied by promotional activities to promote network building from the start. Results of the project A demand assessment was prepared with the participation of the staff of Széchenyi István University, on the basis of which the partners prepared a training curriculum including 63-hour theoretical and six-day practical training. With the participation of Austrian experts, two adapted methodological guides were prepared for the experts conducting the audit i.e. the university students, which introduced the tools of the Austrian programme and were called Eco-mapmaking and Eco-check. The selection of the companies to be audited took place following company recruitment, which represented part of the information campaign. Sixteen of the applying 36 companies were audited: Tesco Co., Győri Épfu Co., Praktiker Do It Yourself Department Store, Szent Anna Home, County Model Hospital and several small and medium-sized enterprises. 14 of them gave consent to the publication of their data at As a result of the audits, proposals were prepared that set out the necessary steps to solve emerged problems in the form of development projects. The communication action plan was prepared on the basis of a preliminary survey by building its particular elements upon each other: the Internet-based webpage, brochures, a press conference series and various appearances in the media. Cooperating partners Municipality of Vienna, Environmental Protection Department Starting from the elaboration of the project, the staff of the municipality participated in the work: they assisted in the preparation of the training materials, the methodology, in the implementation of the training programmes, in the development of the databases, and in the internal evaluation. Széchenyi István University The university was responsible for the training and for preparatory project elements and for the selection of the auditors. The Hungarian local chamber of commerce and industry, the various authorities and civilian organisations ensured consultation possibilities and gave advice. 15

18 Energiacélú biogázerőmű beruházások előkészítése határt átlépő együttműködésben Kedvezményezett: Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara 9021 Győr, Árpád u. 2. Támogatás összege: euró A projekt célja A megújuló energiaforrások felhasználásának az energiatermelésben mind az EU, mind a magyar kormányzat növekvő szerepet szán a jövőben. Magyarország az uniós direktívákat figyelembe véve 2010-re az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányának a jelenlegi 3,6%-ról 6%-ra emelését tűzte ki célul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara Biogáz Innovációs Program megalapozásával és elindításával kíván hozzájárulni a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelését célzó nemzeti vállalások teljesítéséhez, és elősegíteni a gazdasági szereplők határ menti együttműködését a biogáz energiacélú hasznosítása területén. A biogáz üzem létesítése az energetikai célok mellett környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat is érint. A projekt tartalma A projekt eredményei Magyarországon a biogáz energetikai célú hasznosítása még gyermekcipőben jár, így a projekt az ehhez alkalmazható tudás megszerzését és a szakértői kapacitások fejlesztését támogatta a határon átnyúló együttműködés és tudástranszfer révén. A munkát a biogáz hasznosítás gyakorlati tapasztalatait ismerő osztrák szakemberek segítették. A tudástranszfer hatás- és megvalósíthatósági tanulmány készítését, környezetgazdálkodásienergetikai tanácsadók képzését, ismeretterjesztést és tanácsadást, valamint ausztriai tanulmányutakat foglalt magában. A projekt felvállalta egy referencia biogázerőmű beruházási projektdokumentációjának elkészítését is. Elkészült a biogáz hasznosításhoz kapcsolódó szakmapolitikai döntéseket megalapozó kétnyelvű tanulmány, egy tízoldalas tájékoztató kiadvány és egy CD-ről telepíthető, magyar nyelvű, több modulból felépülő beruházás-tervezési tanácsadó segédlet. Hét szakirányú egyetemi alapképzettségű környezetgazdálkodási-energetikai tanácsadót képeztek ki, akik Győr-Moson-Sopron megyében, több mint 100 fő gazdaságok és önkormányzatok vezetői részére négy alkalommal tartottak ismereterjesztő és orientáló fórumokat a korszerű biogáz-előállítás technológiai, szabályzási követelményeiről, gazdasági és környezetvédelmi előnyeiről. A szakértők elkészítették egy biogáz referencia üzem projektdokumentációját, amely segítséget nyújt biogáz üzemek létesítéséhez. A projektet regionális értékelő szeminárium zárta. Együttműködő partnerek Verein Energiepark Bruck/Leitha (Energiapark Egyesület) Ausztria már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a biogáz hasznosítás területén. E tapasztalatokat adták át a Verein Energiepark Bruck/Leitha osztrák társaság munkatársai a magyar szakemberek részére ( Nyugat-Magyarországi Egyetem Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht. 16

19 Vorbereitung von Investitionen bezüglich für Energiezwecke errichtenden Biogaskraftwerke durch grenzüberschreitende Zusammenarbeit Begünstigte: Agrarkammer des Komitats Győr-Moson-Sopron 9021 Győr, Árpád u. 2. Förderbetrag: EUR Ziel des Projekts Der Anwendung der erneuerbaren Energieträger in der Energieerzeugung widmet sowohl die EU als auch die ungarische Regierung eine steigende Rolle in der Zukunft zu. Ungarn hat sich unter Berücksichtigung der Direktiven der EU für 2010 die Steigerung des Anteils der erneuerbaren Energieträger innerhalb der gesamten Energieanwendung von derzeit 3,6% auf 6% zum Ziel gesetzt. Die Agrarkammer des Komitats Győr-Moson-Sopron möchte durch die Grundlegung und Einleitung des Biogas- Innovationsprogramms zur Erfüllung der die Steigerung des Anteils der erneuerbaren Energieträger erzielenden ungarischen Unternehmen beitragen und die Zusammenarbeit der Wirtschaftsakteure in der Grenzregion auf dem Gebiet der Verwertung von Biogas für Energiezwecke fördern. Die Errichtung der Biogasanlage betrifft neben energetischen Zielen auch Zwecke auf dem Gebiet des Umweltschutzes und der Entwicklung des ländlichen Raums. Inhalt des Projekts Die Verwertung von Biogas für Energiezwecke steckt in Ungarn noch in Kinderschuhen, deshalb wurden durch das Projekt der Erwerb des dafür anwendbaren Wissens und die Entwicklung der Expertenkapazitäten mit Hilfe von grenzüberschreitender Zusammenarbeit und Wissenstransfer gefördert. Diese Arbeit wurde durch, die praktischen Erfahrungen der Biogasverwertung kennende österreichische Fachmänner unterstützt. Der Wissenstransfer beinhaltete die Erstellung einer Fall- und Durchführbarkeitsstudie, die Ausbildung von Berater für Umweltwirtschaft-Energetik, Aufklärungsarbeit und Beratung, sowie Studienreisen nach Österreich. Im Rahmen des Projekts wurde auch die Erstellung der Projektdokumentation der Investition eines Biogasreferenzkraftwerks übernommen. Ergebnisse des Projekts Erstellt wurden eine, die fachpolitischen Entscheidungen bezüglich der Biogasverwertung grundlegende zweisprachige Studie, eine zehnseitiges Informationsheft und ein von CD installierbares, ungarisches, auf mehreren Modulen basierendes Hilfsmittel zur Investitionsberatung. Es wurden sieben fachorientierte, eine Universitätsausbildung bereits absolvierte Berater für Umweltwirtschaft-Energetik ausgebildet, die im Komitat Győr-Moson-Sopron für mehr als 100 Personen Leiter der Wirtschaftsbetriebe und Selbstverwaltungen vier Aufklärungs- und Orientierungsforums über die technologischen und Regelungsforderungen der modernen Biogasherstellung und deren Vorteile für Wirtschaft und Umweltschutz veranstaltet haben. Die Fachmänner haben die Projektdokumentation eines Biogasreferenzbetriebs erstellt, welche bei der Errichtung von Biogasbetrieben behilflich sein kann. Das Projekt wurde mit einem regionalen Bewertungsseminar abgeschlossen. Kooperationspartner Verein Energiepark Bruck/Leitha Österreich verfügt bereits über bedeutende Erfahrungen auf dem Gebiet der Biogasverwertung. Diese Erfahrungen haben die Mitarbeiter der österreichischen Gesellschaft Verein Energiepark Bruck/Leitha den ungarischen Fachmänner übergeben ( Nyugat-Magyarországi Egyetem (West-ungarische Universität) Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht. (Biokontroll Hungária Kontroll und Zertifizierungs gg) 17

20 Preparation of energy-targeted biogas power plant investments in cross-border cooperation Beneficiary: Agrarian Chamber of Győr-Moson-Sopron County 9021 Győr, Árpád u. 2. Grant sum: Euro Project objectives Both the EU and the Hungarian government aim at increasing the role of exploitation of renewable energy sources in the future. Considering the directives of the Union, Hungary set the target of increasing the ratio of renewable energy sources compared to the complete energy utilisation from the present 3.6% to 6% until The Agrarian Chamber of Győr- Moson-Sopron County, by establishing and starting the Biogas Innovation programme, wishes to contribute to the fulfilment of national liabilities aimed at increasing the application of renewable energy sources and to support the cross-border cooperation of business players in the area of the energy-targeted biogas utilisation. The installation of the biogas plant has an impact on environmental and rural development objectives in addition to energetic objectives. Project content The energy-targeted utilisation of biogas is at a beginning phase in Hungary, thus, the project supported acquiring related knowledge developing expert capacities via cross-border cooperation and knowledge transfer. The Austrian experts, with their practical experiences in biogas exploitation, assisted this process. Knowledge transfer included the elaboration of impact and feasibility studies, the training of consultants in environment-management and power engineering, educational activities and consulting and study tours in Austria. The project also undertook to elaborate the investment project documentation of a reference biogas power plant. Project results A bilingual study establishing professional policy decisions concerning the exploitation of biogas was prepared. In addition, a ten-page publication and a Hungarian investment-planning consulting aid consisting of several modules and installable from a CD were created. Seven environment-management and power engineering consultants, with specialised university degrees, were re-trained. They lead educational and orientation forums on the technology and regulation requirements, economic and environmental advantages of modern biogas production to an audience of more than 100 people, to managers of agricultural farms and employees of municipalities in Győr-Moson-Sopron County four times. The experts elaborated the project documentation of a biogas reference plant, which provides assistance to establishing biogas plants. A regional evaluation seminar closed the project. Cooperating partners Verein Energiepark Bruck/Leitha Nyugat-Magyarországi Egyetem (University of West Hungary) Austria has already acquired experience in the exploitation of biogas. The staff members of the Austrian company, Verein Energiepark Bruck/ Leitha transferred their experience to the Hungarian experts (www. energiepark.at). Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht. (Bio-control Hungária Company of Public Utility for Control and Certification). 18