Controlling és belső ellenőrzés
|
|
- János Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Golobics Ibolya Controlling és belső ellenőrzés - Együttműködve könnyebb - Budapest, 2007.
2 Tartalom 1./ Controlling és ellenőrzés: mindkettőre szükség van 3. oldal 2./ Azonosságok és különbözőségek (célok, feladatok, eszközök, ) 4. oldal 3./ Az együttműködés előnyei, szinergikus hatások 9. oldal 3.1. Előnyök: gyakorlati példákkal alátámasztva 14. oldal 3.2. Controlling ellenőrzés kockázatelemzés 18. oldal 4./ Internal audit 19. oldal 2/22
3 1./ Controlling és ellenőrzés: mindkettőre szükség van Magyarországon a controlling témával kapcsolatosan eddig megjelent szakirodalomban csak kevés publikáció foglalkozik a controlling és az ellenőrzés 1 egymáshoz való viszonyával, együttműködésével, holott a napi gyakorlatban az egymás irányába való nyitás, nyitottá válás jelei határozottan érzékelhetőek, tapasztalhatóak. Az alábbiakban -némi áttekintés, visszatekintés után- konkrét példák, gyakorlati tapasztalatok alapján összefoglalom és rendszerezem a két szakterület együttműködésének szükségszerűségét, az együttműködés révén elérhető előnyöket. A gazdasági rendszerváltással egyidejűleg megjelent az életünkben a controlling mint módszer, eszköz, szemlélet, megközelítés, vállalatirányítási kultúra. Hatása szervezeti méretektől, tulajdonosoktól, vezetői elvárásoktól függően eltérő volt, de abban azonos, hogy a tervutasításos gazdálkodás vállalatirányítási filozófiájához képest új volt. Ezzel szemben az ellenőrzés a szakirodalom és a gyakorlat szerint is az irányítási tevékenység része volt, és az is maradt. A controlling a 90-es évek eleje óta fokozatosan beépült az életünkbe és folyamatosan fejlődött, ugyanakkor a hagyományokkal, beidegződésekkel, addig bevált módszerekkel működő, múlttal rendelkező ellenőrzés az adott szervezeten belül csak un. fáziskéséssel követte ezt a fejlődést. Részben ez vezethetett ahhoz, hogy éveken keresztül e két szakterület egymástól függetlenül és elszigetelődve végezte feladatait, megfeledkezve arról, hogy mindkettő közös célt szolgál. A hatékony szervezetirányításhoz mindkét szakma jelenlétére, támogatására szükség van. A 90-es években mutatkoztak jelek arra vonatkozóan, hogy a valódi tulajdonosok, a törvények által biztosított kontroll-elemek, a valós piaci viszonyok, ill. az általuk vezérelt folyamatok nélkülözhetővé teszik a (hagyományos) függetlenített belső ellenőrzést. Szervezetre szabott belső ellenőrzési rendszer működtetésére azonban továbbra is szükség van. Ezt a gyakorlati tapasztalatok és uniós tagságunkból következő elvárások, követelmények egyaránt megerősítik. 1 Ellenőrzés alatt a gazdálkodó szervezet által működtetett belső ellenőrzést, ill. ezen belül is a függetlenített belső ellenőrzést értjük. A belső ellenőrzési rendszer három része: vezetői ellenőrzés, tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés 3/22
4 2./ Azonosságok és különbözőségek (célok, feladatok, eszközök, módszerek) Mind a controlling, mind a belső ellenőrzés a maga eszközeivel és módszereivel egyaránt a szervezetirányítás közvetlen támogató eszköze. Ebből következően mindkettő célja azonos. Tevékenységük tárgya is hasonló, hiszen ugyanannak a szervezetnek az irányításához szükséges információkat szolgáltatják a menedzsment részére, különböző feldolgozottsággal, időpontban, gyakorisággal. A feladatok végrehajtásához igénybe vett eszközök és módszerek ugyancsak nagyon sok hasonlóságot mutatnak. Eltérés a két szakterület konkrét feladataiban van. Az alábbiakban a feladatokon és azok végrehajtásában igénybe vett eszközökön, módszereken keresztül a két szakmai terület együttműködésének szükségességét, szükségszerűségét mutatom be. A gazdálkodó szervezet méreteitől függetlenül a controlling az egész szervezetről, annak minden folyamatáról adatokkal, információval rendelkezik, azokat feldolgozza és továbbítja a menedzsment számára. Az adat-, információ gyűjtés módja, gyakorisága, a feldolgozás foka az adott szervezet sajátosságaitól, és alapvetően a menedzsment igényei szerint kialakított controlling rendszertől függ. A controller az adathalmaz mögött a folyamatokkal, az ok-okozati összefüggésekkel is tökéletesen tisztában kell, hogy legyen. Az ellenőrzési területről is elmondható szinte ugyanez. A rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitástól eltekintve kijelenthető, hogy a gazdálkodó szervezeten belül ez az a terület, amely a szervezet egészéről, annak egyes egységeiről, tevékenységről, valamennyi folyamatáról adattal, információval rendelkezhet, amelyeket az általa történő feldolgozás után ugyancsak a menedzsment számára továbbít. A különbséget a két terület munkája, feladatai között az alábbi térkép-hasonlat szemlélteti: 2 A controller mindig az adott gazdálkodó szervezet (város) áttekintő térképében kell, hogy gondolkodjon, még akkor is, ha adott pillanatban annak csupán egy adott részére, tevékenységére (kerületére) vonatkozóan szolgáltat információkat a városatyák részére. Feladatai ellátásához tisztában kell lennie a fontos utakkal, kereszteződésekkel, csomópontokkal. De mellékutca, illetve konkrét házszám mélységig nem rendelkezik információkkal, hiszen elveszne a részletekben. 2 Forrás: saját, megjelent a SALDO Kiadó Ágazati- és funkcionális-controlling I. című könyvében 4/22
5 Az ellenőrzés ugyanakkor az áttekintő térkép egy adott pontját veszi nagyító alá, amelyre vonatkozóan lehetősége van a fókuszált pont minden részletének megfigyelésére, szükség esetén a helyrajzok, közmű-dokumentáció, stb. beszerzésére. Az ebből nyert információk a város vezetőin kívül hasznos segítséget nyújthatnak a controller számára is az általa összeállított és folyamatosan figyelemmel kísért térképhez képest bekövetkezett változásokról, esetleg egy rosszul berajzolt kereszteződésről. Az ellenőrzés ugyanakkor a controller által biztosított áttekintő térkép nélkül a kapcsolódási pontok ismeretének hiányában túlértékelheti az adott mellékutca szerepét, vagy alábecsülheti egy fontos kereszteződés funkcióját, és ez által torz, félrevezető információkat szolgáltathat vezetői részére. A szemléltető példánál maradva: egy város működőképességének fenntartásához ma már elengedhetetlen, hogy a város vezetése a jelenlegi és a jövőben várható kritikus, neuralgikus csomópontokat, területeket ismerje és felkészülhessen a kialakult helyzetek kezelésére. Erre megoldást a kockázatkezelés, kockázatmenedzsment segítségével kaphat, amely feladata ellátása során ugyancsak nem nélkülözheti az áttekintő térképet és a nagyító alá vett területekről szerzett információkat. A controlling és a belső ellenőrzés együttműködésével kapcsolatos szakmai példák ismertetése előtt célszerű a feladatok azonosságait és különbözőségeit rendszerezni. Controlling- és ellenőrzési feladatok, valamint főbb jellemzőik: Feladatok és jellemzői Információszolgáltatás a menedzsment számára Adat- és információgyűjtés Adat-és információelemzés Az adat és információ időhorizontja Controlling Rendszeresen, azonos összetételben szolgáltat információkat a menedzsment számára Készen kapott adatokkal dolgozik Nagy tömegű adat- és információgyűjtés, rendszerezés, elemzés A jelenre koncentrál, és a jövőbe tekint Ellenőrzés Feladattól függően változó gyakorisággal és tartalommal szolgáltat információkat a menedzsment számára A készen kapott adatok kiinduló pontként szolgálnak Ellenőrzési feladat(ok) által behatárolt adat- és információelemzés Főként múltbeli eseményekre koncentrál és következtetéseket von le a jelenre vonatkozóan 5/22
6 Működési folyamatok problémáinak feltárása Beavatkozás a működési folyamatokba Összefüggésekben való gondolkodás Tevékenységek, folyamatok megfigyelésének időtartama Végrehajtásra fordítható idő Informáltság, tájékozottság a gazdálkodó szervezetről, vállalatról Tanácsadó funkció Informatikai támogatottság Fejlődés útja a feladatok specializálódása A működési folyamatok esetleges problémáira, diszharmóniájára elemzési módszerekkel figyelhet fel Primer ráhatása van a működési folyamatokra A vállalat működési folyamatainak egészére, összhangjára koncentrál Folyamatos Adott feladat ellátására meghatározott, (rendszerint) rövid idő áll rendelkezésre Ez az a terület, amely mindig, mindent tud a vállalatról (polihisztor) Eredendően betöltött tanácsadó szerep Controlling tevékenységnél, controlling rendszernél alapfeltétel Feladatok specializálódása: ágazati és funkcionális controlling Elemzésből kiindulva az adatok mögé néz, bizonylat mélységig tekinti át a működési folyamatokat A működési folyamatokra közvetett hatással bír Összefüggésekből indul ki, de megengedheti magának a részletekben való elmélyülést Időszakos A feladat jellegétől függően változó időtartam Csak azt tudja a vállalatról, amit megvizsgált, de informáltsága mélyebb (specialista) Az új kihívások alapján jelenleg még formálódó szerep Jellemzően "papíralapú", de a jövő útja az informatika, mint szolgáltatás erőteljes bevonása Feladatok specializálódása: decentralizált belső ellenőrzés A rendszerezést különböző szempontok alapján tovább lehet taglalni. De a fentiekből jól látható, hogy a különbözőségek is azonos ismérvből származnak Mindkét terület a szervezet belső irányítási rendszerének nélkülözhetetlen eleme, az irányítást segítő, támogató, tanácsadó funkció. Az általuk gyűjtött, feldolgozott és továbbított információ - lévén ugyanarról a szervezetről szó- lényeges tartalmát, a levont és levonható következtetéseket tekintve nem lehet eltérő. 6/22
7 Előfordulhat, hogy az ellenőr egy konkrét vizsgálatnál ugyanabból az adatbázisból kiindulva bizonyítottan más következtetésre jut, mint amit addig a controller szolgáltatott. Ebben az esetben azonban a hiba az adatok megbízhatóságában, az adatfeldolgozás teljes körűségében, vagy az elemzési módszerek helyességében keresendő. Ilyen súlyos hibától eltekintve joggal feltételezhető, hogy a vállalat/gazdálkodó szerv vezetője a két területtől ugyanarra a témakörre, területre, folyamatra vonatkozóan a lényeget tekintve azonos információkat kap. Ennek alapján felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség e két funkcióra? A választ ugyancsak az előbbi rendszerezés adja. A hatékony irányításhoz nem elegendő a jelen folyamatainak kézben tartása, hanem szükség van a visszatekintésre, a múltból levonható tapasztalatok hasznosítására, a részletek megismerésére, elmélyülésre, az elképzelt (célul kitűzött) fejlődés és a valóság eltéréseinek ok-okozati összefüggéseire. Mindkét terület az eszközöket és a módszereket tekintve rendelkezik sajátos, a tevékenységükre jellemző elemekkel (az ellenőrzésnél például a közvetlen megismerés eszközei 3, a controllingnál a tervezés), de ez nem gyengíti az azonosságok jelentőségét. A szervezet méretétől függően (kis méretű vállalkozásnál), valamint a tulajdonos/első számú vezető szakmai végzettségétől és képességeitől függően elképzelhető e két funkció azonos szakember által, osztott munkaidőben történő ellátása, de ez nem lehet azonos e két funkció összevonásával. A két tevékenység összehasonlításából következően mindkét feladat jó elemzőkészséget, rendszerszemléletű megközelítést, problémafeltáró képességet kíván meg. Logikus tehát, hogy az alkalmazott eszközök, módszerek sem lehetnek egymástól teljesen eltérőek. Nemzetközi viszonylatban -felismerve a controlling eszközökben és módszerekben rejlő lehetőségeket- jelentős változás, fejlődés zajlott le az elmúlt 5-8 évben az ellenőrzési szakterületet illetően. Ennek kedvező hatásai Magyarországon is érzékelhetőek különösen a multinacionális, illetve külföldi tulajdonú vállalkozások esetében. Ma már az ellenőrzési szakmát is standardok, normák segítik (IIA 4 normák, A magas színvonalú ellenőrzési munkához elengedhetetlen a korszerű elemzési, értékelési módszerek ismerete, alkalmazása. Az ellenőr nem nélkülözheti a szervezetnél alkalmazott controlling rendszer ismeretét, feladata végrehajtásában a számítógépes eszközök igénybevételét. Korábban az ellenőrzési szakmát kizárólag a hibakereséssel azonosították, amely a lezajlott eseményeket vizsgálta dokumentumok alapján, ennek eredményeként 3 Közvetlen megismerés eszközei: rovancsolás, szemle, kísérlet, mintavétel, személyes megkérdezés 4 IIA Institute of Internal Auditors (Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete) 7/22
8 észrevételeit, megállapításait rögzítette és a tőle elvárt legfontosabb cél a hibák és a felelősök megnevezése, továbbá a felelősségre vonásra vonatkozó javaslattétel volt. Fontos hangsúlyozni: nem a megkeresett, feltárt hibák számától függ az ellenőrzés eredményessége. Az üzleti folyamatok összetettsége, bonyolultsága nem is teszi lehetővé minden esetben egyértelműen a felelősség megállapítását. A munkajogi szabályok változásai miatt a felelősségre vonás intézményrendszere is átalakult. Kivételt képeznek a szándékos visszaélések, bűncselekmények esetei. Ilyen esetek felismerésére a felkészült ellenőrnek képesnek kell lennie, de a különböző speciális ismeretek (pl. jogi) miatt nem feladata annak feltárása. A mai kor követelményeinek, elvárásainak megfelelően hatékony ellenőrzés csak a controlling rendszerekre támaszkodva, módszereit alkalmazva, a rendelkezésre álló eszközöket igénybe véve tud eleget tenni a szervezetirányításban betöltött szerepének. Tevékenysége akkor tekinthető eredményesnek, szemlélete korszerűnek, ha a szabályszerűségi ellenőrzések mellett a teljesítmény ellenőrzésre is koncentrál. Ez viszont megköveteli a belső ellenőrzés modernizációját, azaz olyan belső kontroll-rendszer kialakítását, amely az egyes ellenőrzési tevékenységeket, azaz a három alkotóelemet (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés) megfelelően összehangolja, rendszerbe foglalja. 8/22
9 3. Az együttműködés előnyei, szinergikus hatások A megjelölt témakör részletes tárgyalása előtt hangsúlyozni szükséges, hogy a controlling és az ellenőrzési tevékenység színvonalát, a két terület közötti együttműködési készséget alapvetően az első számú vezető, ill. a menedzsment elvárásai határozzák meg. Ha a menedzsment nem pusztán adatszolgáltatási funkciót szán a controllingnak, valamint nemcsak az esetleges visszaélések felderítésére veszi igénybe az ellenőrzést, akkor a megfelelő színvonalú teljesítményt mindkét terület csak egymással való folyamatos és szoros együttműködéssel érheti el. A controlling feladatok és eszközök (vezetői számvitel, tervezés, beszámoló rendszer) egyik eleme sem lehet hosszú távon statikus. A vállalati stratégia módosításaival, az üzleti folyamatok változásaival, a piaci hatásokkal párhuzamosan, egyidejűleg kell ezeket alakítani, fejleszteni. A fejlesztésekhez támpontot, segítséget adhatnak az ellenőrzési megállapítások, tapasztalatok. Az átfogó vállalatirányítási folyamat elemei (1. számú ábra) közül elsősorban a visszacsatolásban, de a teljesítményértékelésben is fontos szerepe kell, hogy legyen az ellenőrzésnek. 1. számú ábra 5 Az ellenőrzés sem nélkülözheti feladata végrehajtása során a controlling rendszer révén rendelkezésre álló információkat. Számára a controlling rendszer és az ebből nyert információ egyszerre szolgál kiindulópontként és adott esetben a vizsgálat által érintett területként. 5 IFUA Horváth & Partners, Controlling Akadémia 9/22
10 A controllerrel való együttműködés az ellenőrnek konzultációs a megállapítások helyességét illetően pedig megerősítő ("lektor") lehetőséget jelenthet. Az ellenőrzések terjedelmétől (cél-, téma-, átfogó ellenőrzés), az ellenőrzéssel szemben támasztott követelménytől (szabályszerűségi, hatékonyságra irányuló) függetlenül az ellenőrzési munkát jelentősen megkönnyíti, eredményességét növeli, ha a revizor már a vizsgálati program kidolgozásánál támaszkodik a controlling által kezelt, szolgáltatott adatokra. Figyelembe veszi a szervezet, a folyamat egészét és azokból kiindulva, rendszerszemlélettel kezeli a vizsgálandó témát. A vizsgálat menetét gyorsítja, ha az ellenőr a controlling által rendszeresen készített, vagy az adott témában esetlegesen rendelkezésre álló ad hoc elemzéseket hasznosítja, azokra alapozva végzi el a vizsgálatához szükséges elemzéseket. Ezek segítségével győződik meg az ellenőrzés tárgyát képező bizonylatok, dokumentumok alapján az elemzések helytállóságáról, a szabályok, előírások betartásáról, a célkitűzések teljesüléséről. Fontos és helyes eljárás, ha a vizsgálatok megállapításai alapján összeállított intézkedési javaslatok számszerűsített részét még a vizsgálati jelentés véglegesítése, leadása előtt nemcsak a vizsgált terület vezetője, hanem a controller is látja (és szignálja). A controller számára ugyanakkor ez a (munka)módszer visszacsatolást jelent saját tevékenysége helyességét, megalapozottságát illetően. A controller felvethet, javaslatot tehet olyan probléma kivizsgálására, amely munkája minőségét közvetlenül befolyásolja, ugyanakkor tevékenységébe nem illeszthető be a probléma okainak tényfeltárása. Erre egy jellemző példa az információs rendszerbe bevitt adatok megbízhatósága. Gazdálkodó szervezetenként változó a szállítói számlák kollaudálásának (érvényesítésének) szabályozása. Abban azonban azonos mindegyik, hogy tényadatként az adott számlában megjelölt összeget csak a kollaudálást követően lehet figyelembe venni. A bizonylatok (szállítói számlák) beérkezése, érvényesítése és könyvelése között eltelt idő jelentősen befolyásolja a controlling által szolgáltatandó adatokat, elemzéseket. A controlling a rendelkezésére álló információkból (pl. tervadatok) érzékeli, érzékelheti, ha jelentős számú és/vagy összegű szállítói számla könyvelése nem történt meg. Egy-egy konkrét esettől eltekintve azonban nem tud meggyőződni a késedelem okairól, amelyek lehetnek nem érkezett be a számla 10/22
11 a kollaudálásra jogosult nem intézkedett megfelelő időben reklamációs probléma merült fel könyvelésnél (adatbevitelnél) keletkezik késedelem. Rendszeres késedelem esetén a controllernek érdeke fűződik ahhoz, hogy az általa észlelt gondok okait az ellenőrzés feltárja, és ennek alapján kiküszöbölhető legyen a probléma. A controller a munkáját megfelelő színvonalon és határidőre az informatikai eszközök és rendszerek segítségével tudja ellátni. Kedvező esetben a rendszerek kiválasztásában és vállalatra szabásában befolyásoló szerepe van. A rendszerbe bekerülő információkra, adatokra azonban többnyire nincs közvetlen ráhatása. Ebből adódóan kiszolgáltatott az adatbevitelért felelős társszervezeteknek (könyvelés, pénzügy, értékesítés). Ha a társszervezetek -pl. hiányos képzés, betanítás miatt- nem ismerik kellő mélységben és összefüggéseiben a rendszer(eke)t, a legjobb szándék ellenére sem tekinthető biztonságosnak az alapinformáció-szolgáltatás. Nem elegendő tehát, hogy csak a controller rendelkezzen az információs rendszer összefüggéseire vonatkozóan átfogó ismeretekkel, hanem a rendszerhez kapcsolódó valamennyi szervezeti egységnek is tisztában kell lennie az általuk keletkeztetett, rögzített adatok rendszerben betöltött szerepével és hatásmechanizmusával. A controllernek e témakörben felmerülő kételyei esetén megint csak az ellenőrzés jelenthet segítséget. Az ellenőrzés megfelelő számú és arányú mintavétel segítségével, a bizonylatok és a rendszerben rögzített adtok összevetésével meggyőződhet a problémafelvetés megalapozottságáról, interjúk készítése révén a problémák keletkezésének okairól. A helyes és megfelelő adatszolgáltatás nemcsak szakmai ismeretek kérdése. Konkrét vizsgálati tapasztalat mutatott arra, hogy az adatszolgáltatásokért felelősök nem kellő, ill. bizonytalan, hiányos informatikai ismeretei is okozhatnak problémákat. A controller már a vizsgálatok előkészítő szakaszában, a vizsgálatra való felkészülés során, az ellenőrzési program összeállításában hasznos segítséget nyújthat adat- és információszolgáltatással, konzultációs lehetőség biztosításával az ellenőrnek. A konzultációs lehetőség azonban kölcsönös. Az ellenőr a vizsgálat során szerzett részletes, mélyre ható ismeretei révén az észlelt hiányosság(ok) megoldásának, kiküszöbölésének kidolgozásában konzulensként is kamatoztatni tudja tapasztalatait. 11/22
12 A vizsgálati jelentést -a szakma szabályi szerint- annak véglegesítése és továbbküldése előtt a vizsgált terület vezetőjével meg kell ismertetni. Szükséges és hasznos ugyanakkor, ha a megállapítások és javaslatok számszerűsített adatokat is tartalmaznak, hogy a jelentést a leadás előtt a controlling vezető is lássa. Ezzel biztosítva a megállapítások megalapozottságát, objektivitását, realitását. Az egymásrautaltságot, együttműködést összefoglalva megállapítható, hogy a controller számára az ellenőrzés észlelt probléma részletes feltárásának lehetősége visszacsatolás a folyamatok helyességéről meggyőződés az adatszolgáltatás biztonságosságáról információs forrás a vállalkozás esetleges gyenge pontjairól. Az ellenőr számára a controller figyelemfelhívó problémafelvető javaslattevő adat-és információszolgáltató konzulens "lektor" Az együttműködést, egymásra utaltságot az ellenőrzési tevékenységen, az ellenőrzési munkaszakaszokon keresztül szemléltetve az alábbiak szerint lehet összefoglalni: 2. számú ábra 6 6 Forrás: saját SALDO Kiadó: Ágazati- és funkcionális-controlling I. 12/22
13 A két szakterület együttműködéséből kölcsönös előnyök és az érintett szervezet egészére vonatkozóan szinergikus hatások származnak. Ilyenek például: a menedzsment többletinformációhoz jut a gazdálkodó szervezet szabályozottságát, működési hatékonyságát illetően a controlling a stratégia alkotás prominens résztvevőjeként az ellenőrzéshez képest többletinformációval rendelkezik, amely tudásával segítheti az ellenőrt a megállapítások alapján megfogalmazott javaslatok célirányosságát és időszerűségét illetően a controlling vállalatirányításban betöltött kiemelt funkciója miatt különösen fontos, hogy közvetlen, munkakapcsolati szinten visszajelzést kapjon a hozzá érkező, a beszámolók, elemzések készítése során az általa feldolgozandó adatok megbízhatóságát illetően a controlling rendszer segítségével az ellenőr "térképet kap a kezébe", amely alapján célirányosan végezheti feladatát a rendszerszemléletű ellenőrzést segíti elő, ezáltal csökkenti a felesleges, mellékvágányt jelentő ellenőrzési erőforrás lekötést rövidülhet a helyszíni ellenőrzés időtartama párhuzamosságok elkerülése 3.1. Előnyök: gyakorlati példákkal alátámasztva Az alábbiakban két olyan -pénzügyi vonzatát tekintve eltérő fajsúlyú- gyakorlati példát ismertetünk az együttműködésre, amely minden gazdálkodó szervezetben aktuális kérdés lehet: 1. az irodaszer felhasználás controllingja és ellenőrzése 2. költségek controllingja és ellenőrzése 1. Irodaszerek Függetlenül a gazdálkodó szervezet méreteitől, a tulajdonosi viszonyoktól általában jellemző, hogy a menedzsment több-kevesebb intenzitással, de mindig figyelmet fordít az irodaszerek felhasználására, a pazarló gazdálkodás elkerülésére. Tekintettel azonban arra, hogy ezen költségtétel nagysága és aránya az összes költséghez képest rendszerint nem lehet jelentős, célszerű a költséghaszon elvet figyelembe véve kialakítani az igényléstől kezdve a beszerzésen keresztül, a felhasználások elszámolásáig a folyamatot. 13/22
14 Egyes vállalatok olyan rendszert is alkalmaznak (leginkább pszichés hatása miatt), ahol az igénylés és felhasználás munkavállalókra, név szerint lebontva történik. E megoldás kikényszeríti ugyan a költségtudatos gazdálkodást, de hátránya, hogy aránytalanul nagy adminisztrációs terhet jelent mind az adatbevitel, mind annak időszakos feldolgozása (időszaki összesítés, felosztás, kiterhelés) szempontjából. A felhasználások és költségeik kézbentartására szolgálhat egy másik módszer, az u.n. keret-meghatározás is. Ennek előnye, hogy tervezhető, kiszámítható, hátránya ugyanakkor a költségvetési szemléletre, azaz a keret elköltésére ösztönzés. Köztes megoldást jelenthet a szervezeti egységenkénti, keret-meghatározás nélküli igénylés, számbavétel, figyelés. Ez csak akkor párosul költségtudatos magatartással, ha az igénylő szervezet vezetője közvetlenül felelős az igénylésekért és annak költségeiért. Ehhez azonban szükség van arra, hogy visszajelzést kapjon az általuk, adott időszakban igényelt irodaszerek rájuk terhelt, felosztott költségeiről. Ezáltal nemcsak az igényelt eszközök fajtája és mennyisége tudatosul benne, hanem az általa irányított szervezeti egység anyagfelhasználásának költségvonzata is. A visszajelzéssel lehetősége van a költségfelosztás (anyaggazdálkodás controlling) esetleges tévedéseinek kiszűrésére, tehát nemcsak passzív szereplő e controlling folyamatban. A tapasztalatok szerint ez a módszer hozzásegít ahhoz, hogy a felhasználás a valóban indokolt igényekre irányuljon, ugyanakkor ennek controllingja és ellenőrzése is egyszerűbb, hatékonyabb. Ennél a megoldásnál az ellenőrzésnek nem az egyes igénylések jogosságának, szükségességének -időigényes, egyébként kevés eredménnyel járó- utólagos vizsgálatára kell koncentrálnia, hanem menetközben arra, hogy vállalati szinten ez az intézkedés milyen változást eredményezett. Ha a változás kedvezőtlen tendenciát mutat, akkor az igénylésekre közvetlen ráhatással bíró szervezeti egységek vezetői felé delegálható a költségcsökkentési igény, feladat. Ez az eljárás feltételezi a controlling és az ellenőrzés szoros együttműködését. Ennek hiányában a controlling észleli (utólagosan) a költségnövekedést, az ellenőrzés -jelentős erőforrás ráfordítással- ki is vizsgálja (utólagosan) annak okait, de a javasolt egyedi intézkedések a lezajlott folyamatokon már nem tudnak változtatni, továbbá nincsenek kellő hatással az egész gazdálkodó szervezetre. 2. A költségek controllingja és ellenőrzése Minden vállalkozás menedzsmentje számára kiemelten fontos és folyamatosan napirenden tartott kérdés a költséggazdálkodás. Ennek megvalósítására és figyelemmel 14/22
15 kísérésére vállalatonként különböző technikákat, módszereket, rendszereket alkalmaznak (központi költséggazdálkodás, költséggazdák rendszere, profit centerek, cost centerek, service centerek, stb.). Bármely módszert, szabályozást is alkalmazza a vállalat, a menedzsmentnek döntései meghozatalához szüksége és igénye van a költségek monitoringjára. Ezt nagyobb részben megkapja a controllingtól a vezetői információs rendszereken és az időszakos beszámolókon keresztül. Az információ rendelkezésre állása és naprakészsége mellett ugyanilyen fontos az adatok megbízhatósága, teljes körűsége, továbbá a felhasználások indokoltsága, szabályszerűsége. Erre választ a menedzsment az ellenőrzéstől kaphat. Ha a controlling és az ellenőrzés egymást a feladatok végrehajtásában támogatja, akkor a menedzsment gyorsabban és reálisabb képet kap a költségek alakulásáról. Előny a menedzsment számára. 15/22
16 Az ellenőrzésnek a költséggazdálkodás vizsgálata esetén rendszerszerű megközelítéssel el kell végeznie úgy nevezett kiinduló elemzéseket, mint például költségek alakulása a tervhez képest, költségek alakulása a bázishoz képest, egyes költségnemek alakulása (megoszlási viszonyszámok), közvetlen és általános költségek aránya, változása. Joggal feltételezhetjük, hogy a controlling ezeket az elemzéseket már elvégezte. Az ellenőrnek nem kell tehát a nulláról kezdenie, azaz a főkönyvből kigyűjtenie az elemzéshez szükséges információkat, hanem már az ellenőrzési program összeállításánál támaszkodhat a kész elemzésekre. Ezáltal az ellenőrzés jelentős időt takaríthat meg mind az előkészítés, felkészülés, mind a helyszíni ellenőrzés munkaszakaszaiban. Előny az ellenőr számára. A rendelkezésre álló controlling rendszerek, ill. az abból származó információk az ellenőr számára a mintavétel folyamatát is nagyban megkönnyíthetik, a szúrópróbaszerű módszer helyett elősegíthetik a tudatos kiválasztást. Előny az ellenőr számára. A helyszíni vizsgálat során a dokumentumok, bizonylatok alapján az ellenőr többek között meggyőződhet az adatok helytállóságáról. Különösen érzékeny ez a kérdés az általános költségek felosztásának gyakorlatánál. Fontos segítséget kaphat a controlling az ellenőrzéstől a felosztási elvek (önköltségszámítási szabályzatban előírt) érvényesüléséről. Előny a controller számára. Az ellenőr nemcsak a felosztási problémákról, hanem azok okairól is meg tud győződni, hiszen a feltáráshoz rendelkezésére áll a szükséges idő, a megfelelő bizonylatok és további ellenőrzési eszközök (pl. interjúk). A megállapítások közvetlen visszacsatolása a controller részére gyors beavatkozási lehetőséget biztosít. Előny a controller számára. A feltárás, megállapítás és a controller által is szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatok alapján korrigálható a hiba, pótolható a hiányosság. Fontos hangsúlyozni: az ellenőr nem elégedhet meg annak megállapításával és dokumentálásával, hogy adott folyamat nem az előírások szerint alakult. Önmagában nem tekinthető érdemi javaslatnak az előírás betartására való felhívás. Az ok-okozati összefüggések alapos megismerése után, a controllerrel folytatott konzultáció alapján célszerű a javaslatot megfogalmazni. 16/22
17 Ez előnyt jelent mind a controllernek, mind az ellenőrnek, hiszen az a javaslat tekinthető érdeminek, amely végrehajtható, betartható és a gazdálkodási folyamatban előrelépést jelent. A konkrét példák folytathatóak. Szinte minden vizsgált, vizsgálandó feladat (beruházás, humánerőforrás gazdálkodás, termelési folyamatok, stb.) esetében végigvezethető a controlling és az ellenőrzés szükségszerű kapcsolódása, és igazolhatóak az operatív munkakapcsolatokból származó kölcsönös előnyök. A két szakterület egymásra utaltsága egy további -az orvostudományból vett- hasonlattal is jellemezhető: Mint ahogy a sebészet sem nélkülözheti a patológiából nyert ismereteket, tapasztalatokat, a controller sem lehet teljesen magabiztos a dolgában az ellenőr munkája révén nyert információk nélkül. A bevezetőben hivatkozottak szerint e fejezetben alapvetően a controlling és a függetlenített belső ellenőrzés viszonyát vizsgáltuk. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a controlling nemcsak a belső ellenőrzés számára nyújthat hasznos segítséget. A vezetői ellenőrzés sem nélkülözheti már a controlling szolgáltatásait. A vezetőt munkájában -a hierarchia bármely fokán is helyezkedik el- jelentős mértékben segíthetik a controlling rendszerből az általa irányított területre vonatkozóan kinyerhető információk. A controlling rendszerek kidolgozásánál, fejlesztésénél érdemes tehát a jogosultságok, hozzáférések meghatározásánál erre is odafigyelni. Rendkívül fontos, hogy minden vezető az általa irányított területre vonatkozóan- a controlling rendszerben hozzáférhessen minden, az irányításhoz szükséges információhoz, adathoz. Nem helyes, ha döntéseit jogosultsági problémák, vagy egyéb okok (szakmai információféltés) miatt saját adatbázisból (excel táblák) kiindulva hozza meg. 17/22
18 3.2. Controlling ellenőrzés - kockázatelemzés Az ellenőrzés hatékonysága nemcsak a controllinggal való szoros munkakapcsolat, hanem a kockázatorientált megközelítés révén is növelhető. A jövő útja ezeknek az egyes tevékenységeknek spontán kölcsönhatásait tudatosan alkalmazni, és beépíteni a szervezetirányítási folyamatokba. Ez az ellenőrzés szempontjából azt eredményezheti, hogy a vizsgálandó feladatokat kockázatelemzésen alapulva határozzák meg, amely nemcsak a feladatok kitűzését könnyíti meg, hanem támpontot ad az ellenőr számára, hogy munkája során mire kell fókuszálnia. Az ellenőrzés akkor a leghatékonyabb, ha ott ellenőriz, ahol a legnagyobb a rendszer működési kockázata. 7 Az esetek többségében az ellenőrzés alá vont témához kapcsolódó bizonylat- és dokumentummennyiség, valamint a költséghaszon elv nem teszi lehetővé, ill. indokolttá a teljes körű ellenőrzést. A szúrópróbaszerű mintavétel helyett célirányosabb vizsgálódást tesz lehetővé a kockázatelemzésen alapuló kiválasztás. Az ellenőrzés által szerzett tapasztalatok, megállapítások visszacsatolása impulzusokat ad a kockázatmenedzsment számára az addig esetlegesen fel nem tárt, nem azonosított kockázatokra, valamint az alkalmazott kockázatkezelés eredményességére vonatkozóan. A controlling, az ellenőrzés és a kockázatmenedzsment tevékenységének tudatos összehangolása működésük hatékonyságát külön-külön is növeli. Ezek a hatások ugyanakkor vállalati szinten kumulálódnak. Ennek az összegzett, összpontosított erőnek az előnye a menedzsment számára elsősorban a külső változásokra adandó válaszlépések gyorsaságában, célirányosságában érvényesül. Az együttműködésre fordított többletidő (egyeztetések, információátadás) hatványozottan megtérül a párhuzamosságok elkerülése, a kölcsönhatásból származó többleteredmények, valamint a külső környezet dinamikus változásaira vonatkozó gyorsabb és rugalmasabb reagálási képesség révén. 7 Lolbert Tamás: Egy objektív kockázatelemzési módszer című, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása ellenőrzésére vonatkozó cikke nyomán (Ellenőrzési Figyelő 2003/4) 18/22
19 4. Internal audit A controlling, ellenőrzés, kockázatmenedzsment tevékenységének összehangolásában, összefogásában rejlő előnyök érvényesüléséhez indokolt az ellenőrzés együttműködésre való felkészültségére külön is rávilágítani. Az ellenőrzési tevékenység hagyományai, valamint az ellenőrzéssel szemben meglévő beidegződések miatt az új pályára átálláshoz nem elég a korszerű szemlélet befogadása, hanem meg kell szabadulni a feleslegessé, elavulttá vált elemektől. A nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat hatásai, valamint uniós csatlakozásunk alapján kijelenthetjük: jó úton haladunk. Megjegyzést igényel ugyanakkor az is, hogy az általános vállalati gyakorlatban még rendkívül eltérő, vegyes színvonalú a belső ellenőrzési rendszerek kiépítettsége. Az uniós támogatásokat kezelő intézményrendszer olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek az ellenőrzésben újszerű munkakultúra kialakulását eredményezhetik. Ennek lényeges elemeit átfogóan és részleteiben is érdemes megismerni, mivel áttekintésük nemcsak információt kínál, hanem kedvező hatással van Magyarországon az ellenőrzési munka módszereinek és gyakorlatának fejlődésére is. 8 Az új módszerek, gyakorlat alapján szólnunk kell az internal auditról. Manapság gyakorta alkalmazzák az internal auditot a belső ellenőrzés szinonimájaként. Bár jelentős az átfedés, de a két fogalom nem azonos. Az internal audit nemcsak kifejezésként, hanem tartalmában is új és más. Az audit valamilyen szabálynak, szabványnak, standardnak való megfelelés vizsgálatát, ill. átvilágítását és ennek eredményeként tanúsítását, hitelesítését jelenti. Tehát konkrét, jól körülírt, bármelyik fél által jól beazonosítható, szakmai szokásjogon alapuló kérdéskör és a tényállapotok összevetésének, összehasonlításának folyamatát jelenti az audit. A belső ellenőrzés is vizsgálja az előírásoknak, szabályoknak való megfelelést (tehát auditál), de ez tevékenységének csak egy része. Munkájának lényege: hozzájárulás az adott szervezet működési hatékonyságának növeléséhez. Ennek keretében ki kell térnie a bevételnövelés és a költségcsökkentés lehetőségeire is, amely nem része egyik audit tevékenységnek sem. Az ellenőrzés jellemzője továbbá az is, hogy az általa tett javaslatok intézkedéseinek nyomon követése is feladatköre részét képezi. Az audit csak a végeredményt vizsgálja, azt hasonlítja össze a kívánt állapottal. Az előzőek alapján az a következtetés vonható le, hogy a belső ellenőrzés tágabb, átfogóbb fogalom, mint az audit. Az igazság az, hogy a kettő egymás mellett 8 Dr. Fábián Tibor: Az ellenőrzés az uniós támogatás feltétele, Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2003/12 19/22
20 szükségszerűen létező, egymást kiegészítő tevékenység, amelynek vázlatát a 3. számú ábrában foglaltuk össze. Igazgatóság Tulajdonosok Felügyelő bizottság Gazdálkodó szervezet irányításának kontrollja Gazdálkodó szervezet működésének, tevékenységének kontrollja Audit Belső audit Belső ellenőrzés Ellenőrzés pl. Könyvvizsgálat ISO pl Minőségaudit Informatikai audit pl Függetlenített Vezetői Munkafolyamatba épített pl Adóhatóság Munkaügyi hatóság Társadalombiztosítás 3. számú ábra Az internal audit az előző ábrában felvázolt kontroll-rendszernek egy magasabb fejlettségi fokát, a kockázatalapú megközelítésben való gondolkodást jelenti. A jelenlegi felfogás szerint az internal audit a kockázatokra fókuszál. A működési folyamatok ellenőrzése kapcsán feltárja a felmerülő kockázatokat, térképet készít valamennyi kockázati tényezőről, nemcsak a termelési, értékesítési folyamatokról, hanem a pénzügyi, számviteli, kontrolling területekről is. 9 20/22
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenKádárné Golobics Ibolya: A controlling és a belsı ellenırzés együttmőködése
1 Kádárné Golobics Ibolya: A controlling és a belsı ellenırzés együttmőködése 2 1. Controlling és belsı ellenırzés: azonos célok, eltérı eszközök és módszerek. Valóban eltérıek? A controlling, az ellenırzés
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenBelső Ellenőrzési Alapszabály
Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer
RészletesebbenBelső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu
Belső ellenőrzés és compliance Cover szolgáltatások KPMG.hu Stratégiai fontosságú lehetőségek a belső ellenőrzésben Valós képet nyújt a szervezet működésének hatásosságáról és hatékonyságáról. Felderíti
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenA BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA 1. A tréning programja 1.1. Megnevezés Belső ellenőrzés alapjai a belső ellenőrzés gyakorlata 1.2. A tréning célja A hatnapos tréning sikeres elvégzésével
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.
ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2019. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenA BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX
A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése
Részletesebben2018. ÉVI ELLENŐRZÉSI TERV VÁC VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
Ikt. sz.: 11/897-22/2017. 2018. ÉVI ELLENŐRZÉSI TERV VÁC VÁROS ÖNKORMÁNYZAT I. Bizonyosságot adó tevékenységek I/1. Bizonyosságot adó tevékenységek az irányító szerv megbízásából [Bkr. 29. (4) bek.] 0.
RészletesebbenJ A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására
J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 4.b. Mutassa be a beruházások, felújítások ellenőrzését!...
TARTALOMJEGYZÉK 1.a. Határozza meg a pénzügyi ellenőrzés fogalmát és célját, valamint mutassa be a vállalati és intézményi belső kontrollrendszer felépítését, funkcióját, helyét a vállalkozás, illetve
RészletesebbenHÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2008-2013 Hatályos: 2008... napjától 1 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormány rendelet
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére
RészletesebbenVáros Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112,113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére
6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:
RészletesebbenCibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármestere ELŐTERJESZTÉS
Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. november 24-i munkaterv szerinti ülésére a 2011. évi belső ellenőrzési terv elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 25-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Belső i terv módosítása Iktatószám: 713-11/2012. A napirend előterjesztője:
RészletesebbenEllenőrzési tervjavaslat évi belső ellenőrzési terv
Makói Kistérség Többcélú Társulása Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja Ellenőrzési tervjavaslat 2014. évi belső ellenőrzési terv Ellenőrzési tervet megalapozó kockázat elemzés címe, időpontja:
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzata és Intézményei évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése
2.sz. melléklet Polgár Város Önkormányzata és Intézményei 2017. évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése Polgár Város Önkormányzata költségvetési szerveinek 2017. évi belső ellenőrzési
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenJAVASLAT A ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA
BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2007. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Simon István Benkó Péter belső ellenőrök Előterjesztő: Dr. Szeles Gábor jegyző Budapest-Csepel
RészletesebbenÉves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről
Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:
RészletesebbenKunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában
Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre
RészletesebbenVáros Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési tervéről
Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenÚTMUTATÓ. II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Számviteli szakügyintéző elágazás. 2011/2012 II. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam
Részletesebben2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA
248/2013.(XII.19.)HÖ. sz. határozattal jóváhagyott 2014. ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzata és Intézményei évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése
Polgár Város Önkormányzata és Intézményei 2018. évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése Polgár Város Önkormányzata költségvetési szerveinek 2018. évi belső ellenőrzési terve folyamat alapú
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenAz ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
RészletesebbenKivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből:
Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2015. november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből: 132/2015.(XI.26.) sz. önkormányzati határozat: Fegyvernek Város Önkormányzat 2016. évi éves ellenőrzési
RészletesebbenKözzététel a helyénvalósági kritériumokról
Közzététel a helyénvalósági kritériumokról a V0846 ellenőrzés-azonosító számú, EL-0999-001/2018. iktatószámú, Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek értékelése című ellenőrzési programhoz
RészletesebbenEllenőrzési és könyvvizsgálati esettanulmányok
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Nappali tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Ellenőrzési és könyvvizsgálati esettanulmányok Tantárgyi útmutató
RészletesebbenRendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu
Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:
RészletesebbenKivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. december 11-ei ülésének jegyzőkönyvéből:
Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. december 11-ei ülésének jegyzőkönyvéből: 190/2014.(XII.1) sz. önkormányzati határozat: Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestületének
RészletesebbenINFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2017. 02. 24. MMK-Informatikai projektellenőr képzés 1 MIR Tartalom: 2-12
RészletesebbenA belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros
A belső ellenőrzési rendszer Dunaújváros 2007 A belső ellenőrzés fogalma A vezetés - leegyszerűsítve - a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Ebben az önszabályozó
RészletesebbenPROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK
Adat és Információvédelmi Mesteriskola MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2018.10.19. Adat és Információvédelmi Mesteriskola 1 MIR Tartalom:
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
Részletesebbena Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére
3. napirend Zalahaláp Község Önkormányzat Polgármesterétől 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4. Szám: 2/162-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 151/2014. (XII.04.)
K I V O N A T a képviselő-testület 2014. december 04-i ülésének jegyzőkönyvéből KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 151/2014. (XII.04.) sz. határozata Belső i terv 2015. évre és a 2015-2019.
RészletesebbenPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. november 13. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Papp Andrea belső ellenőrzési vezető
BUDAPEST XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. november 13. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Papp Andrea belső ellenőrzési vezető Tárgy: Tájékoztató a 2014. évre
RészletesebbenA jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése
A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenDr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2016 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. habil. Zéman Zoltán egyetemi tanár 2016 október Második, átdolgozott kiadás
RészletesebbenElőterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3.
Tárgy: Békés Város Önkormányzata 2015-2019. évi stratégiai ellenőrzési terve, valamint a évi éves ellenőrzési terve Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: Juhos Józsefné belső ellenőr
RészletesebbenBelső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet
Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:
RészletesebbenAZ NHKV ZRT ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE
AZ NHKV ZRT. 2017. ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE Kacsándi László igazgató Biztonsági és Ellenőrzési Igazgatóság Budapest, 2017. október 20. Az ellenőrzési tevékenység szükségszerűsége I. Az NHKV Zrt. feladatai
Részletesebben2018. évi belső ellenőrzési terv
Melléklet a /2017. (XI.23.) határozathoz Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Iktatószám: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozó 2018. évi belső ellenőrzési terv Készült: 2017. november 14. Készítette:
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL SOPRON 2013 A szabályzat célja, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) működési folyamatainak táblázatba foglalt leírását a költségvetési
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenKörmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2011 Másolat - Controlling_2011_tordelt_3_28.indd 1 2011.04.05. 9:39:01 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. Bíró Tibor ISBN
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium
A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási
RészletesebbenÉVES ELLENŐRZÉSI TERV 2018.
VÉP VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV Jelen, évi belső i terv elkészítése a korábbi években elvégzett ei a megállapításai, a Polgármester és a Jegyző tapasztalatai és a évre vonatkozó kockázatelemzés
RészletesebbenHEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.
HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési
RészletesebbenÜzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver
Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver Kassai Eszter kockázatelemzési tanácsadó MÉTP konferencia, 2010. június 10. A kockázat fogalma
RészletesebbenA Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében
A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében 1. Menedzsment controlling rendszer bevezetése 2. Menedzsment controlling folyamatok kockázatelemzése 3. Az AVIR-hez kapcsolódó
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2018. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
Részletesebbendr. Mészáros Miklós jegyző
PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:
RészletesebbenMiért érdemes technológia-transzferben gondolkoznia?
INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK Miért érdemes technológia-transzferben gondolkoznia? Glósz és Társa Kft. 1. Magunkról: Kik vagyunk, mit tudunk, miért kerültünk ide? 2018. Glósz és Társa Kft. 2. oldal
RészletesebbenA CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL
A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer
RészletesebbenBelső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban
Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének
RészletesebbenKockázati tényezők a vállalati adózásban. 2010. szeptember
Kockázati tényezők a vállalati adózásban 2010. szeptember Tartalom A téma aktualitása Adózási kockázatok a vállalati működésben Típusterületek Az adókockázatok aktualitását eredményező külső körülmények
RészletesebbenTeljesítmény és erőforrás controlling
IV. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás controlling 2012/2013 2. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Teljesítmény
RészletesebbenKontrolling és szervezetfejlesztés
Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés
Részletesebbenmely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt
RészletesebbenÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV
ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek az alábbi, egységes tartalommal javasolt elkészíteni Az
RészletesebbenEllenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana
Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Programvezető: dr. Buxbaum Miklós Kombinált képzés: e-learning tananyag és háromnapos tréning
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S Képviselő-testület 2016. december
RészletesebbenRózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.
Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást
RészletesebbenIndoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)
1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés október 29-ei ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom
RészletesebbenHALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Iktatószám: 45/2017 ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS MEDGYESEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2017. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenőrzési terv A belső ellenőrzést a Dél-Békési
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 15-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2016. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ
RészletesebbenFővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út 9-11.
Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2015. 1. oldal, összesen: 10 Az intézmény neve, címe: Az intézmény vezetője: Belső ellenőri álláshellyel
Részletesebben2018. évi belső ellenőrzési terv
Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Piliscsév Iktatószám:... 2017. november 15. 2017. november. A zés célja Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek, valamint a költségvetési szervek belső
RészletesebbenBetekintés a Könyvvizsgálati munkába. Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás
Betekintés a Könyvvizsgálati munkába Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás Könyvvizsgálati munka szakaszai: - megbízás elfogadása, - tervezés, - vizsgálat, - áttekintés, értékelés
RészletesebbenKiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai
Kiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai Herczegh Zsolt igazgató NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Nemzeti Adókonzultáció 2017. szeptember 29. A kiemelt adózói kör jellemzői KAVIG hatáskörébe
RészletesebbenPÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA
IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik
RészletesebbenTapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok a belső ellenőrzési munka minőségének javítására.
Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok a belső ellenőrzési munka minőségének javítására Balkay Attila Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok
Részletesebben2016. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV
2016. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV...../2015. Kgy. sz. határozat 1. számú melléklete Ellenőrzési tervet megalapozó elemzések címei: - 2016. évi belső ellenőri munkaterv (2. számú melléklet) - Kockázatelemzés
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
Részletesebben3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás
RészletesebbenElvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában. Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett
Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában Előadók: Dr. Ladó Judit Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett Amiről szó lesz 1 2 3 4 Elvárási rés megjelenési formái Gyakorlatorientált vizsgálat
RészletesebbenSzóbeli vizsgatevékenység
Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Ellenőrzési ismeretek
RészletesebbenPécsi Többcélú Agglomerációs Társulás tagjainál belső ellenőrzés
Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésének 2015. évi munkaterve 2. számú melléklet I. Intézményellenőrzések 1. Intézmények kockázatelemzés alapján 1.1. Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ 2014.
Részletesebben