Helyi Esélyegyenlőségi Program. Klárafalva Községi Önkormányzat

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Klárafalva Községi Önkormányzat Klárafalva, június 27. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Klárafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a megtárgyalta és elfogadta Klárafalva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a település feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény december 22. napjától hatályos 31. -a alapján a települési önkormányzatoknak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekintetni, szükség esetén felül kell vizsgálni, illetve az esetlegesen adódó új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 64. -a kimondja, hogy a november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó egyedi döntés alapján nyújtott pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az esélyegyenlőség minden nemzet, minden állampolgára számára fontos érték! Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb politikai célja. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami feladat. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Klárafalva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése után bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Klárafalva a 43-as számú fő közlekedési úton, Makótól nyugatra, 13 km-re; Szegedtől 20 km-re, keleti irányban helyezkedik el a Maros folyó bal partján. Klárafalva múltja: A község és környezete ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják a régészeti ásatásokkal feltárt bronzkori település és az avar kori temető is. A falu a honfoglalás óta áll fenn, Varsánytófalu néven ismert a XIII. században, 1256-ban így említi egy adománylevél. A Szent Klára tiszteletére épített templomáról elnevezett falut először 1488-ban egy oklevél említi Klárafalwa néven. (A község 3

4 címerében megtalálható a honfoglaló ősökre utaló lóháton vadászó harcos, mely a Budapesti Nemzeti Múzeumban őrzött, a községben régészeti leletként talált arany nagyszíjvég vadászati jelenetéből származik és az alapításra utaló Szent Klára alak. ) Az évi török hadjáratokban a községi elpusztul, lakosai elmenekülnek ben települt újra Magyarcsanádról származó magyar dohánykertészekkel, akik ebben a térségben meghonosították a dohánytermesztést. A falu mellett elterülő klárafalvi puszta 1801-től báró Gerlicy-család tulajdona és a kukutyini határrészben alapított majorságot. Klárafalva a helyszíne Móra Ferenc Cuci János nem hagyja magát, illetve Szent királyok pogány magyarjai című (régészeti tárgyú) elbeszéléseinek. Klárafalva jelene: A település területe 9,1 km 2, lakóinak száma 530 fő, népsűrűsége a település több egyoldali beépítésű utcája miatt csupán 55,3 fő/km 2. A 2001-ben végzett népszámlálás során a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A településen az említett népszámlálást követően sem találkozhatunk egyetlen nemzetiség megjelenésével, így az esélyegyenlőség szempontjából országosan számos hátránnyal küzdő roma nemzetiség sincs jelen a községben. A településen az összes közműszolgáltatás rendelkezésre áll. Az önkormányzat orvosi rendelőt, védőnői szolgálatot, könyvtárat, kultúrházat és falugondnoki szolgálatot Kübekháza és Ferencszállás községekkel közös önkormányzati hivatalt, Kiszombor és Ferencszállás községgel társulási megállapodás keretében óvodát és szociális ellátó rendszert működtet. A község területének 30%-a erdő, mely zömében a Maros-parton és közelében helyezkedik el. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % 2012 n.a #ÉRTÉK! (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) 2. számú táblázat - Állandó népesség 4

5 fő % nők férfiak összesen nők férfiak összes % 49% 0-2 évesek éves % 49% éves % 52% éves % 54% éves % 43% 65 év feletti % 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya a 0-59 éves korosztályig majdnem fele-fele arányban van. A 60 év fölötti korosztályban viszont egyértelműen növekszik a nők aránya. Ami figyelemre méltó, hogy a 0-17 éves korosztályba tartozók száma 9 fővel több, mint a 60 év feletti korosztály létszáma. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) ,4% ,2% ,5% ,2% ,9% 2012 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.) 5

6 A település öregedési indexe azt mutatja, hogy a település évhez képest elöregedő folyamatot mutat. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje a vizsgált időszakban mindég negatív előjelet mutatott, tehát az elvándorlás a jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, minden közművel ellátott, tömegközlekedéssel a megye- és egyben járási székhely Szeged jól megközelíthető. A településen az önkormányzaton kívül jelentős foglalkoztató nincs, így az itt élők az utazási költségek miatt hátrányos helyzetben vannak a 6

7 munkaerőpiacon. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás egy év kivételével szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. A születések alacsony száma miatt a 2012/2013. nevelési évben, gyermekek hiányában a tagóvodában az önkormányzat már nem indított csoportot. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. 7

8 Célok A helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja Klárafalva Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Klárafalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben, a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, 8

9 - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. 9

10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Klárafalva Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Klárafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg. 10

11 4. (1) A kötelező feladatokat különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodások fenntartásával valósítja meg. A társulási megállapodások keretében, illetve az intézményi keretek nélkül, szakfeladaton ellátott kötelező önkormányzati feladatok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott feladatok közül az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 2. melléklet Társulási megállapodások keretében, illetve az intézményi keretek nélkül, szakfeladaton ellátott kötelező önkormányzati feladatok a, Klárafalva Községi Önkormányzat kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgáló társulási megállapodások aa, óvodai nevelés: Kiszombori Mikrotéség Karátson Emília Napköziotthonos Óvoda székhelye: Kiszombor, József a. u. 19. ab, általános iskolai oktatás: Dózsa György Általános Iskola székhelye: Kiszombor, Óbébai u. 6.. ac, igazgatás: Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 6755 Kübekháza, Petőfi tér 2. ad, belső ellenőrzés: Makói Kistérség Többcélú Társulása, székhelye: Makó, Széchenyi tér 22. ae, szociális ellátás (családsegítés, gyerekjóléti szolgálat, idősek napközbeni ellátása): Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény székhelye: Kiszombor, Szegedi u. 2. af, egészségügy (ügyeleti szolgálat): Makói Kistérség Többcélú Társulása, székhelye: Makó, Széchenyi tér 22. ag, hulladékgazdálkodás: Szeged Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10/11 b, Klárafalva Községi Önkormányzat által intézményi keret nélkül ellátott - szakfeladatok Víztermelés,- kezelés, -ellátás (ellátva: Makó- Térségi Víziközmű Kft-vel) Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése (ellátva: Makó-Térségi Víziközmű Kft-vel) Közutak, hidak alagutak üzemeltetése Szociális étkeztetés (ellátva: Szent Gellért Borházés Étterem Dr. Mihály Zoltán és Fiai Termelő és Kereskedelmi Kfc. megbízásával) 11

12 Zöldterület kezelés Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Sport rekreáció területi igazgatása és szabályozása Közvilágítás (ellátva: EDF-DÉMÁSZ Zrt-vel) Város-, és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatás Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása Háziorvosi alapellátás (ellátva: Medikáció Bt-vel) Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás (ellátva: közalkalmazott foglalkoztatásával) Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás (ellátva: közalkalmazott foglalkoztatásával. Székhely: 6773Klárafalva, Kossuth u. 171., ellátottak számára nyitva álló helyiség: 6773 Klárafalva, Kossuth u ) Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Köztemető-fenntartás és működtetés Finanszírozási műveletek Egyéb közfoglalkoztatás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a fenti feladat és hatásköröket érintő helyi rendeletek alkotása, végrehajtása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Klárafalva Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Klárafalva Község közigazgatási területére. A község 12

13 közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. A feladat elvonással egyidejűleg, de annak mértékét messze meghaladó mértékben, az eddig az önkormányzatoknak átengedett szabad felhasználású források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is elvonásra került az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe történő átirányításukkal. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól az ún. feladatalapú finanszírozás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat évi költségvetése is. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Klárafalva Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Makói Kistérség Többcélú Társulás Társulási Megállapodásának kötelező felülvizsgálatát követően a Társulás már csak az orvosi ügyeleti ellátást és a belsőellenőrzést látja el.) Kiszombor-Ferencszállás-Klárafalva Szociális és Óvodai Társulása azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. A társulás hivatott megoldani a települések által kötelezően ellátandó óvodai nevelést, Klárafalván ellátási hely nélkül. A klárafalvi gyerekek a számára a kötelező óvodai felvételt a kiszombori Karátson Emília Napköziotthonos Óvoda biztosítja. Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alapján jött létre, a Klárafalva, Ferencszállás és a székhely, Kübekháza Községek polgármestereinek, illetve jegyzőjének feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében. A közös hivatal közreműködik az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Klárafalva Ferencszállással alkot egy védőnői és háziorvosi körzetet. Az önkormányzatunk számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a kistelepülések gazdaságosan képtelenek számos kötelező feladatot megszervezni, illetve a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételével a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését érhetik el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Magyar Államkincstár, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az 13

14 esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen is találhatunk a klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő családo(ka)t. A munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok nem élnek, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 201 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Sok otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 22 %-a komfort nélküli, 45%-a szilárd falazattal nem rendelkezik. A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest gazdagabb porta is van, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. A zártkertek a Maros árterében találhatók, melyek egy részén különböző mezőgazdasági termékek előállításával, másik részén erdő műveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs információ. Több hektáros földterülettel 1 nagyobb családi vállalkozás rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 120 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. A 14

15 Mötv. 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Csongrád megyében a munkanélküliségi rátát tekintve a makói térséget (ahová jelenleg Klárafalva tartozik, július 1-től a szegedi munkaügyi központhoz fog tartozni) senki nem előzi meg, a munkanélküliség itt a legmagasabb. Ez Klárafalván is fokozottan jelentkező gond. A rendszerváltás után a helyi Termelőszövetkezet felszámolásra került. Az addig itt, becsületesen dolgozó, fizikai munkát végző, de szakképesítéssel nem rendelkező emberek elhelyezkedési esélyei a nullával lettek egyelőek. Az évek múlásával, életkoruk előre haladásával sokaknak a mai napig is csak a különböző segélyezési formák, alkalmi munkák biztosítanak szerény megélhetést. A 90-es években számos országos nagyvállalat ment tönkre, zárta be kapuit, így a jellemzően Szegedre és a Makóra bejáró dolgozók közül sokan utcára kerültek. Helyben, illetve a közelben munkahely nincs, illetve az utazási költségek térítése miatt a klárafalvi munkavállalók hátrányban vannak a munkaerőpiacon. A makói és szegedi térségben tervezett, indult beruházásról, potenciális munkalehetőségről lehet ugyan hallani, de a településen a foglalkoztatásra érezhető hatást nem gyakorol. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 22 11,0% 37 9,6% ,8% 28 16,2% 50 13,9% ,8% 31 15,0% 53 13,5% ,2% 26 12,3% 49 12,3% 2012 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) 15

16 Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Klárafalván a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). Az önkormányzat részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében indíthatott különböző projekteket pl. utak karbantartására, csapadékvíz-elvezető árkok tisztítására, burkolására számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő fő % 2,7% 2,0% 0,0% 0,0% fő % 2,7% 10,0% 9,4% 10,2% fő % 5,4% 6,0% 5,7% 0,0% fő % 18,9% 16,0% 15,1% 12,2% fő % 24,3% 22,0% 22,6% 18,4% fő % 5,4% 6,0% 13,2% 16,3% fő % 18,9% 14,0% 7,5% 4,1% fő % 10,8% 14,0% 18,9% 26,5% fő % 10,8% 10,0% 5,7% 12,2% fő % 0,0% 0,0% 1,9% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) 16

17 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,7% 40,9% 51,4% ,3% 35,7% 46,7% ,3% 64,5% 69,8% ,5% 46,2% 44,9% 2012 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) 17

18 A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 0 0,0% 1 1,1% ,0% 1 2,3% 1 1,2% ,0% 2 4,7% 2 2,4% ,0% 2 4,2% 2 2,3% 2012 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik szegedi, vagy makói gyárban, összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 3 1,4% 2 1,0% ,7% 2 0,9% 1 0,5% 18

19 Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma nem tekinthető magasnak számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,7% 19 51,4% 17 45,9% ,0% 21 42,0% 28 56,0% ,9% 23 43,4% 29 54,7% ,1% 20 40,8% 26 53,1% ######### ########## ########### ######### ########## ########### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok nem álltak rendelkezésre) A településen az önkormányzati hivatal köti magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében az önkormányzat kevés embert foglalkoztat számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt. 19

20 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 1 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások. Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában 1 Szociális törvény 20

21 a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,7% ,6% ,9% ,8% ,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a évi adatok nem álltak rendelkezésre) A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő fő % ,4% ,4% ,0% ,2% ,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen élők körében állandó és emelkedő jelenség a munkanélküliség számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben Foglalkoztatást helyettesítő részesülők támogatás (álláskeresési év Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő évesek munkanélküliek fő %-ában %-ában , , , , , , febr Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 22

23 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A klárafalvi lakosok jellemzően saját tulajdonú családi házaikban élnek. A 201 házból kb. 10 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen nincs sem bérlakás sem szociális lakásállomány. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. komfort nélküli lakások a száma és aránya nem szegregált lakóterületeken szilárd falazattal nem rendelkező lakások száma és aránya a nem szegregált lakóterületeken ,3 45 A lakhatás tekintetében említést érdemel, hogy a településen magasnak mondható a komfortnélküli lakások aránya, az összes lakóingatlan 22%-a ilyen, illetve a lakások 45%-a nem rendelkezik szilárd falazattal, ami egy belvizes időszak esetén sok ingatlan tulajdonosnak okozhat problémát számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási adósságcsökkentési támogatásban részesítettek támogatásban részesülők száma száma n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar 23

24 A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. A táblázatból látható, hogy a községben a vizsgált időszakban megkétszereződött az ellátásra jogosultak száma. Az ellátás természetben történő folyósítása közmű szolgáltatónak utalja a támogatást az önkormányzat a védett fogyasztói státusz kérelmezésével együtt több családot mentett meg a közmű szolgáltatásból való kizárástól. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Klárafalván szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek, így ezzel kapcsolatos adatok és megoldásra váró problémaként sem jelentkeznek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény célja: a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. 24

25 152. (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett év háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki Ferencszállás községgel. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a makói, illetve szegedi szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító, illetve az önkormányzat által működtetett falugondnoki szolgálat is igénybe vehető. A vegyes praxis székhelye Ferencszálláson található. A településen orvosi ellátás változó rendelési időben a hét négy napján elérhető. Gyógyszer kiváltás gyógyszertár hiányában a 2 km távolságban lévő Ferencszálláson lehetséges. A falugondnoki szolgálat ebben az esetben is igényelhető. A településen célzott korosztályok számára különböző szűrővizsgálatokat szervez az önkormányzat, például mammográfiai szűrést, csontsűrűség vizsgálatot, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt távoli helyekre utazni. Biztos, hogy sokkal kevesebben vennének részt a szűrővizsgálaton, ha ezért utazni kellene. Sajnálatos, hogy a hosszú évtizedeken keresztül szintén helybe érkező tüdőszűrő mára megszűnt. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, által rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves és a 3-6 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával helyben történik évi CLIV törvény az egészségügyről 25

26 Az önkormányzat két éve, felmenő rendszerrel bevezette az érintett korosztály részére az ingyenes méhnyak-rák elleni védőoltást. Az orvosi rendelő épülete nincs akadálymentesítve. Ennek a megoldása az épület jellege miatt - a jelentős átalakítási munka és a központi költségvetésből érkező forrás hiányában - az önkormányzat számára komoly probléma. A településen szerencsére alacsony a mozgásukban korlátozottak száma, de az ő érdekeiket is figyelembe véve az önkormányzat rövid távon meg kívánja ezt a problémát szüntetni. Szociális alapszolgáltatást: (pl. falugondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Néhány esetben kellett felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy vegyék igénybe legalább a szociális étkeztetést, mert csak így jutottak rendszeres meleg ételhez. Többeknek fizikai állapota, betegsége miatt a főzés nem megoldott. Némely esetben hanyagsága miatt a főzéssel nem foglalkozó, elhanyagolt, alkoholizáló személyről beszélhetünk. Őket igyekeznek a szociális munkával foglalkozók feltérképezni számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. Ebből január 1. napját követően csak a méltányossági alapon történő megállapítás tartozik a helyi jegyző hatáskörébe, a többi jogcím esetén a járási hivatal rendelkezik hatáskörrel. Az esélyegyenlőséget, az ellátáshoz való hozzáférést, igénylést a településen hetente kétszer ügyfélfogadást tartó járási hivatal ügysegédje biztosítja. 26