Komposztáljunk! aktívan hozzájárulva környezetünk védelméhez

Átírás

1 Komposztáljunk! aktívan hozzájárulva környezetünk védelméhez A kiadvány Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Komposztálási Programjának keretében készült.

2 VÁLTOZTASSUK MEG SZOKÁSAINKAT! Ma már köztudott, hogy az emberiség jelenlegi életmódjával fenntarthatatlan mér tékben terheli környezetét, ezért min den egyes embernek új életvitelt kell kialakítania, a fogyasztás, az energiahasználat és a környezetterhelés nagymértékû csökkentésével. Ez csak úgy lehetséges, ha a környezettudatosság mindennapi döntéseink, életünk alapelemévé válik. Folyamatosan tudatában kell lennünk, hogy minden kikapcsolt elektromos készülék, minden autó helyett gyalog megtett méter, minden csepp el nem pazarolt ivóvíz, és minden gramm a talajba visszajuttatott tápanyag a magunk és gyermekeink jövôjéért folytatott küzdelem fontos része! Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ezzel a ki advánnyal elsôsorban azoknak szeretne segítséget nyújtani, akiknek megvan a le he tôségük az otthonukban keletkezô zöld javak kertjükben történô helyi komposztálásához és elszánták magukat a változtatásra. Mottó A zöldhulladék nem sze mét, megfe lelôen kezelve értékes anyaggá vá lik, ezért helyesebb zöld ja vakként em le getni, hozzájárulva egy út tal egész gon dolkodásmódunk kör nyezet tudatossá formálásához! ELINDULT A III. KERÜLETI KOMPOSZ TÁLÁSI PROGRAM A tapasztalatok alapján kerületünkben a magánembereknél nagy mennyiségben ke let kezô zöld javak jelentôs része, 50-60%-a a kommunális hulladékba ke rül, éssze rûtlenül növelve a hulladék mennyi - ségét, feleslegesen terhelve a kör nyezetünket. Igen elterjedt (kb %) az egészség- és környezetkárosító égetés is. Sajnálatos és megszüntetendô megoldás a kerti zöldhulladék eltüntetésére az illegális lerakás erdôszélre, közterületekre (kb. 10 %), amely indokolatlan és jelentôs terhet jelent az önkormányzat, illetve más kezelôk számára % 50-60% 10% a kommunális hulladékba keveredik illegálisan helyezik el elégetik, egészség- és környezetkárosító módon Ez egy igen kedvezôtlen, fenntarthatatlan helyzet, amin mielôbb vál toztatni kell! Önkormányzatunk elkészítette a ke rület kom posztálási programját, amelynek fontos ele me a lakossági házikomposztálás ösz tön zése. Legfontosabb célok: Környezetünk védelme, a kommunális hulladék mennyiségének csökkentése, egy ide jûleg a hulladékégetôbe, vagy hul la déklerakóra kerülô szerves anyag mennyiségének csökkentésével A keletkezô zöldhulladék helyben tar tá sa és kör nyezettudatos kezelése, vagyis az értékes tápanyagok visszajuttatá sa a tal ajba Az egészség- és környezetkárosító a varégetés megszüntetése, ezáltal a lakosság egészségének és közérzetének javítása Energia-megtakarítás a közúti szállítás mér tékének csökkentésével A zöldhulladék közterületre és erdôkbe történô, illegális elhelyezésének visszaszorítása A környezettudatos szemléletmód fejlesz tése Ezek megvalósítását jelen kiadványunk révén, a nélkülözhetetlen, alapvetô szakismeretek átadásával kívánjuk elôsegíteni. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kerület komposztálási programjának másik lényeges eleme az oktatási-nevelési intézmények komposztálásának és a megfelelô ismeretanyag tananyagba történô beillesztésének ösztönzése, mivel bizonyítottan ez a leghatékonyabb módja a társadalmi szemlélet megváltoztatásának. Ezt a munkát 2008-tól elindítottuk. 2 3

3 KOMPOSZTÁLNI TERMÉSZETESEN A komposztálás nem más, mint mesterséges humuszgyártás. A természetben, az erdôben a lehulló leveleket, az elszáradó növényeket senki sem szedi össze, helyben maradnak, szépen lassan lebomlanak és táplálják az élôvilág további nemzedékeit (ezt ne vezzük természeti körforgásnak). Ezzel szemben kertjeinkben mesterségesen épít jük fel az élôvilágot: olyan növényeket ültetünk, amelyek gondozás nélkül nem tudnának ilyen kis élôhelyen együtt élni. Növésüket folyton korlátozzuk, ezért kihúzunk, levágunk, kiásunk növényeket, ôsszel összegyûjtjük a lehulló leveleket, aminek következtében mindezek a zöld javak (fontos, hogy többé ne hívjuk ezeket zöldhulladéknak!) nem tudnak maguktól, segítség nélkül hasznosulni és visszakerülni a körforgásba. A környezettudatos kertész kis odafigyeléssel megtanulhatja, hogyan lehet legmegfelelôbben visszajuttatni ezeket az értékes anyagokat a talajba. Ennek a tevékenységnek a neve: komposztálás. Valójában magát a komposztálást nem is az ember végzi, hanem a talajban élô mikroorganizmusok, gombák, férgek, giliszták stb. Amikor azt mondjuk, hogy komposztálunk, akkor tulajdonképpen csak ezek nek a hasznos élôlényeknek az ideális életfeltételeit biztosítjuk. Ha nem vagyunk elég tudatosak és nem komposztálunk, hanem elégetjük, vagy a kukába dobjuk a zöld javakat, akkor elvesszük a tápanyagot a talajtól és a növényeinktôl, amelyek ezáltal rosszabbul fejlôdnek, könnyebben megbetegszenek és nem utolsó sorban feleslegesen terheljük, szennyezzük a környezetünket. A házi komposztálás jelentôsége napjainkban: A háztartásban és a kertben keletkezô szerves eredetû hulladékokban lévô tápanyagok visszajuttatása az egyre jobban leromló talajba A környezetszennyezô avarégetés megszüntetése Az éghajlatváltozást okozó ún. üvegházhatású gáz, a CO 2 hosszú ideig történô megkötése a talajban A háztartásokban keletkezô ún. kommunális hulladék mennyiségének jelentôs (~30%-os) csökkentése A lebomló szerves anyag az egyik leg nagyobb problémát okozó háztartási hulladék-összetevô, ezért beke rülésének megakadályozásával sok kal biztonságosabbá válnak a hul la déklerakók és lassabban is telnek meg. Mivel a másik lehetôséget, a hulladékégetést is jelentôsen meg drágítja a komposztálható anyagok magas aránya, csak a komposztálás jelenthet megfelelô megoldást. A komposzt a kertekbe ajánlható legjobb talajjavító, mert: a komposztban lévô humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni, növeli a növények betegségekkel, kártevôkkel szembeni ellenálló képességét, általa nô a talaj biológiai aktivitása, termékenysége, a gyorsan kioldódó mûtrágyával szemben (ami a talajvizet is szennyezi!) lehetôvé teszi a különbözô tápanyagok folyamatos felvételét a növények számára, a kiskertekben a mûtrágyával, istállótrágyával szemben, a komposztot nem lehet túladagolni, javítja a talaj szerkezetét, ami se gíti a levegôzését, akadályozza a betömörödését, könnyíti a talaj-munkákat, vízmegkötô képessége következtében javul a talaj vízháztartása, kevesebbet kell öntözni, sötét színe segíti a talaj felmelegedését, ezért tavasszal gyorsabb a csírázás. 4 5

4 KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK A házi komposztálásnak két alaptípusát szoktuk megkülönböztetni: lombkomposztálás: Nagyon egyszerû, nem mun kaigényes folyamat. Az ôszi avart összehordjuk a kert fél re esô ré szé ben egy kupacba, vagy kom posz tá lókeretbe, hálóba, ezután nincs semmi dol gunk, csak várjuk, hogy a folyamat lezajlódjon. A lomb így önmagában alap vetôen lassabban korhad, kom posztálódik, mint fûnyesedékkel, kony hai zöld javakkal stb. keverve, de idôtartama nagymértékben függ a be lekerülô levé lfajtáktól is. (Pl. a gyü mölcsfák, juhar, nyír, fûzfa komposztálódása 0,5-1,5 évig tart, míg a platán, tölgy, dió, vadgesztenye levelének komposztálódása 2-4 évig is tarthat). Minden falevél, még a dió levele is komposz tálható, a belôle készülô komposzt sem ártalmas ezzel eloszlattunk egy el ter jedt tévhitet is! A kizárólag lombból készített komposzt valamivel kevesebb tápanyagot tartalmaz, mint a vegyes komposzt, ennek ellenére kitûnô talajjavító anyag. vegyes komposztálás: Ez sem bonyolult, könnyen elsajátítható eljárás, csak egy kicsivel több odafigyelést és munkát igé nyel a kertésztôl, fôleg tavasztól ôszig. Elô nye, hogy általa az összes keletkezô zöld javainkat megfelelôen kezelhetjük, valamint hogy munkánk gyümölcseként sok és nagyon értékes komposztra teszünk szert. Aki elhatározza, hogy ezentúl kom posztálni fog kertjében fon tos, hogy néhány dolgot elôre átgondoljon, néhány döntést meg hozzon. A következô oldalak ép pen ehhez nyújtanak segítséget. MI SZÜKSÉGES A KOMPOSZTÁLÁSHOZ 1. Komposztálható szerves anyag Mindennapi tevékenységeink során nagyon sok hulladék képzôdik a háztartásban. Meg kell tanulnunk kiválasztani ezek közül a komposztálhatóakat. Mi kerülhet a komposztálóba? A kertbôl: levágott fû, szalma, kihúzott gyomok (felmagzás, de még inkább virágzás elôtt), elszáradt (nem beteg) növények, gallyak és ágak (aprítva), kiegyelt palánták, lehullott gyümölcsök, falevél, avar, faforgács, fûrészpor. A konyhából: zöldség- és gyümölcshulladékok, kávézacc, használt teafû és te afilter, tojáshéj (jól összezúzva), kenyérmorzsa és kisebb kenyérdarabok odafigyelve, hogy mindezek soha sem a komposzt tetején legyenek. A háztartásból: hervadt virág a vázából, vizével együtt, régi virágföld, szobanövény levágott részei és elszáradt levelei, növényevô kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt. Kis mennyiségben: fahamu, toll, szôr, jól felaprított papír (ha nincs színezve és nincs rajta nyomdafesték), valamint gyapjú-, pamut- és lenvászon (kicsi darabokra felvágva). Mi nem kerülhet a komposztálóba? A kertbôl: felmagzott, illetve rövidesen felmagzó gyomok, fertôzött növényi részek, nagy forgalmú utak közvetlen közelébôl származó fû, falevél stb. A konyhából: ételmaradék, hús, csont, szintetikus, illetve gyakorlatilag nem lebom ló anyagok (mûanyagok, üveg, cserép, fémek), használt sütôzsiradék. A háztartásból: festék, lakk, olaj és zsírma radékok, veszélyes és ma gas ne hézfémtartalmú anyagok (vegy szer, elem, por szívó gyûjtôzsákja, ak ku mulátor stb.), húsevô állatok alól szár mazó alom. 6 7

5 2. Megfelelô hely A komposztálás számára ideális hely kert ünkben: félreesô helyen lévô, jó vízelvezetésû, árnyékos, szabad földterület, ahol a komposztunk körben hozzáférhetô, va lamint elegendô hely van a komposzt szétszedéséhez, rostálásához is. 3. Komposztáló tartály Amennyiben nem az ún. prizmás kupacban történô komposztálást alkalmazzuk, legalább két tartályra van szük ségünk, mert az egyik mindig pihen, a másik dolgozik. Két lehetôségünk van, vagy barkácsolunk magunknak, vagy vásárolunk va la milyen a kereskedelemben kapható tar tályt, keretet, vagy hálót. Léteznek fa, kezelt fa, horganyzott acél és mûanyag szerkezetek, amelyeknek élettartama, kezelhetôsége, esz té tikuma és ára igen változó. Mivel nem vagyunk egyformák, a választáshoz nincsen mindenki számára egyformán megfelelô ja vaslat. Legjobb, ha a kezdô komposztáló egy tar tósabb, számára esztétikus megjelenésû tartályt választ. A kiválasztásnál gyôzôdjünk meg róla, hogy kom posztáló tartályunk alul, a föld felé nyitott legyen, hogy a talajban élô élôlények hozzáférhessenek. Fontos szempont, hogy jól levegôzzön (áttört legyen az oldalfala), szükség ese tén lefedhetô, viszonylag könnyen szétszedhetô és újra összerakható legyen. A számunkra szükséges komposztáló-tartályok száma elsôsorban a kert méretétôl, a növényállomány összetételétôl és a család létszámától függ. A tapasztalatok szerint: egy családi házban élô 4 tagú család, négyszögöl alapterületû kertjébe 2-3 da rab literes komposztáló tartály használatával tudja a megtermelt zöld javait teljes mértékben, helyben hasznosítani. Érdemes indulásnál két tartályt beszerezni, majd, ha kevésnek bizonyul, további(aka)t ké szíteni, vagy venni. 4. Néhány egyszerû eszköz és kerti szer szám Konyhai szelektív gyûjtôedény; met szôolló; aprító gép; kisbalta; vasvilla; öntözôkanna; locsolótömlô; textil-, vagy jutazsák; lapát; talicska; vödör; ásó; gereblye; rosta. Azt, hogy az egyes eszközök mi lyen konkrét tevékenységekhez szükségesek, a kö vetkezô oldalon, komposztálás lé péseinek leírásánál fejtjük ki. A KOMPOSZTÁLÁS LÉPÉSEI ÉS A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 1. Gyûjtés A konyhai zöld javaink külön gyûjtéséhez használjunk egy megfelelô nagyságú tárolóedényt, lehetôleg fedô vel, amit nyáron ajánlatos naponta, télen hetente a komposztáló-edénybe üríteni. A kertben keletkezô zöld javakat hagyo mányos módon össze gyûjtjük (a vart összege reb lyézzük, a kihúzgált gyomokat vödörbe rakj uk stb.) és megfelelô rétegzéssel rakhat juk egybôl a komposztáló edényzetbe. Ha egyféle anyagból (pl. gallyakból) túl sok keletkezett egyszerre, ér demes a kom posztálónk közelében külön kupacban gyûj teni, ahonnan a többi összetevôhöz meg felelô arányban keverve tudjuk majd felhasználni. 2. Aprítás Fontos, hogy a szerves anyagok különösen a fás részek lebomlását ap rítással elôsegítsük. Az aprítás tör ténhet gyûjtéskor és a komposztálóba helyezéskor egyaránt. Kisebb mennyiségû és átmérôjû ágakat metszôollóval, fej szével aprítsunk, nagyobb mennyiségû és átmérôjû anyagot inkább elektromos aprítóval érdemes összevágni, vagy roncsolni. 3. A komposztáló feltöltése Alulra tegyünk cm vastagon va la milyen durva anyagot, például fa aprítékot, hogy a le vegôzést alulról is biztosítsuk. Erre, ha már van kész, vagy félig kész komposztunk abból érdemes egy vékony (4-5 cmes) réteget teríteni a folyamat gyorsabb elindítása érdekében. Innentôl felváltva rakjuk a konyhai és kerti különbözô szerves anyagokat a komposztra, odafigyelve arra, hogy a zöldebb és nedvesebb rétegekre mindig szárazabb, fásabb növényi részek ke rüljenek. Ôsszel a lehulló leveleket lehetôleg frissen tegyük a komposztra, mert, ha ki szá radnak, sokkal nehezebben komposztálódnak. 4. Keverés A komposztálódás folyamata gyorsabban és tö kéletesebben zajlik, ha komposztunkat tavasztól ôszig 6-8 hetente megkeverve átrakjuk, va gyis a vasvillával, ásóval, lapáttal szétszedett komposztot kicsit odébb újra összerakjuk. Ez kétség kívül fárasztó és idôigényes munka, de lényegesen lerövidítheti a komposzt-képzôdés folyamatát (6-9 hónap). Ha erre nincs elég idônk és erônk, akkor is végezhetjük a vegyes komposztálást, de így legalább egy teljes évig tart komposztunk elkészülése és a külsô cm-es rész egyáltalán nem, egy további ré teg pedig csak félig komposztálódik. A lusta komposztálóknak ezért áll ren delkezésére mindig bôven olyan anyag, amivel be tudják indítani újabb kom poszthalmunk érését. 8 9

6 5. Megfelelô nedvesség- és oxigéntartalom bizt os í t á s a A komposztban mindig egyszerre zajlik kor hadás és rothadás, de törekednünk kell arra, hogy a rothadás aránya a lehetô legkisebb legyen. Vízre szükség van mindkét folyamathoz, de ha túl sok van belôle, kiszorítja a levegôt, ami a rothadásnak kedvez, értéktelenebb anya got elôállítva, kel lemetlen szagú gázok felszabadulása mellett. Ha megfelelôen alakítottuk ki komposztálónkat és a külsô körülmények is ideálisak, akkor túlnyomó részben korhadási folyamatok fognak zajlani a komposztban, ráadásul igen gyorsan. Száraz, meleg nyarakon hazánkban gyakran szükség lehet a komposztunk megöntözésére (locsolókannával, vagy locsolótömlôvel), hiszen a nedvesség nélkülözhetetlen a komposztálást végzô élôlények számára. Sokkal ritkább a mi éghajlatunkon, de elô for dulhat, hogy a sok csapadék túlnedvesíti kom posztunkat és ezáltal kedvezôtlen fo lyamatokat in dít el (oxigén hiányában fellépô rothadás). Ez ellen a komposzt takarásával (textil-, vagy juta zsák), esetleg szétszedésével és átrakásával védekezhetünk. 6. Felhasználás A kész komposzt azonnal kiteríthetjük bokraink alá, fáink tövébe. Az ún. friss komposztot amely gyorsan leadja magas tápanyagtartalmát csak a talaj felszínén használjuk, míg az érett komposztot amely lassabban hat beáshatjuk veteményesünkbe, rostálás után talicska, vödör, lapát és gereblye segítségével teríthetjük a fûre, vagy földdel elkeverve használhatjuk cserepes és balkonnövények ültetéséhez. Természetesen a kaszálékot, és az ág nyesedéket egy egyszerû aprítási folyamat után fel lehet használni, közvetlenül talaj takaróként is. Ezt a te vékenységet mul csolás -nak hívjuk és a kom posztálás egyik fajtájának tekinthetô. A KOMPOSZTÁLÁSNÁL LEGGYAKRABBAN MEGFIGYELHETÔ RENDELLENESSÉGEK, AZOK OKAI ÉS KEZELÉSÜK Miért? Mi az oka? Mit tehetünk a megfelelô folyamatok helyreállításáért, illetve beindításáért? A komposzt állapota / problémája: Ellenôrizze a nedvességtartalmat (túl száraz, vagy túl nedves az anyag). Aprítsa fel a nyers anyagokat, elsôsorban a fás részeket Szórjon a komposzt közé földet, érett, vagy félig érett komposztot, esetleg adjon a komposzthoz a folyamatok beindítására, serkentésére szolgáló adalékanyagot (pl. kerti föld, csalán-, vagy feketenadálytô kivonat) kis mennyiségben A komposztálást végzô élôlények számára nem biztosítottak a megfelelô körülmények. A komposztálás folyamata nem, vagy csak nagyon lassan indul be! Javasolt a komposzt átrakása, további fûnyesedékkel, konyhai hulladékkal való keverése A nagyobb darabokat fel kell aprítani (max. 5 cm-es darabokra) A fás anyag aránya túl nagy a komposztban, illetve a fás részek túl nagy darabokban kerültek az anyagba. A korhadás folyamata, a fás részek komposztálódása elhúzódik! Át kell rakni, száraz anyagok (fanyesedék, szalma, száraz levél) hozzáadagolásával Egy ideig a nedvesség bejutását meg kell akadályozni, vagyis a csapadéktól takarással meg kell védeni, de ügyelnünk kell a jó szellôzés biztosítására is A komposzt túl nedves, ezért oxigénhiány lépett fel benne, ami a korhadással szemben a rothadás folyamatának kedvez A komposztálónak kellemetlen rothadó szaga van, esetleg mellette csurgalékvíz is megjelent A friss konyhai hulladékot mindig fedje be vékonyan fanyesedékkel, lombbal, szalmával, földdel, vagy félig érett komposzttal A komposztra tett gyümölcsrészek erjedése, során nedves, cukortartalmú anyagok keletkeznek, amik vonzzák a rovarokat Sok muslica és/vagy légy jelent meg a komposztáló körül Nincs tennivaló. Csak akkor jelentene problémát, ha C fölé emelkedik a hômérséklet, ami a házi komposztálásnál nem fordulhat elô (Ipari komposztálásnál locsolással hûtik a kedvezôtlenül felmelegedett komposztot) Ezután fokozottan érdemes figyelni a nedvességtartalom alakulására, mert az erôs párolgás következtében túlzottan kiszáradhat a komposzt Füstöl a komposzt A komposztban magasra szökött a hômérséklet és a vízgôz kicsapódik. A hôt a mikro organizmusok tevékenysége termeli. A házi komposzt belsejében átrakás után, viszonylag rövid ideig tart a kedvezô C-os hômérséklet Örüljünk, hogy komposztunk egészségesen mûködik, minden bizonnyal hamarosan kitûnô talajjavító anyag birtokában leszünk. Ezeknek a lényeknek komposztanyagaink táplálékot és élôhelyet is jelentenek egyben. Jelenlétük nagyobb számban is normális, sôt kedvezô a komposztképzés folyamatában Rengeteg a giliszta, vagy a hangya a komposztban 10 11

7 Még néhány praktikus tanács: Mielôtt elkezdünk komposztálni, érdemes a szomszédokat tájékoztatni errôl. Ha némi idôt rászánva elmondjuk, mit, miért és hogyan fogunk csinálni, elôre eloszlathatjuk az esetleges aggodalmat, és lehet, hogy ôk is kedvet kapnak a komposztáláshoz. A komposzt felhasználása elôtt érdemes egy egyszerû vizsgálattal (zsázsateszttel) megállapítanunk, hogy ún. friss, vagy inkább érett komposztunk van-e: Egy lapos tálkát töltsünk meg komposzttal és vessünk bele, egyenletesen, gyorsan csírázó zsázsamagot. Néhány napig gon dos kodjunk nedvesen tartásáról. Ha 4-5 nap múlva egyenletesen kelnek ki a magok, akkor érett komposztunk van. Ha csak foltokban vagy más rendellenes módon (pl. a levelek mintha megégtek volna) akkor friss komposztunk van. Az éretlen komposztban a magok nem, vagy csak lassabban csíráznak, a levelek sárgák, vagy barnák, a gyökerek vékonyak lesznek. A teszt elvégzése után a szépen kicsírázott 7 napos zsázsát ollóval learathatjuk és finom uzsonnát készíthetünk belôle túróval, tejföllel, kevés citromlével összekeverve és kenyérre kenve. Hasznos honlapok, elérhetôségek: A III. kerületi komposztálási programról és további környezetvédelmi témákról tájékozódhat a honlapon. Felvilágosítást ben a somloi.viktoria@obuda.hu címen lehet kérni. A kom posztálással kapcsolatosan sok hasznos ismeretet szerezhetünk az alábbi honlapokról: felelôs kiadó: Óbuda Békásmegyer Önkor mányzata 1033 Budapest, Fô tér 3. felelôs szer kesztô: Szabó Magdolna, alpolgármester összeállította: Somlói Viktória, önkormányzati fô tanácsadó szakmailag lektorálta: Ruepp-Vargay Mária, komposztálási szakértô felhasznált iro dalom: Öko-Fórum Alapítvány kiadványai, Kör nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Hogyan komposztáljunk? fotók: istock.com grafika, nyomdai elô készítés, nyomdai mun kák: Gallai Fivérek Bt. példányszám: 1000 kiadás éve: 2009 A kiadvány környezetbarát papírból készült.