Csavarga Rózsa. Belső szín térkép. Belső Tárlat sorozat

Átírás

1 Csavarga Rózsa Belső szín térkép Belső Tárlat sorozat 1

2 fém idő erő azonosulás biztonság unalom közömbösség puritán köztes éberség világosság figyelem béke víz mélység tér nyugodt Tartalomjegyzék 1 Előszó 3 Bevezető 6 Szubjektív értelmezések 9 Beszélgetés a színekről 141 Utószó 143 Kreditek Színasszociációk a poszteren 4 kedély mozgás fény-árnyék polaritás vég anyag virág egyensúly elfogadás oldottság ritmus öröm tarka szellem másság kontraszt vidámság pártatlanság hatóság végtelen gyász kívülállóság növény üresség végesség harmónia remény design bezártság megújulás higiénia kezdet 8 megadás egyenrangúság 2 Anyag Minőség 1 Hangulat A szín mint anyag Natúr 27 A natúr szín 28 SOTE 30 SOTE 32 BME-ELTE 34 Premed Pharma Irodaház Szürke 39 A szürke szín 40 BME-ELTE 42 SOTE 44 SOTE csend kiegyenlítődés élénk nyitott változatos végletes dinamikus kreativitás semleges natúr stabil természetesség életerő nehéz nyugtató éretlen termékenység szabadság ráció levegő alázat lehetőség befogadó tiszta friss semleges rejtőzködő eleven hideg viszály sugárzó határtalan vidám földerő agresszió félelem aktív sejtelmes kiterjedő intellektus Témakör ábra a boritóbelsőn passzív tudat igazság levegő önuralom magasság racionalitás veszély nemes szomorú diplomácia bölcsesség változás gazdag mágneses tekintély ragyogó tömör sűrű meleg királyi melankolikus bűnbánat intuíció biztos tudatalatti 6 gondolkodás hatalom babonaság bőség titok Nap minőség hatalom nyugtalanító aktivizáló szentség érték kiválóság bánat erőszak reprezentáció újjászületés ünnep 1 isteni erő gondoskodás biztonság menny elvonultság szenvedély kommunista lélek érzelem szenvedély misztikum mindenség alázat tiltakozás univerzum akarat öröklét élelem vas állat konzervatív fa vágy földanyag szerelem tűz vér A szín mint hangulat A fekete, a fehér és a fekete-fehér 49 A fekete, a fehér és a fekete-fehér színek 50 Hunguest Rt. Székház 52 MOM Kultúrális Központ 54 MOM Kultúrális Központ 56 Waberer s Irodaház 58 Monte Carlo Casino 60 Sziráczky Divatszalon 62 MOM Kultúrális Központ Zöld 67 A zöld szín 68 Újpalotai Körzeti Gyermekorvosi Rendelő 70 Újpalotai Körzeti Gyermekorvosi Rendelő 72 Présház utcai magánlakás 74 Kormányzati Rezidencia Kék 79 A kék szín 80 MOM Kultúrális Központ 82 Volán Irodaház 84 BME-ELTE Lila 89 A lila szín 90 MOM Kultúrális Központ 92 Présház utcai magánlakás 94 Présház utcai magánlakás Színes 99 A színes 100 MOM Kultúrális Központ 102 Kékfestő utcai magánlakás Vörös 107 A vörös szín 108 Parlament Bethlen szalon 110 Kormányzati Rezidencia 112 Boom & Brass Étterem és Bár 114 MOM Kultúrális Központ 116 SOTE 118 Normafa utcai magánlakás A szín mint hangulat Barna 123 A barna szín 124 Boom & Brass Étterem és Bár 126 MOM Kultúrális Központ Arany 131 A arany szín 132 Monte Carlo Casino 64 Boom & Brass Étterem és Bár 66 Kormányzati Rezidencia 68 Normafa utcai magánlakás Előszó Belső Tárlat sorozat Belső szín térkép Pomáz 2014 Jelen tanulmány egy személyes összefoglaló, amely szavakba önti a hosszú évek alatt gyakorlatban alkalmazott építészeti elveimet. A megfogalmazott gondolataim az aktuális tervezői látásmódomat tükrözik. A könyv azokhoz szól, akik e színes virtuális világ szemlélése helyett látni akarnak, észlelés helyett érteni a teret, amely körülöttünk van. A saját példák bemutatásánál fontosabb az a látásmód, amellyel egy belsőépítész betöltheti a teret, társa lehet az építésznek, Belső Tárlat sorozat 9. könyv iparművésznek. Ezzel az összeállítással kívánok köszönetet mondani azoknak, akikkel együtt, akik által megvalósultak e munkák. Köszönet Horváth Gábornak, hogy megosztotta velem részletesen kidolgozott színtani gyűjtését és szemléletét, Szentgyörgyi Dianának, aki a könyv írása közben beszélgetőtársam volt, és köszönöm Turcsány Péternek, a Kráter Kiadó alapítójának az ötletét, bizalmát és támogatását. Továbbá szeretném megköszönni családomnak a nagyvonalú segítségét. CSAVARGA RÓZSA 3 4

3 Belső Tárlat sorozat Belső szín térkép Bevezető Ha ez a kiadvány eddigi munkáim katalógusa lenne, akkor kronológia szerint kellene haladnom, vagy legalábbis egy olyan szisztéma szerint, amely szétválasztja a középületeket a lakóépületektől és a közéleti helyszínektől. Belsőépítészként és tervezőművészként szeretném közreadni a saját szemszögem szerint kialakított, hosszú évek alatt megfogalmazódott színközpontú tervezési rendszeremet. Összefoglalva eddigi munkáimat, szubjektív színpalettán kívánom bemutatni az elmúlt évtizedek alatt szerzett tapasztalataimat. Belső színtérképem megértésében munkáim leírása mellett beszélgetés formájában egy hosszabb szöveg és egy személyes szómagyarázat is segít. A megvalósult terveimről készített és színek alapján rendezett fotóválogatás kérdések mentén halad. Arra kerestem a választ, hogy miképpen befolyásolják a színészlelést az anyag, az idő és a tér kölcsönhatásai. Továbbá arra, hogyan határozzák meg az anyagok egyes tulajdonságai azok színét, illetve milyen színbeli módosulásokat lehet elérni megmunkálásukkal. Milyen az összefüggés az anyagok minősége és a tér hangulata között? Hogyan képesek az egyes színek módosítani a teret és ezáltal hatni közérzetünkre? Ezek a kérdések minden új munka tervezésekor felmerülnek bennem, s amelyekre eleinte intuitívan feleltem, ám mára nagyon tudatosan válaszolok: a tér funkciójának behatárolásával, az anyagok és a színek kiválasztásával és mennyiségi felhasználásukkal. Döntéseim függetlenek a gyorsan változó trendektől. 6

4 Az épülethez és a funkcióhoz illően választom az anyagokat, általuk a színeket, és ezek segítségével építem fel a teret és alakítok ki egy hangulatot. Az anyagokat mindig tulajdonságaiknak megfelelően használom fel, természetes színükkel komponálva a teret. Az anyagok ismeretén alapuló szemlélet többek között arra tanított, hogy a kemény és lágy matériák nem használhatók fel ugyanarra a célra, továbbá, hogy az ellentétes tulajdonságú anyagok nem felcserélhetőek, noha ezt mégis gyakran megteszik designerek divatból, vagy egy meglepő, nem szokványos hatás kedvéért, szembeszállva a használhatósággal. Ez a meggyőződés részemről nem konzervativizmus vagy bátortalanság : egyszerűen csak az anyag karakterét követem, természetes létét, adottságait használom ki, a funkcionalitásra törekedve. A pazarlás helyett a hangulati és minőségi egység megteremtésén dolgozom. A megvalósult tervek fotói mellett ezért mutatok be többek között anyagminta részleteket is. Meglepő vizuális hatások érhetők el az újabb és egyre kifinomultabb technológiákkal, melyek új felületi megmunkálással az ismert kő, fa, textília, üveg és egyéb felületeket képesek módosítani, sőt új tulajdonságokkal felruházni. Ezekkel a felszíni átalakításokkal képzőművészeti látvány érhető el. Az így kapott egyéni mintázatú és felépítésű anyagok új térkompozíciókat, hangulatokat képesek előállítani, anélkül, hogy ellentmondanának az anyag és a tervezett tér funkcióinak. Megfogalmazom, mit jelent a téri egyensúly, vagyis miként válik meghatározóvá a színek és az anyagok megjelenése a térben. Ha nem használok például direkt színeket annak érdekében, hogy az építészeti struktúra érvényesüljön, hanem úgy, hogy meghagyom egy építészeti elem, mondjuk a beton természetes színét, akkor szürke térben felerősödik az épületszerkezet, és így a hangulatnál fontosabbá válik és előtérbe kerül a funkció. Ha a tér minden eleme egyöntetűen fehér vagy fekete, megszűnik a kontraszt, és ezáltal láthatatlanná válik a szerkezet. Az a tapasztalatom, hogy a színek mennyiségi változtatásával nem csak hangulati, de jelentésbeli változás is elérthető. A halványtól az erőteljesig terjedő skálán a színek térbeli üzenetként hathatnak ránk érzet vagy konkrét jelzés formájában. Egyes színtartalmak, mint a vörös vagy a lila, mennyiségi megjelenésükkel azonnal érzéseket kelthetnek bennünk, míg más színek, mint például a sárga, kis mennyiségben csak figyelemfelkeltő funkcióval rendelkeznek, nagy mennyiségben viszont nyugtalanító, expresszív hatásúak. Ez, a színek által bennünk generált hatás használható fel egy belsőépítészeti tér megtervezésekor. Jóllehet a színek észlelése és felfogása kultúrafüggő, mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogyan hatnak az egyes színtónusok az emberekre, így rám is, és ez hogyan nyilvánul meg a munkáimban. A színek észlelését, mint az érzékelési képességek egy részét, személyiségünk, élettörténetünk, látásmódunk éppúgy befolyásolja, mint kulturális környezetünk. Közösségi hovatartozástól függően más-más módon interpretáljuk a színeket és társítunk hozzájuk érzelmet vagy éppen információt. Saját, szubjektív színasszociációimat a könyvbe tűzött külön lapon mutatom meg. A hátoldalán látható, embercsoportokat ábrázoló képekkel azt kívánom érzékeltetni, hogy a színnek közösség összetartó ereje van, illetve, hogy a szín mi módon nyilvánul meg az emberek tömegében. Ezek a csoportképek nem képviselnek sem politikai, sem kritikai véleményt. Szociológiai és egyéb tudományos kategóriák nélkül válogatva kizárólag arra utalnak, hogy a színhasználat egy mélyen rejlő igény megjelenése, belső késztetés kivetülése. Johannes Itten szerint az azonosságok szimultán formákat hoznak létre a természetben, a rend princípiumát, így az emberi közösségekben is, mely a vérség, a meggyőződés és a társadalmi helyzet alapján tagolódik, így a színhasználatban is a rokonságok teremtenek rendet, mely révén válik felfoghatóvá a szándék. A színeknek azonban van egy alaptulajdonságuk, amelyet frekvenciájuk és hullámhosszuk határoz meg. J. Itten úgy ítélte meg, hogy a vöröstől indulva a hosszú hullámú színek érzelmi töltetűek. A kék felé haladva az egyre rövidebb hullámúak racionálisabb pszichikai hatást váltanak ki. A színek nagy mennyiségben történő tudatos alkalmazásával, azok tartalmat nyernek és szimbólummá válnak. A jelképpé sűrűsödés akkor jön létre, ha egy adott csoport tagjai azonos asszociációkat fűznek egy adott színhez. Ez lehet egy közös megegyezés alapján létrehozott információ, de lehet tudatalatti értelmezés, követve a szín erejét. Egy jól működő, funkcionális tér tervezésekor a megemlített tényezőket mindenképp figyelembe veszem. A felsorolt gondolatokat részletfotók, rajzok, vázlatok illusztrálják, bemutatva, hogyan válik valósággá a tervben megfogant hangulat. CSAVARGA RÓZSA 7 8

5 Szubjektív értelmezések amikor a téri látvány egymástól távol lévő tiszta színekből vagy komplementer színekből épül fel. Lágy kompozíciónak azt hívom, amikor egymáshoz közeli, szinte egybeolvadó, vagy egymástól távoli, a gyártási folyamattal teljesen új vagy módosított tulajdonságokat kap. Ilyenek a műanyagok, de ide sorolom a hibrid anyagokat is. A mesterségesen előállított anyagok alapanyagai lehetnek természetes eredetűek kifejező tér, amely megjeleníti a társadalmi szintet, hangulatot, minőséget. Stílus Intézményesített hangulat, amelyet meghatározhat az adott kor, az aktuális de meleg színekből épül fel a tér, is, amelyek ötvözésekor új anyag divat, vagy a technológiák. kontraszthatás nélkül. Ideális keletkezik [pl. átlátszó beton, Az adott korszak gondolkodás- Szubjektív szószedet, amely segít az építészetben használatos kifejezések és az általam újraértelmezett szavak megértésében. kompozíció akkor keletkezik, amikor a térben egyensúly emlékező fém, világító textil. stb]. Előállításuk időfüggetlen, és érzésformáló erőire adott aktuális válasz. jön létre a színek minőségi szerkezetük egyszerűsített, és mennyiségi eloszlásában. sorozatgyártásra alkalmasak. Szín Egy téri egységben való Méretre gyárthatóságuk miatt felületi megnyilvánulás. Anyagnemesedés Azt A fizikában az egyensúly az nevezem azt az anyagfelszínt, Koncepciós tér Divat költséghatékony anyagoknak jelenti számomra, hogy az erők szimmetriája. A harmónia ami egy színtónusú diktálta, pillanatnyi igényekhez tekinthetők. Felújításuk és javí- Színasszociáció Az anyag plusz tulajdonságokat és a diszharmónia esetében és egyenetlenül veri vissza alkalmazkodó térszervezés. tási lehetőségeik korlátozottak. alapszínekhez, vagy ős kap a felületi megmunkálás az esztétikai egyensúly a fényt [pl. a bársony], vagy A koncepciós terek kialakítása színekhez kötődő, a természeti hatására. Például időtállóvá szubjektív meghatározásáról egyszerűen több színtónusú bárok, éttermek, üzletek és Minőség Valós vagy környezetből fakadó válik. A felület kimunkálásá- van szó. A tér akkor van har- [pl. fényes, lecsiszolt ónix ]. egyéb szórakoztató létesít- hangulati értékkel rendelkező emlék, tudatalatti élmény. nak nehézségétől vagy idő- móniában, amikor a lépték mények tervezésére alkalmas. anyag vagy tér. tartamától függően, az anyag és a látvány egyensúlyban van, Időtálló anyagok Azok, Színezet A színnek az RGB, értéke megnő. vagyis az anyag és a szín hatá- amelyeknek a használhatósági Kötött funkciójú tér Egy- Mintázat Mesterséges CMYK vagy egyéb szisztéma sa egyenértékű. A harmónia értéke magas és az idő múlá- funkciós tér, amely egy adott felületi megmunkálás által létre- szerint meghatározott értéke. Faktúra, textúra Az idő megítélése stílusonként, korsza- sával nemesedni képesek. korszakot, személyiséget vagy jött, tervezett motívumsorozat. során kialakult anyagszerkezet kivetülése a felületre. A ter- konként, területenként változik. Habár az időtállóság növelhető megfelelő felületi kezeléssel, funkciót követ. Hierarchia- és szerkezetcentrikus tértervezést Mobilis térszervezés Színegyensúly Szubjektív jelenség. Egyesek egyensúlynak mészetes anyagra jellemző. Hideg színek A színtan mégis inkább a természetes követel, amely egy specifikus Hierarchia-csökkentett, mobil érzik a piros-fekete-zöld szerint ezek a rövid hullámhosz- eredetű anyagoknál beszél- igényre válaszol. Magas szintű, építészeti elemekből terv- társítást, másokban ez Fény Téralkotó építészeti szú [kék] tartomány színei. Úgy hetünk erről a tulajdonságról. kihegyezett, részletgazdag ezett tér. Fő funkciója az adott leginkább feszültséget okoz. A elem, ami lehet elsődleges vagy gondolom, hogy hangulatilag Javíthatóak, felújíthatóak. megoldásokat eredményez pillanat igényeinek kiszol- harmónikusnak érzett szín- másodlagos [rejtett]. A fény minden színnek vannak hideg [pl. egyetemek, magánvillák, gálása, hangulat szerint kompozíciót én egyensúlynak egy része elnyelődik, más része árnyalatai. Ezek általában Intellektuális tér Specifikus egészségügyi intézmények és vagy éppen funkciónak meg- hívom. Többféle kompozíciós visszaverődik az anyagok és felü- élénk színek. közösségi és egyéni igényre reprezentációs terek]. felelő térformázhatóság. összeállítás lehetséges : amikor letek által, így alakítva bennünk a szín észlelését és a tér léptékét. Homogén és heterogén felület A homogén nem szabott, minőségi térszervezési forma. Az ilyen típusú terek viselik a megbízó egyéniségé- Meleg színek Más néven ezeket földszíneknek vagy Nyitott funkciójú tér Közösséget befogadó, sokféle tónusazonosság van, vagy amikor a világos-sötét kontrasztpár alkotó színei egyenlő Hangulat A fény által mintázott, egynemű felület. nek jeleit, reprezentálják a sze- tört színeknek is hívom. Leg- igénynek megfelelni képes, séma mennyiségben vannak jelen. befolyásolt térérzet, egy téri Homogénnek hívom azt az mélyiségét, társadalmi elhelyez- főbb tulajdonságuk, a hideg alapú tér. Rugalmas, ugyanakkor egység élménye. anyagfelszínt, ami egy szín- kedését és kulturális szintjét. színekkel ellentétben, hogynagy egységesített tértervezést vonz Színészlelés A szín Harmónia és diszharmónia A harmonikus tereket statikusnak, a diszharmonikus tónusú és egyenletesen veri vissza a fényt : ilyenek a matt uni színű felületek [pl. homokfújt üveg]. Ennek Kemény és lágy kompozíciók Abban az esetben beszélek kemény vagy a fényelnyelő képességük. Általában visszafogott színtónusúak. Mesterséges anyag maga után. Standard építészeti megoldásokat igényel. Reprezentációs tér Ünne- szubjektív. Észlelése függ a szín anyagszerűségétől, a szín térben való távolságától, annak mennyiségi eloszlásától, a jelenlévő tereket dinamikusnak nevezem. ellentéteként, heterogénnek kontrasztos kompozícióról, Iparilag előállított anyag, amely pélyes, a megrendelő státuszát színek egymásra vetülésétől, 9 10

6 a tér megvilágítottságától, Színérzet, színhatás módszer. Ez a barokk és a Csavarga Rózsa a kérdező Szentgyörgyi Diana illetve fény-árnyék hatásaitól. Egyedfejlődés és kultúra által rokokó gondolkodásmódja, A jelenség az agyban zajlik le, az eredmény függ a gondolkodásmódtól és tudatossági szinttől. Színharmónia A színharmónia egy olyan kompozíciós egység, ami harmónia- determinált. Minden színnek van egy hideg és egy meleg árnyalata. Színtanelméleti szempontból, a színhez megfelelő arányban fehéret vagy feketét adva kapjuk az árnyalatokat. A mély tónusú színek ahol a térhatás a részletgazdagságban fejeződik ki. A második a bonyolultból az egyszerű felé haladó építészeti felfogás, ahol a térhatás az ürességgel, a méretekkel és a színekkel dolgozik. Ez a mai Beszélgetés a színekről érzetet okoz. A harmóniaérzet melegebbnek tűnnek a vilá- kortárs építészetre jellemző. egy egyensúlyérzet, amit téri kompozícióval lehet elérni. A színharmónia egyik alkotó- gos tónusúakkal szemben. Tudományos megközelítésből a színek hideg vagy meleg Uni, vagy egyszínű, azaz monokróm felület része a színegyensúly, ennek ál- érzését hullámhosszuk hatá- Mintázat nélküli tiszta szín. Uni lításával befolyásolható a távol- rozza meg. A hosszúhullámú színű felületek ritkán fordulnak ságérzet, a megvilágítottság. Színkontraszt A színkontraszt egyfajta vizuális feszültség. Hét félét különböztetek meg : 1. különböző színek társítása által. 2. színek különböző mennyiségben való eloszlása által. 3. színek eltérő tónusai által [pl. sötét, tompa, illetve világos, ragyogó tónus]. 4. színérzetük különbözősége által. 5. komplementer színek párosítása által. 6. színek utóhatása által. [pl. a szemben keletkező színmódosulás illúziója által]. 7. színek eltérő fényárnyék játéka által [pl. fényelnyelő, visszaverő képesség]. Színszimbólum Színezethez kapcsolódó, egy adott kultúra vagy közösség által megfogalmazott érték. Ez kultúrák, közösségek szerint változó, ugyanakkor vannak globálisan elfogadott, színekhez hozzárendelt szimbólumok. Ekkor az adott szín jellé válik, kommunikációs képességet kap. színek meleg érzetet, a rövidhullámúak hideg érzetet váltanak ki. Az építészetben a színérzetet a tér megvilágítottsága is befolyásolja, illetve az, hogy természetes vagy mesterséges-e a fényforrás. Természetes anyag A tűz, a hő, a víz, illetve a nyomás és egyéb fizikai behatások által az idők során keletkezett anyag. A természetben nyersanyagként fordul elő. A természetes anyagok keletkezésük után és a térbe való beépítés alkalmával is megmunkálhatók. Térszervezés A tér hierarchiájának kialakítása. Egy jól szervezett tér választ ad arra, hogy mi a tér funkciója, hol helyezkedik el az egészhez képest és merre vezet tovább. Tervezési metódusok Legalább két nagy tervezési metódust különböztetek meg. Az első az egyszerűből a bonyolult felé haladó munka- elő a természetben, ha mégis, akkor általában sötét tónusúak, vagy mélyfeketék [pl. fémek, szén, fekete gránit]. Az építészetben felhasznált uni színű felületeket mesterségesen állítják elő, festéssel, laminálással. Vezérelv Tértervezési elv, amely követi a téralkotás legfőbb szempontjait. A hangulati vezérelv személyiség jegyű, szubjektív, intellektuális. A formai vezérelv koncepciós, sémakövető, trendi. A funkció diktálta vezérelvet a kötött funkciójú tereknél kell követni. Vezérszín A kompozícióban főmotívumként szereplő domináns szín. Funkciója lehet hangulatteremtés vagy átmenet biztosítása a különböző hangulatú terek között. Vezérszín az a szín, ami a térben felhasznált kiegészítő színekben százalékos arányban jelen van. Vezérszínről van szó akkor is, ha az adott szín dominálja a teret. Számomra ez garantálja a harmónia létrejöttét. A szín mint anyag Véleményed szerint a színek nem léteznek önállóan. Ki tudod ezt fejteni? Mi a szín a te definíciód szerint? A belsőépítészetben a szín nem szétválasztható az anyagtól. Természetesen a fénytől sem, de most nem a fizikai meghatározásokról van szó. Minden anyagnak legyen az természetes vagy mesterségesen előállított van egy saját színe, lehet az kőburkolat, fafurnér, textília, stb. Ezért amikor tervezek egy hangulatot, többnyire a színük szerint válogatom össze az anyagokat. Meghatározásom szerint a szín egy téri egységben való felületi és hangulati megnyilvánulás. A különböző beépített anyagok, vagyis azok, amik a teret felépítik, egyúttal hangulatot teremtenek. Minden térnek van egy vezérszíne. Általában ez az a szín, ami először megragadja az embert, amikor belép egy helyiségbe. Vezérszínnek hívom azt, ami egyszerre nagy mennyiségben van jelen a térben, vagy megtalálható valamilyen százalékos arányban a felhasznált színekben. A látvány egységét a vezérszínnel biztosítom. Számomra ennek meghatározása egyúttal egy gondolat, egy téri benyomás megfogalmazása is. A Parlament miniszterelnöki szárny fogadótermének rekonstrukciós tervezésekor tudatosan állítottam vissza az eredeti tervekben szereplő vöröset, mint vezérszínt. Az idők során a zöld és az okkersárga bársony szőnyeg és kárpit által kialakított hideg teret vörösre váltottam. Ez a szín, a tervezett szőnyeggel és aranyhímzésű bársonynyal társítva, emelkedett, ünnepélyes hangulatot teremtett, a reprezentációs térhez méltót

7 Vonható valamilyen párhuzam az anyagok fizikai tulajdonságai [kemény, puha, szúrós, sima] és felszínük színe között? Hogyan gátolják vagy segítik ezek a paraméterek a tervezést? Az anyagok karaktere, tehát hogy matt, fényes, rajzolatos, stb. és színe között szoros kapcsolat van. A természetes építőanyagok felülete általában texturált, megmunkálásukkor a szerkezet kirajzolódik a felszínre. Például egy felcsiszolt kőnél, mint az ónix, vagy a fák felületénél. Ez azt jelenti, hogy színük egy több tónusból összeálló színhatás eredménye. Színintenzitásuk korlátozott. Ezzel szemben a sima, vagyis egytónusú felszínek intenzívebb színhatást eredményezhetnek. Az uni színű [egyszínű] anyagok a természetben ritkán fordulnak elő, ezeket az építészetben mesterséges úton állítják elő, felületi festéssel, laminálással, öntéssel, vagy egyéb technikákkal. Felszíni megmunkálással kitágítható az anyagok színpalettája. Egy üvegfelület mattításával, például savmaratással az anyag eredeti tulajdonsága és színe módosul. Egy átlátszó, fényes, sima, színtelen anyagból egy áttetsző fehéres színű, érdes felszínt kapunk. Az anyagok természetesen vagy mesterségesen keletkezett fizikai tulajdonságai az anyag színeinek észlelésében szerepet játszanak. Egy puha, matt felület másképpen közvetíti az anyag színeit, mint egy kemény. Nagyon jó példa a bársony, ami egy sűrű szövésű textil. Egyes szálainak különböző szögű állása, más-más módon veri vissza a fényt és ezáltal tónusbeli különbségeket eredményez. Ezt a típust heterogén színfelületű anyagnak is nevezem. Ezzel szemben például a beton, ami egy kemény, öntött anyag, ha sima a felülete, egyenletesen nyeli el a fényt. Minden szögből ugyanolyan tónusúnak látjuk a színét. Ezt a típust homogén színfelületnek hívom. A tervezés során az anyagok szerkezeti és felszíni tulajdonsága fontos szempont lehet. Például a természetes kövek alkalmasak nagyléptékű terek kialakítására és nagyobb felületek burkolására. Belső szerkezetük hosszú idő alatt keletkezett, ezáltal komplexek, időtállóak. A felszínük rajzolata pedig a nagyobb anyagfelületen tud igazán érvényesülni. Mesterséges megmunkálással [pl. homokszórás, kefélés, lángolás stb.] az anyagok [pl. kő, fa, beton] színe és fizikai tulajdonságai tervezhetőkké válnak. Egy visszatükröző, elnyelő, bolyhos, sima, érdes, tükörfényű vagy redőzött felülettel más és más szín- és fényárnyékhatás érhető el. Ezek új építészeti lehetőséget adnak az anyagoknak Mesterséges anyag színe [festett, egy- vagy többtónusú] Szín Nyersanyag színe [vörösfenyő, sárgaréz stb.] Fakturált felszín [több színtónusú] és felhasználásuknak. A Boom & Brass Étterem példájával tudom ezt illusztrálni. Itt az egyik meghatározó burkolati elem a bőr. Az eredetileg világos színű, sima, fényes és érzékeny felületű anyag nem lenne alkalmas olyan nagy forgalmú helyre, mint egy étterem. De azáltal, hogy pácolt, nyomott mintázattal lett ellátva, az anyag tűrőképessége megnőtt, sőt dekoratív jelleget is kapott. Az állatmintázatúvá vált felszín tónusa elmélyült, és egyesítette a különböző darabok színét. Az eredetileg sima felület pácolva, mintával ellátva lehetővé tette, hogy a különböző ritmusban használódó, piszkolódó, kopó bőrfelületek egységesebben öregedjenek. Az anyagok megmunkálása és beépítési körülménye módosíthatja, akár gazdagíthatja is az adott anyag eredeti színét. Milyen konkrét eredmények eléréséhez használsz hasonló technikákat? Minden építészeti anyag megmunkálásra kerül beépítése során. A különböző technikák különböző színeket és mintázatokat eredményeznek. A természetes eredetű anyagok [pl. fa] esetében a belső szerkezet színe és rajzolata, az egyes vágásirányokkal változatos látványt nyújt. A fa hosszanti vágásával más színt és minőséget kapunk, mint keresztvágással, illetve késeléssel és hámozással. A kőnél, az üvegnél és a fémeknél inkább a felületi utókezeléssel válthatók ki színmódosulások. A felszíni megmunkálás lényege, hogy az anyag valamelyik tulajdonsága minőségi változáson menjen keresztül, élénkebbé vagy tartósabbá váljon a színe, nagyobb legyen a tűrőképessége, stb. Megfigyelésem szerint a homogén felszínek intenzívebb színhatást eredményeznek a mintázott vagy rajzolattal rendelkező felületekkel összehasonlítva. Ahogy azt említettem, az uni színű felület ritka a természetben, habár van rá példa, ilyenek a fémek, a pala és egyes gránit fajták. Színük utánozhatatlanul tömör mélységgel rendelkezik. Az belsőépítészetben egy ilyen intenzív színű felület előállításához felszíni megmunkálásra van szükség. A MOM Kulturális Központnál a vörös szín, az épület történelmi múltja miatt szimbólum értékű. Ennek kifejezése érdekében a tömör vörös egy bizonyos árnyalatára volt szükség, amit természetes anyag nem tudott visszaadni. A kívánt szín eléréséhez a felületi festés volt a megoldás. Az oszlopokon eredetileg vörös márványglettet alkalmaztak. A rekonstrukció során ezt kiegészítettem festett vörös mennye

8 zettel és pulttal. A beépítésre a Présház utcai magánlakás példájával tudok a kérdésre válaszolni. A fürdőszobába több felületen ónix burkolatot terveztem. Az ónix egy nemes kő, amely a természetben nagyon változatos színpalettával rendelkezik. Van belőle fehér, narancs, zöld és barna is. Anyagszerkezete természetesen fényáteresztő. Ezt a tulajdonságát kihasználva átvilágítottam a beépített ónix felületet. Az eredetileg zöldes-fehér pasztellszínű anyagból átvilágítással egy üde sárgás-zöldet kaptam, és a rajzolata is hangsúlyosabbá vált. A kő dimenziója megváltozott. Az alapanyag színe a beépítési technikával lényegesen módosult, színintenzitása megnőtt, sőt mélységet kapott. Az anyagok színészlelése szubjektív. Tervezhetők-e ezek a színingadozások? Előny vagy hátrány a színek ilyen értelemben való rugalmassága egy belső tér tervezésekor? Az építészetben nem beszélhetünk stabil színekről. A színek megnyilvánulása egy folyamat része, függ az anyagok felületi viszonyaitól, annak használati ritmusától, az adott szín mennyiségi eloszlásától, illetve a térben felhasznált különböző anyagok egymásra hatásától, a térbe jutó fény mennyiségétől, típusától. A színmozgásból fakadó várt vagy váratlan hatások elkerülése érdekében alkalmazom eleinte intuitív módon ma már tudatosan a vezérszín beiktatását. A vezérszín fogalmát a két dimenzióra Leonardo da Vinci már megfogalmazta. Színelmélete szerint a vezérszín mint főmotívum van jelen a kompozícióban és minden további szín tartalmazza ugyanazt valamilyen arányban. Szerepe a harmóniaérzet képzése. Én is ezt az elvet követem három dimenzióban a tervezés során : rejtve ugyan, de a kompozícióban minden anyag színe valamilyen formában viszonyul a főszínhez. Egy meghatározott színpaletta alapján válogatom össze az anyagokat és tárgyakat azzal a céllal, hogy az időben és térben való színingadozás így nivellálódjon, egységesedjen. Van-e visszatérő vezérszín, amit előszeretettel használsz? Most éppen a padlizsán lila, amit leginkább kiegyensúlyozó színként használok, amely több helyen, különböző anyagok által jelenik meg a térben. A padlizsán lila egy kevert szín, alapja a kék és a vörös. A vörösökkel, a kékekkel, Heterogén fényű felszín [egyenetlenül fényvisszaverő] Fényes felület [hideg szín] Megmunkált anyag Matt felület [meleg szín] Homogén fényű felszín [egyenletesen fényvisszaverő] a barnákkal és egyéb színekkel is könnyen társítható, ezért hívom összekötő vagy kiegyensúlyozó színnek. A kiegyensúlyozó szín meghatározásom szerint az a szín, ami átmenetet képez terek és hangulatok között. A megrendelőtől, az épülettől függ a színválasztásom, nem a divattól. A Waberer s cég elnöki irodáinál a padlizsán lila összekötő szín a barna makaszári fa, a grafikai üvegek és a fehér szín között. A barna-fehér kontraszt az irodán belüli hierarchiát fejezi ki. A lila szerepe a rétegek közötti térbeli, hangulatbeli és humán kapcsolat teremtése. A lila nemcsak vizuális átmenetet képez a megkülönböztetett terek között, hanem hangulati színátmenetet is a hideg és a meleg színek között. Hasonlóan használtam fel a színt a MOM Kulturális Központ színházterében. A padlizsán színű háttér feloldja az eredeti székek barna bőrkárpitja és a rajzos diófurnér burkolatok sötét, valamint az oldalfalak fehér kontrasztját. Az előterekben a festett falfelületek is ugyanezt a színt kapták, a fehér kőpadló és a színes ablakok összekötő színeként. E feszültséget J. Itten önmagában való kontraszthatásnak nevezte. A fejezet lezárásaképpen össze tudod foglalni, hogy miképpen hatnak a színre az anyag és az idő között zajló kölcsönhat á sok? Használati szempontból két nagy csoportba oszthatjuk az anyagokat: vannak a természetes anyagok [pl. fa, kő, selyem stb.] és a mesterségesen előállított anyagok [pl. hibridek]. A második csoportba tartozók viszonylag új anyagoknak számítanak, manapság egyre jobban elterjednek. A műanyagok ma már nagy számban helyettesítik a természetes anyagokat, mert minden hatást imitálni tudnak és költséghatékonyak. Öregedési idejüket azonban nem ismerjük. A két nagy csoport anyagai más-más módon reagálnak az időre. A természetes anyagokkal szemben melyek idővel nemesedni képesek a műanyagok elhasználódnak, mert nem javíthatók. Minden anyagnak vannak időtállósági jellemzői, úgyis mint kopásállóság vagy színtartósság, de csak a természetes anyagok tulajdonságai szabályozhatók felületi megmunkálással. Személy szerint óvakodom a mai találmányok beépítésétől, mert nincs garancia a használati idejükre. Szín- és anyagminőségük csak egy irányban tud mozogni, a fáradás felé. A természetes anyagokat minőségi anyagoknak is nevezik, 15 16