A Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület április 17.. napján megtartott Közgyűlése az Alapszabály 14. 5/g pontja alapján

Átírás

1 A Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület április 17.. napján megtartott Közgyűlése az Alapszabály 14. 5/g pontja alapján elfogadta az alábbi a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát 1

2 I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az Egyesület jogállása: Közhasznú szervezet. 2. Az Egyesület működési körének jellege: közművelődés. 3. Az Egyesület társadalombiztosítási folyószámla száma: Az Egyesület adószáma: Az Egyesület számláját vezető bank neve és száma: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió, Az Egyesület törvényességét ellátó szervezet: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. Törvény szerint az ügyészség. 7. Az Egyesület könyvvitele: kettős könyvvitel. 8. Az Egyesület működésének időtartama: határozatlan. II. Fejezet Az Egyesület működése A Közgyűlés, Elnökség és az Elnökség működése 9. A választott testületek éves Munkaterv szerint működnek. 10. Az éves Munkaterv tervezetét az Elnökség készíti el, a Elnökség jóváhagyja, és a Közgyűlés fogadja el. 11. Az éves Munkatervnek tartalmaznia kell: a) a főbb éves feladatokat, b) a testületi ülések (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság, illetve Elnökség esetében) tervezett időpontjait, napirendjeit, c) a napirendi pontok előadóit, d) megjelölve külön az ügyeket, amelyekhez külső szakértő igénybevétele szükséges. 12. Az alapvető és kiemelt fontosságú ügyeket írásos előterjesztésben kell tárgyalni, melynek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgykörét, b) a téma előadóját, c) az előkészítésben résztvevő személyeket, d) határozati javaslatot (mely tartalmazza az esetleges alternatív javaslatokat, a végrehajtásért felelős szervet vagy személyt, határidőt). 13. Egyszerű ügyben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. 14. A testületi ülésekre szóló meghívónak tartalmaznia kell: a) az ülés helyét, 2

3 b) kezdési időpontját, c) az ülés nyilvános, vagy zárt, d) a javasolt napirendeket, e) a napirendek előterjesztőit. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák 15. A testületi üléseket az Egyesület Elnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén az Alapszabály szerint kell eljárni. A szavazás kézfelemeléssel történik. 16. A testületi ülések napirendjére az Egyesület Elnök tesz javaslatot a meghívó szerint. 17. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, vagy újabb napirendi pont felvételére az az Egyesület Elnöke, az előterjesztő, ill. bármely testületi tag javaslatot tehet. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. 18. A testületek a napirendi pontokról vita nélkül döntenek, és a napirendi pontokat az elfogadás sorrendje szerint tárgyalják. 19. Az elnök a két ülés közötti ülésszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a napirend előtti témák között adja elő, továbbá beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg a részére átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről. 20. Az Egyesület Elnöke minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Az előadókhoz a testületi tagok és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita után kell választ adni. 21. A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a testület vita nélkül dönt. 22. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Az elnök összefoglalja a vitát, a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő határozatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról döntenek a testületek. 23. Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a napirendtől, vagy másokat sértő fogalmakat használ. 24. A testületek üléseiket zártan tartják, melyen a testületek tagjai és az egyéb meghívottak vesznek részt A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a) a meghívót, b) a jelenléti ívet, c) az írásos előterjesztéseket, d) az elfogadott határozatokat, e) egyéb dokumentációkat. 3

4 26. A jegyzőkönyv eredeti példánya a mellékletekkel együtt az Egyesület iratanyagát képezi. 27. Az Egyesület Felügyelő Bizottsága a saját maga által meghatározott ügyrend, és feladatterv alapján működik. III. Fejezet Az Egyesület belső jogrendje Közgyűlési Határozat 28. A Közgyűlési Határozatot a határozatképes Közgyűlés hozza. 29. Hatáskörébe tartozik az Alapszabályban rögzített kizárólagos hatáskörbe tartozó kérdések. 30. A választott testületek határozataikat minden évben emelkedő sorszámmal az adott év és zárójelben a naptári hónap és nap feltüntetése mellet hozzák. A határozat száma mellett fel kell tüntetni a döntést hozó testület nevét (pl.: 15/1994. (IV.15.) sz. Közgyűlési Határozat). Elnökségi határozat 31. A Elnökségi Határozatot a határozatképes Elnökség hozza. 32. Hatáskörébe tartozik az Alapszabályban rögzített kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések. 33. A Elnökségi Határozat a Közgyűlési Határozattal nem lehet ellentétes. 34. A választott testületek határozataikat minden évben emelkedő sorszámmal az adott év és zárójelben a naptári hónap és nap feltüntetése mellet hozzák. A határozat száma mellett fel kell tüntetni a döntést hozó testület nevét (pl.: 15/1994. (IV.15.) sz. Elnökségi Határozat). Elnökségi határozat 35. Az Elnökségi Határozatot a határozatképes Elnökség hozza. 36. Hatáskörébe tartozik az Alapszabályban rögzített kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések. 37. A Közgyűlési határozat, illetve a Elnökségi Határozat végrehajtására, valamint az Egyesület egészét érintő, és folyamatos működéssel összefüggő kérdések tekintetében az Elnökség határozatot hoz. 38. Az E!nökségi Határozat nem lehet ellentétes a Közgyűlési Határozattal, illetve a Elnökségi Határozattal. 39. A választott testületek határozataikat minden évben emelkedő sorszámmal az adott év és zárójelben a naptári hónap és nap feltüntetése mellet hozzák. A határozat száma mellett fel kell tüntetni a döntést hozó testület nevét (pl.: 15/1994. (IV.15.) sz. Elnökségi Határozat). Utasítás 4

5 40. Az Egyesület Elnöke, valamint az Ügyvezető Elnöke az Egyesület alkalmazásában álló dolgozók tekintetében és az Egyesületet érintő adminisztratív ügyekben utasítás formájában hozhatnak döntést. 41. Az Egyesület Tagintézményeinek Igazgatói a saját intézményük tekintetében hozhatnak önálló döntést, utasítás formájában. IV. Fejezet Munkaügyi szabályozás Munkáltatói jogkör gyakorlása 42. Az Alapszabály alapján az Egyesületi Elnöke gyakorolja a munkáltatói jogkört az Egyesület munkavállalói és a Tagintézmények Igazgatóival szemben. 43. Az elnök akadályoztatása esetén az Alapszabály 18. /C (4) pontja lép életbe. 44. A jogi személy szervezeti egységek élén az Igazgató áll. 45. A Tagintézmények Igazgatói önállóan gyakorolják a munkáltatói jogkört saját Intézményük tekintetében. 46. A munkáltatói jogkör gyakorlásába beletartozik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, személyi illetmény megállapítása, a munkaidő beosztása, pihenőidők biztosítása, anyagi felelősség megállapítása. 47. A munkáltatói jogkör gyakorlói kötelesek biztosítani, hogy a munkavállalók munkaszerződése megfeleljen a) a hatályos Munka törvénykönyvének, b) az Egyesület SzMSz-ének, c) a Elnökség által elfogadott Kompenzációs Szabályzatnak. Munkarend és munkaidő beosztás 48. A Tagintézmények Igazgatói kötetlen munkarendben dolgoznak. 49. A kötetlen munkarendben dolgozók saját maguk határozzák meg a napi munkaidő mértékét az előttük álló feladatok függvényében. 50. A munkáltatói jogkör gyakorlók a Tagintézmény ügyrendjében kötelesek meghatározni a Tagintézmény munkavállalóira vonatkozó munkarendet, amely lehet merev, rugalmas, kötetlen, egyenlőtlen. 51. A munkáltatói jogkör gyakorlója ugyancsak köteles a munkarend alapján az egyes munkavállalókra vonatkozó munkaidő beosztást elkészíteni a munkaidő kezdete és vége, valamint a munkaközi szünet időpontjai megjelölésével. 52. A munkaidő beosztása során figyelembe kell venni a napi, heti pihenőidőkre vonatkozó jogszabályi előírásokat. 53. A munkaidő beosztása során heti 40 óra munkaidőt kell alapul venni. 54. A heti 40 óra munkaidőt a tárgyhóban teljesíteni kell. Túlmunka 5

6 55. A munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult túlmunka elrendelésére. A túlmunka megváltását azonos tartamú szabadidővel kell megváltani legkésőbb a felmerülést követő hónap végéig. 56. Kötetlen munkaidőben alkalmazottak túlmunka ellenértékére nem jogosultak. Jelenléti ív 57. A munkaidőt jelenléti íven kell rögzíteni. 58. A munkaidő igazolására minden munkavállalónak jelenléti ívet kell vezetni. 59. A jelenléti íven fel kell tüntetni a munkavállaló nevét, beosztását, és a teljesített munkaidő adatait. 60. A jelenléti ívet a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendszerességgel ellenőrizni és láttamozni. 61. A jelenléti ív a bérelszámolás alapját képezi, ezért a szigorúan elszámolandó nyomtatványokhoz hasonló felelősséggel kell vezetni és őrizni. Szabadságolási terv 62. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkavállalókra vonatkozó éves szabadságolási tervet legkésőbb tárgyév május 1-ig elkészíteni. 63. A tervezés során az érintett alkalmazott igényét is figyelembe kell venni. 64. A munkáltatói jogkört gyakorlók kötelesek a szabadságot tárgyévben biztosítani. 65. A kiadott szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Munkabér megállapítása 66. Az Elnökség tagjainak tiszteletdíját, illetve a Tagintézmények és az Egyesület munkavállalóira vonatkozó munkabéreket a Elnökség által jóváhagyott Kompenzációs Szabályzat alapján kell meghatározni. 67. A Kompenzációs Szabályzat alapján az Egyesület munkavállalóinak, illetve a Tagintézmények Igazgatóinak a munkabérét az Egyesület Elnöke állapítja meg és a Elnökség hagyja jóvá. 68. A Kompenzációs Szabályzat alapján a Tagintézmények munkavállalóinak munkabérét a Tagintézmények Igazgatói állapítják meg. 69. A munkabér megállapítás vonatkozik az alkalmazáskori, valamint az évközi módosított munkabérekre is. 70. A Tagintézmények Igazgatói az önálló bérgazdálkodás során felelősek a felmentési időkre vonatkozó munkabérek és a végkielégítési összegek kifizetéséért. 71. A Tagintézmények Igazgatói kötelesek a konkrét munkaügyi adataikat munkarend, munkaidő beosztás saját ügyrendjükben rögzíteni. Munkavédelmi Szabályzat 6

7 72. Az Egyesület tevékenységére tekintettel külön munkavédelmi szabályzatot nem kell készíteni, az esetlegesen előforduló speciális munkavégzéshez a Tagintézmények az ügyrendjükben rögzítik a következőket: a) rögzítik a munkába állás egészségügyi, (pályaalkalmassági) feltételeit, ide értve az időszakos orvosi vizsgálatok időpontjait, b) rögzítik a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi vizsgáztatás mértékét, c) gondoskodnak a szükséges védőeszközökről és megállapítják az eljárásukra vonatkozó előírásokat, d) gondoskodnak a munkavédelmi ellenőrzésről és eljárnak a felmerült foglalkozási balesetekkel kapcsolatban. Az ügyrendben meg kell jelölni a munkavédelmi vezető személyét. 73. Az Egyesület alkalmazásában álló dolgozók munkakörükben kötelesek betartani mindazokat az általános higiéniai, életvédelmi és balesetvédelmi követelményeket (szokásos elektromos, gáz- és vízberendezések használata, irodatechnikai berendezések kezelése) amelyeknek ismerete általában elvárható. 74. Hatályon kívül helyezve. V. Fejezet Költségtérítés és szociálpolitikai kérdések Saját gépkocsi használata 75. Saját gépkocsi hivatalos célú használatára kötelezhető állandó jelleggel az Elnökség tagjai és a Tagintézmények Igazgatói. 76. Saját gépkocsi hivatalos célú eseti használatára kötelezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója bármely dolgozóját. 77. A gépkocsi használat feltétele az érvényes forgalmi és vezetői engedély, valamint a kötelező biztosítás megléte. 78. A gépkocsi állandó, illetve eseti használatára a mindenkori állami normák előírásai szerinti térítés fizethető, az előzetesen engedélyezett mértékig. Az engedélyezés az Üzleti tervben vagy az Elnökség által történhet. VI. Fejezet Tagdíj 79. Az Egyesület bevételi forrását képezik a tagdíjak. 80. Az Egyesület rendes tagjainak esetében az éves tagdíj Ft (azaz ötezer forint). 81. A pártoló tag az Egyesülettel kötött egyedi megállapodásnak megfelelően köteles a tagdíjat fizetni, és/vagy az Egyesület anyagi támogatásban részesíteni 82. A tagfelvételről szóló döntés után számított 60 napon belül köteles a tag a tagdíjat átutalni az Egyesület számlaszámára. 7

8 83. Amennyiben a tag tagdíját fizetési felszólítás ellenére sem rendezi az Egyesület irányába, akkor kizárja önmagát és a székhelyén és telephelyé(ei)n működő közösségeket is a VOKE támogatásának lehetőségéből. VIII. Fejezet Ügyviteli szabályok 84. Az Egyesület és a Tagintézmények önálló ügyviteli rendszer alapján végzik feladataikat. 85. Az Egyesület központi iktatószámai: a) Közgyűlési határozatok: b) Elnökségi határozatok: c) Elnökségi határozatok: d) Egyesület Elnöki utasítások: e) Ügyvezető Elnöki utasítások: f) Belső szabályzatok: 86. A Tagintézmények az ügyrendjükben rögzítik az iktatásuk számrendszerét. 87. A Tagintézmények önálló iktatókönyvben iktatják valamennyi ki- és beérkező leveleiket. Az iktatás emelkedő sorszámozással történik. Az azonos ügyben készült levelek iktatására alszámozást kell alkalmazni. 88. Az iktatókönyv nyilvántartási adatai: a) iktatószám, b) érkeztetés időpontja, c) beküldő neve, hivatkozási száma, d) mellékletek száma, e) a küldemény tárgya, f) kezelői feljegyzések, g) irattári tételszám, h) irattárba helyezés időpontja. Önálló ügyekre külön iktatókönyv is alkalmazható. 89. Az érkeztetett iratokhoz a borítékot csatolni kell. 90. Az Ügyvezető Elnök vagy Elnök kijelöli (kiszignálja) az ügyintézőt. Az iraton a határidőre vagy esetleges minősítő szempontokra megjegyzést tehet. 91. Minden iratot és másolatot sorszámozásának megfelelően kell összegyűjtve tartani és irattározni. Az elintézett iratokat az irattárban kell tartani. 92. A határidős, folyamatban lévőn ügy iratait határidős nyilvántartás szerint kell az irattárban ideiglenesen elhelyezni. Az adott ügyiratot a feltüntetett határnapon ki kell emelni az irattárból és a felelős ügyintézőhöz kell kézbesíteni. 8

9 93. Az irattárba helyezés előtt ellenőrizni kell, hogy az ügyiratnak az iktatókönyvben feltüntetett szerelvénye rendelkezésre áll. 94. Az irattárba helyezés tényét és időpontját a tételszám rögzítése mellett az iktatókönyvbe fel kell jegyezni. 95. Az Egyesület iratanyaga az Egyesület székhelyén található. Az iratanyag a beérkező levelek, az alapdokumentumok, a hatályos szerződések eredeti példányát foglalja magában. Az eredeti dokumentumok nem adhatóak ki senkinek. Azokról fénymásolat készülhet, hiteles másolatként. 96. A hiteles másolat tartalma: a) - az eredeti dokumentum fénymásolt anyaga, b) - azon a következő mondat: Az eredetivel mindenben egyező, c) - az Egyesület Elnökének vagy Ügyvezető Elnökének aláírása, d) az Egyesület pecsétje. 97. Az elhelyezett irat csak átvételi elismervény mellett, hivatalos használatra adható ki. 98. Másolat kiadását az Egyesület Elnöke vagy Ügyvezető Elnöke engedélyezi. 99. Az iratokat általában a keletkezésük évét követő 5 naptári év letelte után selejtezni lehet, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett A jegyzőkönyv nem selejtezhető, tartalmazza: a) a selejtezést végző szervezet nevét, b) a selejtezést elrendelő igazgató és a végrehajtó személyek nevét, c) a selejtezés kezdő és befejező időpontjait, d) a kiselejtezett irattári tételeket és az iratok tárgykörét Nem lehet selejtezni az Egyesület és a származtatott jogi személyek alapadatait tartalmazó, valamint a hatósági iratokat. Kiadmányozási jog 102. A kiadmányozás joga megegyezik az Alapszabályban rögzített aláírási joggal. Ügyintézési határidő 103. A beérkezett levelekre, megkeresésekre 30 napon belül kell válaszolni Amennyiben hatóság, vagy bíróság ennél rövidebb határidőt szab meg, akkor a megjelölt határidő az irányadó Amennyiben az ügy érdemi intézése egyéb ügyekben 30 nap alatt nem végezhető el, akkor az érintett megkeresésre indokolással ellátott közbenső választ kell küldeni Az Egyesület belső ügyeiben a tényálláshoz képest azonnali intézkedés, válaszadás szükséges. Bélyegzők készítése, használata 9

10 107. Az Egyesület, valamint a Tagintézmények a működésükhöz szükséges cégbélyegzőket jogosultak elkészíttetni Az elkészített bélyegzőket kötelesek nyilvántartásba venni a sorszám, a bélyegző lenyomat, a használó személy adatainak feltüntetésével A bélyegzőt használó személy köteles írásbeli átvételi elismervényt aláírni A bélyegző nyilvántartást a szigorúan elszámolandó nyomtatványokhoz hasonló módon kell megőrizni Egy bélyegző az Egyesület székhelyén van, egy bélyegző pedig az Ügyvezető Elnöknél A bélyegzőket használatuk után elzárt helyen kell tartani. IX. Fejezet Egyesületre vonatkozó gazdálkodási szabályok 113. Az Egyesület saját bevételeiből önállóan gazdálkodik Saját bevételnek minősülnek a rendes tagok tagdíjai, pártoló tagok adományai, az Egyesület vállalkozási bevételei, illetve a különféle támogatások Kötelezettséget csak a Kompenzációs Szabályzat alapján az Üzleti tervvel összhangban úgy vállalhat, hogy arra az anyagi fedezet rendelkezésre áll Az Egyesület Elnöke az Alapszabály 18/A (3.) i. pontja alapján Ft értékhatárig önállóan kötelezettséget vállalhat az éves üzleti terv keretén belül Ft értékhatár felett az Elnökség előzetes hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha a kötelezettség vállalás meghaladja az Ft-ot a Elnökség utólagos tájékoztatása szükséges Az Egyesület Elnök, valamint az Ügyvezető Elnök teljes polgári jogon felelősek a gazdálkodás előírásainak betartásáért Az Ügyvezető Elnök: a) elkészíti az Egyesület önálló Számviteli politikáját, mely tartalmazza a Pénzkezelési Szabályzatot, a Számlarendet, a Számlatükröt, a Bizonylati rendet, b) irányítja az Egyesület gazdálkodását, c) gondoskodik a fizetési kötelezettségek időbeli, teljes körű teljesítéséről, d) gondoskodik a bizonylati rend betartásáról, e) megszervezi a zárlati munkálatokat, f) összeállítja az évzáró beszámolót, g) előkészíti az éves Üzleti tervet, az ehhez kapcsolódó mérleget és a vagyonkimutatást Az Elnök és az Ügyvezető Elnök a pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatosan az Egyesület Pénzkezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint járhat el Az Egyesület Elnök, valamint az Ügyvezető Elnök teljes polgári jogon felelős a gazdálkodásra vonatkozó előírások betartásáért. 10

11 X. Fejezet A Tagintézmények szervezete és működése 121. E jogi személyek szerves részét képezik az Egyesületnek, ugyanakkor saját szervezetük tekintetében relatív önállósággal bírnak A Tagintézmények élén az Igazgató, mint egyszemélyi felelős vezető áll A Tagintézmények az Alapszabályban és SZMSZ-ben rögzített hatáskörüket önállóan gyakorolják, azokat más szervek nem vonhatják el Az Tagintézmények önállóan gyakorolják az alábbiakat: a) az Alapszabály felhatalmazása alapján önálló adó-, tb-, és bankszámlát nyitnak. b) A Tagintézményeket az Igazgatók képviselik, és önállóan jegyzik. A cégjegyzés úgy történik, hogy a jogi személy szervezeti egység nevéhez hozzákapcsolják a saját név aláírásukat. c) A Tagintézmények Igazgatója a Tagintézmények munkavállalói tekintetében teljes körűen gyakorolja a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket. Ennek során dönt a dolgozók felvételéről, munkaviszony megszüntetésekről, az alkalmazandó munkaidő beosztásáról, a konkrét munkarend megállapításáról, a pihenőidők, így a szabadságok biztosításáról. d) Az Igazgató elkészíti a szervezete ügyrendjét és a kapcsolódó munkaköri leírásokat. e) Az Igazgató felelős az állami előírások, így különösen a munkavédelem, tűzvédelem, adózási jogszabályok, társadalombiztosítási előírások betartásáért. Felelős az adó és a tb. járulékok időben történő befizetéséért. f) A Tagintézmény Igazgatója útján minden Egyesületet érintői ügyhöz kezdeményező javaslatokat tehetnek. A javaslatokat írásban az Egyesület Elnökének, illetve az Ügyvezető Elnöknek kell elküldeni. g) A Tagintézmények kizárólag az őket érintő kérdésekben jogosultak a sajtót tájékoztatni. A tájékoztatóról kötelesek az Egyesület Elnökének és Ügyvezető Elnökének figyelmét felhívni. h) A Tagintézmények saját területükön önállóan jogosultak kapcsolatot tartani más társadalmi szervezetekkel, gazdálkodókkal, támogatókkal A Tagintézmények szervezetét és működésüket az Egyesület Alapszabályának és SzMSz-ének alapján az Igazgatók alakítják ki önállóan. Tagintézményre vonatkozó gazdálkodási szabályok 126. A Tagintézmény saját bevételeiből önállóan gazdálkodik azzal, hogy a szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért az Egyesület a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni. a) elkészítik az éves Üzleti tervüket, amelyekben fel kell tüntetni a tervezett bevételi forrásokat és azok összegeit. 11

12 b) Az Egyesülettől, vagy a MÁV Csoporttól kapott támogatásokat rendeltetésszerűen kell felhasználniuk. c) A gazdálkodás során negatív eredmény felmerülését a Tagintézmények azonnal jelezniük kell az Egyesület Elnökének vagy és Ügyvezető Elnökének.Saját bevételnek minősölnek a rendes tagok tagdíjai, pártoló tagok adományai, a Tagintézmény vállalkozási bevételei, illetve a különféle támogatások.. d) A Tagintézmény kötelezettséget csak a Kompenzációs Szabályzat, illetve a Támogatási Szabályzat alapján, az Üzleti tervvel összhangban úgy vállalhat, hogy arra az anyagi fedezet rendelkezésre áll e) A jogi személy szervezeti egységek kötelesek negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napját követő hónap 20. (huszadik) napjáig az Elnöknek megküldeni a negyedéves gazdálkodásukról (különösen kötelezettségvállalásaikról) elkészített beszámolót és az ahhoz kapcsolódó főkönyvi kivonatot Az Igazgató:. a) elkészíti a Tagintézmény önálló Számviteli politikáját, mely tartalmazza a Pénzkezelési Szabályzatot, a Számlarendet, a Számlatükröt, a Bizonylati rendet. A Számvitlei politikát az Egyesület Számviteli politikájának alapján kell elkészíteni, b) irányítja a Tagintézmények gazdálkodását, c) gondoskodik a fizetési kötelezettségek időbeli, teljes körű teljesítéséről, d) gondoskodik a bizonylati rend betartásáról, e) megszervezi a zárlati munkálatokat, f) összeállítja az évzáró beszámolót, g) előkészíti az éves Üzleti tervet, az ehhez kapcsolódó mérleget és a vagyonkimutatást Az Igazgató teljes polgári jogon felelős a gazdálkodásra vonatkozó előírások betartásáért, különös tekintettel a 126/d. pont szerinti kötelezettségvállalási korlátok megsértésével az Egyesületnek okozott károkért. 12