Tájékoztatások és közlemények. 98. plenáris ülés november

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN C 17 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 56. évfolyam január 19. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények ÁLLÁSFOGLALÁSOK Régiók Bizottsága 98. plenáris ülés november /C 17/01 A Régiók Bizottsága állásfoglalása A Régiók Bizottsága évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján /C 17/02 A Régiók Bizottsága állásfoglalása A többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások VÉLEMÉNYEK Régiók Bizottsága 98. plenáris ülés november /C 17/03 A Régiók Bizottsága véleménye Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése /C 17/04 A Régiók Bizottsága véleménye A partnerségről szóló magatartási kódex HU Ár: 7 EUR (folytatás a túloldalon)

2 Közleményszám Tartalom (folytatás) Oldal 2013/C 17/05 A Régiók Bizottsága véleménye A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés /C 17/06 A Régiók Bizottsága véleménye Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése /C 17/07 A Régiók Bizottsága véleménye Úton a 7. környezetvédelmi cselekvési program felé: az uniós környezetvédelmi jogszabályok jobb végrehajtása /C 17/08 A Régiók Bizottsága véleménye A talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása /C 17/09 A Régiók Bizottsága véleménye Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság /C 17/10 A Régiók Bizottsága véleménye Európai innovációs partnerség: Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság III Előkészítő jogi aktusok RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 98. plenáris ülés november /C 17/11 A Régiók Bizottsága véleménye Közös stratégiai keret /C 17/12 A Régiók Bizottsága véleménye A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése /C 17/13 A Régiók Bizottsága véleménye Az európai alapítvány statútuma /C 17/14 A Régiók Bizottsága véleménye A vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok /C 17/15 A Régiók Bizottsága véleménye Európa kulturális fővárosai ( ) HU

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) ÁLLÁSFOGLALÁSOK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 98. PLENÁRIS ÜLÉS NOVEMBER A Régiók Bizottsága állásfoglalása A Régiók Bizottsága évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján (2013/C 17/01) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA tekintettel az RB július 19-i állásfoglalására az Európai Bizottság munkaprogramjához kapcsolódó prioritásairól, ( 1 ) valamint a tavaszi Európai Tanács következtetéseivel kapcsolatos állásfoglalására; ( 2 ) tekintettel az Európai Bizottság évi munkaprogramjáról szóló közleményre, ( 3 ) valamint az Európai Bizottsággal február 16-án aláírt együttműködési jegyzőkönyvre; tekintettel az Európai Parlament szeptember 11-i, az Európai Bizottság évi munkaprogramjáról szóló jogalkotási állásfoglalására; ( 4 ) A év főbb politikai prioritásai 1. a gazdasági, szociális és pénzügyi válság leküzdését az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak tekinti. Ennélfogva határozottan támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az EU továbbra is, sőt fokozottan figyelmet fordítson: az Európa 2020 stratégiára, az egységes piacra, az eredmények elérésére, a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve; 2. kiáll amellett, hogy nagy ívű többéves pénzügyi keretre van szükség, és hogy az Unió tényleges saját forrásokkal rendelkezzen; 3. üdvözli a fiatalok munkanélküliségére irányuló figyelmet, és kész közreműködni a fiatalok foglalkoztatásáról szóló jövőbeli csomag kialakításában; a célzott beruházásokra, különösen a kutatás és fejlesztés területén, ahol is az (európai) oktatási és kutatási létesítmények, vállalkozások és kormányok (a hármas spirál ) együttműködnek egymással, így segítik elő az Európa 2020 stratégia intelligens végrehajtását, valamint ( 1 ) CdR 1031/2012 fin. ( 2 ) CdR 42/2012 fin. ( 3 ) COM(2012) 629 final. ( 4 ) P7_TA(2012) emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés megnövekedett felelősséggel ruházta fel a szubszidiaritás elvével kapcsolatban, és hangsúlyozza az iránti elkötelezettségét, hogy hivatkozási ponttá váljon az említett elv megfelelő alkalmazásával kapcsolatban; e tekintetben kiemeli, hogy nagy jelentőséget tulajdonít majd a évi európai bizottsági munkaprogramban szereplő uniós kezdeményezések nyomon követésének, és felhívja a figyelmet évi, a szubszidiaritásfigyelést középpontba állító munkaprogramjára, amelyet januárban fogadnak majd el;

4 C 17/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja támogatja azt az elgondolást, hogy részletes vitát folytassanak Európa jövőjéről a demokratikus legitimitás, az elszámoltathatóság és az eredményes integráció szempontjából, és alapvetően fontosnak tartja politikai álláspontjának meghatározását a regionális és helyi szint jövőbeli szerepét illetően, beleértve az EU intézményrendszerének esetleges változtatásait is; az RB ezért politikai viták szervezése révén, illetve a szubszidiaritási elvet és a többszintű kormányzás elgondolását mint az említett célok elérésének fontos eszközeit fokozottan előtérbe helyezve ösztönzést szeretne majd adni a Szerződés 2013-as reformjáról folytatandó vitáknak; 6. támogatja azt az Európai Parlament november 20-i állásfoglalásában szereplő, a tagállamokhoz intézett felhívást, hogy fontolják meg egy szociális beruházásokról szóló megállapodás aláírását. Ez a szociális beruházási megállapodás, amely az Euró Plusz Paktum mintájára jönne létre, beruházási célokat határozna meg a tagállamok által egy meghatározott időszakban foganatosítandó szociális beruházásokhoz annak érdekében, hogy teljesüljenek az Európa 2020 stratégiában foglalt foglalkoztatási, szociális és oktatási célok, összhangban az éves növekedési jelentéssel és a nemzeti reformprogramokkal; és regionális önkormányzatok számára és a megfelelő közszolgáltatások biztosításának tekintetében; 12. sajnálattal fogadja, hogy javaslatát, amely az európai, nemzeti és nemzetek alatti szintek költségvetési politikái közötti szinergiák létrehozásáról szóló zöld könyvre vonatkozik, nem foglalták bele a munkaprogramba. Ismételten kiemeli, hogy támogatja az Európai Bizottságnak a közkiadások minőségéről szóló közleményét, amelynek egyebek mellett arra is ki kellene térnie, hogy a költségvetési hiány kalkulációjában különböztessék meg a folyó kiadásokat és a beruházásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú nettó előnyökkel járó beruházásokat ne negatívként számítsák be; 13. elkötelezi magát amellett, hogy részletesen elemezni fogja a bankunió helyi és regionális dimenzióját; 14. kéri, hogy pontosítsák a bankszámlákra vonatkozó kezdeményezésben tervezett jogi eszközöket; 7. folytatja az Európai Bizottság jogalkotási programja által gyakorolt területi hatás elemzését; Gazdasági és monetáris unió 8. kéri, hogy konzultáljanak vele az Európai Bizottságnak az átfogó és valódi európai monetáris unióra irányuló tervéről, mivel annak mind a négy pillére területi dimenzióval bír; 9. síkraszáll amellett, hogy jobban össze kell hangolni a gazdasági és szociálpolitikákat az európai és nemzeti szintek között az európai szemeszter keretében, és kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat szorosabban vonják be ebbe a koordinációba. Az RB továbbra is nyomon követi az ilyen irányú előrelépéseket, szorosabb együttműködésre törekedve az Európai Parlamenttel; 10. határozottan támogatja az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett felkérését, ( 5 ) vagyis azt, hogy a Bizottság következő éves növekedési jelentésében teljes körűen térjen ki az uniós költségvetés európai szemeszterben betöltött szerepére, és hangsúlyozza azt azzal, hogy tényszerű és konkrét adatokat szolgáltat annak a helyi, regionális és nemzeti szintű, összes közkiadásra gyakorolt mozgósító, katalizáló, szinergikus és kiegészítő hatásairól ; 11. üdvözli, hogy hatékony uniós szintű mechanizmusok épültek ki a tagállamok fenntartható költségvetési politikáinak biztosítása érdekében, de figyelmeztet arra, hogy a költségvetési politika uniós szintű koordinációja kockázatot jelenthet a helyi ( 5 ) Az Európai Parlament állásfoglalása: A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter: a évi prioritások végrehajtása. Kohéziós politika 15. a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások fényében határozottan kiáll amellett, hogy a kohéziós politika olyan beruházási politika, amelynél különösen a válság időszakában a pénzeszközök hatékony felhasználására és egy nem csökkenthető, komoly összegű költségvetésre egyaránt szükség van, amennyiben ösztönözni kívánjuk a növekedést és a munkahelyteremtést, növelni akarjuk a versenyképességet, és küzdeni szeretnénk az uniós régiókon belüli és közötti területi különbségek ellen; 16. sajnálattal fogadja, hogy a ciprusi elnökség nem vette napirendre az Európai Bizottság által javasolt magatartási kódexet. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze és ellenőrizze a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a partnerségi megállapodások és vonatkozó operatív programok kidolgozásába, és 2013 végéig jelentést kér e tárgyban. E tekintetben a Régiók Bizottsága szorosan nyomon követi majd az Európai Bizottságnak az ehhez kapcsolódó, a közös stratégiai kerethez tartozó alapok as időszakára vonatkozó országspecifikus tárgyalási mandátumai alapján zajló tárgyalásokat, mindenekelőtt a partnerségi elv szempontjából; 17. felkéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen hivatalos konzultációt a regionális támogatásról szóló iránymutatások felülvizsgálatával összefüggésben; 18. sürgeti egy európai vidékfejlesztési stratégia kidolgozását, amely azoknak a vidéki területeknek a vonatkozásában állítja helyre a források egyensúlyát, amelyek fejlettségi szintje még mindig alulmúlja az EU-átlagot, és gyakran jóval a túlnyomórészt városi területek fejlettségi szintje alatt van;

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/3 19. sürgeti az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló felülvizsgált rendeletnek a strukturális alapokról szóló jogalkotási csomagtól független elfogadását; tekintetben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy fokozza az egyes tagállamok energiaügyi elszigeteltségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és 2014-ig valósítson meg egy teljesen működőképes belső energiapiacot; Egységes piac 20. sajnálattal fogadja az egységes piaci intézkedéscsomag lassú végrehajtását; 21. tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni a közbeszerzések keretében kötelezően alkalmazandó elektronikus számlázás tárgyában, rámutat azonban arra, hogy az elektronikus rendszerekre való teljes áttérés nagy kihívást jelent majd néhány helyi és regionális önkormányzatnak, amelyeknek segítségre vagy hosszabb átmeneti időszakra lesz majd szükségük; 29. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság nem kötelezi el magát egyértelműen az olyan politikák erősítése mellett, amelyek egy modern rácshálózati infrastruktúra kiépítésére irányulnak, különös tekintettel az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérés elterjesztésére, pedig ezek az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság fontos elemei. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy továbbá ösztönözze az olyan intézkedések meghozatalát, amelyek elősegítik a kisléptékű helyi energiatermelés terjedését és az így termelt energia elosztóhálózatokba való betáplálását; 22. sürgeti a kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó partnerségek létrehozását a kisvállalkozói intézkedéscsomag nemzetek alatti szintű további végrehajtása érdekében. Úgy véli, hogy az Európai Vállalkozói Régiók (EVR) díj, amelyet az RB 2010 óta ítél oda, ihletet nyújthat a vállalkozói szellem további ösztönzéséhez, különösen a fiatalok körében; 23. magyarázatot vár az Európai Bizottságtól arra, hogy az elektronikus egészségügyi cselekvési tervet, amelynek elkészítését a Régiók Bizottsága korábban kérte, és amelyet a évi munkaprogramban meghirdettek, miért nem terjesztették még be, és a terv miért nem jelenik meg sem a 2012 végéig elfogadásra tervezett dokumentumok között, sem pedig a évi munkaprogramban; 24. úgy véli, hogy a szociális gazdaság keretében végzett tevékenységekhez nagyobb jogbiztonságra van szükség, ebben az összefüggésben pedig szükségesnek tart egy statútumot az európai önsegélyező egyesület számára; 25. üdvözli, hogy az Európai Bizottság korszerűsíteni kívánja az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat, valamint hogy az általános csoportmentesség kiigazításával csökkenteni szeretné az adminisztratív terheket. E tekintetben a minimális küszöbérték megemelésére szólít fel; 26. sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem konzultált hivatalosan az RB-vel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak a szélessávú hálózatok közfinanszírozására való alkalmazásával kapcsolatos új iránymutatások kidolgozásáról; 27. üdvözli, hogy a munkaprogram II. melléklete az adminisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését célzó konkrét kezdeményezésekre összpontosít, és hozzá kíván járulni ezek végrehajtásához; A holnap hálózatainak építése 28. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok között, illetve a tagállami régiók között fennálló összekapcsolódási problémák megoldása érdekében. Ebben a 30. sajnálja, hogy az Európai Bizottság munkaprogramja nem tartalmaz további kezdeményezéseket a városi mobilitással kapcsolatban; újfent hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az összes közlekedési módra kiterjedő elektronikus és intelligens például mobiltelefonos jegyértékesítés alapvető előfeltétele a fenntartható városi mobilitásnak, és reményét fejezi ki, hogy ezzel a kérdéssel a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről szóló zöld könyv tervezett nyomon követése során is foglalkozhatnak majd; 31. elvárja, hogy az Európai Bizottság mindent megtegyen a transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálatában kitűzött célok következetes megvalósítása érdekében; 32. várakozással tekint a jövőbeli uniós kikötőpolitikára vonatkozó, küszöbönálló javaslat elé, és emlékeztet annak szükségességére, hogy a javaslatot területi hatásvizsgálatnak vessék alá; Növekedés, munkahelyek és társadalmi beilleszkedés 33. úgy véli, hogy a munkaerő mobilitása a tagállamokban és a tagállamok között fontos tényező a munkanélküliség elleni küzdelemben, és ezért támogatja az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésére irányuló terveket, különös tekintettel az EURES reformjára, amely jelenleg lehetőségei alatti szinten teljesít. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok gyakran a helyi és regionális önkormányzatok irányítása alá tartoznak, és így ezekkel széleskörűen konzultálni kell a reformokkal kapcsolatban; 34. sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe az RB többször is megismételt kérését egy európai szociális lakhatási menetrend összeállítására vonatkozóan, amely többek között tisztázza a szociális lakhatásra érvényes versenyszabályokat, és eszközt ad a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ahhoz, hogy tisztességes és megfizethető szociális lakhatást biztosítsanak, előmozdítsák a társadalmi keveredést, és felvehessék a harcot a diszkriminációval szemben;

6 C 17/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja kiemeli az öregségi nyugdíjak jelentőségét a helyi és regionális önkormányzatok számára, mivel ezek igen sok munkavállalót foglalkoztatnak, és azt várja, hogy az idevágó európai bizottsági javaslat ajánlásokat tartalmazzon a foglalkoztatói nyugellátások határokon átnyúló, jobb hordozhatóságával kapcsolatban; közlekedésből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások kérdésének rendezését, továbbá a mérésekhez használt mutatók és kritériumok egyszerűsítését. Kéri az uniós levegőminőségi politika beépítését a többi szakpolitikába, különös tekintettel a közlekedési, a lakhatás-, az ipar-, az energia- és az éghajlatpolitika területére; 36. a be nem jelentett munka elleni küzdelem céljából létrehozandó platformot időszerű kezdeményezésnek tartja; és úgy véli, nagyon fontos, hogy a regionális végrehajtó szerveket és a munkaügyi felügyeleteket bevonják ebbe a platformba. Komoly lehetőségeket lát továbbá az említett platform és a javaslatok közötti szinergiákat illetően a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok érvényesítésének erősítése érdekében; 37. annak szavatolására kéri az Európai Bizottságot, hogy a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtandó állami támogatásra vonatkozó új iránymutatásaiban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d. pontjával összhangban továbbra is tartsa tiszteletben a területi kiadási kötelezettségeknek a évi filmművészeti közleményben rögzített elvét; 38. sajnálja, hogy a munkaprogram nem elég ambiciózus a kultúra vonatkozásában, tekintettel arra, hogy ez utóbbi lényeges eleme az európai identitásnak, és a növekedés motorja; Európa erőforrásainak hatékonyabb hasznosítása 39. üdvözli a 7. környezetvédelmi cselekvési program közzétételét, amely az Európa 2020 stratégiában foglalt célok környezetvédelmi intézkedések formájában történő megvalósításának fontos eszköze, és amelynek arra kell koncentrálnia, hogy valamennyi kormányzati szinttel szoros együttműködésben javuljon az EU környezetvédelmi politikájának végrehajtása, és a környezetvédelmi szempontok valamennyi szakpolitikai területbe beépüljenek, illetve kiemelten figyelembe kell vennie a környezeti problémák nemzetközi vetületét is; 40. kéri, hogy az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája tartalmazzon egy fejezetet a regionális és települési szintű konkrét alkalmazkodási fellépésekről, illetve nyújtson iránymutatást és támogatást a finanszírozással és kormányzással kapcsolatos megoldások tekintetében a helyi és regionális szintű döntéshozók számára a Polgármesterek Szövetsége által javasoltaknak megfelelően; 41. elkötelezett amellett, hogy az Európai Bizottsággal együttműködjön a dohai UNCCC-konferencia eredményeinek, valamint az erőforrás-hatékony Európa ütemtervének sikeres végrehajtása érdekében; 42. azt várja a levegőminőséggel kapcsolatos uniós politika felülvizsgálatától, hogy a háttér-koncentrációk csökkentése érdekében erősítse meg a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet. Támogatja a járművekre vonatkozó előírások szigorítását, és elengedhetetlennek tartja a hajózásból, a légi 43. megismétli, hogy elkötelezett az Európai Bizottsággal való fokozott együttműködés iránt az EU 2020-as biodiverzitási stratégiájának végrehajtásában; 44. üdvözli az Európai Beruházási Banknak a Régiók Bizottságához intézett kérését, hogy járuljon hozzá a bank energiakölcsönökkel kapcsolatos jövőbeli politikájához, és a maga részéről kéri, hogy könnyítsék meg a kis- és középvállalkozások és a helyi és regionális önkormányzatok számára az ilyen kölcsönökhöz való hozzáférést az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén történő beruházások érdekében; ebben a kontextusban úgy véli, hogy az energiaszegénység fokozódó veszélyét tekintetbe kell venni az uniós energiapolitikai kezdeményezések kialakítása során; Európa a polgárokért 45. arra törekszik, hogy valamennyi, a polgárok európai évéhez (2013) kapcsolódó uniós fellépés részese legyen, a polgárokban az eddigieknél jobban tudatosítsa és számukra érthetőbbé tegye jogaikat, hogy ezáltal is minél jobban elháruljanak az e jogok érvényesülésének még útjában álló akadályok, és megerősödjön az uniós polgárság intézménye; 46. üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy jelentést készítsen a korrupcióellenes küzdelemről, valamint hogy igazságszolgáltatási eredménytáblát hozzon létre. Szívesen segít ezeknek a mechanizmusoknak a kialakításában, amelyek növelni fogják a polgároknak a közigazgatás valamennyi szintjébe vetett bizalmát; 47. örömmel tekint az integrációs hálózat kidolgozása érdekében az Európai Bizottsággal való közös munka elébe, amelynek távlati célja az egység a sokféleségben megvalósítása; Európa mint globális szereplő 48. javasolja, hogy az Európai Bizottság a bővítési stratégiával kapcsolatos jelentéseiben részletesebben fejtse ki a regionális és helyi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéseket, továbbá hogy ahol ez szükséges hangsúlyozza a bővítési folyamatban érintett országoknak a decentralizáció fontosságát; 49. kéri, hogy könnyítsék meg a bővítési folyamat, valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országokban tevékenykedő helyi és regionális szintű szereplők hozzáférését az ezen a téren rendelkezésre álló specifikus uniós alapokhoz, és támogatja a létező programok többek között az Erasmus Mundus és az EGTC további felhasználását a szomszédságpolitika országaiban található partnerek esetében;

7 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/5 50. újból megerősíti azt a szándékát, hogy folytassa az Európai Bizottsággal való hasznos együttműködését a helyi közigazgatást támogató eszköz keretében azzal a céllal, hogy javítsa a helyi kapacitásépítést és terjessze az EU-val és annak eljárásaival kapcsolatos ismereteket a tagjelölt és a leendő tagjelölt országokban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a programnak az európai szomszédságpolitika országaira való kiterjesztésére; 51. üdvözli, hogy az Európai Bizottság két külön közlemény közzététele révén különbséget tett a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a civil társadalom szerepében a fejlesztési együttműködési politika végrehajtása terén, és arra kéri az Európai Parlamentet, hogy hasonlóan járjon el; 52. elvárja, hogy a városokat és régiókat bevonják a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos évi csúcstalálkozóra készülő uniós álláspont meghatározásába; 53. megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, az EU Tanácsának ciprusi elnöksége, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé. Kelt Brüsszelben, november 30-án. a Régiók Bizottsága elnöke Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

8 C 17/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A Régiók Bizottsága állásfoglalása A többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások (2013/C 17/02) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA tekintettel október 9-én elfogadott, a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló átdolgozott véleményére; tekintettel az Európai Tanács következtetéseinek tervezetére, 1. sajnálja, hogy november i ülésén az Európai Tanács nem tudott megállapodni a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről; 2. hangsúlyozza a megállapodás fontosságát, és figyelmeztet a különösen a 2014 utáni időszakra szóló közös stratégiai kerethez tartozó alapokra vonatkozó programtervezéssel kapcsolatos késlekedés következményeire. A késlekedés az uniós régiókba és városokba irányuló beruházásokat is súlyosan fogja érinteni; 3. nyugtázza, hogy az Európai Tanács elismerte, hogy a költségvetésnek nagy a jelentősége az Unió kohéziója, valamint országaink összességében a munkahelyek és a növekedés szempontjából ; ez a megállapítás azonban nincs összhangban azzal, hogy egyes tagállamok költségvetési csökkentéseket javasoltak a kohéziós politikában. Hangsúlyozza, hogy mindenképpen több időre van szükség a tárgyalt számadatok és javaslatok konkrét szakpolitikai következményeinek további megvizsgálásához; 4. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Régiók Bizottsága mint a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő uniós szerv teljességgel tisztában van azokkal a gazdasági gondokkal, amelyekkel az EU tagjai szembesülnek, és úgy véli, hogy mindennél fontosabb prioritásként kevésbé bürokratikus, erős gazdaságokat kell létrehozni, ami a tagállamokban több foglalkoztatási lehetőséghez vezet; 5. megismétli, hogy olyan hiteles többéves uniós költségvetésre van szükség az összes uniós tagállam és régió javát szolgáló beruházási eszközként, amely a GNI százalékában mért kötelezettségvállalási előirányzatokat tekintve legalább ugyanolyan szintű, mint amiről a jelenlegi, as programozási időszakra vonatkozóan állapodtak meg, és támogatja, hogy az Európai Parlament olyan költségvetést szorgalmaz, amely az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően újraindíthatja a növekedést, és megfelelő választ tud adni a települések és régiók igényeire; 6. kiemeli az Európai Parlament szerepét a tárgyalási folyamatban, nemcsak az egész többéves pénzügyi keretre érvényes egyetértési eljárással kapcsolatban, hanem azért is, mert az Európai Tanács következtetéstervezetében (2012. november 22-i változat) számos kérdés különösen az 1b alfejezettel (kohézió), a 2. fejezettel (KAP), a közös stratégiai kerettel, valamint horizontális témákkal kapcsolatos pontok az együttdöntési eljárás alá tartozik; 7. emlékeztet rá, hogy a Szerződések (az EUMSZ 312. cikke) rendelkeznek arról az esetről, ha a többéves pénzügyi keretet nem fogadják el, mielőtt az EU valamennyi jelenlegi többéves kiadási programja eltekintve a közös agrárpolitika (KAP) első pillérjétől 2013 végén hatályát veszti; 8. ellenzi a kohéziós költségvetés megnyirbálását. Emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika olyan eszközt jelent a beruházások számára, amely fenntartható módon ösztönzi a versenyképességet, és elősegíti a régiók közötti különbségek mérséklését; 9. emlékeztet rá, hogy a 177. cikk által tárgyalt kohéziós politikával kapcsolatos kérdések például a nemzeti juttatások elosztása vagy a támogatások felső határa a kohéziós politikában és a vidékfejlesztésben az együttdöntési eljárás alá tartoznak, és kötelező róluk kikérni az RB véleményét. Az EUMSZ 263. cikkének (3) bekezdésének alapján az RB-nek jogában áll, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon; 10. a 2012 eleje óta az Európai Bizottság különféle jogalkotási javaslatai tárgyában elfogadott véleményei nyomán megismétli az alábbiakat: a. az 1a. és az 1b. alfejezet, valamint a közös stratégiai keret (KSK) alá tartozó alapok kapcsán: támogatja a kutatás és az innováció finanszírozásának megerősítését; kéri az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára eredetileg javasolt költségvetés visszaállítását a transzeurópai hálózatokba történő beruházások finanszírozása érdekében; támogatja közös stratégiai keret kialakítását a két strukturális alap, a Kohéziós Alap, az EMVA és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára; megismétli, hogy egyértelműen és határozottan ellenez mindenfajta makrogazdasági feltételességet; örömmel fogadja, hogy átvették azt a javaslatot, hogy hozzák létre az átmeneti régiók új kategóriáját, illetve azt, hogy tekintetbe kell venni a legkülső régiók különleges és egyedülálló helyzetét; ismételten fontosnak tartja, hogy fenntartsanak egy a jelenlegi előirányzatok kétharmadának megfelelő biztonsági hálót a konvergencia-célkitűzésből kikerülő régiók számára;

9 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/7 egyetért azzal, hogy biztosítani kell a források szintjét a kevésbé fejlett régiók és tagállamok számára, valamint az egy főre jutó átlagos támogatások közötti különbségek csökkentését, mivel ezek jelentik a kohéziós politika elsődleges célját; sajnálja, hogy az európai tanácsi következtetések tervezete 26 %-os csökkentést javasol az európai területi kohézió célkitűzés terén; üdvözli azonban, hogy meghallották az RB-nek azt a kérését, hogy emeljék 85 %-ra a társfinanszírozás arányát; támogatja olyan társfinanszírozási arány létrehozását, amely az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetén 10 százalékponttal magasabb; egyetért azzal, hogy a vissza nem igényelhető héa támogatható legyen a KSK-alapokból; megismétli, hogy ellenzi a javasolt teljesítményhez kötődő tartalékot; b. a 2. fejezet kapcsán: sajnálattal látja, hogy az európai tanácsi következtetések tervezete azt javasolja, hogy a tagállamok önkéntes alapon korlátozhassák a közvetlen kifizetések szintjét; szorgalmazza, hogy a közvetlen támogatást a következő időszak során méltányosabban osszák el azon tagállamok között, amelyek esetében a hektáronkénti közvetlen kifizetések az uniós átlag 90 %-a alatt vannak, már a következő tervezési időszak kezdetén hozzálátva a különbségek felszámolásának dinamikus folyamatához, és a következő pénzügyi terv közepére elérve az uniós átlagot; üdvözli, hogy a kizöldítési intézkedésekre fordított finanszírozás 30 %; támogatja annak lehetőségét, hogy költségvetési átcsoportosításokat hajtsanak végre az első pillérből a másodikba; támogatja, hogy az átmeneti régiókat foglalják bele a vidékfejlesztésről szóló rendeletbe; ellenzi a mezőgazdasági válságokra képzendő új tartalékot, és különösen azt a javaslatot, hogy közvetlen kifizetések formájában térítsék vissza a fel nem használt összegeket; 11. üdvözli, hogy az európai tanácsi következtetések tervezete fenntartja a leginkább rászoruló személyek számára indított élelmiszersegély-programot, azonban határozottan ellenzi, hogy ennek finanszírozását kivegyék az ESZA-előirányzatok közül; 12. úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára előirányzott összegnek a jelenlegihez képest 47 %-kal történő csökkentése teljes mértékben ellentmond a jelenlegi válság teremtette körülményeknek. Megérti, hogy a tanácsi következtetések tervezetének összeállításakor azt feltételezték, hogy a jövőbeli EGAA nem terjed majd ki a mezőgazdasági ágazatra; Bevételek és saját források 13. sajnálja, hogy a tárgyalások középpontjában az uniós költségvetés kiadásainak csökkentése állt, anélkül, hogy megfelelő figyelmet fordítottak volna a bevételi oldalra és arra, hogy mindenképpen meg kell reformálni a jelenlegi rendszert annak érdekében, hogy az EU saját forrásokkal rendelkezhessen, illetve hogy megszűnjön a jelenlegi pénzügyi korrekciók és mentességek rendszere; 14. üdvözli azt a javaslatot, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére megerősített együttműködési eljárás keretében kötelezettséget vállalt tagállamok által beszedett összeg kétharmadát új saját forrásként be kelljen fizetniük az uniós költségvetésbe, és hogy ezen tagállamoknak az EU-költségvetéshez történő GNI-alapú hozzájárulását ennek megfelelően csökkentsék; 15. megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, az EU Tanácsának ciprusi elnöksége, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé. Kelt Brüsszelben, november 30-án. a Régiók Bizottsága elnöke Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

10 C 17/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 98. PLENÁRIS ÜLÉS NOVEMBER A Régiók Bizottsága véleménye Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (2013/C 17/03) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA meg van arról győződve, hogy a fogyasztói politika segíteni fogja az EU gyorsabb kilábalását a válságból: tudatos fogyasztók nélkül elképzelhetetlen a megbízható, minőségi és versenyképes javak és szolgáltatások előállítása, ami hozzájárul a gazdaság tartós fellendüléséhez; és kéri az Európai Bizottságot, hogy: lássa el a helyi és regionális önkormányzatokat az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatáskörükhöz mérten biztosítani tudják a fogyasztók védelmét; szorosan működjön együtt a nemzeti, regionális és helyi szintű önkormányzatokkal. Külön kiemeli, hogy még ha a stratégiából adódó intézkedéseket természetüknél fogva főként az európai és nemzeti szerveknek kell is végrehajtaniuk, a helyi hatóságok fontos szerepet játszanak, mivel ők képviselik a helyi közösségeket, és hatékonyan hozzá tudnak járulni az ilyen rendelkezések végrehajtásához; ne hagyják figyelmen kívül, hogy a helyi önkormányzatok maguk is fogyasztói a javaknak és szolgáltatásoknak, ennélfogva és ahogy azt ők maguk is követelik biztos keretre van szükségük, amely garantálja saját és az általuk képviselt, az önkormányzatok költségvetéséhez gyakran hozzájáruló helyi közösségek érdekeinek a tiszteletben tartását; ismerje el, hogy a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a fogyasztók képzettségének is függvénye, és hogy fontos a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom részvétele a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kampányokban; megfelelő források és szakértelem segítségével javítsa az ellenőrzési mechanizmusokat azokban a régiókban, amelyek tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek.

11 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/9 Előadó Referenciaszöveg Spyros SPYRIDON (EL/EPP), Attika régió önkormányzatának tagja A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (COM(2012) 225 final) I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy a fogyasztók védelme érdekében alkalmazkodni tudjanak a regionális sajátosságokhoz, a sérülékeny csoportokhoz és a piacok gyors változásaihoz; Bevezető 1. üdvözli az Európai Bizottság alaposan kidolgozott közleményét, amely a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos problémák igen széles körére terjed ki; 7. az intézkedésekkel kapcsolatban a fentebb említett ágazati lépéseken kívül a meglévő kompetenciák keretében horizontális perspektívát is javasol, hogy a fogyasztók jogait az összes európai szakpolitika tekintetbe vegye; 2. örömmel fogadja, hogy a stratégia koherens, integrált eszközt képez, amely előmozdítja a fogyasztóvédelem erősítésére szolgáló politikával kapcsolatos intézkedéseket. Fontos, hogy felismerjük, milyen nagy kihívást jelent a fogyasztók autonómmá tétele és az egységes piac megerősítése. Az Európa 2020 stratégia megvalósításának kulcselemét a tájékozott, tudatos fogyasztók jelentik; 3. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár a stratégia széles körben alkalmazandó, az mégsem terjed ki a fogyasztóügyi politika fontos elemét képező egészségügyi szolgáltatásokra. Az egészségügyi szolgáltatásokat fogyasztók veszik igénybe, fogyasztók fizetnek értük, és a szolgáltatások túlnyomó többsége általános érdekű. Az egészségügyi politikának ezért a fogyasztókhoz kapcsolódó politikaként a stratégia részét kellene képeznie; 8. megjegyzi, hogy a közlemény nem helyez hangsúlyt a területi kohéziós célkitűzésre, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be. Különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy védeni kell a sérülékeny fogyasztói csoportokat, amelyek nehezen férnek hozzá a piacokhoz, vagy csak korlátozott választási lehetőségekkel rendelkeznek, vagy pedig problémát okoz számukra jogaik érvényesítése. Ehhez a kategóriához azok a fogyasztók tartoznak, akik a legkülső régiókban, az alacsony népsűrűségű régiókban vagy a szigeti, illetve hegyvidéki régiókban élnek, ahol a piac működése nem megfelelő; 9. ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy e fogyasztói csoportok számára egyre fontosabb az internet, egyrészt azért, hogy hozzáférhessenek a piacokhoz, másrészt azért, hogy információkhoz jussanak, összehasonlíthassák a termékeket és szolgáltatásokat és jogvita esetén érvényesíthessék jogaikat; 4. egyetért azzal a négy tematikus célkitűzéssel, amelyet az Európai Bizottság olyan területekként választott, amelyre a fogyasztóvédelmi politikának összpontosítania kellene. Ezek a következők: i) a fogyasztók biztonságának növelése, ii) a tájékozottság növelése, iii) a végrehajtás javítása, az érvényre juttatás megerősítése és a jogorvoslat biztosítása és iv) a jogok és kulcsfontosságú szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társadalmi változással. Az RB azt kéri, hogy növeljék az átláthatóságot, és nyújtsanak a fogyasztóknak összehasonlítható és jobb minőségű információkat, hogy ésszerűbb döntéseket hozhassanak; Az Európai Unió alapelveinek alkalmazása 5. rámutat, hogy az intézkedések megtervezésekor ügyelni kell a meghozandó intézkedések arányosságának elvére, különösen pedig arra, hogy végezzenek részletes költség-haszon elemzést; 6. hangsúlyozza, hogy garantálni kell a meghozandó intézkedések hatékonyságát és célszerűségét, mindenekelőtt az egészségügy és a biztonság területén. Az előírásoknak kellően 10. hangsúlyozza, hogy megfelelő források és szakértelem segítségével javítani kell az ellenőrzési mechanizmusokat azokban a régiókban, amelyek tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek; 11. felhívja az Európai Bizottság és a nemzeti jogalkotási intézmények figyelmét annak szükségességére, hogy az elfogadott intézkedéseket hozzáigazítsák a hátrányos helyzetű régiókhoz tartozó termelők lehetőségeihez. E kategóriák számára a hozzáigazítás költsége és ideje lényegesen eltérhet attól, mint amire a többi európai régió esetében van szükség; Az internet által kínált lehetőségek kihasználása, ellenőrzés és frissítés 12. megragadja az alkalmat annak hangsúlyozására, hogy az Európa 2020 stratégia keretében meg kell valósítani a digitális menetrendet, mivel az internet az összes fogyasztói kategória számára rendkívül fontos szerepet játszik. Az európai polgárok életminőségének javítása végett a különféle európai, nemzeti és regionális kormányzati szinteknek aktívan részt kell venniük ebben a feladatban;

12 C 17/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja rámutat az internet fiatalabbakra gyakorolt hatására, akik a felnőtteknél feltehetően annál is inkább sérülékenyebbek az új technológiák tekintetében, mivel többet használják ezeket; 14. megjegyzi, hogy az olyan sérülékeny népességcsoportokban, amilyenek az idősek és a fogyatékkal élők és a szociálisan hátrányos helyzetűek, kevésbé elterjedt az internet használata. Az RB különösen azt emeli ki, hogy a földrajzi hátrányok által sújtott régiókat nagyobb mértékben érinti a lakosság elöregedésének problémája, mint a többi régiót. E népességkategóriáknak általában kevesebb lehetőségük nyílik az egységes piac kínálta előnyök kihasználására és jogaik érvényesítésére. A helyi és regionális önkormányzatokkal közösen különösen törekedni kell arra, hogy a célzott intézkedésekkel előmozdítandó jólét az ehhez a kategóriához tartozó polgárokra is kiterjedjen; 15. figyelembe véve a régiók és a települések, különösen a vidéki, hegyvidéki vagy szigeten fekvő, vagy pedig távoli vagy legkülső térségek által az internet-hozzáférés javításával kapcsolatban tapasztalt nehézségeket, támogatja az Európai Bizottság közelmúltbeli javaslatait az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok módosítására irányulóan. Többek között, a belső piaccal összeegyeztethetőnek tartja a szélessávú internetkapcsolat biztosítását célzó támogatások bejelentési kötelezettség alóli mentességét; tekintetében. Osztja az Európai Bizottság véleményét, hogy a fogyasztói jogok végrehajtását a bíróságon kívüli rendezés által is meg kell könnyíteni. Szükségesnek tartja azonban, hogy az irányelvek alkalmazási köre az EU hatásköreire és legfőbbképpen a határokon átnyúló ügyekre korlátozódjon; A helyi és regionális önkormányzatok szerepe 20. meggyőződése, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat feltétlenül el kell látni az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatáskörükhöz mérten biztosítani tudják a fogyasztók védelmét. Ebben a keretben és tekintettel arra, hogy az időpont éppen megfelelő, ugyanis a as időszakra szóló többéves pénzügyi keretről jelenleg folynak a viták, az RB azt javasolja, hogy program megvalósításához ne csupán a strukturális alapok forrásait vegyék igénybe, hanem a nemzeti reformprogramok előirányzatait is; 21. mindenekelőtt a strukturális alapokkal kapcsolatban intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy a vállalkozások finanszírozása olyan kritériumoktól is függjön, amelyek a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeiket és a velük szemben tanúsított általános magatartásukat (ilyen például a fenntartható termelés) is figyelembe veszik, és nem korlátozódnak lényegében a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó adatokra; 16. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen kezdeményezéseket a fogyasztók elektronikai kompetenciáinak javítására, ügyelve arra, hogy a polgárok valamennyi csoportja hozzáférjen az egységes digitális piachoz, és teljes mértékben élvezhesse annak előnyeit; 17. rámutat, hogy a fogyasztók számára létfontosságú az elektronikus kereskedelem gyors fejlődése, mivel így több választási lehetőséghez jutnak. Ez különösen azokra a polgárokra érvényes, akik nehezen megközelíthető, legkülső vagy távoli régiókban élnek, de azokra is, akik csökkent mozgásképességűek, hiszen másképpen ők nem jutnának hozzá a választási lehetőségek széles skálájához; 18. erőteljesen hangsúlyozza, hogy az internet biztonsága különösen fontos, a fogyasztóügyi stratégia keretein túllépő probléma. Minden szükséges intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy ezt a fontos eszközt az európai polgárok javára használják akár fogyasztókról, akár vállalkozókról legyen szó, elkerülve a bűnös vagy tisztességtelen gyakorlatokat, például a személyes adatok jogtalan gyűjtését vagy a tulajdonjogok megsértését; 19. üdvözli az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy jogalkotási javaslatokat tesz a jogviták online és alternatív rendezésére mivel ez fontos eszközt jelent a területi kohézió 22. ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok szoros együttműködésének szükségességét az intézkedések elfogadása során. Külön kiemeli, hogy még ha a stratégiából adódó intézkedéseket természetüknél fogva főként az európai és nemzeti szerveknek kell is végrehajtaniuk, a helyi hatóságok fontos szerepet játszanak, mivel ők képviselik a helyi közösségeket, és hatékonyan hozzá tudnak járulni az ilyen rendelkezések végrehajtásához; 23. hangsúlyozza azt is, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok maguk is fogyasztói a javaknak és szolgáltatásoknak, ennélfogva és ahogy azt ők maguk is követelik biztos keretre van szükségük, amely garantálja saját és az általuk képviselt, az önkormányzatok költségvetéséhez gyakran hozzájáruló helyi közösségek érdekeinek a tiszteletben tartását; 24. megjegyzi, hogy a válság jelenlegi időszakában nem szabad luxusnak tekinteni a menetrend hatékony végrehajtása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Ellenkezőleg, a Régiók Bizottsága meg van arról győződve, hogy a fogyasztói politika segíteni fogja az EU gyorsabb kilábalását a válságból: tudatos fogyasztók nélkül elképzelhetetlen a megbízható, minőségi és versenyképes javak és szolgáltatások előállítása, ami hozzájárul a gazdaság tartós fellendüléséhez;

13 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/11 A stratégia szociális dimenziója 25. megjegyzi, hogy a jelenlegi pénzügyi válság gyökeresen meg fogja változtatni a polgárok fogyasztási szokásait, mivel egyrészt felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, másrészt pedig, mivel csökkenti a fogyasztáshoz rendelkezésre álló jövedelmet. Ez ahhoz fog vezetni, hogy a polgárok új fogyasztási formák felé fognak fordulni, amelyek keretében azt kívánják elérni, hogy fogyasztóként szorosabban ellenőrizhessék a műveleteket, több és érthetőbb információval rendelkezzenek, valamint lehetőségük legyen az összehasonlításra, az eredeti döntésük visszavonására, és viták esetén jogaik érvényesítésére. Az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a felmerülő új feltételeket, és ki kell használnia a stratégiát annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb környezetet teremtse meg a polgárok jólétének a támogatásához, ahogy arról a Lisszaboni Szerződés is rendelkezik; 26. emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy a fogyasztó pontosan felmérhesse az áruk ár-érték arányát, több információval és garanciával kellene rendelkezni a termékek nyomonkövethetőségével kapcsolatban; 27. megállapítja, hogy egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a fogyasztó olyan választásokat hoz, amelyeket az érintett áruk ára diktál a minőségi szempontok rovására. Az Európa határain átnyúló kereskedelmet illetően pedig attól tart az RB, hogy növekedni fog a csempészet; 28. üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy tanulmányozni fogja a háztartások eladósodásának a következményeit. Javasolja, hogy ez a tanulmány ne korlátozódjon arra, hogy megoldási lehetőségeket keres a problémára amely a válsággal kezelhetetlen méreteket öltött, hanem vizsgálja meg annak okait, és tegyen javaslatokat olyan intézkedésekre, mint például a hitelezési tevékenységek felelősségteljes gyakorlásának a garantálása, egyúttal hajtson végre konkrét intézkedéseket a túlzott eladósodás következményeinek az enyhítésére; 29. figyelmeztet arra, hogy szabályozni kell az orvosi termékek és szolgáltatások biztonságával kapcsolatos kérdéseket, amelyek a közelmúltban reflektorfénybe kerültek; 30. aggodalommal állapítja meg, hogy a közlemény szerint a fogyasztók csupán 2 %-a válaszolta meg helyesen a saját jogaikra vonatkozó kérdéseket. Mivel ez az arány rendkívül alacsony, az RB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a fogyasztói jogok szélesebb körben való megismertetésére. Az európai szintű tájékoztató kampány megszervezésére vonatkozóan megfogalmazott szándék hozzá fog járulni ehhez a törekvéshez. A helyi és regionális önkormányzatok a fogyasztók támogatása iránt elkötelezett érdekelt felekkel együttműködésben szintén szerepet tudnak vállalni ebben; 31. egyetért az Európai Bizottság azon következtetésével, amely a jogszabályokat végrehajtó hatóságokat arra kéri, hogy kevesebb forrás biztosítása mellett többet tegyenek. Ezért pontos tervezésre és a meghozott rendelkezések hatékonyságának a folyamatos vizsgálatára van szükség a legjobb eredmény elérése érdekében; 32. hangsúlyozza, hogy a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a fogyasztók képzettségének is függvénye, és ennek kapcsán rámutat arra, hogy mennyire fontos a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom részvétele a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kampányokban. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az információs kampányokat a regionális sajátosságokhoz igazítsák. Az RB javasolja, hogy fektessenek hangsúlyt az iskolák és egyetemek oktatási programjaira, hogy felkészítsék a fiatal generációkat arra, hogy tudatosan választó fogyasztókká váljanak; emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a felnőttképzés szervezőinek szerepét; 33. támogatja, hogy a problémákat a gyökerüknél próbálják megragadni, olyan intézkedések révén, amelyek a vállalkozásokat a szabályok betartására ösztönzik. Ennek a megközelítésnek ugyanakkor figyelembe kell vennie a gyártók sajátosságait valamennyi országban és régióban, továbbá mindenütt a világon, ahol beszállítókkal rendelkeznek. Elégséges ösztönző intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ellensúlyozzák azokat a költségeket, amelyek a jövőben megjelenő új szabályoknak való megfelelésből erednek, és figyelembe kell venni a vállalatok alkalmazkodási képességét; 34. hangsúlyozza, hogy a fogyasztói politika végrehajtása során az Európai Bizottságnak tiszteletben kellene tartania a tagállamok jogrendjét és a szubszidiaritás elvét. Másrészt pedig a tagállamoknak az uniós jogszabályok nemzeti jogrendjükbe való átültetésekor külön erőfeszítést kell tenniük annak elkerülésére, hogy további követelményeket támasszanak azokhoz képest, amelyek ehhez szükségesek. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a tagállamoknak különleges esetekben továbbra is lehetőségük legyen magasabb fogyasztóvédelmi szintre törekedni; 35. megítélése szerint annak érdekében, hogy a szabályozás javítása valóban hasznukra is váljon, tájékoztatni kell a fogyasztókat a bekövetkezett változtatásokról. Az RB hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell adni a lehetőséget a regionális és helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a fogyasztók körében végzett tájékoztató fellépésekhez, amelyek ismertetik a fogyasztókkal jogaikat és azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyeket az ő érdeküket szolgálják; 36. az RB üdvözli, hogy a fogyasztóügyi stratégia hivatkozik a kollektív fellépésekre; és az Európai Bizottságot konkrét cselekvési keretre vonatkozó javaslatok megtételére ösztönzi. Az Európai Bizottság kollektív jogvédelmi eszközökkel kapcsolatos javaslatainak egy olyan keretjogszabályra kellene korlátozódniuk, amely legfeljebb a nemzeti szinten betartandó minimális normákra vonatkozóan tartalmaz előírásokat, egyebekben pedig a tagállamokra hagyja, hogy azok a kollektív jogvédelmi eszközöket az ott érvényes jogi hagyományok figyelembevételével konkrétan miként ültetik át a gyakorlatba. Ha az EU további kollektív jogorvoslati eszközök vonatkozásában is szabályozási hatáskört kíván szerezni, akkor ezeket az eszközöket hozzá kell igazítani az egyes tagállamok jogrendjéhez és jogérvényesítési rendszeréhez;

14 C 17/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja meggyőződése, hogy az integrált fogyasztóügyi stratégia ösztönzéséhez szükséges, hogy a fogyasztók nagy arányban legyenek képviselve a döntéshozatali szerveken belül. Az RB ezzel kapcsolatban a fogyasztói szervezetek szerepét hangsúlyozza, amelyek átfogóbb képpel rendelkeznek a hétköznapjaik során felmerülő problémákról, következésképpen felkérés esetén hozzá tudnak járulni azok megoldásához. Ezek a szervezetek ugyanakkor kommunikációs csatornát is biztosítanak a polgárok és a közigazgatás között, lehetővé téve az információk felülről lefelé irányuló terjesztését. Az RB elismeri, hogy van még mit javítani a helyi és regionális önkormányzatok, és mind az elsőfokú, mind a másodfokú fogyasztói szervezetek közötti kapcsolatokon, egyidejűleg felkéri a tagállamokat, hogy ebben, ahol szükséges, támogassák, és ehhez, adott esetben, alakítsanak ki egy működési keretet. A stratégia hatékonyabb végrehajtása 38. abból indul ki, hogy szükséges, hogy a polgárok bízni tudjanak a jogszabályok végrehajtásával megbízott hatóságokban. Ez a célkitűzés elérhető mind a szabályozás megfelelő végrehajtásával, mind pedig azáltal, hogy a polgároknak biztosítják azt a lehetőséget, hogy jogviták esetén ezekhez a hatóságokhoz fordulhatnak; 39. a vállalatokat illetően hangsúlyozza, hogy meg kell győzni őket arról, hogy jobban megéri a jogi kötelezettségvállalásaikat tiszteletben tartani a teljes termelési lánc során, mint azokat megszegni. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztóügyi jogszabályokra vonatkozó tájékoztatásnak nem csupán a fogyasztókat kellene céloznia, hanem ki kellene terjednie a vállalatokra is; 40. a közvetítők szerepéhez kapcsolódóan egyetért azzal a megállapítással, hogy egyre fontosabbá válnak, főként az online szolgáltatások esetében. Következésképpen alapvető fontosságú az átláthatóság és a bizalom garantálása, valamint annak biztosítása, hogy fizetésképtelen közvetítők esetén jogorvoslatra és szankciók kiszabására kerül sor. Ennek érdekében ellenőrzési és felügyeleti struktúrákat kell létrehozni, mind tagállami, mind uniós szinten; 41. az Európai Bizottság azon szándékát illetően, hogy közvetítőkkel és szakértőkkel működik együtt a kereskedelmi megállapodások szabályozási keretének javítása érdekében, azt javasolja még, hogy a kereskedelmi garanciákra vonatkozóan kötelező érvényű szabályokat fogadjanak el, egy jelentős fogyasztóvédelmi hiányosság orvoslása érdekében; 42. felkéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok időben és főként maradéktalanul hajtsák végre az egységes piac elmélyítésére vonatkozó jogszabályokat; 43. sajnálja, hogy a fogyasztóügyi stratégia fellépéseire előirányzott költségvetés korlátozott: vagyis európai polgáronként és évenként mintegy 0,05 eurót tesz ki. Arra is felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy a lehető legjobb eredmény eléréséhez nagy elővigyázatosságra van szükség e fellépések kidolgozása és végrehajtása során; 44. figyelemmel fogja kísérni, hogy az európai fogyasztóügyi stratégiát gyorsan és hatékonyan hajtsák végre, az európai polgárok életminőségének javítása érdekében. Kelt Brüsszelben, november 29-én. a Régiók Bizottsága elnöke Ramón Luis VALCÁRCEL SISO