h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I/B-6256/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Szigetvári Takarékszövetkezet számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a január 28-án megindított, a Szigetvári Takarékszövetkezetnél (székhelye: 7900 Szigetvár, József A. u. 19., a továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján, Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása szerint az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmának megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmának megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s

2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Felügyelet a Psztv. 64. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatóknál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat. A fentiek alapján a Felügyelet a január 31-én kelt 5998/5/2011. iktatószámú végzéssel célvizsgálatot indított a pénzügyi szervezettel szemben, annak vizsgálata céljából, hogy az Art-Cash Kft. (a továbbiakban: Kft.), mint a pénzügyi szervezet kiemelt közvetítőjének tevékenysége megfelel-e a Psztv. 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet e vonatkozásban a Kft. tevékenységének január 1-jétől december 31- éig terjedő időszakát vonta vizsgálata alá. A Psztv. 64. (1) bekezdése szerint a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Felügyelet észlelte, hogy a Dunántúli Napló december 6. és december 13. napján megjelent számában a Kft. nyereményjátékot hirdetett meg. A Kft. vizsgálattal érintett hirdetésének szövege az alábbiakat tartalmazta: ( )NYEREMÉNYAKCIÓNK: minden december 1. és december 31. között elhelyezett zálogtárgyakkal 2 fő részére repülős egyiptomi utazást nyerhet all inclusive ellátással! 1 A Felügyelet a pénzügyi szervezetet január 31-én kelt 5998/5/2011. iktatószámú végzésében a tényállás tisztázásához szükséges nyilatkozat megtételére szólította fel. A pénzügyi szervezet március 2-án kelt nyilatkozatában előadta, hogy a Kft. a végzéshez mellékelt hirdetést az alábbi médiumokban tette közzé: 1 (sic!)

3 a Szekszárdi Vasárnap c. újságban, és i számában, a Hirdető Magazin (Baja) c. újságban, és i számában, a Dunántúli Napló (Pécs) c. újságban, , , , i számaiban, a Pécsi extra (Pécs) c. újságban, , , i számában, továbbá a Kapos TV-ben, december hónapban, képújságban, valamint a Kft. honlapján december hónapban ( és a Kft. valamennyi zálogfiókjában, A2 plakátformátumban. A pénzügyi szervezet nyilatkozta továbbá, hogy a Kft. valamennyi zálogfiókjában, illetőleg a honlapjukon a hirdetés a játékszabályzattal együtt volt kifüggesztve, illetve került közzétételre. A pénzügyi szervezet előadta, hogy a nyereményjátékban való részvétel feltételeit a november 20-án kelt játékszabályzat tartalmazza. A részvétel feltételei a következők voltak: Magyarországi lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, 18. életévüket betöltött, cselekvőképes természetes személyek vehettek részt, akik az Art-Cash Kft. hét zálogfiókjának valamelyikében kézizálog ügyletet teljesítettek a december hó 1. napján reggel nyolc órától év december hó 31. napján huszonnégy óráig terjedő időszakban, és azon kézizálog ügyletet teljesítő ügyfél, aki a zálogügylet teljesítését (legalább egy darab zálogtárgy elzálogosítását) követően a részére átadott zálogjegy alsó részén perforációval elválasztott és sorszámmal ellátott kiadási szelvényen (továbbiakban: nyereményszelvényen) rögzítette adatait (név, cím, telefonszám), majd az adott zálogfiók üzletvezetőjével azt felülbélyegeztette, és a zálogfiók ügyfélterében elhelyezett gyűjtőládába elhelyezte a nyereményszelvényt. A nyereményjátékban való részvétel nem volt zálogosítási értékhatárhoz kötve, valamint egy ügyfél több nyereményszelvény elhelyezésével is részt vehetett a nyereményjátékban. A nyeremény átadása a kisorsolt nyertes részére, kizárólag az eredeti nyereményszelvény sorszámával megegyező sorszámú zálogjegy, illetve a vonatkozó időtartamon belüli kiváltás esetén az eredeti zálogjegy számát tartalmazó elszámolási bizonylat bemutatásával volt lehetséges. A nyereményjátékkal kapcsolatos továbbá információkat, technikai részleteket a játékszabályzat tartalmazta. A vonatkozó részletes játékszabályzat 3-4. pontjai szerint: 3. A promóció mechanizmusa: Az ügyfél a kézizálog ügylet teljesítését követően, az átadott zálogjegy alsó részén perforációval elválasztott sorszámmal ellátott kiadási szelvényen (továbbiakban nyereményszelvény) rögzíti értesítési adatait (név, cím, telefonszám), az adott fiók üzletvezetővel felülbélyegezteti, majd az ügyféltérben kiállított, közjegyző által lezárt gyűjtőládában elhelyezi azt. A játékos a szelvény kitöltésével ráutaló magatartással kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Szervező a szelvényen feltüntetett adatait a

4 nyereményjáték lebonyolítása érdekében kezelje. A nyereményjátékban való részvétel zálogosítási értékhatárhoz nem kötött. A nyereményjáték befejezésével a lezárt gyűjtődobozok őrzése, a lebonyolítást ellenőrző közjegyzői irodában történik a sorsolás időpontjáig. Az üzletvezetői felülbélyegzés nélkül elhelyezett nyereményszelvények érvénytelenek. A sorsoláson csak az vehet részt, aki a Játék időtartama folyamán legalább egy nyereményszelvényt elhelyez. Egy Játékos több nyereményszelvény elhelyezésével is részt vehet a Játékban. A nyeremény átadása a kisorsolt nyertes részére, kizárólag az eredeti, a nyereményszelvény sorszámával megegyező sorszámú zálogjegy bemutatásával lehetséges. 4. ( ) A sorsolás közjegyző jelenlétében, kézzel történik a 6. pontban meghatározottak szerint. ( ) A jelen eljárás alapját a fentiek alapján az képezte, hogy a Kft. sajtóreklám útján sorsolásra vonatkozó hirdetést tett közzé, melyet a Felügyelet a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokkal vetett össze. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv. ) 3. d) pontja szerint gazdasági reklámnak minősül: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám) Az eljáró hatóságnak a közzétett tájékoztatást abban a tekintetben kell vizsgálnia, hogy az mennyiben felel meg az idézett rendelkezésnek, azaz tartalmából következően alkalmas-e valamely termék, szolgáltatás népszerűsítésére, igénybevételének előmozdítására. Az idézett rendelkezés és a vizsgált tájékoztatás összevetése alapján megállapíthatóvá vált, hogy a hirdetésben szerepeltetett tájékoztatás a Kft. szolgáltatásának igénybevétele esetén utazás megnyerésének lehetőségét helyezte kilátásba, így magatartása arra irányult, hogy tevékenységét oly módon népszerűsítse, illetőleg az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételét oly módon mozdítsa elő, hogy zálogtárgyak nála történő elhelyezéséhez nyereményút sorsolás útján való megnyerésének lehetőségét helyezte kilátásba. A fentiek alapján megállapítható, hogy a fentiek szerinti hirdetés a záloghitel szerződés megkötésének népszerűsítését szolgálta. Tekintettel arra, hogy a reklám céljának a szolgáltatás népszerűsítése, az ügyfélforgalom növelése is tekinthető, így a Felügyelet megállapította, hogy a vizsgálat alá vont hirdetés szövege a reklám fogalmának megfeleltető, amelyre való tekintettel a reklámozási tevékenységre vonatkozó előírásoknak meg kell felelnie. A Grtv. 1. (2) bekezdése szerint törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály az egyes árukra vonatkozó vagy az egyes kommunikációs eszközök útján megvalósuló gazdasági reklámtevékenységre külön szabályokat állapíthat meg. Ha a külön törvény

5 eltérően nem rendelkezik, az ilyen szabályok megsértésére e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 201/A. -a szerint Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra. A Hpt. ugyan nem határozza meg, hogy mit kell sorsolásnak tekinteni, azonban a Felügyelet több állásfoglalásában is kifejtett értelmezése szerint a sorsolás lényegi eleme a véletlenszerűség, azaz a játékban résztvevők sorrendjét a véletlen határozza meg és ebből következően a nyertesek is véletlenszerű módon kerülnek kiválasztásra. A vizsgálat során a Felügyelet megállapította, hogy nyereményjáték során a sorrendiség, és ezáltal a nyerés esélye kizárólag a véletlenen múlt, ezért a kiválasztás metódusa sorsolásnak minősült. A Grtv. 23. (1) bekezdése kimondja, hogy az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. A Grtv. 3. l) pontja határozza meg a reklámozó fogalmát az alábbiak szerint: reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli. Fentiek alapján a vizsgált hirdetés tekintetében a pénzügyi szervezet minősül reklámozónak, figyelemmel arra, hogy a Kft., mint közvetítő (ügynök) a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás meghatározott körét kézizálog kikötésével és ellenében történő kölcsönnyújtást a pénzügyi szervezettel megkötött megbízási szerződés szerint gyakorolja. Ezt támasztja alá a Felügyelet E-I-314/2008. számú határozata szerinti engedély, melynek alapján a pénzügyi szervezet a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás meghatározott körét, kézi zálog kikötésével és ellenében történő kölcsönnyújtást (zálogkölcsönzés) a Kft. útján gyakorolhatja. A Felügyelet Vizsgálati jelentésében foglalt megállapításokra a pénzügyi szervezet május 06. napján érkeztetett nyilatkozatban tett észrevételt, melyben a Felügyelet által feltárt tényállást elfogadta, továbbá a jogszabálysértés tényét elismerte. Fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet mit reklámozó megsértette a Hpt. 201/A. -át, figyelemmel arra, hogy a Kft., mint közvetítője útján a Hpt. 201/A. -ának tilalmába ütköző, sorsolásra vonatkozó reklámtevékenységet folytatott. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

6 Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a továbbiakban tevékenysége során legyen figyelemmel a Hpt.-ben meghatározott reklámozási tilalom betartására. A Hpt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a pénzügyi szervezettel szemben. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. (1) bekezdését vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. A Felügyelet a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezéssel a pénzügyi szervezet a jogalkotó kifejezett, tiltó rendelkezését hagyta figyelmen kívül, melynek eredményeképpen a szolgáltatását népszerűsítette, az ügyfélforgalom növelése céljával. A Hpt. vizsgálattal érintett tiltó rendelkezése a fogyasztók védelme érdekében meghozott olyan előírás, melynek célja annak elkerülése, hogy a fogyasztó egy esetleges előnyhöz, nyereményhez jutás reményében adósodjon el. A Felügyelet enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és a jogszabálysértés tényét elismerte. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. a-p) pontjaiban, valamint a aiban, illetőleg a Grtv ában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés e) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, május 31. Dr. Juhász Istvánné s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója