A LEADER PROGRAM HATÁSA A DÉL-MÁTRAI TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSÉRE

Átírás

1 Szent István Egyetem Gödöllő Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A LEADER PROGRAM HATÁSA A DÉL-MÁTRAI TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSÉRE Doktori értekezés Készítette: Témavezető: Szénásy Andrea Dr. Magda Sándor egyetemi tanár az MTA doktora Gödöllő 2011

2 A Doktori Iskola megnevezése: Doktori Iskola Gazdálkodás és Szervezéstudományok A Doktori Iskola tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok A Doktori Iskola vezetője: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, MTA doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet Témavezető: Dr. Magda Sándor egyetemi tanár, az MTA doktora Károly Róbert Főiskola Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása

3 TARTALOMJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Vidékfejlesztés A vidék fogalma Vidékfejlesztés céljai A vidék hátrányai A vidék előnyei Vidékfejlesztés Magyarországon Az európai vidék- és regionális fejlesztési politika fejlődése A LEADER program szakaszai A LEADER program Magyarországon A LEADER programon való pályázás LEADER program a as időszakban Foglalkoztatás A vidéki térségek jellemzői A demográfiai viszonyok alakulása Képzettség és humántőke A nők és fiatalok munkalehetőségének hiánya Következtetések A LEADER program megvalósítása között ANYAG ÉS MÓDSZER EREDMÉNYEK, A DÉL-MÁTRA AKCIÓCSOPORT Az akciócsoport elhelyezkedése, tagjai, céljai Dél-Mátra 11 akciócsoport Eddigi fejlesztéspolitika, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Eddigi eredmények... 57

4 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A térség SWOT analízise A Dél-Mátra 11 prioritásai és intézkedései Tapasztalatok Dél-Mátra akciócsoport A térség általános jellemzői A térség környezeti állapota A térség foglalkoztatottsági helyzete Demográfiai helyzet Infrastrukturális adottságok Települések jellemzői Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása Hátrányos helyzetű települések a térségben A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA ÉS A LEADER PROGRAM- TAPASZTALATOK os kérdőív feldolgozásának eredményei as kérdőív feldolgozásának eredményei es kérdőív feldolgozásának eredményei Régi Dél-Mátra Dél-Mátra újonnan bekapcsolódott települései A kérdőívek statisztikai módszerekkel történő elemzése, összefüggések keresése Az életkor jelentősége vidékfejlesztési elemek fontosságának megítélésében Az iskolai végzettség jelentősége a vidékfejlesztésben A munkahelyi szektor- a foglalkozási terület jelentősége a vidékfejlesztésben ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

5 6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

6 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AVOP EMVA KAP (CAP) EU NVT SA SF ERFA ERA ESZA EMOGA LAG Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Közös Agrárpolitika Európai Unió Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Strukturális Alapok Structural Fund Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Regionális Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Local Action Group- Helyi Akciócsoport LEADER Liasion Entre Actions pour le Develpment de ł'economie Rurale Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért

7 BEVEZETÉS A téma időszerűsége A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, melyek együttesen az EU összterületének 91%-át alkotják. A vidékfejlesztés Európában minden időszakban a kiemelten fontos szakpolitikai területek közé tartozik, így a mezőgazdasági tevékenység és az erdőgazdálkodás a jövőben is meghatározó szerepet játszik. Jelentőségüket fokozza, hogy lehetőséget biztosítanak a vidéki közösségek gazdasági profiljának bővítésére. Ezért az Unió egésze számára prioritást kell, hogy jelentsen az európai vidékfejlesztési politika megerősítése. Az Európai Unió közös vidékfejlesztési politikát működtet, mely az uniós szintű irányítás ellenére számottevő hatáskört biztosít az egyes tagországok és régiók számára. A szakpolitika finanszírozása részben az Európai Unió központi, részben pedig a tagállamok nemzeti és regionális költségvetéséből történik. Manapság már szinte szócséplésnek tűnik a LEADER szónak a jelentését magyarázni, de néhány évvel ezelőtt még ismeretlenül csengett ez a kifejezés. Érdekesség, hogy több esetben is voltak próbálkozások magyar megfelelőjét megtalálni, de eredménytelennek bizonyultak ezek a kezdeményezések, elterjedt és közismertté kezd válni nálunk is a LEADER szó használata. A LEADER egy francia mozaikszó: Liasion Entre Actions pour le Development de l Economie Rurale, melynek jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Ez az értelmezés tulajdonképpen meghatározza a LEADER program alapvető célját és megvalósítási lehetőségeit az Unióban és Magyarországon is. A LEADER az EU legsikeresebb vidékfejlesztési kezdeményezése, ami több mint egy program: újfajta vidékfejlesztési szemléletmód. A LEADER az Európai Unió által kezdeményezett programok (ún. közösségi kezdeményezések) közé tartozik. A közösségi kezdeményezések gondolata a Strukturális Alapok 1989-es reformjának kapcsán fogalmazódott meg. Valamennyi Közösségi kezdeményezés legfőbb célja éppen az, hogy új elképzeléseket és új módszereket kísérletezzen ki az Európai Unió országait érintő kulcsfontosságú témákat illetően. Olyan területeket támogat, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. A Közösségi kezdeményezések kapcsán a fejlesztések olyan hozzáadott értékekkel lesznek gazdagabbak, mint:

8 - nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók közötti együttműködések fejlesztése, - az innováció erősítése, - a fejlesztések alulról jövő kezdeményezése és végrehajtása. Ez a program az unió tagállamainak gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be, hiszen mind fontosnak tartják a vidék minőségi változását, hogy az eddig elmaradott térségek, régiók felzárkózhassanak a nagyvárosok agglomerációs körzetében fekvő településekhez. Ezért lett a LEADER a vidékfejlesztés szimbóluma. A témaválasztásom időszerűségét az alábbiakban felsorolt főbb megállapításokkal indoklom: A LEADER+ az EU strukturális alapja által finanszírozott négy kezdeményezés egyike, mely segítségével a vidéki uniós polgárok saját régiójuk hosszú távú növekedési lehetőségeit tudják kihasználni. A fenntartható fejlődés integrált, magas minőségű és eredeti stratégiáinak megvalósítását előmozdító program alappillérei a partneri közösségek és a tapasztalatcserélő hálózatok. A közötti időszakban 5046,5 millió euró összeget lehetett erre a célra fordítani, melyből 2105,1 millió eurót az EAGGF Orientációs része finanszírozott, a fennmaradó összeget pedig állami és magán hozzájárulások biztosították. Az EU as költségvetési ciklusában hazánk a terület- és állatlétszám alapú támogatásokon túl mintegy 5 milliárd euró, azaz körülbelül milliárd forint uniós forrást használhat fel az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt minden esetben hangsúlyozni, tudatosítani kell, hogy a feladat nem a források elköltése, hanem a hatékony, ésszerű befektetések eszközlése. A megvalósításban a tanácsadásnak, a pályázó- és ügyfélbarát végrehajtásnak, a szakemberek összefogásának, a tudománynak meghatározó a szerepe. A Károly Róbert Főiskola, mint Regionális Agrárinnovációs Tudásközpont (RAIT) erre vállalkozik, így kívánja segíteni a régiókban élők fejlődését, környezetük fejlesztését. A kutatás fő célkitűzései Nagyon fontosnak tartom azt a kezdeményezést, amely lehetővé tette a Mátra térségében lévő településeknek, hogy megmérettessék magukat, induljanak el a 2

9 LEADER+ program kiírásának megfelelően azon az úton, amelynek eredményei az itt élők életminőségének javulását fogják eredményezni. A dolgozatban feldolgozom és bemutatom annak a példaértékű összefogásnak az eredményeként létrejött csoportnak a tevékenységét, amely a Dél-Mátra 11 Akciócsoport, majd Dél-Mátra Akciócsoport nevet vette fel. Alaphipotézisem szerint a dél-mátrai települések fejlődésében nagy szerepet játszott és játszik a mai napig is a LEADER program. A program első felében a térség településeinek mintegy fele fogott össze, a második felében már az addig kimaradt falvak is csatlakoztak a sikeres programhoz. A program megtanította az embereket az összefogásra és annak szükségességére. Hipotézisként felállítottam azt az elgondolást, hogy a lakosság iskolázottsága nagy mértékben befolyásolja az emberek LEADER programhoz való viszonyát és a program lényegének megértését. Ennek bizonyítását a szekunder kutatásban végzett kérdőíves felmérés alapján teszem meg. Továbbá ilyen jellegű bizonyítást kívánok tenni az életkor tekintetében is, melyek alapján egy modell felállítását tűztem ki célul. A os időszakban részese lettem a LEADER meghonosításának a Károly Róbert Főiskola közreműködésével- s amíg az elején a viták és nehézkes szóértések követték egymást, az évek múlásával úgy jöttek rá a résztvevők a közös hang, a közös munka fontosságára. Öt kutatási célkitűzést (C1, C2, C3, C4, C5) alakítottam ki, melyek a későbbiekben a kutatási hipotéziseket és az új tudományos eredményeket alapozták meg. A kutatási célkitűzéseimet az alábbiakban foglaltam össze: C1: az érték, annak megőrzése és a vidék összefüggése (ÉRTÉK-VIDÉK) C2: a hagyomány, annak megőrzése és a vidék összefüggése (HAGYOMÁNY- VIDÉK) C3: a munka, annak fejlesztése, megteremtése és a vidék összefüggése (MUNKA- VIDÉK) C4: a vidék népesség megtartó ereje (LAKOSSÁG-VIDÉK) C5: életkor- iskolázottság és a kérdőívekre adott válaszok összefüggése (ÉLETKOR, ISKOLÁZOTTSÁG- SZEMÉLYISÉG) Az 5 kutatási terület együttesen járul hozzá a vidékfejlesztéshez hosszú távon, mint ahogy a LEADER program is nem azonnali eredményeket, hanem hosszú távú pozitív perspektívát ad a vidéki településeknek. Kutatási célkitűzéseim alapján az alábbi hipotéziseket állítottam fel: H1: a vidéki településeknek az a legfontosabb, hogy a helyi hagyományokat, értékeket megőrizzék H2: az évek során a LEADER ismertsége emelkedik H3: az évek során a LEADER programban való aktivitás emelkedik H4: a LEADER program jólétet teremtő erejével nem csökken a vidéken élők száma 3

10 H5: az életkor és az iskolázottság befolyásolja az emberek LEADER programmal kapcsolatos elvárásait, kérdőívre adott válaszait H6: leginkább informális csatorna a személyes találkozás, a fórumok megtartása. Doktori értekezésemben a fent említett hipotézisekre keresem a választ a megszerzett adatok, a kérdőívek elemzése és statisztikai módszer (SPSS program) igénybevételével. 4

11 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. Vidékfejlesztés Magyarországon és a világban az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb szerepet kap a vidék, a vidék gazdaságának kutatása, a fejlesztés lehetőségeinek feltárása, meghatározása. Amíg az 1960-as 1970-es években Magyarországon a vidéket többségében azonosítottuk a mezőgazdasággal, addig ez napjainkra megváltozott. Ezen értékek megtartása, fejlesztése minden ország számára meghatározó jelentőségű. Fontos azért, mert nem lehet cél a metropoliszok mindenáron való létrejötte, nem lehet cél az egy-egy nemzet értékét meghatározó természeti, kulturális, földrajzi adottságok elhanyagolása, esetleges elvesztése. Minden nép kultúrája, tudása, természeti értékei alapján kell hogy meghatározza múltjára építve jelenét és jövőjét. Ezért a XXI. század egyik fontos tényezője és kihívása a fejlett világ, Európa és Magyarország számára is az, hogy miként tudja az élhető, működő, versenyképes vidék feltételrendszerét megteremteni, miként teszi lehetővé azt, hogy ezekben a térségekben mind a képzett, mind a képzetlen munkaerő foglalkoztatáshoz jusson, jövőképpel rendelkezzen. (MAGDA,2008) Kostov-Lingrad (2001) véleménye szerint a vidékfejlesztést az Európai Unióban korábban elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolták össze. A jelenlegi vidékfejlesztési politika azonban sokkal inkább egy integrált vidékfejlesztés felé tart, ami a vidékfejlesztés különböző szekciói közötti kapcsolatokra, interakcióra törekszik. Sarris et al. (1999) szerint a vidékfejlesztés (a szegénység csökkentése, a vidéki területek életképességének növelése) nemcsak külső tényezőktől, támogatásoktól függ, hanem nagyban befolyásolja azt az ott élők akarata és hozzáállása. Erre alapozhat az általam vizsgált LEADER program is, hiszen lényege pont abban áll, hogy alulról jövő építkezést valósít meg. A vidéki települések, ezeken belül leginkább a falvak bizonyos hátrányban vannak a városokkal szemben, amelyek leküzdésére, csökkentésére lehet alkalmas a vidékfejlesztés. A hátrányokat figyelembe véve, több hazai szakember fogalmazta meg a vidékfejlesztés célkitűzéseit, melyből kiemelném:,,a fenntartható fejlődés elvét követve a vidékfejlesztés célja a vidéki térségek jólétének fokozása vagy megőrzése; hogy javuljon a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatás, az egészségügyi és hírközlési szolgáltatások egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a vidéken élők esélyegyenlősége; hogy ezzel csökkenjen, sőt megforduljon az elvándorlás.kovács (2003). Az EU a Vidéki Térségek Európai Kartája alapján a vidék funkciói a következőkben fogalmazható meg: 5

12 Gazdasági (termelési) funkciók: Magukban foglalják a mező- és erdőgazdálkodást, halászatot, a megújuló természeti erőforrások hasznosítását, a falusi turizmus-üdülés alapjainak hasznosítását, a vidéki és vidékies térségben működő termelő- és szolgáltató szervezetek működését. Ökológiai funkciók: Ezek az egészséges élet természeti alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a táj jellegének megőrzését, a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) az erdő és más élőhelyek megóvását, általában az ökológiai rendszerek védelmét jelentik. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: E funkciók az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg. A vidéki gazdaság egyre súlyosbodó gondokkal küzd. Jelentős a munkanélküliség, elhanyagolt az infrastruktúra, alacsony a helyi szervezettség szintje és elégtelen a társadalmi tőke. Jelentős erőfeszítéseket igényel a jövőben a közbizalom helyreállítása, a civil mozgalmak erősítése és a helyi erőforrások mobilitása. (MAGDA,2008) A vidék fogalma A vidéki térség sokoldalú, multifunkcionális erőforrásrendszer, amelynél az egyes erőforrás-alrendszerekről ugyan külön-külön is beszélhetünk (természeti erőforrások, föld, táj, emberi erőforrások, kulturális értékek stb.), de ezek szétválasztása súlyos következményekkel, hátrányokkal jár, egymásra épülésük, együttes hasznosításuk pedig igazi értékhordozó az ott élők és a Nemzet számára. Ez a vidéki erőforrásrendszerre épülő gazdasági rendszer a vidékgazdaság. Vidékies (rurális) térség a jellemző vidékies adottságokkal (pl. alacsony népsűrűség és beépítettség, természeti környezet magas aránya, kevéssé terhelt környezet) és jellemző vidékies problémákkal (pl. elvándorlás, elérthetőség, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas (10% feletti) aránya, alacsony termelékenység) rendelkező terület. Vidékfejlesztés: a vidékies térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. A vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér, mely a vidékies térségek fejlesztésére koncentrál. (MAGDA, 2008) 6

13 Csete-Láng (2005) szerint a vidékfejlesztés a vidék megtartását és fenntartható fejlődését szolgálja, nem más, mint sokféle tevékenység- tájtól, adottságoktól és lehetőségektől függő- tudatosan integrált rugalmas és rendkívül változatos rendszere. Kulcsár (1998) szerint a vidékfejlesztés egyik sajátossága, hogy komplex, társadalmi gazdasági, kulturális programokon keresztül valósul meg. G. Fekete (1998) szerint a vidékfejlesztés abban különbözik a területfejlesztéstől, hogy kifejezetten a vidéki értékeket helyezi előtérbe. A vidékfejlesztés a vidéki térségekben végbemenő változások alakulásába történő tudatos beavatkozás. Buday-Sántha (2001) a vidékfejlesztést a területfejlesztés egy sajátos területének, egyik, az agrártérségekre jellemző irányának tekinti. Nem fogadja el, hogy a területfejlesztés és a vidékfejlesztés mellérendelt viszonyban áll egymással, egymás mellett létező, azonos súlyú fogalmat jelöl. A vidékfejlesztés és a területfejlesztés közötti eltérések bemutatás a pontos fogalmi definíciók ismertetése szempontjából fontos. A területfejlesztést átfogóan és szűkösebb értelemben is meghatározhatjuk. A definíció a következő: Területfejlesztés: (1) Átfogóan, mint szakpolitika és tevékenységi rendszer az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; továbbá a rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. (2) Szűkebb értelemben, mint fejlesztési tevékenység azon fejlesztési beavatkozások és kapcsolódó tevékenységeik köre, amelyek kifejezetten (elsődlegesen) területi célkitűzéseket szolgálnak, amelyekkel a közösségi szféra tudatosan hat a különböző tevékenységek, jelenségek térbeli megoszlására ill. működésére, vagy egy adott területegység (régió, megye, kistérség) több szakterületet átfogó, integrált fejlesztését valósítják meg. A terület és a vidékfejlesztés összehasonlítását mutatja az 1 ábra. 7

14 A vidék- és területfejlesztés összehasonlítása Forrás: Jávor K.: Falu-város-régió, ábra 8

15 Vidékfejlesztés céljai A vidékfejlesztés céljai: a vidékfejlesztési programoknak az EU három fő céljához kell hozzájárulniuk, melyek a következők: versenyképesség; fenntarthatóság; kohéziós erő (az EU régiói közötti jövedelmi és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek kiegyenlítése iránti elkötelezettség). Az Európai Unió vidékpolitikája, a vidék fogalmából eredően elsősorban a közös agrárpolitikához kötődik. Ebben az értelmezésben a vidék az a terület, amelyen mezőgazdasági tevékenység és a zöld felület erdők, gyepterületek dominálnak, alacsony beépítettség jellemez, a lakosság jelentős hányada mező-, erdő-, vad- és halgazdaságból él. Az EU kiemelt fontosságot tulajdonít a gazdasági, társadalmi kohézió erősítésének. Azt tűzi ki célul, hogy csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségi szintkülönbséget, és a falusi övezetek elmaradottságát. A vidékfejlesztés épít a szubszidiaritás alapelvére, melynek lényege az, hogy a helyi közösségek erőteljesen részt vesznek a fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében. A vidékfejlesztés akkor sikeres, ha kistérségi irányultságú, komplex programok kimunkálására alapozott, és nem nélkülözi a kistérségekben élő emberek aktív részvételét. A sikeres vidékpolitika mögött újfajta gondolkodás áll, humanizáltabb fejlesztést valósít meg, melynek középpontjában a közvetlen emberi szükségletek kielégítését helyezi. A sikeres kistérségi kezdeményezések megvalósításához szükség van a helyi erőforrások helyi ellenőrzésére, saját politikai, irányítási, pénzügyi és fejlesztési szervezetekre és biztos saját pénzügyi alapokra. Ezek az alapjai a fejlesztés önállóságának, alulról vezéreltségének. Ennek viszont vannak hátrányai is: nehezebben szervezhetők és követhetők, menedzselése idő és munkaigényes. A magyar vidékpolitika víziója: a vidék megőrzése vidéknek. Ez véleményem szerint nem azt vizionálja, hogy a falvak a városokhoz hasonlóan nézzenek ki, azonos értékekkel bírjanak, mert mindenképpen az értékek megtartására kell helyezni a hangsúlyt. A vidékfejlesztés a hagyományos foglalkozásokon, ételeken, nyelven, öltözködési szokásokon túl magában foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, jövedelemszerkezetet, a lakhatási körülményeket, valamint a szolgáltatások szintjét is. Számomra ebből az derül ki, hogy a széles a vidék fejlesztésének skálája, vagyis mindenképp azt a cél szolgálja, hogy az emberek jól érezzék magukat a falvakban, legyen munkalehetőség, 9

16 legyenek programok, amelyek összekovácsolják a lakosságot, legyen hol megvásárolni a szükségleteket. Ezt vizsgálva nagy jelentőségűnek tartom, hogy már az 1980-as években kialakult új vidékfejlesztési politika célkitűzésében a mezőgazdasági termelés mellett más fontos vidéki funkciók is megjelenjenek. Ez alapján a vidékfejlesztés jellegzetes területeit az alábbiakban lehet felsorolni: - vállalkozásfejlesztés - gazdaságfejlesztés - helyi infrastruktúra fejlesztés - az épített örökség védelme - mezőgazdaság - közösségfejlesztés - kulturális fejlesztés - emberi erőforrás fejlesztés - környezet és tájvédelem - szociális programok. Az integrált vidékfejlesztés a vidékfejlesztést integráltan több, az agrárágazaton határozottan túlmutató gazdasági szektor fejlesztésével, és szociális aspektusok figyelembe vételével megvalósító tevékenység. Az integráció alapját a terület, a vidékies térség jelenti. A kifejezés utal a környezetintegráltságra is, a helyi környezeti alrendszer adottságaira alapozott fenntartható fejlesztésre és értékmegőrzésre. Az integrált vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér. A vidékfejlesztés sikerét a politikai dimenziók jelentősen befolyásolják. A támogatások és elvonások rendszere a pénzügyi források elosztása politikai alkuk következményeként valósul meg. (MAGDA, 2008) Ezek a tényezők a harmonikus fejlődés érdekében egyensúlyban tartandók. Az európai vidékfejlesztés dimenzióit és elemeit az 1. táblázat szemlélteti. 10

17 1. táblázat: Az európai vidékfejlesztés dimenziói, elemei Társadalmi kulturális dimenzió Demográfia Oktatás Szociális struktúra VIDÉKFEJLESZTÉS Kultúra Életstílus (városi/vidéki) Tudomány és technológiai dimenzió Ökológiai dimenzió Gazdasági dimenziók Mezőgazdaság Erdészet Vidéki ipar Szolgáltatások Alternatív jövedelemszerzés Új gazdaság Politikai dimenziók Biotechnológia Természeti erőforrások védelme EU-bővítés Információs társadalom Biodiverzitás Élelmiszerbiztonság Más trendek Szerkezet átalakítás Támogatási rendszerek Töredezettség Lobbik Forrás: Wachtler et al. Az EU egységes vidékfejlesztési politikájának alapjait az 1257/1999. Tanácsi Rendelet fogalmazza meg. A vidékfejlesztés alapvető programjait a os finanszírozási időszakra az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) tartalmazzák. Az Európai Unió politikái között a vidékfejlesztés - folyamatosan növekvő jelentőséggel - az ezredfordulóra a Közös Agrárpolitika második pillérévé vált. Az első pillér, azaz a piacszabályozás, valamint a termelési költségeket csökkentő támogatás mellett, az un. második pillér a gazdasági, a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat integráltan kezelő vidékfejlesztés, amely az agrárszerkezet-átalakítást és a vidéki életkörülmények javítását célozza. A hazai vidékfejlesztési politika a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelemszerzés elősegítése mellett támogatja a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeket is. Alapvető érdek, hogy a helyben hozzáadott értékből származó jövedelem helyben maradjon és hasznosuljon A vidék hátrányai A vidék elmaradottsága a városokhoz képest, mindenhol jellemző. A vidék hátrányai tulajdonképpen segítenek abban a helyi lakosoknak, hogy feltérképezzék melyik terület az, amit fejleszteni szükséges egy élhetőbb környezet megteremtése érdekében. 11

18 A hátrányokat számos objektív gazdasági tényező magyarázza: - Vidék ritka népessége: a szolgáltatók a nagyobb vásárlóerő közelébe költöznek. A vidéki szolgáltatások csak általános és alapvető szükségleteket elégítenek ki, míg a specializáltabb szolgáltatásokért a városba kell menni. - Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejletlensége, valamint a kis népsűrűségből adódó gyenge munkaerő-piaci választék nem vonzza a munkahelyeket teremtő beruházásokat; inkább a nagyobb munkaerővel rendelkező városokat választják telephelyül. - Szeletív elvándorlás a vidéki területekről a városokba. Leginkább a fiatal, szakképzett munkaerő vándorol el a városokba, így a vidék lakosságának átlagos képzettsége csökken, a népesség elöregedik. (Madarász, 2001) Ebből adódik a vidékfejlesztés egyik jelentős feladata, hogy ezeket az embereket munkahelyekkel, lakás támogatással, szociális programokkal, élhetőbb környezettel ott tartsák vidéken és ezzel csökkenjen a fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlása. Érzékelhető tehát az elmaradottság, magasabb a munkanélküliségi ráta, gyengébb a bolti, szolgáltatási, oktatási és szórakozási lehetőség. Meglátásom szerint- a fenntartható fejlődés elvét követve- a vidékfejlesztés céljának a vidéki térségek életminőségének javítása kell hogy legyen; hogy javuljon a vidéki és a városi települések közötti szolgáltatási, oktatási, egészségügyi helyzet egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a vidéken élők esélyegyenlősége. Érdemes minden érintettnek minden tőle telhetőt megtenni a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS érdekében. Ezt a sokat használt fogalmat KOCSIS (2001) szerint a Környezeti és Fejlesztési Világbizottság (WCED) úgy határozza meg, mint olyan fejlesztést, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné eljövendő generációk lehetőségét a saját szükségleteik kielégítésére. A LEADER rel kapcsolatban is ezt az elvet kell követni. Ezzel kapcsolatban is érdekes kutatási eredményeket ismerhettünk meg a fenntarthatóság vizsgálata területén. helyi közösségek igen fontos szerepet játszanak a fenntarthatóság megvalósításában, mivel a közösség tagjai vannak leginkább tisztában az őket és környezetüket érintő problémákkal. (BAJÁK et al. 2010) Ebben az előadásban hangzik el, hogy milyen nagy szerepe van az értelmiségnek abban a tekintetben, hogy mennyire lehet a vidékfejlesztésre, fenntarthatóságra irányítani az emberek figyelmét. Közvetve ezzel a tevékenységgel hozzá lehet járulni a vidéken élő emberek életminőségének javításához, amely a fő célkitűzése volt a Dél-Mátra LEADER+ Akciócsoportnak. 12

19 A vidék előnyei A vidék pótolhatatlan természeti, építészeti, kulturális értékekkel rendelkezik. A vidék nyugalmat ad, a természet közelségét. Családiasabb légkört sugall, hogy az emberek jobban ismerik egymást a falvakban, talán amiért jobban egymásra vannak utalva, segítőkészebbek és közvetlenebbek is az itt élő emberek. Hangsúlyos a hagyományok, az adott vidékre jellemző irányvonalak jelenléte a gasztronómiában, öltözködésben, beszédben, helyi termékekben, népművészetben. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a vidékfejlesztés célja a vidék hátrányainak csökkentése és az előnyök kihasználása kell, hogy legyen Vidékfejlesztés Magyarországon Az európai vidék- és regionális fejlesztési politika fejlődése Az agrárium és a vidékfejlesztés Magyarországon egymástól elválaszthatatlan fogalomként ivódott be az emberek tudatába, és mindez az 1990-es rendszerváltásig így volt. Ennek az egymásrautaltságnak a hiánya időről időre, a régiók között ugyan eltérően, de a rendszerváltás után is követelményként és hiányként fogalmazódik meg az európai uniós csatlakozásunkig. A csatlakozás után egy két évvel már, mint egymástól elválaszthatatlan, de egymáshoz kapcsolódó fogalmak, kategóriák jelennek meg. (MAGDA, 2007) A rendszerváltásig a magyar mezőgazdaság hatékonyságával együtt feladatként fogalmazódott meg a vidéken élők foglalkoztatásának, a vidéki térségek életminőségének javítása és annak folyamatos fejlesztése. A vidékfejlesztés forrásainak megfelelő hatékonyságú felhasználásához, a forrásfelvevőképesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges az innovációt, a vállalkozó képességet és kedvet fokozó, a piaci lehetőségeket, várható trendeket bemutató képzések szervezése. 13

20 A VIDÉKFEFEJLESZTÉSI PROGRAMOK JELLEGZETES TERÜLETEI Vállalkozásfejlesztés Közösségfejlesztés Gazdaságfejlesztés Helyi infrastruktúra fejlesztés Az épített örökség védelme Mezőgazdaság Kistérség adottságaira, belső erőforrásaira építő, a helyi közösségek, a helyi gazdaság szereplőinek részvételével megvalósuló programok Kultúra Emberi erőforrás fejlesztés Környezet és tájvédelem Szociális programok 2. ábra Forrás: Szűcs I.: A stratégiai programozás módszertana. Előadásvázlat. Gyöngyös, p. A LEADER+ program szinte teljes egészében ráillik erre az ábrázolásra. Érdekes az a helyzet, amely előállott hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásával. Attól kezdve már nem a felkészülésről, hanem a tényleges cselekvésekről kell beszélnünk. Éppen ezért nagyon fontosnak találom, hogy a LEADER+ program megjelenik, és a fejlesztési lehetőségek struktúrájában, az AVOP egy elemeként, de már szerepel a választható programok között. A vidék felértékelődésének jeleként értékeli GLATZ (2008) hiszen az Agenda 2000 részeként a vidékfejlesztés uniós politikájának szükségességét fogalmazta meg az Európai Unió az évi berlini fórumon 14

21 EU Szakpolitikák Rendeletek 1260/1999; 1257/1999; 445/2002 Strukturális Politika Közös Agrárpolitika Strukturális Alapok (Phare, SAPARD) ERFA ESZA EMOGA Orientációs Alap HOPE Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP HEFOP KIOP ROP AVOP Kohéziós Alap (ISPA) Mezőgazdasági üzemek beruházásai Akvakultúra és halászat fejlesztése Fiatal gazdák támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Falumegújítás LEADER+ Technikai Segítségnyújtás EMOGA Garancia Alap NVT Agrár-környezetgazdálkodás Kedvezőtlen adottságú területek támogatása EU környezetvédelmi, állatjólléti követelményeinek való megfelelés biztosítása Mezőgazdasági területek erdősítése Félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok támogatása Korai nyugdíjazás Technikai segítségnyújtás 3. ábra: A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA Forrás: Saját szerkesztés, Gyurkó Béla, A Dél-Mátra akciócsoport vezetőjének diplomadolgozata alapján Magyarország európai uniós tagságának eredménye, hogy a fejlesztés lehetőségei az elkövetkező években kiemelkedő szerepet biztosítanak a helyi közösségek által kimunkált fejlesztéseknek. Ennek megvalósulását a LEADER tengelyhez tartozó anyagi források biztosítják. Ha a LEADER+ programot szeretnénk vizsgálni, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen előzmények vezettek annak kialakulásához. A LEADER+ (a program francia elnevezésének rövidítéséből: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'economie Rurale. Magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) egy évtizedeket átfogó fejlődés eredményeként létrejövő pályázati program. A fejlődési folyamat több, időben és célokban jól elhatárolható periódusra tagolható. Első szakasznak az élelmiszer ellátás közösségi politikáját tekinthetem, melyet az 1950-es évek végén alakítottak ki, s célja az élelmiszer ellátás javítása volt. A 15

22 családi gazdaságokban történő termelés közvetlen támogatása révén, az agrártermékeket feldolgozó és piacra vivő családi gazdaságok és egyéb vállalkozások szerkezeti modernizálását kívánta előmozdítani, azzal a céllal, hogy hatékonyságukat és versenyképességüket növelje. Második lépcsőnek az 1970-es években kialakuló új szemléletet tekinthetem, melyet Hátrányos Térségek Irányelve -nek neveztek el. Lényege abban állt, hogy a Gazdasági Közösség külön támogatást nyújtott azoknak a feldolgozó üzemeknek, melyek valamilyen szempontból hátrányos helyen termeltek: lejtős területen, csapadékszegény vidéken, vagy rossz időjárási viszonyok között. A cél az volt, hogy megállítsák az ezen a területeken élők elvándorlását, ami gyengítette a helyi közösségeket. Először jelent meg a Gazdasági Közösség történetében a területalapú, térségi szemlélet. Az 1980-as években tovább bővült a területi látásmód. Az integrált fejlesztési programok, melyek mind a Közös Agrárpolitikát, mind a Regionális és Szociális Alapokat felhasználták, Skócia, Franciaország és Belgium egyes részein indultak el, valamint Görögországban, Olaszországban, Európa más területein az Integrált Mediterrán Programok keretében lehetett a pályázati pénzeket lehívni kulcsfontosságú szerepet játszott a politikafejlődés tekintetében, ekkor alakult ki a regionális politika azon eszköztára, amely tulajdonképpen mind a mai napig gerincét képezi a rurális térségek fejlesztésének. Ezek az alappillérek a következők: a) Addicionalitás A regionális politikával kapcsolatban az Unió kezdettől hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott támogatásokkal nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítő jelleg megtartása érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. b) Koncentráció A koncentrációnak két dimenziója van. Egyrészt a regionális politika rendelkezésére álló eszközök koncentrációját értjük alatta, másrészt pedig a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. c) Partnerség Az elv a regionális programok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Emellett jelzi, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat, valamint, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A partnerségnek egyaránt van horizontális és vertikális vetülete, hiszen a különböző döntéshozatali szintek együttműködését éppúgy magában foglalja, mint helyi önkormányzatokét. 16

23 d) Programozás Ez az alapelv az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat állította a középpontba. Ez annyit jelent, hogy a programkészítésnek három lépcsője van: a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv, a Közösségi Támogatási Keretterv és a Működési vagy Operatív Programok. A 80-as években mind a politikusok mind a közvélemény a vidéki területek szerepét elsősorban az élelmiszer-előállításban látták. Ebben az időszakban a legtöbb régióban még élelmiszer-előállítónak tekintették a mezőgazdasági termelőket, azonban megjelent az új szemlélet. Ezt úgy foglalhatnánk össze, hogy a cél olyan vállalkozó-termelő réteg kialakítása a vidéki régiókban, aki képes megállni a helyét más gazdasági ágazatban, továbbá, jelentős hozzáadott értéket állítanak elő a helyi gazdasági életben: akár, mint a helyi, térségi rekreáció és szabadidős tevékenységek szolgáltatói. Végül pedig a kulturális és természeti értékek áthagyományozói és őrzői is ezek a gazdaságok. Az Európai Unióban ennek a politikaváltásnak három fontos külső indikátora található meg: LEADER kezdeményezés 1991-től A Közös Agrárpolitika felülvizsgálata 1992-ben A Cork-nyilatkozat a Vidékpolitikáról 1995-ben. Ezek a változások alapvetően érintették az EU-n belüli fejlesztéspolitikákat. Időközben a közösség már 15 tagra gyarapodott, majd pedig következett a keleti bővítés, ami további megoldandó feladatokat, változásokat hozott magával. DOWER (2005), az Európai Bizottság vidékfejlesztési bizottságának tanácsadója és a PREPARE Program koordinátora fejti ki ebbéli tapasztalatait. Bebizonyosodott, hogy új fejlesztési módszerekre és kezdeményezésre, kísérletekre, közösségi beavatkozásokra van szükség a vidék komplex fejlesztése érdekében. Ezért az EU Bizottsága 1991-ben elindította az egyik legjelentősebb közösségi kezdeményezést, a LEADER-t. DINGENEN (2005) Az európai vidékfejlesztési politika születése struktúráját, kialakulását vázolja fel, amelyben már a korábban csatlakozott országok próbálkozásainak tapasztalatait is feldolgozza. Az Agenda 2000 széles körben foglalkozott az Unió bővítésével és annak pénzügyi alapjainak újraelosztásával. Az új irányzatok felölelték a ig terjedő időszakot. 17

24 A vidékfejlesztést érintő kérdések a következők voltak: o Az élelmiszer-termelést, feldolgozást, exportot, támogató alapok fokozatos csökkentése; o A Közös Agrárpolitikában egy második pillér létrehozása, a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan; o A Vidékfejlesztési Rendelet, mely alapján a tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a saját vidékfejlesztési programjaikat, ahol az összetevőket a Rendeletben meghatározott lehetőségekből választhatják ki; o A LEADER+ kezdeményezés, melynek célja a helyi partnerség előmozdítása, az integrált vidékfejlesztés elősegítéséért; o A SAPARD program a csatlakozni kívánó államok számára, melynek alapján az országok elkezdhették a nemzeti vidékfejlesztési programjaiknak a kidolgozását. A program középpontjában elsősorban az élelmiszer feldolgozási és állatjóléti szabályok álltak. Az Agenda 2000, a vidékfejlesztési programok új típusait hozta magával mind a régi, mind az új tagállamokban. Ez az újdonság abban állt, hogy nem egységes programokról van szó, hanem a kormányok szabadon választhattak az EU ajánlásai közül, így ki tudták alakítani az ország adottságainak legmegfelelőbb támogatási rendszert ban további változások következtek be az EU középtávú Közös Agrárpolitikájában. A változás lényege a gazdálkodóknak nyújtott támogatások tekintetében: a korábbi, termelőknek nyújtott, élelmiszertermesztésen alapuló pénzügyi támogatási rendszert felváltotta a gazdálkodási alapú támogatás 2005-től. Az új rendszerben a termelők szabadon termeszthetnek bármit természetesen a piaci igényekre fókuszálva és így nem kell az Uniós vagy nemzeti szubvencióra figyelniük ban lezárult az EU tervezési időszaka és a záróévben heves viták voltak és hozzáteszem mind a mai napig vannak a Közös Agrárpolitika jövőjéről, irányáról és arról, hogy milyen tevékenységek érdemelnek támogatást a jövőben, és hogyan kell a finanszírozást megoldani. A tárgyalások eredményeképpen kialakult a konszenzus, mely alapján létrehozták az EAFRD-t, ami a European Agricultural Fund for Rural Development kifejezés rövidítése és magyarul Európai Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak értelmezhetjük. Ezzel az Európai Bizottság egy pénzügyi alap létrehozását tanácsolta 2007-től kezdődően, mely kifejezetten a vidékfejlesztésre irányul. A Tanács (EC) 1698/2005 számú, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelete értelmében az EMVA közötti 18

25 negyedik tengelye a LEADER. A többi EMVA tengelytől a negyedik nem tartalmilag tér el, sőt tartalom szempontjából azokhoz igen hasonló, hanem az intézkedések megvalósítási módjában, illetve ahogy azok a vidék közösségekben, illetve általuk összekapcsolódnak. Mielőtt rátérnék magára a LEADER programra említést kell tenni a Strukturális Alapokról. Hiszen ezek az alapok adják az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközét. Az Unió már a 70-es évek óta finanszírozta a regionális politikáját, azonban csak 1988 óta nevezik az Európai Regionális Alapot (ERA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EMOGA) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) is hozzátartozik. A Strukturális Alapokból az országok gazdasági fejlettségük arányában részesülnek, amire kihatással van még az ország lakosságának száma is. Ezekből az alapokból támogathatóak többek között az úgynevezett Közösségi kezdeményezések, melyek nemzetek feletti programok. Ezen támogatások elnyerése érdekében pályázhatnak olyan egyes kisebb régiók is közvetlenül a Bizottságnál melyek kimaradtak saját országuk programjából. Az alábbi Közösségi kezdeményezések léteznek: A harmonikus európai térszerkezet fejlődését elősegítő és határon átnyúló inter-regionális kooperáció (INTERREG ERFA finanszírozás); Krízishelyzetben levő városi területek fejlesztése (URBAN ERFA finanszírozás); Helyi csoportok által kialakított vidékfejlesztési kezdeményezések (LEADER EMOGA finanszírozás); A munkaerőpiaci diszkrimináció elleni eszközök kifejlesztése (EQUAL ESZA finanszírozás). Láthatjuk, hogy a Közösségi Kezdeményezések négy területe közül a vidékfejlesztés támogatását a LEADER segíti elő, biztosítva a helyi vidéki közösségek aktív részvételét a lehetőségek kihasználásában. A LEADER-megközelítés mögött álló legfőbb elgondolás szerint az európai vidéki területek változatossága miatt a fejlesztési stratégiák hatásosabbak és hatékonyabbak, ha a helyi szereplők helyi szinten hoznak döntést és hajtják végre azt világos és átlátható eljárások, az érintett közigazgatás támogatása és a jó gyakorlat átadásához szükséges technikai segítségnyújtás mellett. 19

26 A LEADER és más, hagyományosabb vidékpolitikai intézkedések közötti különbség abban áll, hogy a LEADER inkább a megvalósítás módját, nem pedig annak tárgyát jelöli ki. A LEADER-megközelítés a program hét pillérével jellemezhető. Fontos megemlíteni, hogy ezek a sajátosságok mind kiegészítik és támogatják egymást. Ezeket az 4. ábra ismerteti. LEADER Forrás: LEADER-megközelítés-útmutató 4. ábra: A LEADER hét jellegzetessége Az alappillérekről olvashatunk DURIEUX (2005) munkájában: 1. jellegzetesség: területalapú helyi fejlesztési stratégiák: A területalapú megközelítés kisebb, egységes, társadalmi értelemben összefüggő, gyakran közös hagyománnyal, helyi identitással, hovatartozás-tudattal vagy közös igényekkel és elvárásokkal rendelkező területet tekint a politikavégrehajtás célterületének. 2. jellegzetesség: lentről felfelé történő építkezés: A lentről felfelé építkező megközelítés azt jelenti, hogy a helyi szereplők részt vesznek a stratégiát illető döntéshozatalban és a helyi területük kapcsán követendő elsőbbségek kiválasztásában. 3. jellegzetesség: a köz- és magánszféra partnersége, helyi cselekvési csoportok, LAG-ok: A helyi partnerség, vagyis a helyi cselekvési csoport - vagy ahogy az angolból átvett kifejezéssel élve akciócsoport (Local Action Group=LAG) - felállítása a LEADER-megközelítés eredeti és fontos összetevője. Kialakításában pontosan rögzített elveket kell követni. Az akciócsoportnak különböző kritériumoknak kell megfelelniük. Egy akciócsoport célterületét alkotó településeken élő lakosság száma főig terjedhet. Kivételt képez ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, 20

27 Győr- Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó minimális lakosok számának legalább az 5000 főt el kell érnie. A döntéshozói szint legalább 50%-a gazdasági és szociális partnerekből és azok szövetségeiből tevődjön össze. Az akciócsoportnak össze kell kapcsolnia a köz- és a magánszféra partnereit, és meg kell valósítania a terület szociális és gazdasági ágazataiból kialakuló helyi érdekcsoportok egyensúlyát és megfelelő képviseletét. A döntéshozatalban a magánszféra partnereinek és az egyesületeknek a helyi partnerség legalább 50 %- ával kell rendelkezniük. Fontosnak tartom azt, hogy a helyi fejlesztésekben az állam mellett megjelennek az önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek, egyházak, akiknek a szerepe a LEADER+ program adta lehetőségek által jelentősen megnőtt. Ezáltal felértékelődött az innovatív, modernizációra képes személyek, vidéken tevékenykedő szervezetek tevékenysége. Ebben az alkalmazásban fontos szerephez jut a humán tényező, ami annál jobban érvényesül, minél kisebb a falu. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az egyébként kedvezőtlen gazdasági környezetben lévő falu egy-egy kreatív személynek, vagy csoportnak köszönhetően eredményeket tudtak - tudnak felmutatni SZŐGYI (2003). Változnia kell annak a helyzetnek, amelyet ANDORKA (1999) rögzített, mely szerint a falun élők a pesszimizmus és még a magányosság érzése miatt is válságos helyzetben vannak. Ezzel összhangban van KÖLES (1999), valamint SZABÓ (2003) a hiányok piramisáról felállított elmélete is, amelyben megkísérelte felvázolni azt, mennyi hiányt kell leküzdeni ahhoz, hogy a gazdaság, a társadalom és a kultúra megfelelően működjön. 4. jellegzetesség: az innováció elősegítése: Az innováció széles értelemben értendő. Jelentheti új termék, új folyamat, új szervezés vagy új piac bevezetését. 5. jellegzetesség: integrált és ágazatközi fellépés: A LEADER nem ágazati fejlesztési program. Ez azt jelenti, hogy a helyi fejlesztési stratégiának ágazatközi integrált szemléletet kell tükröznie. A helyi stratégiákban szerephez jutó fellépéseket és projekteket össze kell kapcsolni, és koherens egészként kell irányítani. 6. jellegzetesség: hálózatépítés: A hálózatépítés magában foglalja az eredmények, a tapasztalatok és a szakértelem cseréjét a LEADER-csoportok, a vidéki területek, a közigazgatások és az EU-n belüli vidékfejlesztésben szerepet játszó szervezetek között, akár a LEADER közvetlen kedvezményezettjei közé tartoznak, akár nem. A hálózatépítés a jó 21

28 gyakorlat átadásának, az újítás elterjesztésének és a helyi vidékfejlesztésből leszűrt tanulságokra való építkezésnek az eszköze. 7. jellegzetesség: együttműködés: Az együttműködés túlmutat a hálózatépítésen. Egy-egy LAG más LEADERcsoporttal vagy egy másik régió, tagállam, de akár harmadik ország hasonló megközelítéssel dolgozó csoportjával való közös projektjének kivitelezését jelenti. Magyarországon a fiatal pályázati tapasztalat miatt ezek az együttműködések még csak kialakulóban vannak, hiszen a program az első forduló megvalósítási szakaszában tart, így mindenki a saját tapasztalatát akarta megszerezni, de az általam vizsgált Dél-Mátra11 (később Dél-Mátra) esetében megfigyelhető a nyitás más akciócsoportok felé. A Dél-Mátra egyedülálló kezdeményezésként tervezi egy megyei, illetve egy régiós akciócsoport-együttműködés megvalósítását. Hevesben öt akciócsoport tevékenykedik, melyek között már meg is történt az első közös egyeztetés a további közös munkáról, amely a többek között a tapasztalatcserét is szolgálná. Emellett a Dél-Mátra közössége részt kíván majd venni a vidéki életminőség javításáért dolgozó Magyar Nemzeti Vidék Hálózat munkájában is. Ezen kívül, 2009-ben egy Svédországból, Heves megye testvérmegyéjéből érkezett újonnan alakult LEADER közösséget láttak vendégül a Mátraalján. A svédek a Dél-Mátra akciócsoport elődje, a Dél-Mátra 11 akciócsoport eredményeit tanulmányozták. Elsősorban a fiatalok helyzetére, a munkahelyteremtésre, a települések megtartó erejére, a falusi turizmusra, valamint arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen szerepet vállalnak a helyi döntéshozatali mechanizmusokban. 22

29 A LEADER program szakaszai A LEADER EDDIGI GENERÁCIÓI EURÓPÁBAN LEADER I ( ) LEADER II ( ) LEADER+ ( ) 400 millió ECU 1,7 milliárd ECU 2,2 milliárd EUR Bevezetés/kezdeményezés Elterjesztés/általánosítás Megszilárdítás/konszolidáció 217 projekt 850 projekt < 1200 projekt Tapasztalatszerzés Modell Horizontális partnerség kezdeményezések Innováció támogatása Helyiek aktivizálása Vidéki térségek közti Nemzetközi együttműködés Forrás: Saját szerkesztés Tapasztalatok cseréjének támogatása együttműködés Szereplők közti kapcsolat fejlesztése 5. ábra: A LEADER program szakaszai LEADER I ( ) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. A LEADER I prioritásai a következők voltak: - az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira, - a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése, - projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül. A LEADER I programba mintegy 217 akciócsoport kapcsolódott be. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. LEADER II ( ) A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét juttatták (1) táblázat). A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de kiemelt szerepet kapott az innováció: - helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása, - innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát, 23

30 - tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása. A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek aktivizálására és a helyi közösségek fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a programokba ra 850 helyi akciócsoport és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül. A LEADER I-II tapasztalatai azt bizonyítják, hogy minél nagyobb a bevonás "mélysége", annál innovatívabb projektek jönnek létre. LEADER+ ( ) A 2000-től 2006-ig tartó költségvetési időszakban a LEADER kezdeményezés LEADER+ nevet kapta és az elnevezés folytatódik a jelenlegi ( ) időszakban is. Az illetékes nemzeti hatóságok gondoskodnak a támogatott programok kiválasztásának rendszeréről. A LEADER+ keretében elsősorban az alábbi tevékenységek támogathatóak: a kulturális és természeti források hatékonyabb kihasználása; az életminőség javítása; esélyegyenlőség megteremtése a nők és a fiatalok számára; az információs technológiák használata a vidéki térségekben; a helyi termékek feldolgozottsági fokának, hozzáadott értékének növelése. A LEADER+ három fő célja: A stratégiára és a tengely megvalósítására egyaránt kihat az, hogy a LEADER tengely három fő céljának a tagállam mekkora fontosságot tulajdonít. 1. Belső helyi fejlesztések élénkítése Az alulról jövő kezdeményezések egyik legfőbb előnye, hogy több helyi erőforrást képesek mozgósítani a helyi fejlesztések érdekében. 2. A vidéki közösségek kormányzásának szervezeti kapacitásépítése Az akciócsoportok helyi szinten együttműködésre késztették a helyi civileket, vállalkozókat és az önkormányzatokat, kidolgozták a közös célokért való közös munka módszereit és felhalmozták az ehhez szükséges tudást. 3. Az innováció elősegítése Az innovációval kapcsolatban nagy szerepe van a LEADER tengelynek, már csak azért is, mert az akciócsoportok nagyon szabadon és rugalmasan dönthetik el, hogy mit kívánnak támogatni. A LEADER tengely egyéb lehetséges funkciói: 24

31 a tengelyeken belüli szinergia maximalizálása, az ellentmondások minimalizálása; a lehetőleg integrált megközelítések alkalmazása (diverzifikáció, környezet és életminőség összehozása); kistérségi szintű, területalapú megközelítést lehetővé tétele, amely figyelembe veszi a vidéki térségek változatosságát; a vidékfejlesztésen belüli eltérő érdekek között helyi konfliktusok megoldása (turizmus védett területeken, gazdaságok és erdők versenyképességének javítása a víz- és természetvédelem révén stb.). A LEADER+ megtartotta a két előző sikeres program fő jellemzőit, amelyek a következők: - térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégiákkal a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása, - az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, - a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba, - kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából, - az innováció előmozdítása, - a helyi partnerség erősítése. A pénzügyi támogatást a LEADER-en belül a helyi akciócsoportok kapják, akik a fejlesztési tervek elkészítéséért és végrehajtásáért is felelősek. 2. táblázat: A LEADER programok értékelése Leader kezdeményezés Helyi akciócsoportok Érintett területek EU finanszírozás LEADER I km² 442 millió Ecu LEADER II km² 1755 millió LEADER km² 2105 millió Forrás: A LEADER-megközelítés-útmutató A LEADER program mûködésének három generációja során bebizonyította, hogy tartalmában és módszerében alkalmas a vidékfejlesztés alapvetõ céljainak megvalósítására. (FODOR-KOCSONDI T-KOCSONDI J, 2006) A 2. táblázat összevontan mutatja be a három programot a számok tükrében. Ezekből az adatokból látható, hogy közel tíz év alatt az érintett terület közel négyszeresére, a rendelkezésre álló forrás ötszörösére, a résztvevők száma pedig 25

32 szintén több, mint négyszeresére növekedett. Ezek a számok is igazolják a program népszerűségét és létjogosultságát A LEADER program Magyarországon A vidékfejlesztés intézményesítését a magyar területfejlesztési politikában történő megjelenését az EU-csatlakozás különösen pedig a csatlakozás előtti közösségi támogatási keret (SAPARD, ISPA, PHARE) fogadásához szükséges intézményrendszer kiépítése tette használhatatlanná. NÓGRÁDI (2003) megállapítása alapján is, amely szerint: A SAPARD támogatások implementációjában hozott rossz döntések a (támogatások mértéke, adminisztratív feltételek túllihegése, a SAPARD támogatások áfával történő terhelése) valóban sokat rontottak az európai források megítélésén, s a velük szemben kialakuló bizalmatlanságban. A SAPARD kistérségek által elkészített komplex programok, s a vele együtt a programozás elvének semmibe vétele több éves munkát tett feleslegessé és nevetségessé. Ebben a tekintetben, merthogy ezek a negatív vélemények valóban érzékelhető nehézséget jelentettek azoknak, akik a LEADER+ programot népszerűsíteni szerették volna. A vidékfejlesztési EU és nemzeti források jobb, hatékonyabb hasznosulásának fontos eszköze a LEADER, amely a helyi kezdeményezések és stratégiák megvalósításának eszköze, kerete, szervezete, amely pályázatok segítségével, szakszerű menedzsmenttel oldja meg céljait, elképzeléseit. A nemzetközi tapasztalatok hasznos tanulságul szolgálnak a magyarországi LEADER széles körű kibontakoztatásához, s a célok eredményes magvalósításához. (SIMON L, 2006) Célok a magyarországi AVOP LEADER+ Program keretében Átfogó célok Az együttműködési képesség (partnerség) és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatása Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, a munkalehetőségek javítása munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben A vidéken élők életminőségének javítása, a jólét növelése Konkrét célok A vidéki gazdaság sokszínűségének, több-lábon állásának megteremtése, Sajátos helyi termékek kifejlesztése illetve a helyi termékek piacképességének javítása A vidéken élők igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése 26

33 A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és helyi társadalom szervezettségének javítására Gyakorlati célok Helyi közösségek, kistérségi partnerek felkészítése helyi akciócsoportok megalakítására és a LEADER+ megközelítésnek megfelelő működtetésére, a LEADER+ programba történő bekapcsolódásra A megfelelően felkészült helyi akciócsoportok AVOP LEADER+ akciótervének elkészítése és megvalósítása A vidéki térségek egymás közötti hazai és más tagállamok vidéki térségei közötti együttműködésének fejlesztése Az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével. Miután kezdeteitől áttekintettem a LEADER programot, célszerűnek tartom a magyarországi sajátságok bemutatását, esetleges különbségekre való rámutatást. Nem hallgatható el, sőt kiemelten indokolt foglalkozni azzal, hogy a 2004-ben, 2007-ben csatlakozott országok (így hazánk is) hátrányosabb helyzetből pályázhattak, mint az EU15 tagállamai. Ez természetesen nem diszkriminációt jelent, hanem azt, hogy nem rendelkeznek az új tagállamok a LEADER I-II programban megszerzett tapasztalattal, ami bizonyos esetekben hátrányt jelentettjelenthetett a pályázók számára, hiszen ebben a pályázati ciklusban 10 esztendős lemaradást kellett behozniuk. Azonban a hazai példák mutatják, hogy sikeresen vették az akciócsoportok az akadályokat. A Strukturális Alapok felhasználásának általános szabályait meghatározó 1260/1999 EK Tanácsi Rendelet értelmében az EU elsődleges célkitűzései között szerepel, hogy azokban az országokban és régiókban ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, nemzeti szinten fejlesztési tervek alapján kell a térségi felzárkóztatást támogatni. A Nemzeti Fejlesztési Tervek (NFT) megvalósítása érdekében az Európai Bizottság elkészíti a Közösségi Támogatási Keretet (KTK), mely magában foglalja a pénzügyi támogatás jogi keretét és a fejlesztési programokra fordítható támogatás mértékét. A Magyarország által beadott javaslatról folytatott, 2003 év végére lezárult tárgyalások alapján a időszakban hazánk számára létrehozott Közösségi Támogatási Keret öt operatív programon keresztül valósul meg. Ezek egyike az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), mely támogatni kívánja a fenntarthatóbb és versenyképesebb agrárgazdaságot (beleértve a mezőgazdaságot, halászatot és élelmiszer-feldolgozást), valamint a vidéki térségek jövedelemszint-növelését és a munkalehetőségek bővítést. 27

34 A vidék felzárkóztatásának elősegítése érdekében a Csatlakozási Szerződés IX. a fejezet I. alfejezet 33. cikke alapján az Európai Unió Bizottsága a csatlakozó országok számára megteremtette a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés megvalósításának lehetőségét. A 2000/C 139/05 Bizottsági Közlemény 36. bekezdése alapján a LEADER+ intézkedésből minden olyan tevékenység támogatható, amely az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Orientációs-részleg, az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az ESZA (Európai Szociális Alap) keretein belül jogosult támogatásra. Mivel a LEADER+ intézkedés elsődleges célja a kísérleti jellegű stratégiák támogatása által a vidéki térségek belső erőforrásainak fejlesztése, ezért az intézkedés pénzügyi támogatása a következő célok megvalósítására fordítható: Gazdasági tevékenységek sokféleségének fejlesztése Helyi termékek versenyképességének javítása Új/magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez Megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében A helyi szereplők fejlesztésben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében. Magyarországon a LEADER program az Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) részeként jelenik meg. Az AVOP-ot a Nemzeti Fejlesztési Tervbe (NFT) integrálva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) koordinálja. Korábban láthattuk, hogy a régi tagállamok már rendelkeznek pályázati múlttal és itt kell megemlítenünk egy kísérleti programot. Ez azzal a céllal zajlott Magyarországon, hogy egy inkubált környezetben lehessen tapasztalatokat gyűjteni a LEADER-rel kapcsolatban. A Kísérleti Programot meghívásos pályázatként bonyolította le az FVM, és célja kettős volt: egyrészről a felkészítő képzések megvalósítása, másrészről korlátozott számú helyi vidékfejlesztési terv megvalósítása volt. Az előzetes konzultációk és tanácskozások eredményeképpen 14 helyi kezdeményezést integrált a minisztérium, és azt 12 csoport sikeresen teljesítette is. A Kísérlet Program keretében csoportonként 25 millió Forint állt rendelkezésre. Legfontosabb eredménynek tekinthetjük, hogy a 12 csoport vonatkozásában 270 projekt került társfinanszírozásra. Sok térség, mind regionális, mind helyi szinten hasznosítható ás átadható tapasztalat birtokába jutott. Ekkor alakították ki a működési szabályzatot, mely a későbbiekben alapjául szolgált a program kivitelezésének. 28

35 A kísérleti program lebonyolítása során jelentkeztek először azok a problémák, melyekkel később több pályázó is kénytelen volt szembe nézni: elégtelen rendelkezésre álló emberi erőforrások, tapasztalatlanság helyi szinten a közpénzek adminisztrációjával kapcsolatban. A Kísérleti program negatív tapasztalata volt a szkepticizmus, a kezdeményezés hiánya, egyes pályázók megvalósítási és pénzügyi fegyelmezetlensége A LEDAER programon való pályázás Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva kezdődött el 2006-ban a mindenki számára elérhető LEADER+ program. Az egyes akciócsoportok felállítása, és a pályázás elindítása nagyon sok egyeztető munkával járt. Ezek az egyeztetések nem minden esetben zajlottak zökkenőmentesen, hiszen az érdekeikben különböző településeket meg kellett győzni arról, hogy az összefogás kölcsönösen előnyös minden résztvevő számára. Az akciócsoport kialakulását követően fel kellett állítani egy Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságot (HBMB), mely testület a pályázatok elbírálásában, a pénzek felosztásában dönt. A törvényi előírás szerint a Bizottságban részt vehet akár az összes tag is, kivételt képezve a gesztor szervezet, legalább 50 %-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, a közszféra (települési-, megyei önkormányzatok, regionális tanácsok tagjai csak maximum 50 %-át adhatják a HBMB-nek. A pályázatban be kell mutatni, hogy készen áll egy felkészült, kompetens döntéshozó testület. Létre kellett hozni egy Helyi Vidékfejlesztési Tervet (HVT), mely alapjául szolgált a pályázatoknak. A HVT-ben rögzített célok elérésére lehet csak kiírni pályázatokat. Következőkben amennyiben a szakmai apparátus nem teszi lehetővé az adminisztratív munka elvégzését ki kell választani egy gesztor szervezetet, melynek kiválasztásának kritériumaival már megismerkedtünk. Ez a konzorciumi szerződéssel megbízott szervezet fogja ellátni a mindennapi adminisztrációs tevékenységeket, a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés), a költségvetés figyelemmel kísérését, a program teljes ideje alatt a működési költségre fordítható forrás 15 %-nak menedzsmentjét. A Dél-Mátra 11 esetében a választás az atkári telephellyel rendelkező Károly Róbert Oktató- Kutató Kht.-re esett. A gesztori feladatok ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalatokkal a Kht. által működtetett Észak-Magyarországi Regionális Mezőgazdasági - Fejlesztési Centrum rendelkezik. A központ működési programjának fontos eleme az agrár-, vidék-, és területfejlesztési programok 29

36 koordinálása a térségben. Évente mintegy hazai és EU pályázat elkészítésében és elszámolásában vesz részt, így megalapozott szakmai tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Az akciócsoport a következő szempontok, indokok alapján választotta ki gesztorszervezetét: - A Kht. 10 éve eredményesen működik; - A Kht. jelentős tudásbázissal rendelkezik, a térség egyik tudásközpontja; - A Kht. jelentős humán és műszaki erőforrás birtokában van; - A Kht.-nak az akciócsoport térségéről nagy adatbázis áll rendelkezésére; - Az akciócsoport településéhez élő munkakapcsolattal kötődik; - Agrár- vidék, és területfejlesztési programok koordinálását végzi, tapasztalattal rendelkezik. - Az EU csatlakozást megelőző felkészülésben a Kht. jelentős szerepet vállalt az akciócsoport településein (előadássorozatok, kommunikáció, ismeretátadás). - A Kht. Regionális Szaktanácsadási Központot működtet. Ezután kell kiválasztani a helyi akciócsoport képviseletében pályázó szervezetet, azaz a Vezető Szervezetet. A vezető szervezet eljár az akciócsoport nevében, az akciócsoport elnökét adja, és az elkészült pályázatot az akciócsoport nevében beadja. A pályázat benyújtása után a bírálati döntést már a LEADER irányításra kijelölt szerv fogja végrehajtani, és értesíti az eredményekről az akciócsoportokat. Hazánkban az AVOP LEADER+ intézkedésének végrehajtása májusában kezdődött megyei és regionális szintű tájékoztatók és felkészítő képzések megtartásával júniusában jelent meg a LEADER helyi akciócsoportok kétkörös kiválasztási folyamatában az első pályázati kör felhívása. Az első pályázati fordulóban 186 darab akciócsoport nyújtott be pályázatot. A pályázó akciócsoportok által lefedett települési kör települést (a települések 75%-a) és főt (a lakosság 34%-a) érintett. Egy pályázó akciócsoporthoz átlagosan mintegy 12 település és lakos tartozik. A 186 akciócsoportból 149 jutott a második pályázati fordulóba. A novemberében induló második pályázati fordulót követően márciusában 70 darab LEADER akciócsoport került kiválasztásra a 6,3 Milliárd Ft támogatásnak köszönhetően. A nyertes akciócsoportok területén 920 település található és mintegy 1,5 millió ember él. (6. ábra) A kiválasztott akciócsoportok a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítását 2006 nyarán kezdték meg. Az akciócsoportok jellemzően alacsony népességű és kisszámú településen működnek szemben az európai gyakorlattal és a helyi 30

37 önkormányzatok vezethető vissza. dominanciájával, ami az országos településszerkezetre A helyi szinten két körben bejelentett pályázati felhívások eredményeként a Helyi Akciócsoportok több mint pályázatot kaptak, és ebből mintegy projekt került kiválasztásra. Átlagosan, ezek egyharmada kapcsolódik az idegenforgalomhoz, további egyharmada a kulturális örökség megőrzéséhez és fejlesztéséhez, míg a többi helyi partneri együttműködésekhez, a helyi vállalkozások fejlesztéséhez, továbbá a mezőgazdasági termékek és egyebek fejlesztéséhez. A Döntés-előkészítő Bizottság márciusa és júliusa között döntött a projektekről, a projektek összértéke Euró volt. 6. ábra: Az akciócsoportok elhelyezkedése Forrás: www. ec. europa.eu LEADER program a as időszakban A közös agrárpolitika (KAP) első pillérének 2003-ban és 2004-ben végrehajtott alapvető reformját követően a Mezőgazdasági Tanács 2005 áprilisában elfogadta a 31

38 közötti vidékfejlesztési politika alapvető reformját, a Bizottság július 14-i javaslata alapján. A salzburgi vidékfejlesztési konferencia következtetéseire (2003. november) és a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi elemeit hangsúlyozó lisszaboni és a göteborgi Európai Tanácskozások stratégiai orientációira reagálva az alábbi három fő vidékfejlesztési politikai cél került kitűzésre a közötti időszakra: a termelési ágazat versenyképességének növelése; a környezet és a táj javítása a földgazdálkodási támogatásokon keresztül; az életminőség javítása a vidéki térségekben és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának előmozdítása. Ezen kívül a reform integrálja a LEADER közösségi kezdeményezést a vidékfejlesztési programok fő áramába, és azáltal, hogy a vidékfejlesztést közös finanszírozási és programozási keretek közé helyezi, fontos lépést tesz az egyszerűsítés felé. A közötti programozási időszak új pénzügyi tervével kapcsolatban az Európai Bizottság átfogó elemzést készített a vidékfejlesztési politikáról, amely magában foglalta a jövőbeni vidékfejlesztési politika kibővített hatásvizsgálatát. A kibővített hatásvizsgálat célkitűzéseket határozott meg a jövőbeni vidékfejlesztési politikára nézve, szakpolitikai lehetőségeket hasonlított össze, és bemutatta az érintett felekkel folytatott konzultáció eredményeit. Következtetéseket vont le a 2006 utáni vidékfejlesztési politikával kapcsolatban, és elmagyarázta annak tartalmát és megvalósítási mechanizmusait. A kibővített hatásvizsgálat következtetéseit az új vidékfejlesztési rendelet tükrözi. Az EU az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben leírt új vidékfejlesztési politikáját a folytonosság és a változás jellemzi. A vidékfejlesztési politika továbbra is intézkedések sorozatát kínálja, amelyek közül a tagállamok választhatnak, hogy melyikre kapjanak közösségi pénzügyi támogatást az integrált vidékfejlesztési programok kontextusában. Ez a stratégiai tartalom és a vidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítésével változtatja meg a programok kidolgozásának módját. E célból a jövőbeni vidékfejlesztési politika három közösen megállapodott fő szakpolitikai célra összpontosít: - a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása; - a termőföld-hasznosítás támogatása és a környezet minőségének javítása, valamint; - az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. A vidékfejlesztési programok keretében minden egyes fő célkitűzéshez tartozik egy tematikus tengely. A három tematikus tengely a LEADER-megközelítés (LEADER 32

39 tengely) módszertani tengelyével egészül ki. A program átfogó egyensúlyának biztosítása érdekében minden tengely esetében meghatározták a minimális finanszírozás mértékét (10 % az 1. tengely, 25 % a 2. tengely, 10 % a 3. tengely és 5 % a LEADER tengely esetében ennek mértéke az új tagállamokban 2,5 %). Minden tematikus tengely esetében az építőelemként számos előre meghatározott vidékfejlesztési intézkedés áll rendelkezésre, amelyekből a tagállamok kiválaszthatják azokat, amelyek véleményük szerint a legnagyobb hozzáadott értéket eredményezik az EU célkitűzéseinek figyelembevételével. A LEADER modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban. Minden program tartalmazni fog egy finanszírozandó LEADER tengelyt: - a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több tematikus tengelyen alapul a három közül; - a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és; - a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés. A LEADER program közötti sikeres lebonyolítását több kapcsolódó intézkedés is segíti. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy képzési komponens illeszkedik a LEADER program megvalósításához. Az elképzelések szerint támogatják a kistérségi szintű programalkotást, mely lehetővé teszi a LEADER-ben finanszírozandó fejlesztéseken túlmenően az egyes operatív programok fejlesztéseinek egységes programokba foglalását, kistérségi szintű összehangolását. A közötti LEADER programban a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program 1-3. intézkedéscsoportjának valamennyi célkitűzése támogatható. Hasonlóan az AVOP LEADER+ intézkedéséhez, után is a következő tevékenységek támogathatóak a LEADER programból: a helyi akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása és megvalósítása; területközi együttműködések, a helyi akciócsoportok felkészítése, animálás. A LEADER program és a LEADER helyi akciócsoportok célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy a LEADER forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé az akciócsoport számára. Ezáltal a LEADER akciócsoport helyi vidékfejlesztési csoporttá alakul, s a kistérségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává válik. A jövőre vonatkozó elképzeléseket kutatva az a meglátásom, hogy az akciócsoportok települései ráébredtek arra, hogy a program folytatása a térségben környezeti, turisztikai, munkahelyteremtési változásokat fog eredményezni. A 33

40 as időszakban pedig a korábban nem nyertes akciócsoportok a már elindult, sikeres településekhez csatlakozhatnak, ezzel teljesebbé téve a térségek megismertetését, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatást. (WÖLCZ- BÁRDOSNÉ KOCSIS, 2007) A különböző térségi szolgáltatások folyamatos javulása a turisztikai infrastruktúra fejlesztését is előidézik, ami a turisztikai attrakciók, rendezvények számszerű és minőségi fejlesztését generálja. Az új szolgáltatások és meglévők fejlesztése, valamint a képzések és oktatások a munkanélküliek csökkenését, a szakképesítéssel nem rendelkezők arányát javítja. Ennek részeként a roma népesség beilleszkedési, felzárkóztatási problémái is mérséklődnek A szervezési munkákban való részvételem alapján az a véleményem, hogy a LEADER nem feltétlenül a pénzről szól, hanem inkább azoknak a készségeknek az elsajátítását teszi lehetővé, amelyek birtokában a helyi közösségek élhetőbb vidéket alakíthatnak ki. LEADER készségek: -kreativitás - kezdeményező készség /jó gyakorlatok bemutatása nagyon fontos, de a külföldi példákat az esetek többségében nem célszerű átvenni, hanem csak a megismerésre, a hazánkban hasznosítható lehetőségek elterjesztésére legyen a célunk. Ennek sikeres megvalósítása érdekében kell a képzést erősíteni, az akciócsoportok szintjén kell megvalósítani azokat a tréningeket, amelyek megtanítják a pályázókat bátran kezdeményezni. -hálózatépítés lehetőségét a nyelvismeret hiánya, ill. a résztvevők egymás iránti bizalmatlansága még ma is hátrány még akkor is, ha a LEADER-ben résztvevők már tanulhattak és kezdenek hálózatot építeni, de még mindig nem tart ott az összefogás mint külföldön. Amikor a LEADER vidékre vonatkozó pozitív várakozásokat megfogalmazzuk, nem szabad a "ló másik oldalára" esni, mert a LEADER önmagában nem fogja megoldani a vidék gondjait. Egyetlen célja lehet -megtanítani az embereket arra, hogy a saját környezetükben ők azok, akik együtt értéket tudnak teremteni Foglalkoztatás 2000-ben tartott lisszaboni ülésén az Európai Tanács az 1997-ben elindított európai foglalkoztatási stratégia keretében kitűzte a teljes foglalkoztatás célját, középtávú célként pedig a 68,5%-os foglalkoztatási rátát 2010-re. E folyamat részeként a 2003 júliusi Mezőgazdasági Tanács következtetéseket fogadott el a vidéki térségekben történő, európai foglalkoztatási stratégia szerinti foglalkoztatás kérdéséről. A Mezőgazdasági Tanács a vidéki foglalkoztatás jövőjével kapcsolatban számos kihívást azonosított, mint például, a mezőgazdaságban dolgozók elöregedése, a fiatalok és a nők részvétele a vidéki gazdaságban, az Európai Unió bővítése, 34

41 valamint a terméktámogatásról a termelők támogatására való áttérés a felülvizsgált KAP szerint. Felkérte a Bizottságot, hogy részletesen elemezze a vidéki térségek foglalkoztatási kilátásait, és hogy kezdeményezzen párbeszédet a vidéki térségekre vonatkozó statisztikai eszközök kialakításáról február 2-án a Bizottság új kezdetet javasolt a lisszaboni stratégiának, amely keretében a közösségi fellépéseket két fő feladatra összpontosítják erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb munkahely teremtése. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretében javítani kell a dolgozók és a vállalkozások alkalmazkodóképességén, valamint jobb oktatással és szakképzéssel ösztönözni kell a humántőke-befektetések mértékét. Európa vidéki térségei népességük, demográfiájuk, gazdasági és társadalmi szerkezetük, valamint munkaerőpiacaik tekintetében igen sokszínűek A vidéki térségek jellemzői A népsűrűség alapján a vidéki térségek a EU-27 területének 93%-át teszik ki. A lakosság 20%-a túlnyomóan vidéki területeken és 38% kiemelkedően vidéki területeken él. A 27 tagú EU-ban a vidéki térségek teremtik elő a bruttó hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják, de egyre inkább elmaradnak a túlnyomóan városi térségek mögött. A 27 tagú EU-ban a túlnyomóan városi térségekben az egy főre eső jövedelem csaknem kétszer annyi mint a túlnyomóan vidéki térségben. Az alacsony jövedelemszint megnehezíti a képzett munkaerő megtartását és vonzását. Hasonló értékeket mutat Magyarország és az általam vizsgált kistérség is A demográfiai viszonyok alakulása Az elmúlt évtizedekben nagyjából változatlan maradt a vidéki népesség aránya az EU összlakosságán belül. Az általános szinten érvényes látszólagos stabilitás azonban jelentős eltéréseket takar az egyes tagállamok között és azokon belül, és nem mutatja az elmúlt 15 év során regionális szinten végbement fontos demográfiai változásokat. A 25 tagú EU-ban, 1996 és 2001 között, a városi térségekben nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatás. A túlnyomóan városi térségekben a foglalkoztatási ráta 3,6%-kal nőtt, szemben a túlnyomóan vidéki térségek 1,9%-ával. Ez, a városi és vidéki területeket összehasonlítva, a foglalkoztatás területén mutatkozó egyre szélesebb szakadék kialakulását mutatja ben az EU 27 tagállamában a foglalkoztatási ráta csaknem 5%-kal volt magasabb a túlnyomóan városi térségekben (64,7%), mint a túlnyomóan vidéki térségekben (60,1%). Hangsúlyozni kell azonban a vidéki régiók sokszínűségét. Néhány vidéki térségben, különösen a városi térségek közelében, magas volt a foglalkoztatás növekedése, összhangban az OECD országok általános tendenciájával. 35

42 A munkanélküliségi ráta általában jelentősen magasabb a vidéki térségekben, mint a városi térségekben. A város és vidék közötti különbségek különösen markánsak a magas munkanélküliségi rátát mutató országokban. A tartós munkanélküliség csak a kiemelkedően vidéki térségekben viszonylag magas, ami az alacsony jövedelmű csoportok növekvő kizárását jelezheti. A becslések szerint a rejtett munkanélküliség (ideértve az alulfoglalkoztatott mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági dolgozókat) körülbelül 5 millió embert érint a vidéki térségekben. A Dél-Mátra településeit vizsgálva megállapítható, hogy napjainkban, a gazdasági válság ellenére előre vetíthető, hogy a térség munkanélkülisége a fiatalok, a megváltozott munkaképességűek, a nők, a kisebbségek célirányos, gazdasági igényeknek megfelelő képzések következtében, a felnőttképzések és továbbképzések révén jelentős mértékben csökkenni fog. Az is igaz, hogy a LEADER program munkanélküliségre gyakorolt hatását kevésbé lehet majd érezni a jelenlegi gazdasági válság miatt, de az is tény, hogy az elmúlt időszakban a program időszakos munkalehetőségeket kínált- többek között a szabadidős és közösségi tevékenységek jogcíme alatt beadott pályázatoknál-, amely programok csökkentették a recesszió talán még súlyosabb hatását. Véleményem szerint a recesszió még fogja növelni az álláskeresők számát, főleg azért mert az elbocsátott munkavállalók nagy része még a felmondási idejüket töltik, melynek hatásaként csak később fognak megjelenni a munkaerőpiacon munkanélküliként. Meglátásom szerint a LEADER program mégis csökkentheti a gazdasági válság negatív hatásait. A LEADER program ismeretében már most át kell nézni, hogy milyen képzések és átképzések szervezésével lehet ezeken az embereken javítani. Megállapításaim alátámasztásaként az alábbi táblázatokban összehasonlítom a júliusi- 3.táblázat (ekkor alakult a Dél-Mátra 11 akciócsoport) és a májusi- 4. táblázat munkanélküliségi adatokat, melyekből látható, hogy a munkanélküliek/álláskeresők száma valóban emelkedett. A munkavállalási korú népesség számának emelkedéséből viszont felfedezhető a LEADER program hatása, hisz a falvakban élők a nehézségek ellenére nem vándoroltak el, hanem megmaradtak a fejlődést mutató településeken, ezzel is bizonyítva a LEADER népességmegtartó erejét. 36

43 3. táblázat: A Dél-Mátra 11 munkanélküliségi adatai, július 20. Reg.munkanél. Reg. mun. Munkaváll. Relatív össz. >365 nap korú népesség mutató fő fő fő % Abasár ,36 Atkár ,39 Detk ,64 Domoszló ,25 Gyöngyöshalász ,61 Halmajugra ,42 Kisnána ,08 Ludas ,94 Markaz ,56 Vécs ,93 Visonta ,8 relatív mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség %- ában Forrás: saját szerkesztés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 4. táblázat: A Dél-Mátra 11 munkanélküliségi adatai, május 20. Nyilv. állásker. száma Nyilv. állásk. >365 nap Munkaváll. korú népesség Relatív mutató fő fő fő % Abasár ,08 Atkár ,83 Detk ,66 Domoszló ,11 Gyöngyöshalász ,36 Halmajugra ,63 Kisnána ,84 Ludas ,8 Markaz ,24 Vécs ,26 Visonta ,73 relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %- ában Forrás: saját szerkesztés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 37

44 Képzettség és a humántőke A képzettség és a humántőke szintje általában alacsonyabb a vidéki térségekben, mint a városokban. Sok tagállamban az elemi vagy a középiskola alsóbb évfolyamain folyó oktatást követő képzések általában a városi térségekben valósulnak meg. A városi térségekben a felnőtt lakosság mintegy 20%-ának van felsőfokú végzettsége, míg a vidéki térségekben az arány körülbelül 15%. A felsőoktatási végzettség gyakran a képzett személyek elvándorlásához vezet, akik a tanulmányaik után a városokban maradnak a jobb munkalehetőségek és életkörülmények miatt. Magyarországon is jellemző ez a tendencia, többek között erre hivatott a LEADER program, hogy az egyes intézkedései segítségével csökkentse a vidéki lakosság elvándorlását A nők és fiatalok munkalehetőségének hiánya A nők és a fiatalok helyzete a vidéki térségekben gyakran bizonytalan, ami a gazdaságilag aktív korcsoportba tartozó nők és a fiatalok elvándorlásához vezet. Néhány vidéki térségben a képzési infrastruktúra és a megfelelő gyermek-ellátási létesítmények hiánya megakadályozza a munkaerőpiacra történő belépést vagy a szakmai előmenetelt. Az általam vizsgált körzetben az óvodai létesítmények száma jónak, azok színvonala pedig kevésbé elfogadhatónak számít, így a térségben inkább a munkahely hiánya jelenti a legfőbb problémát, ami hátráltatja a nőket a munkaerőpiacra jutásban. A nők és a fiatalok munkanélküliségi rátája viszonylag magas a vidéki térségekben. Egyre több nő vállal inkább szellemi munkát, amit túlnyomó részt a városokban talál meg és a fizikai munka marad a férfiakra a vidéki településeken Következtetések Az európai vidéki térségekben a foglalkoztatás jelentős kihívásokkal néz szembe. Ugyanakkor európai és nemzeti szinten széles körben állnak rendelkezésre eszközök a vidéki és a városi térségek közötti foglalkoztatási különbségek csökkentésére. Ösztönözni kell a mezőgazdaságon túlmutató partnerségen alapuló, multiszektorális, térségi-alapú megközelítéseket, az agrár-élelmiszeripart és a mezőgazdasági turizmust. Különösen a vidékfejlesztési intézkedéseket kell teljes körűen kihasználni a növekedés és a foglalkoztatás érdekében. A Bizottság ezért a következőket ajánlja: fenn kell tartani és meg kell erősíteni a KAP-reform folyamatát, erőteljesebb piaci orientációval és jövedelemstabilizációval a közvetlen támogatásokon keresztül; a tagállamoknak ki kell használniuk a létező lehetőségeket az energianövények termesztésének ösztönzésére és támogatására, valamint a megújuló energiavállalkozások fejlesztésére, amelyek segítik a foglalkoztatás stabilizálását a vidéki térségekben és nagyban hozzájárulnak a fenntartható fejlődés előmozdításához; 38

45 összhangban a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokkal, a tagállamok a vidékfejlesztési programjaikat a tudástranszfer, a modernizáció, az innováció, az élelmiszerlánc minősége és a humántőkébe történő befektetések prioritásainak, valamint a foglalkoztatási lehetőségek és növekedési feltételek megteremtése, mint átívelő prioritás megvalósítására kell használniuk; a vidékfejlesztési hálózat elsődleges feladata 2008-ban a munkahelyteremtés biztosítása a vidéki térségekben A LEADER program megvalósítása között Akárcsak 2007 előtt, most is minden egyes tagországnak (vagy regionális hatáskörök megállapítása esetén minden egyes régiónak) vidékfejlesztési programot kell kidolgoznia, melyben rögzíti, milyen intézkedéseket hajt végre 2007 és 2013 között, és milyen összegű finanszírozást biztosít e célra. A korábbiakkal ellentétben azonban között az Európai Unió nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy EU-szerte következetes vidékfejlesztési stratégia valósuljon meg. A cél elérését a nemzeti stratégiai tervek biztosítják, melyeket a tagországoknak az EU stratégiai iránymutatásai alapján kell kidolgozniuk. A rendszer segítségével könnyebben lehet majd: meghatározni azokat a területeket, ahol az uniós vidékfejlesztési támogatás a legnagyobb értéket hozza létre uniós szinten; kapcsolódási pontokat létrehozni a kiemelt uniós célkitűzésekkel (például a lisszaboni és a göteborgi menetrendben rögzített célokkal); összhangot biztosítani más uniós szakpolitikákkal, különösen a gazdasági kohézió és a környezetvédelem tekintetében; végrehajtani az új piacorientált közös agrárpolitikát, és elvégezni az ezzel járó szerkezetátalakítást a régi és az új tagállamokban egyaránt. Az EU as költségvetési ciklusában hazánk a terület- és állatlétszám alapú támogatásokon túl mintegy 5 milliárd euró, azaz körülbelül milliárd forint uniós forrást használhat fel az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. 39

46 SPS ÚMVP ábra: A magyar mezőgazdaság- és vidékfejlesztés várható támogatásai (milliárd Ft) SPS: egyszerűsített farmtámogatási rendszer Forrás: FVM, ÚMVP Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó és specifikus céljai az alábbiak (ÚMVST, 2006): 1. Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése. Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása. A termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében. A fizikai erőforrások korszerűsítése és fejlesztése, az innováció elősegítése. A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása. 2. A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erőforrások védelme, állapotuk javítása. Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése. Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység fenntartása. Erdészeti földterületek fenntartható használata, az erdősültség növelése. Állatjóléti kifizetések biztosítása. 40

47 3. A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén. A vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése. 4. Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széles körű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése. Fenntartható és versenyképes, újszerű, helyi eljárások ösztönzése. A vidéki gazdasági potenciál erősödése a helyi adottságokon nyugvó integrált programok révén. Kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása. Humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Helyi együttműködést és partnerséget elősegítő kapacitás- és készségfejlesztés. A fenti fejlesztési irányok figyelembevételével az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program az alábbi prioritásokat tartalmazza (ÚMVP, 2006): I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése. II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére. III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése. IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. V. Helyi közösségek fejlesztése (LEADER). Az egyes tengelyekre jutó források várható eloszlását az 5. táblázat szemlélteti. A források tervezett elosztása egyértelművé teszi, hogy az ÚMVP mintegy a SAPARD és az AVOP folytatásaként elsősorban a technológiai beruházásokra kíván koncentrálni. 41

48 5. táblázat: A források várható megoszlása az ÚMVP tengelyei között I. tengely (I. + II. prioritás) 47,0% II. tengely (III. prioritás) 32,0% III. tengely (IV. prioritás) 11,5% IV. tengely (V. prioritás) 5,5% Technikai segítségnyújtás 4,0% Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó támogatások az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül 4 intézkedéscsoport (tengely) mentén kerülnek felosztásra. A as Európai Uniós költségvetési időszakban mintegy 5 milliárd Euró, azaz közel 1300 milliárd Ft uniós forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. Az ÚMVP célja a versenyképes, a fenntartható fejlődést és gazdálkodást megalapozó mezőgazdaság megteremtése, a vállalkozások sokszínűségének fenntartása, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, piaci szemlélet erősítése és a képzettségi szint emelése. Az ÚMVP I. intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, az agrárium fenntartható fejlődéséhez. A II. tengely intézkedései a környezetvédelem és erdőgazdálkodás fejlesztését szolgálják. Az intézkedések hozzájárulnak a gyepterületek megőrzéséhez, jövedelem-kiegészítést biztosítanak a kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. A III. tengely fő fejlesztési iránya a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások című intézkedés Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése ( tanyabusz ) című alintézkedésével kapcsolatban és a Készségek elsajátítása, ösztönzése és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása jogcímre volt lehetőség támogatási kérelem benyújtására. IV. Tengely: A LEADER program megvalósítása: A LEADER program regisztrációs időszaka október 10-én zárult le. A helyi közösségek közül 96 db kapott az Irányító Hatóság által előzetes elismerést, amely azt jelentette, hogy jogosultságot kaptak a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) megalkotására. A helyi közösségek összességében több mint tagot foglalnak magukban (melyből 2930 helyi önkormányzat), és az ország teljes vidéki térségét lefedik (országosan 3021 db település). A LEADER Helyi Akciócsoportok fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására átlagosan több, mint kb. 2 Mrd Ft forrás áll rendelkezésre. 42

49 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Disszertációm megírása során törekedtem a tervszerűségre és a megfelelő módszertani megközelítésre. Dolgozatom felépítése közben törekedtem az alábbi terv követésére: - célkitűzések megfogalmazása - szakirodalom áttanulmányozása - előzőek ismeretében a dolgozat hipotéziseinek megfogalmazása - vizsgálati módszerek kiválasztása - adatgyűjtés - adatok értékelése excel és SPSS statisztikai program segítségével - új tudományos eredmények megfogalmazása. Dolgozatom szakirodalmi hátterének megírásakor számos hazai és külföldi szakkönyvet, folyóiratot és internet forrást használtam fel. A LEADER programhoz való eljutáshoz a vidékfejlesztés tárgykörét mutattam be ill. az európai uniós vidékfejlesztési program menetét, kialakulását fejtettem ki. Munkám alapját az adta, hogy a Károly Róbert Főiskola 2005-ben elnyerte azt a lehetőséget, melyben az akkor alakult Magyarországi LEADER Központtal karöltve szervezhette a LEADER programban résztvevő akciócsoportok számára az oktatást, tájékoztatást (2007-ig). A főiskola részéről jómagam koordinálhattam a LAG-ok (akciócsoportok) számára megrendezésre kerülő szakszemináriumokat, nemzetközi konferenciákat. Az említett évek alatt 8 szemináriumot (Gyöngyös, Tokaj, Füzesgyarmat, Sümeg, Hőgyész ) 2 nemzetközi konferenciát (Tihany, Gyöngyös) és számos 1 napos oktatást szerveztünk. A szemináriumok 3 napot öleltek fel, melyből az első két nap alatt előadásokat hallgathattak a résztvevők különböző témákban és szekciókban, esténként pedig kapcsolatokat építhettek külföldi ill. hazai más akciócsoportok képviselőivel, míg a harmadik nap a megrendezett szeminárium helyszínén projektbemutatókon vehettek részt a megjelentek. Az itt szerzett tapasztalataim adták a megerősítését annak, hogy ez a program valóban adhat és ha jól csinálják, ad is olyan pluszt a vidéknek, amellyel a lakosság megtartó képességét hosszú távra biztosíthatja. A szemináriumok szervezése közben és a programokon való részvétel alatt számos kvalitatív adatgyűjtést végeztem interjú készítésének segítségével, abból a célból, hogy a problémák azonosítására megfelelő információt szerezzek illetve, hogy hipotéziseim felállítását megalapozzam. Az interjúim kötetlen beszélgetésekből álltak, ami azt jelenti, hogy a folyamat flexibilis és adaptív ugyan, de előre tervezett. 43

50 Az interjút olyan szakemberekkel készítettem, akik elejétől fogva részesei a LEADER programnak, így az észlelt változásokról is szót ejthettünk ill. tapasztalataikat osztották meg velem. A szakirodalmi áttekintésen kívül ezek a beszélgetések adták meg munkám alapját, hogy megérthessem a LEADER program fontosságát és lényegét. Legfontosabb módszernek azonban mégis a kérdőíves felmérést tartottam, mivel egy folyamat részeként vizsgálhattam a változásokat: 2006-ban, még a Dél-Mátra 11 megalakulásakor volt szerencsém kérdőíveket kitöltetni a helyi falugyűléseken, majd 2008-ban következett az újabb kérdőív, míg végül 2009-ben a doktori dolgozat adta a lehetőséget egy újabb értékelésre. Ez utóbbi két szálon futott, mivel úgy gondoltam érdekes lehet a régi Dél-Mátra 11 akciócsoport településeit és a mostani Dél-Mátra újonnan csatlakozott településeit külön vizsgálni, így az ő számukra két különböző kérdőív készült ben összesen 402 db kérdőívet sikerült feldolgoznom. A három év kérdőíveinek száma pedig összesen 1826 db. A kutatási tervnek megfelelően felépített kérdőív szerkezete szerint lehetőség nyílt a válaszadók osztályozására, a véleménykülönbségek és kapcsolatok, összefüggések megállapítására október-novemberében megrendezésre kerülő programokon kerültek kiosztásra kérdőívek, ill. a települések polgármesterei számára lettek kipostázva azonos számban (50 db), melyeket kitöltés után postafordultával küldtek számomra vissza. A kérdőívben rögzített adatok tudományos módszereken alapuló statisztikai elemzéssel kerültek kiértékelésre a dolgozat következtetéseinek megfelelő minőségű alátámasztása érdekében. Az adatok feldolgozása Microsoft Excel és SPSS 15.0 program segítségével történt. A kutatási feladat céljainak megvalósításához két és többváltozós statisztikai módszerekkel dolgoztam. A primer kutatási szakasz kérdőíveinek feldolgozását nemparaméteres statisztikai tesztekkel végeztem. Ennek fő oka, hogy adataim nominális és ordinális skálán mérhetőek és a paraméteres próbák alapfeltétele a normális eloszlás nem minden esetben biztosított. A vizsgálataimban szereplő három vagy több független minták közötti különbségek tesztelésére a Kruskall-Wallis, ritkábban két független mintás esetre a Mann- Whitney tesztet alkalmaztam. A Kruskall-Wallis teszt az egyváltozós variancia-analízis (ANOVA) megfelelője ordinális változókra. Három vagy röbb átlag összehasonlítására szolgál, s ha a minta elemszáma öt felett van, akkor egy KHI-négyzet eloszlással közelíthetjük. 44

51 A teszt rangadatokat használ, s az összes adatok rangsorolása után az adatokat csoportoknak megfelelően szétválogatjuk és a H formula értékét kiszámítjuk. H N = a minta elemszáma, n = a csoport elemszáma, p = a csoportszám A mintában lévő azonos elemek számával (t) korrigáljuk a H értékét: H ' H C A Mann-Whitney féle U próba a két független mintás t próba megfelelője, két független minta mediánjának egyezésére való eljárás. Többváltozós módszerek közül az osztályozás tanulás tanítóval diszkriminancia analízis módszerével dolgoztam. Segítségével a válaszadók közötti véleménykülönbségek okait vizsgáltam. A diszkrimináns kapjuk: 12 N( N C 1 1) i 1 függvényt a vizsgált változók (x) lineáris kombinációjaként d = c X A d csoportképző változó, amelynek négyzetősszege: d d = c X Xc = c Tc = c (K+B)c A T matrix a diszkrimináns változó összes varianciája, amely felbontható K csoportok közötti és B csoporton belüli varianciára. A c (K+B)c = c Kc + c Bc azonosság alapján feladat a Eigenvalue 45 c ' c' Kc Bc maximumának, azaz a külsö és belső variancia maximumának meghatározása a c diszkriminancia függvény együttható vektor kiszámításával. Az SPSS program a következő fontos mutatókat számítja ki: Eigenvalue = between groups SS/within-groups SS Tehát ez az érték akkor jó ha minél nagyobb! Eta = between Groups SS/Total SS ( = a kanonikus korrelációs együttható négyzete) Ez a csoportosító változó és a diszkriminanciaváltozó közötti korreláció. Wilks Lambda = Within Groups SS/Total SS p 2 T / n 3( N 1) i p 3 3 t i ti /( N N) i 1 i

52 SS = eltérésnégyzet (summa squere (SQ= summa quadrat )). A dolgozatomban kitűzött vizsgálati célhoz alkalmas többváltozós módszer a főkomponens- analízis. A főkomponens analízis módszere lehetőséget nyújt - a változók kapcsolat rendszerének elemzésére, - a bevont változókhoz rendelhető hipotetikus főkomponens ( háttér ) változók számítására, - a főkomponens változóknak a súlyára, az összes varianciából (szórásnégyzetből ) kiszűrt részének megállapítására. A főkomponens analízis elvégzésével az egymással erős korrelációs kapcsolatban lévő, nagyobb korrelációs együtthatójú változók ( azok közös varianciájú része ) egy főkomponensbe kerülnek, így az eredeti változók számánál kevesebb számú főkomponens változókat kapunk, amelyek az eredeti változókkal a főkomponens súlyoknak megfelelő kapcsolatot mutatnak, míg a főkomponens változók egymástól függetlenek, korrelációjuk 0. A főkomponens analízis menete: 1. A változók definiálása, adatok rögzítése táblázatos formában, ( X alapadat mátrix elkészítése ). 2. R kétváltozós korrelációs együtthatómátrix számítása. 3. A főkomponens változók súlyát, a közös variancia részét jelző sajátértékek kiszámítása. 4. A kumulált sajátértékek számítása. 5. Sajátvektorokból álló U mátrix számítása. 6. A főkomponens súlyok számítása, ( A mátrix ). 7. A főkomponens súlyok rotációja Varimax eljárással. 8. A főkomponens változók számítása. 9. Az eredmények értelmezése. Az említett eljárásokat SPSS programcsomag segítségével végeztem el. Disszertációm során több esetben is használtam a SWOT analízis módszerét (Strength, Weakness, Opportunities, Threats), mely stratégiai tervezésben alkalmazott munkamódszer. Ez az analízis a probléma meghatározás és feltárás egyik eszköze. Az analízis során vizsgáljuk a belső sajátosságokat és a külső környezet változását. SWOT analízis modellje a következő: Belső Külső Pozitív ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK Negatív GYENGESÉGEK VESZÉLYEK 46

53 3. EREDMÉNYEK, A DÉL-MÁTRA AKCIÓCSOPORT 3.1. Az akciócsoport elhelyezkedése, tagjai, céljai Dél-Mátra 11 akciócsoport A Dél-Mátra 11 akciócsoport július 18.-án alakult 41 fő tagsági számmal. A Monitoring Bizottság létszáma 21 fő lett. Gesztorszervezetként a Károly Róbert Nonprofit Kft. közreműködött, melynek központja Atkár Tass-pusztán található. Az akcióterv végrehajtási időszaka: május július 23. Az akciócsoport 90 millió Ft támogatást nyert el. Az akciócsoport 11 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség települése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el a Mátra déli lábánál. Ha a terület földrajzi lehatárolása alapján a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket foglal magába. Példának említhetjük a Tarjánka szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 11 településen jelentős vizes élőhely is található. 47

54 8. ábra: A DÉL-MÁTRA 11 akciócsoport települései Forrás: Helyi Vidékfejlesztési Terv Az akciócsoport területe a Mátra Történelmi Borvidék jelentős területét lefedi. (8. ábra) A településeken döntően a szőlő-, a gyümölcs- és a kertészeti kultúrák termelése folyik. A települések közül néhány területén az országban szinte egyedülállóan alakulhatott ki a külszíni bányászat, és az erre épülő ipari tevékenység, melynek munkahelyteremtő hatása kihat az akciócsoport valamennyi községére. A 11 település településszerkezeti adottságai szinte teljes mértékben azonosak. A települések lakosságszáma is hasonló. A közelben található Gyöngyös város és vidéke kapcsolatrendszere mind gazdaságilag, mind közlekedési szempontból és a szolgáltatási kapcsolatok alapján is szoros együttműködésben léteznek. A város, mint kistérségi központ azonban nem okoz akkora népesség elszívást, mint az ország más területein. Köszönhető ez a környező települések környezeti adottságainak, lehetőségeinek. A 11 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagymértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a népdalokban, néptáncokban, öltözködésben és a gasztronómiában fedezhetők fel. 48

55 A Dél-Mátra 11 akciócsoport egy közös cél, az életminőség javítása érdekében jött létre. A vidékfejlesztési program minden apró eleme e cél elérése érdekét szolgálta. Távolabbi jövőképében egy olyan térség állt, amely a környezeti adottságokat, értékeket kihasználva szerves egységben él és mindezt úgy megvalósítva, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjon az átmeneti és folyton változó körülményekhez. Az akciócsoport vidékfejlesztési programja a SZŐLŐ-BOR-HAGYOMÁNYOK hármas elvére épült, mely szintén nagyon jól tükrözi ezen települések legjellemzőbb tulajdonságait. (DÉL-MÁTRA 11 ANYAGA) A települések lakói elsősorban mezőgazdasági tevékenységből élnek, ill. Gyöngyösön vagy környékén működő ipari vállalatoknál dolgoznak. Azok számára, akiknek a mezőgazdaság nem biztosít elsődleges megélhetési lehetőséget, alternatív jövedelemforrást mindenképpen a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése, esetleg a falusi turizmus jelent. Az azonban már előre meghatározható volt, hogy a LEADER program keretein belül megpályázható pénzek nem oldják meg a térség gazdasági és szociális problémáit egyik pillanatról a másikra, de egy nagyon jó lehetőség arra, hogy partnerként együttműködve minden település saját lehetőségei keretein belül megvalósíthasson számára addig elérhetetlen projekteket. Fontosnak tartották, hogy a korábban egymással rivalizáló települések együttes erővel javíthatják életkörülményeiket és a térség páratlan összefogása elősegíti a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok és magánszemélyek hatékonyabb együttműködését. A települések LEADER összefogása gazdasági téren összekapcsolja a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat. A nagyon mutatós kulturális és más hagyományokat pedig nemcsak megőrzi, hanem eladhatóvá, hasznosíthatóvá is teszi. Továbbá előmozdítja a fiatalok helyben tartását, felkarolja a helyi mesterségeket, s természetesen maximálisan szolgálja az ott élők szükségleteinek, igényeinek kielégítését. (MOLNÁR, 2008) Az egyes települések mindhárom szektorból képviseltetik magukat. Közszféra: 13 fő (31,7%), Vállalkozói: 12 fő (29,3%), Civil szféra: 16 fő (39%). Ezek a számok az országos és regionális adatokat vizsgálva is igen jónak mondható. A GKI Gazdaságkutató Rt. által készített Időszakos összefoglaló tanulmány szerint mely a pályázók kérdőíves megkérdezésén alapul országos szinten a részvétel a közszféra részéről 23 %, a civil szféra részéről 35 %, a vállalkozói szektor részéről pedig 23 % az akciócsoportban. Ezekből a mutatókból 49

56 is látszik a Dél-Mátra 11 mennyire épít a civil és vállalkozói szektor részvételére a programban, és az is látható, hogy milyen magas a részvételi kedv a részükről. A vidékfejlesztési program intézkedései mindhárom szektorra nyújt támogatási, együttműködési lehetőségeket. Ennek következtében a LEADER pályázat sikeres megvalósulása katalizátorként funkcionálhat az újabb és újabb fejlesztések, beruházások beindításához. Az akciócsoport tagjai szinte kivétel nélkül vettek már részt pályázatokon. Tapasztalataik rendszerint pozitívak, együttműködési hajlamuk magas. A térségi szemléletmódot részben vagy egészben sajátjukénak tekintik. A településükért, térségükért tenni akaró szervezetek, vállalkozások együttműködése jóval túlmutat a LEADER pályázati lehetőségeken. Aminek hosszú távú pozitív hatása a közeli jövőben prognosztizálható. A tervezési munka során heti rendszerességgel ült össze a pályázatot előkészítő csoport, melyben a vezető szervezet, a gesztor, a vidékfejlesztési illetve a mezőgazdasági szakemberek alakították ki a vidékfejlesztési programot, stratégiát, és a szükséges intézkedéseket. Már a pályázat előkészítői között is mindhárom szféra képviseltette magát, így a véleményüket, és igényeiket figyelembe véve kerültek meghatározásra a prioritások, célok. A tagok közötti együttműködés, jellegét tekintve kedvezőnek értékelhető. A kezdeti időszakban, különösen a taglétszám meghatározásakor voltak nézeteltérések, viták, de a csoport szempontjából nem okoztak problémát, ami a tagok nyitottságával magyarázható. Az akciócsoport összejövetelein lényegében teljes létszámban megjelentek a tagok. Abból a megfontolásból, hogy az akciócsoport tagjai véleményezhessék a készülő vidékfejlesztési tervet a minimálisan előírtnál többször került sor az összejövetelekre. A beérkező vélemények, igények beépítése eredményeképpen valósult meg a pályázatok beérkezésekor az az igen magas pályázati részvétel (9. ábra). 50

57 Természeti, népi örökség Közösségi tevékenység Turisztikai fejlesztés Megvalósíthatósági terv. Környezettudatos tev. Integrációs tev. Helyi termék Együttműködés Oktatás Hátrányos helyzetű ábra: Beérkezett pályázatok megoszlása jogcímenként (db) Forrás: Polgármesteri Hivatal, Domoszló A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi tevékenységét kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is meg kell támogatni. Az értékelés megköveteli, hogy szóljak a térség korábbi társulási tapasztalatairól is. A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása az a szervező erő, ami a településeket számos területen képes összefogni jól működő önkormányzati társulásba. Főként a szociális, és közoktatási területen jellemzőek a közösen fenntartott intézmények. Erre jó példa a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, melyhez mind a 11 település, valamint a térség többi települése kapcsolódik, és közösen látják el a logopédiai szakszolgálat, a gyógytestnevelés, vagy éppen a támogató szolgálat feladatait. Kisnána és Vécs, valamint Ludas és Detk közös közoktatási intézményt tartanak fennt. De említést érdemel még a térségi szinten megszervezett belső ellenőrzési feladatellátás is. Az együttműködések tapasztalatai azt mutatják, hogy a közös 51

58 feladatellátások mind gazdaságosságát mind pedig szakmai minőségét tekintve is racionálisabbak, mint, ha településenként kerülnének megszervezésre azok. További kapcsolódási pont, a palóc népi hagyományok, melyek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel. Közös jellemzője még a kistérségnek a szőlő és a borhoz kapcsolódó hagyományaik nagymértékű hasonlósága. Ennek jó példája a 1998 óta sikeresen működő Mátraaljai Borút egyesület, vagy akár a mára már átalakult, de 1997 és 2002 között működő Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás. A térség legjelentősebb környezeti problémáját egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni barnakőszén bányái jelentik. Ezek csupán egy részét rekultiválták, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak. A domborzati viszonyokból adódó vízelvezetési problémák is minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el. Az általános jellemzők között meghatározó jelentőségűek a demográfiai mutatók. Azért fontos ezzel tisztában lenni, mert a LEADER+ nagy hangsúlyt fektet a vidéki lakosság elvándorlásának megakadályozására, hiszen korábban láttuk, hogy pont ez az, ami a vidéki értékek eltűnésének egyik fő okozója. Másfelől pedig a pályázatok értékelésekor is fontos szempont, hogy az adott akciócsoport területén mekkora a népesség. Minél nagyobb a lakosságszám, annál esélyesebbek a társulások a pályázat pozitív elbírálására. A célok közé tartozik a Dél-Mátra 11 tagjainak jövőbeni bővítése. A térséget vizsgálva megállapítható, hogy a 90-es évektől a város vonzáskörzetében található falvakba való vándorlás egyre jelentősebbé vált. A településekre néhány kivétellel mégis leginkább az elöregedés jellemző, mint azt a 10. ábra is mutatja. 52

59 Visonta Vécs Markaz Ludas Kisnána Halmajugra Gyöngyöshalász Domoszló Detk atkár Abasár ábra: A népesség változásának alakulása a Dél-Mátra 11 akciócsoportban között (Fő/ település) Forrás: KSH A pályázás során fontos tisztában lennünk a lakosság korösszetételére. Ennek az a jelentősége, hogy így tudunk konkrét képet kialakítani a potenciális pályázókról. Megállapítható, hogy a települések a magyar átlaghoz hasonló, elöregedő tendenciát mutat. Összetételét tekintve a roma kisebbség jelenléte majd minden településen komoly feladatok elé állítja a lakosságot. A roma kisebbség megjelenése egyes településeken komoly társadalmi feszültségek forrása, melyek szakaszerű kezelése, megoldása nem könnyű feladat. A kistérségben több helyen szlovák nemzetiség is él (Domoszló, Kisnána, Markaz). Beilleszkedésük problémamentes. Elszigetelésük nem jellemző. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a roma kisebbségen túl leginkább a munkát keresők, a fogyatékkal élők, a visszailleszkedésből kiszorult nők, valamint a szakképzetlen, kizárólag mezőgazdaságból élők számítanak. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a 53

60 települések többségében 20 % körül alakul. Ennél alacsonyabb az időskorú népesség számaránya Halmajugrán (18,7 %), magasabb Vécsen (32,5) (11. ábra) évesek száma 3-5 évesek száma 6-13 évesek száma 14 évesek száma évesek száma évesek száma 60-x évesek száma ABASÁR ATKÁR DETK DOMOSZLO GYÖNGYÖSHALÁSZ HALMAJUGRA KISNÁNA LUDAS MARKAZ VÉCS VISONTA 11. ábra: A Dél-Mátra 11 akciócsoport lakosságának korösszetétele (Fő/ település) Forrás: Helyi Vidékfejlesztési Terv Fontos szempont lehet a pályázásnál, de magánál az akciócsoport kialakítása során is a népesség iskolázottsága. Ez a mi estünkben az országos átlagtól némileg magasabb. Köszönhetően a települések országos viszonylatban is kedvező elhelyezkedésének. De fontos megjegyezni, hogy a képzettséggel rendelkező, olykor magasan iskolázott lakosság munkanélküliségét a könnyen megközelíthető városok asszimilálják. Jövedelmi viszonyok regionális viszonylatban jónak, de országos viszonylatban nézve csak közepesnek mondhatóak. A kistérségben domináns a mezőgazdaságból, azon belül pedig főként a szőlő-, bortermelésből és értékesítésből élők nagy száma. A nem megfelelő birtokstruktúra, a letisztulatlan fajtaösszetétel, az alacsony integrációs szint hatására az ilyen módon szerzett kiegészítő jövedelemmel együtt sem érik el a kistérségben élők az országos életszínvonal mértékét. A dolgozat megírásának szempontjából jelentős a helyi civil szervezetek jelenlétének vizsgálata. Hiszen ők azok, akik részt vehetnek az akciócsoport 54

61 munkájában és ők azok, akik pályázhatnak a pénzekre. A civil szerveződések száma jóval az országos átlag fölött van. Aktivitásuk települési és térségi szinten is jelentős főleg a hagyományőrzés, sport, turisztika, és a környezetvédelem területén jellemzően magas a számuk. Mielőtt a gazdaság probléma központú bemutatására rátérnék meg kell vizsgálni, hogy milyen, az idegenforgalomban is hasznosítható vonzerővel rendelkezik a térség. A turizmus ugyanis a fejlesztések központi eleme, hiszen a táji adottságok alkalmassá teszik a Dél-Mátrát a turisztikai célponttá válásra. A régió települései közül Domoszló, Gyöngyöshalász, és Kisnána településeinek templomai műemlékké nyilvánított épületek. Ezeken túl számos további jelentős műemlék található a kistérségben. Kiemelkedő jelentőségű például a kisnánai vár, és számos népi lakóépület. Csaknem minden településen van műemlék jellegű egyházi vagy népi építmény, melyek idegenforgalom vonzó létesítmények lehetnének. Problémát okoz azonban, hogy e látványosságok általában magukban állnak, nem kapcsolódnak az eseményturizmushoz, nem alkotnak együttest, így önmagukban nem jelentenek olyan motivációt, mely képes lenne a főútvonal közlekedő turistákat a területre vonzani. Jelentős a fel nem mért néprajzi hagyaték, mely között meg kell említeni a mezőgazdasághoz kapcsolódó népi eszközök, épületek és gyűjtetlen népi hagyományok sokaságát, melyek felelevenítése, életben tartása a jelenkor fontos feladatinak egyike és teljes mértékben beleilleszthető a LEADER+ célkitűzéseibe. A térség idegenforgalmi erőssége, hogy változatos, színes vonzerővel rendelkezik. Természeti-táji adottságok, történelmi emlékek kulturális és népi értékek mellett a turizmus egyéb célcsoportjai számára - pl. gasztronómia, bor, sport, gyógy-, vadászat - is megfelelő kínálatot biztosít. Kedvezőtlen viszont az átlagos tartózkodási idő, ami a térségünk estében 2-3 éjszaka. A vendégek közel 60 %-a szállodában 1 %-a panzióban és mindössze 6 % kempingben száll meg. Igen jelentős az egyéb szálláshelyeken tartózkodó vendég is. Erősíteni kellene az időbeli és a térbeli terítés, a tartózkodás és a regionális együttműködés elvét. Ez azt jelenti, hogy olyan programkínálatot kell kialakítani, ami a vendégek tartózkodását egy adott szinten tart az év minden szakában. Ehhez elengedhetetlen a térségi együttműködés, ami tovább segítené a programok és látványosságok koordinációját. 55

62 Fejlesztendő turisztikai terméktípusok: gyógy- és termálturizmus, borturizmusgasztronómia, konferencia és üzleti turizmus, falusi turizmus, ökoturizmus, természetjárás, hobby turizmus. Mindezek után a térség gazdasági erejének vizsgálatára vonatkozó megállapításaim foglalom össze. Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutat. A szolgáltatások, a könnyűipar, az mikroelektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából. Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a LEADER kistérség településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. A tágabb értelemben vett kistérségben jelentősek a mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások is, melyek helyzete az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági tevékenységekből képződő bevételkiesés a fogyasztás mérsékléséhez vezetett, mely tovább gyűrűzik a gazdaság többi szereplőjének is jövedelemmérséklődésében is. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Elkerülésére tehát az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálásával van mód. Mint ahogy az előző fejezetben az EU-15-ök ide vonatkozó törekvéseit megismertük, úgy hazánkban is fontos szerep jut az EU a több lábon álló vidéki gazdaságoknak. Nem elegendő egy fő termék előállítása, valamilyen más kiegészítő tevékenység végzése is szükséges a jövedelem szinten tartásához, az életszínvonal esésének megakadályozásához. A térségi infrastruktúrára jellemző, hogy közüzemi vízellátásban részesül a lakások több, mint 92 % - a. Hiányzik viszont a csatornázás és szennyvíztisztítás Kisnánán, Domoszlón, Vécsen, Ludason, Detken és Halmajugrán. A háztartások több, mint 80%-a vezetékes gázfogyasztó. A kistérséget érinti az M3 autópálya. Hatása kulcsfontosságú a települések fejlődése, lakosságmegtartó képessége tekintetében. Az igények alapján jelentős közúthálózati fejlesztéseket tartanak szükségesnek a kistérség települései egyrészt 56

63 az elérhetőség további gyorsítására, másrészt a települések belterületét terhelő közlekedési hatások (légszennyezés, zajterhelés, baleseti veszély, stb.) jelentős csökkentésére. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő. A buszjáratok minden települést érintenek. A telefonellátottság a régióban a gyöngyösi kistérségben a harmadik legmagasabb. A mobiltelefonok elterjedésével a kistérség telefonálási lehetőségei az elmúlt évben jelentősen bővültek. A térség munkaerőpiacán egyenetlenség figyelhető meg. Ennek oka elsősorban a mezőgazdasági munkákhoz kötődő szezonális keresletben keresendő. A folyamatos jelentősebb munkaadók közül a kis- és középvállalkozások mellett a Mátrai Erőmű Rt. emelkedik ki. Az ingázás mértéke az akciócsoport településein jelentős, de 80%-ban a kistérségi központba, Gyöngyös területére korlátozódik. A tényleges munkanélküliség szempontjából a térségben javuló tendenciát mutat Atkár, Markaz, romló mutatókkal rendelkezik Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések Abasár, Detk, Domoszló, Gyöngyöshalász, Halmajugra, Kisnána, Ludas, Visonta, A szegénység és szociális gondoskodás problémája a térségben főleg az időseket, a tartós munkanélkülieket, illetve az alkalmi munkásokat érintik elsősorban. Emellett a térségben élő fiatalok, romák, és nők munkaerő-piaci helyzete folyamatos fejlesztéseket igényel. 3.2.Eddigi fejlesztéspolitikák, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Eddigi eredmények Az eddig megvalósult terület- és vidékfejlesztési programok tapasztalatai során megállapíthatjuk, hogy a térség aktivitása, a fejlesztésekben való részvétele igen jó. Az 1999-ben elkészült vidékfejlesztési operatív programban szereplő projektek 70%-a évre megvalósult. A maradék 30% külső tényezők hatására megváltozott, vagy meghiúsult. Az innovativitás szektoriális megoszlására vonatkozólag az alábbi sorrend állapítható meg: önkormányzatok vállalkozók civil szektor. Ez már számunkra azt vetíti előre, hogy a létrejövő akciócsoportban aktív szerepet fognak vállalni az utóbbi két szektor tagjai is. A helyi, megyei, regionális (terület- és vidékfejlesztési) valamint a központi fejlesztési források tekintetében az akciócsoporthoz tartozó települések a kistérség többi településeihez képest is sikereseknek minősíthetőek köszönhetően a magas szintű együttműködésnek, a térségi szemlélet megjelenésének. 57

64 Az utolsó 5 év pályázati aktivitása az EU-s források megjelenésével tovább fokozódott. A beadott pályázatok esetleges eredménytelensége rendszerint nem szakmai hibák, hanem forráshiány miatt adódtak A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A folyamatos konzultációnak, a résztvevő felek aktív közreműködésének eredményeképpen jött létre a Dél-Mátra 11 akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (HVS). Mint korábban már találkoztunk vele, csak emlékeztetőül, ezen dokumentum megléte nélkül nem pályázhatóak meg a LEADER+ forrásai, tehát alapvető feladat volt a HVS megalkotása. Fő cél, hogy a fejlesztéseknek a térség népességének jólétét, életminőségének javítását kell szolgálnia. Ennek része a megélhetés szintjének és biztonságának növelése, a tartalmas emberi élethez méltó környezeti állapot biztosítása, a természeti, kulturális örökség részét képező értékek védelme. Kiemelt hangsúlyt kell kapnia a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi védelmének, a helyi hagyományokban, munkakultúrákban rejlő értékek megőrzésének. Megállapítható, hogy a fejlesztések hosszú távon csak akkor lehetnek eredményesek, az érdekek érvényesítése kiegyensúlyozottak, a döntések konszenzusra alapozva kerülnek meghozatalra, valamint szektorális együttműködésen alapulnak. A beadott pályázatok szektoronkénti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az a cél, hogy kiegyensúlyozott legyen a szektorok részvétele, így a szektorok érdekérvényesítése sikeresen teljesült. A 12. ábra mutatja be az adatokat és észre vehető, hogy az önkormányzatok és azok szervezetei nem sokkal haladják meg a civil szektor arányát. 35% 1% 3% 8% 37% 16% cég, váll., egyéni vállalkozó önkrmányzat intézménye önkormányzat egyház magán szem. civil szerv. 12. ábra: Beadott pályázatok szektorális megoszlása Forrás: Polgármesteri Hivatal, Domoszló 58

65 Abasár Atkár Detk Domoszló Gyöngyöshalász Halmajugra Kisnána Ludas Markaz Vécs Visonta ábra: Beadott pályázatok megoszlása településenként (db) Forrás: Polgármesteri Hivatal, Domoszló A legtöbb pályázatot Domoszló, a legkevesebbet Detk és Ludas adta be. A 77 beérkezett pályázatból: 2 db ot a gesztorszervezet elutasított, 5 db visszalépett, 3 db szerződéskötés előtt visszalépett 1 db MVH utasított vissza Az eredményekből kitűnik, hogy a legtöbb pályázatot természeti, népi örökség megóvására; közösségi tevékenységre, turisztikai jellegű beruházásra, megvalósíthatósági tanulmány készítésére nyújtották be. Kevésnek találom a megvalósított projektek közül a munkahelyteremtést elősegítő pályázatokat. A LEADER+ program lebonyolításával remélhetőleg sikerült bebizonyítani a vidékfejlesztési törekvések életképességét, létjogosultságát. Sikerült olyan hosszú távú elképzelések megfogalmazását, megvalósítását elérni, amelyek hozzájárultak a települések fejlődéséhez A térség SWOT analízise Miután kialakították a közös fejlesztési irányokat meg kellett keresni azokat az erősségeket, amelyekre lehet építeni, azokat a tényezőket, amelyek veszélyt 59

66 jelentenek, továbbá a lehetőségeket kellett feltárni. Ezen a tényezők együttes ábrázolásának a legjobb módja a SWOT analízis. ERŐSSÉGEK: - Jó, közepes termőképességű talajok - Többnyire a talajadottságokhoz igazodó területhasználat (mezőgazdaság és erdő) - Kiterjedt erdőterületek és természetes élőhely típusok sokfélesége - Változatos tájképi értékekben gazdag területek - Főútvonalak kiépítettsége - Műemlékekben való gazdagság - A térség gazdasági aktivitása a hasonló településekhez képest jobb - Több lábon álló gazdaságszerkezet - Történelmi borvidék, a szőlő-bor termelés integrációja - Jelentős gyümölcs kultúrák - Jó adottságok az extenzív területhasználatra alapozott állattenyésztésre - Energianyerésre felhasználható faipari és egyéb mezőgazdasági hulladékok - Kitűnő üdülési lehetőségek (Tájvédelmi Körzet vonzereje) - Jó alapok a horgász és vadászturizmus, bor-és falusi turizmus fejlesztésére - Számos kulturális nevezetesség - Bővülő szálláslehetőségek - Kiváló sportolási lehetőségek - Kiépített turistaút hálózat - A regisztrált munkanélküliek aránya az országos átlagnál kedvezőbb - Minőségi oktatási intézményhálózat a térségben - A gazdálkodók jelentős részénél a fejlesztések emberi motivációi kialakultak - Kulturális hagyományok ápolása - Egyes településeken a hagyományőrzés biztosított GYENGESÉGEK: - A szőlőtermelés termelői háttere, a feldolgozás szervezetileg nincs megfelelően összehangolva - Kiépületlen a termelést, feldolgozást, szállítást és értékesítést koordináló logisztikai hálózat - A turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra alacsony színvonala - A hagyományos népi játékok, versenyek, sportrendezvények hiánya - Sok műemlék elhanyagolt, állapota miatt nem látogatható - A roma népesség beilleszkedési, felzárkóztatási problémái - A munkaerőpiacon jól konvertálható ismeretek hiánya a lakosság egyes rétegeinél - A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik illetve alacsony végzettségű - Kis vízfolyások szélsőséges vízjárásából fakadó árvízi kockázat - Rekultiválandó tájsebek - Illegális hulladéklerakó-helyek 60

67 - Rossz minőségű belső úthálózat - Kerékpárutak hiánya - Mezőgazdasági utak rossz állapota - Helyenként nem megfelelő falukép, hagyományoktól eltérő faluszerkezet - Nem biztosított az erdei utak és parkolók, pihenők magas szintű fenntartása - Helyenként nem megfelelően illetve egyáltalán nem hasznosított mezőgazdasági területek - Hiányos térségi marketing - Szociális problémák: hárányos helyzetű lakosság magas aránya LEHETŐSÉGEK - Agrárkörnyezeti programokkal kapcsolatos lehetőségek - A térség növekedő kereskedelmi forgalma - A történelmi borvidék nemzetközi ismertsége - A korszerű feldolgozás, tárolás fejlesztésének támogatása - Turizmus, mint kiegészítő jövedelem - Az idegenforgalom marketingjének külső forrásokból való támogatása - A mezőgazdasági integráció támogatása - Védjegy (termékvédelem és marketingfogás) - Kedvezőtlen talajadottságú területek hasznosítása (pl. erdősítés) - A mezőgazdasági termékek exporttámogatása - Szervezett termék elhelyezési lehetőség a nagy élelmiszeripari láncoknál - A felnőttképzés (átképzés) támogatása - Külső források bevonásával vállalkozási képzések beindítása, átképzések megszervezése - A külső támogatással bevezetendő környezetbarát termelési/fogyasztói normák beépülése az életmódba - Új kommunikációs, információs hálózat révén szemléletformálás VESZÉLYEK - Átmenő közlekedés melletti megnövekedett környezeti terhelés - Élővilágba való illegális beavatkozás - Hazai és nemzetközi támogatásokra épülő beruházások finanszírozásának bizonytalansága - A központi finanszírozás csökkenése - A vertikum kiépítettlensége miatt alapanyag és felkésztermékek feldolgozásából adódó hasznok külső területen realizálódnak - Az agrártámogatási rendszer hozzáférhetősége nehézkes - A képzett munkaerő elszívása - Szakképzett fiatalok elvándorlása - Külső források elmaradása esetén a fejlesztések hiányában az életminőség romlik 61

68 A problémafa részletesen mutatja, hogy minden feltárt gyengeségre található olyan LEADER+ program, amely a megoldáshoz vezeti a térséget. Ha szemléletesen akarjuk látni a problémákat és a megoldásokat, akkor egy sematikus ábra segítségével könnyen fel tudjuk vázolni azokat. Ennek egyik eszköze a problémafa és a célfa készítése (14. ábra, 15. ábra). Életminőség romlása A kistérség Helyi termékek Térségi hatású Hátrányos adottsá-gainak fejlesztésének képzések és helyzetű lakosság nem megfelelő hiánya Integrációs, szektorok közötti (civil vállalkozó kihasználása közszféra) együttműködések alacsony száma rendezvények, Sport és szabadidős hiánya tevékenységek alacsony száma életkörülményeinek Hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőtlensé romlása ge Természeti és népi örökség leromlása Tájspecifikus turisztikai szogáltatások alacsony színvonala, hiánya Tájspecifikus oktatási, képzési, átképzési programok hiánya Pályázat kész tervpályázatok hiánya Környezettudatos térségi programok hiánya 14. ábra: Problémafa Helyi termékek hozzáadott alacsony értéke Forrás: Dél-Mátra 11 Helyi Vidékfejlesztési Terv Amikor vizsgálni kezdjük a problémafát, rögtön szembe tűnik a vidéki élet már korábban felvázolt veszélye, az életminőség csökkenése. Ha vizsgáljuk az ide vezető okokat észrevehetjük, hogy a környezet pusztítása, a turisztikai szolgáltatások alacsony színvonala, vagy azoknak hiánya, az átfogó képzési programok hiánya mind szerepet játszanak az oda vezető folyamatban. Ha ismerjük a problémákat, akkor már ismerjük, hogy azok hogyan előzhetőek meg, vagy hogyan orvosolhatóak. Ekkor tudunk egy célfát felállítani, ami megmutatja azokat a célokat és utakat, amiken keresztül a problémafa által már 62

69 megismert veszélyek elkerülhetőek. A célfa csúcsán pont az ellenkezője található, mint a problémafa csúcsán, ami a két fa ellentétes szerepére is utal. Életminőség javítása A kistérsg adottságainak szervezettebb kihasználása Helyi termékek fej-lesztésének támogatása Térségi hatású képzések és Hátrányos helyzetű rendezvények lakosság Integrációs, szektorok közötti (civil vállalkozó közszféra) együtt működének javítása szervezése Sport szabadidős tevékenységek támogatása életkörülményeinek Hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőségén ek javítása javítása Természeti és népi örökség megőrzése, támogatása Tájspecifikus turisztikai szogáltatások kialakítása Tájspecifikus oktatási, képzési, átképzési programok bendítása Megvalósíthatóság i és tervpályázatok támogatása Környezettudatos térségi programok támogatása Helyi termékek hozzáadott értékét növelő támogatás 15. ábra: Célfa Forrás: Dél-Mátra 11 Helyi Vidékfejlesztési Terv 3.4. A Dél-Mátra 11 prioritásai és intézkedései Miután megismerkedtünk a területtel, annak földrajzi, társadalmi, gazdasági erősségeivel, gyengeségeivel, ismertek előttünk a célok, tekintsük át, hogy milyen prioritásokat és intézkedéseket rendelt a LAG a terület életszínvonalának emeléséhez. I. Prioritás: A KISTÉRSÉG ADOTTSÁGAINAK SZERVEZETTEBB KIHASZNÁLÁSA 1.) Táji adottságokon alapuló Turisztikai fejlesztések támogatása 63

70 Az akciócsoport minden településére jellemző a Mátra jelenléte, mint potenciális turisztikai célpont, és ezzel együtt a mezőgazdasághoz kapcsolódó turisztikai lehetőségek kihasználatlansága is. A pályáztatás során 10 pályázat érkezett be ezen intézkedés jogcímén. 2.) Természeti és népi örökség megőrzése, ápolása A vidéki élet minőségének, a térség népességmegtartó erejének javítása feltételezi, hogy a természeti és az épített környezetet olyan módon alakítják át, hogy a tájegységre jellemző épületeket új, a kor követelményinek megfelelő funkciókkal ruházzák fel, ami ez által a sajátos települési karaktert megőrizve a helyben lakók igényeit kiszolgálja. Ez az intézkedés volt a legnépszerűbb, hiszen 22 pályázat érkezett be, ami a legnagyobb érdeklődést jelenti. 3.) Környezettudatos térségi programok támogatása Az intézkedés célja olyan programok támogatása, melyek hozzájárulnak a természetes és az épített környezet közötti egyensúly megteremtéséhez, a lakosság környezettudatos szemléletének kialakításához. Erre a programra összesen 5 pályamű érkezett be. Érdekes kérdés, hogy vajon a környezettudatosság mennyire domináns a beruházások megtervezésekor, kivitelezésekor. A kapott eredmény alapján közel sem annyira, mint az elvárható lenne. 4.) Megvalósíthatósági és tervpályázatok támogatása Az intézkedés keretein belül olyan fejlesztési tervek elkészítésének támogatása történik, amelyek eséllyel indulhatnak mind hazai, mind pedig uniós pályázatokon, mivel a kistérséghez tartozó települések önkormányzatainak fejlesztési elképzelései az estek jelentős részében már a tervkészítés előtt elhalnak rendszerint forráshiány következtében. Tehát már a lehetősége sincs meg annak, hogy egy jó ötlet, egy szükséges fejlesztés tervdokumentáció szintjén előkészülhessen, ami feltétele annak, hogy az elképzelés bármilyen pályázaton akár csak részt vehessen. Megvalósíthatósági tanulmány támogatására 10 pályázat érkezett be, ami a többi pályázattal összehasonlítva közepes érdeklődésnek felel meg. II. Prioritás: HELYI TERMÉKEK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 5.) Helyi termékek hozzáadott értékét növelő támogatás Olyan projektek támogatása a cél a térségben megtermelt javak minél magasabb fokon történő feldolgozását eredményezik. A kistérségben megtermelt javak többnyire nyersanyagként, vagy félkész termékként kerülnek értékesítésre, tehát általában a termékek előállításának legkevésbé jövedelmezőbb szakasza történik helyben. A nagyobb nyereséget eredményező feldolgozás már más térségben, rosszabb esetben más országban valósul meg. Ebből kifolyólag mind a 64

71 profittól, a foglalkoztatottságtól, a befolyó adók egy jelentékeny részétől, mind pedig a feldolgozásból, csomagolásból és szállításból származó bevételektől elesik a helyi lakosság. Ráadásul gyakran az elszállított alapanyagok a konkurens termékek alapanyagául szolgálnak (pl.: szőlő, bor), erre a célra csupán két pályázat érkezett be, ami azért meglepő, mert ez lehetne a térségben élők egyik jövedelemforrása, ami pedig a vásárlóerő növekedése által hatna az életszínvonalra. 6.) Integrációs tevékenységek támogatása (civil-vállalkozó-közszféra) Az intézkedés célja olyan szektorok közötti együttműködésben megvalósuló programok, rendezvények támogatása, melyek a szektorok közötti további együttműködést elősegítik, ösztönzik, motiválják, hiszen a közszféra, a civilszféra, és a vállalkozói szféra törekvései egy adott térségben gyakran nagyon hasonlóak, hiszen a helyi vagy térségi problémák minden területre kihatással vannak. Integrációs célokra összesen 4 pályázat érkezett be, ami csekély érdeklődésről tesz tanúbizonyságot. III. Prioritás: TÉRSÉGI HATÁSÚ KÉPZÉSEK ÉS RENDEZVÉNYEK, VALAMINT A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ ALAP INFRASTRUKTÚRA MEGTEREMTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 7.) Tájhoz kötődő képzések, átképzések, oktatások támogatása Az intézkedés olyan pályázatok megvalósítását támogatja, amely a kistérségben található tartós munkanélküliek munkavállalását eredményezi. A programban résztvevők a tanfolyamok, képzések, átképzések eredményeképpen a helyi gazdaság, mezőgazdaság által igényelt, gyakorlati szaktudással rendelkező szakemberekékké válhatnak, mivel a kistérségben fellelhető munkanélküliség egyik fő oka a piacképes, szakirányú végzettség hiánya. A célorientált, hagyományosan a térséghez kötődő munkaerőhiányokra szervezett szakirányú képzések direkt módon csökkenthetik a munkanélküliek számát, erre a célra csupán két pályázat érkezett be, ami részben, magyarázható részben a helyi lakosság alapképzettségének alacsony fokával. 8.) Tájspecifikus tömegsport, szabadidős és közösségi tevékenységek támogatása Olyan rendezvények támogatása a cél, melyek egy vagy több település hagyományit mutatják be. A vidéki élethez kapcsolódó tevékenységek vetélkedők, versenyek alkalmával történő bemutatása, felelevenítése, megőrzése az utókor számára, amely a helyben élők, fiatalok igényét helyben képes kielégíteni. Ez az intézkedés volt a második legnépszerűbb, ami azt jelenti, hogy 16 pályázat érkezett be. Ennek 65

72 oka lehet, hogy a fiatalok könnyebben rávehetőek a szabadidő együtt töltésére, valamint nyitottabbak a tömegrendezvények felé, így gondolhatták a pályázók, hogy ezzel a programmal széles tömegeket lehet majd megmozgatni. IV. Prioritás: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA 9.) Különösen a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőségének javítása céljából hagyományos mezőgazdasághoz kötődő mesterségek képzése A kistérségen belül egyes településeken, vagy település részeken nagyszámú hátrányos helyzetű lakosság él, akik a szükséges ismeretek hiányában képtelenek megfelelő keresőképes tevékenységet folytatni. Az intézkedés célja a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a reintegrációból kiszorult nők, fiatalok, valamint a rászoruló kisebbségek életkörülményeinek javítását megvalósító, foglalkoztatásukat elősegítő programok, képzések, átképzések, tanfolyamok támogatása. Erre az intézkedésre csupán egy pályázat érkezett be, ami jelzi, hogy milyen kevesen nyitottak még e témára, azonban a későbbiekben várhatóan nőni fog az érdeklődés iránta. Az akcióterület sajátos problémáinak feltérképezését követően kerültek meghatározásra a térség lehetőségei. Az elemzések alapján a térség fő problémájaként az életszínvonal fokozatos leromlását lehet említeni, melynek megoldására 4 prioritást nevesítettek a programban. A négy prioritás egymással összhangban egységesen katalizálja a fő cél megvalósulását. A térségi szemléletmód kialakulásával, a vidéki életformában való megvalósulással, a tájhoz való kötődéssel, a feledésbe menő hagyományok felélesztésével elérni azt a mérhető életszínvonalbeli javulást, amely a mezőgazdaság tömegtermelésből származó jövedelemviszonyok és a mezőgazdasághoz kapcsolható járulékos szolgáltatások bevételei között realizálható. A pályázat készítési folyamat legjelentősebb tapasztalata, hogy a térség szereplőinek motiválása megfelelő anyagai érdekeltségük esetén érhető el. A különböző szektorok együttműködési hajlama lényegesen magasabb, mint ezt előzetesen feltételezték. A fenntarthatóság domináns szándék az Unió részéről. Vizsgáljuk meg, hogy ez a szempont mennyire érvényesül a Dél-Mátra 11 esetében. - Pénzügyi fenntarthatóság: Az intézkedések kialakításakor nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a fejlesztések megvalósulásához szükséges önrészek a törvényi előírásokban lehetséges lehető legalacsonyabban legyenek kialakítva. 66

73 Ezzel is növelni kívánták a motivációt a térségi szervezetekben a fejlesztések megvalósítására. - Gazdasági fenntarthatóság: A fejlesztések jellege a szőlő és bor ágazatból élők, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatosak, melyek profittermelő képessége napjainkra lényegében megszűnt, vagy minimalizálódott, ebből következően az újabb profil bevezetésével, vagy a régi átalakításával a fejlesztések gazdaságossági mutatói kedvezőbbek lesznek. A lehetőségekhez képest minimális önrész pedig a megtérülési idő lecsökkentését is eredményezi. - Társadalmi fenntarthatóság: Az intézkedések eredményeképpen megvalósuló fejlesztések a térség mindhárom szektorának egyetértésében kerültek meghatározásra az előzetesen felmért igényeknek megfelelően. Ebből következik, hogy a társadalomra gyakorolt hatása várhatóan kedvező lesz. A kedvező társadalmi hatás pedig a fejlesztések továbbfejlesztését eredményezi majd. - Természeti környezet fenntarthatóság: a Környezettudatos térségi programok támogatása című intézkedés lényegében ezt a célt szolgálja, és valósítja meg. Hiszen fontos szempont, hogy a környezeti értékünket megőrizve fejlesszük térségünket. - Épített környezeti fenntarthatóság: a Természeti és kulturális örökség megőrzése, ápolása című intézkedés lényegében ezt célt szolgálja, és valósítja meg. A megvalósuló fejlesztéseknél alapvető kritérium lesz az épített környezet térségi jellemzőjének megóvása, bemutatása, új funkciókkal való bővítése. - Intézményi fenntarthatóság: A program lebonyolításához szükséges intézményi hátteret a gesztorszervezet már meglévő erőforrásai biztosítják. Mivel nem egy új intézményt hozunk létre a program lebonyolításához, ezért az intézményi fenntarthatóság kérdése nem jelent kockázati tényezőt. Minden program valamilyen eredmény elérésének érdekében indul el. A LEADER+-nál sincs ez másként. Tekintsük át, hogy milyen eredményeket várnak a pályázatok lebonyolítása által. A vidékfejlesztési program gazdaságra gyakorolt élénkítő hatását a gazdasági fejlesztések emberi oldalát erősítő, az innovatív tájhoz illeszkedő vállalkozások létrejövetele igazolja majd, ami várhatóan katalizálja a gazdaság termelő, feldolgozó, illetve a kapcsolt szolgáltatások kialakulását. 67

74 Megállapíthatjuk, hogy a térség speciális helyzete a mezőgazdaság - azon belül jellemzően a szőlő, és a borkultúra, valamint a hozzájuk kapcsolódó népi hagyományok - minden településen való jelentőségének tulajdonítható. A lakosság életszínvonala nagyban függ a szőlő és a bor ágazat állapotától. Szintén jellemző adottsága a kistérség településeinek, hogy a szőlő és bor ágazathoz kapcsolódó különböző turisztikai lehetőségek kihasználtsága, színvonala, jelentősége messze elmarad a kívánatostól, ezért fejlesztése indokolt. A mezőgazdasághoz szervesen kapcsolódó népi szokások, hagyományok, termékek és szolgáltatások, rendezvények, mint kiegészítő jövedelemszerzési terület a térség szereplői szempontjából rossz kihasználtságúak, tehát szintén fejleszthetőek. Ezek javítása térségi szintű programokkal, intézkedésekkel történik meg. Miután megismertük a területet, annak problémáit, lehetőségeit, majd pedig az ezek csökkentésére, illetve kihasználására irányuló erőfeszítéseket már rendelkezhetünk kialakult képpel a területről. A pályázati tevékenységek sikerei mutatják, hogy mennyire érzik maguk, a saját sorsukért tenni akarók is fontosnak, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy ne róluk, hanem velük döntsenek Tapasztalatok Összességében elmondható, hogy a Dél-Mátra 11 akciócsoporton belül kialakult az a munkakapcsolat, amely biztosította a program megvalósítását. Ebben meghatározó szerepet töltöttek be az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok dolgozói. A résztvevőknek a legnagyobb feladatot a támogatások pénzügyi elszámolása okozta. Ám ha már másért nem, de a LEADER program azért is megérte a sokszor erőn felüli, addig ismeretlen munka sikeres végig vitelét, mert ennek eredményeként a pályázók többsége megtanulta, hogy az Európai Uniós pályázatok pénzügyi elszámolása olyan mértékben szigorú, hogy aki nem megfelelően kezeli a pályázathoz kapcsolódó elszámolásokat, az bizony súlyos visszafizetések következményeit vonhatja maga után Dél-Mátra akciócsoport 2008-ban a meglévő Dél-Mátra 11 akciócsoporthoz további 13 település csatlakozott, megalakítva ezzel a Dél-Mátra akciócsoportot. (16. ábra) 68

75 16. ábra: Dél-Mátra akciócsoport Forrás: Összefoglaló a térségről A Dél-Mátra HK területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 44,914 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő; A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1; A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 34 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg; A térségben összesen 43 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes javaslat 33%-a, 14 db a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik; A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 9 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik. (Helyi Vidékfejlesztési stratégia) Problémák: Helyi jelentőségű védett értékek hiánya, nem elégséges vidéki infrastruktúra (civil, vállalkozói, termelési, közlekedési, szállítási stb.), rossz minőségű belső úthálózat, kerékpárutak hiánya, sok műemlék elhanyagolt, állapota miatt nem látogatható, a 69

76 turisztikai infrastruktúra nem megfelelő, munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, ill. alacsony végzettségű, roma népesség képzettségi, beilleszkedési, felzárkóztatási problémái, hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketing ismeretei, a helyi termékek hiánya, késztermékek alacsony aránya. Illegális hulladéklerakóhelyek felszámolásának hiánya Lehetőségek: Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiterjedt erdőterületek és természetes élőhelytípusok megőrzése, sportolási lehetőségek,turisztikai attrakciók növelése,műemlékek,kulturális nevezetességek megismertetése,turistaúthálózat kiépítése,szálláshelyek (falusi)kialakítása,növekvő kereslet fokozása a térség tradicionális termékei iránt, erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető,több lábon álló gazdaságszerkezet kialakítása, faipari és egyéb mezőgazdasági termékek,melléktermékek felhasználása,horgász-és vadászturizmus,bor-,falusi- és ökoturizmus fejlesztése. Hátrányos helyzetűek és romák képzése A stratégia alapvető célja: A stratégia általános céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy mind a gazdaságfejlesztés, mind a szolgáltatásfejlesztés típusú kezdeményezések bekapcsolódása elérhető legyen. Az általános célokhoz kapcsolt modulok a térségre leginkább jellemző és fejlesztés szempontjából leginkább szükséges területeket célozzák meg. A helyi gazdaság fejlesztése vállalkozások indításával, meglévők fejlesztésével cél a gazdaság aktív szereplőit direkt módon ösztönzi a fejlesztéseik jövőkép felé történő orientálódásában. Különösen a helyi termékeket előállítók, a helyi turisztikai szolgáltatók, illetve közszolgáltatásokat végzők tekintetében. A vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetése, valamint az életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével célok együttes eredményeként a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára, hogy fejlesztéseikkel legyen az szervezeti, termék vagy szolgáltatás típusú fejlesztés elősegítsék a vidék fejlődését. A humánerőforrás-potenciál folyamatos fejlesztése képzésekkel, a roma lakosság számára felzárkóztató programok kialakításával a gazdaságfejlesztésre lesznek pozitív hatással. 70

77 3.7. A térség általános jellemzői A Dél - Mátra alkotta térség 24 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség tagtelepülése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el, a Mátra déli lábánál. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek. A települések adottságaik, problémáik, és lehetőségeik tekintetében az alábbi csoportokra oszthatóak: -A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény -A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya. -A mátrai tömbben található települések, ahol magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi. Turisztikai adottságaik jelentősek. -Bányászati tevékenységek hatására nagykiterjedésű tájsebek mellett található települések. A 24 település mindegyikén a tájhoz, a vidékhez kötődő, abból élő lakosság él. A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi bevételeit kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is megtámogassa. A térség minden települése szoros együttműködésben, napi kapcsolatban áll egymással. Számtalan közös pályázat, és sikeres együttműködés bizonyítja ezt a hulladékgazdálkodástól egészen a környezetvédelem közös megszervezéséig. Példának hozhatnánk fel a közös orvosi ügyelet kialakítását, és üzemeltetését is. A 24 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagy mértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel. A hely szelleme tekintetében a Szőlő, a Bor, a Mezőgazdaság, a Kertészet, az Erdőgazdaság és az ezekhez kötődő még meglévő Hagyományok nevesíthetőek. (Helyi Vidékfejlesztési Stratégia) A térség környezeti állapota A térség a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket képvisel. Példának említhető a Tarjánka szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 24 településen jelentős vizes élőhelyek száma is (Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Adács, Markaz, Domoszló) 71

78 A térség legjelentősebb környezeti problémája egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni lignit bányáinak csak részben rekultivált területei, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak, akárcsak a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés. Több településen találhatók bányák. Jellemző a domborzati viszonyokból adódó vízelvezetési problémák jelensége is, mely minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el. A környezetvédelem jelentősége és helyzete az elmúlt években sokat változott, és javuló tendenciát mutat. Ez nagyrészt a térségi gondolkodás meghonosodásának köszönhető. Bizonyítékai ennek a 24 település által közösen kidolgoztatott környezetvédelmi keretprogram, illetve a szintén térségi szintű hulladékgazdálkodási program kialakítása. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása A Dél- Mátra helyi közösségben öt község minősül hátrányos helyzetűnek. A községek szétszórtan helyezkednek el a kistérségben. Gyöngyösoroszi és Vécs Hajmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, míg, Nagyfüged és Visznek már sík területen fekszik. Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya. Jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb). A lakosság korösszetételére jellemző, hogy döntően két korcsoport van jelen. A 15 év alattiak és a 60év felettiek aránya magas. Foglalkoztatást tekintve javuló tendenciát mutató település Visznek, romló tendencia jellemző Nagyfüged,és Vécs községekre. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Gazdasági környezetre jellemző, hogy a településeken mikro vállalkozások működnek döntő részben. Egészséges ivóvíz ellátásba bekötött lakások aránya, Gyöngyösorosziban és Vécsen a legalacsonyabb. A csatornázási program. minden településen elindult. Főbb problémák: Munkanélküliek magas aránya a cigány lakosság körében. Településen élő lakosság nagy része elöregedett. 72

79 Helyi foglalkoztatás hiánya, képzetlen munkaerő jelenléte. Önkormányzati ingatlanok leamortizálódott állapota, rossz úthálózat.sportolási lehetőségek hiány. Kevés és alacsony szinvonalú kereskedelmi szolgáltatás. Lehetőségek: Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége. Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést. Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása. Kereskedelmi és szabadidős szolgáltatások fejlesztése. 73

80 A térség foglalkoztatottsági helyzete A térségben az aktív korú népesség száma jelenleg fő, melyből 53%-ot jelent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta alapján javuló tendenciát mutató települések: Karácsond, Atkár, Markaz, Visznek. Romló tendenciát mutató települések: Nagyfüged, Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Adács, Gyöngyöshalász, Abasár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Domoszló, Gyöngyöstarján, Szücsi, Kisnána, Vámosgyörk, Ludas, Visonta, Detk, Mátraszentimre. A munkanélküliség nagyságrendje és összetétele az elmúlt években stabilizálódott. A munkanélküliek egyharmadát a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik, mely azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. Ily módon a gazdaság fejlesztésének egyik korlátját jelenti az, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. Hiányoznak a munkaerőpiacra lépőknek azon képességei, szakmai ismeretei, mellyel a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, a lakosság iskolai végzettség szerinti összetételében a 8 általános végzettek aránya 29%, ami 3%-al magasabb az országos átlagnál. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő. Ezzel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutatnak. A szolgáltatások, a könnyűipar, az elektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából. A gazdaságszerkezet, a mikro- és kisvállalkozások helyzete Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a térség többi településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 1911 db. A mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások aránya 7 %, helyzetük az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) 74

81 valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági területen képződő bevételkiesés a fogyasztás mérséklését eredményezi, mely a gazdaság többi szereplőjének okoz jövedelemmérséklődést. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Ezt elkerülendő az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálása. A térségben 200-nál is több civil szervezet tevékenykedik. Ebben nincsenek benne azok a civil szerveződések, amelyek Gyöngyösre vannak bejegyezve, de térségi hatásuk, tevékenységük több településen is kifejtik (pl.: Mátraaljai Borút Egyesület). Legtöbb civil szervezet a szabadidő és sport területén, valamint az oktatás területén tevékenykedik. Több településen aktív munkát végeznek a polgári védelemmel, tűzoltással, környezetvédelemmel, településfejlesztéssel, hagyományőrzéssel, valamint kulturális területen ténykedő civil szerveződések. A településeken jelentős a polgárőrség jelenléte. Civil szervezetek egy részénél fellelhető a hagyományok őrzése, ápolása Demográfiai helyzet A települések népességfogyását és elöregedését a nagyobb városokból történő, az alacsony ingatlan árakkal és jó környezeti állapottal indokolt bevándorlás is csökkentheti. A demográfiai viszonyok alakulását a kisebb és periférikusabb elhelyezkedésű településeken nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági fejletlensége, a helybeli foglalkoztatás korlátozott volta és választékhiánya, amely az egyébként képzett helyi fiatalok elköltözéséhez vezet. A helyben foglalkoztatottak aránya ugyanis a legtöbb kistelepülés esetében 10-20% közötti. A kistérség településein igen változatos a kisebbségek arányának alakulása (0-60%). Több település esetében a cigány kisebbség népességarányának növekedésével a felzárkóztató-, ill. kiegészítő képzésnek növekvő szerepe volna. A jelenlegi helyzet úgy értékelhető, hogy a települések még nem néptelenedtek vagy öregedtek el annyira, hogy kedvező gazdasági és infrastrukturális hatások esetén ne indulnának dinamikus fejlődésnek. A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele: 0-2-év 3%, 3-5 év 3%, 6-14 év 9%, év 61%: fő, ők alkotják az aktív korú lakosságot, valamint az 59 év felettiek 24%-ot képviselnek. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében 24 % között változik. Ennél alacsonyabb az időskorú 75

82 népesség számaránya Gyöngyösorosziban (18,1 %) és Halmajugrán (18,7 %), magasabb viszont Mátraszentimrén (31 %), Vámosgyörkön (30,5 %) és Vécsen (32,5 %), melyek a megyei átlagot is számottevően meghaladják Infrastruktúrális adottságok Az egészséges ivóvíz ellátás a települések mindegyikén szinte teljes körűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál valamivel magasabb - kb %-os. Ennél megközelítőleg 10%-kal rosszabb a helyzet (tehát alacsonyabb a bekötött lakások aránya) Adácson, Gyöngyösorosziban és Vécsen. A vízminőséggel kapcsolatos problémák Adács, Kisnána, Visonta településeken adódhatnak, ahol nincs víztisztítás. A csapadékvíz elvezetés a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken nem megoldott. A vízelvezető árkok, csatornák sok helyen betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak ben a kistérség településeit a nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló árvizek jelentős mértékben érintették. A térség településeinek egy részén elindult a csatornázási program. A csatornahálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések fejlesztési tervei között mindenhol szerepel ennek a kérdésnek a megoldása. A térség települései villamos energiával teljes körűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A települések zömmel a vezetékes gázhálózatba is bekapcsolódtak, míg a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos gáz kiépítésével oldották meg. A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézmény sűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül is változó. A települések lerakó telepeinek néhány kivételtől eltekintve mindegyiknél szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, valamint nem végezték el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatát és az azt, követő rekultivációt. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetés,- a csurgalékvíz összegyűjtés,- a napi földtakarás,- a hulladékkirepülés elkerülésére. Általában rossz a lerakóba vezető bekötő utak minősége, gyakori a bűzhatás. A kistérségben emellett több helyen illegális hulladéklerakók is találhatók. Települési szilárd hulladék lerakó helyek rekultivációjára önkormányzatok közötti együttműködés jött létre. A lakásállomány az utóbbi évtizedekben korszerűbbé vált. A települések többségében a '90-es évek közepe óta néhány (tíznél kevesebb) lakás épült évente. Nagyobb volt az építkezési kedv a Gyöngyös melletti települések egy részében is. A lakásállományban jelentős változást a évi lakásprogram sem hozott. A térségre vonatkoztatva nem eredményeztek tendenciózus javulást. 76

83 Települések jellemzői ABASÁR Fontosabb probléma: Utak minősége, járdák hiánya, művelődési ház hiánya, csapadékvíz-elvezetés Fontosabb lehetőség: Ipari park, betelepítési lehetőségek, munkahely teremtés, területek kiértékesítése (házhelyek kialakítása), mezőgazdaság (szőlő, oltvány). ADÁCS Fontosabb probléma: Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik Fontosabb lehetőség: Belterületi utak felújítása, buszmegállók felújítása, faluközpont átalakítása ATKÁR Fontosabb probléma: A tőkeerős befektetők hiánya ill. kis száma miatt a községben kevés a munkalehetőség, ezeknek számát növelni kell. Fontosabb lehetőség: Az autópálya közelsége és a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztán lévő intézetei, mint tudásbázis. DETK Fontosabb probléma: Detk községben még nincs szennyvízcsatorna hálózat Fontosabb lehetőség: Életminőség javítása a szennyvízcsatorna építésével GYÖNGYÖSOROSZI Fontosabb probléma: Önkormányzati ingatlanjaink leamortizálódott állapota, magas munkanélküliségi arány, a településen a munkalehetőség minimális, a lakosság elöregedett, magas az összlakossághoz viszonyítottan a kisebbség aránya, nincs a településen sportolási lehetőségre alkalmas épület. Fontosabb lehetőség: Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést. 77

84 GYÖNGYÖSPATA Fontosabb probléma: Kevés munkalehetőség, patakok rendezetlensége, belterületi utak felújítása, mezőgazdaság fejlesztése Fontosabb lehetőség: Turisztika, vendéglátás, ipari terület kialakítása, mezőgazdasági termékek feldolgozása, ásványvíz, gyógyvíz palackozása. GYÖNGYÖSSOLYMOS Fontosabb probléma: Turisztikai szálláslehetőségek kialakítása, Művelődési ház felújítása, falumúzeum létesítése, faluközpont kialakítása Fontosabb lehetőség: Változatos tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése. GYÖNGYÖSTARJÁN Fontosabb probléma: Idősek otthonának kialakítása, faluház létrehozása, építési telkek közművesítése, ipari terület létrehozása, játszótér megépítése, szabadidőközpont kialakítása Fontosabb lehetőség: Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, turistaút-hálózat kiépítése, falusi szálláshelyek kialakítása HALMAJUGRA Fontosabb probléma: A nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák megléte. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb.). A lakosság nagy része elöregedett, az ő ellátásuk is egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra. Fontosabb lehetőség: Jó megközelíthetőség, jelentős az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma. Az infrastruktúra megfelelően kiépített. Lehetőségek adottak komplex képzési programok szervezésére, amelyek hiányszakmákból nyújtanak piacképes képzést a hátrányos helyzetű lakosságnak KARÁCSOND Fontosabb probléma: 78

85 A községi szennyvízhálózat kiépítése megoldatlan. Csak ezután kezdődhet meg az utak korszerűsítése és a vízelvezető rendszer felújítása. Fontosabb lehetőség: Életminőség javítása a településen a szennyvízhálózat kiépítésével, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása. KISNÁNA Fontosabb probléma: Szennyvízcsatorna és tisztítómű hiánya, Kisnánai Vár leromlott állapota, útfelújítások hiánya. Fontosabb lehetőség: Turizmus fejlesztése, mezőgazdasági termékek feldolgozása. LUDAS Fontosabb probléma: Olyan közösségi ház kialakítása, mely teret biztosítana a helyi kisközösségeknek, alkalmas lehetne közművelődési rendezvények lebonyolítására Fontosabb lehetőség: A régi általános iskola épületének e funkciók ellátására történő felújítása átalakítása. A településen halad át a Budapest- Miskolc vasúti fővonal, emellett fontos vasúti csomópont is. Az M3 autópálya és a 3 sz főút közelsége vállalkozások letelepedésére jó lehetőséget biztosíthat. MARKAZ Fontosabb probléma: A település jövőjét tekintve meghatározó tényező a jelenlegi népesség csökkenés. Községünk vonzó a letelepedni vágyók számára, ezáltal demográfiai növekedés érhető el. Törekednünk kell a lakosság helyben tartására (intézmények fenntartása, szolgáltatások minőségi javítása), valamint a letelepedni vágyók igényeinek kiszolgálására (építési telkek kialakítása, munkahelyek teremtése). Fontosabb lehetőség: Községünk egyik kitörési pontját a turisztikai adottságok kiaknázása jelentheti, hiszen változatos és minőségi kínálatot tudunk biztosítani a háttér infrastruktúra megteremtésével. Településünk elhelyezkedéséből, természeti környezetéből fakadóan kedvező helyzetben van az idegenforgalom szempontjából, ezért fontosnak tartjuk a sokrétű turisztikai jellegű beruházások megvalósítását. 79

86 MÁTRASZENTIMRE Fontosabb probléma: Idegenforgalmi attrakciók hiánya, közmű infrastruktúra egyoldalúsága (földgáz hiánya). Fontosabb lehetőség: Turizmus, idegenforgalom, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése. NAGYFÜGED Fontosabb probléma: Munkanélküliek magas aránya, cigány lakosság magas aránya, település elöregedése, helyi foglalkoztatás hiánya. Fontosabb lehetőség: Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége. NAGYRÉDE Fontosabb probléma: A község "hagyományos" gazdaságának leépülése, válsága (szőlő és bogyós gyümölcs termelés) Fontosabb lehetőség: A község logisztikai, közlekedési fekvésének kihasználása (ipari fejlesztések, turizmus, stb.) magas szintű munkakultúra PÁLOSVÖRÖSMART Fontosabb probléma: Csapadékvíz elvezetése, továbbá házi szennyvizek bekötése Fontosabb lehetőség: Művelődési Ház felújítása SZŰCSI Fontosabb probléma: Szennyvízcsatorna hiánya. Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendzser és övárok rendszer hiányosságai. Állati tetem gyűjtés nem működik. Meglévő kommunális szilárd hulladék telep rekultiválásra szorul Fontosabb lehetőség: Helyi természeti adottságok kihasználása. Ipari park kialakítás. Új építési telkek kialakítása 80

87 VÁMOSGYÖRK Fontosabb probléma: Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik Fontosabb lehetőség: Belterületi utak felújítása, buszmegállók építése, faluközpont átalakítása VÉCS Fontosabb probléma: Utak, járdák rossz állapota, útmenti vízfolyások elhanyagoltsága Fontosabb lehetőség: Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása VISONTA Fontosabb probléma: Építési telkek hiánya Fontosabb lehetőség: Ipari területek fejlesztése, turisztikai attrakciók fejlesztése VISZNEK Fontosabb probléma: Út-és járdafelújítások, szennyvízberuházás, intézményfenntartó társulás, "gödrök Fontosabb lehetőség: Életminőséget javító szennyvízberuházás megvalósítása, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 34 db fejlesztési intézkedés tartozik. (6. táblázat) 81

88 6. táblázat: Fejlesztési prioritások, intézkedések Fő fejlesztési prioritás Intézkedések Összes allokált száma forrás Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése 3 db EUR Épített örökségek védelme, EUR fejlesztése Kulturális értékek megőrzése EUR Természeti örökségek megőrzése EUR Helyi turizmus ágazat fejlesztése 7 db EUR Kulturális turizmus fejlesztése EUR Rekreációs, szabadidős EUR szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése EUR Épített örökségre épülő turizmus EUR fejlesztése Szakmai turizmus fejlesztése EUR Bor és gasztonómiai turizmus EUR fejlesztése Természeti látványosságra épülő EUR turizmus fejl. Helyi életminőség fejlesztése 4 db EUR Szolgáltatásokhoz való hozzáférés EUR elősegítése Alapszolgáltatások fejlesztése EUR Kulturális és szabadidős EUR szolgáltatások fejl. Helyi média fejlesztése EUR Helyi vállalkozások fejlesztése 2 db EUR Helyi szolgáltatások fejlesztése EUR Helyi termékek előállításának EUR fejlesztése Helyi mezőgazdasági termékek 4 db EUR előállításának, feldolgozásának fejlesztése Szőlő- és gyümölcságazat fejlesztése EUR Állattenyésztési ágazat fejlesztése EUR Szántóföldi növénytermesztés EUR fejlesztése Mezőgazdasági szolgáltatások 0 EUR fejlesztése Gazdasági környezet fejlesztése 5 db EUR Tanácsadói szolgáltatások EUR 82

89 igénybevételének támogatása Információhoz, tudáshoz való EUR hozzájutás támogatása Helyi vállalkozások képzésének EUR támogatása Megvalósíthatósági tanulmányok 0 EUR támogatása Forrásokhoz való hozzájutás 0 EUR támogatása Humán erőforrás fejlesztése 3 db EUR Hátrányos helyzetű és roma lakosság EUR oktatásának elősegítése Szakmai tudás fejlesztése EUR Általános tudás fejlesztése 0 EUR Helyi bio- és megújuló energia ágazat 2 db EUR fejlesztése Megújuló energiaforrásokra épülő EUR fejlesztések Biomassza hasznosítás fejlesztése EUR Társadalmi tőke erősítése 2 db EUR Fenntartható együttműködési formák EUR támogat. Környezettudatosság erősítése 0 EUR Helyi erdőgazdálkodás és faipari 2 db EUR ágazat fejlesztése Fafeldolgozás fejlesztése Erdők értékének növelése és fenntartható erdőgazdálkodás Forrás: saját szerkesztés a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján EUR 0 EUR Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása A prioritások, és azok intézkedései egymást kiegészítve, erősítve szolgálják a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átfogó céljait, a gazdaságfejlesztést és vele együtt az életminőség javításának megvalósulását. Az intézkedések mindegyike része az egésznek, szervesen illeszkednek egymáshoz. Megkülönböztethetünk úgynevezett generatív típusú intézkedéseket, melyekre 83

90 jellemző elősegítik a bonyolultabb, úgynevezett komplex típusú intézkedések megvalósulását. A gazdaságfejlesztését célzó prioritások (Helyi vállalkozások fejlesztése, Helyi turizmus ágazat fejlesztése, Gazdasági környezet fejlesztése, Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése) a vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetését, az életminőség javítását a helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a helyi gazdaság fejlesztését vállalkozások indításával és a meglévők fejlesztésével valósítják meg. A környezettudatos tevékenységeket megvalósító prioritások (Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése, Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése, Társadalmi tőke erősítése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése) a tartalmas emberi élethez méltó környezeti állapot biztosítását ökohatékony rendszerek és tevékenységek támogatásával, valamint a térség humánerőforrás-potenciáljának folyamatos fejlesztésével, képzésekkel, oktatásokkal valósítja meg. A Hagyományok őrzését a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a kulturális, természeti, és épített értékek, örökségek közösségi tevékenységekkel, funkcióváltásokkal és ezekhez kapcsolódó beruházások támogatásával éri el az ide kapcsolódó prioritásokkal (Helyi életminőség fejlesztése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése,) A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával az erőforrások optimális felhasználása a több lábon álló gazdaságszerkezet ami a gazdasági fejlesztések többirányú megvalósulási lehetősége a térség egyik kiaknázandó lehetősége kerül fejlesztésre. A térség jó megközelíthetősége nagyban hozzájárul a megtermelt javak értékesítéséhez, a kialakított új szolgáltatások térségen kívüliek részéről történő igénybevételéhez. A turisztikai szolgáltatások területén a horgász és vadászturizmus, bor-és falusi-, valamint a kiváló sportolási lehetőségek mind-mind a gazdasági szféra programunkba történő aktív bekapcsolódását jelentik. A térség turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint a gazdasági szereplőkkel együtt működtetett hatékony térségi marketinggel tudatos, szervezett és koncepciózus turisztikai attrakciók, rendezvények valósulnak meg. Ezáltal a helyi termékek iránti igény, azok ismertsége és értéke is nő. Hatásukra e termékek nagyobb számú előállítása nagyobb munkaerő-szükségletet eredményez. A munkavállalás lehetősége képzettség megszerzésére ösztönzi a térség lakosságát. 84

91 Az intézkedések ütemezése tekintetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III-as tengelye várhatólag minden évben pályázható lesz, azért az ide csoportosítható fejlesztéseket 2013-ig folyamatosan tervezzük megvalósítani. A IV-s tengelybe tartozó fejlesztések tekintetében az ütemezés nagyban függ attól, hogy hány fordulóban lehet majd a rendelkezésre álló támogatási forrást megpályáztatni. Terveink szerint az előzetesen felmért projektötletek már az első fordulóban beadott pályázatok formájában jelentkeznek a fejlesztési forrásokért. Így a térségre fordítható források pályáztatása, valamint a támogatások lehívása várhatólag folyamatosan a törvényi szabályoknak megfelelően zajlik. Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában Esélyegyenlőség A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a hátrányos helyzetűekre gyakorolt pozitív hatásként megvalósítja, hogy a lakóhelyükön elérhető szolgáltatások száma nő, és azok minősége jelentős mértékben javul. A civil társadalomra gyakorolt pozitív hatás eredményeképpen az eddig csak a körzetközpontokban ténykedő szervezetek segítő szolgáltatásaik a szomszédos partnertelepüléseken is elérhetővé válnak, ezáltal a hátrányos helyzetűek életminősége tovább javul. A romák társadalomba történő integrációjának aránya a képzési és foglalkoztatási programoknak köszönhetően tovább javul. Olyan hagyományos mesterségek élednek újjá, melyek kifejezetten a roma kisebbséghez kötődő, társadalmilag is elfogadott és elismert tevékenységet indukálnak. Az esélyegyenlőség érvényesülése főként a horizontális szempontok és a környezeti hatások területén jelentkezik. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia társadalomra gyakorolt hatásaként felerősíti a társadalmi kohéziót a lakosság, a civil szervezetek, gazdasági szereplők és a közintézmények szoros együttműködésével. A kistérség szereplői felismerik az együttműködés fontosságát, a partnerség jelentőségét, és megtanulják objektíven értékelni saját helyzetüket. Ennek következtében aktív szerepet vállalnak a következő fejlesztési programok kidolgozásában. Fenntarthatóság A gazdasági fenntarthatóság szempontjából a fejlesztések jellege lehetőséget biztosít a profittermelő-képességének javítására, ezáltal növeli a tőkehiánnyal küzdő vállalkozások gazdálkodásának stabilitását. Külön hangsúlyt helyeztünk az új profil bevezetésére, amely a vállalkozások sokszínűségét segíti elő. Így nőhet helyben foglalkoztatottság, melynek eredményeképpen a fejlesztések gazdaságossági mutatói kedvezőbbek lesznek. A lehetőségekhez képest minimális önrész pedig a megtérülési idő lecsökkentését is előidézi. 85

92 A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések kialakításakor nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a fejlesztések megvalósulásához szükséges önrészek a törvényi előírásokban lehetséges lehető legalacsonyabban legyenek kialakítva, ezzel is motiválva a térségi szervezeteket a fejlesztések megvalósítására. A társadalmi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések eredményeképpen megvalósuló fejlesztések a helyi közösség érdekeit szolgálják, hozzájárul a szegénység leküzdéséhez, elősegíti a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információkhoz. Ebből következik, hogy a társadalomra gyakorolt hatása kedvező lesz. A kedvező társadalmi hatás pedig - szükség szerűen - a fejlesztések továbbfejlesztését eredményezi. A természeti környezet fenntarthatóság szempontjából több intézkedés támogatja a természeti értékek, a biológia sokféleségek megőrzését, a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását, a megújuló energia hasznosítását. Hiszen fontos szempont, hogy a környezeti értékünket megőrizve fejlesszük térségünket. Az épített környezeti fenntarthatóság szempontjából a megvalósuló fejlesztéseknél alapvető kritérium az épített környezet térségi jellemzőjének megóvása. LEADER-szerű működés A Dél-Mátra Helyi Közösség struktúrája, alulról jövő kezdeményezésekre alapuló felépítése biztosítja a térség közösségei és gazdasági szereplőinek reprezentatív képviseletét. Az önkormányzatok szerepe a helyi közösség működésében fajsúlyos, de a nagyszámú civil és gazdasági szereplő, akik folyamatában részt vettek a Stratégia megalkotásában, és részt vesznek annak megvalósításában is biztosítéka annak, hogy a fejlesztések nem polarizálódhatnak csak a közszféra fejlesztési igényei felé. Számos olyan gazdaságfejlesztési, képzési, és szociális típusú projektötlet érkezett már be eddig is a tervező csoporthoz, melyek megvalósulása garanciája annak, hogy a szektorok közötti egyensúly megvalósul. Az bejegyzés alatt álló, továbbiakban egyesületként működő Helyi Vidékfejlesztési Közösség a jogi alapokat is megteremti ahhoz, hogy a szükséges döntéshozatali mechanizmusok, és a szükséges funkciók a szabályos végrehajtást biztosítsák. A Stratégia integrált módon történő kialakítása, a települések terület alapú képviselete a döntéshozatalban, a szektorok szabályoknak megfelelő részvétele a döntéshozatalban mind garanciái a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosulására tett szándék megvalósulásának. A begyűjtött projektötletek benyújtott pályázatként való visszaköszönése igazolja majd a helyi lakosság aktivitását, valamint a stratégia által előidézett fejlesztési folyamatokba való aktív bekapcsolódását. A térség szereplőinek motiválása megfelelő anyagai érdekeltségük esetén aktivizálható. A különböző szektorok együttműködési hajlama lényegesen magasabb, mint ezt előzetesen feltételeztük. A tervezési folyamat során már kialakult egy közösség, ahol ezen újszerű kapcsolatrendszer eredményképpen akár településhatárokon átívelő, az adott 86

93 településeken innovatívnak számító fejlesztések, projektek, együttműködések jönnek létre. Ezek az újonnan kialakuló partneri viszonyok a helyi partnerség alapköveivé válnak majd a későbbi közös fejlesztések során. A kapcsolódási pontok az egyes települések testvértelepülései révén közös projektként, együttműködési lehetőségként már felszínre is kerültek. Ezek révén a megszerzett tapasztalatok átadása, közös hasznosítása minden fél érdekévé válik Hátrányos helyzetű települések a térségben A Gyöngyösi kistérségben 5 hátrányos helyzetű település található, amelyek szétszórtan helyezkednek el, Gyöngyösoroszi, Vécs és Halmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, Visznek és Nagyfüged sík területen fekszik. Az öt település lakosságának száma 6661 fő, amely a kistérség lakosságának a 8,6 %-a. Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya, a település hátrányos helyzete infrastrukturális helyzetéből adódik. A további négy településen jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. A hátrányos helyzetű települések fejlődését a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kiemelten kezeli. A vidékfejlesztési célok megvalósításához az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a Gyöngyösi kistérségben 1 milliárd 310 millió forinttal járul hozzá 2007 és 2013 között, a III. tengelyben 958 millió forint, a IV. tengelyben csaknem 352 millió forint forrásösszeg áll rendelkezésre. Az EMVA III. tengely 1 körében a kistérségből január 10-ig, a benyújtási határidőig 57 db pályázat érkezett be, az igényelt támogatás Ft, ebből a hátrányos helyzetű települések 6 pályázatot nyújtottak be Ft értékben, amely az igényelt támogatás 18,75 %-a. A pályázatok feldolgozása és értékelése után 4 pályázó kezdhette el a beruházást mintegy 29 millió forintos összértékben. A nyertes pályázatok: falusi szálláshely fejlesztés és új játszótér kialakítása Vécsen, Gyöngyösorosziban önkormányzati épület külső felújítása annak érdekében, hogy az épület új funkciókkal ellátva közösségi térként szolgálja a település lakosságát, mikrovállalkozás fejlesztés Nagyfügeden. Az EMVA III.tengely 2. körében 39 beérkezett pályázatból 3 db volt a hátrányos helyzetű településekről benyújtott. Az összes igényelt támogatás összege Ft volt, amelyből a hátrányos helyzetű települések az összeg 6,8 %-át, csaknem 27 millió Ft-ot igényeltek. A fejlesztések között szerepel új játszótér létesítése Nagyfügeden, Gyöngyösorosziben faluház felújítás és falusi szálláshely kialakítás Halmajugrán. 87

94 Az EMVA IV. tengely LEADER rendelkezésre álló forrás pályázat került benyújtásra, igényelt támogatással, hátrányos helyzetű településekről 13 pályázatot nyújtottak be Ft összegben, amely az igényelt összes támogatás 32 %-a. A LEADER pályázat keretében benyújtott pályázatok a közbiztonság növelésére irányulnak Nagyfüged, Gyöngyösoroszi, Halmajugra és Visznek településeken: hangos hírmondó és térfigyelő rendszerek kialakítására a 4 településen Ft értékben pályáztak. További fejlesztésre irányuló pályázatok: templom belső felújítás Vécsen és Gyöngyösorosziban forint értékben, iskolaépület átalakítása művészházzá, sportpálya felújítás, községháza belső felújítása Vécsen, műfüves pálya kialakítása és mobil színpad beszerzése Viszneken. LEADER rendezvény keretén belül Roma-Magyar Hagyományőrző Napra pályázott az Együtt Halmajugráért Roma-Magyar Közhasznú Egyesület. (HVI, 2010) 88

95 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakmunkásk épző szakközép gimnázium főiskola egyetem 4. A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA ÉS A LEADER PROGRAM- TAPASZTALATOK A Dél-Mátra 11 megalakulása után számos lakossági fórumon vettünk részt (az akciócsoport részéről Gyurkó Béla, a gesztorszervezettől Bárdosné Kocsis Éva, a Károly Róbert Főiskola képviseletében pedig Herneczky Andrea és jómagam), ahol tájékoztattuk a lakosokat a LEADER programról, a pályázati lehetőségekről és megvitattuk az aktuális problémákat, javaslatokat. Ezeken a fórumokon került kiosztásra 2006-ban, majd 2 évvel később, 2008-ban az a kérdőív, melyet a főiskola, mint gesztor szervezet állított össze os kérdőív feldolgozásának eredményei A kérdőívet kitöltöttek nemek szerinti megoszlása szerint a válaszadók 60%- a (664 fő) nő, míg 40%-a (437 fő) férfi volt. A válaszadók korának megoszlását tekintve megállapítható, hogy 37%-ban a 31 és 40 év közötti korosztályból kerültek ki a válaszadók, de mindegyik korosztály képviseltette magát. Látható, hogy a válaszadók körülbelül háromnegyede 21 és 50 év közötti, vagyis ők azok akik a LEADER programban hosszabb távú fejlesztési lehetőséget látnak. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 3,70% 15,70% 29,30% 25,20% 10,10% 13,10% 3,00% 17. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=1114 fő A válaszadók 29,3 %-ának a legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkásképző, a 11 településen élők döntően ilyen végzettséggel rendelkeznek, de magas százalékban képviseltetik magukat a főiskolai oklevéllel rendelkezők. 89

96 A munkahelyek szektorális megoszlása 48% 13% 10% 29% mezőgazdaság ipar szolgáltatás munkanélküli 18. ábra: A munkahelyek szektorális megoszlása Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=946 fő A. számú ábra adatai alapján válaszadók 48%-a dolgozik a szolgáltatás szektorban, és 29%-uk az iparban. A térségre jellemző az a mezőgazdaságban, amely a térségre jellemző a megkérdezettek mindössze 10%-a dolgozik csupán. Ez az arány is A LEADER ismertsége mutatja, hogy a vidéki foglalkoztatás átstrukturálódását. 28% igen nem 72% 19. ábra: A LEADER ismertsége Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=1101 fő Az ábrán jól látható, hogy 2006-ban a vizsgált településeken élő emberek jelentős része nem ismeri a LEADER programot. A válaszadók esetében ez az arány 72%, amely igen magasnak tekinthető és mindössze 28% (303 fő) az, aki már hallott róla valamilyen formában. (19. ábra) 90

97 Saját település fejlettségének megítélése 15% 9% 20% elmaradott kevésbé fejlett közepesen fejlett 56% fejlett 20. ábra: Saját település fejlettségének megítélése Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=1105 fő A válaszadók 56%-a saját települését közepesen fejlettnek tartja, mely véleményem szerint kedvező eredmény, ugyanis a gyöngyösi kistérség - statisztikai besorolás alapján Heves megye második legfejlettebb térsége és mindössze 9% az, aki elmaradottnak ítélte meg lakóhelyét. (20. ábra) A vidékfejlesztésben fontosnak ítélt elemek 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% infrastruktúra fejlesztés 47% 47,90% oktatás helyi hagyomány 28,40% 15,40% szomszéd település munkahelyteremtés 75,80% helyi közösség 21,30% 26,60% 2,00% turizmus 21. ábra: A vidékfejlesztésben fontosnak ítélt elemek egyéb Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=1118 fő A kérdőív kitöltésekor megfigyelhető volt, hogy a településeken élőkben nincs is megfogalmazva pontosan a vidékfejlesztés szerepe. Meglátásom szerint inkább a számukra fontosnak vélt szempontokat jelölték meg. A válaszadók a 91

98 munkahelyteremtést tartják a vidékfejlesztés legfontosabb elemének (75,8%). További fontos elemnek ítélik meg az oktatást (47,9%) és az infrastruktúra fejlesztést is (47%). (21. ábra) Fontosnak tartom itt megemlíteni Gyurkó Béla, az akciócsoport vezetőjének kérdőíves felmérését, melyben a Vidékfejlesztési Stratégia prioritásai alapján kérdezte meg a lakosságot, hogy állítsák fel a számukra elfogadható rangsort. (1-13) Turizmus Váll.fejlesztés Köz. fejlesztés Emberi erőforr.fejleszt. Épített ör. véd Mzg. Szoc. Prog. Körny.véd. Infr.fejl. Oktatás Munkahely. ter. Kultúra fejl. Hagy.őrzés ábra: Mennyire tartja fontosnak az alábbiakat településén a vidékfejlesztés területén Forrás: Gyurkó Béla kérdőíves felmérése alapján Némi korrekcióra van szükség a vidékfejlesztés területeinek megítélésében, hiszen a Vidékfejlesztési Stratégiában nagyon előkelő helyen szerepelt a turisztikai fejlesztésekben rejlő lehetőségek megítélése. A kapott válaszok alapján viszont csak a legkevesebb kapott pontszámmal szerénykedik a sor végén. A munkahelyteremtés természetesen magasan végzett az első helyen. A LEADER program megvalósított pályázatai azonban nem eredményeztek jelentős munkahelyteremtést. Ennek a kérdésnek az elemzésekor főkomponens elemzést végezve az alábbi eredmény született. 92

99 23. ábra: Fontosság kérdése főkomponens analízissel Forrás: Gyurkó Béla kérdőíves felmérése alapján Az első főkomponensbe a pirossal jelölt négy változó tartozik, míg a 2. fökomponensváltozóhoz a bordóval (táblázatban kékkel) jelölt három változó. A válaszadók véleményének összefüggését jól jelzi a két főkomponens. Az elsőnél a turizmusra is felfűzhető változók kapcsolat jellemző. A második főkomponensre a megélhetést közvetlenebbül kifejező változók kapcsolhatók. A válaszadók véleményének összefüggését jól jelzi a két főkomponens. A nem színezett eredeti változókra az mondható, hogy ezekben az esetekben a vélemények kevésbé egybehangzóak, a vitafelület nagyobb, s ez részben a települések eltérő helyzetére is visszavezethető. 93

100 7. számú táblázat ROTÁLT FŐKOMPONENS MÁTRIX Component 1 2 Hagyományőrzés 0,876 0,307 Kultúra fejlesztésének 0,790 0,291 Munkahelyteremtés 0,140 0,969 Oktatás 0,370 0,871 Infrastruktúrális fejlesztések 0,712 0,658 Környezetvédelem 0,572 0,737 Szociális programok 0,819 0,243 Mezőgazdaság 0,432 0,823 Épített örökség védelme 0,723 0,540 Emberi erőforrás fejlesztés 0,628 0,729 Közösségfejlesztés 0,680 0,685 Vállalkozásfejlesztés 0,633 0,702 Turizmus 0,845 0,367 Forrás: Gyurkó Béla kérdőíves felmérése alapján A válaszadók jelentős többsége (72%) nagyon fontosnak tartja a lakosság aktív részvételét a különböző fejlesztési programokban. Meglátásom szerint ez kedvező eredmény, mivel a LEADER program a lakosság aktív részvételére épül. Ha ez nincs meg, vagy nem megfelelően működik, a kitűzött célokat nem tudják elérni. A kérdőív olyan kérdést is tartalmazott, amely felmérte a lakosság LEADER programban való részvételi hajlandóságát. Kiderült, hogy nagyon fontosnak tartják a programokban való aktív részvételt, ők személyesen mégsem kívánnak részt venni a LEADER programban. Ez arra ösztönöz, hogy még intenzívebben kell kommunikálni a lakossággal: elmondani a LEADER program által kínált lehetőségeket és azt, hogy az ő számukra milyen előnyökkel járhat az ebben való részvétel. A lakosság aktivizálása nélkül nem lehet sikeres, nem lehet megvalósítható a LEADER program. Pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók 76%-a tartja fontosnak a LEADER-rel kapcsolatos képzéseket. Ezen képzések elsődleges célcsoportja a lakosságnak az a része, akik potenciális pályázók. 94

101 Tájékoztatás formája szerinti igény 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 35,20% lakossági fórum 47,80% 19,30% 8,80% 1,10% TV kiadvány internet egyéb 24. ábra: Tájékoztatás formája szerinti igény Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2006 N=1118 fő A válaszadók 47,8%-a a kiadványt jelölte meg, mint számára elfogadható tájékoztatási forma. 35,2%-ot kapott a lakossági fórum. (24. ábra) Az akciócsoport és a gesztorszervezet az első tájékoztatást lakossági fórum formájában kívánta megtartani, hogy a személyes tájékoztatás egyben lehetőséget adjon arra, hogy a felmerülő kérdésekre is válaszolni lehessen. A lakossági fórumokat megelőzően elkészült egy tájékoztató kiadvány, mely a későbbiekben is hivatott tájékoztatni a lakosságot az akciócsoport munkájáról és a program menetéről. A kérdőív eredményeit figyelembe véve alakította ki a Dél-Mátra 11 akciócsoport a Helyi Vidékfejlesztési Tervét és kellő felkészültséggel kezdhette meg a lakosság tájékoztatását as kérdőív feldolgozásának eredményei A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megfigyelhető, hogy a nemek aránya megváltozott az előző kérdőívhez viszonyítva, ugyanis most a férfiak voltak többségben a válaszadók között. A kérdőívre válaszolók között ismét a éves ill. a éves korosztály képviseltette magát legnagyobb számban. Ez a korosztály lát hosszú távú fejlesztési lehetőségeket a LEADER programban. 95

102 Iskolai végzettség szerinti megoszlás 14% 3% 5% 14% kevesebb mint 8 általános 8 általános szakmunkásképző szakközépiskola 32% 21% gimnázium 11% főiskola egyetem 25. ábra: Iskolai végzettség szerinti megoszlás Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2008 N=300 fő Az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az előző felméréshez képest a főiskolai végzettségűek vannak többségben 32%-kal, míg 2006-ban a szakmunkásképző oklevéllel rendelkezők száma volt hasonló arányú, mely kategória jelenleg a harmadik helyen áll a szakközépiskolai végzettségűek után. (25. ábra) A válaszadók munkahelyének szektorális megoszlása 12% 2% 20% mezőgazdaság szolgáltatás egyéb 29% ipar 37% munkanélküli 26. ábra: A válaszadók munkahelyének szektorális megoszlása Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2008 N=258 fő A válaszadók többsége (37%) a szolgáltatás szektorban dolgozik, kiket az egyéb szektorban dolgozók követnek 29%-kal (GYES, GYED, nyugdíjas ) és csak a harmadik helyen állnak a mezőgazdaságban dolgozók 20%-kal. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági problémák miatt a mezőgazdaság egyre inkább veszíti el 96

103 jövedelemtermelő képességét, és ha még valaki foglalkozik is vele, egyéb kiegészítő tevékenységet is kénytelen folytatni a megélhetésért. A LEADER ismertsége 13% igen nem 87% 27. ábra: A LEADER ismertsége Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2008 N=289 fő 2008-ra a LEADER ismertsége 87%-os lett, ami azt bizonyítja, hogy az akciócsoport megfelelő kommunikációt folytatott a településekkel és a megkérdezettek csak 13%-a, akik még nem hallottak a LEADER-ről. (27. ábra) (Az előző felmérésben a válaszadók csupán 28%-a hallott a programról.) Egyértelmű elmozdulás tapasztalható a LEADER programok ismertsége terén. Abban a tekintetben, hogy csökkent a programot nem ismerők száma - ebben állt be a legnagyobb mértékű eltérés- a vizsgálat során mindenképpen pozitívan értékelhető a kommunikációt illetően. Fontos lehet annak a megállapítása is, hogy településenként miként tér el illetve változik a LEADER program ismertsége. Érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy az adott településeken esetlegesen a sikeres programok mennyire tudták befolyásolni az ismertségi mutatókat. A válaszadók jelentős többsége (46%) közepesen fejlettnek tartja települését, melyben változás nem következett be az előző felméréshez képest. 97

104 infrastruktúra fejlesztés oktatás hagyomány szomszéd település kapcsolat munkahelyteremtés helyi közösség turizmus egyéb A vidékfejlesztés fontosnak tartott elemei 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 49,70% 28,80% 36,30% 23,20% 66,70% 32,70% 38,90% 3,30% 28. ábra: A vidékfejlesztés fontosnak tartott elemei Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2008 N=306 fő A válaszadók számára a vidékfejlesztés legfontosabb eleme a munkahelyteremtés, a megélhetés. (28. ábra) Az emberek ezt várják a LEADER programtól, pedig a programnak nem ez az elsődleges célja. Sok szakember úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy munkahelyeket lehessen teremteni, meg kell teremteni az alapokat, olyan szakemberek képzésével, akik alkalmasak lesznek az adott munkára. Meglátásom szerint viszont be kell látni, hogy vannak olyan rétegek (pl. romák), akiket nem lehet szép szóval beültetni az iskolapadba, hanem az ő, már meglévő képzettségüket kell figyelembe venni, ill. szaktudást nem igénylő munkákat bízni rájuk, hogy ők is hasznosnak érezzék magukat. Úgy gondolom, hogy az akciócsoport viszont nem ezt az irányt követi, hanem elsődlegesnek érzik a munkahelyekhez szükséges biztos alap megteremtését oktatással, képzésekkel ra még több ember tartja fontosnak a fejlesztési programokban való aktív részvételt, hisz a lakosság rájött, hogy nélküle nem valósulhatnak meg a programok. A kérdőív utolsó két kérdése hozta az egyik legnagyobb változást az előző felméréshez viszonyítva, hiszen 2006-ban a válaszadók 72%-a fontosnak tartotta az aktív részvételt a fejlesztési programokban, de 52% mégsem kívánt részt venni a LEADER programban. A 2008-as kérdőívben viszont a megkérdezettek 94%-a fontosnak tartotta az aktív részvételt a fejlesztésekben és 89%-uk részt is venne a LEADER-ben. Ez magyarázható a megfelelő kommunikációval és az elmúlt év pozitív tapasztalataival. 98

105 A megkérdezettek 98%-a tartja fontosnak a LEADER programmal kapcsolatos képzéseket. Tájékoztatási forma szerinti igény 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 44,90% lakossági fórum 29,30% 18,50% 5,60% 1,60% kiadvány TV internet egyéb 29. ábra: Tájékoztatási forma szerinti igény Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2008 N=306 fő A válaszadók 44,9%-a már a lakossági fórumokat részesíti előnyben az előző felméréshez képest, amikor inkább a kiadványokat választották többen. Nagy mértékben növekedett az internetes tájékoztatási forma iránti igény is, közel 10%- kal es kérdőív feldolgozásának eredményei A kutatásom alapjául szolgáló kérdőíves felmérést 2009 októbere és decembere között végeztem; először a megrendezésre kerülő programokon résztvevő személyekkel, majd kiküldtem a Dél-Mátra akciócsoport minden településére azonos számú (50 db) kérdőívet. A régi Dél-Mátra11 települései és az újonnan bekapcsolódott falvak külön kérdőívet kaptak (mellékletben). Összesen 402 db olyan kérdőív érkezett vissza, amely alkalmas volt a feldolgozásra Régi Dél-Mátra 11 A régi Dél-Mátra 11 településein 278 db kérdőívet töltöttek ki. Az életkor tekintetében megfigyelhető, hogy a véleményt mondók többsége (74 fő) a éves korosztályból került ki, ami azért fontos, mert ők azok akik ma a települések alkotói, formálói. 99

106 30. ábra: Dél-Mátra 11- életkor szerinti megoszlás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A legtöbb kérdőívet Vécsen, Halmajugrán és Abasáron töltötték ki. (31. ábra) 31. ábra: Dél-Mátra11- lakóhely szerinti megoszlás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 100

107 32. ábra: Dél-Mátra 11- iskolai végzettség szerinti megoszlás (%) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A többség (24%) szakmunkásképző, ill. szakközépiskolai (22%) végzettséggel rendelkezik és csupán 1% az egyetemi diplomával rendelkezők aránya. Ez az eredmény viszont már előrevetíti a nyelvvizsga meglétét kérdező kérdésre adott választ, miszerint az emberek többsége (82%) nem rendelkezik nyelvvizsgával és a maradék 18%-ba tartozó válaszadók iskolai végzettsége gimnáziumi, főiskolai vagy egyetemi képesítés. (32. ábra) 101

108 33. ábra: Dél-Mátra 11- szektor szerinti megoszlás (%) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A válaszadók többsége az iparban (43%) és a szolgáltatásban (30%) dolgozik. Az eredmény nem az országos arányokat tükrözi, ahol a szolgáltatás aránya közel 65%. A településeken élők legtöbbje az ipart jelölte meg válaszként, pedig a térség nem tipikusan ipari jellegű terület. A mezőgazdaság viszont magasabb (13%) arányt hoz az országos átlagnál, ami jelenleg 4%. Igen magasnak mondható viszont a jelenleg munkanélküliként élők száma (14%). (33. ábra) 102

109 34. ábra: Dél-Mátra 11- település fejlettségének megítélése (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Az emberek többsége közepesen fejlettnek tartja települését, főleg jellemző Ludas, Vécs, Atkár lakosainak véleményére. A válaszadók közül mindössze 46 fő tartja fejlettnek saját faluját (Abasár, Markaz, Domoszló). Megfigyelhető, hogy az alacsony iskolázottságú személyek közül többen tartják elmaradottnak vagy kevésbé fejlettnek településüket, mint egy magasabb végzettséggel rendelkező válaszadó. Az ok valószínű abban keresendő, hogy mivel egy alacsonyabb iskolával rendelkező ember nem olyan életkörülmények között lakik mint iskolázottabb szomszédai, kevésbé van megelégedve az őt körülvevő környezettel. (34. ábra) 103

110 35. ábra: Dél-Mátra11- vidékfejlesztés fontos elemei (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A válaszadók többsége kimagaslóan a munkahelyteremtést tartja a vidékfejlesztés fontos elemének. Ez a jelenlegi gazdasági válság időszakában érthető is, még akkor is ha a vidékfejlesztésnek nem ez lenne az elsődleges feladata. Ezután következik csak az infrastruktúra fejlesztése és az oktatás, képzés jelentősége. (35. ábra) A legkevesebb szavazatot a szomszédos településekkel való együttműködés kapta, pedig az együttműködés a szövetkezés 1990-et megelőzően sokat segített a foglalkoztatásban, a jobb életkörülmények biztosításában. Ennél a kérdésnél is megfigyelhető az iskolázottsággal kapcsolatos hipotézisem, miszerint más értékrendekkel bírnak az alacsony képzettséggel rendelkező emberek; ugyanis azok többsége a munkahelyteremtést mind bejelölte, de nem tartja fontosnak a turizmust vagy az infrastruktúra fejlesztését. Az életkor alapján megállapítható, hogy az idősebb válaszadók többsége fontosnak tartja a helyi hagyományok ápolását, a közösségek fejlesztését, de nem áldozna pénzt a vidékfejlesztésben infrastruktúrára, oktatásra, képzésekre. 104

111 A Dél-Mátra 11 településein a lakosok több mint fele tud falusi turizmusról a lakóhelyén, ezek nagy része gondolja azt, hogy az jellemző is a településére, míg a válaszadók kevesebb mint fele nem tudja, hogy lenne ilyen jellegű ismertsége a településnek, de fontosnak tartaná ennek kialakítását, megteremtését. A lakosok jelentős többsége fontosnak tartaná a LEADER-rel kapcsolatos képzéseket (200 fő). Ennél a kérdésnél is megfigyelhető az iskolázottságbeli különbség, mivel az alacsony végzettséggel rendelkezők nem tartják szükségesnek az ilyen jellegű ismertetőket. A kérdőívek kiértékelésénél szerzett tapasztalatom alapján viszont megállapíthatom, hogy igenis szükség lenne ilyen jellegű képzésekre, mivel a LEADER-ben benne lévő településeken élők sincsenek tisztában a LEADER program legfontosabb jellegével; ugyanis az Európai Unióból az emberek többsége csupán pénzt vár és munkahelyteremtést (ahogy azt az előzőekben is láttuk). Bár nem lebecsülendő az az összeg, amely a LEADER révén a vidékfejlesztésbe irányult, azonban a program sikerét sokkal inkább abban a gondolkodásmódban és társadalmi tőkében kell keresnünk, amelyet a LEADER elindított és aktivizált. Megállapítható, hogy a válaszadók többsége szerint volt hatása a LEADER programnak a településére. A nemmel válaszolók kérdőívéből látható volt, hogy ők mást vártak és várnak el a LEADER programtól, mint amit nyújtott, de ez nem a program hibája, sokkal inkább a nem megfelelő információé. A kérdőívben rákérdeztem arra is, hogy milyen pozitív hatást gyakorolt a program a válaszadó településére ill. ha nem látott ilyet, ő szerinte mi lehetett ennek az oka. Pozitívumként említették a partnerség, együttműködés kialakulását (megítélésem szerint ők azok akik valóban elsajátították a LEADER program lényegét és lehetőségeit) ill. belátták, hogy olyan fejlesztéseket tudtak így megvalósítani, amire addig más hazai forrásokból nem volt lehetőség. Negatívumok között említették meg az információ hiányát, hogy sokan nem is tudták mi is ez a program valójában, ill. úgy gondolják, hogy nem a lakosok számára szükséges programok, fejlesztések valósultak meg, mivel nem alsóbb, hanem egy felsőbb döntési szinten hozták meg a döntéseket. További hátránynak tartják, hogy a LEADER programnak nehézkes a pénzügyi elszámolása. Ehhez tudni kell, hogy minden egyes Európai Uniós programnak bonyolult az elszámolása, ez nem a rendszer vagy egyes programok hibája, hanem egyszerűen az Európai Unió megválogatja, hogy mire ad pénzt és azt el is számoltatja. Ha ez nem így lenne, akkor pont az lenne a probléma, hogy a pénzek egy része valószínűleg nem ott kötne ki, ahol valóban szükség van rá. 105

112 36. ábra: Dél-Mátra 11- megvalósult pályázatok jellege (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A kérdőívet kitöltők között a legtöbben falufejlesztés jellegű pályázatokról tudnak (Visontán parképítés, Detken infrastruktúra fejlesztés- kábel TV, Markazon megszűnt a hulladéklerakó, Vécsen játszótér épült, a kultúrházat felújították ). A második helyezést kapta a programok válaszlehetőség (Vécsen, Visontán falunap, Kisnánán rendezvénysátor beszerzés, Domoszlón csemegeszőlő fesztivál, Muskotály borünnep ), míg a turizmus a harmadik helyre szorult (kisnánai vár megvalósíthatósági pályázat, Domoszlón falusi turizmussal kapcsolatos kiadványok megjelentetése). A legvégére került az oktatás (Kisnánán a szelektív hulladékgyűjtőkről, Domoszlón falusi vendéglátó képzés) és a helyi termékkel (Domoszlói Muskotály) kapcsolatos pályázatok. (36. ábra) A kérdőív kitért arra is, hogy az elmúlt programban ill. a jelenlegiben adott-e be pályázatot és ha igen, milyen jellegűek kerültek/kerülnek elbírálásra. A Dél-Mátra 11 településeiről 230 fő nem, 26 fő pedig adott be különböző jellegű (templomfelújítás, rendezvények, táborok) pályázatokat az elmúlt programban. A jelenlegiben csak 235 fő nem adott be, 31 fő pedig igen (sportpálya felújítás, katonadalkör fesztivál, játszótér, hagyományőrző tábor). 106

113 37. ábra: Dél-Mátra 11- kívánt információ forrás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A válaszadók többsége lakossági fórumokon hallana szívesen a programról és a pályázati lehetőségekről. Ennek okát abban látom, hogy az emberek többsége ezt a formát tartja a legkommunikatívabb lehetőségnek, ahol kérdezhet is a résztvevő és azonnali választ is kap. Az internet került a legutolsó helyre, hiszen ezzel az információs forrással rendelkeznek a legkevesebben, de várakozásomtól eltérően így is magas szavazati arányt kapott. (37. ábra) A kérdőívet kitöltőktől aziránt érdeklődtem, hogy mit gondolnak, tudnak arról, hogy miről híres a településük. Itt is megfigyelhető az iskolázottságbeli különbség, hiszen az alacsony végzettséggel rendelkezők még a legalapvetőbb ismertetőjét sem tudták megemlíteni egy-egy településnek, vagy csak egy-kettőt tudtak felsorolni, míg a magasabb iskolával rendelkezők kitértek a település épületi, kulturális, gasztronómiai jellegzetességeire is, s így vallanak településeik értékeiről: - Markaz-természeti környezet, horgásztó, várrom, kézművesház - Ludas-templom - Abasár-borászat, oltvány, katonadalkör, réteskészítés, bor - Domoszló-gasztronómiai érdekességek (náprajka, kapusznyík, pampusa, túrós rétes és lepény, kemencében sült lángos, laska, herőce), Jázmin néptáncegyüttes, Domoszlói Muskotály, csemegeszőlő - Halmajugra- un. zenész cigányok - Visonta-szőlőfeldolgozás, borkészítés, Mátrai Erőmű Zrt. - Kisnána-kisnánai vár, várjátékok, Orbán-nap,Mátragyöngye népdalkör 107

114 - Atkár-szlovák hagyományőrzés, tájház,zöngék kórusa A jövő szempontjából fontosnak tartom, hogy még milyen hagyományt, értéket kellene megőrízni. Erre a következő válaszok születtek: Visonta- helyi múzeum kialakítása, Vécs- lovasnapok elterjesztése, Domoszló- népdalok megőrzése, roma nyelv oktatása, Detk- ifjúsági ház létrehozása A kérdőív utolsó két kérdését pedig a pályázatkészítéssel kapcsolatban tettem fel, miszerint bekapcsolódna-e pályázatok készítésébe ill. hogy van-e ilyen jellegű tapasztalata. A válaszadók közül 190 fő nem kapcsolódna bele pályázatok készítésébe (79 fő igen) és 220 főnek nincs is ilyen jellegű tapasztalata, míg 52 fő rendelkezik hasonló tudással Dél-Mátra újonnan bekapcsolódott települései A Dél-Mátra újonnan bekapcsolódott településeiről (13) 124 db kérdőívet kaptam vissza. 38. ábra: Dél-Mátra új települések- életkor szerinti megoszlás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A legtöbb válaszadó a éves korosztályból került ki, ezt követte a éves majd az éves korcsoport. (38. ábra) 108

115 A lakóhely szerinti megoszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb kérdőív Gyöngyössolymosról, Gyöngyösorosziból ill. Nagyfüged, Vámosgyörk településekről érkezett be. 39. ábra: Dél-Mátra új települések- lakóhely szerinti megoszlás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 40. ábra: Dél-Mátra új települések- iskolai végzettség szerinti megoszlás (%) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 109

116 Megállapítható, hogy míg az előző esetben (Dél-Mátra 11) a szakmunkásképző és szakközépiskolai végzettségűek voltak túlsúlyban, jelen esetben a szakközépiskola és gimnázium végzettséggel rendelkezők képezik a többséget ill. számottevő a főiskolai képesítésű válaszadók száma is, ezért meglepő, hogy a nyelvvizsgával rendelkezők száma még is kevesebb mint az előző esetben. 41. ábra: Dél Mátra új települések- szektor szerinti megoszlás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A Dél-Mátra újonnan bekapcsolódott településeinél elmondható, hogy a szektor szerinti megoszlás hozza az országos arányokhoz közeli értékeket, ugyanis itt is kimagasló a szolgáltatás aránya és a legkevesebb a mezőgazdaságban dolgozók száma. (41. ábra) A kérdőívre válaszolók többsége közepesen fejlettnek tartja települését (pl. Adács), utána következik a kevésbé fejlett kategória (pl. Nagyfüged). Fejlett településnek 3 fő tartotta Vámosgyörköt, ill. elmaradottnak senki nem értékelte saját lakóhelyét. 110

117 42. ábra: Dél- Mátra új települések- vidékfejlesztés fontos elemei (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A válaszadók többsége jelen esetben is a munkahelyteremtést ill. az infrastruktúra fejlesztést és oktatást tartja a legfontosabbnak a vidékfejlesztésben. (42. ábra) Ennél a kérdésnél és ezeknek a településeknek adott kérdőívek esetében is megfigyelhető az iskolázottságbeli különbségekből adódó értékrendi különbség. Az alacsony iskolázottságúak mindegyike bejelölte a munkahelyteremtést, míg az infrastruktúrát, oktatást már kevésbé tartják fontosnak. Itt is látható volt az életkorbeli értékrend is, miszerint az idősebb korosztályból kerültek ki a helyi hagyományok ápolását választó emberek. A települések lakosainak többsége (66 fő) nem tud arról, hogy a lakóhelyén lenne falusi turizmus, ill. még sokan (45 fő) jelezték, hogy létezik náluk, de nem jellemző. A kérdőívre válaszolók közül 88 fő tud arról, hogy a településük a LEADER programhoz kapcsolódik, de 32 fő erről egyáltalán nem tudott; és bár igaz, hogy ezek a települések csak viszonylag rövid ideje tartoznak egy LEADER akciócsoporthoz, de ezek szerint itt is megfigyelhető az információ hiánya. Ezt már több kérdésnél is érzékeltem, így úgy gondolom, hogy elengedhetetlen feladat a jövő sikereinek érdekében egy olyan információs csatorna megteremtése amely az akciócsoport minden településére és akár minden családjához eljuthat. Erre a legkézenfekvőbb javaslatnak azt látom, hogy az akciócsoport gesztor szervezete bizonyos időközönként a térségben minden házhoz eljutó Ingyen Piac újságban foglaljon le egy oldalt és abban tájékoztassa az embereket a különböző 111

118 programokról, lehetőségekről, mivel a kiadványok, az internet a lakosok csak egy részét fedi le. A válaszadók többsége fontosnak tartja a lakosság aktív részvételét a programokban, de elég magas (49 fő) azoknak a száma, akik ezt nem tartják szükségesnek. Pedig a LEADER programnak pont ez lenne a lényege. A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztem, hogy milyen várakozással tekint a program elé a Dél-Mátra 11 tapasztalatai alapján, mire sokan azt válaszolták, hogy nem ismerik a korábbi települések pályázatait és semmilyen tapasztalatról nem tudnak. (Itt is megfigyelhető az információ hiánya). Ezért a siker leggyorsabban úgy válna lehetővé, ha a korább példaértéket felmutató települések gyakrabban találkoznának az újakkal; erre központi támogatást kell biztosítani. A lakosok többsége (79%) nem pályázott a jelenlegi LEADER programban, míg 21%-uk adott be pályázatokat falufejlesztésre, falusi turizmussal kapcsolatos programra 112

119 43. ábra: Dél-Mátra új települések- kívánt információ forrás (fő) Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A válaszadók többsége a kiadványt részesítené előnyben, mint kívánt információ forrás és csak ezután jöhet a lakossági fórum és az internet. Jelen esetben érdekes, hogy az internet megelőzte a TV-t, tehát megfigyelhető, hogy egyre jobban terjed az internetezők köre a lakosok között. (43. ábra) A Dél-Mátra újonnan bekapcsolódott településein élőktől is megkérdeztem, hogy miről híres a településük és szerintük milyen hagyományt, értéket kellene még megőrizni. Következők: Adács-néptánc, falumúzeum Vámosgyörk- faluház- ennek felújítása, néphagyomány felkutatása Szűcsi- kézművesség A kérdőív végén feltett kérdésem, hogy szívesen bekapcsolódna-e a pályázatok elkészítésébe ill. hogy van-e ilyen jellegű tapasztalata. A többség (72 fő) szeretne bekapcsolódni ilyen jellegű munkákba, de jóval többnek (97 fő) nincs hasonló tapasztalata A kérdőívek statisztikai módszerekkel történő elemzése, összefüggések keresése Kutatásomban kétváltozós módszert, Krsukal-Wallis és többváltozós módszereket: diszkriminancia analízist és főkomponens analízist alkalmaztam. 113