E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom szeptember VIII. évfolyam 9. szám

Átírás

1 2016. szeptember VIII. évfolyam 9. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében (befejező rész) Aktuális Az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv részletszabályai Igazgatási szolgáltatási díjak változása október 14-től Szabványhírek 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: szeptember 6. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében (befejező rész) Az előző számban megkezdődött a TvMI 12.1: Felülvizsgálat és karbantartás című műszaki irányelv ismertetése, most következzen a befejező része. Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Elektrosztatikus feltöltődés elleni felülvizsgálatot az OTSZ-ben meghatározott esetekben kell elvégeztetni. Ezek a következők: üzembe helyezés előtt, átalakítás, bővítés után, tűzesetet követően, a technológia változását követően (megváltozott zóna besorolás vagy az eddig nem robbanásveszélyes területen robbanásveszélyes anyaggal, vagy az eredetitől eltérő más robbanásveszélyes anyaggal folytatnak tevékenységet), a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról. A felülvizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a robbanásveszélyes környezetek elektrosztatikus kisülésből eredő gyújtási valószínűségének csökkentésére irányuló műszaki megoldásokat, szabályozásokat megvizsgálja, illetve mérlegelje a fennálló kockázatot. Az irányelv az eddigiekhez hasonlóan nagy segítséget nyújt az üzemeltetői ellenőrzések lebonyolítására. Az üzemeltetői ellenőrzésnek ki kell terjednie az alábbiakra: vizsgált felületek sérülés- és szennyezés-mentességére, az elektrosztatikai potenciálkiegyenlítő elemek épségére, a beléptető, illetve személyi ellenőrző rendszerek üzemkészségére. Az időszakos felülvizsgálat pedig kiterjed az egyes műszaki megoldások műszeres ellenőrzésére is, például levezetési ellenállás-mérés, padlóburkolatok levezetési ellenállása stb. Menekülést segítő rendszerek Biztonsági világítás A biztonsági világítás rendszereit az üzemeltetőnek korábban hetente, a jelenlegi szabályozás alapján havonta kell ellenőrizni, illetve évente karbantartani. A felülvizsgálatot, karbantartást igazoló dokumentumokat a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell tartani. 2

3 A biztonsági világítás üzemeltetése során az ellenőrzéshez, karbantartáshoz biztosítani kell a megvalósulási állapotot rögzítő dokumentációt, az egyes elemeket (lámpatesteket, biztonsági jelzéseket) tartalmazó alaprajzokat, gyártói kezelési, karbantartási utasítást. Az üzemeltető havi ellenőrzésébe tartoznak: szemrevételezéssel ellenőrzi a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, központi tápellátású rendszer esetén szemrevételezéssel ellenőrzi a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét. Fontos, hogy az éves karbantartást a gyártói előírásoknak megfelelő módon és eszközökkel kell végrehajtani. Beépített tűzjelző berendezések A beépített tűzjelző rendszerek rendszeres karbantartása különösen fontos, tekintve azok életvédelmi szempontból kiemelt jelentőségét. A gyakorlatban a legnagyobb problémák két részre oszthatók, az egyik, hogy az üzemeltető a kivitelezést követően nem köt szerződést karbantartást végző szervezettel, vagy egy idő után felmondja azt gazdasági indokok miatt, és a rendszert nem tartják karban egyáltalán. Ez önmagában komoly bírságtételt jelent, ráadásul ebben az esetben a hatóságnak választási lehetősége nincs, a bírság kiszabása kötelező. A másik gyakran előforduló gond a berendezés napi ellenőrzésének elmulasztása. Ezt általában a készüléket felügyelő személynek kell végrehajtania és ennek tényét a karbantartási naplóban kell rögzíteni. A hatóság képviselői számára ez a hiányosság egyértelmű, főleg ha az ellenőrzés több napra visszamenőlegesen nem történt meg. A felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személy rendelkezik az OTSZ ában foglalt 1 és a 252. (3) bekezdésében 2 szükséges ismeretekkel, ha az oktatás kiterjed: a tűzjelző központ, a távkezelő távkijelző egység tűzés hibaátjelző egység kezelésére, a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások kezelésére (pl. nyugtázás, hangjelzők kikapcsolása, jelzéstörlés), a tűz esetén szükséges teendőkre, a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire vonatkozó előírások és szabályok ismertetésére. A tűzjelző berendezés kezeléséről, az üzemeltetői ellenőrzésről ismeretekkel rendelkező szakember végezhet dokumentált oktatást. A gyakorlatban ez a berendezést kivitelező cég képviselője (beüzemelést végző szakember). A berendezésben történő bármilyen változás esetén a változást kivitelező képviselője tartja meg az oktatást. A tűzjelző berendezés időszakos felülvizsgálatát, karbantartását csak arra jogosult személy végezheti, akinek a következő feltételeknek kell eleget tennie: érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, a tevékenységek szakszerű ellátásához szükséges termékspecifikus ismeretekkel, szoftverrel vezérelt központok konfiguráláshoz programozói ismeretekkel rendelkezik, melyek a gyártó (a gyártó képviselője vagy forgalmazó) által szervezett elméleti és gyakorlati képzés keretében elsajátított, robbanásveszélyes terekben alkalmazott érzékelők és rendszerelemek felülvizsgálatához, karbantartásához és javításához sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezés kezelő vagy robbanásbiztos berendezéskezelő szakképesítéssel rendelkezik, beépített radioaktív sugárforrással (izotóp) működő füstérzékelők karbantartására, szükség szerinti cseréjére (fel- és leszerelés) sugárveszélyes tevékenység ellátására szakképzett személy jogosult, különleges létesítmények esetén pl. erőművek, atomerőmű, élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszergyártás stb. a helyszíni munkavégzéshez további, az üzemeltető által előírt követelmények teljesítése szükséges, az építmény építészeti jellemzői alapján különleges feltételek teljesítéséhez további szakképesítésekkel is rendelkezik. 1 Az üzemeltetést felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen eszközölt bármely változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. 2 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. 3

4 A műszaki irányelv tartalmazza továbbá, hogy a karbantartáshoz milyen eszközök szükségesek, például szoftverrel (projektspecifikus szoftver) vezérelt intelligens tűzjelző (oltásvezérlő) központok felülvizsgálatához és karbantartásához hordozható számítógép szükséges a gyártó által megadott minimális rendszerkövetelményekkel. A létesítés során konfigurált, összetett tűzvédelmi funkciók biztonságos mű köd(tet)ése érdekében a gyártó a hozzáférést a program egyes moduljaihoz hardverkulcs és/vagy külső programozó eszköz használata mellett biztosítja. Az irányelv külön megfogalmazza, hogy az eltérő típusú tűzjelző berendezésekhez az általános felszereléseken túl milyen speciális eszközök szükségesek. A végrehajtott karbantartást dokumentálni szükséges 3, ennek lehetőségei az alábbiak: Üzemeltetési napló: a berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételekről, javaslatokról az intézkedésre jogosultat az üzemeltetési naplóban is lehet értesíteni. Karbantartási jegyzőkönyv: tartalmára az üzemeltetési napló karbantartóra vonatkozó része az irányadó. A karbantartási jegyzőkönyv kitöltése nem kötelező, és a tűzvédelmi üzemeltetési naplót nem helyettesíti. Javítási jegyzőkönyv: tartalmazza a munka rövid leírását, anyagfelhasználást, a munkát végző(k) nevét, szakvizsga-bizonyítványuk számát és aláírását, a munkavégzés idejét és a munkát igazoló aláírását. Oktatási jegyzőkönyv: az oktatást végző neve, az oktatott személyek neve, illetve személyi azonosítója, az oktatás tárgya, az oktatáson részt vettek aláírása, illetve a jegyzőkönyv keltének dátuma. Tűz- és hibaátjelzés Az irányelvben a tűz- és hibaátjelző rendszerek üzemeltetői ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának és javításának feltételei is megtalálhatók. Nyilván itt is különbséget kell tenni a személyi feltételek, valamint a tárgyi feltételek szerint. Előbbi feltétel a rendszer részletes karbantartási utasítása, illetve a karbantartáshoz szükséges ismeretek, továbbá ha az átjelzés szolgáltatásként kerül megvalósításra, akkor szükséges a szolgáltató karbantartásra, felülvizsgálatra és javításra vonatkozó engedélye is. 3 Optimum előfizetőink igénybe vehetik a tűzvédelmi üzemeltetési naplót szerkeszthető formátumban a weboldalon. A tárgyi feltételek pedig a feszültségmérésre képes eszköz, a számítástechnikai eszköz, ami a berendezés lekérdezésére alkalmas, illetve az ehhez szükséges gyártói beállító szoftver. Kézi szerszámok, kábelek, forraszanyagok, továbbá a mobil átviteli utak elemzését szolgáló frekvencia analizátor. Az irányelvben az eddigieknek megfelelően szintén megtalálhatók az üzemeltetői ellenőrzési feladatok: az üzemeltető egyrészt ellenőrzi a tűzjelző központot vagy annak távkezelő egységét, hogy az átjelzésre szolgáló kimenetek normál üzemben működnek (nincs pl. hibajelzés bármely relé-panel vonatkozásában); másrészt ellenőrzi a tűz- és hibaátjelző berendezés külső kijelzőit és hangjelzőit, hogy azon látható-e bármilyen hibajelzés. A tűz- és hibaátjelző központok karbantartási lépéseit az irányelv külön taglalja, ilyenek például a berendezés karbantartási állapotba helyezése, szemrevételezéses kábel- és működési vizsgálat, forrasztási pontok, kontaktusok ellenőrzése, tápellátás és akkumulátor ellenőrzés stb. Beépített tűzoltó berendezések A beépített tűzoltó berendezések kevésbé elterjedtek, mint a tűzjelzők, nyilván ahová már szükséges őket telepíteni, ott a tűzeset elleni védekezés jelentős hangsúlyt kap a mindennapok során is. Nemcsak a beépített tűzjelző berendezéseknél, hanem az oltóberendezések karbantartása, tesztelése során is szükséges a helyileg illetékes tűzoltóság figyelmét felhívni a tevékenységre. Ez a tűzjelző berendezéseknél elsősorban azért fontos, hogy az esetleges riasztások amennyiben van tűzátjelzés a tűzoltóság műveletirányítására ne okozzanak téves riasztást. A tűzoltó berendezéseknél pedig azért célszerű a bejelentés, mert a tesztelések, karbantartások idejére az érintett területeken megszűnik a tűzoltó berendezés nyújtotta védelem. Amennyiben az oltórendszer a rendes karbantartás keretein belül nem javítható, vagy bármilyen okból nem helyezhető újra üzembe, a hatóság rendelkezhet helyettesítő, kiegészítő védelemi intézkedések bevezetéséről. Víz alapú oltóberendezések karbantartása Ezen rendszerek karbantartása során az irányelv rendkívül részletesen tartalmazza, hogy az egyes elemek vizsgálata hogyan és mi módon hajtható végre. 4

5 Az egyes épületekben, létesítményekben megváltozhatnak a kockázati tényezők a különböző átalakítások, rendeltetések változásával. A karbantartás során az arra jogosult személynek kiemelt figyelmet kell arra fordítania, hogy a létesítmény védelmi szintje megmaradjon. Amennyiben a karbantartást végző személy a megváltozott tényezők hatására azt tapasztalja, hogy a létesítmény egészének vagy részének rendeltetése úgy változott, hogy annak jellemző tűzvédelmi tulajdonságai is változtak, azt a jogosult személy a létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője felé késedelem nélkül írásban jelzi. A kockázati tényezők feltárását és a szükséges intézkedések meghatározását az üzemeltető a normál felülvizsgálati, karbantartási periódustól függetlenül, soron kívül elvégzi, amely során az alábbiak vizsgálata történik: a létesítmény(rész) rendeltetése változott (pl. gyártócsarnokból raktár lett), folyamat, technológia vagy a felhasznált anyag változott, építészeti kialakítás változott (pl. álmennyezet vagy válaszfal került beépítésre), a fűtés eltávolításra került olyan területeken, ahol a csővezetékben fagyás veszélye áll fenn. Az irányelv rendszerelemekre lebontva tartalmazza, hogy a felülvizsgálat milyen részegységekre terjedjen ki. A vizsgálatok típusai szerint megkülönböztet: felülvizsgálat alá eső alkatrészeket, működésvizsgálat alá eső alkatrészeket, karbantartás alá eső alkatrészeket, nem javítható alkatrészeket. Az irányelv a továbbiakban azt részletezi, hogy az egyes rendszerelemeken milyen karbantartási munkákat kell végrehajtani, például: Vízcsatlakozás: manométer ellenőrzése, vízvezeték nyomásának ellenőrzése, kőfogó tisztítása, számottevő szennyeződés esetén a karbantartási jegyzőkönyvbe történő bejegyzés, visszacsapó szelepek és elzáró szelepek ellenőrzése, elzáró szerelvényeken levő reteszek és biztosítások ellenőrzése. A beépített tűzoltó berendezések felülvizsgálati, karbantartási kérdései között megtalálható a vízköddel oltó berendezés karbantartása is. Gázzal oltó berendezések karbantartása A gázzal oltó rendszerek elsősorban olyan helyeken találhatók meg, ahol a vízzel való oltás másodlagos kártétele meghaladja az elsődleges kár mértékét, illetve olyan veszélyeket hord magában, melyek kizárják alkalmazását. Tipikus példák erre a servertermek vagy a rendkívüli nagy tisztaságot követelő elektrotechnikai gyártóhelyiségek, laboratóriumok stb. A gázzal oltó berendezés felülvizsgálatának, karbantartásának lépései sokban hasonlítanak a vízzel oltó berendezésekre, azonban itt a palackokkal kapcsolatban több kötelezettsége is van a felülvizsgálatot végzőnek. Ilyenek például: a palack(ok) nyomás vagy súlymérőinek ellenőrzése, a palack(ok) rögzítésének ellenőrzése, az oltógáz / tartalékmennyiség rendelkezésre állásának ellenőrzése, palackok, szelepek, kioldó szerelvények, összekötő tömlők, váltószelepek, visszacsapó szelepek és pneumatikus ellenőrzése, a túlnyomás-leeresztő szerkezet működésének ellenőrzése, túlnyomás-leeresztő szerkezet szabad keresztmetszetének ellenőrzése. Szakmai körökben sok kérdést vetett fel a konyhai oltóberendezések felülvizsgálata. A konyhai oltóberendezések karbantartását sem nemzeti, sem európai szabvány nem tárgyalja, ezek hiányában a jogosult személy az NFPA 17 és NFPA 17A szabványokat figyelembe vevő gyártói utasítások alapján végzi a felülvizsgálatot, karbantartást. Amennyiben alkatrészt kell cserélni, a rendszer megfelelő működése érdekében kizárólag a gyártó által jóváhagyott típus beépíthető. A konyhai oltó rendszerek tartályainak, palackjainak időszakos nyomáspróba intervallumát a nyomástartó edényekre vonatkozó jogszabályok adják meg, ami jelenleg 10 évenként esedékes. A nyomáspróba éve a tartály, palack nyakán, szoknyarészén beütve, nem eltávolítható módon található. A konyhai oltóberendezésekhez hasonlók az aeroszolos oltóberendezések felülvizsgálatai is. 5

6 Az aeroszolos oltóberendezések karbantartási szabályait, eljárásait az ISO nemzetközi szabvány, a CEN TR és a CEN/TR előszabványok, illetve a gyártó által meghatározott karbantartásra vonatkozó utasítások tartalmazzák, amelyek alapján lehet a rendszer felülvizsgálatát és karbantartását elvégezni. Az aeroszolos rendszerek működőképességét károsan befolyásoló körülményeket a jogosult személy késedelem nélkül számolja fel. Ilyenek például az oltógenerátorok kivezető nyílásának eltorlaszolása; nyílászárók nyitott állapota; a szellőzés működése oltás közben; az érzékelők lefedése; a nem a tervezéskor meghatározott anyagok tárolása az adott területen. Az aeroszolos rendszerek működésképtelenségét megalapozó körülményeket a jogosult személy késedelem nélkül számolja fel. Ilyenek például az oltóközpont áramellátásának hiánya; az oltásvezérlő központon hibajelzések megjelenése; a rendszer leválasztó kézi nyomógomb aktivált állapotban van; az elektromos vezeték szakadása a rendszer bármely pontján; az érzékelők hiánya (eltávolítás stb.). Ezeknél a berendezéseknél az irányelv részletesen leírja, hogy a heti, illetve havi ellenőrzéseknek mire kell kiterjedniük, milyen feladatokat kell végrehajtani. Szellőzőrendszerek tisztítása Az új OTSZ-ben hiánypótló jellegű volt a szellőzőrendszerek felülvizsgálatának előírása, illetve ezek tisztítása. Az ilyen rendszerekben a működés során jelentős mennyiségű por, illetve a szellőztetett helyiségekben folytatott tevékenységnek megfelelő szennyeződés rakódik le (pl.: konyhai zsiradék). A konyhákból kiszellőző levegő a más helyiségekből származó porral keveredve ragacsos anyaggá áll össze, amelynek gyulladási hőmérséklete viszonylag alacsony. Az anyag meggyulladásakor első körben még nem alakul ki a kürtőhatás, ellenben ha az anyag gyulladási hőmérsékletét elérte, akkor a frisslevegő-utánpótlás függvényében fog égni vagy be-be lobbanni. Amikor már a kürtőhatás kialakul a tűzterjedés felgyorsul és olyan hőtermelés lép fel, ami átégetheti a kürtő falát és könnyen eredményezhet lakástüzet. A szellőzőrendszerek tisztítása akkor felel meg az OTSZ előírásainak, ha az alábbi szempontok teljesülnek: a tisztítással a szennyező anyagok maradéktalanul eltávolíthatók, az alkalmazott technológia nem károsíthatja a szellőző rendszer elemeinek fizikai állagát, fémből készült szellőző idomokon lévő védő bevonatokat, poros szennyeződés tisztítási technológiája nem növeli a szellőzőben egyébként is meglévő veszélyes hulladék mennyiségét. Az irányelv nem pusztán a követelményeket támasztja a tisztítást végzők felé, hanem konkrét műszaki megoldásokra, tisztításra alkalmas eszközöket is felsorol és megnevez, amelyek e tevékenységhez megfelelőek. Ilyenek például: A szellőző teljes hosszának feltárását biztosító infravagy látható LED-es fényforrással ellátott függőleges és vízszintes irányú vizsgálatra alkalmas külső képmegjelenítésű videokamerás diagnosztikai rendszer. A rendszer alkalmas adathordozón történő videokép-rögzítésre. Több 90 -os könyökön való áthaladásra is képes tolórudas csővizsgáló kamera minimum 15 fm hatótávolsággal, infra- vagy látható LED-es fényforrással ellátva. Külső képmegjelenítésű egységgel, amely alkalmas videojel-rögzítésre adathordozón. Távirányítású inspekciós robot, amely 90 -os szögben is képes elfordulni. Külső képmegjelenítésű egységgel, amely alkalmas videojel-rögzítésre adathordozón. Legalább 4500 m3/h kapacitású mobil, szennyezett levegő elszívására alkalmas ventilátor olyan járókerék-kialakítással, amely kizárja az elszívott szennyező anyag letapadását és ezzel az elszívási kapacitás csökkenését. A tisztított szellőző szakaszon legalább 10 m/s légsebesség érhető el. Szellőzőre való csatlakozáshoz szükséges kiegészítő egységek. A szellőzőből elszívott és környezetbe kifújt levegő szűrésére alkalmas minimum EU 5-ös minősítésű szűrőegység. Tisztító kábel, tömlő, tisztító egység meghajtó gép. Minimum 600 fordulat/perc, állítható fordulatszám és forgásirányváltással. Négyzet alakú szellőző tisztításához is alkalmas alternáló mozgással. Tisztító kábel, tömlő, tisztító egység legalább 30 fm hatótávolsággal. Ezen egységek külső borítása biztosítja a munkavégző biztonságát és megakadályozza a tisztító eszköz és szellőző falazata közötti villamos ív kialakulását. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülékek azok az eszközök, amelyek a mindennapok tűzvédelméhez szorosan kapcsolódnak. Az 6

7 irányelv csoportosítja a készülékeket aszerint, hogy azok hordozhatók vagy mozgathatók. Ezen belül választja szét oltóanyagok szerinti csoportokra, valamint az oltóanyag néveleges töltetmennyiségére. Műszaki követelmény alá nem tartoznak a nagyméretű 150 kg pornál/ vízalapú oltóanyagnál vagy 50 kg szén-dioxidnál nagyobb névleges töltetmennyiségű tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülékek ellenőrzésének, karbantartásának 4 típusát különbözteti meg: üzemeltetői ellenőrzés (negyedéves), alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás. Üzemeltetői ellenőrzés (negyedéves ellenőrzés) A készenlétben tartó vagy az általa írásban megbízott jogi személy végezheti a tűzoltó készülék készenlétben tartási helyén. A részletes üzemeltetői ellenőrzési feladatot az 54/2011. (XII. 5.) BM rendelet 264. (1) bekezdése tartalmazza. Alapkarbantartás Ciklusideje maximum 1 év. A műveleteket az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 10. melléklete tartalmazza. A személyi feltételeit tekintve a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végzi. Kivételt képeznek a műszaki követelmény alá nem tartozó (nagyméretű) tűzoltó készülékek, mobil tűzoltó rendszerek, amelyeknél az alapkarbantartást kizárólag a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet végezheti. A karbantartó személy érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. Az alapkarbantartást végző karbantartó szervezeten kívül a felülvizsgáló is rendelkezik: a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú, 1,6 pontossági osztályú, kalibrált nyomásmérő manométerrel (a különböző típusokhoz illeszkedő csatlakozóval); kalibrált, a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású mérleggel. Amennyiben a mérleg szállítása, használata közben feltételezhető, hogy sérülés érte, akkor soron kívüli kalibrálás után lehet ismételten használatba venni; a karbantartott készülékekre vonatkozó gyártói karbantartási utasítással; egyedi pecsétbélyeg-azonosítással ellátott plombafogóval. Középkarbantartás A tűzoltó készülék gyártási dátumától számított 5. és 15. évben történik. Fontos, hogy a középkarbantartás esetén a készülék gyártási dátumát kell figyelembe venni. Teljes körű karbantartás A tűzoltó készülék gyártási dátumától számított 10., az OTSZ 265. (2) bekezdése szerinti tűzvédelmi szakértői hosszabbítás esetén a 20. és a 25. évben történik. A szén-dioxid tűzoltó készülékek esetében a teljes körű karbantartás végrehajtásának speciális szabályai vannak. A május 1. előtt gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek esetében a 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet értelmében a 10 éves ciklusidejű teljes körű karbantartáson túl 5 évente nyomáspróba-kötelezettség van. A május 1. után gyártott, CE jellel rendelkező tűzoltó készülékek esetében akkor kell 10 évnél sűrűbb ciklusidővel nyomáspróbázni, ha a gyártó ezt kifejezetten előírja [2/2016. (I. 05.) NGM rendelet]. A 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet alá eső gázzal oltók esetében a karbantartásokat csak a rendelet előírásai szerinti képesítési igazolással rendelkező személy végezheti, a rendeletben meghatározott zártrendszerű töltőberendezéssel. A 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet alá eső gázzal oltók esetében a selejtezést csak a rendelet előírásai szerinti képesítési igazolással rendelkező személy végezheti, a rendeletben meghatározott zártrendszerű töltőberendezéssel. Szén-dioxiddal oltók selejtezését olyan személy végezheti, aki tisztában van a nagy nyomás és a fagyási sérülés okozta veszélyekkel. Talajszint alatti vagy nehezen szellőztethető helyiségben a selejtezés nem végezhető. A személyi feltétele természetesen a tűzvédelmi szakvizsga, a tárgyi feltételek pedig a jogszabályban meghatározott műhely és a hozzá tartozó szakfelszerelés. Speciális esetek Amennyiben a tűzoltó készülék tartályát a rajta található sérülések mértéke miatt újrafestik olyan mértékben, hogy a korábbi karbantartást igazoló címkéket el kell távolítani, akkor a gyártási évtől számított 0 5 év közötti készülékek az alapkarbantartás, az 5 10 év 7

8 közötti készülékek a középkarbantartás, a 10 év feletti készülékek a teljes körű karbantartás elvégzése után kerülhetnek ismét forgalomba. A tűzoltó készülékek selejtezése, ártalmatlanítása a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával végezhető el. Porral oltók selejtezését olyan személy végezheti, aki tisztában van a készülékben uralkodó nyomás és az esetlegesen kiáramló por veszélyeivel. Az ártalmatlanítás, selejtezés folyamata: a készülék biztonságos nyomásmentesítése, az oltóanyag kivétele (porral oltó esetében zártrendszerű portöltő gép, a 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet alá eső gázzal oltók esetében képesítési igazolás és zártrendszerű lefejtőgép), tartály, hajtóanyagpalack, tömlő, szeleptest és a szelep alkatrészeinek további használatra alkalmatlanná tétele roncsolással, kifúrással, deformálással). A felülvizsgálatokról szóló műszaki irányelv mellékletében megtalálható a felülvizsgálatokkal kapcsolatos minden mintadokumentum, amelyet az irányelvet alkotók úgy alkottak meg, hogy azok maradéktalanul eleget tegyenek a jogszabályi követelményeknek. Nyilván saját dokumentumokat is lehet használni, hiszen a gyakorlatban már jól bevált, kitöltött táblázatokat, nyilvántartásokat nem kell átírni, valamint többször találkoztam olyan nyilvántartással, amelyben az adott gazdasági szervezet saját jogszabályba nem ütköző egyedi követelményeit, azonosítóit is elhelyezte az előírt tartalom mellett. Aktuális Az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv részletszabályai Az alábbiakban a TvMI 11: Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című tűzvédelmi műszaki irányelv részletszabályaival foglalkozunk bővebben. Az irányelv megmagyaráz néhány, az alkalmazásához szükséges fogalmat: EXAP szabvány Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI) Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (ATB) Könnyűszerkezet (szerelt szerkezet) Európai műszaki engedély (ETA: European Tech nical Approval) Útmutató az európai műszaki engedélyhez (ETAG: European Technical Approval Guideline). Építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya Az irányelv is kiemeli, hogy az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek igazolása a Tűzvédelmi törvény alapján kell, hogy történjen, és a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesítheti az építési termékek, építményszerkezetek megfelelőségét igazoló dokumentumokat. Az irányelv kimondja azt a megközelítést is, amely eddig is így került alkalmazásra a gyakorlatban, miszerint a tűzállósági határértéket növelő tulajdonságú bevonat nem befolyásolja az építményszerkezet eredeti, OTSZ szerinti tűzvédelmi osztályát. Pillérek, gerendák Az irányelv útmutatást ad a falazóelemekből, betonból, vasbetonból, szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbetonból, acélból, fából, ragasztott fából készülő pillérek és gerendák tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. Falak Az irányelv útmutatást ad a falazóelemekből, betonból, vasbetonból, szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbetonból, hőszigetelt vasbeton szendvicspanel, éghető anyagú bentmaradó zsalus beton és vasbetonból, acélból, fából, gyári készítésű szendvicspanelből, illetve vályogból készülő falszerkezetek tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. Födémek Az irányelv útmutatást ad a vasbetonból, a szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbetonból, az éghető anyagú bent maradó zsalus vasbetonból, a gerendás-béléstestes vasbetonból, az acélból, fából készülő födémszerkezetek tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. Lépcsők Az irányelv útmutatást ad a betonból, vasbetonból, az acélból, fából, illetve vegyes anyagból készülő lépcsők tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. További szerkezetek Az irányelv útmutatást ad az álpadlók, a függesztett álmennyezetek, a feszített álmennyezetek, a rezgéscsil 8

9 lapító szerkezetek, a tűzgátló üvegezéssel ellátott szerkezetek, a nem tűzgátló üvegezéssel ellátott szerkezetek, a függönyfalak, a tűzgátló ajtók, a tetőablakok, a többrétegű, sík, fényáteresztő polikarbonát (PC) lemezek felhasználásával készített transzparens térelhatároló szerkezetek, a fényáteresztő egyhéjú bordás lemezzel kialakított felhasználásával készített transzparens térelhatároló szerkezetek, az átszellőztetett homlokzatburkolatok, a vakolt hőszigetelő rendszerek, a belső fal- és mennyezetburkolatok, a hőre duzzadó vagy habosodó (intumeszcens) termékeket tartalmazó építményszerkezetek, a kémény béléscsövek, a menynyezetre szerelt, 120 C-nál kisebb hőmérsékletű vízzel táplált sugárzópanelek, a lámpatestek, a fénybevezető csatornák, a hő- és füstelvezetők és a hőhídmegsza kítók tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. Építményszerkezetek tűzállósági teljesítménye A fejezet szerkezeti elemenként részletezi a tűzállósági teljesítmények meghatározására alkalmas tervezési és vizsgálati módszereket az alábbi esetekben: Acélszerkezetek Együttdolgozó, acél-vasbeton szerkezetek Fa- és favázas szerkezetek Falazóelemekből (égetett agyag, beton, pórusbeton, egyéb könnyűbeton) épített szerkezetek Alumínium szerkezeti elemek Egyéb összetett tartószerkezetek Szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbeton szerkezetek Dermesztett beton (szövetszerkezetes) szerkezetek Szerelt acélvázas falak, födémek és mennyezetek Gyári készítésű szendvicspanelekből épített falak, tetőfödémek és mennyezetek; Réteges, önhordó acél kazettás falszerkezetek Előregyártott, vasalt pórusbeton födémek Acél trapézlemez alapszerkezetű, hőszigeteléssel és vízszigeteléssel ellátott tetőfödémek További építményszerkezetek Álpadlók (emelt padlók) Függesztett álmennyezetek Rezgéscsillapító szerkezetek Fénybevezető csatornák Hőhídmegszakítók Függönyfalak Tűzállósági vizsgálati módszerek Az irányelv értelmében a teljesítményjellemzők értékeinek értékelésénél kellő körültekintéssel kell eljárni, mivel az eredmények alkalmazása, a különböző szerkezetek tűzzel szembeni ellenállását jellemző tűzállósági paraméterek felhasználása függ attól, hogy egy korábbi szabvány szerinti módszerrel lett meghatározva vagy a jelenleg érvényben lévő módszerek szerint. Az irányelv is hangsúlyozza, hogy a létesítés során a felhasználható vizsgálati eredmények hiteles forrása kizárólag akkreditált laboratórium lehet. Az ilyen szervezetek által kiadott vizsgálati és osztályozási jegyzőkönyvek figyelembevételével kell készíteni terveket, kiadni hatósági döntéseket, szakértői elemzéseket és véleményeket, valamint az építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményigazolását. Tűzhatás kitéti görbéi Az irányelv kimondja, hogy a vizsgálattal megállapított teljesítményadatokat befolyásolják az alkalmazott kitéti hatások, ezért megkülönböztetésük és jelzésük alapvető fontosságú, ahogy a tűzállósági teljesítmények számítással történő meghatározása esetén is. Tűzvédelmi követelmények megállapítása egyes összetett szerkezetek esetén Az irányelv értelmében a tartószerkezetek tűzvédelmi követelményeinek megállapításához figyelembe kell venni az egyes tartószerkezeti elemeknek az építményen belül betöltött szerepét és a teherátadás rendjét. A tűzvédelmi tervező által meghatározott tartószerkezeti követelményrendszer akkor elégíti ki az OTSZ követelményeit, ha az egymással tartószerkezeti szempontból összefüggő szerkezeti elemek, keretszerkezetek esetén a tetőfödém tartószerkezetének előírásai a teherhordó pillérek és merevítések követelményeivel megegyeznek; a csarnokok tetőfödém tartószerkezete esetén a főtartók oldalirányú stabilitását biztosító elemek és a tetőfödém tartószerkezetének tűzvédelmi követelményei megegyeznek; egy főtartó oldalirányú stabilitását biztosíthatja a tetősíki merevítés, az épület hosszában végigfutó hosszanti dúc vagy szelemen, illetve a főtartó alsó síkját oldalirányban biztosító ferde lekötés; a tetőfödém térelhatároló szerkezet (60 kg/m 2 felülettömeg alatt) követelményei a szelemenek mellett a szelemenek oldalirányú megtámasztásához esetlegesen szükséges tetőfödémelemek követelményeivel is megegyeznek. 9

10 Meglévő építményszerkezetek táblázatos tervezési értékei Fontos szabály, hogy új szerkezetek létesítéséhez nem alkalmazhatóak a táblázatok adatai. Meglévő építmény tartószerkezeteit, azok megerősítését, az azokra terhelő szerkezeteket ellenőrizni lehetséges az építés idején hatályos előírások, az időközben végzett átalakítások idején érvényes szabványok, előírások és az építmény fennállása alatt érvényben volt szabványok, előírások alapján. A megadott tűzállósági határértékeket figyelembe kell venni a meglévő szerkezetekre, illetve azok átalakítása során, amennyiben azok teljesítik az alkalmazási feltételeket. A megadott tűzállósági határértékek károsodás nél küli szerkezetekre vonatkoznak, amennyiben egy szerkezet károsodott, akkor tartószerkezeti szakvélemény alapján a tartószerkezet tervező és a tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő együtt határozza meg, a károsodások szilárdságot és tűzeseti viselkedést befolyásoló hatásainak figyelembevételével. Meglévő vakolatok a tűzállóság növelésére nem vehetők figyelembe, a tűzvédő bevonatok kivételével. Korábbi szabályozás köszön vissza az egyes, korábban nem tárgyalt födémszerkezetek tűzállósági határértékeinek felsorolását tartalmazó táblázatban. Így többek között támpontot kapunk pl. tömör kisméretű tégla dongaboltozat, acélgerendák közötti poroszsüveg téglaboltozatos födém, acélgerendák közötti monolit vasbeton födém, FERT rendszerű kerámiabetétes előregyártott födém, E gerendás, beton és vázkerámia béléstestes, előregyártott födémek, stb. szerkezetek tűzállósági határértékének meghatározásához. Alacsony energiaigényű épületek tűzvédelmi szempontból megfelelő kialakítása Tűzvédelmi szempontból az alacsony energiaigényű épületek szerkezetei a hagyományos épületektől néhány pontban eltérhetnek: a vázszerkezet készülhet éghető anyagból is (pl. fa vagy faanyagú termékek), épületek határoló felületein alkalmazott ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében cm vastagságú hőszigetelés alkalmazása szükséges; magastetők esetén a szarufák fölötti éghető anyagú hőszigetelések alkalmazása, természetközeli hőszigetelések használata (újrahasznosított papír, len, kender, gyapot, szalma vagy nádpalló) esetén vastagságuk cm is lehet, a homlokzati ablakok nem a falsíkban, hanem a hőszigetelés vonalában vannak, hőhídmegszakítók alkalmazása az erkélyek, loggiák, acélgerendák, vagy az erkélyek helyett az épülettől független szerkezetű. Építményszerkezetek tűzállósági határértékének biztosítása járulékos tűzvédelmi megoldásokkal (tűzvédelmi bevonatokkal és burkolatokkal) Járulékos tűzvédelem szükségessége abban az esetben merül fel, amikor a tartószerkezet önmagában nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott tűzállósági követelményeket. Az irányelv alapvetően három tűzvédelmi megoldást ismer: tűzgátló festék (teherhordó acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre); tűzvédő habarcs (teherhordó fa- és acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, hőszigetelt acél profillemez szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre, szénszálas megerősítésű szerkezetekre); tűzvédő burkolat (teherhordó fa- és acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, hőszigetelt acél profillemez szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre, szénszálas megerősítésű szerkezetekre, a szerkezeti állékonyság biztosításában részt vevő hő- és füstelvezető berendezés légcsatornáinak kialakítására). A tűzvédő rendszer szükséges védelmi vastagsága függ: kívánt tűzállósági teljesítménytől, profiltényezőtől, kritikus hőmérséklettől, tervezési hőmérséklettől. Ezen paraméterek ismeretében a vastagsági táblázatból kikereshető a szükséges védelmi vastagság. Az egy adott tűzállósági határértékhez egy adott rétegvastagság megközelítésű módszerek nem alkalmazhatóak, kizárólag a profiltényezőhöz + tervezési hőmérséklethez + tűzállósági időtartamhoz kötött megoldások választhatóak. Továbbiakban az irányelv részletes útmutatást ad a festéssel, habarcsolással, burkolattal történő műszaki kialakítás megfelelő megoldására. 10

11 Igazgatási szolgáltatási díjak változása október 14-től augusztus 30-án megjelent a 35/2016. (VIII. 30.) BM rendelet, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosításáról. A módosítások október 14-én lépnek hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítások főbb elemeit. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatási díj mértékei nem változtak az alábbi esetekben: 1. Tevékenység Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemépítéshez Hivatkozás Kat. 25. (1); Szolgáltatási díj összege 1.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem R. 10. (1) Ft 1.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Ft 2. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építéséhez Kat. 25. (1); R. 10. (1) 3. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység végzéséhez Kat. 25. (1); Ft 3.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Kat. 28. (1)-(2); Ft 3.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem R. 10. (1) Ft 3.3 küszöbérték alatti üzem 8. Belső védelmi terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata 10. Veszélyes tevékenység azonosítása Kat. 40. (1)-(3); Kat. 27. (3) b); Kat. 27. (4) R. 35. (1) Kat. 38. ; R. 20. (3) Kat. 40. (1), R. 7. ; R. 33. (1) Ft Ft Ft Megváltoztak az alábbi esetek: 4. Tevékenység Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem Kat. 27. (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti jelentős változtatásához Hivatkozás Kat. 27. (3) b), c), d); Kat. 27. (4) Szolgáltatási díj összege Ft 4.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Ft 4.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Ft 11

12 Tevékenység Hivatkozás Szolgáltatási díj összege 4.3 küszöbérték alatti üzem Ft 6. Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 27. (3) a); 7. Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 28. (4); R. 11. (3) 9. Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 27. (3) a); Kat. 41. d); R Ft Ft Hatályukat vesztik az alábbi esetek: Tevékenység Hivatkozás Szolgáltatási díj összege 5. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folytatásához Kat. 27. (3) a); Kat. 27. (4) Ft Szabványhírek augusztusban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg. Új szabványok MSZ EN 81-73:2016 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 73. rész: Felvonók viselkedése tűz esetén az MSZ EN 81-73:2005 helyett, amely azonban ig még érvényes MSZ EN ISO :2016 Textíliák. Bizonyos égésgátló anyagok meghatározása. 1. rész: Brómozott égésgátló anyagok (ISO :2016) MSZ EN ISO :2016 Textíliák. Bizonyos égésgátló anyagok meghatározása. 2. rész: Foszfortartalmú égésgátló anyagok (ISO :2016) MSZ EN ISO :2016 Égéstermék-elvezető berendezések. Tartozékok. 7. rész: Esővédő sapkák. Követelmények és vizsgálati módszerek Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, kilencedik szám, szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft.