A Homokhátság és a tanyák a. Bács-Kiskun területfejlesztési koncepcióban

Átírás

1 A Homokhátság és a tanyák a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepcióban Dr. Kecskés László vezető-főtanácsos Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési Iroda

2 Európa 2020 Nemzeti Fejlesztés 2020 Bács-Kiskun 2020 helyzetelemzés Bács-Kiskun 2020 koncepció Bács-Kiskun 2020 programozás

3 Országos és megyei tervezési folyamatok áttekintése OTK Megyei területfejlesztési koncepciók Megyei programozás EU s források tervezése Jún. Nov. Ápr. Jún.

4 A területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon től Közigazgatási intézmények Országgyűlés Kormány Minisztériumok Megyei Kormányhivatal Települési önkormányzatok NUTS I. NUTS II. NUTS III. NUTS IV. NUTS V. Partnerségi intézmények Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Térségi Fejlesztési Tanácsok Megyei önkormányzatok Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Területfejlesztési Önkormányzati Társulások

5 Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata évi CLXXXIX. Törvény (önkormányzatok) 2. A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje 3. Központi területfejlesztési tervezési szakmai koordináció / támogatás / ellenőrzés évi CXCVIII. Törvény (területfejlesztés és rendezés) Eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése

6 GDP/fő* *index: EU-27=100 EU-átlag <75 % -a % > 90% Régiók 3 csoportja Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Az EU összes régiója számára igazságos rendszer (jogosultságok szimulálása) 6

7 Az EU kohéziós politikájának célterületei Képzés KKV-k támogatása Energiahatékonyság Kutatás és innováció Közlekedés/szállítás Megújuló energiaforrások Régiók közötti együttműködés 7

8 A vidékfejlesztés új rendszere Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg Partnerségi Szerződés nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA) Prioritások Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Vidékfejlesztési Program(ok) Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken

9 Európa 2020 és a vidékfejlesztési politika: egyértelműen közös alapok! Intelligens fejlődés: Az innováció, készségek, zöld technológiák és a kutatások támogatása Társadalmi innovációt ösztönző intézkedések hozása Vidékfejlesztés Inkluzív növekedés: Helyi erőforrások mozgósítása, vidéki gazdaságok diverzifikálása és helyi piacok és munkahelyek fejlesztése A mezőgazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan alternatív megélhetési lehetőségek bevezetése Fenntartható növekedés: Erőforrás hatékonyság és a közjavak előállításának növelése Kibocsátáscsökkentés, szénmegkötés növelése és bioenergia előállítás Fenntartható földhasználat biztosítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása

10

11 Statisztikai adatok elemzése Térségi és helyi fejlesztési dokumentumok vizsgálata Helyzetelemzés Teljesült és nem teljesült fejlesztési elképzelések számbavétele

12

13

14

15

16

17

18 A művelési ágak változásai Bács-Kiskun megyében 1990 és 2009 között (ha) Művelési ág Változás (e ha) Szántó- terület 406,30 377,00 374,60-31,70 Konyhakert 16,10 8,30 8,30-7,80 Gyümölcsös 10,05 9,90 10,80 0,75 Szőlő 38,77 29,30 22,60-16,17 Gyep 141,99 129,90 133,50-8,49 Mezőgazdasági terület összesen: 613,21 554,30 549,80-63,41 Erdő 153,39 169,60 169,10 15,71 Nádas 6,91 9,50 8,80 1,89 Halastó 1,35 1,40 1,50 0,15 Termőterület összesen: 774,86 730,00 729,20-45,66 Művelés alól kivett terület 81,01 126,60 130,80 49,79 Földterület összesen 855,87 856,60 860,00 4,13

19 Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben Kistérségnév Termelési körzet Mezőgazdasági népsűrűség Mezőgazdasági népsűrűség fő/km2 Társas vállalkozások aránya Regisztrációban a cégek aránya % Átlagos üzemméret (ha) Bajai Bácska alacsony 4,7 magas 5,9 33,7 Bácsalmási Bácska átlagos 6,4 alacsony 2,8 25,5 Kalocsai Kunszentmiklós i Dunavölgyisíkság Dunavölgyisíkság alacsony 5,4 magas 4,4 27,4 alacsony 5,5 alacsony 2,9 22,9 Kecskeméti Homokhátság átlagos 8,0 magas 5,3 16,2 Kiskőrösi Homokhátság magas 13,4 átlagos 3,4 9,1 Kiskunfélegyhá zai Homokhátság átlagos 6,2 átlagos 4,0 20,2 Kiskunhalasi Homokhátság átlagos 7,1 átlagos 3,2 18,4 Kiskunmajsai Homokhátság magas 9,8 alacsony 3,1 10,4 Jánoshalmai Homokhátság magas 8,5 átlagos 4,0 18,2

20 Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben Kistérségnév Termelési körzet Meghatározó művelési ágak Megyei részesedés alapján Termésterület alapján Megyei termésterületből való részesedés szerint A megyei termelésből 30 % feletti részesedésű növények Kalocsai Kunszentmiklósi Búza-napraforgókukorica Dunavölgyisíkság Kecskeméti Homokhátság szántó szántó-gyep szántó Búza-kukorica Bajai Bácska szántó-erdő komplex (szántógyümölcs-erdő) Kukorica-búza Bácsalmási Bácska szántó Kukorica-búza Kukorica-búzaárpa-napraforgó Dunavölgyisíkság szántó-gyep gyep Búza-kukorica Búza-napraforgó Kiskőrösi Homokhátság komplex szőlő-gyep Kiskunfélegyház ai Homokhátság szántó-gyep Tritikále-árpa Tritikále Tritikále-árpa szójabab, repce fűszerpaprika, szójabab, mustármag vöröshagyma, mustármag cseresznye/meggy, fóliás és üvegházi növények, sárgabarack, őszibarack, szilva szőlő, alma, spárga Kiskunhalasi Homokhátság szántó-erdő erdő Kukorica-búza mák komplex (gyümölcs-szőlőerdő-szántó) Kukoricatritikále Kukoricatritikále Kukoricanapraforgó Kiskunmajsai Homokhátság komplex Tritikálekukorica Jánoshalmai Homokhátság szántó-erdő Kukorica-búza Tritikále dohány

21 Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben Kistérségnév Termelési körzet Egyéb specialitások Állattenyésztés szerepe Állattenyésztés ágazatai Bajai Bácska spárga Meghatározó Komplex szerkezet Bácsalmási Bácska mák Kiegészítő jellegű Sertés Kalocsai Dunavölgyi-síkság burgonya, repce, mák, vöröshagyma Átlagos Baromfi-sertés Kunszentmiklósi Dunavölgyi-síkság burgonya, dohány, fűszerpaprika Átlagos Juh Kecskeméti Homokhátság körte, spárga Meghatározó Komplex szerkezet Kiskőrösi Homokhátság cseresznye/meggy, őszibarack, szilva, körte Meghatározó Juh Kiskunfélegyházai Homokhátság fóliás és üvegházi növények Átlagos Szarvasmarha Kiskunhalasi Homokhátság - Átlagos Juh Kiskunmajsai Homokhátság burgonya, fóliás és üvegházinövények Kiegészítő jellegű Baromfi Jánoshalmai Homokhátság - Kiegészítő jellegű Baromfi (sertés)

22

23 Bács-Kiskun 2020

24

25

26 NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai programok Talajvédelmi program Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és Szennyvíz program Üzemszabályozási program Tanyás helyreállítása térségek Települési Demográfiai földprogram, fiatal Környezetbiztonsági vízgazdálkodás gazda életpályamodell program fejlesztési Zöldterületi rendszer Árvízvédelmi program Szociális földprogram fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program Területi vízgazdálkodási program Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási program Ivóvíz program programja Hulladékgazdálkodási Levegőminőségvédelmi és zajterhelés csökkentési program Föld- és birtokrendezési program Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program Ökológiai gazdálkodás program Ártéri tájgazdálkodás program Gyepre alapozott és őshonos állattartási program Állattenyésztés-fejlesztési program Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Növényi fehérjeprogram Halászati program Vadgazdálkodási program Nemzeti lovasprogram Agrármarketing, bel- és külpiaci program Védett és érzékeny természeti Helyi, regionális területek gazdálkodási élelmiszer-feldolgozás programjai (MTÉT, Natura program 2000) Homokhátsági Kert-Magyarország Országos és kertészeti program nemzetközi élelmiszerfeldolgozás program program Ellenőrzött élelmiszerlánc program Tudatos fogyasztó és vásárló program Hungarikum program Egészséges közétkeztetési program Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program Falusi, tanyai vendéglátás program Kézműves program Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció program Vidéki kulturális és épített örökség program Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Nemzeti erdőprogram Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja Tisza-völgy komplex fejlesztési program Homokhátság program Ormánság program Cserehát program Zöld Duna Program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja

27 Határon átnyúló kapcsolatok és programok

28

29 Programozás

30 Régi - Új módszerek

31 A LEADER Helyi finanszírozás és menedzsment Hálózat és együttműködés Terület-alapú megközelítés Integrált megközelítés Helyi kezdeményezések Partnerség és helyi akciócsoport Innováció

32 Új eszközök a területi célok érvényesítésére ITI: Integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment) CLLD: Közösségvezérelt helyi fejlesztése (Community-led local development) Közös: Területi alapú Funkcionális, (sokszor) nem adminisztratív területi egységek integrált fejlesztésére Segíti a tematikus koncentrációból adódó nehézségek áthidalását Sajátos menedzsment Azonban teljesen eltérő céllal és szemlélettel

33 ITI Integrált területi beruházások Bármely régión belüli vagy régión átnyúló (illetve határmenti) funkcionális területi egységek integrált fejlesztésének lebonyolítására Egy vagy több OP kettő, vagy több prioritási tengelyének részvételével Menedzsment: egy vagy több közreműködő szervezetre lehet delegálni ERDF források legalább 5%-át ITI-n keresztül integrált városfejlesztés megvalósítására kell fordítani a városi hatóságok bevonásával a lebonyolításban (feladatok ledelegálásával) ITI lényege: különböző tematikájú tevékenységeket tartalmazó integrált csomagról való előzetes döntés több évre vonatkozóan

34 Példa ITI Regionális ERFA OP Nemzeti/ágazati ERFA OP Az ERFA források legalább 5 %-a ITI-k finanszírozására I T I Város 3 Város 1 Város 2 Város 3 Város 20 ESZA OP Kohéziós Alap + további források ESZA és Kohéziós Alapból

35 Community Led Local Development A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának hatékony és eredményes eszköze. A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan alulról felfelé irányuló megközelítésén alapszik.

36 Community-led Local Development A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD) szóló rendelettervezet ( cikk) (4) a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap együttesen a CSF.

37 A Közös Stratégiai Keret (CSF) a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésnek (CLLD) egységes módszertan alkalmazását javasolja 1. A CLLD konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít. 2. A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik. 3. A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg.

38 A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok a CLLD - éknek egységes módszertan alkalmazását javasolják, amely: 4. A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket. 5. A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül. 6. A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés.

39 Az egységes CLLD módszertan eredménye Az egységes CLLD módszertan lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása során!

40 A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés fő céljai 1. Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező megközelítések kidolgozására. 2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt, a társadalmi innovációval együtt. 3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel növelésével.

41 A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés fő céljai 4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes mértékben részt vehetnek az EUcélkitűzések megvalósításában.

42 Project 1 ERFA Működtetési költségek a vezető forrásból Project 2 ESZA ESZA EMVA Helyi Fejlesztési Stratégia ERFA ETHA Project 3 EMVA Project 3 ETHA Helyi akciócsoport Önkormányzatok Vállalkozók Civil szervezetek

43

44 Köszönöm a figyelmüket Tel: 70/ kecskes@bacskiskun.hu