BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Levelező tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Budapest, 2011 Készítette: Lévai Péter

2 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Bevezető A külkereskedelmi ügylet A nemzetközi kereskedelem fejlődése A világgazdaság fejlődése A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai A külkereskedelmi ügylet folyamatai A nemzetközi kereskedelem standardizálása A Bécsi Vételi Egyezmény A nemzetközi kereskedelmi feltételek A kombinált fuvarozás A konténer fogalma Szállítmányozó igénybevétele Kockázat Ügyleti szintű kockázatok Üzletpolitikai kockázatok Kockázatok kezelése A Tőzsde A koncentrált piacok kialakulása Tőzsdei ügyletek Azonnali (prompt) ügyletek Határidős (termin) ügyletek A Forward ügylet A Futures ügylet Az opciós ügylet Spekulációs ügylet Arbitrázs (arbitrage) ügylet A Fedezeti ügylet A fedezeti ügylet eszközei: A devizapiac

3 7.4. Internetes Kockázatkezelés SaxoTrader bemutatása Az alapügylet EXW Walton, KY DAP Budapest A fizetési módok meghatározása Az árfolyamkockázat viselője A kalkulációs alapadatok beszerzése A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása SaxoTrader a gyakorlatban A felhasználható fedezeti módok összehasonlítása Az árfolyamon végbemenő változások vizsgálata Az USD/HUF árfolyam Vizsgálati környezet meghatározása A számításokhoz felhasznált képletek meghatározása Az aktuális árfolyam rögzítése Határidős árfolyam használata Devizavételi opció vétele A legkedvezőbb fedezeti eszköz meghatározása Árengedmények Kiegészítés az opciós eszközökhöz Fedezeti ügylet használata a fizetendő vámteher összegére További eszközök az árfolyamkockázat csökkentésre Értékállandósági záradék Árfolyambiztosítás Összefoglalás Irodalomjegyzék Függelék

4 2. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők táblázat: Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti ajánlatai táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti ajánlatai táblázat: Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében táblázat: A különböző lejárati dátumokhoz tartozó opciós árfolyamok és díjak a SaxoTrader rendszerében táblázat: USD/HUF devizapáron elvégzett alapstatisztika eredménye táblázat: október 28-ra érvényes USD/HUF eladási árfolyamok táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása DAP paritás esetén táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 30 napra táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 75 napra táblázat: A DAP és az EXW paritásokhoz tartozó legkedvezőbb megoldások összehasonlítása táblázat: A korábban meghatározott legkedvezőbb, illetve az árengedménnyel kalkulált fedezeti eszközök összehasonlítása

5 3. Ábrák jegyzéke 1. ábra: Incoterms 2010-es ajánlása ábra: Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében ábra: Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében ábra: A negatív-pozitív árfolyamváltozások aránya a vizsgált időtávokon ábra: Az 5%-t meghaladó árfolyam-emelkedések aránya a teljes sokaság illetve a pozitív változások esetén ábra: Az USD/HUF devizapár mozgása november 1. és október 31. között

6 4. Bevezető Alfred Marshall 1 óta tudjuk, hogy normális körülmények között valaminek az árát a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg. Minél magasabb az ára egy adott árunak, annál többet kínálnak, s annál kevesebbet keresnek belőle. Ezt az elvet első alkalmazója után Marshall keresztnek hívjuk. A hagyományos piacokon az áru fizikailag is gazdát cserélt, így a vevői oldalon csupán olyanok jelentek meg, akiknek valóban szükségük volt a termékre akár saját felhasználás, akár továbbértékesítés céljából. A koncentrált piacok kialakulásával megjelentek a különböző értékpapírok, amelyek az adásvétel tárgyát helyettesítették. Mivel innentől kezdve egy esetleges vásárlás során nem kellett fizikailag is átvenni, szállítani, illetve tárolni a megszerzett árut, megjelentek azok a vevők, akik a kereslet csökkenése idején alacsonyabb áron vásároltak arra számítva, hogy később, amikor a kereslet megnő az adott áru iránt, haszonnal tudják azt értékesíteni. Ezek a kvázi kereskedők a spekulánsok. A Marshall-kereszt törvényszerűsége a tőzsdei piacokon is érvényesül, amennyiben fönnállnak az úgynevezett normális körülmények. A történelemben számos példát találhatunk rá, hogy milyen hatással lehetnek a különböző piacokra a külső körülmények. Az egyik, ha nem a legismertebb ezek közül Nathan Rothschild londoni bankár története, aki a legenda szerint postagalambjai révén elsőként értesült Napóleon waterloo-i vereségéről. Merész húzással ellenben azt a hírt kezdte terjeszteni a londoni tőzsdén, hogy az angolok vereséget szenvedtek. A hír hatására az angol államkötvények ára zuhanni kezdett. Ekkor ő a pánikot kihasználva jóval áron alul felvásárolta a kötvényeket. Mikor megérkezett Londonba a csata valós kimenetelének híre, az elértéktelenedett államkötvények ára újra a magasba szökött, ami mesés hasznot hozott Rothschild-nak. A történet jól mutatja, hogy a piac működését hogyan képesek befolyásolni a kereslet/kínálaton túl a külső körülmények. A spekulánsok tehát nemcsak a piacokat, hanem a külső körülményeket is figyelik. A mai globalizálódó világban, ahol az egyes gazdasági régiókat a multinacionális cégek hálózatai egyre szorosabban kötik össze, még inkább nyilvánvaló, hogy a különböző gazdasági, politikai hírek mennyire alkalmasak arra, hogy a koncentrált piacok trendjeit befolyásolják. Ennek következtében a nemzetközi kereskedelemben résztvevő vállalatok 1 Alfred Marshall ( ) a cambridge-i egyetem közgazdaságtan professzora volt. Főműve, az ben megjelent The Principles of Economics. Forrás: ( ) 7

7 egyre nagyobb figyelmet fordítanak a külső tényezők folyamatos, olykor előjel nélküli piaci körülmények változásából eredő kockázatok kezelésére. Az említett hatások természetesen a devizapiacokat sem kerülik el, ami a nemzetközi adásvételi szerződésekre lehet hatással, amennyiben a szerződő felek valamelyikének (esetenként akár mindkét félnek) a saját hazai fizetőeszközétől eltérő pénznemben kerül sor a szerződéskötésre. Ilyenkor ez a fél ki van téve az esetleges árfolyamváltozás kockázatának. Ma már a pénzügyi piacon több különböző módszer is létezik ennek a kockázatnak a kezelésére. Célmeghatározás Ilyen gazdasági környezetben felértékelődik azoknak az eszközöknek a szerepe, amelyek képesek tompítani, vagy esetleg teljesen kiszűrni ezeket a kockázatokat. Dolgozatom célja egy átfogó elméleti áttekintést követően egyrészről egy konkrét, az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországra irányuló külkereskedelmi ügyleten keresztül bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy külkereskedőnek a devizaárfolyam-mozgások kockázatának kivédésére, másrészről számításokat végezni ezeknek az eszközöknek a felhasználásával, majd a kapott eredmények figyelembevételével kiválasztani az ügylet szempontjából a legköltségkímélőbb megoldást. 8

8 5. A külkereskedelmi ügylet Dolgozatom első részében röviden áttekintem a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos fontosabb alapfogalmakat, amelyeket a dolgozatom későbbi részében is fel fogok használni A nemzetközi kereskedelem fejlődése Mióta az emberek nem csak saját igényeik kielégítésére termelnek, hanem azért is, hogy a feleslegeikért más terméket kapjanak cserébe, azóta beszélhetünk kereskedelemről. A kereskedelemnek azt a fajtáját, amelynek során két termék pénz közbeiktatása nélkül cserél gazdát, cserekereskedelemnek más szóval barternek nevezzük. A kereskedelemnek ez a korai fajtája azonban igen sok problémát hordozott magában, hiszen két különböző termék nagyon nehezen összehasonlítható, így könnyen belátható, hogy az a kereskedő, aki szarvasmarhát vitt a piacra csere céljából, és mondjuk történetesen kalapácsra lett volna szüksége, milyen nehéz helyzetben volt. Ez a módszer tehát nem volt túlságosan hatékony. Az idő múlásával kialakultak cserearányok, majd még később megjelent a pénz is, mint közvetítőeszköz. Innentől kezdve a termékek ára nem egy másik termékben fejezték ki, hanem pénzben. A pénz megjelenését tekinthetjük a modern kereskedelem kialakulásának első mozzanataként is. Nemzetközi kereskedelem alatt értjük azt a folyamatot, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyeket két különböző országban állítottak elő. Exportról beszélünk, ha az országból kifele irányuló árumozgásra gondolunk, ezzel szemben import az, ha az áru országba történő behozataláról van szó. Ha a nemzetközi kereskedelemben résztvevő ország hivatalos fizetőeszköze különböző, szükséges a különböző fizetőeszközök egymáshoz viszonyított értékének kifejezése. Ez az adott pénznemek árfolyama. A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (például 1 év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg akkor aktív, ha az export meghaladja az importot, és illetve akkor passzív, ha az import nagyobb, mint az export. 9

9 5.2. A világgazdaság fejlődése Amikor világgazdaságról beszélünk, nem csupán a nemzetközi kereskedelemre gondolunk, hanem vele együtt a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összességét is értjük. Kialakulásának kezdete a XV-XVI. századra tehető, amikor Nyugat-Európában megindult a nemzetállamok kialakulása és ugyaninnen kiindulva kezdetét vette az úgynevezett nagy felfedezések korszaka. Az ipari forradalom hatásának következtében a kereskedelemben felhasznált fuvareszközök kapacitásának és hatótávolságának növekedése révén az idők folyamán a világgazdaság térben folyamatosan bővült, mert egyre több ország kapcsolódott be a gazdasági vérkeringésbe. A világgazdaság első korszaka az úgynevezett gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás volt. Később megindult a termelési tényezők nemzetközi áramlása is. A XIX. század közepétől felerősödött a tőkekivitel folyamata, amin a XX. század második felétől a multinacionális vállalatok kialakulása alapult. Napjainkban már - ha még némileg korlátozott formában is - lehetővé vált a másik alapvető termelési tényező, a munkaerő szabad áramlása is. Napjainkban a világgazdaság lényegében a világméretű áru- és szolgáltatáspiacot, tőkepiacot és munkaerőpiac komplex rendszerét foglalja magában. Ezek fejlődésével, illetve a multinacionális vállalatok és a hatalmas nemzetközi tőzsdék megjelenésével mára lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre. A fenti összefüggések következtében a világgazdaságban bekövetkező változások minden országra hatást gyakorolnak. A nagy gazdasági világválság (a tőkés világ közötti túltermelési válsága 2 ) például a szoros kapcsolatok miatt szinte minden, a világgazdaság vérkeringésébe bekapcsolt országban gondokat okozott. Természetesen, ha a világgazdaságban kedvezően alakul a konjunktúra, ez minden ország számára kedvező lehetőségeket jelenthet. Összességében kijelenthető, hogy ha egy ország a világgazdasághoz történő csatlakozás mellett dönt, az rengeteg előnnyel járhat számára, feltéve, hogy a gazdasága elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a változó világhoz és a kihívásokhoz 3. 2 Forrás: ( ) 3 Forrás: ( ) 10

10 5.3. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai A külkereskedelmi ügyletnek legalább két szereplője van: az eladó, vagyis az exportőr és a vevő, vagyis az importőr. A külkereskedelmi ügylet deviza-külföldiek között jön létre (mindketten különböző országok gazdasági szereplői). A devizakülföldi és a devizabelföldi kifejezések a devizajog szerinti megkülönböztetést jelentik. Eszerint nem az állampolgárság, hanem a lakóhely, illetve a telephely a megkülönböztetés kritériuma 4. A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: - különféle áruval összefüggő adásvétel, csere, bérlet, raktározás, bizományba vétel, illetve az opciós jogok adása vagy megszerzése ezekre a tevékenységekre; - vállalkozási tevékenység; - anyagi értéket képviselő jog átruházása, annak hasznosítására vagy bizományba vételére vagy adására vonatkozó megállapodás; - nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás; - külföldi gazdasági vállalkozás; - külföldiek kereskedelmi tevékenysége. Az adásvételi ügylet tekinthető a külkereskedelmi ügyletek alaptípusának, amelynek folyamán az ügylet egyik résztvevője arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott árut szállít vagy szolgáltatást nyújt, az ügylet másik résztvevője pedig vállalja ennek átvételét, illetve az ellenérték kifizetését. Az ügylet első szereplőjét eladónak, a másodikat vevőnek nevezzük 5. Az adásvétel akkor tekinthető külkereskedelmi ügyletnek, ha a szerződő felek egyike külföldi (devizakülföldi). Hogy a külkereskedelmi ügylet exportnak vagy importnak minősül-e csupán nézőpont kérdése A külkereskedelmi ügylet folyamatai A külkereskedelmi ügylet szereplőinek jogait és kötelességeit a külkereskedelmi szerződés egyértelműen tartalmazza, ezért fontos a gondosan előkészített, körültekintően 4 Balázs - Constantinovits - Mádi Sipos: Külkereskedelmi ismeretek (1993.) 5 Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.) 11

11 megfogalmazott szerződés. Valamennyi külkereskedelmi szerződés gazdasági kérdéseket fogalmaz meg jogi formában, így jogi és üzleti megközelítésben egyaránt tárgyalható 6. Az adásvételi ügylet rendszerint három fázisra bontható: - a szerződéskötés (ügylet) előkészítése: ide sorolható minden olyan, az ügylettel kapcsolatos tevékenység, amely a szerződés megkötését célozza és eredményezi - a szerződéskötés: a szerződés feltételeinek megfogalmazása, jogok és kötelezettségek rögzítése - a szerződés teljesítése, azaz az ügylet lebonyolítása: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek eredményeképpen a szerződés feltételei teljesülnek A nemzetközi kereskedelem standardizálása A közlekedési, illetve kommunikációs eszközök folyamatos fejlesztése amellett, hogy lerövidítette a távolságokat a nemzetközi kereskedelemben, az árutovábbítás költségeit is csökkentette. Ennek következtében egyre több áru nemzetközi kereskedelme vált kifizetődővé, ami a nemzetközi kereskedelem robbanásszerű volumennövekedéséhez vezetett. A megnövekedett kereskedelmi forgalom rámutatott arra, hogy a különböző országok eltérő jogi, gazdasági szabályozása jelentősen megnehezíti a külkereskedelmi ügyletek lebonyolítását, mintegy kikényszerítve az államközi szabályozási folyamatok megindítását. A létrejött nemzetközi egyezmények egymástól eltérő megközelítésben befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet. Egyik csoportjuk arra lehet példa, hogy a nemzetközi egyezmények miként szabnak kereteket a kötelezően betartandó normák megfogalmazásával a külkereskedelembe történő állami beavatkozások számára (GATT, WTO 7 ). Az egyezmények egy másik csoportja a szerződést ratifikáló országok egyeztetett, vagy közös fellépését tartalmazza a gazdaság-, illetve kereskedelempolitika területén. Jó példák ezekre a különböző integrációs megállapodások. A harmadik csoportba tartoznak azok az egyezmények, amelyek a nemzetközi egységes jogok megalkotásával járulnak hozzá a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséhez. Ilyenek többek között a váltó- és csekkjogi 6 Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.) (81.o.) 7 GATT: General Agreement on Tariffs and Trade Nemzetközi Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (1947.), később WTO: World Trade Organisation Kereskedelmi Világszervezet (1995.). Benczes - Bernek - Blahó - Csaba - Kacsirek - Losoncz - Majoros - Mészáros - Szentes: Világgazdaságtan (2008.) 12

12 egyezmények, a faktoringról és pénzügyi lízingről kötött egyezmények, vagy akár említhetnénk a fuvarjogról, illetve adásvételről szóló nemzetközi egyezményeket is A Bécsi Vételi Egyezmény A különböző államokban telephellyel rendelkező felek között létrejövő szerződésekre vonatkozó jog és jogegyesítési folyamatban fontos állomást jelent az 1980-ban Bécsben megkötött, és 1988-bam hatályba lépett Bécsi Vételi Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételéről. Maga az egyezmény akkor alkalmazandó, ha a szerződő felek országai az egyezményhez csatlakoztak, vagy ha a nemzetközi magánjog szabályai valamely egyezményhez csatlakozott állam jogának alkalmazásához vezetnek, vagy ha a szerződő felek az egyezmény használatát a szerződésben külön kikötötték. Az egyezmény csupán az adásvétellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket szabályozza, úgymint a szerződés megkötését, valamint az eladónak illetve a vevőnek a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. Nem tárgyalja a szerződés érvényességét, nem szabályozza sem a termékfelelősség, sem a tulajdonjog átszállásának kérdéseit. Fontos tulajdonsága, hogy az egyezmény engedi az általa nem szabályozott területeken az egyes nemzeti jogok szabályozását A nemzetközi kereskedelmi feltételek A külkereskedelmi ügyletben fontos annak tisztázása, hogy a szerződő felek közül kinek a feladata az árunak az elfuvaroztatása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátása vagy megszervezése, kit terhelnek a mindezekkel összefüggő költségek, és hogy ki viseli a kárveszélyt. A külkereskedelmi szerződés azon feltételét, amely e kérdéseket válaszolja meg, szokás fuvarparitásnak nevezni. A fuvarparitás szabályozására számos szerződési kikötést (klauzulát, trade termet) alakított ki a kereskedői gyakorlat. E szerződési feltételek olyan rövidítések formájában jelennek meg, amelyek világos jelentéssel és tartalommal bírnak. Ezek az úgynevezett típusfeltételek, szokványok. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC 9 ) a gyakorlatban kialakult kikötéseket összegyűjtötte, értelmezte, és ajánlás jelleggel közzétette. Ez az Incoterms, amelyet először 8 Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.) 9 ICC: International Chamber of Commerce. Forrás: ( ) 13

13 1936-ban adtak ki. Az első kiadást több módosítás, illetve kiegészítés követte. A legutolsó ezek közül a 2010-es változat (1. ábra). Incoterms 2010-es ajánlása. 1. ábra. Forrás: Meg kell azonban említenünk, hogy ezek a szokványok nem jogszabályok, így nem évülnek el, csupán avulnak, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms is 10. A szerződő felek szemszögéből megkülönböztetünk közeli és távoli fuvarparitásokat. Eszerint valamelyik fél szemszögéből közeli az a paritás, amely a fuvarozási útvonal egészét tekintve egy hozzájuk közelebbi földrajzi pontot jelöl a teljesítés helyeként. A távoli klauzulák jelentése értelemszerűen fordított. Azt, hogy a partnerek milyen fuvarparitásban állapodnak meg, több tényező is befolyásolhatja. A vevő szemszögéből megközelítve a fuvarparitás megválasztásának szempontjai lehetnek például a következők: - Árszempont: adott paritás értelmében a szerződő feleket terhelő költségek és kockázatok az árképzésben kalkulációs tényezőként jelennek meg. A vevőnek az 10 Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.) 14

14 EXW vagy FOB paritáson létrejövő ügylet eredményez kedvezőbb vételárat. Természetesen ilyenkor számolnia kell a felmerülő fuvarozási és egyéb költségekkel is. - Devizaszempont: amennyiben a vevőnek előnye származik abból, hogy az ügylet költségének egy részét (például fuvarozással kapcsolatos költségek, vám) az alapügylet devizájától eltérő devizában is kiegyenlítheti, akkor érdemes egy távoli klauzulát választania. - Alkalmassági, kényelmi szempont: ha a vevőnek nincsenek megfelelő árutovábbítási ismeretei vagy megfelelő összeköttetései, célszerű a közeli paritás választása, ilyenkor ugyanis az eladó kötelessége, hogy az árut a szerződésben meghatározott rendeltetési helyre eljuttassa. - Finanszírozási szempont: a vevő szemszögéből a távoli paritás az ár miatt kedvezőbb lehet, de egyben azzal a hátránnyal is jár, hogy a vételár kiegyenlítése hamarabb lesz esedékes, mint egy közeli klauzula esetén lenne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még azelőtt fizetnie kell, mielőtt az általa vásárolt áru hasznot hozna számára 11. A dolgozatban vizsgált példához én a is a 2010-es ajánlást használtam fel A kombinált fuvarozás Az általam vizsgált külkereskedelmi ügylet tulajdonságai miatt többféle fuvarozási mód igénybevétele szükséges (magyarországi cég importja az Amerikai Egyesült Államokból). Az ilyen árutovábbítást kombinált fuvarozásnak nevezzük. A kombinált fuvarozás egy olyan kiemelt formája az árucsere-forgalomnak, amelynél a komplett egységrakományok (ezek főleg konténerek, csereszekrények, nyerges-pótkocsik, vagy komplett kamionok) a lebonyolítási útvonalat legalább két (vagy ennél több) különböző fuvarozási ághoz tartozó (közút-vasút/vasút-tenger) fuvareszközzel teszik meg Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) 12 Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.) (7.o.) 15

15 5.9. A konténer fogalma A konténer nem tekinthető önálló fuvareszköznek, sokkal inkább egységrakomány képzésére alkalmas csomagolódoboz (a normál konténer angol megnevezése BOX = doboz), amely arra szolgál, hogy védje az árut a külső behatásoktól, illetve egyszerűsítse a különböző fuvareszközök közötti átrakásokat. Standardizált méretei miatt (a konténerek szabványosításával foglalkozó szervezet az ISO), egyszerűsíti a nagymennyiségű egységrakományok tárolását az erre a célra kialakított konténerdepókban, illetve a vonalhajók raktárterében történő elhelyezést. Könnyen belátható, hogy ezen tulajdonságai miatt jelentős forrás-megtakarítást (idő, energia) jelent a fuvarozók illetve szállítmányozók számára. Ezzel összefüggésben az árutovábbítás ideje is lerövidül, ami a külkereskedők számára jelent előnyöket. Az egymástól eltérő konténerek kapacitására, illetve teljesítményének egységes mérésére egy nemzetközileg elfogadott fogalmat, a TEU-t (TEU: az angol Twenty Foot Equivalent Unit = húsz lábnak megfelelő egység 13 ) használják Szállítmányozó igénybevétele Szállítmányozó az a vállalkozó, aki megbízás alapján valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megköti, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégzi jutalék ellenében 14. Szállítmányozó igénybevétele akkor célszerű, ha az árutovábbítás költségét viselő fél nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal az áru egyik földrajzi helyről a másikra történő elfuvaroztatásával kapcsolatban. Ilyen esetben a szállítmányozó szakértelmének, illetve kapcsolatrendszerének igénybevétele jelentős megtakarítást eredményezhet, valamint lehetővé teszi számukra, hogy a szakértelmüket az értékesítési, illetve beszerzési feladatokra fordíthassák. Példánkban EXW paritás esetén merül fel a vevő szemszögéből árutovábbítási kötelezettség. Ezekben a számításokban a vételár és az árutovábbítással kapcsolatos költségek külön egységekként jelennek meg a számításokban, hiszen a vevőnek külön 13 Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.) 14 Ptk. XLIII. Fejezet, A szállítmányozás. Forrás: ( ) 16

16 keletkezik fizetési kötelezettsége egyrészről az eladó, másrészről a fuvarozást megszervező szállítmányozó felé. A szállítmányozó által megadásra kerülő árajánlat komplett egységrakománnyal kapcsolatos fuvarozási és egyéb költségeket tartalmazza. Az árajánlatot 1 TEU egységre értelmezte a szállítmányozó. A gyakorlatban minden méretű konténeregységet átszámolnak TEU számítási egységre. Ennek megfelelően a 30 -as konténer = 1,5 TEU. 17

17 6. Kockázat A következőkben a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban előforduló kockázatokat tekintem át. Kockázat a várt (kalkulált) eredménytől való eltérés lehetősége valamely esemény (kockázati esemény) következtében. A kockázatot meg kell különböztetni a bizonytalanságtól 15. A kockázat kifejezést akkor használják, amikor a dolog pontos jövőbeni kimenetele nem ismert, de a lehetséges alternatívák felsorolhatók, és ezen lehetséges alternatívák esélye is ismert. Amennyiben a jövő alternatíváit és azok esélyét nem ismerjük, bizonytalanságról beszélünk. A kockázatok között megkülönböztetünk alapvető, partikuláris, tiszta és spekulatív kockázatokat. - Alapvető kockázatról akkor beszélhetünk, ha azok nem, vagy csak igen csekély mértékben befolyásolhatók. A külkereskedő szempontjából ilyen a politikai vagy az árfolyamkockázat. - Partikuláris kockázat esetén a jövőbeni esemény részben befolyásolható. - Tiszta kockázatnál a nyereség esélye kizárt, a jövőbeni ismeretlen esemény bekövetkezése esetén csakis veszteséggel számolhatunk. - Spekulatív kockázatról akkor beszélhetünk, ha a valamely esemény bekövetkezése pozitív vagy negatív kimenetelű egyaránt lehet. A külkereskedő tevékenysége során különféle kockázatokkal szembesülhet. Ezek között megkülönböztetünk ügyleti szintű és üzletpolitikai kockázatokat Ügyleti szintű kockázatok Az ügyleti szintű kockázatok közül elsőként az árukockázatot említem meg. A vevőnek kára keletkezhet abból, ha a hírneve sérül a rosszminőségű áru szállítása miatt, vagy ha a megvásárolt árut egyáltalán nem tudja értékesíteni. Ide sorolható a szerződés pillanatában áruval még nem rendelkező eladónak azon kockázata, hogy a megfelelő áru hiányában nem lesz képes határidőre szerződésszerűen szállítani. A fuvarozás során esetlegesen 15 Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) (255.o.) 18

18 bekövetkező sérülések kockázata egyaránt terhelheti az eladót, illetve a vevőt attól függően, hogy milyen fuvarparitást alkalmaznak az árutovábbítás során. Az árkockázat a szerződéskötés és a teljesítés ideje közötti időszakban a piacon esetlegesen bekövetkező árváltozások miatt felmerülő veszteségek kockázata mindkét fél számára. Ide sorolható még az eladó azon kockázata, hogy a kialkudott vételár nem fedezi majd az ügylettel kapcsolatos összes költségét, és ebből adódóan az ügylet az ő számára veszteséggel zárul. Az árfolyamkockázat mindkét szerződő felet érintheti. Lényege, hogy a szerződésben meghatározott deviza és a hazai fizetőeszköz közötti árfolyamban kedvezőtlen változás következik be. Az eladónak akkor keletkezik árfolyamvesztesége, ha az elszámolás valutájában értékcsökkenés következik be, azaz saját hazai fizetőeszköze felértékelődik. Ezzel szemben a vevőnek akkor adódik árfolyamvesztesége, ha a hazai fizetőeszköze leértékelődik az elszámolási devizával szemben. A kereskedelmi (partner) kockázat lényege, hogy a szerződő felek valamelyike nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az exportőr számára ilyen a nem-fizetés veszélye, vagy az a lehetőség, hogy a partnere valamilyen indokkal nem fogadja a teljesítést (például nem veszi át az árut). Az importőr számára ezzel szemben az jelent kockázatot, ha a partnere késedelmesen vagy hibásan teljesít. A politikai kockázatról elmondható, hogy teljes körű, mert egy adott ország összes kereskedőjét és azok külföldi partnereit egyszerre érhetik a káresemények. A kockázatok mértékét az adott ország belső viszonyai és a nemzetkőzi helyzet alapvetően meghatározzák. A politikai kockázatok két fő csoportra oszthatóak: beszélhetünk egyrészről az állami intézkedések kockázatairól (például vámok vagy adók emelése, engedélyek visszavonása vagy megtagadása, transzfer moratórium, importtilalom), másrészről különböző politikai eseményekről (sztrájk, forradalom, háború), amelyek ellehetetlenítik a külkereskedelmi tevékenységet. A természeti kockázat azon kockázatok gyűjtőneve, amelyek a természeti folyamatok kiszámíthatatlanságából illetve elháríthatatlanságából adódnak. Ezek a kockázatok is két csoportba oszthatóak: az első csoportba tartoznak a természeti csapások, katasztrófák 19

19 (tűzvész, áradás, lavina, tornádó vihar), a másodikba pedig a fuvarozással együtt járó, úgynevezett klimatikus kockázatok (szélsőséges hőmérsékleti értékek, pára, nedvesség) Üzletpolitikai kockázatok A piaci kockázat a termékek eladhatóságának és a költségek megtérülésének kockázata. A felelősségi kockázatról akkor beszélünk, ha az eladott árunak esetleges káros hatásai merülnek föl. A kamatkockázat is egyfajta üzletpolitikai kockázat, amely a felvett hitelek kedvezőtlen alakulását jelenti (például devizahitelek esetén az árfolyamváltozás). A mai világgazdasági környezetben fontos megemlíteni a likviditási kockázatot, amely egy vállalkozás folyamatos fizetőképességére vonatkozik. Az országkockázat a partnerországokra vonatkozik, annak stabilitását illetve fizetőképességét jellemzi. Ahhoz, hogy a lehetséges kockázatokat a külkereskedelmi ügylet szereplője hatékonyan kezelni tudja, nem elég a kockázati tényezők felismerése, szükséges azok egymásra, és az ügylet kimenetelére vonatkozó hatásainak becslése, illetve ezeknek a hatásoknak a kiértékelése. A kockázatelemzés elvégzése után kerülhetnek meghatározásra a kockázatok kezeléséhez felhasználható eszközök Kockázatok kezelése A külkereskedelmi ügyletekben résztvevő felek elemi érdeke, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatokat valamilyen módon elkerüljék, vagy ha erre nincs mód, a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. A kockázatok kezelésére két alapvető módot ismerünk: egyfelől beszélhetünk a kockázat prevencióról másrészt a kockázatok csökkentéséről Kockázatok megelőzése A kockázatok megelőzésének egyik legalapvetőbb eszköze a körültekintő szerződéskötés. Üzletkötés előtt érdemes minél több információt gyűjtenünk leendő partnerünkről (céginformáció, likviditás, piaci megítélés), a megvásárolni kívánt áruról vagy 20

20 szolgáltatásról. A gondos szerződés-előkészítés, a felek jogainak és kötelezettségeinek, a szerződés tárgyának pontos meghatározása is alkalmas a kockázatok megelőzésére. Például az európai közúti fuvarozóktól gyakran kérnek a megbízóik igazolást a CMR 16 biztosítás meglétéről, amely a fuvarozás folyamán esetlegesen felmerülő káreseményekre nyújt fedezetet Kockázatok csökkentése Egy felelős vállalat feltehetőleg mindent elkövet, hogy az őt fenyegető kockázatokat megelőzze, mégis előfordulhat, hogy kockázatokat kell vállalnia. Az ilyen kockázatok esetén a legfontosabb cél azok lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése. Erre három alapvető módszer létezik: A kockázat megosztásának lényege, hogy a felmerülő kockázat több azonos ügylet között oszlik meg. Feltételezésünk szerint az ügyletek egy bizonyos része sikert eredményez, a fennmaradó része pedig veszteséget, könnyen belátható, hogy így kisebb veszteség érhet minket, mint egyetlen nagyobb volumenű ügylet esetén. A kockázat kompenzációja azt jelenti, hogy a különböző ügyleteket úgy kombináljuk egymással, hogy az egyik ügyleten elszenvedett nyereség kompenzálja a másik ügyleten elkönyvelt veszteséget. A tőzsdei kereskedés folyamán alkalmazott fedezeti ügyletek is ezen az elven működnek. Végül a kockázat áthárítása abból áll, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatot a gazdasági szereplők között megosztjuk. Ilyen szereplő lehet a bank, a biztosító, a kereskedelmi partner vagy akár az állam is. Ennek a leggyakoribb módszerei a szerződésekben megfogalmazott záradékok vagy a különböző biztosítások 17. Dolgozatom későbbi részében a külkereskedelmi ügyletben jelen lévő kockázatok közül az árfolyamkockázattal foglalkozom részletesebben. 16 CMR: Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route). Forrás: ( ) 17 Constantinovits Sipos: Külkereskedelmi technika Külpiaci kockázat, (2003.) 21

21 7. A Tőzsde A tőzsdék olyan szervezett piacok, amelyek szervezettségük által koncentrálják a keresletet és a kínálatot, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdék helyszínt biztosítanak a kereskedéshez, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkotnak. A megkötött üzletek realizálását a tőzsdék intézményesen szavatolják A koncentrált piacok kialakulása A tőzsdék korábban olyan piacokként működtek, ahol az áruk készfizetés ellenében fizikailag is gazdát cseréltek. Az áruforgalom volumenének és az árkockázat növekedésével a kontraktusban résztvevő felek olyan határidős szerződések kidolgozására törekedtek, amelyek egy bizonyos árufajta előre meghatározott jövőbeli időpontban történő szállítására vonatkozott. A tőzsdék úgy tudták egyszerűsíteni és felgyorsítani az üzletkötést, hogy tőzsdei típusszerződéseket alakítottak ki, amelyekben szabványosították a minőséget, mennyiséget, a fizetési feltételeket, a szállítási határidőt, a fuvarparitást és az adásvétel egyéb feltételeit. Ezek az úgynevezett tőzsdei szokványok. Mivel ezeket a szokványokat a tőzsdei szereplők feltételek nélkül elfogadták, nem volt szükség az áruk minőségének ellenőrzésére minden egyes üzletkötésnél, emellett a szerződés részleteinek hosszadalmas tárgyalása is feleslegessé vált, hiszen a tőzsdei szokványok már tartalmazták ezeket. Ez azt eredményezte, hogy az üzletkötés felgyorsult, illetve lehetőség nyílt arra, hogy a kereskedők úgy kössenek üzletet, hogy az áru fizikailag nem volt jelen a szerződéskötéskor. Ezzel párhuzamosan kialakult az áruk szokványosítása. Tőzsdecikké a minőségileg jól specifikálható, egységesíthető, tömegesen előforduló, helyettesíthető, jól tárolható és szállítható áruk válhatnak. Ezek az úgynevezett helyettesíthető tömegáruk. Hagyományosan ilyenek az egyes mezőgazdasági illetve ipari tömegtermékek, úgymint a búza, kukorica, napraforgó, valamint az ipari fémek között az alumínium, a réz vagy a különböző nemesfémek. Az idők folyamán a pénzpiac egyes 18 Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) 22

22 termékeinek is megindult a tőzsdei kereskedése (devizák, értékpapírok). Mára a különböző típusú termékek forgalmazása elkülönült egymástól, és szakosodott áru-, és értéktőzsdéken folyik a kereskedés a vevők és az eladók között. A szokványosítás és a tőzsde intézménye által nyújtott biztonság lehetővé teszi, hogy ne csupán azonnali szállítással lehessen árut vásárolni, vagy eladni, hanem későbbi határidőre is. Összefoglalva a tőzsdei kontraktusok olyan szokványosított szerződések, ahol minden feltétel (minőség, határidő, teljesítés helye) előre szabályozott. Az egyetlen változó tényező az ár, amely a vevő és eladó közötti megállapodás eredményeképpen alakul ki Tőzsdei ügyletek A koncentrált piacok folyamatos fejlődésének köszönhetően a XXI. századra a tőzsdei műveletek számos típusa alakult ki. A két legáltalánosabban használt csoportosításuk a következő: - Az esedékesség szerint az ügyletek lehetnek: - Prompt (azonnal esedékes), - Termin (későbbi időpontban esedékes, határidős). - Az üzletkötők kockázatához fűződő viszonya alapján az ügyletek lehetnek: - Spekulációs, - Arbitrage, - Fedezeti (hedge) Azonnali (prompt) ügyletek Ezek lényege, hogy a szerződéskötés és a teljesítés egyidejűleg történik meg. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a felek 2-5 napon belül teljesítik kötelezettségeiket. Az eladónak ezen az időn belül kell az árut/értékpapírt a vevő rendelkezésére bocsátania, a vevőnek pedig ezzel egy időben kell az ellenértéket kiegyenlítenie az eladó felé. Az ügyletek elszámolásának lebonyolítására a legtöbb tőzsdén központi értéktár működik. Ez egyrészről a papírok tárolását, másrészről mozgatását illetve a tulajdon átruházását segíti. 19 Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) 20 Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra, Tanszék Kft., (1999.) 23

23 Azonnali ügyletet azok kötnek, akik árut vásárolnának, vagy befektetési lehetőséget keresnek (vételi szándék), illetve azok is, akik árut adnának el, vagy tőkebefektetéseiket készpénzre szeretnék váltani (eladási szándék). Ezeknek az ügyleteknek tárgya lehet fizikai áru, értékpapír vagy akár deviza is Határidős (termin) ügyletek Ezeknél az ügyleteknél mind a két szereplő egy, az üzletkötés során pontosan meghatározott későbbi időpontban köteles teljesíteni. Különlegessége abban rejlik, hogy a vevőnek a kötés napján jegyzett határidős árfolyamon kell teljesítenie, nem pedig a későbbi időpontban esedékes azonnali (prompt) árfolyamon. Másképp megfogalmazva a határidős ügylet nem más, mint jelenlegi szerződésben megfogalmazott feltételek mellett jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Természetesen az ilyen ügyleteket is kötelező teljesíteni lejáratkor, ami azt jelenti, hogy egyik fél sem gondolhatja meg magát, nem teheti függővé az üzlet realizálását az árak alakulásától. A határidős piacok új lehetőségeket nyitnak a kereskedésben. Fontos tulajdonságuk, hogy segítségükkel lehetőségünk nyílik kereskedni olyan dolgokkal, amelyek a megállapodás időpontjában még nincsenek a birtokunkban. A határidős ügyletekben rejlő lehetőségek természetesen a spekulációra is jó lehetőséget teremtenek. Az árak időbeli és/vagy földrajzi hely szerinti változása teszi érdekeltté az ilyen ügyletekben a spekulánsokat. Mivel azok száma, akik az árak esése ellen keresnek fedezeti lehetőségeket, ritkán egyezik meg azok számával, akik az ár emelkedése ellen akarják biztosítani magukat, szükség van más piaci szereplőkre is. A spekulánsok tudják ez esetben biztosítani a piac likviditását 21. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív ügylet. A kereskedés tárgya lehet fizikai áru, értékpapír illetve deviza, sőt akár valamely részvényindex is. Az ügyletek teljesítési időpontjait az egyes tőzsdék egymástól eltérően határozhatják meg. 21 Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) 24

24 A határidős piacok feladatai: - Kockázatkezelés: a különböző üzletmentekből származó kockázatok csökkentése (fedezeti ügylet) - Árfeltárás: a határidős ár egyfajta előrejelzést mutat a piac általános várakozásáról az adott árak, árfolyamok jövőbeli alakulását illetően - A tőkeáttétel felnagyító hatása: kis összegű tőkével nagy összegű erőforrások mozgatására van lehetőség, ugyanis az ügylet létrehozásához szükséges letét csak töredéke a piacon elfoglalt pozíció összegének. A letétek általában a pozíció 10%-a alatt vannak. Attól függően, hogy a határidős ügyletek a tőzsdén vagy azon kívül jönnek létre, megkülönböztetünk forward illetve futures ügyleteket. A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos megszorításokkal A Forward ügylet A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. Általában nem képezik tőzsdei kereskedés tárgyát (az ilyen ügyleteket az úgynevezett másodlagos piacokon kötik OTC 22 ), mivel nem szabványosított, egyedi ügyletekről van szó. Ezek előnye a rugalmasság, hátrányuk viszont az alacsony likviditás (pénzzé tehetőség, eladhatóság), valamint a tőzsdén kívüli kereskedés okozta nagyobb kockázat. Az alacsony likviditásból kifolyólag az ügyletek túlnyomó része tényleges fizikai szállítással és nem pénzbeli elszámolással realizálódik. Az egyik fél (vevő) long (vételi) pozíciót vesz fel és vállalja, hogy az alapul szolgáló eszközt megvásárolja egy meghatározott jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron. A másik fél (eladó) short (eladási) pozíciót foglal el, s vállalja, hogy ugyanazon időpontban és áron eladja az eszközt. A forward kontraktusban meghatározott ár az elszámoló ár. Ezt kötéskor úgy választják meg, hogy a kontraktus értéke mindkét fél 22 OTC: Over The Counter - Másodlagos (tőzsdén kívüli vagy származtatott) értékpapírpiac. Forrás: ( ) 25

25 számára nulla legyen (az elszámoló ár egyenlő az adott lejáratra éppen érvényes jövőbeli határidős árral), vagyis egyik pozíció felvétele sem jár költségekkel. A szerződésben előre rögzített feltételeket lejáratkor veszik figyelembe. A short pozícióban álló fél (eladó) leszállítja az árut a long pozíció birtokosának (vevő) a szerződésben meghatározott összegért, amely nem más, mint az elszámoló ár. A forward kontraktus értéke viszont az adott áru piaci árától függ. Mivel kötéskor az éppen érvényes lejáratkori határidős piaci árat veszik elszámoló árnak, a kontraktus értéke ekkor nulla. Később pozitív vagy negatív értéket egyaránt felvehet, attól függően, hogy az adott eszköz lejáratkori határidős árában (ún. forward ár) milyen változás következik be. Például, ha az eszköz lejáratkori határidős ára a kötést követően nő, akkor a long pozíció értéke pozitív lesz (a piaci árnál kevesebbért veheti majd meg az árut nyeresége várható), míg a short pozícióé negatív (az árut a piaci ár alatt adhatja majd el vesztesége várható). Végül a kontraktus lejáratkori értékét, azaz a long és a short pozíció tényleges hasznát, illetve veszteségét az akkor érvényes prompt árfolyam fogja meghatározni. Az eszköz egységére jutó megtérülés a long forward pozíció esetében a lejáratkori prompt ár és az elszámoló ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (vevő) a szerződés értelmében köteles megvásárolni a prompt ár értékű eszközt az elszámoló áron. Ezzel szemben az eszköz egységére eső megtérülés short forward pozíció esetén az elszámoló ár és a lejáratkori prompt ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (eladó) köteles a prompt ár értékű eszközt elszámoló áron értékesíteni. Mindezeket figyelembe véve a megtérülések lehetnek negatívak, illetve pozitívak. Mivel a forward kontraktusnak nincsen semmilyen díja, így a megtérülések egyben a felek az összes nyereségét, illetve veszteségét is adják. Más szóval a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű, vagyis amit az egyik fél nyer, azt a másik fél elveszíti A Futures ügylet A futures szerződés technikailag nagyon hasonlít a forward ügylethez. A legfőbb eltérés az, hogy a futures kontraktusokat a tőzsdéken használják, ebből adódóan ezek sokkal inkább szabványosítottak, mint a forward ügyletek. A tőzsdei alkalmazásuk természetesen nagyon likviddé teszi őket. Ebből az is következik, hogy az ügyletek teljesítése döntőrészt nem is fizikai szállítással, hanem pénzbeli elszámolással történik. 26

26 A kontraktusok résztvevői többnyire nem ismerik egymást, így a teljesítést maga a tőzsde garantálja klíringházak közvetítésével. Ebből kifolyólag az efféle ügyletek biztonságosabbak, mint a forward kötések, amelyeknél az esetleges (nem jellemző) nem teljesítés vesztesége közvetlenül a másik felet terheli, s a követelés csak a polgári peres eljárásban érvényesíthető. Ahogy azt már említettem, a futures szerződések a tőzsdei kereskedés miatt szabványosítottak: csak meghatározott termékekre, lejáratokra, mennyiségekre köthetők üzletek; szigorúan meghatározott a kereskedés és az elszámolás rendje is. A (határidős) futures ár is a tőzsdén alakul ki a kereslet és a kínálat törvényei szerint: ha több befektető akar long, mint short pozíciót felvenni az ár megemelkedik, ha a fordítottja történik, az ár csökken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a forward árat a kontraktusban szereplő árura vonatkozó kereslet és kínálat, addig a futures árat pedig magára a kontraktusra vonatkozó kereslet és kínálat határozza meg. A futures árakat a tőzsdén jegyzik. A futures ügylet abban is különbözik a forward ügylettől, hogy itt nem határoznak meg konkrét lejárati napot, hanem csak egy bizonyos lejárati időszakot, amikor a nyitott pozíciókat le kell zárni (a szerződést teljesíteni kell). A teljesítési időszakon belül (pl. adott év decembere) a short pozíció birtokosa tetszőleges szállítási időpontot megadhat. A forward és a futures ügyletek long és short pozícióinak megtérülését (veszteségek, nyereségek) rendszerint az áru lejáratkori árának függvényében szokták diagramban ábrázolni Az opciós ügylet A gyakorlatban az opciós ügyleteknek két alapvető típusa különböztethető meg: - CALL (vételi) opció. Az CALL tulajdonosa (long call pozíció) jogosult (de nem köteles) arra, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Ezzel egyidejűleg az opció kiírója (short call pozíció) kötelezettséget vállal arra, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával. - PUT (eladási) opció: A PUT opció tulajdonosának joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy 27

27 előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Az opció kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával 23. Az opciós ügyletek között megkülönböztetünk európai, illetve amerikai típusú opciókat. Lényeges eltérés a két opciófajta között, hogy amíg az európai opció esetén csak a szerződés lejáratakor gyakorolható az opciós jog, addig az amerikai típusú opció esetén ez a jog a szerződés lejártáig bármely időpontban gyakorolható 24. A fix lejárati időpont miatt az európai típusú opciós elemzése könnyebb, rendszerint ebből vezetik le a bizonytalan lejáratú amerikai típusú opciók értékelését 25. Az opció rugalmasabb felhasználása miatt a gyakorlatban többnyire amerikai típusú opciókat alkalmaznak. Az opciós szerződés csak a kiíró félnek jelent kötelezettséget, az opció tulajdonosának ezzel szemben lehetőség, ami azt jelenti, hogy szabadon dönthet arról, hogy él-e vételi vagy eladási jogával. Az ügylet ezen tulajdonsága az, amely alapvetően megkülönbözteti a forward, illetve a futures ügylettől, amelynek során a kontraktus mind a két résztvevője kötelezettséget vállalt. A másik fontos különbség az, hogy az opciós ügyleteknél a tulajdonos díjat fizet az opció kiírójának szerződéskötéskor. Ezzel mintegy megvásárolja a jogot, hogy eladjon vagy vásároljon. Abban az esetben, ha az opció felhasználására nem kerül sor, ez a díj megegyezik a tulajdonos veszteségével, illetve a kiíró nyereségével. Amennyiben az opciót érvényesítik, a kontraktus résztvevőinek esetleges nyereségének illetve veszteségének kiszámítása már összetettebb feladat, amely az alábbiak szerint elvégezhető: Long call: - maximális nyereség = lejáratkori ár kötési árfolyam opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Short call:- maximális nyereség = kötési árfolyam lejáratkori ár + opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Long put: - maximális nyereség = kötési árfolyam lejáratkori ár opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj, Short put:- maximális nyereség = lejáratkori ár kötési árfolyam + opciós díj, - maximális veszteség = opciós díj. 23 Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.) 24 Bodie Kane Marcus: Befektetések, (2005.) 25 Forrás: ( ) 28

28 Long call opció esetén, ha a lejáratkori ár magasabb a kötési árfolyamnál, az opció vevőjének célszerű élnie vételi jogával, hiszen ilyenkor a kötési árfolyamon megvásárolt árut/részvényt a magasabb lejáratkori áron tudja értékesíteni. Ha a bevétel kevesebb, mint a korábban kifizetett opciós díj, az ügylet veszteséggel zárult. Amennyiben a két összeg megegyezik, az opció vevőjének sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezett. Nyereség akkor realizálódik, amikor a bevétel meghaladja az opcióra kifizetett díj összegét. Az opció vevőjének szempontjából a legkedvezőtlenebb az a körülmény, amikor a lejáratkori ár alacsonyabb a kötési árfolyamnál, ilyenkor realizálja a legnagyobb veszteségét, melynek nagysága a kifizetett opciós díjjal egyezik meg. A további három opciós ügylet (long put, short call, short put) is hasonló módon működik kisebb eltérésekkel. Mivel dolgozatomban nem az opciós ügyletek összehasonlítását tűztem ki célul, ezek részletes bemutatásától most eltekintek. Attól függően, hogy a jelenlegi prompt árfolyam mellett veszteséggel, nyereséggel vagy megközelítőleg zérus eredménnyel lehetne az opciós jogot érvényesíteni, a pozíciónak három féle állapota lehet: - ITM: in the money piacinál jobb, - ATM: at the money piaccal egyező - OTM: out of the money piacnál rosszabb 26 Egy vételi opció például akkor ITM, ha a lehívási árfolyam alacsonyabb, mint az aktuális prompt árfolyam, tehát ha az opció felhasználásával a piaci árnál kedvezőbb áron vásárolhatunk. OTM opció díja minden esetben alacsonyabb, mint az ITM opcióé. Ez azzal magyarázható, hogy az OTM opció az ügylet létrejöttének pillanatában gyakorlatilag értéktelen, hiszen ha a vevő élne a vételi jogával, a prompt árfolyamnál magasabb áron vásárolna. Amiért mégis történik ilyen jellegű üzletkötés, az azzal magyarázható, hogy a vevő bízik abban, hogy az opció lejáratáig az árfolyamban számára kedvező változás következik be, és a korábban megvásárolt OTM pozíciója az idő múlásával ITM opcióvá módosul. 26 Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.) 29

29 Spekulációs ügylet A spekulánsok (traders) az árfolyam- és kamatszintekkel, azok relatív változásával, illetve azokkal kapcsolatos várakozásaik alapján határidős és opciós kontraktusokat kötnek. Ezeket jelentős kockázatvállalással nagy profitok szerzésére használják fel. A határidős piacok bekapcsolásával számtalan spekulatív ügyletkötési forma alakult ki Arbitrázs (arbitrage) ügylet Az arbitrazsőrök kockázat-semlegesek, úgy kötnek határidős kontraktusokat, hogy eközben kockázatuk se nem nő, se nem csökken. Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az arbitrazsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos árufajtáiban fennálló, egy időben való jegyzéseinek anomáliáit használják ki. Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra és a kamatlábakra irányul, fenntartva egyúttal azok összhangját A Fedezeti ügylet A fedezeti ügyletkötők (hedger) elsődleges célja a kockázatok csökkentése illetve a veszteségek lehetséges elkerülése. A határidős piacot arra használják, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, illetve a kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Ezzel azt érik el, hogy az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján megfelelő eszköz arra, hogy az ügyletkötő az eredeti ügyletével kapcsolatban esetlegesen felmerülő árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteségeket elkerülhesse. A fedezeti ügylet formái: - Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti. 27 Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra (1999.) 30

30 - Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapírtulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti. A dolgozatomban vizsgált ügyletet a magyarországi vevő szempontjából vizsgálom, akinek az esetleges árfolyam-emelkedés jelentene veszteséget. Ez ellen a vételi hedge jelent megoldást A fedezeti ügylet eszközei: A fedezeti ügyletnek három alapvető eszközét különböztethetjük meg. - Forward piaci fedezeti ügylet: az eredeti későbbi időpontban realizálódó ügyletet a határidős piacon bonyolítják le, forward ügyletkötés (eladás vagy vétel termin árfolyamon) keretében. - Futures piaci fedezeti ügylet: hasonló az előzőhöz. A gond csak az, hogy a tőzsdei szabványok (főképp a kötött teljesítési időszakok) miatt nem mindig lehetséges az ügyletek igény szerinti kivitelezése. Ennek kiküszöbölésére többlépcsős megoldást vezettek be: vétel vagy eladás (termin ügylet, termin árfolyamon), eladás vagy vétel (a termin ügylet visszavásárlása, viszonteladása lejáratkori prompt árfolyamon), vétel vagy eladás (prompt ügylet, prompt árfolyamon). A határidős ügylet megkötésével nyitják a pozíciót, amelyet esedékességkor a futures piacon megkötött ellenügylet zár le. Ezt követi a prompt ügylet a prompt piacon. A prompt árfolyam változékonyságának kockázatát a prompt és a termin árfolyam különbsége változékonyságának kisebb kockázatára mérséklik Opciós fedezeti ügylet: opcióvásárlás és jövőbeni prompt ügylet egyben. Vételi hedge esetén call, eladásinál pedig put opciót vásárol az üzletkötő. Akkor alkalmazzák, ha nem biztos, hogy létrejön a fedezni kívánt pozíció (például bizonytalan az importüzlet, amikor devizát kell beszerezni). Előnye a másik két ügylettel szemben, hogy a vevő elállhat vételi szándékától, ilyenkor az opciós díj szerződéskötéskor kifizetett összege jelenti számára a veszteséget Bodie Kane Marcus: Befektetések, (2005.) 29 Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, (2005.) 31

31 7.3. A devizapiac A köznapi szóhasználatban néha nehezen érzékelhető a deviza és valuta közötti különbség. Amíg a deviza idegen pénznemre történő számlakövetelést, addig a valuta egy másik ország kézzelfogható fizetőeszközét jelenti 30. A nemzetközi devizapiac (angolul foreign exchange, ebből származik a Forex, FX elnevezés) az a piac, ahol a devizakereslet/kínálat találkozik egymással. Sok tekintetben a devizapiacok állnak a legközelebb a tökéletes piac elméletéhez, aminek forrása a hatalmas forgalom, a piac rendkívüli likviditása, a szereplők magas száma, földrajzi szétszórtsága, a kereskedési idő (hétvégék kivételével napi 24 óra), az árfolyamokat befolyásoló tényezők sokfélesége és a magas elérhető haszonkulcs. 31 A devizapiacon - hasonlóan más koncentrált piacokhoz - a szereplők prompt illetve termin ügyleteket köthetnek egymással. Érdekesnek tekinthető, hogy az üzletkötések döntő része úgynevezett ROQ 32 üzletkötés. Ennél az üzletkötési fajtánál a kezdeményező fél árkéréssel fordul az árjegyző partneréhez, aki megadja mind a vételi bid, mind az eladási ask árakat. Ezek birtokában a vevő dönti el, hogy szeretne-e üzletet kötni a megadott feltételekkel 33. Egy adott deviza (hivatkozási deviza) ára egy másik devizában (a hivatkozott devizában) kifejezve adja meg magát az árfolyamot. A devizaváltás mindig egy meghatározott árfolyamon történik. Az üzletkötő a devizapiacon mindig egyfajta devizát bocsát áruba egy másik devizáért cserébe. Az árfolyam meghatározását és a másik féllel való közlését jelenti a jegyzés. A jegyzett ár tehát mindig egy bizonyos devizapárra vonatkozik. Egy jegyzett ár mindig konkrét üzleti ajánlat vételre vagy eladásra az azt jegyző banktól. Magánszemélyek brókerek vagy bankok igénybevételével kereskedhetnek a devizapiacon. Egyre több külföldi és hazai bróker kínál virtuális kereskedelmi felületet, amelyek révén ma már az Interneten keresztül kereskedhetünk a devizapiacon. 30 Baka Balogh Bánfi Kürthy Ligeti Polgár Sulyok-Pap Surányi Száz Varga: Pénzügytan, (2007.) 31 Forrás: ( ) 32 ROQ: Request on Quote - árkérésen alapuló működő üzletkötés. Forrás: ( ) 33 Forrás: ( ) 32

32 7.4. Internetes Kockázatkezelés A globalizálódó világ vívmányai között az informatika és az Internet térnyerése jelentős hatással volt a külkereskedelmi kapcsolatokra. Mára a vevők internetes felületeken adhatják le megrendeléseiket, amire az automatizált rendszer a rendelkezésre álló raktárkészlet ellenőrzése után, emberi beavatkozás nélkül készít mindenre kitérő ajánlatot, amelyet formájában juttat el a vevő számára. A nagyvállalatok igényeire tervezett komplex integrált ügyviteli és termelésirányítási programok ma már képesek arra, hogy változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelő beállításával irányítsák egy tetszőleges nagyvállalat teljes gazdálkodását a számviteltől a gyártósorok irányításáig 34. Ezek a változások jelentősen felgyorsították a gazdasági, illetve külkereskedelmi folyamatokat, ami új kihívásokat jelent a kockázatkezelés területén is. Könnyen belátható ugyanis, hogy a folyamatok felgyorsulása miatt a piaci pozíciók, körülmények is gyorsan változnak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a tegnapi napon még jó üzletnek tűnt, az a mai napra már rossz üzletté vált. A kor elvárásaival lépést tartva a deviza-, vagy részvénykereskedés is átlépte a tőzsdék épületeinek falait. Az Interneten jelenlévő brókercégek segítségével ma már akadály nélkül, a saját fotelunkban ülve vásárolhatjuk meg egy számunkra szimpatikus amerikai cég részvényeit. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban egyre többen kerülnek kapcsolatba a különböző koncentrált piacokkal vagy passzív, vagy aktív formában. Ezek az új eszközök a kockázatkezelés területén is új lehetőségeket eredményeztek, hiszen ha egy külkereskedő úgy dönt, hogy védekezik az árfolyamváltozás kockázata ellen, számos internetes brókercég között válogathat, akik széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak a pénzügyi piacon. Szerződéskötés esetén a brókercég biztosítja ügyfele számára a szoftvert vagy Internetes felületet, amin az ügyfél saját maga foglalkozhat devizakereskedelemmel. Ilyen szolgáltatásokat nyújt többek között az InteractiveBrokers, a Metatrader, az Oanda illetve a SaxoTrader. Részletesebben a SaxoTrader-t ismertetem, mert ezt használtam föl a munkám során. 34 Forrás: ( ) 33

33 7.5. SaxoTrader bemutatása A Saxo Bank egy globális befektetési bank, amely a nemzetközi pénzügyi piacon kínálja elektronikus kereskedelemmel és befektetésekkel összefüggő szolgáltatásait magánszemélyek és cégek részére egyaránt. Internetes kezelői felületein az ügyfelek FX (foreign exchange market), CFDs (contract for difference), ETFs (exchange traded fund), részvény, határidős illetve opciós termékekkel kereskedhetnek, emellett professzionális portfolió-, és tőkekezeléssel áll ügyfelei rendelkezésére. A Saxo Bank a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez a technikai megoldásokra, mert véleménye szerint ez az alapfeltétele a versenyképes elektronikus kereskedelemnek. Emellett nagy hangsúlyt fektet az ügyfelek adatvédelmére és a valós idejű adatfeldolgozásra. A széleskörű igények kielégítésére három egymástól különböző kezelői felületen teszi lehetővé a kereskedést, úgymint a böngésző-alapú SaxoWebTrader, a számítógépre letölthető SaxoTrader illetve az okostelefonokon használható SaxoMobileTrader. Én a számításaim elvégzéséhez a számítógépre letölthető verziót használtam fel Forrás: ( ) 34

34 8. Az alapügylet A kereskedelmi ügylet tárgya egy tengerentúli import az USA-ból. A megvásárolni kívánt áru mennyisége indokolja, hogy az árut komplett rakományként kezeljék az árutovábbítás során. Amennyiben darabáruról beszélünk, ez a tengerentúli fuvarozás során minden esetben konténeres árutovábbítást jelent. Példámban az áru egy úgynevezett 20 konténerben kerül elhelyezésre. A magyarországi vevő november 30-ai budapesti átvétellel kíván megrendelést adni az amerikai eladónak. A szállítmányozó 33 napos transit time-ot (az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a szállítmányozó a konténert az eladó telephelyétől az érkezési pontig eljuttassa) adott meg, amely azt jelenti, hogy a konténert legkésőbb október 28-ig a szállítmányozó rendelkezésére kell bocsátani. További két nap szükséges az eladó raktárából az indulási kikötőbe történő fuvaroztatáshoz. Ezen felül az eladó 15 napos lead time-ot ad meg (az eladó által megadott minimális idő, amely a megrendeléstől az áru szállítására történő előkészítéséig szükséges) az adott áru megrendelése esetén. Mindezeket összegezve arra az eredményre jutottam, hogy az áru kívánt határidőn történő átvételéhez a megrendelést legkésőbb október 14-ig el kell küldeni az eladónak. A minél jobb szemléltetés érdekében választottam egy induló, illetve egy érkezési klauzulát. Az kiválasztott induló klauzula (EXW Walton, KY, Ex Works, gyárból) esetén az eladó a telephelyén teljesít (ez a földrajzi hely egyben a költség-illetve a kockázatmegosztás helye is), amikor az árut a vevő (vagy annak megbízottja) rendelkezésére bocsátotta. Jól látszik, hogy az eladót semmiféle fuvarozással kapcsolatos költség nem terheli, megállapodás hiányában az sem tartozik a kötelezettségei közé, hogy az árut a vevő által biztosított fuvareszközbe berakja (a vevő kifejezett kérésére vállalhatja, hogy a vevő költségére és kockázatára az árut berakodja a fuvareszközbe). Az eladó viseli a mérlegelés és minőségvizsgálat költségeit, mivel ezek szükségesek az áru rendelkezésre bocsátásához. Az exportáláshoz szükséges okmányok beszerzése is a vevő feladatai közé tartozik, de külön kérésre az eladónak segítséget kell nyújtania ezek megszerzéséhez. Ezzel szemben a kiválasztott érkezési klauzula (DAP Budapest, delivered at place, helyszíni kiszállítás) esetén az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes költségét és kockázatát az eladó viseli (megállapodás hiányában az eladó nem jogosult a szállítási szerződés alapján az áru célállomáson történő kirakodása során felmerült esetleges költségei megtérítését követelni 35

35 a vevőtől). Az import okmányok beszerzése a vevő feladata, továbbá ő köteles az importvámot megfizetni. A rövid leírás is jól érzékelteti, hogy a két kiválasztott fuvarparitás a külkereskedelmi ügylethez kötődő költség-, illetve kockázatmegosztás szempontjából a két lehetséges végletet jelöli (valójában az érkezési klauzulák közül a DDP jelentené a végletet, hiszen ebben az esetben a feladót terhelné az importvám, illetve a további importtal kapcsolatos költségek megtérítésének kötelezettsége is) EXW Walton, KY EXW paritás esetén a vevőnek a vételár, illetve a vám megfizetésén kívül az eladó telephelye és a rendeltetési hely közötti árutovábbítással kapcsolatban felmerülő költségeket is viselnie kell. A külkereskedelmi ügylet tárgyát képező adásvételi szerződés eladója azon a napon teljesít, amikor telephelyén az árut a vevő által megbízott szállítmányozónak átadja. Ezzel egy időben a vevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik. Példámban az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési határidő 30 nap. Az eltérő fizetési határidők miatt az eladó, illetve a szállítmányozó felé keletkező fizetési kötelezettségekre külön számításokat végeztem DAP Budapest DAP paritás esetén a vevőnek csak az eladóval szemben keletkezik fizetési kötelezettsége, ennek időpontja november 30. Innentől kell számítani a 30 napos fizetési határidőt. Ennek értelmében az adásvételi ügyletben kialkudott vételárat december 30-ig kell kiegyenlítenie az eladó felé. A továbbiakban ezeket a határidőket használom fel a különböző fedezeti ügyletek összehasonlításánál A fizetési módok meghatározása A külkereskedelmi szerződés talán legfontosabb tartalmi kelléke a fizetés módjának meghatározása, hiszen ez határozza meg, hogy a vevő hogyan köteles kiegyenlíteni a vételárat. A 2008-as gazdasági világválságot követően talán még nagyobb hangsúlyt fektetnek a külkereskedelmi cégek a külkereskedelmi ügyletek ezen pontjaira. Nem mindegy ugyanis például, hogy az eladó mennyi idővel a szerződésszerű teljesítés után 36

36 milyen átfutással jut a pénzéhez, másképp megfogalmazva, hogy mennyi ideig hitelezi meg a vételárat a vevőnek. A vevő szemszögéből pedig azért fontos, hogy előre ismerje azt a határidőt, amikorra rendelkezésére kell hogy álljon a vételárnak megfelelő pénzösszeg, azaz mennyi ideje van az áru továbbértékesítésére, ha tőketartalékai nem fedezik a vételárat. Ezért az eladók a fizetési határidők lerövidítésére törekednek, amíg a vevők ezzel ellentétesen próbálják befolyásolni a megállapodást. Amennyiben a vevő és az eladó azonos vagy közel azonos piaci erőt képviselnek (egyikük kereskedelmi tevékenysége sincs függésben a másiktól), eltérő eszközökkel tudják befolyásolni a pénzügyi teljesítés idejét. Az eladók esetenként árcsökkentéssel is ösztönözhetik partnereiket a határidő előtti teljesítésre, amit általában százalékos formában adnak meg (skontó). A vevőknek ezzel szemben egy hosszú távú szerződési ajánlattal (keretszerződés) érhetnek el kedvező szerződési feltételeket. Amennyiben az egyik fél monopolhelyzetben van a másik félhez képest (a piaci erőviszonyok a két fél között jelentős torzulást mutatnak), a nagyobb piaci erőfölénnyel rendelkező cég rákényszerítheti szerződéses feltételeit a kisebbik félre. Ebben az esetben kisebb piaci súllyal rendelkező cég általában nem képes befolyásolni a kereskedelmi szerződés jelentősebb pontjait. A korábban bemutatott két klauzula szerinti megosztásban az alábbi fizetési módokat mutatom be: Induló klauzula, EXW Walton, KY Amerikai Egyesült Államok: - azonnali fizetés - 30 napos fizetési határidő a vételárra (a szállítmányozónak történő átadástól számítva) - 45 napos fizetési határidő a szállítmányozási díjra (az áru leszállítási dátumától számítva) Érkezési klauzula, DAP Budapest: - azonnali fizetés - 30 napos fizetési határidő a vételárra (az áru kézbesítésének dátumától számítva) A fizetési határidők felhasználásával a meghatároztam azokat a dátumokat, amikor a vevőnek fizetési kötelezettségeit teljesítenie kell, amihez devizára van szüksége. Ezeket az 1. táblázat tartalmazza. 37

37 1. táblázat. A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők. EXW Walton, KY Határidők Vételár megfizetésének határideje: november 28. Szállítmányozói díj megfizetésének határideje január 15. Importvám megfizetésének határideje: november 30. DAP Budapest Vételár megfizetésének határideje: december 30. Importvám megfizetésének határideje: november 30. Importvám fizetési kötelezettség mindkét esetben akkor keletkezik, mikor az áru az érkezési ország vámraktárába megérkezik. Mivel az áru kiadásának feltétele a vám megfizetése, így annak fizetési határideje megegyezik az áru kézbesítésének határidejével Az árfolyamkockázat viselője Ahogy azt már korábban említettem, a hagyományos külkereskedelmi ügylet devizakülföldiek között jön létre, vagyis mindketten különböző országok gazdasági szereplői, ezért még az ajánlatkérési időszakban tisztázásra kell kerülnie, hogy a szolgáltatás vagy adásvétel milyen devizában kerül kiegyenlítésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább az ügylet egyik szereplője (kivéve például az eurózóna tagállamai közötti ügyleteket) deviza vásárlására vagy eladására kényszerül. A külkereskedelmi ügylet azon szereplője, aki a telephelye szerinti hivatalos fizetőeszköztől eltérő devizában köt üzletet, két lehetőség előtt áll: vagy hagyja magát kitenni a devizapiacon állandóan végbemenő árfolyamváltozások kockázatának, amely lehet ránézve pozitív, de lehet negatív is, vagy bebiztosíthatja magát ezekkel szemben. A példámban az árfolyamkockázatnak kitett fél a magyarországi vevő, aki egy amerikai céggel köt szerződést, és megállapodásuk értelmében vállalja, hogy az áru ellenértékét amerikai dollárban egyenlíti ki az eladó felé. Továbbá amerikai dollárban kíván elszámolni minden, az ügylettel kapcsolatban felmerülő egyéb költséget (pl. spedíciós költség). Jól látható, hogy a szerződés megkötésének pillanatától az amerikai dollár magyar forinthoz viszonyított árfolyamának (USD/HUF) változása hordozza a kockázatot a vevő számára. Az eladónak ezzel szemben semmilyen árfolyamkockázattal nem kell számolnia, hiszen az ügylet a telephelye szerinti fizetőeszközben köttetett. 38

38 9. A kalkulációs alapadatok beszerzése Mivel a dolgozatomban a különböző fizetési módok összehasonlítását is célul tűztem ki, ezért nagyon fontos a valóságos alapadatokkal történő kalkulációk elkészítése. A különböző fizetési feltételekhez tartozó árakat egy létező amerikai exportőr bocsátotta rendelkezésemre. A különböző fizetési módok során felmerülő árutovábbítási költségekre egy piacvezető szállítmányozási cégtől kértem árajánlatot. Ezeket a 2. táblázatban gyűjtöttem össze. 2. táblázat. Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok. Vételár EXW Walton, KY paritás esetén USD Spedíciós költség EXW Walton, KY paritás esetén USD Vételár DAP Budapest paritás esetén USD 9.1. A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása A fedezeti ügyletek összehasonlításához szükséges számítások elvégzéséhez forint illetve deviza lekötött betétekre vonatkozó kamatlábakra is szükségem van. A kereskedő szempontjából legoptimálisabb fedezeti eszköz meghatározásához a banki piacon megtalálható betéti kamatok közül a legkedvezőbbet veszem igénybe. Ennek meghatározására a 3. és 4. táblázatban összegyűjtöttem a különböző ajánlatokat. 3. táblázat. Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti ajánlatai. Forint betét Lekötés időtartama (nap) Budapest Bank 3,65% 3,75% 3,85% Erste Bank 3,90% 4,25% 4,55% MKB 3,80% 4,06% 4,51% OTP 1,90% 3,65% 3,75% Raiffeisen Bank 3,70% 3,90% 4,10% Forrás:

39 A forint lekötött betétekre vonatkozó ajánlatok közül az Erste Bankét találtam a legkedvezőbbnek, így azt fogom felhasználni a kalkulációk során. 4. táblázat. Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti ajánlatai (EBKM 36 ). Forrás: Deviza betét (USD) Lekötés időtartama (nap) *Az OTP honlapján a vállalkozói devizabetétek esetén a bank nem tüntetett föl EBKM-et, ezért a Vállalkozói Megtakarítási Számlához tartozó EBKM-et használtam föl. A forintbetétekre vonatkozó ajánlatoktól eltérően a devizabetétek tekintetében a Budapest Bank ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek Budapest Bank 0,25% 0,25% 0,25% Erste Bank 0,06% 0,09% 0,12% MKB 0,13% 0,15% 0,17% OTP* 0,09% 0,09% 0,09% Raiffeisen Bank 0,10% 0,10% 0,15% 9.2. SaxoTrader a gyakorlatban A jövőbeni árfolyamokra épülő fedezeti ügyletekkel kapcsolatos számítások elvégzéséhez szükséges adatok megszerzésére a Saxo Bank által működtetett devizakereskedői felületet használtam fel. Maga a cég egy Interneten működő befektetési bank, és szolgáltatásait a tőzsdén kívül nyújtja (OTC). Mivel a különböző fizetési módokhoz különböző fizetési határidők tartoznak, a szükséges adatokat külön kell meghatároznom minden korábban már meghatározott dátumhoz. Elsőként határidős árfolyamokat gyűjtöttem össze (OTC piac esetén ez az úgynevezett forward ügylet). Ezek megmutatják, hogy a fuvarozás nulladik napján (az a nap, amikor az áru elhagyja az eladó raktárát) milyen jövőbeni árfolyamon van lehetőségünk 36 EBKM: Egységesített betéti kamatlábmutató. számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. E mutató segítségével összevethetők az egyes bankok által kínált betétek tényleges éves hozamai. Forrás: ( ) 40

40 devizavásárlásra a jövőbeni a fizetési határidőkre. Ezt a határidős üzletkötés ablakban tehetem meg (2. ábra). Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében. 2. ábra Forrás: SaxoTrader Az adatok lekérdezéséhez szükséges a kívánt devizaárfolyam (kereszt mező) illetve a pontos dátum (értéknap mező) megadása. A kép alján látható Bid illetve Ask gombok segítségével adhatunk el, illetve vásárolhatunk devizát határidős árfolyamon. A két gomb közötti szám az úgynevezett spread 37 (marzs). Határidős árfolyamon történő kereskedés esetén, a megadott adatok alapján, a piac határozza meg az árfolyamot. Ezután már csak a vevő döntésén múlik, hogy megszületik-e a kontraktus vagy sem. Az 5. táblázat tartalmazza a különböző határidőkre kapott eredményeket. Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében. 5. táblázat Dátum Határidős árfolyam (USD/HUF) november , december , január ,65 Forrás: Saját gyűjtés (SaxoTrader Október 28.) Miután végeztem a határidős árfolyamokkal, rátértem az opciókkal kapcsolatos adatok összegyűjtésére, amihez a SaxoTraderben megtalálható opciós kereskedésre alkalmas felületet használtam fel (3. ábra). 37 Spread: a bid és az ask közötti különbözet, ami a kereskedés költsége. Forrás: ( ) 41

41 Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében. 3. ábra. Forrás: SaxoTrader Hasonlóan a határidős devizavásárláshoz, az opciók esetén is szükséges az ügylet tárgyát képező devizapár illetve a lejárati dátum megadása. Ezen kívül a kívánt árfolyamot (strike) és az opció típusát (Vanilla opció 38 ) is be kell állítanunk ahhoz, hogy az opciós díjakat a program feltűntesse. A Bid illetve az Ask gombok segítségével eladhatunk (opció kiírása) vagy vásárolhatunk az opciós piacon. A feltüntetett értékek a megadott paraméterekhez tartozó opciós prémiumokat jelzik (eladás esetén kapjuk, vétel esetén fizetjük a prémiumot). A kedvezőbb opciós árfolyam megtalálásának céljából USD/HUF árfolyamsávban kérdeztem le az ajánlatokat, mégpedig kettő forintos lépcsők használatával. A kapott eredményeket a 6. táblázat tartalmazza. 38 Vanilla opció: az opciós piacon elérető legegyszerűbb szerződés mindenféle speciális kitétel nélkül. Forrás: ( ) 42

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tőzsdei ügyletek 68. lecke A tőzsde kialakulása, fogalma,

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

(CIB Prémium befektetés)

(CIB Prémium befektetés) CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a Keretszerződés Opcióhoz kötött Betét elhelyezésére és a kapcsolódó Opciós Devizaügylet megkötésére vonatkozó keretszerződés hatálya alá tartozó ügyletekre

Részletesebben

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust.

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust. 1 450 különböző termék kereskedhető, 21 különböző tőzsdéről érhetők el kontraktusok. Energiahordozók (pl.: olaj, földgáz), nemesfémek (arany, ezüst) devizák, kötvények, mezőgazdasági termények (búza, narancs),

Részletesebben

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Tőzsdeismeretek A Név: Csoport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Molnár Melina Budapest, 2014.11.25. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

8. javított határidôs ügylet (boosted forward)

8. javított határidôs ügylet (boosted forward) 8. javított határidôs ügylet (boosted forward) MIFID komplexitás FX 3 a termék leírása A javított határidôs ügylet megkötésével a határidôs devizaeladáshoz hasonlóan cége egyidejûleg szerez devizaeladási

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ)

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) A termék leírása Az Átlagárfolyamos devizaopció vagy más néven Ázsiai típusú opció keretében az ügyfél egy olyan devizaopciós megállapodást

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai Réz Éva

A határidős kereskedés alapjai Réz Éva A határidős kereskedés alapjai Réz Éva Budapest, 2012.04.26. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 3 A határidős

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ A termék leírása A Határidős árfolyam-megállapodás (vagy más néven határidős ügylet, vagy forward ügylet) olyan deviza

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Európai típusú deviza opció az FHB Bankban

Európai típusú deviza opció az FHB Bankban Európai típusú deviza opció az FHB Bankban Európai típusú deviza opció bemutatása Az európai típusú devizaopció (továbbiakban: opció) egy olyan megállapodás, amely során az opció vevője jogot szerez arra,

Részletesebben

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Az MKB Bank bemutatása* 1950, 1996 Fő tulajdonosa: Bayerische Landesbank (~90%) Mérlegfőösszege: ~3000 Mrd, jegyzett

Részletesebben

7. forward extra ügylet (forward extra)

7. forward extra ügylet (forward extra) 7. forward extra ügylet (forward extra) MIFID komplexitás FX 3 a termék leírása A forward extra ügylet ötvözi a határidôs ügylet biztonságát az opciós ügyletek rugalmasságával. Amennyiben konkrét elképzelése

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Szép Olivér Budapest, 2014.05.29. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Vállalati Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Vállalati Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Vállalati Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. Vállalati Treasury üzemeltetése:... 3 1.2. Befektetési termékek

Részletesebben

A CFD kereskedés alapjai

A CFD kereskedés alapjai A CFD kereskedés alapjai Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC 1 Exchange Traded Funds (ETF): tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely leginkább a részvényekhez hasonlatos. A legnépszerűbbek az indexkövető és szektor ETF-ek, melyek az irányadó tőzsdeindexek árfolyamát

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

4. határidôs kamatláb megállapodás (forward rate agreement, FRA)

4. határidôs kamatláb megállapodás (forward rate agreement, FRA) 4. határidôs kamatláb megállapodás (forward rate agreement, FRA) MIFID besorolás IR 2 a termék leírása betétes pozíció esetén A határidôs kamatláb megállapodás segítségével cége elôre rögzítheti egy késôbbi

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Okmányos inkasszó Fizetési mód, a beszedési megbízások egyik változata: az eladó azzal bízza meg bankját, hogy az exportáru ellenértékét

Részletesebben

Buy Offer (Vétel az eladási áron) Vételi limit áras megbízás az éppen aktuális legjobb eladótól.

Buy Offer (Vétel az eladási áron) Vételi limit áras megbízás az éppen aktuális legjobb eladótól. 1 Ask (Legjobb eladó) Hívják offer árnak is. Az adott instrumentumra a legjobb eladási ár. Ezen az árfolyamon nyithatunk long pozíciót. Példaként véve a deviza kereskedést, ezen az áron vehető meg a fix

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2010.04.01 2010.06.30 1. ELŐZMÉNYEK KIBOCSÁTÁS Gyomaendrőd Város Önkormányzata 2008. február 27-én összesen 6.316.000,- CHF értékben,

Részletesebben

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2.

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2. Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez 2011. augusztus 2. Opciók: tegyük helyre a dolgokat! Bevezető A mindennapi kereskedésben mindeddig méltánytalanul mellőzöttnek bizonyultak az opciók,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ EGYSZERŰ (PLAIN VANILLA) DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ EGYSZERŰ (PLAIN VANILLA) DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ EGYSZERŰ (PLAIN VANILLA) DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam-opciós ügylet (más néven devizaopció) keretében az opció jogosultja (vásárlója) Opciós Díj

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ PROFITCÉLHOZ KÖTÖTT HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM MEGÁLLAPODÁSHOZ (TARGET REDEMPTION FORWARD)

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ PROFITCÉLHOZ KÖTÖTT HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM MEGÁLLAPODÁSHOZ (TARGET REDEMPTION FORWARD) TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ PROFITCÉLHOZ KÖTÖTT HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM MEGÁLLAPODÁSHOZ (TARGET REDEMPTION FORWARD) Jelen terméktájékoztatóban ismertetett ügylet az egyszerű (Plain vanilla) és Barrier típusú devizaárfolyam

Részletesebben

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 7. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Opció fogalma Az opció jövőbeni döntési lehetőséget jelent valami megtételére,

Részletesebben

(tudás és tapasztalat) Kérdőív. Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon?

(tudás és tapasztalat) Kérdőív. Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon? Név: Cím: Ügyfélszám: Megfelelési teszt (tudás és tapasztalat) Kérdőív Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon? 1) Egyáltalán nem érdekel. Ritkán

Részletesebben

A határidős kereskedés

A határidős kereskedés A határidős kereskedés 2015. október 20. 17:30 A webinárium hamarosan kezdődik. Kérjük, ellenőrizze, hogy számítógépe hangszórója be van-e kapcsolva. További technikai információk: https://www.kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/oktatas

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató devizaárfolyamhoz kötött kétdevizás strukturált befektetésekről elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében: Incoterms 2000 Habár 2011. január 1-jétől hivatalos a 2010-es Incoterms, a 2000-es nem vesztette el érvényességét, mert a szerződő felek szabadon dönthetnek, hogy melyik kiadásra hivatkoznak a szerződésben.

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

Indexált betét az FHB Bankban

Indexált betét az FHB Bankban Indexált betét az FHB Bankban Indexált betét bemutatása Olyan strukturált befektetési lehetőség, amely keretében az Ügyfélnek lehetősége van a normál betéti kamatoknál magasabb kamatot elérni. A prémium

Részletesebben

INCOTERMS 2000. Az INCOTERMS jelentése és története

INCOTERMS 2000. Az INCOTERMS jelentése és története INCOTERMS 2000 Az INCOTERMS jelentése és története Az INCOTERMS a fuvarparitás meghatározására szolgáló nemzetközi szabvány, a logisztikai szállítmányozási tevékenységek során. A kifejezés az angol International

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Erős vs. gyenge forint

Erős vs. gyenge forint 2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: udapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Pénzügyek alapjai Név: soport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

Finanszírozás fogalma

Finanszírozás fogalma A vállalkozás alapításához működéséhez befektetéseihez kötelezettségeinek pénzügyi teljesítéséhez szükséges szabad pénzeszközök biztosítása és a velük való gazdálkodás. Finanszírozás fogalma Rentabilitás

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva Budapest, 2011.03.08. A határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása 2 3 A határidıs

Részletesebben

AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP 2008. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának

Részletesebben

Devizás ügyletek a. számvitelben

Devizás ügyletek a. számvitelben Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT KÉTDEVIZÁS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT KÉTDEVIZÁS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT KÉTDEVIZÁS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött kétdevizás strukturált befektetés egy olyan összetett befektetési termék, amely

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 2 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti T 269-06/2/1A A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

CFD kereskedés a gyakorlatban

CFD kereskedés a gyakorlatban CFD kereskedés a gyakorlatban Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf Budapest, 2009.10.08. A Határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása Tıkeáttétel

Részletesebben

Online forex. kereskedés. Négy óra munkával 1000 euró havonta!, Dolgozz a nappalidban 100 euró/napért!,

Online forex. kereskedés. Négy óra munkával 1000 euró havonta!, Dolgozz a nappalidban 100 euró/napért!, Online forex kereskedés Négy óra munkával 1000 euró havonta!, Dolgozz a nappalidban 100 euró/napért!, Ön is találkozott már hasonló hirdetésekkel? Olvassa el tájékoztatónkat és ismerje meg a legfontosabb

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2659-06/3 A nemzetközi

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Egyedi árfolyamos deviza konverzió az FHB Banknál

Egyedi árfolyamos deviza konverzió az FHB Banknál Egyedi árfolyamos deviza konverzió az FHB Banknál Egyedi árfolyamos deviza konverzió bemutatása Egyedi árfolyamos devizaügylet esetén az Ügyfél konverziója az aktuális piaci árakhoz igazodik, így a bankok

Részletesebben

- Milyen információk szükségesek a marketing döntések megalapozásához?

- Milyen információk szükségesek a marketing döntések megalapozásához? 1. - A kereskedelem helye, szerepe a nemzetgazdaságban, kapcsolata a többi nemzetgazdasági ággal. A privatizáció lényege, célja, folyamata. A kereskedelmi privatizáció jellegzetességei, problémái. - A

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt.

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. DÍJJEGYZÉK A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Díjjegyzéke: Hatályos 2012. év szeptember hónap 10. napjától. Művelet Díjalap Díj mértéke Díj esedékessége I. Befektetési és árutőzsdei szolgáltatási

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Jóváhagyta: A Pénztár Igazgatótanácsa 2016. április 14-én Hatályos : 2016. április 28. A Pénztár befektetési tevékenysége során 2016. április

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON MoneyMaxx Express Befektetési

Részletesebben