Dr. Gazdag Gábor PhD Címzetes egyetemi docens
|
|
- Zita Pappné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szomatoform és a disszociatív (konverziós) zavarok tünettana és diagnosztikus kritériumai (F44-45) (Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok) Dr. Gazdag Gábor PhD Címzetes egyetemi docens Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézet; Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum
2 Disszociatív (konverziós) zavarok Története: A hisztéria tüneteit már éves egyiptomi orvosi papiruszokon is leírták. Hippokratész még nem pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy a nő panaszai a méh (hiszterion) betegségének következményei.
3 Disszociatív (konverziós) zavarok Története: első eset leírása A hisztériás vakság első dokumentált esetét Hérodotosz írta le. Epizelos athéni harcos ie. 490-ben a marathóni csatában a legnagyobb küzdelmek közepette egyszerre csak egy hatalmas férfival találta magát szemben, aki nehéz fegyverzetet viselt, majd elment előtte és megölte a mellette álló embert. Epizelos ebben a pillanatban megvakult, pedig semmilyen sérülés nem érte, és élete végéig vak maradt.
4 Disszociatív (konverziós) zavarok Thomas Sydenham ben a hisztériát úgy írja le, mint ami komoly stresszre, vagy emocionális hatásra kialakuló fizikai betegség, de rokonította a hipochondriával, és jellegzetességének tartotta, hogy utánozza az epilepsziát és a szervi rendellenességeket. Története:
5 Disszociatív (konverziós) zavarok Története: A hisztéria megismerésében rendkívül nagy szerepet játszott Jean-Martin Charcot francia neurológus, aki a híres Salpêtrière kórházban dolgozott és tanított, többek között Sigmund Freud tanítómestere is volt ben Európában elsőként alapított neurológiai klinikát a kórházban, ahol különféle rohamoktól szenvedő nőbetegeket kezeltek. Charcot meggyőződése az volt, hogy a hisztéria egy neurológiai probléma, melyet az idegrendszer öröklött rendellenességei okoznak és tagadta a szexuális eredetet. Elkülönítette, elsősorban az epilepsziától és minden más elmebetegségtôl. Megfigyelte, hogy a különféle bénulások érzéskiesések, vagy érzészavarok nem követik az anatómia szabályait, hanem sokkal inkább a laikus betegek elképzeléseit.
6 Disszociatív (konverziós) zavarok Története: Freud és Breuer is sokat foglalkozott a hisztéria témájával. Legemlékezetesebb páciensük Anna O. volt. Breuer 1880-ban kezdte kezelni eredeti nevén Bertha Pappenheimet, aki köhögésének kezelése miatt fordult Breuerhez, valamint súlyos arcideggyulladása és izomrángásai is voltak. Ezután elég gyorsan komoly neurológiai tünetek alakultak ki nála, bal oldali occipitális fejfájás, anesztézia foltokban, jobb oldali végtagjai megbénultak, kancsalított, átmenetileg megsüketült, két hétig beszélni sem volt képes, máskor beszéde érthetetlenné vált, vagy keverte az általa ismert nyelveket, majd nem tudott anyanyelvén beszélni csak angolul. Breuer 1895-ös leírása szerint Bertha hisztériás tünetei lépésről lépésre szűntek meg, ahogy ő hipnózisban, illetve beszélgetve feltárta azokat a körülményeket, melyek közt a tünetek keletkeztek. Anna O. esete a pszichoanalízis és a konverziós hisztéria kezelésének prototípusává vált.
7 Disszociatív (konverziós) zavarok A disszociatív és konverziós zavarok közös alapja, hogy részlegesen vagy teljesen megszűnik az integráció az emlékek, az identitás-tudat, a pillanatnyi érzések, és a testmozgások kontrollja között. Normális esetben számottevő tudatos kontroll van a figyelem által kiválogatható emlékek és az érzések, valamint a kivitelezett mozgások között. A disszociatív zavarokban feltételezhető, hogy a tudatos és szelektív kontroll sérült, ami változhat óráról órára vagy napról napra. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ennek a sérülésnek milyen százaléka van akaratlagos kontroll alatt.
8 Disszociatív (konverziós) zavarok Ezeket a zavarokat korábban a "konverziós hysteria" különböző formái közé sorolták be. Ma a legelőnyösebbnek az látszik, ha a hisztéria szót, annak sokrétű (pejoratív) jelentése miatt kerüljük. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják, és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez, nem megoldható, vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz.
9 Disszociatív (konverziós) zavarok A zavarok leírásában több ízben használt konverzió a következőt jelenti: Az egyén az általa megoldhatatlannak tartott problémák és konfliktusok kiváltotta kellemetlen affektusokat valamilyen módon tünetekké alakítja át.
10 Disszociatív (konverziós) zavarok A tünetek kialakulását és megszűntét gyakran hirtelennek mondják el, de ezt csak ritkán lehet megfigyelni, kivéve hipnózis vagy más mesterséges eljárás alkalmával. A disszociatív állapot változása vagy megszűnése általában a fent említett eljárás idejére korlátozódik. A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik, különösen abban az esetben, ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. Krónikus zavar, mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki (időnként egészen lassan), ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. Ha a problémák már egy-két éve fennállnak, akkor már rendszerint terápia-rezisztensek.
11 Disszociatív (konverziós) zavarok A pszichológiai okok meggyőző bizonyítékát nehéz megtalálni, még akkor is, ha erős a gyanú rá. A központi vagy a perifériás idegrendszer ismert betegsége esetén, csak nagy óvatossággal adható a disszociatív zavar diagnózisa. A pszichológiai okok hiányában a diagnózis csak kérdőjelesen adható, és tovább kell kutatni mind organikus, mind lelki okok után.
12 F44.0 Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése, ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel, és túl jelentős ahhoz, hogy feledékenységre, fáradtságra fogjuk. Általában az amnesia részleges és szelektív, középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll - mint baleset, haláleset. Az amnézia időtartama és kiterjedése napról napra és vizsgálóról vizsgálóra változik, de mindig megfigyelhető egy közös magja, amit az egyén éber állapotban nem tud felidézni. A teljes és globális amnézia ritka, ha előfordul, akkor az a disszociatív fuga (F44.1) részjelensége. Amennyiben ez az eset áll fent, akkor oda kell besorolni.
13 Elkülönítő diagnózis: Organikus mentális zavarban rendszerint vannak a központi idegrendszer zavarára utaló jelek, és a tudatzavar egyértelmű jelei is megfigyelhetők. A rövid távú emlékezetzavar jellemző az organikus mentális zavarra, és ebben az esetben nem függ semmilyen traumatikus eseménytől vagy problémától. Az alkohol vagy gyógyszer okozta eszméletvesztéssel járó állapotok "filmszakadás " (blackouts) szorosan köthetőek az abúzus idejéhez, másrészt az akkor kiesett emlékek sohasem térnek vissza. Az organikus amnesticus szindrómában (Korsakov szindróma) fellépő rövid távú memóriazavar, amikor az azonnali visszamondás megtartott, de a megjegyző emlékezés már sérült, vagyis 2-3 perc múlva már nem tudja visszamondani a hallottakat, nem található disszociatív amnesiában. A súlyos fejsérülést vagy agyrázkódást (commotio) követő amnesia rendszerint retrográd, de súlyosabb esetekben anterográd amnesia is előfordul. A disszociatív amnesia elsősorban retrográd. A postictalis amnesia, vagy mutismus, stupor vagy szkizofrénia részjelenségeként megjelenő amnesia a társuló egyéb tünetek segítségével különíthető el. A legnehezebb a tudatos szimulálástól (malingering) elkülöníteni, de ebben az esetben a premorbid személyiség ismételt és részletes vizsgálata és a motivációk kutatása igazíthat útba. A tudatos szimulálás esetén szembetűnő problémákkal találkozhatunk, mint anyagi nehézségek, halál, katonáskodás elkerülése, vagy börtönbüntetés vagy halálos ítélet kijátszása.
14 F44.1 Disszociatív fuga A disszociatív amnézia tünetei mellett (látszólag) célszerű utazások észlelhetők. A beteg otthonából, munkahelyéről elutazik, ez alatt az időszak alatt tud gondoskodni önmagáról. Egyes esetekben meglepő tökéletességgel új személyes identitást ölthet magára, pusztán néhány napra, ritkán akár hosszabb időre is. Utazást szervezhet korábban már ismert és érzelmileg kiemelt fontosságú helyre. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás, a kívülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tűnik.
15 Diagnosztikus útmutató A definitív diagnózishoz a következőkre van szükség: a, a disszociatív amnézia jellegzetességei (F44.0); b, a megszokott hétköznapi aktivitást meghaladó célszerű utazás; c, az alapvető életfunkciók (önellátás) megtartottsága (táplálkozás, tisztálkodás stb.), idegenekkel egyszerű kapcsolatok és társalgás létesítése (pl. üzemanyag, vonatjegy vásárlása, útirány felől kérdezősködés, étteremben étel rendelése).
16 Elkülönítő diagnózis: A temporális epilepsziás rohamot követő fugától az anamnesisben szereplő epilepszia, a stresszt okozó események, problémák hiánya segíti az elkülönítést. Az epilepsziás utazása sokkal többször megszakított, valamint kevésbé célirányos. Ahogy a disszociatív amnesia esetében is, a tudatos szimulálástól nehéz elkülöníteni.
17 F44.2 Disszociatív stupor Az egyén viselkedése megfelel a stupor diagnosztikus kritériumainak, de a fizikális és egyéb vizsgálatok nem igazolnak organikus elváltozást. Sőt, éppen ellenkezőleg, mint minden disszociatív zavar esetében, itt is a pszichológiai okok (stresszt okozó események vagy kifejezett interperszonális vagy szociális problémák) lelhetők fel a tünetek hátterében. A stupor diagnosztikus alapját képezi az akaratlagos mozgások és környezeti stimulusokra (mint fény, hang, érintés) adott válaszkészség súlyos csökkenése vagy teljes hiánya. Az egyén hosszú időn keresztül mozdulatlanul fekszik, vagy ül. A beszéd, valamint a spontán és célirányos mozgások teljes vagy majdnem teljes hiánya figyelhető meg.
18 Elkülönítő diagnózis: El kell különíteni a katatón stuportól és a depressziós stuportól. A kataton szkizofrénia kialakulását rendszerint megelőzik szkizofréniára jellegzetes tünetek. A depressziós stupor relative lassan alakul ki, így a heteroanamnézis informatív lehet. Ahogy az affektív betegségek egyre korábbi időszakban már kezelése kerülnek, az affektív stupor egyre ritkábbá válik.
19 F44.3 Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Átmenetileg megszűnik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság; egyes esetekben az egyén úgy viselkedik, mintha másik személyiség, lélek, isten vagy "erő" hatalma alá került volna. A figyelem és a tudat működése beszűkül vagy koncentrálódik a környezet egy vagy két aspektusára. Ezen kívül korlátozott, de ismétlődő mozgások, testhelyzetek, gesztusok és kijelentések figyelhetők meg. Ide csak az akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat soroljuk, melyek vallásos vagy kulturálisan elfogadott aktivitást meghaladóan vagy azt elnyújtva a hétköznapi tevékenységet megzavarva jönnek létre.
20 Elkülönítő diagnózis: A szkizofrénia vagy hallucinációkkal és téveszmékkel kísért akut pszichózis lefolyása során, vagy a multiplex személyiségzavarban kialakult transz állapotokat nem soroljuk ide, és nem lehet ezt a kategóriát használni azokban az esetekben sem, amikor a transz állapotok kialakulása szorosan összefügg szervi betegséggel (mint pl. temporális epilepszia, vagy fejsérülés) vagy pszichoaktív szer használatával.
21 F44.4-F44.7 Disszociatív mozgás- és érzészavarok Ezekben a zavarokban a mozgások kiesése (bénulás) vagy azok megváltozása vagy érzéskiesések találhatók. A páciens mint organikus betegségben szenvedő jelenik meg, de olyan betegség nála nem található, amelyik a tüneteket megmagyarázná. A szimptómák időnként a páciens nézeteit tükrözik arról, hogy szerinte hogyan kell egy organikus betegségnek kinéznie, de ez ellentétben áll az élettani és anatómiai szabályokkal. A páciens és életkörülményeinek vizsgálata arra enged következtetni, hogy a létrejött tünetek kerülő úton segítenek kimenekülni az egyén számára kellemetlen helyzetből, konfliktusból. Míg a problémák vagy konfliktusok a független megfigyelő számára szembetűnőek lehetnek, addig a páciens tagadja annak létét, és kellemetlenségeit, vesződését a tüneteinek tulajdonítja, vagy a tünetei miatt létrejött funkciókiesések következményének tartja.
22 F44.4-F44.7 Disszociatív mozgás- és érzészavarok Mindezen tünetek által kialakult fogyatékosság mértéke egyénről egyénre változhat, és függ a vizsgált egyének emocionális állapotától is. Más szavakkal számos figyelemfelhívó viselkedés létezik az állandó és központi szerepet betöltő, az akaratlagos kontrollon kívül eső mozgászavaron és érzéskiesésen túlmenően. Egyes pácienseknél a tünetek szorosan kötődnek pszichés stresszhez, míg másoknál ilyen kapcsolat nem fedezhető fel. A súlyos fogyatékosságokba való nyugodt beletörődés ("belle indifférence") szembetűnő lehet, de nem általános jelenség, és szintén megtalálható jól kezelt, súlyos organikus betegségben szenvedőknél is.
23 Diagnosztikus útmutató A központi idegrendszer megbetegedései vagy korábban rendezett családi és közösségi élettel rendelkező egyéneknél csak nagy körültekintéssel adható ez a diagnózis. A definitiv diagnózishoz: a, szomatikus betegség hiánya szükséges; és b, elegendő tudással kell rendelkezni a pszichológiai vagy szociális háttérről, a személyes kapcsolatokról ahhoz, hogy meggyőző okokozati magyarázatot adhassunk a tünetek keletkezéséről. A diagnózis csak feltételes lehet, ha bármilyen kétségünk vagy gyanúnk van lehetséges szervi megbetegedésre, vagy lehetetlen megérteni, hogy miért volt szükség a tünetek kialakulására. A zavaros vagy nem egyértelmű esetekben mindig gondolni kell később kibontakozó szervi vagy pszichiátriai betegségre.
24 Elkülönítő diagnózis: Előfordulhatnak hasonló tünetek progrediáló neurológiai megbetegedések korai stádiumában, különösen sclerosis multiplex vagy az SLE esetében. A sclerosis multiplexben szenvedő páciensnek a betegsége okozta distresszre adott válasza és figyelemfelhívó viselkedése különösen nehéz problémát jelenthet; relatíve hosszú vizsgálat és megfigyelés szükséges mielőtt véglegesíteni lehetne a diagnózist. Izolált disszociatív tünetek fordulhatnak elő más mentális zavar esetében, így szkizofréniánál vagy súlyos depresszióban, de ezek a zavarok nyilvánvalóak és előnyt élveznek mind a diagnózisban mind a kódolás során. A bénulás vagy érzéketlenség tudatos utánzását nehéz elkülöníteni a disszociatív zavartól; a diagnózisnak a részletes megfigyelésen és a páciens személyiségének a megértésén, a kialakulás körülményein kell alapulnia.
25 F44.8 Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok F44.80 Ganser szindróma Ganser által leírt komplex zavar, melyre a "körülbelüli válaszok" jellemzők, melyhez rendszerint számos más disszociatív tünet társul. Ha a körülmények pszichogén etiológiára utalnak, akkor itt kell kódolni.
26 F44.81 Multiplex személyiség(zavar) Ritka zavar, és kétséges olyan mértékű előfordulása, mint amit egyes kultúrák vagy orvosi gyakorlat feltételeznek. Előfeltétele egy személyen belül 2 vagy több különálló személyiség létezése, melyből egy időben csak az egyik észlelhető. Mindegyik személyiség teljes, saját emlékekkel, viselkedéssel, és preferenciákkal rendelkezik és markáns eltérést mutathat az egyetlen premorbid személyiséghez képest. A leggyakoribb formájában két személyiség létezik egy egyénben, melyből az egyik domináns. Egyik személyiség sem tud a másik emlékeihez hozzáférni, és egyiknek sincs tudása a másik létezéséről. Az első alkalommal az egyén hirtelen vált az egyik személyiségből a másikba, és ez az átváltozás szorosan köthető egy traumatikus eseményhez. Ezt követő váltások stresszt okozó vagy dramatikus eseményekhez köthetők, valamint terápiás ülésekhez, amikor a terapeuta relaxációt, hipnózist alkalmaz vagy korábbi elfojtott emlékeket idéz fel.
27 F45 Szomatoform zavarok Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok, melyekkel újból és újból orvoshoz fordulnak a betegek, annak ellenére, hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti, hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés. Ha bármilyen szervi megbetegedés előfordul is, az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedtségét és természetét, valamint azt az aggódást (distresszt) és tünetekkel való folytonos foglalkozást, ami a páciensnél tapasztalható. A tünetek keletkezése és fennmaradása valamint kellemetlen életesemények, nehézségek, konfliktusok között szoros összefüggés található, a páciens mégis elutasító a pszichológiai okokozati összefüggések megtárgyalását illetően. Gyakran találkozhatunk figyelemfelkeltő (hisztrionikus) magatartással, különösen azon pácienseknél, akik hibáztatják saját magukat, amiért nem győzték meg orvosukat a betegségük szervi tüneteinek minél részletesebb átvizsgálására.
28 F45.0 Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több, visszatérő, gyakran változó testi panaszok jellemzik, melyek több évvel az első pszichiátriai konzílium előtt már fennálltak. Az anamnezis hosszú és bonyolult, számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (explorativ mütétekről) szól. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok, de gasztrointesztinális panaszok (fájdalom, büfögés, regurgitáció, hányás, hányinger), és bőrérzések (égő. szúró érzések, zsibbadás, érzékenység, stb.) a leggyakoribbak. Szexuális és menstruációs panaszok szintén gyakoriak.
29 F45.0 Szomatizáció(s zavar) Kifejezett depresszió és szorongás gyakran észlelhető és megfelelő szorongásoldó vagy antidepresszáns kezelést igényelhet. A lefolyás krónikus és hullámzó, általában megzavarja a családi, interperszonális vagy szociális viselkedést. A zavar sokkal gyakoribb nőknél mint férfiak körében, és rendszerint fiatal felnőttkorban indul. Gyógyszer dependencia vagy abúzus (rendszerint szedativumok vagy fájdalomcsillapitók) gyakran a túlzott orvosi vizsgálatok eredményeként alakul ki.
30 Diagnosztikus útmutató A definitív diagnózishoz az alábbiak szükségesek: Legalább 2 éve fennálló multiplex és változatos testi panaszok, melyre organikus magyarázatot nem lehet találni; Számos orvos megnyugtatásának vagy tanácsának elvetése, folyamatos elutasítása. A tünettan része a szociális és családi funkciók romlása, valamint a másodlagosan kialakuló viselkedés.
31 Elkülönítő diagnózis: Szervi betegségek. A hosszú ideje fennálló szomatoform tünetekkel rendelkező páciensnek ugyanolyan esélye van a panaszaitól független testi betegség kialakulására, mint bármelyik másik embernek. Affektív (depresszív) és szorongásos zavar. A depresszió és a szorongás változó mértékben társulhat a szomatizációs zavarhoz és mindaddig, míg súlyosságuk nem indokolja külön kódolásukat, nem kell feltüntetni azt. Téveszmével járó zavarok (mint testi téveszmékkel járó szkizofrénia, depresszió hipochondriás téveszmékkel). A téveszméknek kevéssé bizarr jellegűek, de a meglehetősen állandó, organikus jellegű tünet tipikus a paranoid (deluzív) kórképekre.
32 Elkülönítő diagnózis: Hipochondria. A szomatizációs zavarban a hangsúly a tüneten van és annak egyéni következményein, míg a hipochondriában a figyelem elsősorban egy meglévő, feltartóztathatatlanul előrehaladó betegségen és annak megnyomorító következményein. A hipochondriázisban a páciens vizsgálatokat követel a betegség kimutatására és pontos felismerésére, míg a szomatizációs zavarban a páciens a tünetek enyhítésére kér orvosi segítséget. A szomatizációs zavarban ebből adódóan rendszerint gyógyszer abúzus van és hosszú távon non-compliance alakul ki. míg a hipochondriázisban az orvosságtól és azok mellékhatásaitól való félelem figyelhető meg.
33 F45.1 Differenciálatlan szomatoform zavar Ha több, különböző, változó és hosszantartó szomatoform panasz van, de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek, akkor ezt a kategóriát kell használni.
34 F45.2 Hipochondriázis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos feltartóztathatatlan betegségtől. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak, vagy egy folyamatos aggódás jellemzi őket testi kinézetük miatt. Normális vagy hétköznapi érzéseket, kinézést a páciensek mint abnormálist, aggasztót adják elő. Általában egy vagy két szervre összpontosulnak a panaszok. A páciens megnevezheti a rettegett betegséget, vagy deformitást, de a meggyőződés és ennek a betegségnek a hangsúlyozása orvosi vizitről vizitre változhat.
35 Diagnosztikus útmutató A definitív diagnózishoz a következőknek kell teljesülnie: Állandó meggyőződöttség arról, hogy legalább egy súlyos testi betegség áll a tünetek hátterében, annak ellenére hogy ismételt vizsgálatok sora bizonyította, hogy a panaszok mögött nem állnak organikus elváltozások, vagy folyamatos foglalatosság feltételezett deformitással vagy torzultsággal. Folyamatosan elutasítják az orvosok megnyugtatásait, és tanácsait arra vonatkozóan, hogy semmilyen testi betegség nem húzódik meg a panaszok mögött.
36 Elkülönítő diagnózis: Szomatizációs zavar. A hangsúly a betegség meglétén és jövőbeli következményein van és nem az egyes tüneteken, mint ahogy ezt a szomatizációs zavarban észlelhető. A hipochondria esetén általában csak kevés tünet észlelhető, amelyek nem váltakoznak úgy, mint a szomatizációs zavarban. A hipochondria egyaránt gyakori férfiak és nők között és nem figyelhető meg családi halmozódás. Depresszió. Ha a depressziós tünetek hamarabb alakultak ki és dominálják a klinikai képet, akkor valószínű, hogy depresszió az elsődleges zavar.
37 Elkülönítő diagnózis: Paranoid (deluzív) zavarok. A hipochondriás hiedelmek nem olyan stabilak mint depresszióban vagy szkizofréniában meglévő szomatikus téveszmék esetében. Azokat az eseteket, ahol a páciens meg van arról győződve, hogy kellemetlen (taszító) külseje, vagy testi károsodása van, a paranoid (deluzív) zavarok (F22.-) között kell kódolni. Szorongás és pánik zavar. A szorongás testi tüneteit időnként mint súlyos testi betegség tüneteit értelmezik, de ebben az esetben a páciens könnyen megnyugtatható élettani magyarázatok segítségével és súlyos testi betegségről való meggyőződöttség nem alakul ki.
38 F45.3 Szomatoform vegetatív diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat, amelyek döntöen vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak, mint például a kardiovaszkuláris, gasztrointesztinális, respiratórikus vagy urogenitális rendszer. A legkifejezettebb és a leggyakoribb példa erre a légzőrendszer (pszichogén hiperventilláció és csuklás) és a gasztrointesztinális rendszer ("gyomor-neurózis" és a "ideges hasmenés"). A tünetek általában két típusúak, de egyikből sem következik szervi megbetegedés. A panaszok egy része - mint szapora szívdobogásérzés, izzadás, elpirulás, kézremegés - objektív tünete a vegetatív izgalmi állapotnak. A diagnózis főként ezeken a tüneteken nyugszik. A másik része szubjektív, változó jellegű idioszinkráziás panaszok, mint fájdalmak, átmeneti nyilallások, égő érzések, feszülés érzése, puffadás, felfúvódottság érzése, melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens.
39 F45.3 Szomatoform vegetatív diszfunkció Sok esetben pszichológiai stressz, vagy meglévő nehézségek, problémák is fellelhetők, melyek kapcsolatba hozhatók a szindrómával. A páciensek nagyobb százaléka megfelel a diagnosztikus kritériumoknak, de a fent említett összefüggést mégsem találjuk meg. Néhány esetben egyes élettani funkciók zavara is észlelhető, mint a csuklás, a flatuláció és hiperventilláció, de ezek önmagukban nem zavarják meg az adott szerv vagy szervrendszer alapvető fiziológiai működését.
40 Elkülönítő diagnózis: A generalizált szorongás esetén a szorongás pszichológiai vetületei, félelmek, anticipátoros szorongás dominálnak, és hiányoznak az egy szervre vagy szervrendszerre összpontosuló panaszok. A szomatizációs zavarban vegetatív izgalmi tünetek észlelhetők, de ezek sohasem kifejezettek vagy tartósak, összehasonlítva a többi érzéssel, emocióval, és a tünetek nem kötődnek egy meghatározott szervhez, vagy szervrendszerhez, mint a szomatoform vegetatív diszfunkció esetében.
41 F45.4 Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó, súlyos és aggasztó fájdalom, amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal, szervi betegséggel, és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő, és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz, hogy oki szerepüket feltételezzük.
42 Elkülönítő diagnózis: A legnehezebb elkülöníteni az organikus fájdalom hisztrionikus elaborációjától. Azok a páciensek, akiknek organikus fájdalmuk van, de a megfelelő szervi elváltozást még nem fedték fel, szintén mutathatnak figyelemfelkeltő viselkedést, és könnyen válnak elutasítóvá és megfélemlítetté. Különböző típusú égő érzések, fájdalmak gyakoriak a szomatizációs zavarban, de a többi tünettel összehasonlítva sohasem olyan szembetűnőek és tartósak.
43 F45.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések, a testi funkciók és a viselkedés olyan egyéb zavara, amit nem szervi megbetegedés okozott, és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik, amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik. Minden egyéb érzészavart, melyet nem fizikai zavar okozott, és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához, vagy a páciens jelentősen megnövekedett figyelmével jár, itt kell kódolni.
44 F45.8 Egyéb szomatoform zavarok A következő zavarokat is itt kell kódolni: A "globus hystericus" és a diszfágiák más formái Pszichogén torticollis, és más spasztikus mozgás zavarok (kivéve a Tourett szindrómát) Pszichogén pruritus (de meghatározott pszichogén eredetú bőrbetegségeket nem soroljuk ide mint az alopecia, dermatitis, ekcema vagy urticaria (ps2.6) Pszichogén dysmenorrhea (de nem ide sorolandó a dyspareunia és a frigiditás. Fogcsikorgatás.
45 Köszönöm a figyelmet!
pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy a nő panaszai a méh (hiszterion) betegségének következményei.
A szomatoform és a disszociatív (konverziós) zavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai (F44-45) 45) (Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok) Dr. Gazdag Gábor PhD Címzetes egyetemi docens
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenA neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása
A neurózisok története napjainkig I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis: coma adynamia spasmus vesania
RészletesebbenSzomatoform zavarok. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs
Szomatoform zavarok PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs Történeti vonatkozások Hystera vándorlása i.e. Egyiptom A hisztéria különböz és változó tünettana mögött az uterus vándorlása áll Paul Briquet * Sur
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenA neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása
A neurózisok története napjainkig I A neurotikus állapotok általános I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis:
RészletesebbenSzomatoform zavarok. SE Pszichiátriai és Pszichoterápi. piás s Klinika
Szomatoform zavarok Dr. Tölgyes T Tamás SE Pszichiátriai és Pszichoterápi piás s Klinika Történeti aspektusok - I Hisztéria és s hipochondria ókortól l ismert Aristides rétor hipochondriája Egyiptom, görög
RészletesebbenDisszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenSzomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok
Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok Dr. PáliEszter EEI Gyermekpszichiátriai Szakrendelés és Gondozó,Pécs 1 Definició Ezekben akórképekben apszichés zavar útján, dönt en szomatikus tünetekben
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenSzomatoform zavarok (DSM-IV) Szomatikus tünet zavar (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
Szomatoform zavarok (DSM-IV) Szomatikus tünet zavar (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Meghatározás Fizikális tünetek jelenléte, amelyek általános egészségi
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenOrszágos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenReumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenSzomatoform (szomatikus tünet) zavarok, kényszerbetegség és kapcsolódó zavarok. A szomatoform (szomatikus tünet) zavarok általános jellemzők
Szomatoform (szomatikus tünet), kényszerbetegség és kapcsolódó Pécsi Tudományegyetem A szomatoform (szomatikus tünet) általános jellemzők A hisztéria és a hipochondria az ókortól ismertek Paul Briquet
RészletesebbenAnamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben
Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek
RészletesebbenTermészetgyógyászati Klinikum
Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenA pszichopatológia egyes kérdései
A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenTerápia és szemlélet
Terápia és szemlélet A krónikus deréktáji fájdalom testi, lelki tüneteinek kezelése Simoncsics Eszter Rehabilitációs Centrum Egyesített Szent István és Szent László Kórház 2015.06.05. Bemutatkozás Reumatológus
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenDEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL
DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL Prezenszki Zsuzsanna Nyírő Kh - OPAI Pszichoonkológiai Ambulancia magas előfordulás jelentős életminőség romlás
RészletesebbenGyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Gyermekpszichiátria PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Gyermekpszichiátria Gyermekkorban diagnosztizálható zavarok Gyermek és serdülıkorban induló pszichiátriai betegségek Fejlıdési perspektíva
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenSürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Amikor a sürgős ellátás szükségessége felmerül Probléma lép fel Gyerek: A tünet megjelenésének
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
RészletesebbenSzemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis
Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész
RészletesebbenPszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF
Pszichoszomatikus megbetegedések Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
RészletesebbenStresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben
Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
Részletesebben2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor
2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet
RészletesebbenSzenior akadémia. Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára
Szenior akadémia Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára Dr. Szabó József Ph.D. Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai Osztály testudo7115@gmail.com Zalaegerszeg, 2017. március
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok
RészletesebbenLEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA Valamennyi betegségre igaz az, hogy a korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulási esélyeinket és csökkenti a kezelések súlyosságát.
RészletesebbenISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó
ISCA-D I. modul Hangulatzavarok Baji Ildikó 1 Diagnosztizálási nehézségek Emocionális problémák verbális kifejezési nehézsége Testi tünetekben való megjelenésgyermekgyógyászok Komorbiditások Szülők affektív
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenPszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET ZAVAR (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2017
Pszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET ZAVAR (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2017 A BNO-10-BEN MEGHATÁROZOTT ZAVAROK KATEGÓRIÁI F00 - F09 F10 - F19
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenNeoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
RészletesebbenPsychosomatische Erkrankungen. Tringer László Prof. emeritus
Psychosomatische Erkrankungen Tringer László Prof. emeritus Geschichte Altertum - Mittelalter Virchow: Zellpathologie Freud: unbewusste seelische Funktionen Heinroth, Jacobi: Verfasser des Begriffs Az
RészletesebbenGerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei
Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenPszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka
PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,
RészletesebbenÉletkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika
Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra
RészletesebbenGyermekpszichiátriai ismeretek
Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
RészletesebbenSzexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:
Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett
RészletesebbenPszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET és KAPCSOLÓDÓ ZAVAROK (DSM-5)
Pszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET és KAPCSOLÓDÓ ZAVAROK (DSM-5) PROF. DR. PERCZEL-FORINTOS DÓRA SEMMELWEIS EGYETEM ÁOK KLINIKAI PSZICHOLÓGIA TANSZÉK 2018 A BNO-10-BEN MEGHATÁROZOTT ZAVAROK KATEGÓRIÁI
RészletesebbenACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )
ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) Az Aconitum elsősorban akut, hirtelen jelentkező tünetek kezelésére használható, azonban néha krónikusan fennálló panaszok, félelmek, szorongás vagy pánik esetén is szóba
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenA szorongásos kórképek. Bitter István november 29.
A szorongásos kórképek Bitter István 2017. november 29. Előzmények Neurózisok 1980 - APA: Diagnostic and Statistic Manual (DSM) III.: Szorongásos kórképek, szomatoform kórképek, étkezési zavarok, stb.
RészletesebbenA 20XX. DECEMBER 31-ÉN GONDOZOTTKÉNT NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRJELZÉS ÉS NEM SZERINT
A 20XX. DECEMBER 31-ÉN GONDOZOTTKÉNT NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRJELZÉS ÉS NEM SZERINT Sorsz. A KÓRJELZÉS MEGNEVEZÉSE Betegségi kategóriába (Kettıs diagnózis esetén a domináns betegséget kell bejegyezni)
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenPszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika
Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps
RészletesebbenNeurológiai kórképek rehabilitációja - stroke rehabilitáció. Péley Iván dr. Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya
Neurológiai kórképek rehabilitációja - stroke rehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya Habilitáció - rehabilitáció Habit have haben = képes, bír, birtokol
RészletesebbenKialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.
Az az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az szinte már népbetegség
RészletesebbenA pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása
A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:
RészletesebbenSzklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve
Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány
RészletesebbenHipnobehaviorális módszerek alkalmazása dadogás és tic kezelésében. Szorongásoldás. A BESZÉD FEJLŐDÉSE
PÁLMAI KATALIN Hipnobehaviorális módszerek alkalmazása dadogás és tic kezelésében. Szorongásoldás. A BESZÉD FEJLŐDÉSE - a belső nyelv - a receptív nyelv - az expersszív nyelv elsajátítása Egymásra épülő,
RészletesebbenBillenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.
Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenKommunikáció szomatizáló betegekkel. Dr. Csörsz Ilona
Kommunikáció szomatizáló betegekkel Dr. Csörsz Ilona Definíció Ma már a magatartásorvoslás és a pszichoszomatikus orvoslás kifejezések szinonímák. Általában a pszichoszomatika szemléleti mód,amely a lelki
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó 9
Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. november 13.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenAlkoholfogyasztás és fiatalok
Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok
RészletesebbenNehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016
Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenAnamnézis - Kórelőzmény
Anamnézis - Kórelőzmény 2016 Ifél év Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanár Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinika A beteg kikérdezése a betegség előzményinek,okainak feltárása céljából A jó anamnézis
RészletesebbenA PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA
A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenÜtõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva
Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Szakorvosi Marketing Osztály: +36 1 431 4907, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: +36 1 505 7032, Fax: +36 1 431 5954,
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
Részletesebben