Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló rendelet tervezete első olvasatban Mell.: 3 darab+ rendelet-tervezet

Átírás

1 Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szentes, Kossuth tér 6. tel:63/ I /2013. szám Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló rendelet tervezete első olvasatban Mell.: 3 darab+ rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentesen a felhalmozódott lakbérhátralék meghaladja a 25 millió forintot. Ez az öszszeg, amely közel 40 %-a az éves lehetséges lakbérbevételnek ( Ft) természetesen nem egy év alatt gyűlt össze, hiszen amíg a jogszabály behajtani engedi a hátralékot, a Szentesi Városi Szolgáltató Kft. (továbbiakban SzVSz Kft) a számviteli szabályok szerint görgeti az adósságot. A lakbérhátralék egyre növekszik az Önkormányzat Szociális Bizottsága, Adósságkezelő Eseti Bizottsága, az SzVSz Kft erőfeszítései és a Hivatal tevékenysége ellenére is. Összes munkánkkal legfeljebb annyit sikerül elérnünk, hogy a növekedés üteme csökken. Hogyan szabályozza az önkormányzat a bérlakások elosztását, illetve a lakbérek behajtását, ha kiemeljük a vagyonkezelés kérdéskörét? A lakásgazdálkodás kétarcú feladat. Egyrészt a mintegy 450 önkormányzati tulajdonú lakás jelentős önkormányzati vagyon (legkevesebb 3-4 milliárd forint), amelytől elvárnánk, hogy valamely hasznot termeljen, ne pedig adósságot, hátralékot. Másrészt azonban a bérlakásoknak az önkormányzat életében kiemelkedő szociális szerepe van. E kétféle cél teljesítése tökéletes ellentétben van egymással. Hogy a lakások melyik szerepüket töltik be, illetve milyen arányban, ez ma már a képviselőtestületeken múlik. Az államtól örökségként az önkormányzati vagyon kialakításakor az állami és önkormányzati vagyon meghatározásával és a bérlakás tulajdon jelentős részének kötelező elidegenítésével a szociális szerep kizárólagosságát kaptuk. Szentes Város Önkormányzata a legutóbbi időkig szintén elsődlegesnek tartotta a lakások szociális feladatát, hiszen kevés, - elsősorban fontos várospolitikai célok teljesítése - kivételével a lakásokat szociális bérlakásként hasznosította. A legutóbbi, 2007-ben történt lakbér megállapítás során megpróbáltuk a szociális alapon kiadott lakások bérét a piaci bérhez közelíteni, ebben az évben pedig a lakások 5%-nak közelítőleg piaci alapon történő kiadásával próbálkozunk. A lakások bérbeadásának és a hátralékok behajtásának gyakorlati megoldása úgy történik, hogy a lakások elosztása és a lakásbérleti szerződések felmondása az önkormányzat, illetve szervei hatásköre (jelenleg a Szociális Bizottság, ezt megelőzően pedig a Lakásügyi Bizottság és a polgármester között oszlottak meg), míg a lakásbérleti szerződések megkötése, a lakások kezelése, a bérleti díjak beszedése és behajtása az SzVSz Kft feladata. Ez a munkamegosztás megfelelő, hiszen a szociális szempontok érvényesítése az önkormányzat kezében maradt, míg a gyakorlati feladatokat az erre a célra sokkal alkalmasabb SzVSz Kft végzi. A

2 2 hatáskörök fenti szétválasztása ugyanakkor érdekellentéteket és kommunikációs problémákat is hordoz magában. Így rá kell mutatni, hogy a 25 milliós hátralék megítélése sem egységes a fentiek miatt, hiszen ebből az összegből mintegy 7,3 millió forint azon bérlőktől (volt bérlőktől) maradt viszsza, akiknek többnyire épp a lakbérhátralék miatt felmondtunk és önként, vagy kényszerűségből kiköltöztek, kisebb és alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költöztek vagy meghaltak. (M1) Hátráltatja közös céljaink elérését az is, hogy mind az Önkormányzat, mind az SzVSz Kft különféle adatbázisból dolgozik, munkánkat tehát jobban össze kell hangolnunk (pl.: a hátralékok behajtásához valószínűleg az Önkormányzat több használható információval bír; a lakások ellenőrzéséhez helyreállításához, folyamatos kiadásához pedig az SzVSz Kft rendelkezik forrással, szakemberrel). A lakbérhátralékok folyamatos emelkedése miatt sokszor, sokféle fórumon felmerült, hogy az Önkormányzat szabályozza úgy a bérlakások hasznosítását, hogy csökkenjen, vagy szűnjön meg a lakbérhátralék. Az alábbiakban részletesen, tényekkel és számokkal bemutatom, hogy a problémakör radikális megoldása miért nem lehetséges, itt a bevezetőben csak általánosságban utalnék néhány fontosabb gazdasági, társadalmi összefüggésre: A évben kezdődő gazdasági válság negatív hatásai mérséklődtek, de a gazdasági növekedés hatása Magyarországon még nem tapasztalható 2012-ben sem Az elhúzódó recessziót, a munkakínálat zsugorodását az alacsonyan képzett, a tartalékkal nem rendelkezők, a kényszervállalkozók szenvedik meg leginkább A keresetek reálértéke 2012-ben 3,4%-kal csökkent Az utóbbi években a minimálbér emelkedett, azonban 2008 óta változatlan a minimál nyugdíj, amelynek összegéhez a szociális segélyek jó része kötődik A foglalkoztatottság minden erőfeszítés ellenére alacsony, a szegénységi küszöb alatt él a népesség 17%-a A népesség elöregedése folytatódik, negatív a természetes szaporodás, az elvándorlás növekszik A magasabb közfoglalkoztatás sem eredményezi a családok fizetőképességének növekedését Néhány alapfogalom: Megfelelő lakás: Ha megvan a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen az alapszolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás) a megfizethetőség (a lakhatás költségei nem veszélyeztetik más alapvető szükségletek kielégítését) a lakás alapvető minőségi és mennyiségi kellékei (egységes, nem zsúfolt, van fűtés stb.) a lakás megfelelő elhelyezkedése (lehetőség munkába, iskolába járásra; elérhetőek az egészségügyi, szociális és kulturális lehetőségek) az elesett csoportok lakáshasználatának lehetősége (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak stb.) /ENSZ Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Bizottsága/ Lakhatási szegénység: olyan lakáskörülmények, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai

3 3 Megfizethetőségi probléma: olyan helyzet, amelyben a háztartások nem képesek megfizetni egy társadalmilag elfogadható lakás költségeit. A nemzetközi gyakorlat szerint a háztartási 30%-a feletti lakáskiadás már megfizethetőségi problémát jelent (a lakás költségei: lakbér vagy lakásrészlet, víz, villany, szennyvíz, energia, fűtés, világítás) A medián: a sorba rendezett adatok közül a középső érték; az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb (nem átlag!) Szegénységi küszöb: a társadalom egészének jövedelmi helyzetéhez viszonyítva a medián egy adott százaléka (általában 50 vagy 60 százaléka). KSH 2010-ben ,- Ft/hó a népesség 13,8%-a van alatta TÁRKI 2012-ben ,- Ft/hó a népesség 17%-a van alatta Létminimum: amely mellett egy személy képes egészségesen táplálkozni, társadalmilag elfogadható színvonalú lakást fenntartani, számláit időben kifizetni, közterhetek viselni stb. KSH 2011-ben 1 felnőttre ,- Ft/hónap Minimálbér: 2012-ben bruttó ,- Ft (nettó ,- Ft) Nyugdíjminimum: 2008-tól ,- Ft Országos helyzet Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa A lakhatáshoz való jog tehát nem alapjog. Az országos lakáspolitika központjában elsősorban a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó programok állnak. A szociális bérlakások száma rendkívül alacsony, a lakásállomány mintegy 3%-a (kb ezer lakás), de a bérlakások aránya is csak mintegy 8 % (Ausztriában 23 %, Franciaországban 17 %, a Cseh Köztársaságban 14%). A teljes népesség 3,6%-a bérel önkormányzati tulajdonú lakást, legtöbben az alsó két jövedelmi tizedbe tartozók közül. A megüresedő lakásokra sokszoros túljelentkezés van (évente mintegy db lakás osztható el).a szociális lakások iránti igény és a rendelkezésre álló bérlakás állomány közötti különbség növekszik. Az igényt mintegy lakásra becsülik. A bérlakások juttatására az önkormányzatok a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák, a legtöbb esetben a lakáselosztás névjegyzék alapján vagy pályáztatással történik. A lakbérek megállapítása az önkormányzatok feladata a lakástörvény keretei között (1993. évi LXXVIII. törvény). Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a szociális bérlakások esetén az önkormányzatok kizárólag a jelentkezők szociális helyzete alapján mérlegelhetnek. Az önkormányzati bérlakások lakbérei jóval alacsonyabbak, mint a piaci lakbérek, utóbbiak 20-40%-át érik el, bár ez az arány településenként eltérő. A piaci lakbérek megközelítik ugyan a magánforgalmú bérleti díjakat, de általában alatta maradnak kb. 20 %-kal.

4 4 Az ország 4,39 millió lakóingatlanának (KSH 2011) túlnyomó része, 90,7%-a összkomfortos vagy komfortos, a fennmaradó 9,3% félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint A KSH adatai szerint 2012-ben az átlagos lakhatási költségek a háztartások kiadásaiban ugrásszerűen növekedtek 23%-ról 27%-ra, így a lakásfenntartás költségei a családok jelentős részében komoly megterhelést jelentenek. Az alsó jövedelmi ötödben a háztartások kiadásaik közel felét (46%) lakhatásra költik. A lakhatási kiadások aránya a háztartások összes kiadásán belül, jövedelmi ötödönként A 2008 utáni válság következtében kialakult tömeges hitel-, lakbér- és közműdíj hátralékok miatt a háztartások egyre nagyobb részében válik a lakhatás bizonytalanná. A háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomás, a munkaerő-piaci lehetőségek romlása, a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt növekedett a rezsi, a lakbér- és a hitelhátralékot felhalmozott

5 5 háztartások száma. Az önkormányzati tulajdonú lakások esetében a hátralékok felhalmozása a szerződés felbontását és a kilakoltatást vonhatja maga után. A három hónapot meghaladó közműhátralékot felhalmozó családok becsült száma 413 ezer, az egy éven túli hátralékkal rendelkezők száma 172 ezer. Az elmúlt évben az önkormányzati lakásban élők 20-40%-a halmozott fel lakbértartozást. Az egy háztartásra jutó közműdíj tartozás országos átlaga ,- Ft. A magyarországi fogyasztók energetikai közműhátraléka, amely alapján a szolgáltatásból való kikapcsolásuk kezdeményezhető, mintegy 71 milliárd forint. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint 2012 novemberében a villamosenergia-szolgáltatásból lakossági fogyasztó volt kizárva, a gázszolgáltatásból A KSH adatai szerint 2010-ben az önkormányzati bérlakás-szektor lakbérbevétele 15 milliárd forint volt, ugyanebben az évben 5,4 milliárd forint hátralék képződött, ami a teljes lakbérbevétel 36-%-a. A hátralékosok segítésére alkalmazott állami támogatás hatékonysága nagyon alacsony. A lakásfenntartási támogatás átlagosan 4.000,- Ft körüli összege teljesen alkalmatlan a lakhatási szegénység kezelésére. Az adósságkezelési szolgáltatás feltételei január 1- től jelentősen szigorodtak, így a támogatottak mintegy harmada kieshet. Szükség lenne egy hatékony és célzott lakásfenntartási támogatás kialakítására. (A helyzet bemutatásához segítségül vettem Hegedűs-Horváth: Éves jelentés a lakhatási szegénységről /Városkutatás Kft Habitat for Humanity/ Szentesi helyzet A város mintegy 450 bérlakással rendelkezik. Ebből 431 lakott lakás bérlőinek jövedelmi helyzetét kívántuk felmérni a mellékelt kérdőív szerint. (Nem mértük fel a már felmondott bérleti szerződéssel lakókat, a per alatt lévőket, a felújítás alatt lévő és az éppen üres lakásokat). A Szociális Iroda adatait is igénybe véve összesen 372 lakás bérlőinek jövedelmi viszonyait ismerhettük meg (86,3%). Ez az adatmennyiség már alkalmas arra, hogy általános következtetéseket vonjunk le belőle. (M/3 4 db) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások a szentesi lakásállomány mintegy 3,4%-át teszik ki, és ezekben lakik a népesség közelítőleg 3,8%-a. A lakásigénylők száma általában , de vélhetően sokkal többen szeretnének bérlakásban lakni. A városban köztudomású ugyanis, hogy kevés a kiadható lakás, így sokan be sem adják kérelmüket. Utoljára nagyobb számú lakást a város mintegy 8-9 éve tudott építeni (Petőfi u. 16. sz. és az Új u. 11. sz.). Azóta évente vásárolunk 1-3 lakást, ha lehetőség adódik rá. Lakásaink 85%-a komfortos, vagy összkomfortos, átlagos alapterületük m 2. A lakbért a Képviselő-testület utoljára 2007-ben állapította meg az alábbiak szerint: Sorszám Lakás komfortfokozata Lakás lakbére Ft/hó/m 2 1. Összkomfortos lakás esetén 200,- + ÁFA 2. Komfortos, gázfűtéses lakás és komfortos 183,- + ÁFA egylakásos családi ház esetén 3. Komfortos egyéb lakás esetén 166,- + ÁFA 4. Félkomfortos lakás esetén 79,- + ÁFA 5. Komfort nélküli lakás esetén 53,- + ÁFA 6. Szükséglakás esetén 28,- + ÁFA

6 6 Helyi rendeletünk alapján eddig a lakbér fizetéséhez támogatást nyújtottunk szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján. Alanyi jogon 30%-os lehetett a támogatás, különösen indokolt esetben 50%-os. Támogatást kapott az a család is, ahol három vagy több kiskorú gyermeket neveltek. A támogatás alanyi jogon járt, és a harmadik és minden további gyermek után % volt, legfeljebb a lakbér 90%-ig terjedhetett. Kivételes méltányosságból 90%-os lakbértámogatást kaphattak a rendkívüli élethelyzetbe került bérlők. Ezt kérelemre állapította meg egy eseti bizottság. Itt szerepet kapott az önkormányzat teherbíró képessége is. Lakbértámogatásként évente mintegy 7-9 millió forintot adtunk. A lakbértámogatást egyenesen az SzVSz Kft-nek fizettük ki. A felmérés megkezdése előtt két feltételezésből indultunk ki: az első, hogy a lakbérhátralék a nagyon alacsony jövedelmű bérlőknél szaporodott fel a legjobban, a második pedig, hogy a nagyon alacsony jövedelmű bérlők azok, akik nem rendelkeznek munkából, vagy vállalkozásból származó mel, egyszerűen azok, akik segélyekből vagy nyugdíjból élnek. Az első feltételezés nem volt túl merész, és természetesen be is igazolódott. Azok a bérlők, akik szinte elképzelhetetlenül kevés mel rendelkeznek (a családban még forint sem, vagy forint sem jut egy-egy családtagra) halmozták fel a hátralék közel háromnegyedét, övék az összes havi 24%-a. Önök a táblázatokból részletesen láthatják a számokat, melyeket az alábbiak szerint csoportosítottam, mert a forint/fő kategóriától jelentősen csökken az átlagos hátralék, és a lakbér nagysága a hez viszonyítva itt éri el az elvárható nagyságrendet. Jövedelem forint/fő/hónap Hátralék Hátralék Átlagos Összes Hátralék a Lakbér a összege (Ft) összes %-a hátralék (Ft) (Ft/hó) jöv. %-ban %-ban < ,2 24, ,2 12, % 41,1 10,8 Jövedelem > forint/fő/hónap Hátralék Hátralék Átlagos Összes Hátralék a Lakbér a összege (Ft) összes %-a hátralék (Ft) (Ft/hó) jöv. %-ban %-ban ,4 7, < ,3 7,7 76% Az alsóbb kategóriába tartozik a lakók 47%-a, és a gyerekek 56,2%-a! Ez az előterjesztés elsősorban abból a célból készült, hogy a jövőben ne ilyen magas arányban és mértékben képződjön hátralék; de a következőkben, ha az eddigi hátralékok behajtásán gondolkodunk, figyelembe kell venni azt is, hogy érdemes-e törekednünk annak a hátraléknak a beszedésére, amely 312%-a a havi nek. Milyen ütemben és eredménynyel dolgozhatunk? A lakások komfortfokozatának és nagyságának elemzése a hátralékok vagy a hátralékkal rendelkezők szempontjából nem ad jellemző adatot, hiszen már jeleztem, hogy 85%-uk

7 7 összkomfortos vagy komfortos, ezért nem, vagy nagyon korlátozott mértékben valósulhat meg, hogy a hátralékos bérlőket alacsonyabb komfortfokozatú lakásba helyezzük el. A kimutatás tájékozató jellegű, hogy a döntéshozók is megismerhessék a lakásállomány jellemző adatait. Felhívom a figyelmüket arra a pozitív tényre, hogy lakásinak nem túlzsúfoltak, egy-egy lakásban 2-4 fő lakik, átlagosan 2,7 fő. Ez hasonló az országos adatokhoz. A második feltételezés, hogy a nagyon alacsony jövedelmű bérlők azok, akik nem rendelkeznek munkából vagy vállalkozásból származó mel, meglepő eredményt is hozott: Felnőtt /fő/ Gyerek Összesen Jövedelem % hátralék % Átlagjöv. Átlagjöv. gyerek nélkül munkaviszonyból , , és/vagy vállalkozásból élők száma nyugdíjból élők , , Segélyből és táppénzből élők , , Az sajnos nem meglepő, hogy a segélyből vagy segély típusú jövedelmekből él a lakásbérlők 17%-a, illetve az önkormányzati tulajdonú lakásban élő gyermekek 21,7 %-a. A mintegy ,- forintos havi valószínűleg annyira kevés, hogy ezek a gyerekek csak az iskolában laknak jól, adományokból ruházkodnak. A családok közüzemi díjakat nem tudnak fizetni (nem tudható, hogy mennyi lakásban van már kikapcsolva az áramellátás és a gáz), és szinte biztosan nem fizetnek lakbért. Ezt mutatja, hogy mindannyiuk lakbérhátraléka már nagyobb, mint összes havi jövedelmük. A később leírt javaslatunkban természetesen nekik javasoljuk a legnagyobb támogatást, de reménytelen helyzetük észrevehető javítása önkormányzati szinten lehetetlen. A legtöbb, amit tehetünk, hogy fedél van a fejük felett, a többség rendes, egészséges lakásban lakhat, és szociális területen dolgozó kollegáink lelkiismeretes munkájának köszönhetően át tudják vészelni a telet. A felmérés számomra nem várt, negatív eredménye a munkaviszonnyal rendelkező, vagy vállalkozó bérlők igen alacsony jövedelme. Az önkormányzati tulajdonú bérlakásban lakó felnőtteknek nem egészen a fele rendelkezik munkamel, de, mint a fenti ábra bizonyítja, ezen családokban sem éri el a bevétel a szegénységi küszöböt. Tudjuk azt, hogy minden átlag torzít, de akkor is figyelemre méltó, hogy ha megnézzük a felső ötöd, az általunk legmagasabb jövedelműeknek minősítettek átlagjövedelmét, azt ,- forintra számolhatunk ki. Ennek lehet az az oka, hogy a bérlakásokat mindig a legrászorultabb családoknak juttatta a Lakásügyi- majd a Szociális Bizottság; másrészt a felmérés során minden munkajövedelmet felmértünk, a nagyon rosszul fizetett közmunkát vagy alkalmi munkát is. Ha minden okot igyekszünk figyelembe venni és értékelni, akkor is igaznak látszik az a következtetés, hogy bérlőink körében a munkajövedelmek messze átlag alattiak. Vizsgálhatjuk azonban a fenti adatokat más szempontból is. A felhalmozott lakbérhátralék mintegy 42%-a olyan bérlőktől származik, akiknek a jövedelme munkabér, s mint ilyen, többségében végrehajtható. Át kellene tekintenünk a hátralékok behajtási gyakorlatát, illetve javítani lehetne a hivatal és az SzVSz Kft közötti információáramlást, hogy nagyobb arányban tudjuk a kifizetetlen lakbéreket beszedni. A felvázolt, nem túl szívderítő táblázat adataiból a legpozitívabb következtetés az lehet, hogy úgy tűnik, a bérlők közül a legstabilabb helyzetben a nyugdíjasok vannak. Mutatja ezt, hogy átlagjövedelmük meghaladja az aktív dolgozóval bíró családok átlagát. Látható,

8 8 hogy bár a felnőtt lakásbérlők közel 40%-a nyugdíjas, a lakbérhátraléknak csak a 20%-ért felelősek. A nyugdíjas emberek élete azonban annak ellenére sem könnyű, hogy az eltartottak nélküli számított átlagjövedelmük eléri a létminimumot, mert nagy részük (pontos adat nincs) egyedül, egy személyes háztartásokban él, és nem várhat senkitől segítséget. Bizonyos kiadások azonban nem csökkenek arányosan az egyedül élők esetében. Az alapfogalmak meghatározása során felemlítődött a lakásfenntartási költségek megfizethetősége ezt a háztartások jövedelmének 30%-ára teszik (az adat a viszonylag magas egyéni mel rendelkező csoportokra, országokra nem vonatkozhat, de a szociális bérlakásban lakók sajnos nem is ebbe a kategóriába tartoznak). Ez az arány természetesen a lakás összes fenntartási költségét tartalmazza (a lakás költségei: lakbér, víz, villany, szennyvíz, energia, fűtés, világítás), nem csak a lakbért. Azt gondolom, hogy a fentieket figyelembe véve a lakhatási költségek mintegy a harmada-negyede lehetne, a háztartás jövedelmének körülbelül 8-10 %-a. Kérem, hogy szíveskedjenek megnézni az adatgyűjtésünket tartalmazó nagy táblázatokat, ahol a százalékában rovatban kirívó magas arányokat is találhatunk. Javaslat a lakbér-támogatási rendszer átalakítására A lakbértámogatást a mel fordítottan arányos rendszerben kellene nyújtani, hangsúlyozottan figyelve arra, hogy a lakbérhátralék csökkenjen. Mint arra a lakbérhátralékról akár a bizottságok, akár a testület előtt folytatott viták és tanakodások során már többször utalás történt, nem várható el, hogy a lakások kezelését folytató, teljes egészében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság viselje a hatalmas lakbérhátralék következményeit, mert vagy tönkre fog menni, vagy a lakásokat nem tudja fönntartani. Javasoljuk, hogy a lakbértámogatást a rászorulók körében emelje meg a képviselőtestület, de ennek ellentételezéseként szigorúan követelje meg a lakbér befizetését. Javasoljuk, hogy a hátralék összegének csökkenése érdekében a végrehajtható mel rendelkezők esetében indítsuk el a fizetési meghagyásos eljárást még akkor is, ha annak költségeit meg kell előlegezni. Ennek okán javítani kell a hivatal és a kft közötti információáramlást, mert a felmérés szerint magas azoknak a hátralékos bérlők száma, akik rendelkeznek behajtható mel. Javasoljuk, hogy ha a megemelt támogatások ellenére valamely bérlő három hónapi lakbérhátralékot halmoz fel, bérleti szerződését fel kell mondani. Ennek hátrányos következményeinek minimálisra csökkentése érdekében még szorosabb együttműködést kell kialakítani a Szociális Irodával, a gyermekvédelmi szolgálattal, a Gyermekek Átmeneti Otthonával, a Családok Átmeneti Otthonával, a hajléktalan szállóval és a Járási Hivatal Gyámhivatalával. A fenti, szigorú szabály alól csak a képviselő-testület adhat felmentést, kivételes esetben. A kiköltöztetések felgyorsítása érdekében az új támogatási rendszer bevezetésekor (fokozatosan, egy év alatt lehet átállni) a hátralékos bérlőkkel új bérleti szerződést kell kötni. Ehhez csatolni lehetne egy, a közjegyző által elkészített, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot. A nyilatkozat meglétében a három hónapi hátralék felhalmozódása esetén a közjegyző készítené el a felmondást, és így végrehatási záradékkal láthatja el a felmondást. Ezzel a módszerrel időben meg lehet takarítani a bírósági végrehajtási eljárást. Mindezek hátránya, hogy a közjegyzői eljárás pénzbe kerül, míg a bírósági eljárás az önkormányzat számára illeték- és költségmentes (a végrehajtási eljárás nem). Javasoljuk, hogy a lakbért rendesen fizető bérlők hátralékából évente engedjen el az önkormányzat meghatározott összeget (pl. a hátralék 20%-át, vagy a törlesztett hátraléknak megfelelő összeget), ezzel is ösztönözve a rendes és rendszeres bérfizetésre. Javasoljuk, hogy a megfizetett hátralékot mentesítsük a késedelmi kamat terhe alól.

9 9 Javasoljuk, hogy a támogatás alapjául szolgáló téves bevallása esetén a támogatás lehetőségét fél-egy évre veszítse el a bérlő, illetve azt, hogy a támogatás megállapításakor minden jövedelmet, támogatást, segélyt, járadékot vegyünk figyelembe. Javasoljuk, hogy a SzVSz Kft, mint az ingatan tulajdonosának képviselője, kérje fel a közszolgáltató gazdasági szervezeteket, hogy a három hónapnál nagyobb hátralékot felhalmozó szociális bérlakásban lakókról adjon tájékoztatást, mert, bár az áram vagy a gáz hátralék behajtása nem az önkormányzat vagy a kft feladata, sok esetben a hátralék következményeit a kiköltöző bérlők után az önkormányzat viseli. A javaslatok pénzügyi vonatkozásai: A Képviselő-testület az elmúlt években a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve 8-9 millió forintot biztosított lakbértámogatásra a legutóbbi lakbéremeléshez kapcsolódóan. A támogatást kérni kellett, és erről rendszeresen tájékoztattuk a bérlőket, a több gyerekeseket és a magasabb hátralékkal rendelkezőket nem egyszer, és gyakran személyesen vagy a gyermekvédelmi szolgálat segítségét kérve. Ennek ellenére néhány esetben a leginkább jogosultak nem, vagy hosszabb kihagyás után kérték a támogatást. Minden igyekezetünk ellenére ezért is maradt ki évente kisebb összeg a rendelkezésünkre álló keretből. A fentiek mutatják, hogy a rászoruló, nagyon elesett emberek jogaik érvényesítésében kevésbé tudatosak, szinte a társadalmon kívül helyezik magukat, egyik napról a másikra élnek, úgy gondolják, majd lesz valami, sőt elvárják, hogy valaki más intézkedjen helyettük. Az eddigi lakbértámogatás mellett halmozódott fel a 25 milliós, többnyire jogi eszközökkel behajthatatlan lakbérhátralék. Ez azt jelentette, hogy a kezelhetetlen probléma az SzVSz Kft-re hárítódott át, amely az ingatlanfenntartásra fordítandó forrásaiból vagy más bevételeiből fedezte ugyan a hiányokat, de ezt egyre kevésbé tudja megoldani, tekintettel a szigorodó közgazdasági helyzetre. Mivel az SzVSz Kft egyedüli tulajdonosa az Önkormányzat, gyakorlatilag az eddigi felhalmozódott hátralékot is az Önkormányzat fedezte, csak az, hogy kiket szeretnénk támogatni és milyen feltételekkel, ellenőrizhetetlen volt, így a nem fizető bérlő döntött. A most kidolgozott támogatási rendszer a felmért ügyfelekkel számításba véve évi mintegy 13,6 millió forint, az összes bérlőre vetítve pedig 15,8 millió forint, a kivethető összes lakbér 24,73%-a. A támogatás azonban a bérlők jövedelmével fordítottan arányos, célzottan kerülne felhasználásra az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételekkel, és a megnövekedett támogatás ellenére sem fizető bérlőkkel szemben sokkal szigorúbb következményekkel. Ettől azt várjuk, hogy az SzVSz Kft ténylegesen felhasználható jövedelme nem csökken, sőt a későbbiekben emelkedik. Jövedelem Támogatás aránya összege átlaga Ft/hó < % % % % < 0% - - Az összes támogatás havonta ,- Ft Az eső év átmeneti lenne, hiszen az eddigi megállapított támogatások folyósítási ideje fokozatosan telik le. (A Szociális Bizottság úgy állapította meg a támogatásokat, hogy azok a rászorultak számára folyamatosan biztosítottak legyenek.) Az új kérelmeknek be kell érkeznie.

10 10 A biztosított, de a rendszer kiépítési idején fennmaradó költségvetési összeg azonban elegendő lenne a közjegyzői díjra és a rendkívüli élethelyzetekre megállapított rendkívüli támogatásokra. Az új támogatási rendszer és a szigorúbb feltételek elfogadása esetén arra kell törekedni felhasználva a szociális szervezetek, a sajtó, a hivatal és az SzVsz Kft összes emberi erőforrását, hogy megismertessük és megértessük a bérlőkkel az új helyzetet, hiszen nem az a cél és nem lehet az az eredmény, hogy családok kerüljenek ki a lakásbérlők közül egy sokkal bizonytalanabb helyzetbe. Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 19/1999. (VII.10.) KT számú rendeletnek most csak a lakbértámogatásról szóló szakaszait kívánjuk módosítani, azonban a rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabályok megváltoztak, így előírás szerint csak a rendelet újraalkotásáról lehet szó. Kérem, hogy jelenleg csak a rendelet vastagon szedett paragrafusait szíveskedjenek megvitatni. (M/4) Szentes, november 5. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző, irodavezető Közigazgatási Iroda

11 M/2 DÁTUM:2013 Szentes,.utca, tér..szám nagyság.m 2 komfort-fokozat Hátralék forint LAKBÉR FORINT Jövedelem Munkaviszonyból és más, foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői és más önálló tevékenységből származó Táppénz és gyermekgondozási támogatások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátások Önkormányzat, járásihivatal, munkaügyi szerv ellátásai Egyéb Összesen: Egy főre jutó havi : Bérlő neve: szül.éve: Bérlőtárs neve:. szül.éve: neve szül éve: neve szül éve: Gyermekek neve szül éve: neve szül éve: jogcíme: neve szül éve: jogcíme: Egyéb lakók neve szül éve: jogcíme: neve szül éve: jogcíme: A bérlők és a lakásban lakó nagykorú személyek aláírása:....

12 komfort nélküli és szükséglakások alapterület (m 2 ) gyerekek száma alsó felső db % összes % átlag összes % átlag összes ,1% ,7% ,6% ,4% 5,8% 47 9,7% 47,0 4 11,4% 4,0 2 12,5% 2, ,3% ,5% ,8% ,4% 4,3% ,4% 65, ,7% 5,3 8 50,0% 2, ,1% ,4% ,7% ,1% 4,0% 89 18,4% 89,0 4 11,4% 4,0 2 12,5% 2, ,3% ,2% ,5% ,5% 1,7% ,4% 41, ,6% 3,3 4 25,0% 1, ,1% ,2% ,4% ,8% 2,1% 30 6,2% 30,0 1 2,9% 1,0 0 0,0% 0,0 félkomfortos lakások ,0% 3,0% ,9 35 3,9 16 1,8 határ lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma alsó felső db % összes % átlag összes % átlag összes ,3% ,5% ,2% ,8% 25,4% 49 32,7% 49,0 3 30,0% 3,0 1 20,0% 1, ,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0, ,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0, ,3% ,9% ,0% ,0% 3,0% 57 38,0% 57,0 4 40,0% 4,0 3 60,0% 3, ,3% ,6% ,8% ,6% 2,9% 44 29,3% 44,0 3 30,0% 3,0 1 20,0% 1, ,0% 5,3% ,0 10 3,3 5 1,7 komfortos lakások alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma alsó felső db % összes % átlag összes % átlag összes ,1% ,4% ,2% ,7% 26,6% 66 2,6% 66,0 4 2,6% 4,0 2 2,5% 2, ,8% ,3% ,7% ,1% 11,1% ,5% 63, ,5% 5, ,3% 3, ,6% ,2% ,5% ,0% 9,6% ,3% 58, ,1% 4, ,3% 2, ,4% ,0% ,1% ,7% 7,1% ,6% 53, ,6% 3, ,8% 2, ,1% ,1% ,5% ,7% 7,8% ,0% 45, ,3% 2, ,3% 0,7 összkomfortos lakások összes határ Munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó mel rendelkezők lakások lakbér hátralék lakók száma határ lakások lakbér hátralék határ lakások lakbér ,2% 8,8% , ,2 80 1,7 hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma alsó felső db % összes % átlag összes % átlag összes ,0% ,0% ,5% ,6% 26,0% 108 2,0% 54,0 8 2,6% 4,0 4 2,6% 2, ,2% ,9% ,9% ,7% 13,2% ,9% 59, ,3% 4, ,4% 2, ,2% ,6% ,6% ,7% 11,3% ,8% 58, ,5% 3, ,6% 1, ,3% ,8% ,7% ,2% 9,2% ,9% 57, ,8% 3, ,8% 1, ,1% ,7% ,4% ,3% 6,8% ,5% 54, ,9% 2, ,6% 1, ,7% 8,2% , , ,6 határ lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma alsó felső db % összes % átlag összes % átlag összes ,2% ,7% ,1% ,7% 21,7% 270 3,1% 54,0 19 3,7% 3,8 9 3,5% 1, ,8% ,4% ,8% ,7% 11,4% ,9% 61, ,4% 5, ,0% 3, ,0% ,9% ,5% ,8% 10,2% ,3% 60, ,8% 3, ,7% 2, ,5% ,8% ,8% ,8% 7,7% ,5% 54, ,7% 3, ,6% 1, ,5% ,1% ,8% ,7% 6,9% ,2% 51, ,4% 2, ,2% 1, ,3% 8,1% , , ,6 M/3 1. oldal, összesen: 4

13 komfort nélküli és szükséglakások alsó felső félkomfortos lakások alsó felső komfortos lakások alsó felső összkomfortos lakások összes határ határ határ határ alsó felső határ alsó felső Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 2 9,5% ,0% ,1% ,1% 9,1% ,9% 59,0 6 12,2% 3,0 1 9,1% 0, ,6% ,3% ,6% ,2% 4,7% ,3% 40, ,1% 2,7 7 63,6% 0,7 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 3 14,3% ,6% ,0% ,0% 2,5% ,6% 44,0 8 16,3% 2,7 3 27,3% 1,0 6 28,6% ,1% ,3% ,9% 2,0% ,1% 31,2 8 16,3% 1,3 0 0,0% 0, ,4% 3,4% ,3 49 2,3 11 0,5 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 4 40,0% ,8% ,6% ,2% 16,5% ,5% 51,8 7 36,8% 1,8 2 28,6% 0,5 1 10,0% ,2% ,0% ,0% 4,5% 31 5,8% 31,0 2 10,5% 2,0 1 14,3% 1,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 5 50,0% ,0% ,4% ,1% 4,6% ,7% 59, ,6% 2,0 4 57,1% 0, ,8% 6,8% ,7 19 1,9 7 0,7 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 1 1,6% ,0% ,0% ,0% 51,0% 67 2,2% 67,0 2 1,6% 2,0 1 2,9% 1, ,0% ,8% ,3% ,9% 17,8% ,1% 46, ,1% 2, ,4% 0,9 3 4,8% ,9% ,6% ,3% 14,4% 147 4,8% 49,0 7 5,7% 2,3 1 2,9% 0,3 6 9,5% ,6% ,2% ,1% 9,3% 292 9,6% 48, ,1% 2,7 4 11,4% 0, ,1% ,6% ,9% ,4% 8,5% ,3% 48, ,4% 1, ,4% 0, ,9% 9,9% , ,9 35 0,6 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 3 4,8% ,8% ,9% ,3% 15,7% 169 4,9% 56,3 12 9,5% 4,0 6 14,3% 2,0 3 4,8% ,9% ,9% ,2% 16,3% 171 4,9% 57,0 8 6,3% 2,7 4 9,5% 1,3 5 7,9% ,8% ,1% ,9% 9,0% 273 7,8% 54, ,5% 3,4 8 19,0% 1, ,5% ,6% ,1% ,8% 8,9% ,4% 55, ,6% 1, ,1% 0, ,1% 9,3% , ,0 42 0,7 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 3 1,9% ,3% ,3% ,0% 19,2% 185 2,3% 61,7 8 2,5% 2,7 2 2,1% 0, ,5% ,0% ,0% ,3% 12,8% ,9% 46, ,1% 2, ,4% 0,9 7 4,5% ,7% ,6% ,9% 14,1% 349 4,4% 49,9 17 5,4% 2,4 6 6,3% 0,9 14 8,9% ,5% ,5% ,2% 7,8% 697 8,8% 49, ,0% 2, ,8% 1, ,2% ,5% ,5% ,1% 8,3% ,5% 51, ,0% 1, ,4% 0, ,2% 8,9% , ,0 95 0,6 M/3 2. oldal, összesen: 4

14 komfort nélküli és szükséglakások alsó felső félkomfortos lakások alsó felső komfortos lakások alsó felső összkomfortos lakások összes határ határ határ határ alsó felső határ alsó felső Táppénz, GYES, egyéb szociális ellátásban részesülők lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 4 33,3% ,3% ,2% ,4% 29,5% ,5% 34,3 7 28,0% 1,8 2 18,2% 0,5 6 50,0% ,1% ,8% ,7% 4,1% ,0% 43, ,0% 2,7 9 81,8% 1,5 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 2 16,7% ,6% ,0% ,0% 3,9% 84 17,5% 42,0 2 8,0% 1,0 0 0,0% 0, ,1% 5,8% ,0 25 2,1 11 0,9 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0, ,0% ,0% ,0% ,3% 3,8% ,0% 51, ,0% 3, ,0% 1,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0, ,3% 3,8% 51 51,0 3 3,0 1 1,0 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 4 20,0% ,4% ,3% ,5% 27,8% ,6% 54, ,8% 4, ,6% 2, ,0% ,9% ,8% ,1% 16,8% ,5% 53, ,1% 3, ,4% 2,0 3 15,0% ,9% ,8% ,8% 10,4% ,4% 47,0 9 13,6% 3,0 6 15,4% 2,0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 2 10,0% ,8% ,1% ,6% 12,6% ,5% 55,0 3 4,5% 1,5 1 2,6% 0, ,4% 16,1% ,5 66 3,3 39 2,0 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 2 8,3% ,0% ,9% ,7% 27,1% 114 8,6% 57,0 8 10,1% 4,0 6 13,0% 3, ,0% ,2% ,4% ,6% 15,5% ,9% 56, ,3% 4, ,0% 2,4 4 16,7% ,0% ,7% ,8% 10,4% ,3% 50, ,7% 3, ,7% 2,5 2 8,3% ,9% ,5% ,0% 21,3% ,2% 68,0 2 2,5% 1,0 0 0,0% 0,0 4 16,7% ,9% ,5% ,6% 15,1% ,0% 50,0 5 6,3% 1,3 1 2,2% 0, ,6% 15,1% ,4 79 3,3 46 1,9 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 10 17,5% ,4% ,7% ,1% 27,8% ,0% 46, ,5% 3, ,6% 1, ,9% ,6% ,8% ,4% 14,0% ,2% 52, ,5% 3, ,9% 2,1 7 12,3% ,1% ,0% ,7% 10,4% ,8% 49, ,3% 3, ,5% 2,3 3 5,3% ,0% ,9% ,7% 10,7% 187 6,4% 62,3 5 2,9% 1,7 1 1,0% 0,3 8 14,0% ,8% ,6% ,7% 12,0% ,5% 49,3 10 5,8% 1,3 2 2,1% 0, ,7% 13,8% , ,0 97 1,7 M/3 3. oldal, összesen: 4

15 komfort nélküli és szükséglakások alsó felső félkomfortos lakások alsó felső komfortos lakások alsó felső összkomfortos lakások összes határ határ határ határ alsó felső határ alsó felső lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 7 16,7% ,4% ,1% ,0% 12,6% ,7% 43, ,6% 2,4 5 13,2% 0, ,2% ,5% ,4% ,8% 4,4% ,7% 45, ,1% 3, ,2% 1,3 1 2,4% ,8% ,5% ,1% 4,0% 89 4,9% 89,0 4 3,7% 4,0 2 5,3% 2,0 6 14,3% ,8% ,8% ,6% 2,0% ,1% 42, ,5% 3,0 7 18,4% 1,2 9 21,4% ,4% ,2% ,3% 2,4% ,6% 33, ,1% 1,2 0 0,0% 0, ,6% 3,7% , ,6 38 0,9 lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 1 7,1% ,1% ,2% ,8% 25,4% 49 6,6% 49,0 3 9,4% 3,0 1 7,7% 1,0 4 28,6% ,4% ,9% ,2% 16,5% ,0% 51,8 7 21,9% 1,8 2 15,4% 0,5 1 7,1% ,6% ,0% ,0% 4,5% 31 4,2% 31,0 2 6,3% 2,0 1 7,7% 1,0 2 14,3% ,7% ,5% ,2% 3,3% ,6% 54,0 7 21,9% 3,5 4 30,8% 2,0 6 42,9% ,2% ,4% ,9% 4,3% ,5% 57, ,6% 2,2 5 38,5% 0, ,5% 6,1% ,7 32 2,3 13 0,9 lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 6 4,6% ,9% ,4% ,8% 30,2% 349 5,3% 58,2 23 6,7% 3,8 13 8,4% 2, ,2% ,3% ,4% ,3% 14,4% ,9% 53, ,7% 3, ,9% 2,0 13 9,9% ,7% ,5% ,6% 10,5% ,5% 53, ,8% 3, ,6% 1,8 11 8,4% ,3% ,7% ,3% 8,1% 557 8,4% 50,6 34 9,9% 3,1 15 9,7% 1, ,9% ,9% ,0% ,7% 8,3% ,9% 47, ,9% 1, ,4% 0, ,4% 10,0% , , ,2 lakások lakbér Mindösszesen lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 4 2,2% ,2% ,5% ,5% 26,6% 222 2,2% 55,5 16 3,1% 4,0 10 4,1% 2, ,6% ,1% ,3% ,1% 14,4% ,1% 57, ,4% 4, ,1% 2,5 18 9,7% ,8% ,1% ,3% 11,7% ,9% 56, ,8% 3, ,5% 1, ,0% ,9% ,6% ,0% 9,5% ,5% 58, ,1% 3, ,5% 1, ,5% ,0% ,4% ,2% 7,8% ,3% 54, ,7% 2, ,8% 0, ,4% 9,1% , , ,3 lakások lakbér hátralék alapterület (m 2 ) lakók száma gyerekek száma db % összes % átlag összes % átlag összes 18 4,8% ,8% ,1% ,2% 24,0% 922 4,7% 51,2 59 5,9% 3,3 29 6,5% 1, ,3% ,2% ,1% ,2% 12,6% ,6% 53, ,0% 3, ,8% 1,9 33 8,9% ,9% ,8% ,1% 10,8% ,4% 55, ,1% 3, ,9% 1, ,6% ,3% ,5% ,4% 7,8% ,9% 53, ,7% 3, ,8% 1, ,4% ,9% ,5% ,3% 7,7% ,3% 51, ,3% 2, ,1% 0, ,8% 8,9% , , ,2 M/3 4. oldal, összesen: 4

16 Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete /2013. (..) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonában álló lakások bérletéről Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk /1/ bekezdés a./ és e./ pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. /1/ bekezdés 9./ pontja és A lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 3. /1/ bekezdése felhatalmazása alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. A rendelet célja, hogy a törvény keretei között érvényesítse az önkormányzat tulajdonosi jogait és a bérlők méltányos érdekeit, törekedjen a lakásgazdálkodásban a szociális és gazdaságossági szempontok együttes megvalósítására. 2. A rendelet hatálya kiterjed valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére azzal, hogy a szolgálati lakásokra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. /1/ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások felett a rendelkezési jogot a Képviselő-testület (a továbbiakban: tulajdonos) gyakorolja. Hatáskörét az e rendeletben pontosan meghatározott részben a Szociális Bizottságra és a polgármesterre átruházza. /2/ A lakások fenntartásával, kezelésével, a bérleti szerződése megkötésével és teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Képviselő-testület a Szentes Városi Szolgáltató Kft-t (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben megjelölt szervezetek fenti feladataik teljesítéséről a Képviselőtestületnek félévente kötelesek beszámolni. /4/ A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletével kapcsolatos bármely ügy eljárását magához vonhatja. 4. /1/ Az önkormányzati tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról a polgármester nyilvántartást vezet. /2/ Önkormányzat által újonnan épített, vagy megüresedett lakást kizárólag lakás céljára lehet bérbe adni. /3/ A (2) bekezdésben foglaltaktól a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, közérdekből el lehet térni.

17 2 /4/ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások rendeltetésszerű használatát a bérbeadó évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni a lakások állagmegóvása érdekében. /5/ Azt a bérlőt, aki a szerződéstől eltérő módon, nem lakás céljára használja lakását a bérbeadó köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget a bérbeadó köteles a szerződést felmondani. /6/ A bérlő az önkormányzati tulajdonban álló, több szobás bérlakása egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával nem lakás céljára hasznosíthatja, a bérleti szerződés módosítása után. /7/ A bérbeadó az (5) bekezdésben foglalt hozzájárulást megadhatja, ha a bérlő lakása egy részében létfenntartását biztosító főfoglalkozásban kereső tevékenységet kíván folytatni, és az általa végzett tevékenység nem zavarja a szomszédos lakásban lakókat, valamint a működéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyekkel rendelkezik. A bérbeadó hozzájárulása esetén a szerződést új tartalommal módosítani kell. /8/ A bérlő a nem lakás céljára használt helyiségek után az e rendeletben megállapított lakásbérleti díj kétszeresét köteles fizetni. Albérlet 5. /1/ A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával több szobás lakása egy részét albérletbe adhatja. A bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adás megalapozza a felmondást. /2/ Nem tagadhatja meg a bérbeadó a hozzájárulást, ha azt a bérlő anyagi és szociális körülményei indokolják. /3/ A bérbeadó csak akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő és albérlő között létrejött szerződés garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik. Bérbeadás időtartama 6. A bérbeadó a bérleti szerződést határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig köti meg. A határozott időre szóló szerződés legfeljebb öt évre köthető. Bérlőtársi szerződés 7. Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőtársi szerződést a bérlő házastársával korlátozás nélkül, nagykorú gyermekével, élettársával 3 évi együttlakás után köthet. A szerződés megkötését a tulajdonosnak írásban be kell jelenteni.

18 3 Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz 8. /1/ A bérlő a lakásba a törvény által megengedetteken kívül (házastárs, kiskorú gyermek, befogadott gyermekének gyermeke, szülő) a tulajdonosnak történő írásbeli bejelentés után, élettársát, gyermeke házastársát és élettársát, szülője házastársát vagy élettársát, testvérét a tulajdonos előzetes hozzájárulásával fogadhatja be. /2/ A tulajdonos hozzájárulását akkor adhatja meg, ha az élettárs, gyermeke házastársa vagy élettársa, szülője házastársa vagy élettársa olyan nyilatkozatot tesz, hogy a házastársi vagy élettársi kapcsolat esetleges megszűnésekor a lakást feltétel nélkül, 15 napon belül elhagyja. Nem adható tulajdonosi hozzájárulás a befogadott testvér hozzátartozóinak befogadásához. Tartási szerződés 9. /1/ Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora és egészségi állapota indokolttá teszi, illetve ha az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján képes a bérlő eltartására. /2/ A tartási szerződés jóváhagyásával kapcsolatban a tulajdonosi véleményt a benyújtott szerződésre vezetett záradékkal kell megadni. A hozzájárulás megtagadása esetén határozattal kell dönteni. /3/ Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja. /4/ A /3/ bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból ki/öltözni. Önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei 10. /1/ A lakás bérbe adható: a./ szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján b./ pályázat útján, piaci feltételek szerint c./ bérlőkijelölésre, illetve bérlő kiválasztásra jogosult szerv döntése alapján d./ lakásgazdálkodási feladatok végrehajtására e./ közérdekű célokra f./ törvényi kötelezettség alapján. /2/ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell bér beadni, ettől eltérni csak a Szociális Bizottság egyetértése esetén a polgármester engedélyével lehet. /3/ Az önkormányzati tulajdonú lakások legfeljebb 5 %-a a Szociális Bizottság döntése alapján pályázat útján, piaci feltételek szerint is hasznosítható. A pályázat lehet több fordulós, de

19 4 lebonyolításához 3 hónap vehető igénybe, melyet indokolt esetben a Szociális Bizottság egy hónappal meghosszabbíthat. Amennyiben nincs pályázó, a lakást szociális bérlakásként lehet hasznosítani. Lakás bérbeadásának szociális, jövedelmi és vagyoni feltételei 11. /1/ Önkormányzati lakás annak a nagykorú személynek, vagy önálló mel rendelkező 16. életévet betöltött kiskorúnak adható bérbe, - kivétel, aki a lakásbérleti szerződést a törvény szerint folytathatja - aki a rendeletben meghatározott alábbi szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek együttesen megfelel: a./ akinek, vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó, vagy együtt költöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, b./ akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó a bérbeadást megelőző 1 évben nem haladja meg a bérbeadáskori legalacsonyabb munkabér másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét, c./ a család nem rendelkezik olyan ingó-, vagy ingatlanvagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori jogszabály által megállapított legalacsonyabb munkabér 32-szeresét meghaladja, és az elidegenítése veszélyeztetné a vagyonnal rendelkezők lakhatási és megélhetési feltételeit, d./ a család életkörülményei megfelelnek az e rendelet 12. -ában meghatározott szociális feltételeknek, 12. /1/ Önkormányzati lakás szociális körülményekre tekintettel annak a személynek adható bérbe, aki a./ nem lakásnak minősülő helyen tartózkodik, vagy a szociális törvény (1993. évi III. tv.) szerint hajléktalan és bizonyíthatóan korábban is a városban tartózkodott, vagy b./ albérlő, családtag, szívességi lakáshasználó, szociális intézményben lakik (lakott), volt intézeti vagy állami nevelt, c./ romos, műszakilag avult lakásban, vagy egészségre ártalmas körülmények között él, vagy d./ zsúfolt lakáskörülmények között lakik, ezen belül: - a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba, vagy - a családban együtt lakó, önálló család részére nem biztosított külön szoba, vagy - a családban élő személyekre jutó lakás hasznos alapterületének nagysága egy főre számítva nem haladja meg a 10 m 2 -t. 13. /1/ Bérbeadáskor azt a ban foglalt feltételeknek megfelelő személyt kell előnyben részesíteni, aki nehezebb szociális körülmények között él.

20 5 /2/ A ban foglalt feltételeknek esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinek a családjában egy keresőre több eltartott jut. /3/ Azonos eltartott, aktív kereső arány esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinél halmozottan fordulnak elő a 13. -ban foglalt feltételek. /4/ Ezen túl - több személy esetén - rászorultabbnak kell tekinteni azt, aki bizonyíthatóan hosszabb ideje él a ban jelzett vagyoni, jövedelmi, szociális körülmények között. Lakásigény mértéke szociális bérlet esetén 14. /1/ Szociális bérlet esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. /2/ A lakásigény felső határa - együttlakó személyek számától függően a következő: egy, két személy: 2 lakószoba három, négy személy: 2,5 lakószoba öt, hat személy: 3 lakószoba hét, vagy több személy esetében: 4 lakószoba. /3/ A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együttlakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe. /4/ A (3) bekezdésben meghatározott személyek közül - kivéve a kiskorú gyermekeket - csak azok vehetők figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laktak. Bérleti ajánlat 15. /1/ Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére ajánlatot a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályán beszerezhető űrlapon lehet tenni. /2/ A december 31-ig a bérleti ajánlathoz befizetett letéti díjakat fokozatosan, a lakásbérleti szerződés megkötésekor, a bérleti ajánlat visszavonása esetén, vagy kérelemre, azonnal, kamatmentesen vissza kell fizetni. /3/ Az ajánlattevőnek az űrlapon azokat az adatokat kell feltüntetnie, amelyekből a rendelet ában részletezett szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok megállapíthatóak, figyelemmel a rendelet 37. (1), (2) bekezdéseire is. (4) A bérleti ajánlatot a Polgármester nyilvántartásba veszi. 16. /1/ Szentes Város Képviselő-testülete Szociális Bizottság egyetértésével, figyelembe véve a várhatóan megüresedő lakások számának és a bérleti ajánlatot tevők szociális helyzetét minden év június 30-ig dönt a sürgősségi névjegyzék elkészítéséről.