WiEOi]DW$VRSURQLNLVWpUVpJWHOHS OpVHLQHNQpKiQ\DGDWDV]XEXUEDQL]iFLyVLQGH[H

Átírás

1 Földrajz Értesítõ LIII. évf füzet, Szuburbán folyamatok Soron térségében: a Lõverek átalakulása AKÓ FEEC 1 Abstract Suburban rocesses n the area of Soron: the transformaton of Lõverek Suburbansaton s a remarkable henomenon n the area of Soron. Even so, the cty has a ostve balance of mgraton. It s artly because there s an abundant sace offered for housng wthn the admnstratve boundares of Soron. One of these areas s Lõverek, a tradtonal vlla dstrct, the transformaton of whch begun long before the recent soco-economc transton. Part of the orchards as an ntally tycal land cover n Lõverek frst was converted nto a recreatonal area wth weekend cottages. Before the second world war develoments started here n a small-town fashon. On an another orton of the dstrct hgh-rse housng estates were bult durng the socalst era. Fnally the rvate housng constructon exlodng after the transton.e. over the ast ffteen years transformed Lõverek nto an achtecturally and socally heterogeneous dstrct. The study based on emrcally collected statstcal database s conceved to outlne the change of the bult envronment, and the urban conflcts caused by ths rad develoment. Bevezetés A magyarország szuburbanzácót vzsgáló tanulmányok nagy része Budaestre és agglomerácójára koncentrál (ÖÉYI Z. KOÁCS Z. 1999; IZSÁK É. 1999; KESEÛ I. 2004; KOÁCS K. 1999; KOÁCS Z. 1999; TÓZSA I. 2000, 2002; ÁAI M.M. 1999). Egyre több fgyelmet kanak azonban vdék városank s (BAMÓCY P. 2000, 2002; AI T. 2002; KOCSIS ZS. 1997; TÍMÁ. 1993). Sor került már a szuburbanzácó elmélet alavetésére, egyes szerzõk rámutattak a haza folyamatok sajátosságara s (CSAÁI I. CSIZMAY A. 2002; KOCSIS. B. 2000; TÍMÁ. 1993, 1999; TÍMÁ. ÁAI M.M. 2000). Módszertanlag elfogadott tény, hogy a szuburbanzácó jelenségének elsõdleges ndkátora a néességszám változás, a vándorlás egyenleg, a lakáséítés volumene (BAMÓCY P. 2000; ÖÉYI Z. KOÁCS Z. 1999; KOCSIS Zs. 1997; TÍMÁ. 1993). A komlexebb vzsgálatok, a szuburbanzácós térségek lehatárolása céljából az egyszerû adat-nterretálás mellett megjelentek az ún. szuburbanzácós ndexek s (BAMÓCY P déz KESEÛ I. 2004; IZSÁK É. 1999; KESEÛ I. 2004; KOÁCS K. 1999). 1 Ph hallgató, ELTE TTK. 295

2 Az általánosan használatos módszertan másk fõ eleme a kérdõíves felmérés, amelyet elsõsorban a szuburbanzácó fõ mozgatórugónak feltárására, társadalm-gazdaság hatásanak vzsgálatára használnak. Szntén uha módszerként használatos az nterjúkészítés, ez fõkéen a teleülés döntéshozók szándékanak megsmeréséhez adhat nformácókat (BAMÓCY P. 2000, 2002; ÖÉYI Z. KOÁCS Z. 1999; AI T. 2002; KOÁCS Z. 1999; ÁAI M.M. 1999). Mndezen módszertan áttekntésre azért volt szükség, hogy rávlágítsak a vzsgálatok egy hányosságára. Az említett tanulmányok s talán a haza társadalomföldrajz kutatás egésze s ugyans jellemzõen csak érntõlegesen foglalkoznak az éített környezettel, tt sajátságosan azzal a kérdéssel, hogy hogyan hat a szuburbanzácó a teleülések fzka arculatának átalakulására (TÍMÁ. 2002). szen nem kétséges, hogy az egyk legnagyobb kultúrtáj változások éen a szuburbán zónákban játszódnak le. elen tanulmányban Soron és környékének szuburbanzácós jelenségevel foglalkozom. Az elsõ, általános részben a soron kstérség teleülése kerülnek vzsgálat alá. A másodk fejezetben mntegy esettanulmányként Soron tradconáls vllanegyedének átalakulását mutatom be. Célom ezzel megnt csak kettõs: éldát kívánok nyújtan, hogy egyszerû ám annál munkagényesebb vzsgálat módszerekkel hogyan ragadható meg az éített környezet átalakulása, továbbá egyben éldát s adnék arra, hogy Soron város néessége mért nem csökkent a rendszerváltozás óta. Szuburbán folyamatok Soron térségében Általános kérdésnek mondható, hogy vdék városank esetében mekkora méreteket öltenek a városhatáron belül szuburbán folyamatok. elyesebben fogalmazva a városból kfelé rányuló mgrácónak az a része, amely még városhatáron belül célt ér. Mndez, és a valód szuburbanzácó a város szétterülés (urban srawl) két komonensének teknthetõ. A fejezetcím megfogalmazása s ezt a dlemmát sejtet: a szuburbanzácó, ontos defnícója szernt csuán annyban tér el, hogy a városon kívülre rányul, mnt ahogyan az elnevezés s mutatja. észtvevõ (felsõbb társadalm rétegek), módja ( zöldmezõs vagy meglévõ teleülés szövetet átalakító), s éített környezetbel eredménye (család házas övezetek, lakóarkok) ugyanazok. Soron részben belterület határának ktolásával, részben edg egyéb a szûken vett várossal nem összefüggõ belterületen, a közgazgatáslag hozzá tartozó teleüléseken (Balf, Brennbergbánya, Soronkõhda, Tómalom) elégítette s elégít k a magánszféra rendszerváltozás után robbanó lakáséítés gényét. dék városank között e tekntetben különbségek lehetnek, elsõsorban a városszerkezet, a csatolt teleülések kacsolata, a meglévõ területfelhasználás rendszer függvényében (AI T. 2002; KOCSIS ZS. 1997). Soron néességszáma a legutóbb két nészámlálás dõontja között valamvel több, mnt ezer fõvel nõtt, amely gyaraodásnak több okot lehet tulajdonítan. Elsõk között említhetõ a vándorlás nyereség. Ez a környezõ teleülések legtöbbje esetében s gaz, am azt tükröz, hogy Soron térsége az országos mgrácó egyk célontjának s teknthetõ. endkívül sok terület áll továbbá, a fentekben vázolt módon, a lakáséítõk rendelkezésére. A 2000-ben elfogadott teleülésszerkezet terv jelentõs belterületté nylvánításokkal mntegy 3700 lakótelek kalakítását rányozta elõ. 296

3 A különbözõ fejlettség fázsban levõ területeken számos városéítészet, városföldrajz konflktus merült fel: városké, megközelíthetõség 2, város alafunkcók hánya (OSZAL F ). Soron elõnyeként említhetõ végül a lakókörnyezet mnõsége s. BAMÓCY P. (2002) vzsgálata szernt Soron természet környezetének és levegõmnõségének megítélése országosan a legkedvezõbbek közé tartozk. ozzá kell tenn azonban azt s, hogy mndössze 15 kérdõív áll e megállaítások mögött, tovább érdekességet jelent edg az s, hogy a környezetstatsztka adatok szernt Soron az egyk legszennyezettebb levegõjû teleülésünk. A Soron környék szuburbanzácós folyamatok szemléltetésére, az egyes teleülések érntettségének megvzsgálására a szakrodalomból hletet merítve szuburbanzácós ndexet számoltam a soron kstérség 38 teleülésére. A teleülésekhez tartozó ndexet nem az egyes adatok alaján kézett sorrend rangszámanak összegzésével alakítottam k így a teleülések között relatív különbségek elvesztek volna hanem az adatsor maxmumértékéhez való vszonyítással, standardzálással. Ennek megfelelõen az adott mutatósor élén lévõ teleülések 1 értéket vettek fel. Az összehasonlíthatóvá vált mutatók összegzésével katam meg az ndexet, am tulajdonkéen nem más, mnt ún. BEETT-féle komlex mutató. A nészámlálás adatok rendelkezésre állása lehetõvé tette a szakrodalomban smertetettektõl eltérõ adatfajtáknak a vzsgálatokba való bevonását s. Elõször hét mutatót választottam k. Elsõ gondolatra ndokoltnak tûnt az ngázás mutató használata, hszen a kköltözõ néesség jellemzõen a közont teleülésen dolgozk vagy tanul. Korrelácós számítások azonban gazolták azt a sejtést, hogy a teleülésrõl való elngázás nagyobb mértékben magyarázható az arófalvas jelleggel, a jövedelm vszonyokkal, s természetesen a munkahelyek meglétével. Az így számolt szuburbanzácós ndexek alaján az arófalvak, ll. a munkalehetõség híján lévõ falvak elõbbre szereeltek a rangsorban ( oszlo). Ezért az ngázás mutató nélkül s kszámoltam az ndexet, amelynek értéke a K oszloban olvashatóak. Számoláskor a vándorlás mutató esetében Csáfordjánosfa, agylózs és Zsra értékét a vdék átlaggal helyettesítettem, mvel a falvakban található szocáls otthonok nagyban torzították a számokat. A táblázatban vszont az eredet értékek szereelnek. em volt értelmezhetõ Csér ngázás adata sem ( oszlo az érntett 8 fõ mndegyke máshol dolgozk, vagy tanul), a számoláskor tt 800-as értéket szereeltettem. Ismét módszertan érdekességként, tanulságként szereel a táblázat az I oszloában lévõ sorszám, amely a mutatók egyszerû sorba rendezésével, majd a rangszámok összegzésével kézett ndex szernt helyezést mutatja. Látható, hogy némkéen megbolydult a sorrend (1. táblázat). Az ndexet térkéen ábrázolva s látszk, hogy a Fertõd, Fertõszentmklós, Petõháza alkotta urbanzált háromszög fejlettség fokának köszönhetõen nem llesz- 2 Soronban bevett gyakorlat, hogy az önkormányzat addg nem éíttet meg a közutakat, amíg a környékén akár egy éítés terület s van, így azok létesítésének költsége többnyre a lakókat terhel. 297

4 WEOW$SUQLLWUWOS OLQQKQ\GWXEXUEQLFLyLQG[ 6SUQ $ % & ' ( ) * +, -. +U )UW KP )UW G ÈIOY 3W K 1\FQ )UW U +LG )UW QWPLOy +\.ysk 6SUQKUSF 3LQQ\ / Y 6SUQ YG )UW E (EU F 3UW 6UUyG 1\Oy 6Q\ 8QG )UW SO 5 MW PXM 9 OFM (\KIOX 5SFPU 5SFYL &SG ÒMU =LU,YQ 1PU 3XWFOG )UW QGUG *\Oy &IUGMQI &U )UU.6+1SPOO0\LWWLWLLY Q\Y±$ /yqs % /yqs Q YG & ± WW S OW O UQ\ ' OyU MXWy ± WW S OW O ( OyU MXWy YQGUOL O QE W ) )O I~YWW UQ\±[* OyUMXWyPO\SFL+ KO\EQ GOy WQXOyU MXWy LQy, 5QP UUQG - %±+ PXWWy OSMQ POW XEXUEQLFLyLQG[ULQWLKO\. 6XEXUEQLFLyLQG[%±*PXWWyOSMQ kedk a Soron környék koncentrkus körökbe am a határmentség matt amúgy s nehezen bontakozk k. Mndez azt sejtet, hogy ezek a munkahelyekben bõvelkedõ teleülések korántsem csak Soron szuburbanzácójából tálálkoznak, hanem saját 298

5 környékükre, mnden bzonnyal Kauvár térségére s vonzást gyakorolnak. arka kmagasló szuburbanzáltsága nem megleõ, a legújabb városvezetõ szándékok, városrendezés tervek újabb lakóarkok kjelölésével a Soronnal való fzka összekacsolódás felé vszk a községet (1. ábra). A (szub)urbánus fejlõdés hatása a soron Lõverek éített környezetére Módszer és vzsgálat terület A Lõverek a történelm városmag mellett Soron legkarakteresebb városrésze volt, sajátos városfejlõdés utat bejárva azonban mára jócskán átalakult. Újabban a soron elt kedvelt éítkezés területévé, s ezzel a városhatáron belül szuburbán folyamatok egyk célterületévé vált Az egykor elszórtan hétvég házakkal, vllákkal tarkított gyümölcsös- és gesztenyéskertek övezete mára egy meglehetõsen heterogén arculatú lakónegyeddé fejlõdött. árosfejlesztése más és más rányokat vett a két vlágháború között, az államszocalzmusban és najankban. Az alábbakban rövden vázolom e városrész fejlõdésének fõbb állomásat, majd választ keresve a lõver éí- 1. ábra. A soron kstérség teleülésenek szuburbanzácós ndexe. 1 = 5,01 felett; 2 = 4,01 5,00; 3 = 3,01 4,00; 4 = 2,41 3,00; 5 = 2,01 2,40; 6 = 2,00 alatt Suburbansaton ndex of Soron mcroregon. 1 = over 5.01; 2 = ; 3 = ; 4 = ; 5 = ; 6 = below

6 tett környezet átalakulásának mértékére bemutatom jelenleg teleülésmorfológa állaotát, éületállományának mnõségét, továbbá a ma ható városfejlesztés erõket, nészámlálás adatokra támaszkodva a hely társadalom fõbb jellemzõt. Elemzésem elsõsorban emrkus felmérésem eredményere támaszkodnak, 2004 tavaszán, márcus árls hónaban mntegy 1612 egység: telek és éítmény 3 adatat vettem fel: az éületek éítés dejét 4, lakásszámát, beéítés magasságát: emeletek számát, a tetõtér vagy az alagsor beéítésének meglétét, esetleg az éületek nemlakó funkcót. A kaott eredményeket 1:4000-es ma. ngatlan-nylvántartás alatérkéek segítségével térkéeztem. A Lõverek határa nem mndenhol egyértelmûek. A feltérkéezett területet ÉK-rõl a vasútvonal, É-ról az Ady Endre utca határolja, amely környezete tulajdonkéen már egy átmenet terület az egykor Bánfalva, Soron és a Lõverek között. A y- és a - határok egyértelmûek: a Soron-hegység nyúlványa, erdõsége húzódnak tt. A vzsgálat terület kelet ereme megnt csak önkényes választás. Ennek, a Lõver körút és a Kõszeg út között található átmenet területnek beéítése y- rányból azonban már a másodk vlágháború elõtt megkezdõdött. A Lõverek orográfalag, ll. toográfalag két részre oszlk: az Alsó-Lõverre és a Felsõ-Lõverre, amelyeket a tetején erdõvel borított Sörházdomb választ el egymástól. A statsztka adatfeldolgozás céljara az Alsó-Lõvert tovább osztottam alsó és felsõ részre; mndezt a beéítés jelleg ndokolta. A területre vonatkozó, a Lõverek jellegvédelmérõl szóló hely rendelet, ll. a rendezés terv a Lõverek védett területének kjelölésekor szntén külön kezel a Mkovny úttól É-ra lévõ, alsó részt, a védett területbe nem besorolva azt. A ózsef Attla úttól keletre fekvõ részt Lõverek Kelet névvel azonosítottam, amely toográfa elhelyezkedése alaján gen, azonban jellege matt már kevésbé sorolható a Lõverekhez (2. ábra). A Lõverek teleülésföldrajz fejlõdése A ma Lõverek területén egykor gazdag gyümölcsöskertek, gesztenyések, szõlõk, É-abb sík részen mezõgazdaság földek voltak; átmenetet kéezve a Soronhegység erdõsége felé. 3 A felmérés alaegysége a telek volt, de éldául a több éületet tartalmazó lakótele úszótelkeknél kvételt kellett tenn. 4 Az éítés dõket lletõen négy csoortot állítottam fel. A hstorzáló stílusú éületek csoortját, ezeket nagyjából az 1930-as évek közeég éítették, az eszme határ A modern stílusú éületeket körülbelül az 1920-as évek végétõl kezdték éíten, gyakorvá az 1930-as évek derekán váltak. A szocalsta értelmezésû modern éületek kora az 56-os forradalomtól az 1980-as évek végég tart, ekkor kezdõdött az átmenet a osztmodern és jelenleg s tartó kortárs éítészetbe. Itt az elv határ 1990, a jelölés megkönnyítésére. Az 1950-es évek szocalsta realzmusa nem hagyott számottevõ nyomot a Lõverek éületállományán. éhány háború elõtt megkezdett éület befejezése, s háborús sérült házak helyreállítása esk erre a korra. 300

7 2. ábra. A Lõverek statsztka és éítés övezet beosztása. A = Alsó-Lõverek alsó része; B = Alsó- Lõverek felsõ része; C = Felsõ-Lõverek; = Lõverek-Kelet., a = Lõverek kertvárosas lakóövezet 1., 4., 5., 6., 7., 8. sz. alövezete: mn. 75% zöldfelület, max. 10% beéíthetõség, max. 7,5 m-es éítménymagasság; b = Lõverek kertvárosas lakóterület, ezen belül: 1 = legfeljebb négy lakásos lakóéület éíthetõ; 2, 3, 4, 5, 6 = a Lõverek kertvárosas lakóterület egyéb alövezete; c = a statsztka övezetek határa; d = a Lõverek védett területének határa Statstcal dvsons and zones of constructon n Lõverek. A = lower art of Lower Lõvérek; B = uer art of Lower Lõverek; C = Uer Lõverek; = East Lõverek. a = garden cty zone of Lõverek ncludng 1, 4, 5, 6, 7, 8 subzones wth mn. 75% green sace, max. 10% bult-u area, max. 7.5 m heght of buldngs; b = garden cty zone of Lõverek ncludng 1 = resdental buldngs allowed to be constructed wth max. four aartments; 2, 3, 4, 5, 6 = other subzones of garden cty zone of Lõverek; c = boundary of statstcal dvsons; d = boundary of rotected area wthn Lõverek A Lõverek elnevezése körül sznte mág tart a vta. A közékorban a város falatól -re esõ területen, tehát a ma Alsó-Lõverek rányában I. Béla teleítette le íjászat; létre jött a lla Luer falu, amelyrõl azonban nncs sok adat. Ennek valószínû ejtés módja lövér. A bajor löver szó dombot, határdombot jelöl, s a ma vélemények nkább ezt az eredetet tartják valószínûbbnek. A lõver szó ma jelentése hármas: nyaralóval, házzal rendelkezõ gyümölcsöskertet, vagy Lõverekbel vllaéületet jelöl, s magát a városrészt. A Magyar Tudományos Akadéma állásfoglalásában a Lövér változatot fogadta el, azonban az 1992-es, a Lõverek jellegvédelmérõl szóló önkormányzat rendelet az utóbb, Lõver alak mellett foglalt állást. A ma helyzet az, hogy a mndenna (soron!) beszédben mndkét egyes számú alak de mndkettõ hosszú õ -vel elõfordul, a többes számú alakok közül vszont csak a Lõverek 301

8 forma az elfogadható. Újabb szemont, amben szntén nncs megegyezés, hogy alkalmazn kell-e többes számot vagy sem. an, ak a Lõver, Felsõlõver, Alsólõver kfejezéseket tartja helyesnek, s használja (ÁS. 2003; EIMLE K. 1936; KUBISZKY M. 2003; vö. SZABÓ. 1986). A Lõverek felfedezése a 19. sz.-ra esk, addg csak néhány tucat házkó, éült a kertekben. A ma Alsólõver utca nyomvonalát a Soron Gyõr vasútvonal megéülte (1876) után jelölk k. Ekkortájt keskeny sétautakat létesítenek, az 1980-as években mnd többen és többen éítettek, faházat, kert lakot, ún. szaletlket. Az utcahálózat és a telkek szabálytalanul, tervszerûtlenül organkusan alakultak k. A Lõverek széítésén munkálkodott Lõverbzottság, amely a lõvertulajdonosok afféle érdekvédelm szervezete volt, s a Soron árosszéítõ Egyesülettel karöltve, majd abba 1914-ben beleolvadva végezte munkáját. A század másodk felében kezd átalakuln a Lõverek rendeltetése, funkcója, Elõször a kõbõl éített hétvég nyaralóházak jelentek meg. Majd nemcsak állandó lakás céljára éített házak éültek, hanem a nyaralókat s kbõvítették, télesíten kezdték. Az es években arcellázzák fel a ma lla sor telket, amelyek sznte egydejûleg éültek be. Ezek az éületek éítészet stílusukkal, jellegzetes faverandájukkal, arkosított kertjekkel rányadóak lettek (ma s lehetnének) a Lõver-éítõk számára. A Lõverek tíusanak legomázatosabb végletét a kastélyszerû vllák jelentették (WIKLE G. 1993, 2002). A város s elõszeretettel éítkezett a Lõverekben ban éítették a város felé esõ részen a honvéd fõreálskolát, amely késõbb a Selmecbányáról Soronba költözõ bányászat és erdészet akadémának adott otthont, ll ben a Károly-laktanyát, a két vlágháború között ákócz Ferenc honvéd reálskola nevelõntézetet, rövden hadaródskolát ben a Felsõ-Lõverek alján gyermekotthon éült. A vasút megéültével a város növekedésnek ndult felé, majd a vasutat átléve elkezdett beéüln az Alsó-Lõverek síkság része. A ma Mkovny út vonalág a Lõverek eredet jellegétõl merõben eltérõ, sûrû beéítésû, morfológájában ksvárosas, az utcavonalon álló félg zárt, kerházas elrendezésben vagy zárt sorban éült házakkal jellemezhetõ városrész alakult k. Mndeközben a városszéítõ törekvések a Lõvereket az üdülõ és degenforgalom kszolgálásának rányába mozdították el: hrdetés tevékenység ndult, majd fogadók, szállodák s éültek: Lõver szálló, Gruber anzó, ernfeld anzó, atvan turstaház (KUBISZKY M. 2003; SZABÓ. 1984). A századfordulón még rtkás úthálózat az elsõ vlágháborúg nagyrészt kéült. ellemzõek a szntvonalakra merõlegesen futó keskeny, ll. a szntvonalakkal árhuzamosan futó szélesebb útszakaszok. Az utak helyenként zegzugos futása mnden bzonnyal egyes korabel telektulajdonosok akadályozásának köszönhetõ, néhol a tervezõk keze nyoma s látszk a térkéen. A két vlágháború között Lõverekrõl EIMLE Károly toográfájának segítségével kahatunk kéet. Az adatok alaján s ktûnk, hogy az Alsó-Lõverek ksvárosas része ekkorra már nagyrészt beéült, tt rögzült a terület néesség súlyontja. A lakómnõséget, laksûrûséget sejtetõ mutatók szernt e városrész a lakások szobaszámát tekntve nem maradt el a valód Lõverektõl, vszont a lakók számát 302

9 tekntve a ózsef Attla úton túl területre hasonlít, ahol szntén sûrûbb, ksvárosas beéítés kezdõdött. A négy rész közül a Felsõ-Lõverek alacsony laksûrûsége matt emelhetõ k. Az üres lakások nagy száma nem a lakhatatlan éületek sokaságát jelz, hanem a faházakkal együtt a terület üdülõ jellegének a fokmérõje (2. táblázat). $Oy/ YU OyU $Oy/ YU IO U WEOW$/ YUS OWOOPQ\EQ (POWP I es OW O E ( OU MXWy 1945 után dõszak városfejlesztésének országosan általános hatótényezõ smertek: háborús károk, erõltetett arosítás, lakásínség, a mezõgazdaság kollektvzálása, tömeges, állam lakáséítés, majd annak kfulladása. A háborús bombatámadások a Lõvereket sem kímélték. Legtöbbet a vasúthoz közel fekvõ területek szenvedtek. Két utca által alkotott telektömb nem s éülhetett újjá, ma kskertek találhatók a területen. Egy éület kvételével elusztult a ákócz hadaród nevelõ ntézet s. e a vasúttól távolabb fekvõ lõver részek sem kerülhették el a bombakárokat, december 18-án kfejezetten a Lõvereket bombázták az amerka reülõk. Több lõver mellett számos közéület s ekkor szenvedett súlyos sérüléseket. A háborús károk helyreállítása után és a határsáv okozta oltka-gazdaság béklyók lazulásával a magánerõs lakáséítés megndulhatott a szabad területeken: így a Cseresznye sor és az Ady Endre utca között, ll. a ózsef Attla úttól K-re. Itt a jól smert a magyar vdék városokat és falvakat unformzáló sátortetõs házak éültek, egy- vagy kétszntes kvtelben. A fennálló lakáshány azonban ntenzívebb lakáséítést kívánt a Lõverek területén s. A Mkovny úttól É-ra az 1960-as években elszórva, foghíjbeéítésként 2 3 szntes 6 12 lakásos, többnyre semmtmondó homlokzatú lakóházakat éítettek. Majd megndult a tíustervek szernt éülõ tömbházak, ll. a házgyár technológával éülõ lakóéületek, lakóteleek létesítése, amelynek súlyontja a Felsõ-Lõverek alacsonyabban fekvõ, sík részére esk, de éült lakótele az Alsó-Lõverekben s. A Lõver körút és az Ibolya út között a tömeges lakáséítés sznte mnden válfaja megtalálható. Elõbb mentén gyümölcsöskerteket felszámolva 1965 és 72 között 15 darab 16 lakásos tömbház éült, majd között létesítették a 220 lakásos Cseresznye sor lakóteleet. Az Ibolya út mentén található szántók helyén 1976-tól kezdve emeltek K I O E ( U $Oy/ YU )O / YU / YU / YU.OW gq )UU+(,0/(5.UO\6SUQWSUILM6SUQOSMQMWPtW P / P E 6 P y / E 6 y / U E y O Wy MX 303

10 lakóházakat; az állam lakáséítés hely csúcsontjaként hat, egyenként 44 lakásos, 11 szntes magasház készült el. Az 1980-as évek a sorházaké. Az Ibolya út mentén öt sorban, ll. elszórva a Fenyves sor és a Tünde utca mentén éültek sorházak. Az Alsó-Lõverek határán, között a volt ákócz nevelõntézet helyén 540 lakásos lakóteleet kvteleztek, 1979 és 82 között edg a Mkovny út mellett a ksebb létékû 72 lakásos lakóház-csoort éült meg, amely elrendezését, kvtelezését tekntve az éítész szakma elsmerését s kváltotta (KUBISZKY M. 2003). A lakásínség, a szocáls vszonyok, a fentebb említett hatótényezõk eredõjeként, és nem utolsó sorban a tájkarakter megõrzésének génye nélkül az állam szféra a Lõvereket s felhasználta a tömeges lakáséítés céljara. e a háború után lakáshány felgyorsította, felfokozta azt a folyamatot s, amely a Lõverek deglenesen lakott éítményet állandóan lakott házakká tette. Az államszocalzmus dején a lakáséítés súlyontja így a Felsõ-Lõverekbe került, az Alsó-Lõverben erre már hely hányában nem volt mód. Az Alsó-Lõverek fejlesztése nkább az degenforgalm létesítményeket tekntve volt hangsúlyos: említhetõ tt a 8 emeletes, 600 ágyas volt szakszervezet üdülõ, az újabb Lõver régen Fenyves szálló, vagy az egykor gesztenyések helyén, avlonszerû elrendezésû öt éületbõl álló aartmann-szálloda, de ekkor éült a szanatórum, és a Gruber anzó helyén a gyermekszanatórum s. A Felsõ-Lõverben edg megéült az új fedett uszoda. Az államszocalzmus alatt az úthálózatban ksebb változások történtek. A Lõver körút szakaszának 1965-ös szabályozása elõmozdította az út két oldalának beéülését. Ekkor keletkezett a K- részen a ctadellánál az íves kanyar, ahol vszont a klátás egy részét az éülõ házak eléítették. A beéítés sûrûségének növekedése matt az es években mnd többen tltakoztak, s felhívták a fgyelmet a Lõverek jellegét veszélyeztetõ folyamatokra (BECT. 1969; SZABÓ. 1986). Így KUBISZKY M. (1977, 1986) több ízben sürgette a rég lõver éítmények mûemlékvédelem alá helyezését, a lõver táj jellegének fenntartására rányuló városoltka ntézkedések megtételét. Az 1968-ban újraalakult árosszéítõ Egyesület ülésen s egyre gyakrabban szólaltak fel a Lõverek ügyében. Követelték, hogy a telekméretek ne menjenek 360 négyszögöl, tehát kb m 2 alá, amely elv szernt egykor a lla sor telkeket kalakították. Az Egyesületnek a városvezetés felé ntézett szava kevés eredménnyel jártak, a rendezés terv módosítását sem skerült elérn, csak késõbb az 1980-as évek elején változtatták meg azt a Felsõ-Lõverekre (SZABÓ. 1984). ároséítészet, városrendezés törekvések a Lõverekben a rendszerváltozás után A Lõverek sokszor hallott elmélet defnícója, mszernt a Lõverek a vasúton túl területet jelent, tehát ma már városföldrajz, városéítészet értelemben korántsem tartható. Az Alsó-Lõver - részét a háború elõtt éítették be, a korabel vszonyokhoz kéest ntenzívebb módon, ám a meglévõ réghez még szervesen, organkusan kacsolódva, a Felsõ-Lõver - felét vszont a szocalsta városéítés formálta át. 304

11 Az 1980-as években megerõsödõ magánerõs lakáséítés, a lassan újra megjelenõ luxusgény már átvezet a rendszerváltozás után évekbe. Az 1990 után rohamos éítkezés láz veszélyet felsmerve és a környezetvédelm szervezetek nyomására a város megalkotta a 37/1992. (XII. 30.) Kgy. rendeletet, amely éítés és tájvédelm elõírásokat tartalmazott. A legksebb kalakítható telekméretet a történelm hagyomány elõtt tsztelegve 1300 m 2 -ben maxmálta az ÁT módosításával, a Sörházdomb T módosításakor edg a telkek legnagyobb beéíthetõségét 10%-ban határozta meg. A rendelet éítés elõírásokat s tartalmazott, számos éületet hely mûemlékvédelem alá vont (WIKLE G. 1993). Az azóta eltelt 12 év egyes eseményenek és a jelenleg kének az smeretében elmondható, hogy a rendelet nem ért el kellõ eredményt. Túlzó beéítések, globalzált éítészet stílus, az elõírások semmbe vétele, ndokolatlan fakvágások, a zöldfelület károsítása jellemz az évtzedet. észben a természetvédõk nyomására a rendezés terv készítésének elején az Önkormányzat 2000-ben éítés tlalmat rendelt el a Lõverekben (ÁMOI G. 2003). Az elkészült 14/2002.(.13.) Ör. rendelet a Lõverek városrész és környéke Szabályozás Tervérõl és ely Éítés Szabályzatáról két évg volt hatályban. elenleg a 10/2004 (III. 31.) Ör. rendelet van érvényben a változtatást új területeknek a rendezés terv hatálya alá vonása, új lakóterületek kalakítása ndokolta (amelyeket korábban arka teleülésével kacsolatban említettem). A Lõverek törzsterületén megmaradtak az eredet elõírások, egy lényeges kvétellel: a 2002-es rendelet kmondta, hogy a Lõverek védett területén meglévõ telek beéítése néhány kvétellel csak 900 m 2 felett lehetséges, amely rendelkezést azonban két év múlva az éíttetõk nyomására kvettek a jogszabályból. A már említett védett magterületen a rendelet részletesen szabályozta a hely védelem alá vont éületeken végezhetõ éítészet beavatkozások lehetõséget, kötelezettséget. A védett terület nagy része a Lõverek kertvárosas lakóterület éítés övezetébe tartozk, amelyre az általánostól szgorúbb rendelkezések vonatkoznak. Eszernt telkenként egy éület éíthetõ 5, az éítménymagasság a legtöbb alövezetben maxmum 7,5 m, a beéítettség legfeljebb 10% lehet, a kalakítandó legksebb zöldfelület edg 75%. A kalakítható legksebb telek továbbra s 1300 m 2. A rendeletalkotó részletesen szabályozta a létesíthetõ kerítések, ontosabban élõsövények teleítésének módját a ma dvatos bezárkózó szokással ellentétesen, továbbá a kertéítés tevékenységet s. Lényeges bár kssé gumszabálynak tûnk hogy az éületek utca homlokzatán a látható szntek száma háromnál több nem lehet. Fontos éítészet szabályzó az s, hogy a Lõverek kertvárosas lakóterület legnagyobb részén legfeljebb kétlakásos lakóház éíthetõ. Fõkéen az utóbb rendelkezések tehát lényeges szgorítást jelentenek a korább városrendezés gyakorlattal szemben. 5 Ezzel ellentétesen, korábban számos garázs éült külön a házaktól. 305

12 Teleülésmorfológa és városké helyzetké 2004-es felmérésem eredménye szernt a Lõverek szûkebb értelemben vett területén 1154 éület található, ebbõl 1077 lakóház, 2369 lakással, továbbá 158 kert, amely a felmért egységeknek már csak mntegy 12%-a hoz kéest az éületek száma tehát 2,56 szorosára, a lakásszám edg 3,41 szeresére nõtt. 21 éület a felvételezés dõontjában éítés alatt állt. EIMLE Károly adata szernt még 84 házban nem volt lakó, valószínûleg döntõen az deglenes lakottságnak köszönhetõen. Ezzel szemben ma saját adatam szernt 10, a 2001-es nészámlálás adata szernt 19 üdülõ található a Lõverekben. A növekvõ beéítés ntenztást jelz az s, hogy míg a háború elõtt az éületek 81%-a földszntes volt, addg mára ez az arány 54%-ra mérséklõdött. Az egyes városrészeket tekntve megállaítható, hogy az Alsó-Lõverek alsó része már mntegy háromnegyed részében beéült a másodk vlágháborúg. Az adatokra tekntve az az érdekes ellentét s felsmerhetõ, hogy az éületállomány korszerkezetét tekntve legnkább ez a városrész õrzte meg történetségét, az éítés stílust tekntve a lõver jelleget. A Lõverekben egyedül tt éült a házak több, mnt fele 1945 elõtt. ába nem védett területleg ez a városrész, hába nem lõver jellegû a beéítés mód, a zöldfelület rendszer, az éületállományát tekntve nagyon s értékessé vált jelen korunk számára. Mndezt jelz, hogy a rendezés terv a hely védelem alá vont 112 éület közül 70-et ebben a negyedben jelölt k (3. ábra). Felmérésem adata jól szemléltetk az Alsó-Lõver felsõ részének, ll. a Felsõ- Lõvernek a besûrûsödését s. Az éületek számát tekntve ma már mndegyk városnegyed felülmúlja az Alsó-Lõverek hegyláb részét. Elõbb területen csuán 18%, a Felsõ-Lõverekben edg 15% a háború elõtt éült házak aránya. A kertként funkconáló telkek számát tekntve legnkább a Felsõ-Lõverek õrz eredet jellegét, ahol a kertek aránya 18%. A legkontrasztosabb városrész jelzõje s a Felsõ-Lõverekre llk a már smertetett szocalsta városfejlesztés hely beruházása matt (3. táblázat). A háborút megelõzõ korszak éítészetét tekntve elmondható, hogy az többnyre tágas, legnkább egylakásos, földszntes, tetõtér vagy alagsor beéítéssel rendelkezõ házakat alkotott. Az egész Lõverekben az éületek 28%-a származk ebbõl a korszakból. Az államszocalzmus lakáséítése egészen más méreteket, létéket öltött, mntegy 52 lakást éítettek évenként, a rendszerváltozás után 33 lakás/év teljesítménnyel szemben. Ennek eredménye az, hogy a Lõverekben majdnem az éületállomány fele, ll. a teljes felmért területet tekntve a lakásállomány 72%-a a szocalsta kor szülötte. elen korunk már nem a nagy lakásszámú éítkezésekkel tûnk k a Lõverekben, a soklakásos társasház-éítés láz a Lõvereket szerencsére jobbára elkerülte. szont ha a két korszak éítés teljesítményét az éített lakóházak számával mérjük, akkor az 1990 után dõszak mntegy kétszer akkora teljesítménnyel tûnk k a szocalzmussal szemben. Az elmúlt éveket a többszntes éítkezés, a tetõtér és alagsor szntek maxmáls khasználása, a sokszor azarló területfelhasználás és a változatos, néhol kaotkus homlokzatok, éülettömegek, keveredõ stílusjegyek s jellemzk. 306

13 3. ábra. A Lõverek éületenek éítés deje, és egyéb telekhasználata. 1 = 1930 elõtt; 2 = ; 3 = ; 4 = 1990 óta; 5 = kert; 6 = egyéb telekhasználat ate of constructon of buldngs and other tye of land use n Lõverek. 1 = ror to1930; 2 = ; 3 = ; 4 = snce 1990; 5 = garden; 6 = other tye of use Az 1992-es rendelet taasztalatam, adatam szernt csak kevéssé tudott gátat vetn az elburjánzó magánéítkezésekkel járó anomáláknak. Az erõs érdekérvényesítõ kéességgel rendelkezõ éíttetõk kedvükre emelhették mnden gényt kelégítõ család házakat. éleményem szernt a több évet késõ területrendezés szabályozásnak már nem sok véden valója maradt, a megmaradt telkek, kertek egy része erférkus fekvése és orográfa helyzete matt nehezen éíthetõ be. éhány kert-zárvány ugyan az Alsó-Lõverekben s található, ezek beéítése azonban csak dõ kérdése. A hatályos rendezés terv elõírása közül felmérésemmel egyértelmûen csuán a lakásszámot lletõ korlátozásokat tudtam kontrolláln. A Lõverek kertvárosas övezetben a kétlakásos korlátozást 666-ból összesen 48 éület lé túl, ezek közül 35 még a rendszerváltozás elõtt éült. Azon a területen, ahol maxmum négy lakás engedélyezett egy társasház lé túl a határt. Az övezet legtöbb részén legfeljebb háromszntesek lehetnek az éületek az utcafront felõl szól a jogszabály, amely rendelkezésnek számításam szernt 34 éület nem felel meg. Ez lenne (?) a városoltka számszerûsíthetõ mulasztása (4 5. ábra). A tovább, szgorú megkötések 10%-os beéíthetõség, mn. 75%-os zöldfelület, legfeljebb 7,5 m-es éítménymagasság a bonyolult és munkagényes számítás módok matt nehezebben ellenõrzhetõk. A tereen tett ez rányú megfgyelé- 307

14 4. ábra. A Lõverek lakóházanak lakásszáma. 1 = 1; 2 = 2; 3 = 3 5; 4 = 6 10; 5 = 11 20; 6 = 20 felett umber of aartments n resdental buldngs of Lõverek. 1 = 1; 2 = 2; 3 = 3 5; 4 = 6 10; 5 = 11 20; 6 = more than ábra. A Lõverek éületenek szntszáma. 1 = 1; 2 = 2; 3 = 3; 4 = 4; 5 = 5; 6 = 6 12 umber of storeys of buldngs n Lõverek. 1 = 1; 2 = 2; 3 = 3; 4 = 4; 5 = 5; 6 = ankockk.md , 14:21

15 sek edg nem zárhatják k a szubjektív tényezõt, mégs nyugodtan állítható azonban, hogy számos éület átlé ezeket a korlátokat. Társadalomföldrajz helyzetké A Lõverek társadalm vszonyaról a 2001-es nészámlálás adata segítségével kahatunk kéet 6. Soron néességének 10%-a, 5995 fõ lakk a Lõverekben. A kor szernt összetételt tekntve a Felsõ-Lõverek fatalosabb, az Alsó-Lõverek dõsebb korszerkezettel jellemezhetõ, bár a gyermekek aránya mndenhol elmarad a város átlagtól. Az öregek aránya kugró az utóbb városrészben, amely véleményem szernt elsõsorban az Alsó-Lõverek ksvárosas beéítésû részének köszönhetõ, az ottan mlõ, a nagyobb arányú rég éületállomány ezt sejtet. Az skola végzettségre, a munkaerõac helyzetre utaló adatok mnd azt mutatják, hogy a Lõverek döntõen a szellem-kulturáls, másrészt az újabban megjelent gazdaság elt lakhelyévé vált. Az értelmség nagy arányú jelenléte különösen aláhúzandó, Soron más zöldmezõs lakónegyedevel Egered-domb, rágvölgy, Kutya-hegy s összevetve az eltértelmség aránya felülrerezentált. A lakások nagyságára, mnõségére vonatkozó mutatók s mnd-mnd a Lõverek magas lakásac resztízsét támasztják alá (4. táblázat). Meg kell jegyezn azonban azt s, hogy a Felsõ-Lõverek adatat a lakótele éületállomány rontja le. Sõt, ha a három laksûrûség mutatót összevetjük az 1936-os értékekkel, érdekes eredményt kaunk. Míg az Alsó-Lõverek számadata javultak, csökkent a nésûrûség, addg a lakótele éítkezéseknek köszönhetõen a Felsõ-Lõverekben a három mutatóból egy stagnált (a 100 lakásra jutó szoba), kettõ edg romlott! Összefoglalás Esettanulmányom a város szétterülésnek, és az azzal járó konflktusoknak belterületen belül jelenségere adhat jó éldát. emek mntája annak s, hogy a városfejlesztés oltka, ll. az össz-város gények rányváltásanak következtében egy városrész hogyan változk, és hogyan módosul funkconáls morfológája. A soron Lõverek esete sokak számára fájdalmas veszteségeket hordoz magában. Soron Svábhegye vagy ózsadombja bár utóbb névvel egy másk területet aosztrofálnak az ngatlankereskedõk nem kerülhette el sorsát, amelynek folytán az egykor hétvég házas, henõ (zöld)övezetbõl részben zsúfolt lakótele, részben edg a társadalm elt egyk kedvelt lakóhelye vált. Ezt szolgálja bzonyos 6 A KS az egész várost tekntve jó néhány helyen vtatható módon állaította meg az egyes városrészeket, ll. azok határat. A Lõverek esetében azonban vszonylag szerencsésen történt a lehatárolás ezért az adatok felhasználhatóak jelen tanulmány összefüggéseben s. A KS a Lõvereket llanegyed névvel aosztrofálja, ezen belül megkülönböztették az Alsó- és a Felsõ-Lõvereket, bár lehatárolásukkor nem veszk fgyelembe a Sörház-dombot, mnt regnáns földrajz határt. 309

16 à W EO W$/ YUQK Q\W UGOPWWLWLLPXWWyM QS PO O LG SQWM EQ S P 1 S Q \ Q Y U ± S Q \ Y Q [ U ± O W Y E [ ± S Y ~ $ Q I O I \ Q U L OL O Q W U Q X 0 O LM W OW O 6 W W W O O I Q E \ Q U W L \ Q L U OP UW ~ W O O 9 I $Oy/ YUà à à à à à à à )O / YUà à à à à à à à / YUà à à à à à à à 6SUQà à à à à à à à à U E O Wy MX U O y O Wy MX U E y O Wy MX WO / WO WP O U W S O W \ Q U O E O W O E [ ± \ Q U O UW I P WO g O $Oy/ YUà à à à à à à à )O / YUà à à à à à à à / YUà à à à à à à à 6SUQà à à à à à à à à )UUÃ$ÃQ\YUÃEO ÃWyGñÃ6SUQÃ.6+Ãà \ Q U korlátozásokat s érvényesítve a rendezés terv, ll. a városvezetés, amkor s lehetõvé tették számtalan helyen a nyeles telkek, tovább feltáró zsákutcák létrejöttét, a meglévõ telkek mérethatár nélkül beéíthetõségét. Mndezek matt a Lõverekben s érvényesül az elv, mszernt amely vonzerõ matt valahol sok ház éül, az a hely vonzerõ hanyatlásához vezet. Mndamellett megmaradt a Lõverek üdülõ funkcója s, vszont nem a magáncélú, hanem a tömeges; a város kereskedelm szálláshelyenek több mnt a fele található tt. Az egyes városrészeket tekntve az Alsó-Lõverek dszharmónáját az alsó és a felsõ rész történet éületállományának eltérõ volumene, ll. zöldfelület rendszerének eltérõ nagyságrendje adja. A Felsõ-Lõverek ellentéte egyrészt szntén az éületállomány többarcúságában, másrészt a társadalm mutatószámokban foghatóak meg. elen tanulmány módszertan eszköztára fele részben különbözött a korábbaktól. szont éen abban elmaradt, am azok erénye volt, mégedg a hely társadalom mélyebb szntû elemzésében. A soron Lõverekben készítendõ kérdõíves vzsgálatoknak különösen az lenne az érdekes ersektívája, hogy a Lõverek, mnt hely, mekkora szereet játszott a lakóhelyválasztásban, s ennél fogva mekkora jelentõségû a rég és az új lakók denttásának meghatározásában, s mennyre él más ké a Lõverekrõl a különbözõ lakók kézeletében; mt takar ma a Lõver fogalma. 310

17 IOALOM A nagyvárosok belsõ tagozódása Soron. KS Gyõr-Moson-Soron Megye Igazgatósága, Gyõr, BAMÓCY P A vdék szuburbanzácó Magyarországon, Pécs éldáján. Tér és Társadalom BAMÓCY P A szuburbanzácót kváltó okok a vdék Magyarországon. In.: ABOYIÉ PALO- TÁS. BECSEI. KOÁCS CS. (szerk.): A magyar társadalomföldrajz kutatás gondolatvlága. Szeged BECT Lõver változások. Soron Szemle CSAÁI G. CSIZMAY A Szuburbanzácó és társadalom. Tér és Társadalom ÖÉYI Z. KOÁCS Z A szuburbanzácó térben-társadalm jellemzõ Budaest környékén. Földrajz Értesítõ Gyõr-Moson-Soron Megye Statsztka Évkönyv, KS Gyõr-Moson-Soron Megye Igazgatósága, Gyõr, ÁMOI G A Castanea Környezetvédelm Egyesület krónkája. Soron Szemle AI T Szuburbanzácós jelenségek Gyõr környékén. Tér és Társadalom ÁS Mesélõ utcák Soronban. Történet utcanévjegyzék. Soron, 80. EIMLE K. (szerk.) Soron toográfája. Soron, 307. IZSÁK É A teleülés sorrend megváltozása a szuburbanzácós ndex alaján, a budaest agglomerácóban. Földr. Ért KESEÛ I A szuburbanzácó közlekedés vonatkozása a Budaest környék szuburbanzálódó teleülések éldáján. II. Magyar Földrajz Konferenca C-OM Szeged 14. KOCSIS. B A szuburbanzácó jelenségének elmélet megközelítése a városszocológa és más rokon tudományterületek rodalmában. Tér és Társadalom KOCSIS ZS A szuburbanzácó eltérõ sajátossága az Északnyugat-unántúl megyeszékhelyen. Comtatus KOÁCS K Szuburbanzácós folyamatok a fõvárosban és a budaest agglomerácóban. In: BATA GY. BELUSZKY P. (szerk.): Társadalm-gazdaság átalakulás a budaest agglomerácóban. Budaest, KOÁCS Z A szuburbanzácó jellemzõ a budaest agglomerácóban. (Esettanulmányok) Földr. Ért KUBISZKY M A soron Lõverekkel kacsolatos mûemlékvédelm feladatok. In: Magyar Mûemlékvédelem Az Országos Mûemlékvédelm Felügyelõség Kadványa III. B., KUBISZKY M A Lõverek urbansztka jelentõsége és helyzete. ároséítés KUBISZKY M Soron éítészete a 20. században. Szeged Tatabánya, 151. észámlálás Terület adatok 6.8. Gyõr-Moson-Soron megye II. kötet KS, B., OSZAL F Új lakóterületek Soronban. Magyar Éítõar SZABÓ A Soron árosszéítõ Egyesület története Különlenyomat a Soron Szemle1983. év 1., 2., 4. és az év 1. számában megjelent tanulmányból. Soron, 100. SZABÓ A rég Lövér. Soron Szemle , , TÍMÁ Az alföld szuburbanzácó néhány sajátossága. Alföld Tanulmányok TÍMÁ Elmélet kérdések a szuburbanzácóról. Földr. Ért TÍMÁ Gondolatok a város éített környezet társadalomföldrajz kutatásának magyarország helyzetérõl és lehetõségerõl. In.: ABOYIÉ PALOTÁS. BECSEI. KOÁCS CS. (szerk.): A magyar társadalomföldrajz kutatás gondolatvlága. Szeged

18 TÍMÁ. ÁAI M.M A szuburbanzácó egyenetlen fejlõdése az 1990-es évek Magyarországán. OÁT GY. ECITZE. (szerk.): Magyarország terület szerkezete és folyamata az ezredfordulón. MTA KK Pécs, TÓZSA I A buda agglomerácó jövõje. Falu áros égó TÓZSA I A káros urbanzácó. Tér és Társadalom ÁAI M.M ová megyünk lakn? Szuburbanzácós mnták és konflktusok a budaest agglomerácó buda oldalán. In: BATA GY. BELUSZKY P. (szerk.): Társadalm-gazdaság átalakulás a budaest agglomerácóban. Budaest, WIKLE G A soron Lõverek. Éítõvlág WIKLE G Lõverek, lõverházak Soronban. In.: Komark énes Emlékkönyv. ld-ybl Alaítvány, Budaest Szget Ernõ (szerk.): égó, közgazgatás, önkormányzat Magyar Közgazgatás Intézet, Budaest, old. elentõs feladatra vállalkozott a Magyar Közgazgatás Intézet, amkor elhatározta az ntézetben folyó kutatás tevékenység eredményenek kadványsorozat formájában való közzétételét. E tszteletre méltó törekvés skeres megvalósulásáról tanúskodk a sorozat elsõ, fent címet vselõ kötete. A könyvben szerelõ tanulmányok az ntézet nemzetköz szervezetek, ll. haza kormányzat szervek megbízására folytatott több esetben más haza tudományos mûhelyek kutatónak, szakértõnek bevonásával elvégzett kutatás rogramjanak eredményet foglalják össze. A PEGE Éva fõgazgató elõszavával ndító, majd a szerkesztõ szerzõ SZIGETI Ernõ bevezetõjével folytatódó könyv három, eltérõ számú tanulmányt tartalmazó részbõl áll. Közülük az elsõben (A régók helye és szeree Euróában) négy tanulmányt olvashatunk. TEMESI István értekezése az önkormányzat régók helyét és szereét elemz néhány Euróa Unóból vett éldával. Ckkében a szerzõ külön tárgyalja az lyen tíusú önkormányzatokkal rendelkezõ országok (Francaország, Olaszország, Belgum, Sanyolország, Portugála) gyakorlatát, és külön foglalkozk az Egyesült Králysággal, émetországgal és ollandával, ahol hányzk a regonáls önkormányzat sznt. Konklúzóként megállaítható, hogy mndkét modell mûködõkées, mvel bztosítva van a döntés mechanzmusok demokratzmusa. A következõ tanulmány szerzõje, ALÁSZ István a vsegrád országokra vonatkozóan teknt át a regonáls önkormányzatok mûködését, megállaítva, hogy a reformok végrehajtásában számos eltérõ és közös vonás fedezhetõ fel a négy kelet-közé-euróa ország esetében. armadkként FOGÁCSÉ OOSZ aléra tanulmányát olvashatjuk, ak a magyar közgazgatás szemszögébõl vzsgálja és értékel egy gen jelentõs nemzetköz egyezmény-tervezet, a egonáls Önkormányzatok Euróa Chartája tartalmát. A szerzõ a hely és a közont kormányzat elkézelések ütköztetésével megvalósítandó szakma vtát sürget a tervezet fontosabb elemere vonatkozóan, a magyarország regonalzácó céljanak, rányanak és feltételrendszerének meghatározása érdekében. A kötet elsõ részének zárótanulmányában SZETE Zoltán a közészntû közgazgatás hatáskörök elemerõl és euróa gyakorlatáról ír, érntve a kérdéskör alkotmányos és törvény alajat, a közészntû közgazgatás fõbb jellemzõt, valamnt a terület közgazgatás közésznten adódó feladatat, azok eltérõ hatásköret. A hatékony hatáskör-teleítés értékelése után a szerzõ arra a következtetésre jut, hogy a regonalzmus nem egységes célú és jellegû euróa folyamat, hanem többféle megnylvánulás formában mûködõ regonalzácó vagy regonáls decentralzácó. A kötet másodk része (Közgazgatás térszerkezet és önkormányzat régók) KOÁCS Tbor tanulmányával ndul, ak a régók területfejlesztés, közgazgatás szereét, valamnt a statsztka nformácós rendszerben elfoglalt helyét értékel rövd ckkében. A szerzõ hányolja, hogy sem 312