b e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék/ 8 A palócok / 14 Védett természeti értékek / 18
|
|
- Benjámin Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 > Hollókő és a palóc vidék b e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék/ 8 A palócok / 14 Védett természeti értékek / 18 A régió követei / 23 A múlt nyomában / 26 Programajánló / 32
2 B e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék Nógrád megye műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájegysége a hollókői Ófaluról és az ipolytarnóci ősleletekről a legismertebb. A legendás történelmi helyszínek a hősi múltról, az irodalmi emlékhelyek, a napjainkig élő népi hagyományok a vidék kultúrkincseinek gazdagságáról tanúskodnak. > Hollókő és a palóc vidék A világörökségek listáján szereplő hollókői Ófalu ( 50) és az Európa-diplomás ipolytarnóci őslénytani lelőhely ( 164) a legfontosabbak között említendő nevezetességei a Börzsöny és a Mátra határolta, palócok lakta vidéknek. A Mikszáth ( 24) novellákból és regényekből ismerős tájat, az itt élő emberek szokásait, napjainkig őrzött népi hagyományait azonban csak akkor ismerhetjük meg igazán, ha az idegenforgalom fő sodrából kieső aprócska falvakat is felkeressük. Tereske ( 128), Nógrádsáp ( 131), Tar ( 172), vagy a Bátonyterenyéhez tartozó Maconka ( 178) középkori temploma például kihagyhatatlan látnivalói az ezen
3 a vidéken tett kirándulásoknak. Páratlan kultúrtörténeti értékűek ugyanis azok a XIII-XV. századi falfestmények és freskótöredékek, amelyeket az ódon falak napjainkig megőriztek. Az említett templomok falképei közel abban a történelmi korban készültek, amikor egymás után épültek a vidék várai. A helyőrségek néhány emberöltővel később, a XV XVI. században a török birodalom terjeszkedését próbálták megállítani. A végvári harcok idején rommá lett erődítmények közül az elmúlt évtizedekben történt rekonstrukcióknak és helyreállításoknak köszönhetően jó állapotban láthatja az utókor Salgó ( 161), Somoskő ( 158) és Hollókő ( 56) erősségét. De méltóképpen emlékezhetünk meg Drégely várának ( 102) falai között az júliusi ütközetről, amelyben a Szondi György vezette várvédők hősi halált haltak. Akadnak azonban olyan erődök, amelyek emlékét napjainkban csupán néhány falmaradvány, vagy már csak a legendák és a helynevek őrzik. Ez utóbbiak közé tartozik a ma már nyomaiban sem látható Pocik-vár, Kakas-vár, Pogány-vár, Szalma-vár. De Fejérkő, Zagyvafő, Szandavár ( 135) és a cserteri vár ( 57) is szinte teljesen megsemmisült, a bujáki vár ( 74) maradéka is alig emlékeztet arra a magyar török vitézi párviadalra, amelynek históriáját a korabeli énekmondó lejegyezte. A magaslatokat megkoronázó hajdani erősségek ma remek kilátóhelyek. Jelzett túraútvonalakon ( 197) valamennyi felkereshető. A gyalogutak némelyike tanösvény, de olyan is akad közöttük, mint a > Innen indul Magyarország A falu fölé magasodó Hollókő vára Petőfi-túra ( 203), amely az egymástól néhány kilométerre fekvő Salgót és Somoskőt köti össze. Mikszáthnak a palóc vidékhez kötődő írásaiból képet kaphatunk az egykor jellemző feudális, úri életformáról, amelyre napjainkban még számos fennmaradt kúria és kastély emlékeztet. Némelyike magántulajdonban van, többen polgármesteri hivatal, iskola vagy könyvtár működik, de a sziráki ( 80) és a berceli kastélyt ( 119) például szállodává alakították át. Irodalmi emlékhely lett a csesztvei Madách-kúria ( 96), múzeum a horpácsi Mikszáth-kastély ( 99) és a mohorai Mauks-ház ( 108). A szécsényi vár köveiből épült Forgách-kastélyban a Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) működik, és kiállítóhelyként hasznosítják a bátonyterenyei Gyürky Solymossy-kastélyt ( 181) is. A történelmi Nógrád vármegye fővárosa, szellemi központja évszázadokon
4 B e s z á l l ó k á r t ya 10 > Hollókő és a palóc vidék Csipkét Terényben is készítenek át Balassagyarmat volt. Fénykorát idézik elénk a főutca XVIII XIX. századi polgárházai, a vármegyeháza ( 88) hatalmas épülete és a Palóc ligetben álló múzeumpalota, amelyben a nógrádi vidék első közgyűjteményét, a Palóc Múzeumot ( 92) helyezték el. A város fejlődését 1920-ban az I. világháborút követő trianoni határmódosítás törte meg. Akkor történt, hogy a cseh hadsereg az új országhatárt átlépve az Ipoly árterületét is elfoglalta. A katonai hódítást a gyarmati polgárok fegyveres felkeléssel állították meg, megakadályozva ezzel az Ipoly déli partján fekvő települések Csehszlovákiához csatolását. Balassagyarmat ezért büszkén viseli igaz, csak 2005-től a Civitas Fortissima ( 86), a Legbátrabb város címet. Nógrád megye székhelye 1950-től Salgótarján. Az aprócska faluból lett város figyelemre méltó sajátossága, hogy arculatát neves magyar építészek tervezték. A mű olyan jól sikerült, hogy a belváros kialakítását Hild-díjjal ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság. A városképbe illeszkedő házak között ma már védett kortárs építészeti örökséget is találni: a Nógrádi Történeti Múzeum ( 152) épületét. A kiállítóhely azonban nemcsak erről nevezetes, hanem arról az állandó tárlatról is, amely a megye újkori történetét dolgozza fel. A kiállítás hangsúlyosan mutatja be a XX. századnak azt az időszakát, amelyben Salgótarján és környéke országos jelentőségű gazdasági övezetté vált. A virágzó nehézipar azonban ma már csak emlék. Csakúgy, mint a térségben másfél évszázadon át kiemelkedő szerepet betöltő szénbányászat, amelyet az 1980-as évek végére teljesen felszámoltak. A bányák bezártak, de a hagyományok nem tűntek el teljesen. Emlékét ápolja az egykori József-lejtősaknában kialakított föld alatti bányamúzeum ( 155), amely nemcsak ipartörténeti emlék, hanem olyan egyedülálló bemutatóhely, amely a bányajárás valóságos élményét kínálja a látogatónak. A palóc vidéken a vallás az élet természetes része volt évszázadokon át. Nevezetes egyházi ünnepek alkalmával szinte kötelező volt a kegyhelyek felkeresése ezt a hagyományt máig őrzik. A leghíresebb búcsújáró hely a Mátraverebély melletti Szentkút ( 168), egy XI. században lejegyzett Mária-jelenés helyszíne. Szent forrását több megmagyarázhatatlan gyógyulás legendája tette messze földön ismertté. A Nagyboldogasszony-napi szentkúti búcsúra napjainkban ezrével
5 H o l l ó k ő és a pa l ó c vidék érkeznek zarándokok az ország minden tájáról. A népi vallásosság tovább élő hagyománya nemcsak Szentkúton figyelhető meg. Ezt elevenítik fel Balassagyarmaton a színpompás körmenettel kezdődő Szent Annanapi palóc búcsú ( 33) alkalmával, és a kazári búcsú ( 36) idején is. Népi kegyhelyként ismert a Drégelypalánk és Hont közötti Csitári-völgyben álló kápolna ( 112), amelyet Szűz Mária-ünnepek alkalmával zarándokok százai keresnek fel. A szentkúti kegyhely békéjét eleinte a Szent Antal rendjéhez tartozó remeték vigyázták, ferences szerzetesek a XVIII. századtól élnek itt. A rend tagjai gondozzák a Szűz Mária tiszteletére szentelt szécsényi templomot ( 63) is, idegenvezetőként ők mutatják be az épület középkori egyházművészeti remekeit az ide látogatóknak. A hagyomány szerint a templom sekrestyéje fölötti helyiségben lakott II. Rákóczi Ferenc az 1705-ös szécsényi országgyűlés idején. A nevezetes történelmi esemény innen nem messze, a kolostorral határos Forgách-kastély mögötti Borjúpáston zajlott. Többek között ezt is bemutatják a Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) kiállításai, amelyek közül kiemelkedőek a Rákóczi-szabadságharc- Palóc ízek A vidék gasztronómiájából a legismertebb étel a palóc gulyás (palóc leves), amelyről úgy tartják: a neves Gundel dinasztia megalapítója, Gundel János találta ki Mikszáth Kálmán tiszteletére. Ő is tálalta fel az írónak az István Főherceg Szálloda különtermében. A zöldbab, krumpli, vöröshagyma, fokhagyma sertéshús, füstölt szalonna felhasználásával készülő étel hasonlít a palócok által kedvelt savanyú krumpli- vagy bablevesre, de azoknál sokkal gazdagabb ízesítésű. A szlovák nemzetiség ismertette meg a vidéken a sztrapacskát, amely liszttel összekevert reszelt krumpliból szaggatott, vízben megfőzött galuska (szlovákul: haluska). Ízesítése teszi változatossá: lehet juhtúrós, tehéntúrós, savanyú vagy édes káposztás, főtt krumplis, pirított hagymás, lekváros stb. Erre kerülhet ízlés szerint pirított szalonna, töpörtyű vagy akár sült libamájdarabkák. A süteményfélék közül érdemes megkóstolni a görhét, azaz a kukoricalepényt. Elkészítése hasonló a piskótához, állaga azonban a búzalisztnél durvább kukoricaliszt miatt keményebb. A palóc fánk a herőce, amely a csörögéhez hasonló. A tojással készített, kinyújtott tésztát derelyevágóval szögletesre darabolják, és olajban kisütik. Ugyancsak különleges nevű édesség a ferentő: kelt tésztából kis rudakat sodornak, ezeket föltekerik, majd sütés után a tésztát cukrozott tejbe mártják és mákban megforgatják, tetejére porcukrot szórnak. > Innen indul Magyarország 11
6 B e s z á l l ó k á r t ya 12 Boszorkány-kő A Salgó várától nem messze emelkedő, 571 méter magas Boszorkány-kőn a bazaltvulkanizmus földtörténeti változásai figyelhetők meg. A geológiai érdekességek megismerését 200 méter hosszú geológiai tanösvény ( 201) is segíti. Láthatók itt vulkáni bombák (a megolvadt bazaltba ragadt kövek), sakktáblás, oszlopos és kukoricacsöves bazaltalakzatok, bazalttufa maradványok, valamint a bazaltoszlopok alatt meghajlott kőlemezek is. > Hollókő és a palóc vidék nak a Nógrád vármegyéhez kötődő hadműveleteit ismertető tárlatok. Pásztó történelmi városközpontját akár múzeumi negyednek is nevezhetnék: a Pásztói Múzeum ( 68) ugyanis több kiállítóhelyet is működtet itt, a XII. századi bencés monostor romjainak szomszédságában. A palóc vidék arról is nevezetes, hogy a legtöbb településen tájházat, helytörténeti gyűjteményt talál az utazó. Mindenütt igyekeznek megőrizni a paraszti élet hagyományos eszközeit, és nem utolsó sorban a falura jellemző népviseletet. Kevésbé köztudott, hogy Nógrádban szinte minden településnek egyedi, rá jellemző népviselete van. Ám nemcsak a vidék népviselete, de programkínálata ( 32) is színes. Híres rendezvény a szlovákiai helyszínekre is eljutó Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál ( 34). A Tarjáni Tavasz ( 32) rendezvénysorozatának több mint húsz éve része a Salgótarjáni Dixieland Fesztivál ( 33), de ugyancsak a tradicionális dzsessz rajongóit várja Bánkra a Louis Armstrong Jazz Fesztivál ( 36). A népi hagyományok iránt érdeklődőknek föltétlenül érdemes ellátogatni a látványos külsőségek között zajló Hollókői Húsvéti Fesztiválra ( 32). Középkori hangulat, látványos vitézi torna, lármás forgatag várja a turistákat a hollókői várnapokon ( 34) és a drégelyi Szondi Várjátékokon ( 35). Hasonlóan vendégcsalogató a kozárdi Almavirág Fesztivál ( 34), amely április végén, május elején 250 ezer virágzó almfa díszletével várja a turistákat. A vidékre évszázadokkal ezelőtt betelepült szlovákság leszármazottai máig ápolják népi hagyományaikat a vidék legismertebb üdülőfalujában, Bánkon, de nevezetesek a Terényben tartott nemzetiségi ünnepek is. A nyaranta megrendezett terényi színházi napok ( 38) viszont egy új hagyomány kezdetét jelentették. A kulturális rendezvények mellett nevezetesek a gasztronómiai programok is. A hagyományos tót ételnek, a sztrapacskának például számtalan változatát kóstolhatják meg a vendégek a vanyarci gasztro-kulturális rendezvényen, a Haluska Fesztiválon ( 36), míg Kétbo-
7 H o l l ó k ő és a pa l ó c vidék A Bánki-tó partjánál nyaranta kiépített strandon lehet fürödni donyban ezerszám készül a szilvásgombóc a Szilva-szombaton ( 37). A műemlékek, a történelmi emlékhelyek, a páratlan gazdagságú néprajzi emlékek, a kulturális és szórakoztató programok mellett a természeti értékek jelentik a tájegység legnagyobb vonzerejét. A tájvédelmi körzeteket, védett területeket ( 18) behálózó túraútvonalakon, tanösvényeken ( 197) járva a legtöbb természeti nevezetesség megismerhető. Akadnak azonban olyan gyalogutak ilyen például a Palóc Grand Canyon, a Páris-patak völgye ( 181), vagy a honti szakadék ( 86), amelyek bejárása gyakorlottabb túrázóknak ajánlható. A Balassagyarmat melletti ipolyszögi égerláp ( 87) és annak tanösvénye a Duna Ipoly Nemzeti Park része. Találunk ma már példát a természeti szépségeket, a kultúrtörténeti látnivalókat és a falusi élet hagyományait ökológiai túraútvonalra felfűző, úgynevezett zöldútra is: a > Innen indul Magyarország Magyarországon még nem elterjedt kezdeményezés egyike az Örökségeink útján Zöldút ( 211), amely tíz falu értékei között kalauzolja el a kirándulót. A természetes életmód és gazdálkodás iránt érdeklődők felkereshetik a Jákotpusztai Ökológiai Tájközpontot ( 126) is, amely a keletcserháti térség ökoturisztikai bemutatóhelye. Mindezek mellett a Palóc Út ( 209) már Nógrád megyéből kitekintő, a Palócföld egészét bejáró turisztikai útvonal. Ha ezen a tájon járunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy szellemi és kulturális életéhez egykor szervesen kapcsolódott a Felvidék. A történelmi Nógrád megyétől az első világháború után 117 település került át a Csehszlovák államhoz. A ma már Szlovákiához tartozó falvak, városok műemlékei, az ott élők kulturális gyökerei azonban máig kötődnek az ősi palóc hagyományokhoz. Érdemes meggyőződni erről egy felvidéki kirándulás ( 183) alkalmával! 13
8 B e s z á l l ó k á r t ya a palócok A jó palócok ezzel a címmel jelent meg 1882-ben Mikszáth Kálmán novelláskötete, amely nemcsak az írónak szerzett elismerést, hanem a Nógrádban élő palóc népcsoportot is a figyelem középpontjába állította. A palóc viseletek, néphagyományok és szokások ma is különleges értéket képviselnek. 14 > Hollókő és a palóc vidék A hagyománytisztelő, túlnyomóan római katolikus, életmódját és szokásait évszázadokon át megőrző palócság népi kultúrájának kutatását Szeder Fábián bencés szerzetes tanárnak 1819-ben megjelent, A palóczok című néprajzi-kultúrtörténeti tanulmánya indította el. Az életmódra jellemző sajátosságok között részletesen tárgyalja mindazt, amiért a palócföldi falvak máig különleges színfoltjai a hazai népi kultúrának. Ezek közé sorolhatók a népi építészet jellegzetességei, az egyedi népviselet és a látványos külsőségekkel megtartott közösségi ünnepek. Az itt élő emberek lelki sajátosságai között a falusi vendégszeretetről is említést tesz. Ma is megtapasztalható Különös characterük a vidám barátság, ember becsülés, és az adakozás Legyen ismérős, vagy idegen, egyformán kedvelik, és társaságokba hívják A vendégnek pedig minden bizonnyal feltűnik majd az itteni tájnyelv, az a és á hangok sajátos kiejtése.
9 A pa l ó c o k A palócság eredetének meghatározására a XIX. század óta a néprajztudomány számos, mindent eldöntő érveket azonban fölsorakoztatni nem tudó elméletet állított föl. (Egyes kutatók szerint a palóc elnevezés vélhetően a kun jelentésű orosz, lengyel polovec szóból alakult ki az Árpád-korban.) Napjainkra a kérdés megválaszolása teoretikussá vált. A Palócföldnek nevezett tájegység pontos történeti és földrajzi behatárolása szintén nem egyértelmű. A leggyakrabban emlegetett vélekedés szerint a Mátrától és a Bükktől északra, a történelmi Hont, Nógrád, Borsod, Gömör és Heves vármegyék területén található mintegy 150 település tartozik ide. A legtöbb Nógrád megyében található. A népi kultúra jellemzői között az első helyen a népviseletet említik. Úgy tartják, hogy minden palóc településnek egyedi, csak az ott élőkre jellemző beszédes viselete van. A főkötők (féketők) színe, díszítése és alakja, a szoknyák száma és hossza (melyek alatt nemritkán alsószoknya található), az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik, a mell- és fejkendő anyaga, megkötésének módja kifejezik viselőjének korát, vagyoni állapotát. A díszes ruhákat már csak rendkívüli ünnepi alkalmak, búcsúk, lakodalmak, hagyományőrző rendezvények ( 32) idején öltik fel. Balassagyarmat és főleg Szécsény utcáin azonban hétköznap is láthatók színes palóc népviseletben járó menyecskék. Művek és művészek A palóc népművészet ihlető forrása volt a vidéken élő és az ide kötődő képzőművészeknek. A táj- és emberábrázolásban kiváló Glatz Oszkár (Budapest, 1872 Budapest, 1958) festőművész életének utolsó szakaszát Bujákon töltötte. Festői programjává vált a népviseletek, az itt élő emberek megörökítése, a palóc népi kultúra megmentése. Képeivel sokat tett a Palócföld turisztikai felfedezéséért. A művészt 1935-ben a község díszpolgárává választották, bujáki ihletésű képeiből állandó kiállítás ( 72) nyílt 2008-ban a nevét viselő művelődési házban. (Itt látható önarcképe fotónkon.) Az évtizedekig a benczúrfalvi Benczúrkastély műteremlakásában dolgozó id. Szabó István (Cered, 1903 Benczúrfalva, 1992) Kossuth-díjas szobrászművész életművének jelentős részét alkotják azok a faszobrok, amelyek a paraszti életformát, a népviselet jellegzetességeit ábrázolják. A művész állandó kiállítása a bátonyterenyei Gyürky Solymossy-kastélyban ( 181) látható. > Innen indul Magyarország 15
10 B e s z á l l ó k á r t ya Népszokások A palóc vidék népszokásai napjainkra már csak szórványokban maradtak fenn. Tudatosan a hagyományápoló kisközösségek, művészeti csoportok őrzik. Luca-nap Az adventi ünnepkörben a Luca napjához fűződő eseménysor a gonosz, ártó szellemek elűzését szolgálta. Ekkor kezdték el készíteni a lucaszéket, hogy tizenhárom nap múltán a karácsonyi misén azon ülve meglássák a templomba láthatatlan szarvaik miatt a bejáratnál lehajtott fejjel érkező boszorkányokat. Luca napján több asszonyi munkát tilos volt végezni. Vesszőhordás A pásztorok karácsonyi vesszőhordásával az állatok szaporodását vélték elősegíteni. A vesszőkből a gazdasszony annyit húzott, ahány jószága járt ki a legelőre. A vesszőkkel aztán megcsapkodta a pásztor lábát, aki azért ugrált, hogy az udvarról kijáró tehenek olyan frissek legyenek, mint ő. A pásztor szalonnát és bort kapott, a vesszők pedig az istállóba kerültek. Tavasszal ezekkel hajtották ki a jószágot a legelőre. Kiskarácsony Fontos volt, hogy a kiskarácsonynak nevezett újévkor a ház első látogatója férfi legyen. Újévkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét, viszont sok helyen főztek lencsét, hogy az új esztendőben a család pénze annyira sokasodjon és szaporodjon, amennyire sokasodik és szaporodik a lencse. Mátkatál A keleti palóc (Salgótarján környéki) falvakban a serdülő lányok a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdán készítettek ajándékkal (sütemény, gyümölcs, bor) megrakott mátkatálat, amelyet ismerős lányok vagy legények vittek el a kiszemelt komának. A szokás a nem vérrokonok közötti baráti gesztus kifejezését jelentette. Barkaszentelés A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnapon szentelték a barkát, a tavasz első virágát, új selymes, bimbózó hajtást hozó növényét. Egyes településeken úgy tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Kiszehordás Virágvasárnaphoz kötődő szokás a kiszehordás. Ilyenkor szalmabábut vetettek ki a szomszéd község határára, hogy a saját falujukat elkerülje a baj és a betegség. Télbúcsúztató-tavaszköszöntő jellegére vall, hogy a szalmabábut általában meggyújtották, elégették, vagy a falu patakjának vizébe dobva kiúsztatták azt a település határán túlra, mintegy szimbolikusan megsemmisítve, kiűzve az éppen elmúló telet. 16 > Hollókő és a palóc vidék
11 A pa l ó c o k Az elmúlt két évtizedben ugyanis egyes falvakban főleg a középkorúak és az idősebbek körében helyenként visszaöltöztek a többségében az 1960-as években elhagyott hagyományos paraszti viseletbe. Szép darabok láthatók azonban a falvak tájházaiban rendezett bemutatókon, valamint a vidék népművészetének legszebb emlékeit őrző Palóc Múzeumban ( 92) is. Megfigyelhető, hogy hímzéssel leginkább a vászon kötényeket (szakácskákat), a kendőket, az ünnepi abroszokat és a dísztörölközőket díszítették, de gyakori volt a juhbőrből készült ködmön (cucaj) hímzése is. A leginkább a piros, a kék, a fehér, a sárga és rózsaszínt használták. A házilag készített kender- vagy pamutszőtteseket és ágytakarókat főleg piros-kék és fehér hímzéssel díszítettek. Számos településen találkozhatunk a tájegység népi építészetére jellemző kontyolt tetős, vízvetős, oromdíszes, lakószobából, pitvarból és kamrából álló palóc lakóházakkal. A jellegzetes formájú házakból számos fennmaradt Hollókőn, Terényben, Kazáron, Rimócon és Szandaváralján. Szobabelső-rekonstrukciókat több tájházban is láthatunk. Jellegzetes berendezési tárgy volt a lóca, a kisszék, a víz tárolására használatos vizesszék, a tornyos ágy, a díszesen faragott szekrény, a festett láda, a terpeszlábú asztal, a cifratányér és a házi szentély. A közösségi és vallási ünnepek, a hozzájuk kötődő népszokások egykor természetes részei voltak az itteni életnek. Ezt hagyományozzák tovább napjainkban egyes falusi rendezvények, falunapok, búcsúk, amelyek közül a legismertebb a hollókői > Innen indul Magyarország A folklórtalálkozók állandó programja a néptánc ( 32), a kazári ( 36), a kétbodonyi, a terényi és a herencsényi. A palóc vidék legnagyobb, évről évre tömegeket vonzó népi vallásos eseményei a Mátraverebély melletti Szentkúthoz ( 168) és Balassagyarmathoz kötődnek. Az előbbi helyen a Mária- és a Szent László-, utóbbin a Szent Anna-kultusz ápolása és tisztelete miatt zarándokolnak el a hívek ezrei a Palóc búcsúba ( 33). A helyi hagyományőrzők legjobbjait a Nógrádi Nemzetközi Folklórtalálkozón ( 34) is láthatjuk. Néhány településen így Terényben, Kazáron, Herencsényben, Kétbodonyban a népi kultúra iránt érdeklődők szervezett formában, a falu mindennapi életébe bekapcsolódva ismerhetik meg a máig élő szokásokat. Helyi asszonyoktól tanulhatók meg az énekek, mesék, a jellegzetes palóc ételek elkészítése, de akár egyes kismesterségek fogásai is. 17
12 B e s z á l l ó k á r t ya Védett természeti értékek Az év-tízmilliókkal ezelőtti vulkáni működés nyomán egyedülálló tájképi környezet alakult ki az Északi-középhegység nógrádi nyúlványai mentén. A jellegzetes tájegységek természeti, földtani és kultúrtörténeti értékeinek megőrzésére védett övezeteket alakítottak ki. A Karancs Medves, a Hollókői, valamint a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli, míg az Ipoly mentén még fellelhető égerlápos rétek a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartoznak. A Palócföld karakteres tája a földrajzi vidék keleti határán álló Salgó vulkáni kúpjának magasából lenyűgöző panorámában tárul elénk. Ezen a vidéken alakították ki a Karancs Medves Tájvédelmi Körzetet, amelynek fokozottan védett értéke a 13 négyzetkilométer kiterjedésű Medves, Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. Földtani szerkezetét jól látható módon tárják fel a terület peremén nyitott kőfejtők, amelyek különleges látványosságai a lávaömlések nyomán kialakult, meglepően 18 > Hollókő és a palóc vidék
13 V é d e t t te r m é s z e t i ér t é k e k A feketekökörcsin védett faj > Innen indul Magyarország szabályos öt- és hatszög keresztmetszetű bazaltoszlopok. Szép példája a jelenségnek a somoskői Várhegy alatti bazaltzuhatag ( 159), ám a legtöbb vulkáni kőzetváltozattal a Kis-Salgón, a Boszorkány-kőn ( 12) lehet találkozni. A bazaltvulkánosság megjelenési formái között tanösvény ( 201) vezet végig, de földtani olvasókönyvként tanulmányozhatók a különböző kőzetfajták a Magyarbányai Kőparkban ( 200) és az Eresztvényi Kőbányákban ( 199) is. Az innen nem messze található Szilvás-kő ( 202) melletti felhagyott kőfejtő érdekessége, hogy az ívesen hajlott, néhol 20 méter magas függőleges bazaltoszlopokhoz vízszintes irányúak csatlakoznak. De különleges látványosság ezen a vidéken a Kazár mellett felszínre bukkanó, a felszíni vízmosások formálta riolittufa ( 203) is. A Medvessel határos Karancs-hegység ködbe burkolózó csúcsait Mikszáth Kálmán ( 24) elnevezése nyomán Palóc Olymposnak is nevezik. Formavilágát éles gerincek, meredek oldalak és mély szurdokvölgyek jellemzik. A két eltérő arculatú hegyvidéken az élőhelyek nagy része érintetlen. A főleg bükkösökből, a déli lejtőkön tölgyesekből álló erdőségekben több mint 300 védett növény- és állatfajt tartanak számon. Megjelenik itt a Kárpátok övének több karakteres növényfaja: a havasalji rózsa, a karéjos vesepáfrány, a nyúlsaláta, a fehér acsalapu, a fürtös bodza és a hegyi pajzsika. A Dunától keletre ritkaság, de a Karancson megtalálható a kora tavasszal nyíló májvirág. A bazalt sziklakibukkanásain kialakult növénytársulások jellemző fajai a leány- és fekete kökörcsin, a sárga kövirózsa és a hegyi árvalányhaj, míg a Területek számokban Karancs Medves Tájvédelmi Körzet Területe 6619 hektár, szigorúan védett 407 hektár. Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Területe 7425 hektár, szigorúan védett 493 hektár. Hollókői Tájvédelmi Körzet Területe 149,6 hektár. Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Területe 512 hektár. Sóshartyán Hencse-hegy Természetvédelmi Terület Területe 104,7 hektár. Ipolyszögi égerláp Területe 106 hektár, fokozottan védett. 19
14 B e s z á l l ó k á r t ya 20 völgyekben és a törmeléklejtőkön tömegesen élnek a különböző páfrányfélék. A változatos növénytakaró fajokban gazdag állatvilág élőhelye. A nedvesebb részeken foltos szalamandra, tarajos és alpesi gőte él. Olykor találkozhatunk rézsiklóval is, amely a vidék legértékesebb hüllőfajtája. Hasonlóképpen védelmet élveznek az emlősfélék közül a vadmacska, a borz és a nyuszt egyedei is. A Karancs Medves madárvilágának megismerését természetismereti bemutatóhely segíti Eresztvényben. A gyakran előforduló védett fajokat többek között a fekete harkályt, a hollót, a fehérhátú fakopáncsot, a kék galambot madárpark ( 180) mutatja be. A Salgótarján környéki hegyvonulatok méter magas kőzetfalat alkotó homokkő területei köztük a kishartyáni Kőlyuk-oldal ( 182) természetvédelmi szempontból is értékesek. A Sóshartyánhoz közeli Hencse-hegy Természetvédelmi Terület azért kapott 2004-ben külön is védelmet, mert Magyarországon egyedül itt található meg egy élőhelyen mind a Ezt is jó tudni! > > > A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Kerékpárral a közutakon kívül csak a külön jelzéssel ellátott turistautakon szabad közlekedni. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését időszakosan korlátozhatják, ezért a túra szervezése előtt érdemes tájékozódni a terület védelméért felelős nemzeti parknál. > Hollókő és a palóc vidék négy hazai plebejusboglárka-faj: a fokozottan védett fóti (zefír) boglárka, a védett északi boglárka, a csillogó boglárka és az ezüstös boglárka. Védett lepkefaj a nagyfoltú hangyaboglárka, és az óriási dongóhoz hasonlító dongószender. A homokkőhöz alkalmazkodó növényzet az alföldi homokpuszta-gyepekhez hasonló. Az itteni növénytársulások meghatározó tagja a szártalan csűdfű, a magyar csenkesz és a szürkés ördögszem, de jellemző faj a hangyabogáncs, a csuklyás ibolya és az élesmosófű is. A kövek útja a Karancs-hegység északnyugati lábánál fekvő Ipolytarnócon folytatódik. A falu melletti Csapás-völgy páratlan értékű őstörténeti emlékeinek védelmére 1954-ben hozták létre az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. A palóc Pompeji a nagyközönség előtt nyitott bemutatóhely ( 164), amelynek élő természeti környezetében tanösvények ( 197) kalauzolnak el. Kultúrtörténeti jelentősége miatt kapott védelmet a palóc kisközség, Hollókő környezete, ahol Magyarország egyik legkisebb területű tájvédelmi területét hozták létre. A Hollókői Tájvédelmi Körzethez tartozik a világörökségi Ófalu ( 50), valamint a Hollókői-patak völgyének a település felé eső domboldala. Az Öregszőlők-dűlő ahogy a falurészt nevezik az itt élő emberek egykori gazdálkodási szokásairól tanúskodik. A meredek, agyagos talajú területek művelésével, a szőlő- és gyümölcstermesztéssel ugyan már régen felhagytak, de tájképi értékű látvány ma is a parlagon maradt parcellák sajátos szerkezete. A falu korhű természeti környe-
15 V é d e t t te r m é s z e t i ér t é k e k Árvalányhajas rét Dejtár mellett > Innen indul Magyarország zetéhez hozzátartoznak a patakvölgyben megtalálható mosó- és kenderáztató tavak, valamint a Vár-hegy déli lábánál lévő völgyben a parasztfürdő maradványai. A környék kaszálóinak elterjedt növénye a nagy pacsirtafű, az erdei réteken a harangvirág és a turbánliliom fordul elő nagy számban. A vulkáni eredetű, geológiai értékű Vár-hegy sziklakibúvásain sárga kövirózsa és varjúháj tenyészik. A tájvédelmi körzet tájházat és kutatóházat ( 54) működtet a hollókői Ófaluban, a védett terület biológiai és kultúrtörténeti tanösvényeken egyaránt bejárható. A Cserhát ugyancsak a miocén kori, mintegy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni működés nyomán alakult ki. A vidéket később elöntötte a tenger, amelynek viszszavonulása után helyenként százméteres vastagságot is elérő mészkőrétegek alakultak ki. A vulkáni alakzatok mellett így a mészkőhegységekre jellemző formakincs is megfigyelhető a területen. A Hollókő, Márkháza, Ecseg, Kozárd és Bokor községek által határolt vidéken létrehozott Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet látványosságai a felhagyott kőbányák, például Sámsonháza ( 198) mellett, valamint a Kis-Zagyva-, a Zsunyi-, vagy a Cserkúti-patak szurdokvölgyei. A Cserhát erdeinek többsége fiatal, aminek fő oka, hogy az itt élők évtizedeken át cserzőkéreg-termeléssel, faszén- és mészégetéssel foglalkoztak. A letermelt területek megújulását sok helyen a legeltetés akadályozta meg, ezért az erdős területek rétekkel, legelőkkel váltakoznak. A lágyszárú növényvilág értékes tagjai a tavaszi hérics, a tarka nőszirom, a leánykökörcsin, az agár- és bíboroskosbor, valamint Helyi értékek A tájvédelmi körzetek mellett helyi védettségű területek, kertek, kastélyparkok ugyancsak a vidék természeti értékei közé sorolhatók. Védett többek között a bátonyterenyei és dejtári kastélypark, a csesztvei Madách-kúria parkja, a szandai Várhegy, a balassagyarmati Nyírjes-tó, a bujáki Egidiusforrás és környéke, a balassagyarmati Palóc-liget, a horpácsi Mikszáth-park, a béri andezitoszlopok, a mohorai Mikszáth-fa. 21
16 B e s z á l l ó k á r t ya 22 Geológiai látványosság a Sámsonháza melletti kőfejtő a hegyi árvalányhaj és a homokliliom. Az erdőkben nyuszt és vadmacska él, a fészkelő madárfajok közül a legértékesebb a darázsölyv, a kabasólyom, a kövirigó és a holló állománya. A nedves területeken gyakori az erdei béka és a foltos szalamandra. A Duna Ipoly Nemzeti Park a Börzsöny-hegység keleti nyúlványánál, illetve az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszán érinti a nógrádi vidéket. Egyedi természeti értéke a Balassagyarmat és Ipolyszög között fennmaradt 106 hektárnyi lápos terület. A változatos mocsári élővilág ma már csupán hírmondója az Ipoly folyó medrét egykor kísérő mocsaras vidéknek, de még így is több mint 70 madárfaj utolsó, háborítatlan fészkelőhelye. A terület ma is járhatatlan, ezért megközelíthetetlen a 100-nál is több fészekből álló szürkegémtelep, valamint > Hollókő és a palóc vidék az itt gyakran előforduló fajok, a barátka, csilpcsalpfüzike, a foltos nádiposzáta, a bakcsó, a nádirigó és a berki tücsökmadár költőhelye. Az erdőfoltokkal, nádasokkal, sásoszsombékos bokorfüzesekkel tarkított lápvidéken a szabad vízfelületeket a bojtos békalencse, a békaliliom, a keresztes békalencse és a sárga tavirózsa (más néven a vízitök) uralja. A nedves területek peremén sárga nőszirom, nyílfű, erdei angyalgyökér és gyíkhagyma nő. A kétéltűek között gyakori a vöröshasú unka, a leveli béka és a barna varangy, míg a hüllők faját főleg a vízisikló és a fürge gyík képviseli. A kisemlősök közül a törpeegér, a mogyorós pele és a vízicickány a jellemző fajok. Az Ipoly menti lápvilág életközösségét csak távolról, a vasúti töltésről, vagy a 22- es számú közút mellől tanulmányozhatjuk. A megfigyeléshez egy jó távcső mindenképpen szükséges. praktikus Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6. Tel.: 36/ Fax: 36/ bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu Honlap: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: 1/ Fax: 1/ dinpi@dinpi.hu Honlap:
17 A régió k ö v e t e i A régió követei Balassi Bálint költő, katona Zólyom, okt. 20. Esztergom, máj. 30. A magyar nyelvű szerelmi líra első klasszikusának eredeti neve családi birtokaira utalva gyarmati és kékkői báró Balassa Bálint. Rózsavölgyi Márk zeneszerző, hegedűművész Balassagyarmat 1788 körül Pest, jan. 23. A verbunkos zene jelentős képviselője, egyben az első magyar csárdás-komponista Rosenthal Apja, Balassa János híres törökverő, akinek nyomdokán fia is a végvári vitézek életét élte. Kalandos élete elsősorban költészete miatt vált ismertté. A Lossonczy Annához fűződő szerelme nyomán születő Júlia-versekben megalkotja a később róla elnevezett, hármas tagolású, belső rímes Balassi-strófát. Balassi versgyűjteménye és színpadi műve, a Szép magyar komédia kéziratos másolatban maradt fenn az 1874-ben előkerült Balassa-kódexban. Márk néven zsidó kereskedőcsaládban született. Az országot járó hegedűvirtuóz 1824-ben került kapcsolatba a veszprémi zeneegylettel, amely társaság bemutatkozó estjén kapta a Rózsavölgyi nevet. A zenei sikerek 1833-ban Pestre vitték, ekkortól számítják életének legtermékenyebb évtizedét. Rózsavölgyi műveinek számát saját korában kétszáz körülire becsülték, dallamait Liszt Ferenc több rapszódiájában is felhasználta. Madách Imre költő, író Alsósztregova jan. 21. Alsósztregova, okt. 5. A világirodalmi értékű dráma, Az ember tragédiája költője Alsósztregován (ma Dolná Strehová, Szlovákia) született. Első drámáját > Innen indul Magyarország 16 évesen írta, első verseskönyve, a Lant-virágok 1840-ben jelent meg től Balassagyarmaton joggyakornok, majd aljegyző. Egy halálraítélt szabadságharcos rejtegetése miatt 1852-ben letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első verzióját Lucifer címen, a végső változat 1860-ra készült el. Ez írói sikereinek időszaka, ekkor írta további főműveit, A civilizátort és a Mózest. Utolsó műve, a Tündérkert töredék maradt. 23
18 B e s z á l l ó k á r t ya Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő Szklabonya, jan.16. Budapest, máj. 28. Benczúr Gyula festőművész Nyíregyháza, jan. 28. Dolány (ma Benczúrfalva), júl. 16. A XIX. század végi magyar prózairodalom jeles képviselője a ma Szlovákiához tartozó Szklabonyán (Sklabiná) született. Pesten jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton esküdtként helyezkedett el Mauks Mátyás szolgabírónál. Leányát, Mauks Ilonát titokban vette feleségül 1873-ban, ám 1878-ban elváltak. Szegedre költözött és a Szegedi Napló újságírója lett ben tért vissza Budapestre, ahol a Pesti Hírlapba írt karcolatai, a Tót atyafiak (1881), majd A jó palócok (1882) című novelláskötetei révén híres íróvá vált. Volt feleségével 1882-ben ismét házasságot kötött. Későbbi regényei híven tükrözik az úri társadalom erkölcsi-szellemi züllését. Mikszáth 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van. A magyar akadémikus történelmi festészet kiemelkedő alakja Kassán, a Klimkovics-féle magánrajziskolában kezdett festeni és rajzolni. A müncheni Képzőművészeti Akadémiára került, amelynek 1876 és1883 között tanára lett. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett, első sikerét Hunyadi László búcsúja című festményével érte el 1866-ban. Legjelentősebb művei a millenniumra készült Budavár visszavétele, illetve az 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képeit. Benczúr számos művészeti díjat nyert. Az utolsó alkotói korszakában monumentális kompozíciókat készítő művész dolányi birtokán hunyt el, tiszteletére a falut 1927-ben Benczúrfalvának nevezték el. 24 Balázs János festőművész, költő Alsókubin (Dolný Kubín) nov. 27. Salgótarján márc. 18. > Hollókő és a palóc vidék A roma származású művész ötévesen került a salgótarjáni Pécskő-domb cigánytelepére. Az elemi iskolának csupán két osztályát végezte el, de autodidakta módon hihetetlen mennyiségű ismeretanyagot halmozott fel. Festői és írói tevékenysége 63 éves korától ismert, ekkor készültek felfokozott színvilágú festményei. Első kiállítását 1971-ben rendezték Salgótarjánban, ezt további tárlatok követték országszerte és külföldön. Életében csupán tizenhárom képét adta el, hogy Füstölgések című verseskötetét megjelentesse. Ecsettel és irónnal című önéletrajzi írásait és verseit 1977-ben adták ki, a hagyatékában fennmaradt több ezer oldalnyi kéziratából Versek vallomások címen 2003-ban jelentettek meg válogatást.
19 A régió k ö v e t e i Csohány Kálmán grafikusművész Pásztó, jan. 31. Budapest, ápr. 2. Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége fakitermelőként, vasúti pályamunkásként és szénbányászként is dolgozott, mielőtt 1947-ben a Képzőművészeti Főiskolára került. Mesterei Koffán Károly, Szabó Vladimir festő- és grafikusművész Balassagyarmat, dec. 5. Budapest, dec. 31. A Képzőművészeti Főiskolán 1925 és 1926 között Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János növendéke. Tanulmányait sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette, Ék Sándor és Konecsni György a kor kiváló grafikusai voltak. A főiskola elvégzése, 1952 után rézkarcaival, tusrajzaival, litográfiáival rendszeresen jelentkezett a hazai és nemzetközi tárlatokon. Az es években több kiállítás első díját nyerte el. Jelentős könyvillusztrátori tevékenysége, de foglalkozott emellett akvarellel és egyedi kerámiával is. Munkásságának elismeréseként 1964-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, ben érdemes művész lett. Budapesten halt meg, kívánságára szülővárosában, Pásztón helyezték örök nyugalomra. és az orvosi egyetemen tanult tovább. A Képzőművészeti Főiskolát végül Benkhard Ágostonnál fejezte be. Az 1930 óta kiállító művésznek számos önálló tárlata volt. Munkásságáért 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes, ban kiváló művész címet kapott. Eredeti látásmódjában a századfordulós szecesszió keveredik a naiv realista és a szürrealista elemekkel. Történelmi témájú festményein a magyar múlt kiemelkedő alakjait idézte meg. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus Budapest, szept. 16. Woods Hall, Massachusetts, okt. 22. A tudós a Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán, szülei birtokán töltötte gyermekkora egy részét. Tanulmányait a fővárosban végezte: a tudományegyetemen > Innen indul Magyarország orvosi diplomát, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Kutatásai során a mellékvesében ismeretlen anyagot fedezett fel, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Amerikából hazatérve a szegedi egyetemen folytatta kísérleteit. Itt állított elő paradicsompaprikából hexuronsavat (később aszkorbinsavnak keresztelte át), amelyet a C-vitaminnal azonosított. Felfedezéseiért 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott. A tudós 1947 végén elhagyta Magyarországot és a Darthmouth-i Egyetemen a rosszindulatú daganatokkal foglalkozott. 25
20 B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában Tüzek földje i. e millió év A vulkanikus működés és az egymást követő földtörténeti folyamatok formálták karakteressé Nógrád megye tájait. Meghatározó volt a mintegy 23 5 millió évvel ezelőtti miocén kor, ekkor alakult ki a Medves-fennsík bazalttakarója, a Cserhát és a Karancs vulkáni eredetű kúpjai. Az egyes időszakokban bekövetkezett változások megfigyelhetők a felhagyott kőbányákban, hasadékokban és szurdokvölgyekben látható geológiai rétegeken és formákon. Egyikkel sem összehasonlítható azonban az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület ( 164), ahol egy millió évvel ezelőtti trópusi dzsungel életközösségének nyomait konzerválta a megkövült iszap. A világ egyik leggazdagabb lábnyomos lelőhelyén 11 gerinces állatfaj ősi orrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak 3000 lábnyomát azonosították. A növénymaradványokból és levéllenyomatokból az egykori növényvilágot is rekonstruálták a kutatók. életközösségekről tanúskodnak a pilinyi Várhegyen, illetve a salgótarjáni Pécskődombon a bányaművelés során előkerült rézkori (i. e. 3000) telepek. Tárgyi emlékekben a leggazdagabb a késő bronzkor, főként az i. e körüli időszak, amelyből számos kisebb-nagyobb település nyomát tárták fel Zagyvapálfalván, Nagybátonyban, illetve a Benczúrfalva melletti Major-hegyen. Az ásatások során bronzkardokat, lándzsacsúcsokat és karpereceket, illetve több száz urnasírt hoztak a felszínre. A legjelentősebb ősi települést a kisterenyei Hársas-hegy oldalában a XIX. század elején fedezték fel. A helyet a földből előkerült aranytárgyakról az itt élők Aranyhegyként emlegették. Az értékes leletek maradékát az utolsó pillanatban mentette meg a gyűjtögetők elől az itt kutató Kubinyi Ferenc. Az első emberek i. e Az első emberi jelenlétre utaló újkőkori régészeti leleteket Parassapuszta és Hont környékén fedezték fel. Jelentősebb > Hollókő és a palóc vidék
21 A múlt ny o m á b a n Az újkőkori és bronzkori kultúrák tárgyi emlékeit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) állandó tárlaton mutatja be az érdeklődőknek. Honfoglaló Gyarmat, Tarján A nógrádi terület folyóvölgyeiben a népvándorlás korában germán, majd szláv népcsoportok éltek. A megye elnevezése a szláv eredetű novi-grád (új vár) szóból ered a Nógrád községbeli várat a honfoglalás előtti őslakók építették. A magyar törzsek megtelepedése, a nagy kiterjedésű szállásföld elfoglalása a X. század végétől vélhetően a XI. század elejéig tartott. Az egykori nemzetségi területek az ősi neveket őrző települések földrajzi elhelyezkedése alapján ma is behatárolható. A hét honfoglaló törzs neve megtalálható hét (történelmi) Nógrád vármegyei település nevében: Kürt (gyarmat)=balassagyarmat, valamint Erdőkürt (ma Pest megyében), Jenő=Diósjenő, Kér=Kiskér (Szanda és Terény között ma puszta), Keszi=Ipolykeszi (ma Szlovákia) és Karancskeszi, Megyer=Nógrádmegyer, Nyék=Ipolynyék (ma Szlovákia), Tarján= Salgótarján. Nógrád megye keleti felét előkelő családok, a Kacsics-, a Zách-, a Csák- és a Rátót-nemzetségek birtokolták. Politikai, gazdasági és katonai jelentőségüket bizonyítja, hogy területükön a XIII-XIV. században egymás után építtették fel kőváraikat. A XVI. század végére már több mint 50 állt a magaslatokon. > Innen indul Magyarország Ciszterek, ferencesek 1138 Az Árpád-korban számos templom épült, majd a XII. században megalapították a vidék első bencés monostorát Pásztón. A kolostorba 1190-ben III. Béla király ciszterci barátokat telepített. A kertészetben és szőlőművelésben jeleskedő szerzeteseknek köszönhetően alakultak ki a környékbeli szőlőültetvények napjainkig ez az egyetlen bortermelő terület Nógrád megyében. Szécsényben ferences kolostor és templom ( 63) építésére 1332-ben adott engedélyt XXII. János pápa. A rendház a koldulórendi szokásoknak megfelelően közvetlenül a városfal mellé települt, benne iskola működött, közelében szegényházat és kórházat hoztak létre. A török korban a kolostorok kihaltak. A ciszterek 1526-ban menekültek el Pásztóról, és csak 1702-ben költöztek vissza. Új, ma is álló barokk kolostorukat között emelték. 27
22 B e s z á l l ó k á r t ya 28 A középkorban Szentkúton ( 168) a ferences rend tagjai látták el a lelkipásztori szolgálatot. Tudhatjuk ezt Almásy János, a kegyhely urának 1765-ben kelt beszámolójából is:... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Állandó elhelyezést 1772-ben találtak itt. A szerzetesrendeket politikai utasításra 1950-ben feloszlatták. A barátokat elhurcolták, és csak a rendszerváltás után, 1989-ben térhettek vissza egykori tulajdonukba. Szécsényben azóta a ferences család minden ága megtalálható. A cisztercita rend a pásztói kolostort múzeum céljára a városnak adta át. Feltételül szabták, hogy a Pásztói Múzeumban ( 68) a szerzetesrend múltját és a magyarországi ciszterci monostorokat bemutató állandó kiállítást rendezzenek be. Végvárak, ostromok Ali budai pasa 1552-ben hadjáratot indított a felvidéki területek elfoglalására. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben kilátástalan harcot vívtak a nógrádi várak néhány száz fős helyőrségei, az erődök sorra elestek. A végvári hősöknek emléket állító históriás énekek számos jeles vitéz nevét őrizték meg. A legismertebb köztük Szondi György, Drégelyvár ( 102) kapitánya, aki katonáival az július 6-án indított török támadásnak három napig tudott ellenállni. A küzdelemben a várvédők mind egy szálig odavesztek. > Hollókő és a palóc vidék Drégely után Gyarmat, majd Szécsény vára ( 76) is elesett. Ez utóbbinak védői a túlerőt látva elszöktek, így a vár ostrom nélkül került az ellenség kezére. Az erőd szandzsáki (török közigazgatási) székhely lett. Az 1552-es török hadműveleteknek Salgó vára ( 161) ellenállt. Kara Hamza bég seregei azonban két év múlva, csellel mégis bevették. A szomszédvár, Somoskő ( 158) azonban 1576 tavaszáig kitartott. Itt katonáskodott annak idején a vitéz költő, Balassi Bálint ( 23). Az ostromokban megsérült végvárakat általában nem építették újjá. A még használható részek lerombolását I. Lipót osztrák császár 1701-ben rendelte el. Országgyűlés Szécsényben szeptember 12 október 3. Az Oszmán Birodalom az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződésben Magyarországot a Habsburg Birodalomnak engedte át. A leigázott tartományként kezelt ország önrendelkezésének kivívásáért
23 A múlt ny o m á b a n 1703-ban felkelés tört ki. Élére II. Rákóczi Ferenc állt, aki a szabadságharc össznemzeti támogatásának érdekében 1705 szeptemberében országgyűlésre hívta a nemeseket és egyházfőket Szécsénybe. A 25 vármegye mintegy ezer küldötte verte fel sátrát a Borjúpáston. A tárgyalások során szövetségre lépett rendek szeptember 17-én Rákóczit választották az Haza szabadságáért öszveszövetkezett Magyarok Vezérlő-Fejedelmének. Mellé tanácsadó testületet (szenátust) választottak, a pénzügyek irányítására pedig gazdasági tanácsot hoztak létre. Rákóczi és a szenátus felhatalmazást kapott arra is, hogy béketárgyalásokat folytasson az osztrákokkal. Az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlen politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt végül elbukott Rákóczi szabadságharc utolsó csatáját Romhány és Érsekvadkert között vívták január 22-én. A küzdelemben elesettek emlékoszlopa ( 135) Romhány határában áll. Nógrád fekete aranya szénásás helyébe lépő iparszerű bányászat 1861-ben, a Szent István Kőszénbánya Társulat létrehozásával kezdődött. Utódja, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. országos jelentőségű vállalattá vált. A cégnél ben, a Pest Salgótarján vasúti vonalon a szénszállítás megindulásakor 833 bányász dolgozott, számuk 1900-ra pedig elérte az 5600 főt. A kohászat és az energiaipar számára termelő Nógrádi-szénmedence bányáit 1946-ban államosították, a termelést pedig a nehézipar kívánalmai szerint fokozták. A 36 kisebb-nagyobb bányában 1955 és 1965 között 13 ezren dolgoztak, az átlag kilotonnás termelést így megháromszorozták. A szénvagyon kimerülésének jelei az 1960-as évek végén már láthatóak voltak, gazdaságosan csak négy jelentősebb bánya termelt. A szénbányászat válsága az 1980-as évek végén tetőzött, ennek következtében a Nógrádi Szénbányák vállalat is fizetésképtelenné vált. A termelést december 31-én beszüntették. A társaság felszámolása és végleges megszüntetése 2005-re fejeződött be. Salgóbánya közelében a XVIII. század közepén büdös kövekre, öngyulladástól füstölgő szénterületre találtak. A további telepek felfedezéséhez Mária Terézia királynő 1766-ban, majd 1768-ban kelt dekrétumai járultak hozzá, amelyek jelentős jutalmat ígért azoknak, akik kitermelhető szénlelőhelyeket fedeznek fel a kincstár számára. Nógrádból négy ilyet jelentettek be: Kosd (ma Pest megye), Verőce, Somoskő és Tarján térségében. A felszíni > Innen indul Magyarország 29
24 B e s z á l l ó k á r t ya 30 Tekintetes Vármegye A Szent István idejében létrejött és egészen 1918-ig fennálló Nógrád vármegyében a XIX. század első harmadában a nemesi származásúak száma meghaladta a 17 ezer főt. A középbirtokos nemességnek köszönhető a gazdasági élet felvirágoztatása, a kultúra és a művelődés támogatása. Különösen nagy volt azonban a kisnemesek, illetve a szinte jobbágyi életszínvonalon élő bocskoros nemesek aránya, akik adóssággal terhelt birtokaikon tengődve könnyen áruba bocsátották szavazataikat a megyei követválasztásokon. Rokoni kapcsolataik révén komoly politikai érdekközösséget képviseltek, amely az atyafiságos világban jól működött a hivatalok megszerzésében. A több napos megyegyűléseket eleinte más-más udvarházban tartották egészen addig, amíg Szügyben 1763-ban felépült a megye első székháza. Az épület hamarosan szűkösnek bizonyult, ezért Balassagyarmaton új vármegyeház ( 88) építésébe > Hollókő és a palóc vidék kezdtek. Az 1835-re elkészült épületben volt joggyakornok, majd aljegyző Madách Imre ( 23), szolgabírói esküdt Mikszáth Kálmán ( 24). Civitas fortissima A szén, a vas- és üvegipar meghonosodása, majd az 1867-ben megépült Pest Hatvan Salgótarján vasútvonal révén jelentős ipari övezetté vált a vidék. A fejlődést az első világháború akasztotta meg, a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban június 4- én aláírt békedekrétum pedig évtizedekre visszavetette. Az akkor szentesített határmódosítás értelmében a Csehszlovák államhoz került a történeti Nógrád vármegye területének több mint 42 százaléka (1765 négyzetkilométer), 117 település és az ott élő ember, a megye lakosságának 57 százaléka. Az újonnan meghúzott határvonal nemcsak családokat és rokonokat választott el egymástól, hanem megszüntette a hagyományos felvidéki kereskedelmi útvonalakat, és felszámolta az egymás tevékenységére épülő ipari üzemek kapcsolatait és nyersanyagforrásait. A határ túloldalára került települések közül éveken át tartó tárgyalások után csupán Somoskőújfalut és Somoskőt csatolták vissza Magyarországhoz február 15-én. A faluban álló vár ( 158) azóta is Szlovákiá-ban van. Az 1918-ban véget ért háborút követően kijelölt demarkációs vonal mentén emlékezetes konfliktus történt január 15-én a kijelölt határt átlépve, cseh és
25 A múlt ny o m á b a n szlovák legionáriusok vonultak be Balassagyarmatra. A további magyar területek megszerzését célzó hadműveletre válaszul a gyarmati civil lakosság fegyvert fogott, és kiszorította a betolakodókat. Ennek nyomán az Ipoly folyó déli partján elterülő falvak, valamint a vasútvonal Magyarországé maradt. A hősies tettet a magyar Országgyűlés törvényben ismerte el ben. Balassagyarmat azóta Civitas fortissima ( 86), azaz a Legbátrabb város címet viseli. Új megye, új város 1950 Rt., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Salgótarjáni Vasfinomító Rt., a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt., a Magyarhoni Üveggyárak Rt. államosításával a szocialista nehézipar egyik jelentős hazai központjává emelkedett. Nógrád új fővárosa igyekezett megfelelni a vidék életében betöltött vezető szerepének. Neves építészek tervei alapján átépítették a belvárost, a nagyvállalatok támogatásával kialakultak a művelődés és a sportélet új helyszínei. A kulturális élet gazdagsága napjainkban is nyomon követhető a több évtizedes múltra viszszatekintő rendezvények során. Salgótarjánt juttatja eszünkbe az 1960-as évektől megrendezett országos rajztriennále ( 38), a nógrádi folklórfesztivál ( 34), a világ minden tájáról muzsikusokat ide csábító dixielandfesztivál ( 32), vagy a nemzetközi hírességek részvételével megrendezett ugrógála ( 38). Itt jelenik meg a Palócföld, a tájegység szellemi életének jelenéről számot adó irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat is. Mind az I. világháborút lezáró trianoni, mind a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződések után Nógrád és a szomszédos Hont vármegyék területeik nagy részét elveszítették. A két megye közigazgatását Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. A honti területet 1950-ben Pest megyéhez csatolták, a maradék rész lett Nógrád megye. A megyeszékhely központjának Salgótarjánt jelölték ki. A város a legjelentősebb üzemek a Salgótarjáni Kőszénbányák > Innen indul Magyarország 31
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenNógrád megye összes településének térképe egy helyen - TÉRKÉPNET - térkép útvonaltervező időjárás
Nógrád megye összes településének térképe egy helyen! Nógrád megye településeinek térképei utcakeresővel, vel. Nógrád megyei online műholdas térképek. - Nógrád megye az ország északi részében található.
RészletesebbenLengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente
Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan
Részletesebben5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)
5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve
RészletesebbenKépeslapok a Dunáról
Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis
RészletesebbenIsa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:
Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu
RészletesebbenBevezetett helyi adók Nógrád megye január 1-jei állapot
Bevezetett helyi adók Nógrád megye 2009. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Alsópetény 80 300 ipari ter.lévő 1,4 1000 piaci és vás. építmény 5000 egyéb
RészletesebbenPomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
RészletesebbenA Prónay-kilátó Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A Prónay-kilátó. 1.
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenGerlóczy Gedeon műépítész
Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és
RészletesebbenZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:
ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba
RészletesebbenNógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség
Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)
RészletesebbenDr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
Részletesebben3100 Salgótarján Rákóczi út
3100 Salgótarján Rákóczi út 137-139. :06-32 - 522-200 FAX:06-32 - 522-270 Érvényes: 2013. április 29-től Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a menetrendben meghirdetett járatok közlekedésében
RészletesebbenTúrák, előadások, családi programok, terepi vezetés
Túrák, előadások, családi programok, terepi vezetés info@nngeopark.eu Terepi vezetés Amennyiben szeretné megismerni a Medves vidékét, örömmel segítünk. Túravezetőink már 2500 Ft/óra díjtól akár személyre
RészletesebbenAz előterjesztés törvényes: Dr. Bagó József. Beszámoló. a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság évi II. féléves munkájáról, valamint.
NÓGRÁD MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG ELNÖKE 28-178/2018. ikt.sz. 8. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: Beszámoló a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság 2018. évi II. féléves munkájáról, valamint Javaslat
RészletesebbenA Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme
Magyar Tájdíj: Eredmények és feladatok Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt nemzeti szintű pályázatok győztes programjainak bemutatása Viszló Levente, vezérigazgató, Pro Vértes Természetvédelmi
RészletesebbenA Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)
A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenVárostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
RészletesebbenLENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
RészletesebbenSZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
Részletesebben2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.
2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb
RészletesebbenTÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA
TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély
RészletesebbenTerülettel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról
SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román
RészletesebbenMNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló
SZAKMAI BESZÁMOLÓ PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3508/01095 TÉMA: Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA: 2013. 04.01. 2014. 11.30. MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNE: MNM Palóc Múzeuma,
RészletesebbenTematikus séták a Honismeret Napja alkalmából április 12. I. séta Kezdés időpontja: 8 óra. A középkori Veszprém legendáinak nyomában
Indulás helye: Jezsuita templom Időtartama:, óra A séta hossza:, km 0. április. I. séta Kezdés időpontja: óra A középkori Veszprém legendáinak nyomában Veszprém belvárosában felkeressük azokat a fontosabb
RészletesebbenInformációtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
RészletesebbenTkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom
Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.
V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni
RészletesebbenDél-Toszkána június
Dél-Toszkána 2020. június Toszkána neve fogalommá vált az utazók körében. Legtöbbjük azonban a nyüzsgő északot ismeri, mely azonban nem hasonlítható a valódi toszkán életérzéshez. Ahol az idő megáll és
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenPÁSZTÓ 86 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv 2. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.
PÁSZTÓ 86 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv 2. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenCSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA
CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba
RészletesebbenA szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár
A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. A Duna-Ipoly Önkormányzati Területfejlesztési Program Társulás megszüntetéséről. I. A megszűnő Társulás neve, székhelye
MEGÁLLAPODÁS A Duna-Ipoly Önkormányzati Területfejlesztési Program Társulás megszüntetéséről I. A megszűnő Társulás neve, székhelye 1. A Társulás neve: Duna-Ipoly Önkormányzati Területfejlesztési Program
RészletesebbenIdőpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban.
Időpont: 2018. december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal Szállás: Znojmoban, panzióban, 2-3-4 személyes szobákban. Étkezés: étterem lehetőség Znojmoban és Pozsonyban. Felszerelés: esőkabát,
RészletesebbenEgyenlő Bánásmód Hatóság Ügyiratszám: EBH/10245/ /2006 HÍRDETMÉNY
Egyenlő Bánásmód Hatóság Ügyiratszám: EBH/10245/ /2006 HÍRDETMÉNY A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR (Nógrád Megyei Területi Igazgatóság Állampénztári Iroda) kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról Az ügy tárgya:
Részletesebben3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenÉFOÉSZ HÍRLEVÉL 2015/09-10
ÉFOÉSZ HÍRLEVÉL 2015/09-10 TARTALOM Több mint 6000-en látogattak ki a 24. Sérült Gyermekek Napjára... 2 Akcióban a Szívességkommandó... 2 Sokan-sokfélék vagyunk! sikeres a BKK és a FESZT közös plakátkampánya...
RészletesebbenMagyar karácsonyi népszokások 3.rész
2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó
RészletesebbenHATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS
HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Krasznahorka, 2017. május 8-12. A kirándulásunk előkészítő szakaszában a hetedikesek megismerkedtek a Felvidék történelmével, jeles személyiségeivel, népművészeti
RészletesebbenALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:
ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586
RészletesebbenA BÁCSKAI ASZTALOSOK
Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag
RészletesebbenBánk kellemes szálláshelyekkel, hangulatos és sajátos ízeket ígérő éttermekkel, de mindenekelőtt szíves vendégszeretettel
Bánk kis településként húzódik meg a Cserhát és a Börzsöny lábánál. Története régmúlt idôkre nyúlik vissza. Minden jelentôsebb történetírás, és monográfia részletesen bemutatja a falut. Álljon itt beveze-
RészletesebbenTörténelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában
Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,
RészletesebbenA Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.
Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenElőterjesztés. Arany János emléknap megszervezéséről
Előterjesztés Arany János emléknap megszervezéséről 1. előterjesztés száma: 301/2017 2. Előterjesztést készítő személy neve: Ádámné Bacsó Erika 3. előterjesztést készítésében közreműködő személy neve:
RészletesebbenHAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor
HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát
Részletesebben9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
RészletesebbenKéső-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás
Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a 2010-2011-es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás A Dunakeszi, Horányi-révnél lévő, feltárt kikötőerőd az egyetlen magántulajdonban lévő bemutatott
Részletesebben1. UTAZÁS: MAGYARORSZÁG. Magyarországi intézmény: Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Eger
Határtalanul! Együttműködés határon túli középiskolák között HAT- 18-02-0372 pályázat: Ősi mesterségek és népi hagyományok nyomában Észak - Magyarországon és Székelyföldön Magyarországi intézmény: Egri
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenDr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest
Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest Tájházak Magyarországon Több mint 300 tájház Előzmények
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
RészletesebbenSzlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk
Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Iskolánk diákjai ismét külföldi tanulmányi kiránduláson vehettek részt a Határtalanul! program jóvoltából: április 10. és 13. között Szlovéniában
RészletesebbenHírlapok, folyóiratok, időszaki kiadványok
Hírlapok, folyóiratok, időszaki kiadványok Folyóirat címe Évfolyam Számok A lap 2001 szeptember október Athenaeum 1839. 1-52. (jún. 30-ig) 1874. 1-12. (márc. 19-ig) Balassagyarmati ajánló 1998 február,
RészletesebbenBankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak
RészletesebbenSzerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?
2011/10/06 Az ember tragédiája rajzfilmen: Jankovics Marcell részleteket vetít az alkotásból október 6-án. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés után várjuk! [1]Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenA Nógrád Megyei Levéltár filmtárában található folyóiratok jegyzéke
1 A Nógrád Megyei Levéltár filmtárában található folyóiratok jegyzéke A Bányász (1926 1939) 442. tekercs: 1926. okt. 30. 1939. júl. A mi lapunk (Losonc, cserkészújság( (1921 1932) 590. tekercs: 1921. jan.
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenA kultúra és nyugalom völgye.
Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenTávcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? január :00
Távcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? 2019. január 25. 17:00 Hanság túra I. - Osli-Hany Évkezdő programjainkra szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenKörnyezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenT. Ágoston László 70. születésnapjára
T. Ágoston László 70. születésnapjára A Magyar Írószövetség és a Hungarovox Kiadó és a jelenlévő vendégek T. Ágoston László író 70. születésnapját köszöntötte 2012. október 11. (csütörtök) 18 órakor a
RészletesebbenÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth
Részletesebben"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!
"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást
Részletesebben275 éve született Benyovszky Móric kiállítás
2016/09/27-2017/01/28 A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky
RészletesebbenKastély látogató Magyarózdon
Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli
RészletesebbenOlaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
RészletesebbenPortugál repülős június
Portugál repülős 2020. június Az egykori hatalmas gyarmatbirodalom Európa nyugati szélén található, ahová busszal bizony nagy megpróbáltatás eljutni. Ezért repülünk mi is és töltünk 6 napot az Ibériai-félsziget
RészletesebbenKészítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012
Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás
RészletesebbenA Nógrád Megyei Levéltár évi iratgyarapodása. A levéltári anyag terjedelme (ifm) 1. VIII. 53. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium iratai
27 2. számú melléklet A Nógrád Megyei Levéltár 2012. évi iratgyarapodása 1. VIII. 53. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium 1936 1947 0,25 2. VIII. 313. A nógrádgárdonyi iskolák 1903 1952 0,10 3.
RészletesebbenKirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program
Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy
Részletesebben7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenA zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja
A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja Mély levegő címmel irodalmi találkozót tartottunk iskolánkban A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja november 9. és 11. között került megrendezésre. A rendezvényt,
RészletesebbenMoszkva látványosságai
Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenIdőpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban.
Időpont: 2019. január 26-27. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Étkezés: otthonról szendvicsek. Egerben vacsora lehetőség. Mit
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
Részletesebben