Fõbb Metso Minerals termékek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fõbb Metso Minerals termékek"

Átírás

1 Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ èð 7ª» ³ ¹ ¾ «¾?²? Þ?²? ² îððê îððêñêò?³ ïíçò 7ªº± ³

2 Fõbb Metso Minerals termékek Törés, osztályozás (természetes kõzetek, beton- és építési törmelék feldolgozása) Fixen telepítetttörõberendezések (pofás,kúpos,röpítõ) Osztályozó berendezések,sziták különbözõ teljesítményreés szemcseméretre Lánctalpas (dízel-hidraulikus) mobil (Nordberg LT,ST sorozat) és gumikerekes (Nordberg NW) félmobil (hálózati vagy generátorosmegtáplálású)törõ-ésszitaberendezések Szitabetétek,malombélések,kopóelemek (Trellextermékek) Száraz vagy nedves osztályozáshoz gumi vagy poliuretán szitabetétek Örlõmalmok korszerû gumibélelése Bunkerek/silók, betonkeverõk, anyagátadási felületek védelme: kopásálló gumi-, poliuretán- és kerámiabetétes elemek; betapadás-csökkentõ mûanyag lemezek Szállítószalag anyagátadási helyekreütközõgerendák Gumizagytömlõk Hevedertisztítók ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øßëíìî ß Ù³¾Ø Ó ¹ ±?¹ Õ»» µ»¼» ³ Õ7 ª»»» ïïìê ÞËÜßÐÛÍÌô ØËÒÙ_Î ß ÕJÎFÌ ïêîò Ì»»º±²æ õíêóïóìéïóçîðïô õíêóîðóçëïìóéçç Ú æ õíêóïóìéïóçîðð»ó³ æ ±ò¹ ²» à³» ±ò½±³ Ömlesztettanyagokszállítása Textilbetétes és nagy szakítószilárdságú Trellamid hevederek Speciális hõálló, olajálló és élelmiszeripari hevederek Kazettáshevederek(Flexowell, Pocketlift), amelyek képesek akár 90 -os szögbenisszállítani Zagyszivattyúk:centrifugál és tartályos típusok (fémés/vagy gumivalborítottkopórészekkel)

3 Köszöntõ KOVACSICS ÁRPÁD okl. bányamérnök, okl. közgazdász, vezérigazgató-helyettes (MAL Zrt. Bauxitbányászati Ágazat, Ajka) Õszinte örömömre szolgált, hogy ajelenkori Magyarországon 80 éve (1926, Gánt) megindult bauxittermelés 80. évfordulóját a2006. évi Bányásznapon alegautentikusabb helyszínen, Gánton megünnepelhettük.ugyancsaknagyöröm,hogyezenévfordulóalkalmábólismétátnyújthatunkolvasóinknak, amagyar bányásztársadalomnak egy csokorravalótabauxitbányászat múltját, jelenét bemutatócikkekbõlnagymúltúlapunk,abklbányászategycélszámában. Amagyarbauxitbányászatelmúlt80évétamagasszakmaiszínvonal,azállandómegújulásésa jövõ érdekében történõ folyamatos tenniakarás jellemezte. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket, eredményeket, eseményeketabklhasábjain,deszámosmásszakmaikiadványbanisrészletesenésfolyamatosanbemutattuk. Ahazai bauxitkincsre alapozva már az 1940-es években kialakult ateljes alumíniumipari vertikum még ha a teljesfelfutásáthátráltattaisaii.világháború. Aziparágalegdinamikusabbfejlõdésétmindatermelésnövekedés, mindaberuházások, mind amûszaki fejlesztés,technológia,mindatermelékenység terén az 1960-as, 70-es évekbenhajtottavégre, aminekeredményeképpen között afénykorban azalábbiadatokjellemezték: Bauxitkutatófúrás: km/év Bauxittermelés: 2,9-3,0Mt/év Timföldtermelés: kt/év Primeralumínium-fémtermelés: 70-75kt/év Foglalkoztatottlétszám: 22000fõ Arendszerváltásutánagazdaságikapcsolatokjelentõsátalakulása,aglobalizációteljesenátformáltaavertikumot és ennek hatásaként abauxitbányászatot. Csökkentek atimföld,ésennekmegfelelõenabauxitigények közöttabauxittermelést1mt/évjellemezte,majd2000.utántovábbcsökkentajelenlegi 5-600kt/évre. Agazdasági,környezetvédelmiéstörvénykezésiszemléletváltozásokkövetkezményeképpen aténylegesentermelésbevonható bauxitkészletekmennyiségeaz1990-esévekbenlecsökkent. Az 1996-ban megvalósítottprivatizációval avertikum helyzetestabilizálódott,és folyamatos szervezetiváltozás után2005-benabauxitbányászatintegrálódottamalrt.-be. Atimföldgyártásélettartamánaknövelésére2000-tõlfolyamatosannövekvõmennyiségûbauxitimportjárakerült sorelsõsorbanavolt Jugoszláviaterületérõl (lásddiagram).amagas szállításiköltségekellenéreezekajó minõségû, ahazaihoz hasonlóan szintén karsztbauxitok kedvezõ timföldgyártási költségeket eredményeznek. Az együttes feldolgozásahazaitermelésmennyiségét,gazdaságosságátiskedvezõenbefolyásolja,hosszútávú,stabilmûködéstbiztosítatimföldgyárnakésabauxitbányászatnakis.amagyarországitermeléstovábbraismeghatározómarad. 1.ábra: Ahazaitermelésésabauxitimportalakulása Abauxittermelõ társaságokkal Rudnici Boksita Jajce d.o.o., Rudnici Boksita d.o.o. Posusje, Rudnici Boksita d.o.o. Široki Brijeg, Rudnica Boksita Nikšic~, és atervezési munkák kapcsán azágrábi Egyetem Bányászati, GeológiaiésOlajmérnökiKarával magasszintûszakmaiegyüttmûködéstsikerültkialakítani. Arendelkezésreállóhazaiéskülföldiércvagyon,afelhalmozottszakmaitudás,abauxitfeldolgozásbiztonsága reményekrejogosítbennünket,hogytovábbiévfordulókatisünnepelhetünkmég.ehhezkívánokvalamennyikollégámnakésegyüttmûködõpartnereinknek Jószerencsét! Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 1

4 IX. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferencia március 29 április 1. Buziásfürdõ Rendezõ: ErdélyiMagyarMûszakiTudományosTársaság(EMT) Bányászati Kohászati FöldtaniSzakosztálya Program: március29.csütörtök:odautazás, délutánregisztráció,elszállásolás március30.péntek:egésznaposszakmaikirándulások 1.Vaskõ Kiskrassó Krassóvár Resicabánya Szócsán-Lugos Sziklás 2.Boksánbánya Dognácska Resicabánya Szekul Ferencfalva március31.szombat: délelõtt:konferenciamegnyitó,plenáriselõadások délután:szekcióelõadások,este:állófogadás kísérõknekegésznaposkülönprogram április1.vasárnap:hazautazás(temesvárivárosnézés) Továbbiinformáció: EMTtel./fax: , , web: SzabóZsófia,programszervezõ Utazásilehetõség: AzOMBKEakonferenciáraBudapestrõlkülönautóbusztindít. Indulás2007.március29-énreggel,érkezésáprilis1-éneste(mindkétnapútközbenebéd). Továbbiinformáció:OMBKEtitkárságGombárJánosnészervezõtitkár,ill. Tájékoztató a Bányamérnök képzésért Alapítványról ANehézipari Mûszaki Egyetem Sopronban mûködõ Bányamérnöki Karán 1956-ban bányamûvelõ mérnöki oklevelet szerzett dr.salamon Miklósné (szül. Mészáros Ágota) és dr. Salamon Miklós, a Colorado School Mines egykori professzora, amiskolci Egyetemen folyó bányászati-földtudományi szakemberképzés támogatására 1991-ben Bányamérnök képzésért elnevezéssel alapítványt hozott létre annak érdekében, hogyabányamérnökikaron(2000-tõlmûszakiföldtudományi Karon) végzõ szakemberek amindenkor legkorszerûbbnek számító ismereteket megszerezve képesek legyenekatermészetetésazembertlegkevésbékárosító,ill. veszélyeztetõ, gazdaságos, fenntartható természeti erõforrás-gazdálkodástmegvalósítani. Azalapítványtámogatható: bármilyenpénznembentettfelajánlássalésannak azalapítványegyszámlájáratörténõbefizetésével, amûszakiföldtudományikaronfolyóoktatástés kutatást segítõ eszközök idõszakos vagy végleges átadásával, szakmai tanulmányúti (részképzés, kutatás) fogadókészségbiztosításával. ApénzbelitámogatásokataKereskedelmiésHitelbankRt számú, Bányamérnök képzésért elnevezésû forintszámlájára lehet befizetni,illetveátutalni.akutatásieszközöketill.szakmai tanulmányútra felajánlott fogadókészséget akuratóriumrészérelehetbejelenteni. Az alapítvány közhasznú, a pénzbeli támogatás a jogszabályokbanmeghatározottmértékbenazadóalapból leírható,az ehhez szükséges igazolásokkiadásához azalapítványengedéllyelrendelkezik. A Bányamérnökképzésért Alapítványkuratóriuma atámogatásként felajánlott összegek kisebb részét az alapítvány törzstõkéjének növelésére, nagyobb részéthallgatóinktámogatására(szakmaitanulmányutak, nyelvtanulás,külföldirészképzés,konferenciarészvétel, informatikaifejlesztés,szakmaikiadványoktámogatása stb.)használjafel. Cím: Bányamérnökképzésért AlapítványKuratóriuma, Miskolci Egyetem, Mûszaki Földtudományi Kar,Miskolc-EgyetemvárosH3515 Szerkesztõség 2 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

5 Þ?²? 7 Õ±? Ô ±µ Aszerkesztõségcíme: Postacím: Tapolca Pf Felelõsszerkesztõ: Podányi Tibor (tel.: )»ó³ æ ¾µ ò¾ ² à ó±² ²»ò «ß» µ» + ¾ ±?¹ ¹ æ Þ ¹¼ ª?² ø» µ» + ¼ ò Ý ¾ Ö-»º ø± ª -» µ» + ¼ ò Ù ¹ Ð? ºº ß²¼? ø 3» µ» + Õ±ª?½ Þ7 ø» µ» + ß² ª?² ¼ ò ܱª» Ù«?ª Û ¼7 ß ¼ ò Ú* ¼» Ö?²± Ù + º Ù7 ¼ ò ر ² Ö?²± Ö ²µ±ª ½ Þ? ² Õ?? Û µ Ô ª± Ô? - Ô± Ô? - Ó Ó? ówª ¼ ò Ó» Ö?²± ¼ ò Í$³»¹ ª?² ¼ ò Í ¾- ³» Í?¹ Ù?¾± ¼ ò Ì- ª?² Ê ¼ ª?² Kiadja: Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Budapest, II.,Fõ utca68. Telefon/fax: Felelõskiadó: dr. TolnayLajos Nyomdaielõkészítés: Vorákné Szecsei Mónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HU ISSN TARTALOM KOVACSICS ÁRPÁD: Köszöntõ...1 Openingaddress DR. FAZEKAS JÁNOS: 80évesamagyarbauxitbányászat...4 TheHungarianbauxiteminingis80yearsold TÓTH ISTVÁN: Gánt,ajelenkoriMagyarországbauxitbányászatának bölcsõje( )...9 Gánt,wheretheHungarianbauxitemininghasitsbeginning KISS ISTVÁN, KÁROLY FERENC: Mûvelésbevonhatóbauxitterületek értékelése...15 Evaluationof exploitablebauxitereserves PODÁNYI TIBOR,BOGÁR JÓZSEF: GHHrakodó-szállítógépekahazai bauxitbányászatban...21 LHDmachinesintheHungarianbauxiteminingproducedbyGHH HORVÁTH ISTVÁN, VÉGH JÓZSEF: Fejlesztések,kísérleteka bányagépekgumiabroncsélettartamnövelésére...25 Trialsanddevelopmentstoextendthelifeof thetyresof mining-machines KÁROLY FERENC, LEGEZA MIKLÓS, STUBÁN ZOLTÁN: AzIharkút-németbányaikülfejtésekrekultivációja...31 RemediationoftheIharkút-Németbányaopenpits DR.FARKAS SÁNDORNÉ: Hévíz Nyirádtörténete...41 ThestoryofHévíz Nyirád SZENTESI ZOLTÁN, MAKÁDI LÁSZLÓ, RABI MÁRTON, BOTFALVAI GÁBOR, ÕSI ATTILA: Felsõ-kréta gerinces fauna acsehbányai Formációból (Iharkút)...45 UppercretaceousvertebralfaunafromtheCsehbányaFormation DR.VARGA JÓZSEF: Fiziológiaivizsgálatokabányászok egészségvédelméreabauxitbányászatban...50 Physiological examinations in the bauxite mines for the health care of miners KÁROLY FERENC,PODÁNYI TIBOR,KREISCHER KÁROLY: AzOMBKE 50éveabauxitbányászatban...56 The50yearsof OMBKEinthebauxitemining Helyreigazítások...20 Évfordulók...44 Bányásznapi ünnepségek...60 Egyesületi ügyek...64 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon Aranyoklevelesekköszöntése...69 Hazai hírek...70 Külföldihírek...30, 70 Gyászjelentés...71 Neuberger Antal...71 Tóth István...72 Éves tartalomjegyzék...73 Könyv- és folyóiratszemle...14, 49, 72 Hirdetmények...39, B3 Megjelenik2007.január30. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 3

6 80 éves amagyar bauxitbányászat DR. FAZEKAS JÁNOS okl. bányagépész mérnök, okl. gazdasági mérnök (Tapolca) Atíz évvel ezelõtti Bányásznapon, 1996-ban, amikor amagyar bauxitbányászat 70 éves mûködését ünnepeltük, nagyon sokan nem hittek abban, hogy megéri a80. évfordulót is. Most örömmel nyugtázhatjuk, hogy ahazai bauxitbányászat fennáll, hûen azokhoz az elõdeinkhez, akik 80 évvel ezelõtt megindították agánti külfejtést, nagy elszántsággal, hosszú távon tervezték ennek afontos ércnek atermelését, hasznosítását. Történeti áttekintés AzI.világháborúutánMagyarországelvesztettehagyományos bányászati régióit, Erdélyt és afelvidéket. Lázaskutatásindultmegazegészországterületénhasznosítható nyersanyag-elõfordulások feltárására, akorábban érdektelennek tartott, vagy fel nem ismert elõfordulásokfontossáváltak. Abauxitesetébenishasonlóvoltahelyzet;az1920-asévektõlsorrajelentettekbe zártkutatmányokat hozzáértõk és laikusok, vállalkozók éskalandorokegyaránt.ittcsakaszámottevõketemlítjük: 1920.január10-énBalásJenõbányamérnökagánti területre, 1920.április 17-énZalatnayStürmerJózsefés társa ahalimbától délrefekvõterületre, 1923-ban dr. Lázár Andor az Iszkaszentgyörgy-i területre, 1926-ban pedig az AJAGsvájci cég anyirád, Szõc, Halimba,Úrkút,Csékútterületére. Afelsoroltak valóban kutattak és termelési szándékukvolt,aminekköszönhetõen1926októberébenmegindulhatott az elsõ megrakott szerelvény ameleges-i bányábólkitermeltbauxittalgántról Bodajkra. (Agánti bauxitbányászatról eszámunkban külön cikkben emlékezünkmeg.) Ahazai kutatásokat, atermelés felfuttatását ösztönözteanémetháborúskészülõdés,hiszenabauxitelsõsorban németországi export keretében került értékesítésre illetve feldolgozásra. Amegnövekedett igény is közrejátszott abban, hogy 1939-ben a Magyar BauxitbányaRt.abányaüzemekfejlesztésévelegyidejûleg Tósokberénd község határában maajka kerülete 20 kt/év kapacitású timföldgyár és 10 t/év kapacitású alumíniumkohó építését kezdte meg ben megindult az Almásfüzitõi Timföldgyár építése, és aháború végéreszinteteljesenelkészült. Ezzel egy idõben amák Rt. alumíniumkohót épített Tatabányán, 1942-ben Csepelen megindult acsepeliújalumíniumhengermû,ahazaielõállításúalumínium feldolgozására. AMagyar Bauxitbánya Rt banmegindítottaaszékesfehérvárikönnyûfémmûvet. Mindez megteremtetteahazaibauxitbányászatbiztosította nyersanyagbázison az alumíniumipari vertikumlétrehozását,mûködtetését. AII.világháborúutánaPotsdamiEgyezményértelmébenMagyarországonmindennémettulajdonaSzovjetunióraszálltát,ígyaszovjet-magyarjóvátételkeretébenazalumíniumiparis.LétrehoztákaMagyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt.-t (MASZOBAL), ami az adott gazdasági, politikai környezetben ahazai államosított vállalatokhoz képest jelentõsen kedvezõbb körülmé- nyekettudottbiztosítani.1950februárjábanamaszo- BAL keretében, Balatonalmádi székhellyel megalakult abauxitkutatóexpedíció benabauxitbányáktermelésemeghaladtaaz1 milliótonnát,deatermelésfelfutásával párhuzamosan fokozódtak amûvelési, szállítási és szervezési nehézségek. 1954végénmegszûntaMASZOBAL,aszovjetrészvények magyarállamitulajdonbakerültek.az átmenet közel sem volt zökkenõmentes. Problémát jelentett, hogyazaddigbizonyosértelembenkivételezetthelyzetben lévõ MASZOBAL vállalatoknak integrálódniuk kellett az állami ipar szerkezetébe. Aszovjet export kieséseértékesítésinehézségeketvont maga után.nehezítette ahelyzetet, hogy abauxitbányászatot, noha termelésének nagyobb részét ekkor már aföld alatti üzemek adták, nem tekintették azonos kategóriának a szén- és ércbányászattal. Az eszközök és berendezések korszerûtlenek és rossz mûszaki állapotúak voltak, a föld alatti termeléshez pedig nem állt rendelkezésre megfelelõszámúszakképzettmunkaerõ ban akölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretein belül bauxitszállítási megállapodást kötöttekcsehszlovákia,lengyelország ésanémetdemokratikusköztársaság(ndk)timföldgyárairészére5 modulusú érc szállítására. Ez lehetõséget teremtett a gyengébb minõségû termelvény értékesítésére, ahazai timföldgyárakpedig jobbminõségûércetkaphattak ben megkötötték amagyar-szovjet Timföld- AlumíniumEgyezményt,amihosszútávrameghatározta amagyar alumíniumipar lehetõségeit. Ez az egyezményanemmegfelelõ kommunikációhiányábanés az akkori propaganda eleve negatív megítélése miatt a közvéleménybenmint apolitikaikiszolgáltatottság ésa 4 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

7 szovjetek katonai céljainak elõsegítését jelentõ szerzõdéskerültelkönyvelésre. Ezzel szembenazonbanahazai alumíniumiparnak és az egész nemzetgazdaságnak jelentõs lehetõséget nyújtott. Az egyezmény lényege, hogy avillamosenergia-igényes timföld kohósítását a Szovjetunióbanvégeztékbérmunkajelleggel.Akiszállított, hazai elõállítású timföld feldolgozásáért az orosz kohókbankinyertalumíniumegyrészévelfizetettamagyarfél KGSTparitáson. Ahazai timföldgyártás fénykorában elérte a880 kt/év termelést, ami jelentõs feladatot rótt a nyersanyagellátást biztosító hazai bauxitbányászatra. Jelentõs bányászati fejlesztések indultak meg illetve valósultakmegúgykincsesbánya,mintnyirád-halimbatérségébenaz egyezményteljesíthetõségeérdekében.atermelésvolumenea70-esévekvégéreilletvea80-asévekben elérte a3millió tonnát. Akülfejtéssel induló bauxitbányászatban anegyvenes évektõl egyre nagyobb szerepetjátszott amélymûvelés, de napjainkig is jelentõsa külfejtések aránya (1. ábra). 1. ábra: Magyarországbauxittermelése 1985-ben a nagyegyházi területen a Tatabányai Szénbányák is megkezdte abauxittermelést, és 1988-ig 756ezertonnaércettermeltki banmárerõsenérezhetõvéváltazalumíniumipari recesszió, bár az éves termelés atatabányaival együttmeghaladtaa3milliótonnát,deazévköziigényingadozásokmegnehezítettékatervezéstésatermelésirányítást, ezáltal nagyobb jelentõséget kapott akönynyebben beindítható, ill. szüneteltethetõ külfejtések kompenzálószerepe ben afejér megyei Bauxitbányák beolvadt a BakonyiBauxitbányaVállalatba.Akétvállalatösszevonását abauxitigény nagymérvû csökkenése, az évközi igénymódosulások rugalmasabb kiegyenlítése, az irányító apparátus létszámának csökkentése tette indokolttá december 31-én lejárt amagyar-szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény (1991-re ugyan még meghosszabbították, de jóval kisebb mennyiséggel). Az Egyezményáltalahazaitimföldgyárak ésezenkeresztül abauxitbányászat számára biztosított stabil piaci háttér ezzel megszûnt, és az adott világpiaci helyzetben nem volt lehetõség más területeken történõ jelentõs értékesítésre. A timföldgyári termelés csökkenése a bauxitigények drasztikus visszaesését vonta maga után. Abauxittermelés1991-benmáralighaladtamega2milliótonnát,1994-benpedig836kt-racsökkent,miközben afelhasználtanyagokésazenergiaáranövekedett. Ezt az idõszakot atúlélésért való küzdelem jellemezte,mindenterületenaköltségekcsökkentése(szervezési intézkedések, létszámcsökkentés, anyagtakarékosság, beruházások leállítása, karbantartási munkák minimalizálása,feleslegesséválteszközökértékesítése) lettalegfõbbcél. Afellendülést az iparág 1996-ban bekövetkezõ privatizációja hozta meg, melynek következtében elõbb 900ezer,majd1milliótonnáranõttatermelésiésértékesítési lehetõség. Akapacitás szinten tartása érdekébenújmélymûvelésûbányaberuházásárakerültsorfenyõfõ II/1 néven. Abánya 1998-ban kezdte meg atermelést benaMOTIMRt.leállította abauxit-feldolgozást, ennek következtében jelentõsen lecsökkent a hazai bauxitigény. Az ajkai timföldgyár fajlagos költségeinek csökkentésére ahazainál jobb minõségû bauxit importja kezdõdött meg Boszniából,Jajcekörnyékérõl. A2003.évi hazai bauxittermelés már csak 600 ezer tonna volt, de a korábban mûvelt nagy kapacitású bányák kimerülése miatt új beruházásokat kellett eszközölni. Halimba III. pótlására 2001-ben indult aközel 2millió tonna ércvagyonnal rendelkezõ Halimba II. DNybánya beruházása. Fenyõfõ pótlására pedig Bakonyoszloptérségébennyílnakkisebbmélymûvelésesbányák. Kissérészletesebbenszólnékamagyarbauxitbányászat eredményes mûködését sok más mellett elõsegítõnégyfontosterületmunkájáról.ezek:aföldtanikutatás,avízvédelem,amûszakifejlesztésésazinfrastrukturális fejlesztések, mely utóbbi fõ célja akiemelkedõ színvonalúszakemberellátottságbiztosításavolt. Bauxitkutatás Abauxitbányászatkezdeténkézifúrásokkal,kutatóaknákkaléskutatóárkokkalfolytakutatás.1950-igcsak abányavállalatok vagy egymással versengõ vállalkozók kutattak. Szisztematikus, hosszú távra tervezõ kutatómunkacsak1950után,abauxitkutatóexpedícióilletve abauxitkutatóvállalatmûködtetésévelvalósultmeg. Anövekvõ hazaibauxitfeldolgozás és export menynyiségének biztosítása érdekében az egyezményaláírását követõen jelentõsen megnövekedett amélyfúrásos kutatás mennyisége, és 1976 végére az ismert földtani készletarohamosannövekvõkitermelésellenéreelérte a130milliótonnát. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 5

8 Alegjelentõsebbtalálatok: BitóII(1962), anyirádi telepcsoportok, Csordakút (1966), Csabpuszta (1967), Bakonyoszlop (1968), Iharkút (1974) és Nagyegyházán akõszén alatti bauxittelepek és 1990 között több mint 3000 km bauxitkutató fúrás mélyült, és közel 170 milliótonnaföldtaniércvagyonnalgyarapodottamegismert bauxitkészlet (2. ábra). A kutatások elõkészítésébenegyrenagyobb szerepetkapottageofizika, azértékelésbenazanyagvizsgálat. Egyrejelentõsebblettavízföldtanikutatás,amegfigyelõ hálózat bõvítése, mivel ebben az idõben vált kritikussá abányavíz-védelem mind gazdaságossági,mind akörnyezetihatásokszempontjából.abauxitkutatással egyidejûleg karsztvízszint észlelõ hálózat is létesült. Az 2.ábra: Bauxitkutatás alumíniumipar a Dunántúli Középhegység területén 500-nál több megfigyelõpontot létesített, és rendszeres nívóészleléssel biztosította abányabiztonsághoz és a vízelvonási károk bekövetkezésének elõrejelzéséhez szükségesadatokat. Avégrehajtott fejlesztések fizikai eredményei mellett abauxitkutató Vállalatnál ahazai szilárdásványkutatás területén mind mûszaki és technológiaiszínvonalát, mind szakember ellátottságát tekintve alegkorszerûbbföldtanikutatásikapacitásjöttlétre. 1991után agazdaságiátalakulásésazalumíniumipar nehéz helyzetekövetkeztében akutatásmértéke addigsohanemtapasztaltmélypontrazuhant.1995-ben abauxitkutatóvállalatutódja, ageoprospektkft.felszámolásrakerült;az eszközökés alétszámegyrészea Bauxitbányáhozkerült,afennmaradóeszközökprivatizálásávalújvállalkozásalakult között a bauxitkutatás a Bakonyi BauxitbányaKft.-n belül folyt. Újrakutatásbavonták a Gerecsetérségét10-15kmkutatófúrásmélyítésével,ill. eredményes pótkutatást végeztek aszõc és Nyirád térségében korábban felhagyott bányaterületeken, valamintfenyõfõii.éshalimbaii.dnyterületén tõl az iparág további reorganizációja során a kutatócsoport kiszervezésre került, és önálló társaságkéntmûködiktovább. Aktív vízvédelem ADunántúli-középhegység fõ tömegét alkotó karbonátos kõzetek üreg-, illetve repedésrendszerében tárolódó csapadék-utánpótlódású, jól-rosszul összefüggõ vízrendszer egy hidraulikai rendszert alkot. Ennek természetes állapotában az utánpótlódó vízmennyiség egyensúlyban volt aforrások formájában eltávozó vízhozammal.abányászatmegjelenésével ésavízigények (ivó- és ipari víz) növekedésével fokozatosan nõtt a mesterséges vízkivétel, megbomlott akarsztvíz-háztartásegyensúlya,megkezdõdöttanyugalmikarsztvízszint regionális süllyedése ben aszén- és bauxitbányászat összes vízemelése meghaladta a620 m 3 /pértéket, melybõlabauxitbányászat310m 3 /p-celrészesült. 1926ótaközel110milliótonnabauxitottermeltek ki abányákból, és ennek mintegy 60%-át csak nagy mennyiségû karsztvízemelés védelmében lehetettafelszínrehozni.egytonnabauxitbiztonságoskitermeléséhezszükségesvízemelésnyirádtérségében 180 m 3,Kincsesbánya térségében 58 m 3, Halimbán 7m 3 volt,avízveszélyes bányászatteljes idõtartamáravetítve. Abauxitbányászat anyirádi és az iszkaszentgyörgyi medence területén alkalmazott ún. aktív vízvédelmi rendszert Kincsesbányán csapoló-vágatokkal, Nyirádon vízemelõ-kutakkal. Mindegyik önállóaniskiemelkedõmûszakimegoldásvolt. Akarsztvízszintsüllyesztésekörnyezetikárokat isokozott,melyetsohanemvitatottabauxitbányászat,ésjelentõsösszegeketfordítottenyhítésükre. Akárok közül alegnagyobb vitát ahévízi-tóforráshozamánakjelentõs csökkenéseokozta.ezzelakérdésselkapcsolatbanszámosközleményjelentmegkorábbanis,ésatörténetösszefoglalásátjelen számunkbanisközreadjukkülöncikkben.mintismeretes, avitában nem aszakértõk döntöttek, ajelentõs és egyre erõsödõ politikai nyomás hatására április 20-ánanyirádibányákbauxittermelésének1990.június 30-áigtörténõmegszüntetésétrendelteelaMinisztertanács. Ez adöntés Nyirád térségében mintegy 7,5 millió tonna bauxit kitermelésének lehetõségétõl fosztotta meg az iparágat. Hasonló okok miatt nem került sor a nagyegyházi bánya megnyitására, amely további millió tonna bauxitvagyon elvesztését jelentette. Ez a két tétel összesen ahazai ipari vagyon közel negyedrészéttetteki. Mûszaki fejlesztés Amagyarbauxitbányászatazelteltnyolcvanévalatt a kubikolástól ateljesgépesítettségigésamagasszintûautomatizálásigjutottel. Akétháborúközöttabauxitbányászatotkülfejtéses termelés jellemezte. Alapát-csákány technikát rövidesen agõz- illetve dízel üzemû bagerek váltották fel és váltakuralkodóvá.aszállítástkézicsillézésselilletvelóvontatással végezték, de rövidesen itt is megjelentek a gõzésdízel bányamozdonyok. 6 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

9 Amélymûvelés termelés szintén kézi szerszámokkal,lószállítássalindultanegyvenesévekben. A második világháborút követõen a szénbányák mind technikai,mind technológiaifejlettség szempontjából messze megelõzték abauxitbányászatot, ezért elsõsorban aszénbányászatban bevált módszerek és berendezések alkalmazásával próbálkoztunk, és minden területen egyszerre kívántunk eredményt elérni. Az eltérõgeológiaiadottságokésabauxitsajátosfizikaitulajdonságai miatt azonban aszénbányászatban alkalmazotttechnológiátéseszközöketnemlehetettegyazegyben adaptálni, abauxitbányászatnak új utakat kellett keresni. Akísérletek eredményeként Iszkaszentgyörgyön a szkréperszállítás és -rakodás, Nyirádon és Halimbán a sínhez kötöttfejfelettikanalasrakodógépeknyertekalkalmazást.ajövesztésterületénáltalánossáváltafúrásrobbantásos technika, mûvelési módként kamra-, pillérvagypásztafejtéstalkalmaztak. ABauxitkutató Expedíció által végzett szisztematikuskutatáseredményekéntanyiráditérségbenmintegy 100 kisebb-nagyobb lencse vált ismertté, melyek ércvagyona ktközöttváltozott.horizontálisésvertikális szétszórtságuk miatt egyenkéntifeltárásuk, mûvelésük idõ-, munka- és költségigényes lett volna, ezért többlencsekoncentrálttermelésbevonásáttaláltákgazdaságosnak tõl az Egyezmény miatt elõtérbe került a teljesítménynövelése, afizikai munka csökkentése. Jelentõsgépesítésiprogramindultmeg. Kísérletek indultakafrontfejtésigépekésberendezésekalkalmazására, abiztosítás korszerûsítésére, arakodás-szállítás gépesítésére.afrontfejtésikísérleteknemjártakeredménnyel abauxitspeciáliskõzetfizikaitulajdonságaiéstelepülési viszonyaimiatt.akamrafejtésekben1966-tólkezdtekel foglalkozniaszintomlasztásosfejtéssel,amiacavo310- es távirányításos, gumikerekes, sûrítettlevegõs, rakodószállítógépek(lhd)bevezetésével1969-benváltáltalánossámindkétterületen. Amûvelésimélységnövekedésévelszükségessévált abiztosító szerkezetek korszerûsítése is, akorábbi fabiztosítást felváltották az acéltámok és acélsüvegek. A hidraulikus támok (Thyssen és HBT), alumíniumsüvegek és asüvegkapcsolásra kifejlesztett SZEK hidak lehetõvétettékafejtésikamrákméreténeknövelését. Aszûk keresztmetszetet ismét amunkahelyi szállítás jelentette, így kerültek alkalmazásra agumikerekes diesel-hidraulikus rakodó-szállítógépek (JOY TLF-4, GHH LF-4), melyek kapacitása közel háromszor nagyobbacavo-310-énál (fényképek). Agépek távirányítással való felszerelését abánya szakembereivégeztékel.anagytermelékenységûszintomlasztásoskamrafejtésáltalánossáválásaésazönjáró LHD technika alkalmazása kötelezõvé tette agumiszalag szállítást egészen akülszínig. Így anyolcvanas évek bányanyitásainál amélységtõl függetlenül általánossáváltamezõbeliéslejtõsaknaiszalagszállítás. Aszemély- és segédanyag szállítás is átalakításra szorult, miután acsilleszállítás megszûnt. AMulticar Cavo310rakodógépfejtésben(vezetékestávirányítás) GHHrakodógépfejtésben(rádióstávirányítás) Bakonybányaautóésoldalvillástargonca aföldalattiaknarakodón AknakiszolgálásTZKkistraktorral Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 7

10 kisteherautók átalakításával lehetõvé vált abányabeli alkalmazásuk,ésezképezteazalapjátaszemély-éssegédanyag-szállítás gépesítésének, melynek keretében jelentõs újításokkal tették teljessé arendszert (aknarakodó gépesítése, motorkerékpár bányabeli alkalmazása, Bakony teherautókifejlesztésestb.). Ajelentõsmûszakifejlesztésekeredménye, hogyaz egyfõrejutóbauxittermelés amagyarbauxitbányászatbanmeghaladjaaz1000t/fõ/évértéket. Infrastrukturális fejlesztések Abányászatahol megtelepül, mûködni kezd, jelentõs fejlesztéseket valósít meg mind a települési infrastrukturális, mind humánpolitikai vonatkozásban. Így volt ez abauxitbányászat esetében is, amit már a kezdetekben is jól szemléltetnek agántibánya nyitását követõépítkezések,fejlesztések (lásdott). Aháborúbefejezéseésakárokhelyreállításautána termelés megindulásával ismét munkaerõgondok jelentkeztek.alétszámbiztosításalakásokésszociálislétesítményeképítésétköveteltemegmindtapolca,mind Kincsesbánya környékén. Az ún. állami nagyberuházások költségvetésének 10%-át ilyen célú beruházásokra kellettfordítani.ígyépültmegéslettönállóközségkincsesbánya,ésfejlõdöttújból várossátapolca, ahol több mint1500lakásépült, többekközöttazy-házak. Adolgozók szakmai felkészültségének növelése érdekében Tapolcán megépültaz ún. Munkásmûvelõdési és Továbbképzõ Központ, ahol könyvtár és elõadótermeksegítettékaszintefolyamatosanszervezetttovábbképzõ tanfolyamokat, vállalati és iparági tanácskozásokat.aközpontbanszámosszakmaikonferenciátisrendeztek, de mindezek mellett kulturális eseményekre (színházielõadások,hangversenyek)issorkerült. AzYházakTapolcán Abauxitbányászat 50 éves fennállása alkalmából megnyitottákagántibányászatimúzeumot,melymagába foglalja abagolyhegyi és ameleges külfejtéseket és mintegy 45 méter hosszú föld alatti bányatérséget, a fennmaradt relikviákkal ben Tapolcán is kialakításrakerült abányászatigyûjtemény, mely arégizárda épületébenmûködött,annak1991.évireprivatizálásáig. Összefoglalás Összefoglalvakijelenthetõ,hogyamagyarbauxitbányászat mindig avilág bauxitbányászatának élvonalába tartozott, annak ellenére, hogy az itt fellelhetõ bauxit kutatása és bányászata, települési helyzete, minõségi változékonyságaésvízveszélyességemiatttalánalegbonyolultabbvoltavilágon. Ezért is elismerésreméltómindazok munkája,akik az elmúlt nyolcvan évben az iparág eredményes mûködéseésfennmaradásaérdekébendolgoztak. AgántiBalásJenõBauxitbányászatiMúzeum Atapolcaibauxitbányászatigyûjtemény DR. FAZEKAS JÁNOS 1969-ben végzett amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán bányagépész mérnökként. ABakonyi Bauxitbányánál kezdett dolgozni, üzemmérnök, üzemi gépészeti vezetõ, majd mûszaki-gazdasági tanácsadó beosztásokban, kiemelten foglalkozott atechnológiai fejlesztésekkel elsõsorban az LHD gépek alkalmazásával.1981-benmérnök-közgazdászioklevelet,1985-benegyetemidoktoricímetszerzett.1983-tól2002-igavállalat vezérigazgatójakéntirányítottaatársaságot,ahazaibauxitbányászatszervezetikorszerûsítését,átalakítását,magánosítását ig amal Rt. bauxitstratégiai igazgatójaként az import bauxitellátás megteremtésén dolgozott, ban nyugdíjba vonulásáig abakonyibauxitbányakft.ügyvezetõjevolt. Több szakmai szervezetben végzettés végez munkát (MTABányászati Tudományos Bizottsága, Veszprém megyeiakadémiaibizottság,iparkamarastb.),egy-egyciklusonátazombke,ill.abányászatiszakosztályelnökitisztéttöltöttebe. 8 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

11 Gánt, ajelenkori Magyarország bauxitbányászatának bölcsõje ( )* TÓTH ISTVÁN okl. bányagépészmérnök, amagyar bauxitbányászat történetének kutatója (Budapest-Székesfehérvár) Aszerzõ ahazai bauxitbányászat 80. évfordulója alkalmából áttekinti és bemutatja agánti bauxitbánya teljes történetét. Agánti bauxitterület felfedezése AzI.világháborúszomorúbefejezése,atrianonibékediktátum következtében Magyarország mûködõ bauxitbányái román, szerb, olasz impérium alá kerültek. Magyarország minden akkor ismert és jelentõs természetikincsételveszítette. Trianont követõen lázas kutatómunka kezdõdött a szén,azércek,ígyabauxitutánis. Agántibauxitterületmegtalálásaahalhatatlan emlékûszékelybányamérnök, BalásJenõ nevéhezfûzõdik, aki már az erdélyi Jádvölgyi Bauxitbányákban megismerteabauxitot. BalásJenõ( ) 1919-ben a románok kiutasították Erdélybõl Balás Jenõt,akicsaládjávalegyüttBudapestremenekült,ahol bánya- éskohómérnökiirodát nyitott. Felkerestenagyrabecsülttanárát, VitálisIstván professzort,akiakkora Halimba környéki Malomárokban irányította az elsõ bauxitkutatásés-feltárásmunkálatait. BalásJenõ alaposan szemrevételezte aterületet, majd barátja, Abzinger Gyula bányafõtanácsos javaslatára a Magyar Királyi FöldtaniIntézetbenérdeklõdött,aholmegtudta,hogya Bakony-hegységÉK-ipereménésaVértes-hegységben találkoztak még ahalimbaihoz hasonló rétegfelépítménnyel.[6] BalásJenõ 1919õszénindultelGántra,ésinnenjárta hónapokon át megszállottként akörnyéket éhezve, fázva,végül még betegen is, defáradhatatlanul.[6] Fáradozása nem volt hiábavaló, mert ahosszúharasztosi, bozóttal fedett vízmosásban végre megtalálta azt, amit keresett, abauxitot. Akibúvásból mintákat gyûjtött, amelyeket elõször Marschalkó Béla majd Györki Béla elemzett.[6] Az eredmények birtokában Balás befektetõt keresett az elsõ zártkutatmányi területek megszerzéséhez. LázárAndorügyvédet,akésõbbiigazságügyiminisztert ajánlották, aki barátja,telegdi Roth Károly fõgeológus javaslatárafelisajánlottatámogatását,majdszerzõdést kötöttek 50-50%-os részesedéssel abauxitterület hasznosítására. Ezek után került sor január 10-én az elsõ zártkutatmányokbejelentésére abudapestibányakapitányságon.[6] Balásnakmégsokáignemsikerültnagymennyiségû és jó minõségû bauxitot kimutatni, azonban nem keseredettel,hanem1922tavaszánismételindultgántra.a gántikutatásharmadikhónapjábanapostamûszakiintézet laboratóriumában sikerült elvégeztetni az összegyûjtött minták elemzését. Az eredmény jó minõségû bauxit volt végére Balásnak már 142 db nyilvántartottzártkutatmányavolt.[6] Amind kedvezõbb gánti kutatási eredmények és pénzének erõteljes fogyása arra ösztönözték Balást, hogyabauxitkitermeléséreisgondoljon.elõszöragánti terület tulajdonosaival, Eszterházi Móricz és Merán Jánosgrófokkaltárgyalt,deeredménytelenül.TárgyalásokatfolytatottmégKrauszSimonbankárral,azegyház tekintélyes ésvagyonosképviselõivel,de aválaszelutasítóvolt.felkerestechorinferencet,azakkorimagyarországleggazdagabbtõkését,bankokat,deabauxitsenkineksemkellett.balásamagyarokonkívülfrancia,német, svájci, angol, sõt amerikai üzletemberekkel, szakemberekkelistárgyalt,dekülönbözõokokmiattezeka tárgyalásoksemvezettekeredményre.[6] Asorozatos kudarcok után már-már reményvesztetten ismét Abzinger Gyulához fordult. Így jutott el dr. TetétleniÁrmin ügyvédhez,akiaszázadelejénajádvölgyi és avaskoh-vidéki Bányatársulatok alapító tagja és gazdasági vezetõje volt. Agánti bauxit híre Tetétlenitõl így jutottel dr.hillerjózsefhez,aki évekkel korábban az ügyvédbojtárjavolt,de1917ótamárazalumíniumércbánya ésiparrt.(aluércrt.)vezérigazgatójavolt.[6] MivelBalásJenõjelentõsmennyiségûésjóminõségû bauxitot nem tudott Gánton igazolni, dr. Lázár *a2006.szeptember2-ánagántibányásznapiünnepségenelhangzottelõadásszerkesztettváltozata Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 9

12 1925 júniusában az ALUÉRCRT.üzemvezetõséget állított fel Gánton, amelynek vezetõje Nemes Vilmos lett.[10] Dr.HillerJózsef ( ) Andor társával egyetértésben abban egyeztek meg dr. Hillerrel,hogyazALUÉRCRT.félévigfolytathatkutatásokat Gánton abalás-féle zártkutatmányi területen. Amennyiben akutatások megfelelõ eredményre vezetnek,akkor25ezerdollárellenébenagántizártkutatmányokazaluércrt.tulajdonábamennekát. [7] Amikor az ALUÉRCRT.egyik alapító tagja és fõ részvényese, az Angol-Magyar Hitelbank megtudta, hogyagántibauxitfeltárásáhozés atermelésmegindításához több millió koronára és 25 ezer dollárra van szükség, úgy megijedt avállalkozástól, hogy azonnal megbízta dr.hiller József vezérigazgatót arészvényeik eladásával. Hiller arészvényeket alautawerke néven ismert német tõkés csoportosulásnak adta el, akik idõben megtudták, hogy Gánton egy gazdag bauxitbányászatilehetõségkínálkozik.[6] Dr.Hiller akutatásokszervezésével, irányításával a NagybátonyiSzénbányákRt.kiválóbányamérnökigazgatóját, BortnyákIstvánt bíztameg. Bortnyákutasítására 1925 márciusában egy négytagú kutatócsoport indult Gántra,aBalás-félezártkutatmányiterületrészletes és gyors megkutatására.acsoport vezetõje Téczeli Béla fõaknászvolt.[7] A kutatások rövidesen (3 hónap alatt) 3,35 Mt bauxitot eredményeztek, és igazolták, hogy Balás Jenõ Gánt térségében az akkori Európa leggazdagabb bauxitterületét fedeztefel. Ezek után, még az opciólejárta elõtt,dr.hillerjózsefvezérigazgatóbortnyákistvánjavaslatára április 18-án megkötötte Balás Jenõvel és Lázár Andorral az évszázad legjobb magyar bauxitüzletét, amely megalapozta agánti bauxit kitermelésénekalehetõségét.[1] Bortnyák1925 májusában Nemes Vilmos bányamérnökötmárazzalafeladattalküldtegántra,hogygyorsított ütemben mérje fel abalás-féle bauxitterületet, készítseelatérképeket,készítseelõaméglenemfoglalt, de reménybeli bauxitterületek zártkutatmányi jogának amegszerzését,kezdjemegahelyiüzemvezetõségmegszervezését,azelsõszakemberekkiválasztását,abányatelkekengedélyezésénekelõkészítését.1925nyaránkerült sor abányatelkek adományozására Pannónia I. és PannóniaII.védnévalatt,MelegesII.ésHosszúharasztosterületén.Akésõbbiéveksorán még 18 bányatelek adományozására került sor, ugyancsak Pannónia védnévalatt.[9] NemesVilmos( ) Az elsõ üzemirodát amindannyiunk által tisztelt Schweighardtné Mári néni kocsmájának és vegyesboltjánakudvariszobájábanrendeztékbe.ezazépület voltközpontihelyeakutatóknak,abányavezetõségnek, deabauxitbányászokélelmiszer-ellátásánakis.[10] Bortnyák István június 2-ra elkészítette a Gánti Bauxitbánya megnyitásával, atermelés beindításával kapcsolatos legszükségesebb munkák listáját, majd december 14-re elkészítette az 1926-os év munkaprogramját. A munkaprogram elsõ mondata azonnal magára vonja afigyelmünket: Minden kezdõ bányászatnak alegelsõ feladat az, hogy abeléje fektetett tõkének gyümölcsöztetését minél hamarabb megkezdjék anélkül,hogyezen kezdet rablómûvelésteredményezne. [9] Az 1925-ösévlegfõbberedményeaz volt,hogyelõkészítették fél millió tonna letermelését ameleges II. Bányaüzemben,ésazévvégéigmár150tbauxitotistermeltek, amit lovas kocsikkal szállítottak abodajki bauxitrakodóra.[2] Atermelés megindításával szorosan összefüggõ feladat volt abauxit elszállításának megoldása. Nemes Vilmosígyemlékszikvisszaerre: Azelsõelgondolásaz volt,hogyabányátnormálvasúttalkapcsoljákpátkához vagy Bodajkhoz. Ezt atervet amagasépítési költségek miatt elvetették. Végül is a760 mm nyomtávú gõzüzemû vasút mellett döntöttek, amelynek építését LukácsLipótnyerteel,Gánt-Rendezõésabodajkivasútállomás között 16,7 km hosszúságban, három kitérõhellyel.[2] AGánt-Rendezõ és Meleges II., valamint Gánt- Rendezõés Hosszúharasztos köztiszárnyvonalak megépítését anehéz, hegyes, dolomitos terepen Hiller vezérigazgatónemesvilmosrabízta.nemesvilmosviszszaemlékezése: A bányában dolgozó kubikusokkal és vasúti szakemberekkel együtt megcsináltuk avasutat, aminegyedébekerültannak,amiértlukácsvállaltavolna.ezzellétrejöttazösszeköttetésabányákésarendezõ között, megindulhatott atermelés. Idõközben megterveztemésmegépítettemamelegesi15,majdahoszszúharasztosi 20 tölcséres áttöltõ állomásokat abányai 10 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

13 600 mm nyomtávú, 1m 3 -es csillékbõl a3,5 m 3 -es iparvasútikocsikba. [2] Aszakaszos próbaszállítás október 20-án indult meg Meleges II. Bányaüzembõl, és ettõl az idõtõl számítjuk ajelenkori Magyarország bauxitbányászatánakkezdetét tavaszán a Gánti Bauxitbánya igazgatójává Graul Róbert bányamérnököt nevezték ki, aki ez elõtt BorsodbanaHerbolyaiSzénbányátvezette.Graulkérésérejött Gántra LádaJános,azüzemnagyra becsültfõbányamestere késõbb igazgatóhelyettese és Orován Dezsõ irodavezetõ, apontosság, alelkiismeretesség, a segítõkészség példaképe.[1] AGánti Bauxitbánya rövid története ig Agántiak és akörnyékbeliek (Csákvár, Zámoly, Csákberény,Söréd,Bodajk)nagy-nagyvárakozássalkísérték abauxitbánya szervezõdését, atermelés megindulását,mertaszegény embereksorsukjobbrafordulásátvártákettõl,ésmeg istaláltákaszámításukat.[2] Kezdetben aletakarítás, atermelés is teljesen kézi erõveltörtént,atöbbszintben,lépcsõzetesenkialakított külfejtésitechnológiával. Különösenügyeltekarra,hogymeddõnekerüljöna bauxit közé, ezért a fejtés megkezdése elõtt atermelõ szintek tetejét alaposan megtisztították, végül seprõvel vasdús, pizolitos bauxitot, bauxitcement gyártásra II. osztályú bauxitot, 1934-tõl pedig az elsõ magyar timföldgyárbamosonmagyaróvárra.[4] Az 1930-asévhatárkövetjelentettagántibauxitbányászattörténetében.AHosszúharasztosiBányaüzemben a letakarításnál üzembe helyezték az altonai Menck-Hambrock német cég által gyártott, 2,25 m 3 -es kanálûrtartalmúgõzbaggert,amelyévi ezertömörköbméter meddõ letakarítására volt képes; ez kb. 200 ember kézi munkájának felelt meg. Ekkor a760 mmnyomtávúiparvágánytbevezettékabányaimunkahelyig,ésakotrógépmárközvetlenaziparvasútikocsikbarakodott.[1] Anövekvõ bauxittermelési és letakarítási igény kielégítésecéljából agántibauxitbányaóriási gépesítésbe kezdett. Ugyancsak amenck-hambrock cégtõl kisebb,1,2m 3 -eshegybontókanalú,dízelmeghajtásúkotrógépeketvásároltak,alóvontatásrólpedigfokozatosan áttértek adízelmozdonyos szállításra. Aföldtani és a bányászati szakemberek az 1930-as évek közepe táján már avilág egyik legnagyobb és legjobban gépesített bányájaként tartották számon a gánti bauxit-elõfordulást.[1] AgépesítésselpárhuzamosanépültkiGánt-Rendezõnegy,akorátmeghaladóankorszerûjavítóbázis;afûtõház, agõzmozdony, abányacsille, iparvasúti kocsi, bagger,motormozdonyjavító,forgácsoló,kovács-,lakatosmûhely, aközponti anyagraktár laboratórium és a bodajkirakodó. KézitermelésaHosszúharasztosiBányaüzemben(1928) még az apró szennyezõdéseketis eltávolították.abauxitot kézzel és robbantással jövesztették, majd kézi lapáttal rakták az 1m 3 -es billenõszekrényes csillékbe és kézzel,vitlákkal, lóvontatással szállították az áttöltõ állomásokhoz,aholnyitható-zárhatótölcsérekenátkerült az5tonnásiparvasútikocsikba.abányászkodáskezdeténcsakazelsõosztályú(10modulfeletti)bauxitottermelték. A másod-, harmadosztályú bauxit átmeneti készlethányókrakerült. AGánton termeltbauxit1934- ig szinte teljes egészében Németországba került, elsõsorban avawlautai timföldgyárába. AGánti Bauxitbányaszállítottmégegyébiparicélraisbauxitot:vasszegény bauxitot tûzálló téglák, korund gyártására akerámiaiparnak, festékgyártásra lila bauxitot, vasgyártásra FûtõházésjavítómûhelyGánt-Rendezõn Agépesítettrakodás,szállítás Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 11

14 Abányászok élet- és munkakörülményei Már 1926-ban felépült Gánton az elsõ munkásszállás 140férõhellyel. Abányavonzáskörzetében lakóbányászoknagyrészegyalog,majdkésõbbkerékpáronjárt dolgozni,fizetettszabadságnemvolt. Gánt-Bányatelep lakossága 1935 körül fõ volt, abányák létszáma pedig megközelítette az 1000 fõt.avezetõketésatörzsgárdátabányatelepenhelyeztékel.adolgozóknakegyszobás,azadminisztrációésa vezetõkrészére2-3szobáslakásoképültek.ezutóbbiak vezetékes vízzel, fürdõszobával voltak ellátva. Mindegyiklakáshozegy100négyszögölterületûkiskert,disznóól,fáskamraésszemétgyûjtõtartozott.Alakásokteljeseningyenesekvoltak.Abányatelepenorvosirendelõ, kultúrház,központifürdõ,iskolaépült,azélelmiszer-ellátástavállalatbiztosította.megalakultafúvószenekar, alövész-,asportegyesület,aszínjátszó-ésanéptánccsoport.gánton1938-bangyulladtkiavillany elsõkéntaz ilyenjellegûbányatelepekközül.[1] 1937-benazALUÉRCRT.adolgozóirészérenyugdíjintézetetlétesített:atagdíjahavifizetés6-8%-avolt ben Nemes Vilmos lett az igazgató, Graul Róbert pedig az ALUÉRCRT.mûszaki vezérigazgatóhelyettese. Aháborús évek 1939õszén agántibauxitbányáthadiüzemményilvánították. Az elsõ hadiüzemi parancsnok Botházi SzarvadiDezsõ õrnagyvolt,akivelabányavezetõimegtaláltákanormáliskapcsolatot.[3] 1940-tõl kezdõdõen rohamosan emelkedett atermelés, és 1943-ban már tonna volt. Ekkor léptek üzembe agánti Bauxitbányához tartozó új bauxitbányák: Óbarok-Vázsonypuszta, amely ben 135 etbauxitot termelt, Benedek Endre bányamérnökvezetésével. Sümeg,amely között24etbauxitottermelt, Kasnyik János, majd Maksai Árpád bányamérnökökirányításával. Az erdélyi Barátka, amely években 136 et bauxitot termelt. Vezetõje kezdetben Kasnyik János, majd a tragikus sorsú Maksai Árpád volt. Iszkaszentgyörgyi Bauxitbánya, termelése között 590et.Akülfejtésiüzemvezetõje AltaiOttó bányamérnök, a mélymûvelésû üzemé pedig Bende József bányamérnök. Termelésikényszerbõl nyitottákmeg az Újfeltárási ésabagolyhegyi BányaüzemeketGánton. Aháborúsidõszakhátralevõhónapjaibanamunkaés atermelésifeltételek rohamosan romlottak, és 1944 õszénmáranarchikusállapotokuralkodtak,megkezdõdött abányák leszerelése. ABajorországba elindított 200vagonnyibányafelszerelés gyakorlatilag odaveszett. Agánti bányaüzemek területe december 24-tõl 1945.március 16-ig frontvonalbaesett, deahónapokig tartó ágyú- és aknatûz sem abányaüzemekben, sem a bányatelepenjelentõskártnemokozott.[4] KasnyikJános Bauxitbányászat aháborút követõ években Aháborút követõ elsõ munkanap április 26. volt,amikorkb.140emberálltmunkába.abányatelep lakossága 1945 nyarán kb. 170 fõ volt. Agõzbagger itt maradt,ésaugusztus3-ánkezdettdolgozniahosszúharasztosiletakarításon.[1] május 17-én megalakult a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. (röviden MASZOBAL RT.) 50-50%-os részesedéssel, amelybe minden magyar bauxitbányabeolvadt november19-énelrendeltékaGántiBauxitbányaVállalatésazIszkaszentgyörgyiBauxitbányaVállalat megalapítását. Ekkor lett agánti Bauxitbánya Vállalat igazgatója Kasnyik János október 1-jén a magyar állam megvásárolta aszovjet részvényeket, ezzelmegszûntamaszobalrt. Agántibauxittermelés1953-ban t-ával érte el acsúcsát. Ekkor már mind aletakarításban, mind a termelésben 100%-osgépesítéssel dolgoztak.sajnosaz Újfeltárás és Bagolyhegy termelésbelépésével abauxit minõsége10modul alácsökkent. AGántiBauxitbányatevékenységétazegész ország elismerte.eztjelezteazis,hogy között23alkalommal nyertékelaz Élüzem címet.[3] Szociális és kulturális eredmények AII.világháborútkövetõpéldátlanméretûinflációt az 1946-ban bevezetett új pénz, a forint szüntette meg.abauxitbányászokazországosátlagostmeghaladó bért kaptak. Súlyos gond volt alakáskérdés benmegindultaszervezettmunkásszállítás.abányatelepet1952-benbõvítették,ésmegkezdõdöttadolgozók kedvezményes üdültetése. Megépültek aszékesfehérvári MASZOBAL házak, újraindult a kulturális és sportélet.[3] Gánt visszafejlõdése Az évi termelési csúcsot követõen agánti bauxitbányászat történelmének fordulópontjához érke- zett.fennállásánakcsaknemháromévtizedealatttöbb- 12 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

15 szöriskövettékegymásthullámvölgyek,deezeketmindig külsõ tényezõk okozták (gazdasági válság, világháborústb.),deamostanivisszafejlõdésnekmárfõlegbelsõokaivoltak: Legsúlyosabb gondot abauxit rohamos minõségromlása okozta; akitermelt bauxit átlag minõsége között15,6modulról5,5modulalácsökkent,ameglevõkészletekminõségemégennélisalacsonyabbvolt. Atermelés,aminõség,alétszám,azösszteljesítmény,az önköltségalakulása között 1.táblázat Termelés Minõség Munkás- Össz.telj. Önkölt- Év (tonna) (modul) létszám (to/mû) ség (fõ) (Ft/to) , ,13 68, , ,36 80, , ,19 101, , ,45 124, , ,31 130, , ,36 107, , ,27 97, , ,35 122,49 Atermelékenység visszaesett, az önköltség pedig emelkedett.[5,11] január 1-jével létrehozták afejér megyei Bauxitbányák Vállalatot Kincsesbánya központtal. Ezzel megszûntagántibauxitbányavállalatönállósága.[5] Mivelagyengeminõségûbauxitracsaknagyonkorlátozott mennyiségben volt szükség, anehézipari MinisztériumSzínesfémipariFõosztályaelrendelteagánti bauxitbányászat december 31-i hatállyal történõ megszüntetését,azüzemfelszámolását. Amikor abánya sorsa bevégeztetett, megkezdõdött abányatelep lakóinak elvándorlása is. Aközel 60 családbólpárévalatt8-10maradt,afelszabadultépületekbõlpedigabetegekszociálisotthonalett. [3] AGántiBauxitbányatermelésisora között Év Termelés Év Termelés Év Termelés Összestermelés: tonna 1968-banazonbanmegtörténtacsoda.Gántonújra megindultatermelés,újtechnológiávalés10-12emberrel. Nem akartunk hinni aszemünknek, amikor az országútonfeldübörögtekabauxittalmegrakotthatalmas teherautókéshordtákabauxitotgántrólmoharakodóra.az évestermelés etközöttváltozottegészen 1987-ig.[3] AGántiBauxitbányatermelõüzemeivoltak: MelegesiBányaüzem(I-II) HosszúharasztosiBányaüzem Újfeltárás Újfeltárás-Délilencse Angerrét BagolyhegyiBányaüzem (Bagolyhegy,Gránás,Táróirész)[5] Forrásmunkák AGántiBauxitbányaüzemeinekelhelyezkedése 1. NemesVilmos: A magyarországi bauxitbányászat története(1957)mamadattár 2. Nemes Vilmos Bátyán,1979-benkészülthangfelvétel anyagamam 3. NémethBéla: Agántibauxitbányászattörténete KéziratMAM 4. Kasnyik János: Amagyar bauxitbányászat története a századfordulótól1945-ig(1996)mamadattár 5. Kovács János-Nemes Vilmos-Õrsi András: Bauxitbányászat Fejér megyében (1976) MAM 6. Tóth István: Balás Jenõ ( ) Múzeumi Füzetek6.sz.(1997)MAM Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 13

16 7. Tóth István: Dr. Hiller József ( ) Múzeumi Füzetek7.sz.(1997)MAM 8. Tóth István: Dr. Telegdi Roth Károly ( ) MúzeumiFüzetek MAM(1997)kézirat 9. Tóth István: Bortnyák István ( ) Múzeumi FüzetekMAM(1997)kézirat 10. Tóth István: Nemes Vilmos ( ) Múzeumi FüzetekKézirat(1997)MAM 11. Magyar Alumíniumipari Múzeum Bányászati DokumentumokMAM TÓTHISTVÁN 1958-banamiskolciNehézipariMûszakiEgyetemenszerzettbányagépészmérnökioklevelet.1958-bana Fejér megyei Bauxitbányáknál helyezkedett el,és 1990-ben innen mentnyugdíjba. Gánton agépüzembenkezdett,majd Kincsesbányánagépmûhelyvezetõjelett.1964-tõlmûszaki-fejlesztésiterületendolgozott,aholkiemelkedõalkotásokaktív részese volt. Aktívan foglalkozott abauxitbányászat történetével, emlékeivel, muzeális értékeinek gyûjtésével. Vezetésével épült meg Gánton abauxitbányászati múzeum. Nyugdíjasként amagyar Alumíniumipari Múzeumban (MAM) folytattatörténetikutatásait.számoscikkejelentmegabányászatiéskohászatilapokbanésamamkiadványaiban. Könyvismertetés Asoproni MEFESZ az 1956-os forradalomban Tivoltatok itt minden,azalma MATER büszkesége, aváros reménysége PeéryRezsõ október 24-én Sopronban a volt SOTEX (most GYIK)-ben nagyszámú megjelentek elõtt került sor ifj. Sarkady Sándornak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Könyvtárfõigazgatójának ASOPRONIMEFESZAZ1956- OS FORRADALOMBAN címû könyvének könyvbemutatójára, mely anyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltáránakkiadványaként jelentmeg. Akönyvbemutatót dr.vargaszabolcs,anyugat-magyarországi Egyetem dékánhelyettese nyitotta meg, majd akönyv szerzõjemutatta bea203oldalaskönyvet. A Lectori salutem! Üdvözlet az olvasónak! dr.faragó Sándornak, az egyetem rektorának tollából jelent meg. Néhány kiemeltgondolatazírásból: Legyen ez akönyv ugyanakkor engesztelõ elégtétel mindazokszámára,akikkelszembenazelnyomóhatalomigazságtalanságokat terjesztett, méltánytalan intézkedéseket foganatosított, s akiketahazaellenségéneknyilvánított azegyetemjelenlegivezetõjekéntmindazoktólbocsánatotésazegyetemrészérõlfelmentéstkérek akik elszenvedték améltánytalanságokat, igazságtalanságokat Kérem,az ALMAMATER-tnekárhoztassák. Akönyvben igen korrekten,hézagpótló történelmiösszefoglalókéntis,korabelianyagokalapjánszinteórárólóráraismerhetjük meg atörténéseket. Számtalan korabeli írás, fénykép, dokumentáció színesíti akönyvet, és külön dicséretes, hogyakönyvben8oldalonátolvasható Alevéltáridokumentumokban,aforradalomidejérõlránkmaradtszemélyeknem teljes névsora is, és a személynévmutató alapján akönyvbenközel600 névszerepel. Arecenzens egyetlen szépséghibára hívja fel afigyelmet, nevezetesenarra,hogy akönyvegyik zárógondolatának: Sopronban acsaba József olajmérnök hallgató vezette és november 10-én létrehívott új MEFESZ szervezet csöndben elhalt, és hivatalosan amefesz bizottság március1-jénmondottle,...annaktagságaörökrebeírtanevét amagyartörténelembe. ellenéresajnosamegszólalókközött CsabaJózsef nemszerepel,debízomabban,hogyazõvisszaemlékezése (hiszen koncepciós fegyelmivel távolították el az egyetemrõl január 29-én) akésõbbiekben meg fog jelenni. Aszerzõ mintahogyaztkönyvébenírja köszönettelvár minden olyan írást, dokumentumot, fényképet stb., ami atovábbi ez irányú munkájához nagy segítséget jelent (Nyugat- Magyarországi Egyetem, 9400 Sopron, Ady E. u. 5., telefon: ). Aszép kiállítású könyv alövér-print Nyomdaipari Kft. dolgozóinak munkáját dicséri. Megvásárolható acédrus könyvkereskedésekben (Sopron, Mátyás király u. 34/f, vagy Bünker köz 2.) 1980 Ft-os áron. Akönyvkereskedés telefoni/írásosmegrendeléseseténutánvétellelküldéstisvállal.a könyv -enis megrendelhetõ:cedrusart@cedrusart.hu. Dr.Horn János Amagyar villamosenergia-ipar története (Tények és személyes élmények) A fenti címen2006 szeptemberében jelentmeg KerényiA. Ödön állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnöknek, az MVMZrt.nyugdíjasvezérigazgató-helyettesének198oldalas könyve ag-mentorkft.kiadógondozásában. Akönyv egyik különlegessége az, hogy bemutatja avillamosenergia-ipar statisztikai tényekkel szemléltetett történetét.amûazezredfordulóutániidõszakról,ajelenkoreseményei tükrében, inkább az ország jövõbeli villamosenergia-igényének kielégítésétmegalapozóirányelvekkel, amegoldandó idõszerûproblémákkalamûszakifejlõdéstszolgáló,deaversenypiaci kihívásoknak megfelelõ tanácsokkal is foglalkozik. Ígyörömmelolvashatóahazaimegnemújulóenergetikaitermészetierõforrásokkalkapcsolatosvéleményeis. Akönyvelõszavában dr.gersekároly,azmvmzrt.vezérigazgató-helyettese hézagpótló történelmi összefoglalónak minõsítiamûvet. Alektori vélemények közül egy:...a szerzõ szinte történészkéntmutatjabe atöbb mint100évesmagyarvillamosenergia rendszer történetét forrásmunkánként használhatjákmindazok,akikavillamosítástörténetétvizsgáljákésfejlõdésétkutatják. Akönyv egyik értékes melléklete a 100 éves amagyar közcélúvillamosítási-ii.rész címû,1988-bankészültfilm(75 perces)dvdmásolata. Aszerzõ2005.március15-énvehetteátaMagyarKöztársaságiÉrdemrendLovagkeresztjekitüntetést. AkiválóminõségbenkészültkönyvaProspektusNyomda (Veszprém) dolgozóit dicséri. Megvásárolható az Új KönyvbarátKft.-nél(Budapest,Fõu.40.,közvetlenülazMVMZrt. Vám utcai székháza mellett). AB5 formátumú, bõrkötéses könyvboltiára,advdfilmmelléklettelegyütt2900 Ft. Dr.Horn János 14 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

17 Mûvelésbe vonható bauxitterületek értékelése KIS ISTVÁN okl. bányamérnök, okl. közgazdász, okl. környezetvédelmi szakmérnök, üzemvezetõ (MAL Zrt. Bauxitbányászati Ágazat, Halimbai Bányaüzem), KÁROLY FERENC okl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök, mûszaki szolgáltatási igazgató (MAL Zrt. Bauxitbányászati Ágazat, Ajka) Acikk áttekinti ahazai bauxit-elõfordulások értékelésének legfontosabb nem mûszaki alapon nyugvó szempontjait, azok sajátos problémáit, majd ezek alapján vizsgálja atimföldgyártás középtávú ellátásához számba vehetõ bauxitterületeket. Elõzmények Bauxit-elõfordulásaink többségérõl már aii. világháborúelõttrõlvannakirodalmiemlítések.az1926-ban termelésbe lépett Gánt mellett a20-as, 30-as, 40-es évekbenmárjelentésekszámolnakbeolyanújabblelõhelyekrõl, mint Nyirád, Halimba, Szõc-Taliándörögd, Alsóperepuszta, Nagyharsány, Sümeg, Kincsesbánya, FenyõfõésÓbarok-Vázsonypuszta. AII.világháborúutániintenzívbauxitkutatásafenti területek részletes megismerésére irányult, de ezek mellettjelentõsújbauxit-elõfordulásokatisfeltárt,mint Bitó II. (1962), Csordakút (1966), Csabpuszta (1967), Bakonyoszlop(1968)ésahazaiviszonylatbankiemelkedõen jó átlagminõségû Iharkút (1970). Afelderítõ és elõzeteskutatásoktovábbiújperspektivikusterületeket mutattak ki, és jelentõs készletet ismertünk meg, melyekbõl2005-igmintegy110mt-áttermeltünkki. Az 1990-esévekben fellépõtársadalmiésgazdasági változások az alumíniumipart is súlyosan érintették. A timföldgyártásikapacitások, az exportpiacokcsökkenése,sokesetbenteljeselvesztéseelõszörafelderítõ,majd azelõzetesbauxitkutatásokleállításáteredményezte. Abauxitbányászat 1996-os privatizációja pénzügyi stabilizációthozott.acsökkenõvolumenûtermeléslegfontosabbfeladataahazaitimföldgyártásgazdaságosés egyben biztonságos alapanyag-ellátása lett. Akorábbi évtizedekben megkutatott készletek elégségesnek tûntekazegyedülikéntmegmaradtajkaitimföldgyártervezettéletciklusára. Afelderítõés elõzeteskutatásokale nem határolt perspektivikus területeken sem indultak újra, akisebb létszámmal és technikai háttérrel folytatott kutatások az ismert elõfordulások jobb földtani megismerésétszolgálták. Ahazai timföldgyártás jelenleg célként megfogalmazott 2015-ig történõ ellátása abauxitbányászat stratégiájával foglalkozó szakemberek fõfeladatává tette a korábban részlegesen megismert bauxitkészletek újraértékelését.akorábbiaktóleltérõenennélazértékelésnél nem csak az elõfordulások természeti paramétereit (földtani, teleptani, vízföldtani viszonyok, bányászati körülmények)kellvizsgálni, hanemazidõbenfolyamatosan változó törvényi háttér következtében felmerülõ, abányanyitást alapvetõen befolyásoló többnyire sajnosakadályozó külsõfeltételeketis.ezeksúlyagyakrannagyobbatermészetifeltételeknél.mivelagazdaságosan kitermelésre tervezhetõ magyarországi bauxittelepekegyenkénttöbbnyirecsak50-250ktiparivagyonnal rendelkeznek,évente 4-5 új területengedélyeztetésétkelllefolytatni,elõreszámítvaarra,hogyezekközül több elhúzódóhatóságieljáráson esik át,vagy akár sikertelenislehet. Alelõhely-értékelés szempontjai Természetvédelmi érintettség Ahazai bauxit-elõfordulások koncentráltan adunántúli-középhegységhez kötõdnek. Legtöbb esetben hegyvidéki környezetben találhatók, intenzív mezõgazdasági mûvelés aterületek többségét nem érinti. Sok helyenmegmaradtatermészetközeliállapot,monokultúra nem alakult ki.ez atermészetvédelem szempontjából kedvezõ helyzet abányászati lehetõségek szempontjábólmárkorántsemilyenkedvezõ. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor elvárás volt,hogyazországterületénektöbbmint20%-aanatura 2000 hálózat része legyen. Ugyanakkor azonban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint anatura2000hálózategykiegészítõeszközahazaitermészetvédelemszámára.ahálózatterületeinemhelyettesítik ahazaivédetttermészetiterületekrendszerét,hanemaztkiegészítik.továbbá.avédettterületek,melyeknemtartoznakanatura2000területhez,továbbraisvédettekmaradnak ( Akárosbeavatkozásokkalmégkevésbéérintett,védelemreérdemesterületekfõkéntahegyvidékekenelõfordulóerdõségekhezésavizesélõhelyekhezkötõdnek. ÍgyaNatura2000alapjánkijelöltvédettterületekértelemszerûen a Dunántúli-középhegység területén is megjelentek, érintve szinte az összes ismert bauxitelõfordulást. Úgy gondoljuk, ez ajelentõs anyagi ráfordítással felderített ásványvagyonkészletek esetén hátrányoshazánknak,miközbenavilágmástérségeiben az ásványkincsek rohamos felértékelõdését tapasztaljuk. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 15

18 ANatura2000-esterületekentörténõengedélyezési eljárásokról még kevés tapasztalattal rendelkezünk. Óbarok I-III. külfejtés esetében anatura 2000 hálózat részét képezõ erdõterületen nem engedélyezték amûvelést, ezzel mintegy 100 kt bauxit kitermelését nem tudjukelvégezni.azmármostérzékelhetõ,hogyaterületileg illetékes nemzeti park igazgatóságok eltérõ hozzáállást tanúsítanak. Közös vonás azonban, hogy ahol egyéb elutasítás (pl. erdészeti hatósági, lakossági) is várható,a275/2004 (X. 8.) Korm. rendeletre, illetveaz ezt követõ közleményre (helyrajzi számok közzététele) hivatkozvaazeljáráselakad. Érdekes kérdést vet fel Natura 2000-es területeken amélymûvelésesbányászat.jólláthatóanarendeletalkotóit,azegyeztetésekenrésztvevõkörnyezetvédelmiés természetvédelmihatóságiszakembereketésanemzeti parkok szakembereit is váratlanul érte aviszonylag csekély felszíni beavatkozással járó felszín alatti bányászatlehetõsége.általábaneztafajtaabányászatotnem ellenzik, ilyenkor ugyanis nincs szó a bányatelekkel érintett területek teljes kivonásáról. Ugyanakkor nem megoldottabánya külszínilétesítményeihez, ameddõelhelyezéshez szükséges terület kivonása, vagy akiegészítõ kutatófúrások, utak, energia- és vízellátó vonalas létesítmények kiépítése, hogy csak asarkalatos vitatémákatemlítsük. Ivóvízbázis védõterületével való érintettség Akarsztoskörnyezetvízföldtanisajátossága,hogya bauxittelepekalattifeküjóvízvezetõésvíztározóképességûmészkõvagydolomit.az asévekbeneza vízföldtaniadottságmeghatározójavoltamélyebbszinti bauxitbányászatnak. Voltak évek, mikor ateljes bauxittermelés 80%-a az eredeti nyugalmi vízszint alól származott,aktívvíznívósüllyesztésmellett.az1990-es évek elején lezajlott Nyirád kontra Hévízi-tó vita után az aktív víznívó süllyesztés abauxitbányászat területén megszûnt.azezutánmegnyitott,ill.mégmûködõmélymûveléses bányák (Csabpuszta I., Halimba II-III, Fenyõfõ I-II,Bakonyoszlop I-II) passzív vízvédelmeakorábbi volumenhez ( m 3 /perc) képest elenyészõ, 3-15m 3 /percvízkiemelésmelletttörtént,illetvetörténik. Azáltalánosanelterjedtvélekedéstõleltérõenjelenlegsemtiltjasemmilyenjogszabályazaktívvíznívósülylyesztés melletti bányászatot. Ennek inkább gazdasági korlátai vannak (alétesítmények költsége, anagy volumenû vízkiemelés energiaigénye, amagas vízkészlethasználatidíj). Újfajtaalkalmazkodástkíván,hogyafelszíniésafelszín alatti vízbázisok belsõ és külsõ védõövezetében tilosabányászat.másrésztafelszínalattivízbázisok hidrogeológiai Avédõövezetében tilosúj bányát nyitni, a meglevõnél akörnyezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétõl függõen megengedhetõ. Avízbázisok,atávlativízbázisok,valamintazivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(VII.18.)Korm.rendelet8. (7)értelmében avédõidom,védõterületkijelöléséigazelõzetesenlehatárolt védõidomokra, védõterületekre vonatkozóan afelügyelõségnekerendelet aibanfoglaltakatkellfigyelembe vennie. Az elõzetesen lehatárolt védõidomokat, védõterületeketavízikönyvbenkellnyilvántartani. Vagyisa tervezett védõterületeket, védõövezeteket már ahatóságimegállapításésaz ingatlan-nyilvántartásbatörténõ bejegyzés elõtt úgy kell tekinteni, mintha mindezen eljárásokat lefolytatták volna.ezzelkapcsolatban Nyirád térségében,ajelenlegi,de egykor abauxitbányászatáltal üzemeltetett ivóvízbázis területén szereztünk hasznostapasztalatokat. Bányászfejjel persze nehezen érthetõ, hogy egy, az elmúlt50-60évenkeresztülmélybányákkalteleszabdalt bányaterületen, az ott folytatott bányászat melléktermékeként létrehozott vízbázis környezetében vajon miért ne lehetne ama lényegesen magasabb technikai színvonalánkülfejtésesbányátnyitni. Ingatlantulajdonosok kontra bányászat A külfejtésre tervezett elõfordulások esetén az igénybevennikívánt magántulajdonú földterületek korábbannemlétezõproblémákathoztakfelszínre.atermõföldek mezõgazdasági használata és az ásványi nyersanyagramintállamitulajdonrairányulóbányászati jog bár alkotmányosan azonos értékû, aföldtörvény és áttételesen abányászattal kapcsolatos jogszabályok szemlélete egyre inkább aföldtulajdonos jogát helyezi elõtérbe. Jól megfigyelhetõ ez aföldtani kutatás egyes fázisainak és atermõföld és az erdõ bányászati célú igénybevételieljárásánakegyrenehezebbéválásában. Bányavállalkozók számára kedvezõtlen, de talán érthetõ,hogyasokesetbenparlagonhagyottföldekeladási ára jelentõsen megnõ egy tervezett bányászati hasznosításterveinekmegismerésekor. Abányászati célú területkivonás korlátai Abányászatiengedélyeztetéssel foglalkozószakemberekkörébenismert,hogyabányászatotmegelõzõena földterületetamezõgazdasági, erdõgazdasági mûvelésbõl ki kell vonatni. Külfejtés esetén minden bányászati tevékenységgel érintettterületet,mélymûveléseseténa telephelyet (aknaudvart), meddõhányókat, egyéb külszíni segédlétesítmények helyét. Erdõterület kivonása több esetben nem is lehetséges. Az osztatlan, közös földtulajdonú területek igénybevételének megszerzése pedig igazi jogi rémálom a földtulajdonosok felkutatásaéseltérõhozzáállásamiatt. Alakosság, ill. az önkormányzatok szerepe Az engedélyeztetési eljárások talán legkritikusabb pontja az önkormányzati hozzájárulások megszerzése. Míg atöbbi közremûködõ szakhatóság általában szakmai szempontok alapján mérlegel, lehetõvé téve abányavállalkozóvaltörténõténylegesszakmaiegyeztetést, véleménycserét,addigazönkormányzatokatmásszempontok vezérlik, abányanyitáshoz való hozzáállásuk több esetben amár korábbról meglévõ önkormányza- 16 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

19 tonbelüliellentétek mentén válik helyi politikai kérdéssé. Általánosságbanmegállapítható,hogyújbányatelek fektetéséreottvannagyobbesélyünk,aholabányászatnak akár bauxit-, akár más bányászatnak hagyománya, múltja van. Ott mind alakosság, mind atelepülés vezetõi belátják az ipari tevékenység szükségességét, a bányászati foglalkoztatás elõnyeit. Sokat segít, hogy nem hallomásból, hanem saját tapasztalatuk alapján tudják megítélni abányászat közösségükre, környezetükregyakoroltvárható,sokszorkedvezõhatását. Az eddigi egyetlen sikertelen bányanyitási eljárásunkban Szár település (Fejér megye) területén amai napigsemsikerültazelõírtengedélyeketbeszereznünk. A helyi jelentõségû természetvédelmi terület létesítésével helyirendeletben rögzítették: újbányateleklétesítése a természetvédelmi területen és határától számított 1km-esvonzáskörzetbencsakatermészetvédelmihatóság hozzájárulása esetén lehetséges. Ahelyi természetvédelmihatóság,ajegyzõpedigehheznemadotthozzájárulást. Azutóbbiévekbennehézségekmerültekfelakitermelt ásványi nyersanyag célállomásra szállításával kapcsolatosanis.bárakitermeltbauxitotabányákközelében lévõvasútirakodóktól vasútonszállítjuk atimföldgyár kapujáig,denincsmindenüttvasút,ill.arakodóigiselkelljutni.márakörnyezetvédelmihatástanulmányok készítésekor jelentkezik, hogy az utóbbi években robbanásszerûenmegnövekedettközútijármûforgalom következtében a belterületekre (védendõ létesítményekre) vonatkozó terhelési értékek már abányászati célú szállítás megkezdése elõtt a8/2002. KöM-EüM rendeletben elõírt határérték felettiek. Emellett közismertközutainkrosszállapota,ígynemlehetcsodálkozniazon,hogyazérintettszakhatóságok,defõlegahelyi önkormányzatok ésaközútkezelõknem, vagycsakkomoly korlátozásokkal engedik atelepülésükön keresztültörténõátszállítást.azországtöbbtelepülésénahelyi lakosság az utak romló állapota és ateherforgalom növekedésemiatthamarosantûrõképességénekhatárához ér, ami az engedélyköteles hazai bányászatot kritikushelyzetbehozhatja. Régészeti lelõhellyel való érintettség Azutóbbiévekjogszabályiváltozásaikövetkeztében akulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáit isbevonták az engedélyezési eljárásba, új bánya esetén örökségvédelmi hatástanulmányt kell benyújtani. Az ismertrégészetilelõhelyekrevédõpillértkellkijelölni,a bányamûveleteksoránfeltártleletekrõlpedigértesíteni kell ahivatalt. Amennyiben amegkeresésre ahivatal régészetifeltárástírelõ,úgyaberuházónakaterületileg illetékes megyei múzeummal kell akapcsolatot felvennie. Kedvezõbb esetben abányavállalkozó költségére elvégzikaterületrégészetifeltárását,ezutánfolytatható bányászati tevékenység. Bizonyos esetekbenakulturálisörökségvédelmihivatalnemengedialelõhelybolygatását,feltárását,megakadályozvaezáltalazásványvagyonhozvalóhozzáférést. Alakotttelepülésekközelébenatermelésbõlkivont területeken (telephely, elkerülõút, külfejtéssel érintett terület) abauxitbányászat során is kerültek már elõ leletek,pl.bronzkoritelepülésbakonyoszlopon. Humán erõforrások Aszénbányászat közötti hazai visszafejlesztésetöbbmódonisérintetteabauxitbányászatszakember-ellátottságát. Pozitív hatásként jelentkezett, hogy a mûködõ bányáink (Halimba, Bakonyoszlop- Dudar)közelébenmegszüntetettajkai,balinkai,dudari területekrõljelentõsszámú,magasszakképzettséggelés gyakorlattalrendelkezõmunkaerõszabadultfel.atöbb száz érdeklõdõnekazonbancsaktöredékéttudtaalkalmazni abauxitbányászat, igaz, ez is jelentõs létszámot képvisel. Jelenleg pl. ahalimbai Bányaüzem fizikai és szellemiállományánakismintegy30%-aszénbányászati múltra tekint vissza. Akorkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetõségével társaságiszinten,évenkéntazóta is20-30fõszakképzettvájár,illetvecsillésél. Aszakember-ellátottságunkatnegatívanérinti,hogy abányászatbanfoglalkoztatottszakemberekközépszintû és szakmunkás képzése Magyarországon gyakorlatilag megszûnt. Jelenleg már csak nehezen találunk bányabeli gyakorlattal rendelkezõ villamos és bányász felügyeleti feladatokkal megbízható személyeket. Akorábban szénbányászatban dolgozó, de idõvel más ipari területenelhelyezkedettszakemberekvisszacsábításais egyre nehezebb. Ezért amikor azt vizsgáljuk, hogy egy adott mélymûveléses lelõhely feltárható-e, amegvalósíthatósági vizsgálatnak egyre komolyabban kell foglalkozniahumán erõforrás kérdéseivel. Talán mi is ilyenkor döbbenünk rá, hogy amegkutatott ásványvagyon mellett ahazai bauxitbányászat másik legnagyobb erõforrásaamégmeglévõszakmaikultúra. Stratégiánk elkészítésekor tehát az egyik legfontosabb feladat amegmaradtmintegy400 fõsemberierõforrással való optimális gazdálkodás. Abányaterületek késõbbibemutatásánálezértmindenesetbenkitérünka területszakember-ellátottságihelyzetére,lehetõségeire. Afentfelsoroltakjóltükrözik,milyensok,nemigazán mûszaki szempont befolyásolja atermelési kapacitásfenntarthatóságát. Az olvasóban talán hiányérzetként jelentkezhet az egyéb olyan jogszabályi változások meg nem említése, mintpl.akörnyezetvédelem,munkavédelemszigorodó elõírásai. Ezek tényleg jelentõs hatással vannak bányászati tevékenységünkre, azonban az ipari vállalkozások majd mindegyikét érintik, így nem bányászati sajátosság. Tudomásul kell vennünkazt, hogy amindnyájunkban erõsödõkörnyezeti és ergonómiai tudatosságnak meg kellfelelni.eztmagasabbszakmaiképzettséggel,újmûszakimegoldásokkaltudjukelérni,méghaezakorábbinálnagyobbanyagiráfordításokatisigényel. Aszámításba vett területek Akövetkezõkben röviden bemutatjuk azokat abauxit-elõfordulásainkat, amelyekre középtávú bányásza- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 17

20 tunksoránszámítunk, éskitermelésükajelenlegiismereteink szerint nincs ellentmondásban afent felsorolt kritériumokkal. Halimbai medence Ajelenleg mûvelthazaielõfordulásainkközül ahalimbai alegjelentõsebb, ez volt egykor Közép-Európa legnagyobb összefüggõ bauxittelepe, az elsõ kibúvásait már 1908-ban megtalálták. A es években épített Halimba II/DNy bánya már anegyedik és egyben utolsó mélymûvelés abauxittelepen. Ércvagyona várhatóan 2010-ig tudja az ajkai timföldgyárat ellátni 300kt/éveskapacitásmellett,260fõfoglalkoztatásával. Az elõfordulás eredetileg mintegy 25 Mt ipari vagyonnal rendelkezett. Iparszerû mûvelését az 50-es években kezdtékmeg.atelep ércvagyonánakkitermelésérekorábbantelepítettbányák(cseres, Halimba-II., Halimba-III.) passzív vízvédelem mellett üzemeltek, a jelenleg bányánál (Halimba-II/DNy) vegyes vízmentesítést alkalmazunk. A2003-ban bezárt Halimba-III. bányalégaknáját átalakítottuk vízaknává, melybõl átlagosan7m 3 /pvizetemelünkki.ezzelahalimbaimedencekarsztvízszintjétatérségrejellemzõ+145-összinthelyett a+45-ös szinten tartjuk, melynek hatására az új bányában eddig maximum 2,0 m 3 /pvízemelésre kényszerültünk. Mindez atermelõ munkahelyek munkakörülményeinekjavulását, és ezzel összhangban ateljesítmények növekedését hozta magával, aminek jelentõs gazdasági elõnyei vannak. A vízaknából kiemelt víz nagy része az ajkai timföldgyár ipari vízellátását biztosítja. Bakonyoszlop, Dudar térsége Az elõfordulástaz 1960-asévekótaismerjük.A90- es évek végén több külfejtés, majd ban egy kisebb mélybánya üzemelt a területen. Jelenleg egy mintegy 900 kt-ás összvagyonú lencsecsoport mélymûveléses beruházását végezzük. A140 kt-ás maximális kapacitásra tervezett bánya jelenleg 120 fõt foglalkoztat. Alétszám kismértékû emelésével az ajkai timföldgyárbiztosellátójaleszatovábbiakban. Aterületenmégmintegy2,5Mtösszvagyonú,jóminõségû érccel rendelkezõ telepcsoport meglétérõl van információnk.atelepekközül eltérõenajelenlegmûveltektõl több is kevéssel anyugalmi karsztvízszint alatt helyezkedik el. Akorábban elvégzett hidrogeológiaivizsgálatokszerintazonbanpasszívvízvédelemmellett ezek atelepek is gazdaságosan kitermelhetõk.dudar község környezetében, afent említett telepcsoport D-ifolytatásában, kiemelttektonikaihelyzetbentovábbi, kisméretû és alacsony megkutatottságú bauxittelepektalálhatók.ezeknekamagasankarsztvízszintfelett települõ bauxitlencséknek további kutatása szükséges. MivelaterületNatura2000-esvédelemalattáll,további kutatásuk és esetleges termelésbe vonásuk jelenleg nemtisztázott.ezenavidékenabányászattöbbévtizedes múltra tekint vissza (dudari szénbányászat), ezért várhatóanahelyilakosságnemutasítelegybányabõvítést, bányanyitást. Ugyanakkor ajelenleg még meglévõ Bakonyjákó, Németbánya térsége Gerecse és Vértes hegység szakmaiháttéralapotadhatközéptávútermelésiterveinkhez. Aterületbauxitlencséiaz1950-esévekbenváltakismertté.KiválóércminõségmiattaBakonybanfolytatott bauxitbányászategyikalappillérevolt.aterületen2004- ig csak külfejtéses termelés történt. Az egyre nagyobb mélység feléhaladókitermelés növekvõfajlagosletakarítás, illetve az egyre magasabb rézsûk állékonysági problémái már korábban is felvetette atechnológiaváltásszükségességét.aterületenlévõmégmintegy0,8 Mt-ás kiváló minõségû bauxitvagyon kitermelése már mélymûvelésseltervezhetõ. Azelõforduláskülönlegessége,ésegybennehézsége is, hogy a30-50 kt-ás telepek meredek fekü falak közé szorított töbörsorokban helyezkednek el, egymástól akártöbbszázméterre,amimindafeltárás,mindatermelés során új megoldásokat kíván. Amély töbrökben elhelyezkedõ,gyakran20-30mvastagságúbauxitmélymûveléseskitermeléséremégnincsgyakorlatitapasztalatunk. Bizonytalanságot okoz, hogy akis felületi megnyitásokmiattnemtudjukegyértelmûenprognosztizálniaközvetlenfedõ(márga,agyagmárga,homokosmárga, agyagos homok) viselkedését. Ez amásodik és harmadikszeletmûvelésekorokozhatnehézségeket. Ameglevõbányatelkenbelültervezetttermelésikapacitás 90 kt/év, mintegy 120 fõ foglalkoztatásával, jelenleg az elsõ lencsecsoport technológia-váltás miatti környezetvédelmiengedélyezésieljárásafolyik. Atérségben abányászatot nem kifogásolják, abányamegnyitásaahalimba-térségikitermeléscsökkenésével felszabaduló fizikai és mûszaki szakemberek átcsoportosításávalvalósíthatómeg. Ezeketabauxit-elõfordulásokatmáraII.világháborúelõttisismerték,sõtÓbarok-Vázsonypusztatérségében külszíni bányais mûködött. Aháború után megindult intenzív kutatás jelentõs vagyonú bauxittelepeket tártfelóbarok Szár Nagyegyházatérségében. Társaságunkaz1990-esévekbentöbbkülfejtéstnyitottaterületen.JelenlegazÓbarokI-III.telepfeltárása folyik. Óbarok térségében további külfejtések, illetve mélyebbszintenelhelyezkedõ,sekélymélymûvelésrealkalmas telepek feltárását vizsgáljuk. Összvagyonuk mintegy 0,6 Mt. Atérségben folyó továbbibányászatot azönkormányzatokhozzáállásaalapjaibanbefolyásolja, elégcsakaszomszédosszáriönkormányzatterületénlévõ, további mintegy 1,0 Mt-ás, megkutatott bauxit elõfordulásmáremlítettsorsárautalni. Vizsgáljuk továbbá atatabányai Szénbányák által korábban mûvelt Nagyegyháza Csordakút-i széntelepek közelében elõforduló, bányászattal még nem érintettbauxittelepekkérdéskörétis.afolyamatosanemelkedõkarsztvízszintközelébenelhelyezkedõmintegy1,2 Mt bauxitvagyon feltárásának szükségességét ahazai bauxitigényhosszabbtávúalakulásafogjaeldönteni. 18 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám

80 éves amagyar bauxitbányászat

80 éves amagyar bauxitbányászat 80 éves amagyar bauxitbányászat DR. FAZEKAS JÁNOS okl. bányagépész mérnök, okl. gazdasági mérnök (Tapolca) Atíz évvel ezelõtti Bányásznapon, 1996-ban, amikor amagyar bauxitbányászat 70 éves mûködését ünnepeltük,

Részletesebben

A BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON

A BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 62. kötet, (2002) p. 57-66 A BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON Dr. Fazekas János oki.bányagépész mérnök, okl.mérnök-közgazdász, vezérigazgató Bakonyi

Részletesebben

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso.

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso. Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ Í»² Ù * ¹ ó² Þ «Ì? µ± - Þ?²? ² îððé îððéñêò?³ ïìðò 7ªº± ³ ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø

Részletesebben

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei

Részletesebben

A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában

A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában DR. RUDNYÁNSZKY PÁL 50 évvel ezelőtt 1 alakult meg a Bányászati Építő Vállalat (BÉV), amely nemcsak a széntermelés ipari és szociális hátterének megteremtéséhez

Részletesebben

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ

Részletesebben

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium MBFH/-1/2013. MBFH/-2/2013. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Asszony/Úr! A bányászatról szóló 1993.

Részletesebben

ÉRCEK ércnek ércásványok

ÉRCEK ércnek ércásványok ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

The success of the Hungarian bauxite mining in technology and mine-safety Kovacsics Árpád MAL Zrt.

The success of the Hungarian bauxite mining in technology and mine-safety Kovacsics Árpád MAL Zrt. The success of the Hungarian bauxite mining in technology and mine-safety Budapest 09.03.2011. Our area of activity in Hungary 50 km 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Bauxite production in Hungary 2001 1926

Részletesebben

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium MBFH/412-1/2012. MBFH/412-2/2012. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr/Asszony! A bányászatról

Részletesebben

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és

Részletesebben

Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége

Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége Dr. Orosz Bálint okl. építészmérnök, okl. mûemlékvédelmi szakmérnök (1953 2014) Sorozatunkban most olyasvalakit mutatunk be Dr.

Részletesebben

bányajáradék bevallásról, befizetésről

bányajáradék bevallásról, befizetésről Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2013. év Budapest, 2014. április 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról

KÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: A CALAMITES Kft. Máza-dél, Váralja-dél mélyművelésű bányaüzem összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

Rudabánya újrafelfedezése

Rudabánya újrafelfedezése Rudabánya újrafelfedezése Van új a nap alatt Földessy János geológus, egy. tanár Németh Norbert geológus mérnök, egy. tanársegéd Gerges Anita geológus mérnök Kupi László geológus Tóth Szabolcs geológus

Részletesebben

SANDVIK. 1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760; -m l: j.m z @. m A VIK B ZÉ K

SANDVIK. 1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760; -m l: j.m z @. m A VIK B ZÉ K Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ íð 7ª» Ó? µ¹ Þ?² $»³ ß»²» ¹ ± µ? - Õ* *² $µ ¹ 7³?² ó 7 ² ±µ»ª7» µ $²»» ¹? ²µ

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

előfordulásai" címmel előadást tartott.

előfordulásai címmel előadást tartott. nyert, hogy a fátlan utakon közel "azonosan sok és súlyos volt a baleset, mint a fákkal szegélyezetteken: a legtöbb útvonal ma már korszerűtlen, keskeny, útteste sem megfelelő és azzal sem lesz jobb, ha

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ó ü ö ö ü ü ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó

Részletesebben

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó Ö ü ü Ö ü ó ü ü í ó í ó í ü í ú ü ó ű ü ó ü ü ó ü ü Á í ó í ü í ú í Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó ó ü ú ó í ü í ó ú ó ó í ü ü ű í ó ó ó ű ó í ó Ö ú Ö ü ó ü ó í Ö ú

Részletesebben

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő ö ö í ú ö ö Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö ó í ö ö ö ő ö ó ó ö ö ö í ú ö ó ó ö ó í Ű ö ő ó ö ő ö í ő ö ö ö ö ö ö ö ű í í ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í

Részletesebben

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú Á ö Ó ú ö ű í Ö Ő ö ű í Ó í ö Ó ü Ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó ó í Ó ö Ó ü Ó ö ó í í í í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú ú ó ö Ó ú ö ó ú

Részletesebben

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö

Részletesebben

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó ö Ű Á ü ö ö ú Á ü ö ű ű ö ö ö ö ú ő Ó Á ö ü ö ö ő ő ú ü ő ö Ú Ó ő Ö Á Ö Ö Ö Ö ü Ö Ö Ó Ö Ö Í Ö Ö Í Ó Á Á Ö Ö Á Ö ü ő ö Ú Ó Á Ó Ó Ő Ö Ö Ö Ó Ó Ö Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á Á Á Í Á Ö ő ü ő ö ü ú ö ü ö ú ü ü ú ú

Részletesebben

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú Ö ü Ő Ö Ü Ö ü Ó ü ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú ü ú Ö Ö Ö Ő Ó ü ü Í ü ü ü ü Ö Ö ü ű Ö Ó Ö Ő ü ü Ö ü ú Ö ü ú ü ú ü Í Ü ű ű ü ű Í ú Ö Ö ü Ö ü ú ü ü Ü Á

Részletesebben

ő ő Ó

ő ő Ó ú ő ű ű ő ű ú ő ő ű ű ű ű ú ő ő Ó ú ú ú Ó ő ő ő ú ő ú ú ú ú ú ő ő ő ú ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ő ú ú ő ő ő ú Ö ő ú ű ő ű ő ű ő ú ő ő ű Á ő ő ő ő Á Ö Á Ö Ö Ü Ö Ö Ü Ö Ö Í Ö Ö ő Ö Ö Á Ö ő Ó Ó Á Á Ö Ö Á Ő Á Á

Részletesebben

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű ű ű Ú Í ű ű Í Í Í Í Í Á Í ű Í Í Ó Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű Í Í ÍÍ Í Á ű Á Ó ű Ó Ü Ó Ó Ú Á Á Á Á Á Ó ű ű Ó Á ű ű Ö Ö Í Á Í Ú Ü Í Í Í Ú Á Á Ö Í Í Í Í ű Í Í ű Í Ö ű Í

Részletesebben

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ő ü ű Ö Ó ő ü Ö ü Ö ü Ó ü ú ú ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő ú Ö Ó Á ű Á ü Ö ú Ö ű ő ű Á ú Ó Í ű ű ő Ó ű ő ű ű ű ű ú ú ú ü Ö Ö ő ú ú ú ú ő ü ü Ó ő ú ú ú ü ú Ö Ö Ú ű ű ú Ö ű Ö ű ü ű ú ő ő ű ú

Részletesebben

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő Ö Í ú ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő ő ű Í Á ü ő ü ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ő ő ú ő Ü ú ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ő ü ű ü ő ő ü ú ú ő ő ü ő Í Ö ő ő ő Í ő ő ü ő ő ű Ü Á Á Á Á Á Á ű ő ő ő ü Í Ó ú Ó Á Á Á

Részletesebben

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ü Ö ü ü ó ó ó í ü ü ó ó ó ü ó ó ü ü Ö ü ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ú ú ü ü Í ú ó í í ú ü Á Í ü Ö ü ü ó Ö ó ó Í ű í ü í ó í í í Ö ó í í í Ö ü ü í í Ö

Részletesebben

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ü ü ü Í ö Í ö ű ö ú ö ö ü ö ü ö ű Í ü ö ö ö ü ö ü ú ü ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü ö ű ö ú ö ö ú ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö Ö ü ü ö ü ú ö ö ú Ó ö ü Ó ü ü ü ö Ö ü ö ö ú ű

Részletesebben

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ú í ü í Á í Ó Ü í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ö ö ö ö í í í í í ü í í í ö ú í ö í ü ú í í í í í ö ö í í í í í ű ü ű ö Á ű í ü ű ű ű í ű ö ú ö ú ú ü ö ö ű ü ö ú ö ű í í ű í ü ü ö ü

Részletesebben

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ő Ó Ö Ó Ő Ü Í Ó Ö Ü Ő Á Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Á Ö Á Ó Ó Ü Í Ó Í Ü Ü Ó Ó Í Á Ö Á Ü Ö Í Ü Í Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ü Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ö Ö Ü Ó Ü Ü Ö Ó Ó Ü Ü Ó Ó Ó Í Ó Ü Ú Ö Ó Ó Ó Ü

Részletesebben

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ü í ö ű ö ö í í í í ö ü Ö í ö ö í í ö í ö ö ú ö ö ü Ö ö ö ú ü ü ö ö ú ű ö ü ü ü ö ö ö ü Ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ö ö í ö ö ö ö ö

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Nyirád és Szőc Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek. együttes, nyilvános üléséről november 24.

JEGYZŐKÖNYV. Nyirád és Szőc Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek. együttes, nyilvános üléséről november 24. Ügyszám: 24-161/2016. JEGYZŐKÖNYV Nyirád és Szőc Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek együttes, nyilvános üléséről 2016. november 24. Nyirád 2016 1 Jegyzőkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád

Részletesebben

A MAGYAR HAJÓZÁS TÖRTÉNETE

A MAGYAR HAJÓZÁS TÖRTÉNETE Dezsényi Miklós Hernády Ferenc A Magyar Hajózás Története Lektorálta: Bornemissza Félix tengerészkapitány Vígh Sándor okl. gépészmérnök Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1967 126-136. oldalak (Részlet) (Szárnyashajó

Részletesebben

A GÁNTI ÉS EGYÉB VÉRTESI BAUXITKUTATÁSOK RÖVID, IDÕRENDI ÁTTEKINTÉSE

A GÁNTI ÉS EGYÉB VÉRTESI BAUXITKUTATÁSOK RÖVID, IDÕRENDI ÁTTEKINTÉSE A GÁNTI ÉS EGYÉB VÉRTESI BAUXITKUTATÁSOK RÖVID, IDÕRENDI ÁTTEKINTÉSE Szabó Elemér GÁNT KUTATÁSTÖRTÉNETE A bányanyitás szükségessége Gánt esetében már a kutatások elején, az elõfordulás teljes megkutatása

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén)

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÖRNYEZETTERV KFT. 1149 Budapest, Várna utca 12-14. Telefon/fax: 06-1-340-2382

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK IX. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT-VÁGÁSA 2015. I XII. hónap Vágóhidak élőállat-vágása Vágóhidak élőállat-vágása IX. évfolyam 1. szám 2016 Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,

Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2007. év Budapest, 2008. április A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

2008. március 13. "Partnerség a versenyben"

2008. március 13. Partnerség a versenyben 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter Bemutatkozás 2008.március 13. Partnerség a versenyben Mire támaszkodunk? I. Alakulás ideje: 2007. október 5. Következtetés: A klaszter hivatalosan

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat.

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat. Mecsek Sopianicum Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat Soós

Részletesebben

Hatósági szerződés Ft év

Hatósági szerződés Ft év Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Hatósági szerződés 2.211.375 Ft 2013.11.28 3 év Aradi Ágnes Hatósági szerződés 2.099.901

Részletesebben

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I VI. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének. nyilvános, rendkívüli üléséről június 12.

JEGYZŐKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének. nyilvános, rendkívüli üléséről június 12. Ügyszám: NY/59-78/2019. JEGYZŐKÖNYV nyilvános, rendkívüli üléséről 2019. június 12. Nyirád 2019 1 Jegyzőkönyv Készült: nyilvános, rendkívüli üléséről Az ülés helye: Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, 1939-1986 (Fond)

XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, 1939-1986 (Fond) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) XXIX Vállalatok, 1512.01.01-2012 (Fondfőcsoport/Szekció) XXIX-F-3 Csepel

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Az OERG Hidro Kft. bemutatása

Az OERG Hidro Kft. bemutatása Az OERG Hidro Kft. bemutatása Történeti áttekintés A Gömör vármegyei vasművelő üzemek 1848. május 15-én megalakították a Gömöri Vasművelő Egyesületet. Az Egyesület a Várkonyi barnaszénre, a Sajó vizére

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei

Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei ALBERT Károly PhD hallgató Miskolci Egyetem, Bánya és Geotechnikai Intézet, 3515, Miskolc - Egyetemváros, Egyetem út

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A vasúti fékek oktatása és a fékoktató kocsi. Vasúti Féktechnika c. konferencia Budapest, december 05.

A vasúti fékek oktatása és a fékoktató kocsi. Vasúti Féktechnika c. konferencia Budapest, december 05. A vasúti fékek oktatása és a fékoktató kocsi Vasúti Féktechnika c. konferencia Budapest, 2018. december 05. Téma: A vasúti fékek oktatása és a fékoktató kocsi I. Hogyan kerültem kapcsolatba a fékoktató

Részletesebben