Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata

Átírás

1 Nyílt tervpályázati dokumentáció Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata Kiíró: Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2006.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK old A tervpályázat kiírójának megnevezése A tervpályázat tárgya, célja A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények A tervpályázatról történő kizárás okai A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata A tervpályázati dokumentáció beszerzésének módja A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése A pályaművek benyújtása A Bíráló Bizottság összetétele A Bíráló Bizottság munkája, döntése A pályamunkák díjazása A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése A továbbtervezésre vonatkozó feltételek RÉSZLETES PROGRAM 2.1. Tervezési feladat A helyszín adottságai A város története A tervezési terület ismertetése Tervezési program Építészet Parkolás Uszoda Telepítés Funkcionális- és helyiség igény Sportcsarnok Telepítés Funkcionális- és helyiségigény A tervezés során betartandó jogszabályok, előírások A pályaművek benyújtandó munkarészei, formai követelmények Bírálati szempontok MELLÉKLETEK 11. 2

3 PILISVÖRÖSVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYÍLT TERVEZÉSI VERSENYPÁLYÁZATOT HIRDET AZ ÚJONNAN KIALAKÍTANDÓ SZABADIDŐPARKBA TERVEZETT USZODA ÉS SPORTCSARNOK ÉPÜLETEIRE A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2085 Pilisvörösvár Bajcsy-Zsilinszky tér 1. tel.: (26) fax.: (26) polgarmester@pilisvorosvar.hu A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatala 2085 Pilisvörösvár Bajcsy Zs. tér 1. Ügyintézők: Dr. Krupp Zsuzsanna tel.: (26) /127 fax: (26) szervezes@pilisvorosvar.hu Csohány Klára tel.: (1) fax: (1) csohany.klara@pestmegye.hu A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata a tervezés alatt álló szabadidő park területén. A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresi a kiíró, Pilisvörösvár Város Önkormányzata a legjobb tervmegoldást és ez alapján a feladat tervezésére legalkalmasabb tervezőt, akivel tervezési szerződést kíván kötni az épületek építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE ÉS FORMÁJA: a) A tervpályázat jellege: NYÍLT. b) A tervpályázati eljárás formája: ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS. c) A tervpályázat: TITKOS. d) A tervpályázat lebonyolítása a: Közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény, 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. e) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Nyílt tervpályázati eljárási dokumentáció mintájának felhasználásával készült A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI A tervpályázat résztvevője pályázó az a természetes személy lehet: a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, 3

4 b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadja, c) akivel szemben a 137/2004 Korm. rendelet 13. (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn, d) aki ha magyarországi letelepedésű a pályázó a pályázat tervezési feladatának elvégzésére a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor vezető tervezői (É1) névjegyzéki besorolással rendelkezik, e) aki ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, valamint, ha a pályázó a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik, A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. (3) szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek A tervpályázat résztvevője a pályázó az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, a) amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta, b) amely a pályázat szerzőit a pályázathoz csatolt lezárt borítékban név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(-k) a tervezési feladat ellátására jogosultak, c) amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a szerzőkkel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéses megállapodással, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, d) amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. (4), illetve a megnevezett szerzőre a Korm. rendelet 13. (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS A Bíráló Bizottság a) a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát, d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, e) kizárja az pontokban meghatározott részvételi feltételek -et nem teljesítő pályázókat Amennyiben a kizárás okai a) a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bíráló Bizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, b) amennyiben a Bíráló Bizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a részvételi feltételek teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA a) Tervpályázat meghirdetése, a kiírás árusításának kezdete: január 5. b) Helyszíni szemle időpontja: január 13. c) A tervpályázattal kapcsolatos kérdések postára adásának határideje: január 17. d) A kérdések megválaszolásának határideje: január 27. e) A pályaművek postára adásának határideje: március 6. f) A pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: március 31. g) A tervpályázat nyilvános bemutatása: április 3-tól h) A díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: május 2-től 4

5 1.7. A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA A tervpályázati dokumentációt bruttó ,- Ft-ért Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatalában dr. Krupp Zsuzsannánál (Pilisvörösvár, Bajcsy Zsilinszky tér 1. I. em. 6. sz. szoba) lehet kiváltani január 5-től március 6-ig a pénztár nyitvatartási idejében (hétfő: 13 h -15 h, kedd: 8 h - 12 h, szerda: 8 h - 17 h, csütörtök: 8 h -12 h ) A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE Helyszíni szemle A kiíró január 13-án 11 órakor helyszíni szemlét tart. Találkozás a Polgármesteri Hivatal földszinti tanácstermében, ahol a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást ad, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik. Kérdések A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban kérdésekkel január 17-én ig postára adott levélben, vagy en fordulhatnak a kiíróhoz. Postacím: Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatal, dr. Krupp Zsuzsanna mb. jegyző, 2085 Pilisvörösvár, Bajcsy Zsilinszky tér 1; szervezes@pilisvorosvar.hu, vagy csohany.klara@pestmegye.hu. Válaszok A határidőben feladott kérdéseket a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság január 27-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat. A dokumentáció véglegesítése A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (4. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: március 6. A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE elnök: Grószné Krupp Erzsébet Pilisvörösvár polgármestere társelnök: Fegyverneky Sándor Az OLÉH építési elnökhelyettese szakmai titkár: Csohány Klára Pilisvörösvár főépítésze tag: Jaksics László Magyar Építész Kamara tag: Skardelli György Magyar Építőművészek Szövetsége jogi szakértő: dr. Krupp Zsuzsanna Pilisvörösvár mb. jegyzője szakértő: dr. Gyene István uszoda szakértő szakértő: Bruckner Katalin A Sport és Rekreációs Bizottság elnöke szakértő: Halmschláger Antal a Városfejlesztési Bizottság elnöke szakértő: Müller János a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke szakértő: Molnár Sándor helyi képviselő szakértő: Pándi Gábor helyi képviselő szakértő: Várhegyi Ferenc sportriporter, külső bizottsági tag A Bíráló Bizottság póttagja: Károlyi István Magyar Építész Kamara A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok [Kbt (1) (3), valamint a 173/2003. Korm. rendelet 10. (1) (5)] előírásait betartva határozta meg. 5

6 1.11. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok (lásd 1.3.), valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bíráló Bizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA A pályaművek díjazására és megvételére bruttó ,- Ft áll rendelkezésre. A díj legnagyobb összege: ,- Ft. A megvétel legkisebb összege: ,- Ft. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 25 % ÁFÁ-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró március 31-én órakor a Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal földszinti tanácstermében a pályázat eredményét kihirdeti, a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (vagy azok meghatalmazottjainak) legkésőbb a számla benyújtását követő 8 banki napon belül kifizeti. A kiíró az eredményhirdetés idejének és helyének esetleges megváltozásáról levélben értesít mindenkit, aki kivette a pályázatot. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró, - a Magyar Építész Kamarával történt megállapodás alapján a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan később meghatározott helyen és időpontban bemutatja. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázatok szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja, ez esetben az eredményhirdetést követően átvehetők a pályázatok. A bemutatott, díjazásban, megvételben nem részesült pályaművek a nyilvános bemutatást követően vehetők át a kiíró címén. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisíti. A Magyar Építész Kamara a kiíróval kötött megállapodás alapján a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja. 6

7 1.14. A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK A kiíró kötelezettséget vállal, hogy a továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést a Bíráló Bizottság által I. díjas pályamű szerzőjével köti a Kbt. vonatkozó jogszabálya [125. (5), 225. (1)b)] alapján, amennyiben a pályázó a Kbt.-ben meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelel. Ha a Bíráló Bizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a kiíró a Bíráló Bizottság ajánlása figyelembe vételével dönt a továbbtervezési megbízásról. A továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést kiíró a Magyar Építész Kamara Építészeti Díjszámítási Szabályzata alapján kívánja megkötni. A szerződésben kiíró az alábbi tervezési határidők teljesítését várja: a) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása (a zsüri által megjelölt pályázóval a szerződés megkötése céljából): április 3. b) Tervezői szerződés megkötése (előreláthatólag): április 18. c) Építési engedélyezési terv szállítása a szerződéskötéstől számított max. 3 hónap* *Az engedélyezési tervek szállítási határidejére Megbízó korábbi ajánlatot és teljesítést elfogad. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra. Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a tervezési feladatban megfogalmazott két épület továbbtervezését lehetőségeinek figyelembe vételével ütemezze. Ez esetben fenti határidők csak az egyik épület tervezésére vonatkoznak, a másik épület továbbtervezésére később kerülhet sor. A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozatot az 5 sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni TERVEZÉSI FELADAT Pilisvörösvár városa a szabadidő eltöltésének, a sportolás, művelődés, szórakozás lehetőségeinek biztosítására, közösségi terek létrehozására a lakóterületekhez, a városközponthoz közel eső, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területen szabadidő park, Városliget kialakítását határozta el városfejlesztési koncepciójában. Az Önkormányzat első lépésként megkezdte a terület felvásárlását. Folyamatban van a településszerkezeti terv módosítása, és szabályozási terv készítése a területre, mely a tervpályázat lebonyolításának időtartamában kerül várhatóan elfogadásra. Először az uszoda és sportcsarnok épületei épülnek meg a szabályozási terven kijelölt területen. A jelenleg rendelkezésre álló területek elhelyezkedése miatt nincs lehetőség az uszodának és a sportcsarnoknak egy épületben történő megvalósítására, de ez a megoldás a hosszútávú tervek megvalósítását, az uszodának esetleg stranddal való, a sportcsarnoknak a különböző tevékenységeket egy időben megengedő bővítésének egyébként is jobban megfelel. Mindkét épület tervezésénél fontos szempont, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítson alternatív energiákat (szél, víz, nap), valamint hogy a szabályozási tervben biztosított terület felé bővíthetők legyenek az épületek. Az uszodának akár fedett, akár szabadtéri strand bővítése lehetséges legyen. Az uszoda a térség gyermekintézményei számára úszásoktatás testnevelés óra, gyógyúszás, valamint a helyi lakosság igényeinek kielégítésére készül. A sportcsarnok elsősorban a helyi lakosok verseny- és szabadidős-sportolási lehetőségeit hivatott biztosítani, ezen felül tegye lehetővé nemzetközi sportesemények, városi rendezvények, előadások, koncertek, kiállítások, vásárok, összejövetelek megrendezését A HELYSZÍN ADOTTSÁGAI A VÁROS TÖRTÉNETE Vörösvár története akkor kezdődött, amikor a római légiók a mai település északi határán húzódó római úton vonultak a Nyugat meghódítására. A Szabadságliget mai területén római katonai tábor állt, ezt a régészeti kutatások tanúsítják. A mai város helyén több középkori kis falu (Kande, Királyszántó) volt, melyek a török korban elpusztultak. 7

8 1543-ban Lala Musztafa az utak találkozásánál palánkvárat építtetett a Buda és Esztergom közötti út védelmére kőből, téglából, palánkból és vörös agyagból. A vár már messziről vörösen csillogott, ezért a törökök kizil hiszár palankaszaninak, azaz vörös palánkvárnak, röviden Vörösvárnak nevezték. (A helyi szóhagyományok alapján, a település neve nem innen, hanem a közeli Vörös-hegyen épült állítólagos vár nevéből származik.) A törökök által feldúlt, kifosztott vidék átmenetileg lakatlan volt. Vörösvár első földesura, gróf Csáky László, I. Lipót császártól német parasztokat, telepeseket kért a földek művelésére. Még abban az évben, augusztus 11 én megjelentek az első telepesek, négy család Dél Németországból. Erdőket irtottak, mocsarakat csapoltak le és termékennyé tették a földet. A szorgalmas telepesek virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek. A XVIII. sz. közepétől érkeztek a zsidó kereskedők is. A korabeli leírások szerint Vörösvár jelentős vidéki központja volt a zsidó hitéletnek. A kor zsidó-kultúrájának ritka síremlékeit a zsidótemetőben találhatjuk meg. Mária Terézia rendeletére 1749-ben elkészült az úgynevezett posta út ben megindult az utasokat szállító deliszánsz (postakocsi járat) is, ennek egyik megállóhelye 1888-ig Vörösváron volt. A posta-állomás a mai városháza épülete volt. A település kedvező fekvése, az áthaladó utak, és a vasút lehetőséget adott a fejlődésre november 16-án Vörösváron áthaladt az első vonat, az akkor épült Budapest-Esztergom gőzvasút vonalon ban egy belga tőkéscsoport kőszénbányát nyitott a szomszédos Szentiván községben. Hamarosan kiderült, hogy a szénbánya átnyúlik Vörösvár határába ban megkezdték az ikerakna mélyítését a község déli részén. A megélhetés és a község fejlődése szempontjából sokat jelentett a bánya ban a bányától kapott energiának köszönhette Pilisvörösvár és környéke a villamosítást. A Pilisvörösvár nevet 1901-ben kapta a település, amikor rendezett jogú községgé lett után Pilisvörösváron is megtörtént a téeszesítés, a kisipari szövetkezetek létesítése. A vidéki iparosítás állami akciója új ipari objektumok létrehozását jelentette. Ez ugrásszerűen megnövelte a helyi iparban foglalkoztatottak számát. A település gazdasági fejlődése biztosította az oktatás, kultúra, egészségügy kiemelt fejlődését is. A város földrajzi meghatározottsága, a rendszerváltozással járó átmeneti gazdaság hatásai, a tőkeszegénység, az infrastruktúra elmaradottsága mind befolyásolják a város fejlődésének ütemét. A 90-es évek gazdasági változásai átalakították a település gazdasági szerkezetét is. Kiépült a települést és környezetét ellátó kiskereskedelmi üzlethálózat. A XX. század fordulóján jellemző kisüzemi, családi vállalkozások ismét a város fejlődésének mozgatóivá váltak ben a térség központjaként működő település városi címet kapott. A város megőrizve a sváb jellegzetességeket, hagyományokat, ma Magyaroszág legnagyobb lélekszámú német nemzetiségi városa. Négy műemlék található a városban: a Béke u. 1. sz. alatti Török-kút, a Kápolna u sz. alatti Erdei kápolna, a Lőcsey utcában a zsidó temető és a Vásár téren a Mária-kápolna. Természetvédelmi terület a dolomit-kúpok vidéke. Mottó: Pilisvörösvár nemzetiségi város, ahol a település társadalmának viszonylagos zártsága, a helyi hagyományok közösség-összetartó, és településfejlesztő erőt képviselnek, a személyes ismeretség, a kisvárosi életérzés pedig meghatározó jelentőségű. A városról további információk gyűjthetők a és a honlapokról A TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE A tervezési terület a városközponttól északnyugati irányban található. Jelenleg mezőgazdasági művelés alatt, vagy éppen elhagyatva álló, volt zártkerti terület, mely a településszerkezetbe beharapó beépítetlen területnek a lakóterületekkel közvetlenül határos része. A terület délkeleti és délnyugati oldalán sajnos sem várostervezési, sem építészeti szempontból nem túl igényes kertvárosias, családi házas lakóterület kialakulása van folyamatban. Mind anyaghasználatban, mind stílus tekintetében divatkövető, a helyi hagyományokra nem támaszkodó házak állnak és épülnek. Északkeleten a Háziréti patak és az azt kísérő, keskeny gyepes, nádasos, facsoportos ligetekkel tagolt sáv a szabályozási terv szerint helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Ez a természetes állapotú területsáv a mezőgazdasági hasznosítású tájban fontos lokális ökológiai folyosó szerepet tölt be. A terület északnyugati irányban nyitott a pilisi tájra, melyet megőrzendő adottságként kell kezelni. A terep a Kálvária irányából a Háziréti patak medréig enyhén lejt, majd két dombháton keresztül fut fel a hegyek lábáig. 8

9 A városközpont, valamint a tervezett új 10-es útra rávezető Csobánkai út közelsége indokolttá teszi itt a város és a környező községek lakói számára tervezett közösségi létesítmények elhelyezését. A területre szabályozási terv készítése van folyamatban, mely kijelöli a terület feltárását biztosító közlekedési területeket, a különböző területfelhasználási egységeket és azok övezeti előírásait. A városi uszoda a már önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon kerül kialakításra. A létesítmények telepítését a szabályozási tervnek megfelelően kell tervezni, azzal, hogy a végleges állapot kialakításáig a két épület közúti feltárása a tulajdonviszonyok rendezéséig ideiglenes jelleggel északkeleti irányból, a temetőtől az Ősz utcáig vezető, jelenlegi földútról lesz lehetséges TERVEZÉSI PROGRAM ÉPÍTÉSZET A két épület kialakítása tükrözzön összhangot, az épületektől nyugatra a későbbiek során kialakítandó vásártér számára kedvező térfalat biztosítsanak, és lehetőség szerint simuljanak bele a tervezési területtől északnyugatra húzódó hegyvonulat látványába PARKOLÁS A funkciókhoz szükséges parkoló mennyiség a szabályozási terven megjelölt területen biztosítható (I. ütemben a 097/90-96 helyrajzi számú ingatlanokon, melyek már az önkormányzat tulajdonában vannak.) A pályázó a beépítési koncepció egészére vonatkozó, indokolható elképzelés esetén ettől eltérő javaslatot adhat USZODA TELEPÍTÉS Az épület a 097/90-96 helyrajzi számú telkek déli részén legyen elhelyezve olyan módon, hogy az mind a későbbiek során kialakuló keleti irányú, mind az ideiglenesen észak felől történő közúti feltáráshoz, mind a dél felől történő gyalogos megközelítéshez is alkalmas legyen, és tegye lehetővé a későbbiek során a keleti irányba való bővítést is FUNKCIONÁLIS-, ÉS HELYISÉGIGÉNY Az uszoda egyidejűleg 100 fő úszását, 300 fő öltözését biztosítsa. Az uszodaépület tartalmazzon előcsarnokot egy pénztárral; egy db 12,5 x 25 m-es, 150-től 160 cm-ig mélyülő, 28 C fokos nagymedencét; egy db 6 x 12,5 m-es, 120-tól 130 cm-ig mélyülő, C fokos kismedencét, a nagymedencétől hanggátló elválasztással; 200 fős fűtött lelátót [bemutatók kisebb (pl. iskolai) versenyek, szülők, pedagógusok számára]; az uszodatérből nyíló, kültéri kapcsolati lehetőséggel rendelkező, a II. ütemben bővíthető wellness szolgáltatások számára helyiségeket [infraszauna, min. két szauna, masszázs, gőzfürdő, pezsgőfürdő, ]; min. 300 főre zárható szekrényes öltözőt vetközőfülkés kialakítással, valamint 6 db 30 fős csoportos pados-fogasos kialakítású öltözőt. Mindkét típusú öltözőben mozgássérültek számára is legyenek öltözőhelyek és vizes helyiségek kialakítva; az uszodatérből és az előtérből egyaránt megközelíthető büfét; az előcsarnokból nyíló üzlethelyiségeket (fodrászat, kozmetika, szolárium, manikűr, pedikűr, butik, ); az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges helyiségeket. 9

10 SPORTCSARNOK TELEPÍTÉS Az épület a 097/ helyrajzi számú telkek észak-nyugati részén legyen elhelyezve olyan módon, hogy az mind a későbbiek során kialakuló keleti irányú, mind az ideiglenesen észak felől történő közúti feltáráshoz, mind a dél felől történő gyalogos megközelítéshez is alkalmas legyen, és tegyen lehetővé a későbbiek során keleti irányba való bővítést is FUNKCIONÁLIS-, ÉS HELYISÉGIGÉNY A sportcsarnok tartalmazzon előcsarnokot ruhatárral 24 x 46 m-es, 7,00 m tiszta belmagasságú küzdőteret, melyen belül a játéktér 40 x 20 m-es; a küzdőtér 2 részre osztható legyen, kialakítása tartalmazzon szabványos méretű kézilabdapályát, és biztosítsa kosárlabda, röplabdapálya, 1 db versenyteniszpálya, tollaslabda-versenypálya, teremhoki pálya elhelyezését is; 1500 fős kétoldali lelátót, mely a küzdőtéren további mobil ülőhelyekkel bővíthető a teremsportokhoz egy eredményjelzőt; külön helyiségként 2 db m 2 -es, különböző sportolási célokra alkalmas termet; 4 fallabda pályát; rádiós, televíziós közvetítési lehetőségeket, sajtószobát 2 db nagy (50 m 2 -es) öltözőt 30 db szekrénnyel, 6 db 20 fős szekrényes öltözőt külön-külön vizes csoporttal, melyből 2 db mozgássérültek számára is alkalmas kialakítással készüljön; 2 db játékvezetői öltözőt külön bejárattal; 2 db 100 m 2 -es szertárat; orvosi szobát; büfét kívülről és belülről is megközelíthetően 150 fő befogadására alkalmas éttermet 50 adagos konyhával, klubhelyiséggel, táncparkettel, 2 állásos bowlingpályával, kerthelyiséggel, klubhelyiséggel, kívülről és belülről is megközelíthetően az üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges helyiségeket A TERVEZÉS SORÁN BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK évi LXXVII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; évi I. törvény a sportról [63. (1)]; 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről; Pilisvörösvár Szabadidő központ szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata jóváhagyás előtt álló rendelet, melyet lehetőség szerint kérünk betartani; amennyiben ellentmondás lép fel a tervezési programmal, elsősorban a program kismértékű változtatása lenne célszerű. A parkoló elhelyezésére a tervező adhat a szabályozási tervtől eltérő javaslatot A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK Benyújtandó munkarészek: Kertépítészeti és közlekedési javaslatokat tartalmazó helyszínrajz m 1:500 Alaprajzok m 1:200 (mindkét épület eltérő alaprajzai) Metszetek m 1:200 (a megértéshez szükséges számban) Homlokzatok m 1:200 (minden eltérő homlokzatról) Látványterv 10

11 Műszaki leírás, mely tartalmazza az épületek és környezetük kialakítását, az építészeti-, szerkezeti- és gépészeti megoldások leírását és indoklását, a parkolási igény kielégítését, a helyiségkönyvet BORÍTÉK (az 5. sz. mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) lezárva, benne a kitöltött ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival benne a MUNKATÁRSAK felsorolása a 6 sz. mellékletként kiadott lapon benne kitöltött TERVEZŐI NYILATKOZAT a továbbtervezésre vonatkozóan az (esetleges) szabadalmi oltalom megnevezése benne jogosultság igazolása az 1.4. bekezdés hatálya alá tartozó pályázók esetén. A két épület délkeleti és északnyugati homlokzatait egy tervlapon, vagy látványterven kérjük bemutatni. A pályaművet egy példányban, a tervlapokat 70 x 100 cm-es, kiállításon bemutatható, kasírozott formátumban kérjük benyújtani. Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről a szabadalmi bejelentés tartalmának megnevezése nélkül a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia. Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie. A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja BÍRÁLATI SZEMPONTOK az épületek környezetbe való illeszkedése az épületek esztétikai megjelenése funkcionális kialakítás a funkció és az építészeti megoldás összhangja a környezeti kapcsolatok, a környezet rendezése költségtakarékos megvalósítás költségtakarékos üzemeltetés a kiírásnak való megfelelés 3. MELLÉKLETEK 1. alaptérkép (CD-n) 2. légifotó (CD-n) 3. a jóváhagyás előtt álló szabályozási terv, Helyi Építési Szabályzat (CD-n) 4. címzéslap 5. boríték 6. pályázati adatlap Pilisvörösvár, január hó. a Kiíró és a Bíráló Bizottság nevében a Bíráló Bizottság elnöke 11