KUTATÁSOK. Nem mindegy, ki támasztja a botot! A hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása
|
|
- Irén Kerekes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9 KUTATÁSOK Nem mindegy, ki támasztja a botot! A hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása Összefoglalás A hortobágyi pásztorok ökológiai tudása igen gazdag. Legalább 162-féle népi növénytaxont különítenek el, a hortobágyi puszta növényzetét élőhelyre osztják, a tudománnyal nagyjából egyező véleményük van a Hortobágy és szíkje eredetéről és a puszta 20. század eleji állapotáról. Jól ismerik a növényzet évtizedes léptékű változásait is. A jószág legeltetésének napi és évszakos rendjét a mező, a legeltethető fű térbeli és időbeli heterogenitásához adaptálták. Meglepő módon azt találtuk, hogy a pásztorok ökológiai tudása jelentős mértékben független a tudományos tudástól. Talán azért, mert az ökológiai, vegetációs kérdések esetében gyenge a tudomány és a pásztorok közti kommunikáció. Mivel a természetvédelem sok szempontból a hagyományos legeltetéshez hasonló természetvédelmi kezeléseket tart optimálisnak, ezért e tudás közvetlenül hasznosítható a gyakorlatban. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre több természetvédő és botanikus akarja megismerni és munkája során használni az ősi-mai pásztortudást. A tudás elismerése a hagyományos ökológiakultúra fennmaradásának is egyik záloga. Bevezetés Az 1980-as évek vége óta kutatom az alföldi növényzetet. Eleinte a flóra és a főbb vegetációtípusok érdekeltek, de hamar kiderült, hogy a mai növényzet és különösen annak dinamikája nem érthető meg a múltbeli tájhasználat- és vegetációváltozások ismerete nélkül. Csak jóval később, valamikor a 2000-es évek elején merült fel bennem, hogy a tájat használó, változtató ember növényzeti ismeretéről milyen keveset tudok, tudunk. Egy népfőiskola keretein belül jobban megismerve a magyar néphagyományt, az tűnt fel, hogy a magyar kultúra növényzeti, ökológiai vonatkozásai szinte teljesen elkerülték a botanikusok, ökológusok figyelmét. Bár a mindenkori biológiai csúcstudomány folyamatosan érdeklődött etnobiológiai kérdések iránt, napjaink hazai vegetációs tanulmányai, ökológia tankönyvei nem vagy alig említik a hagyományos ökológiai tudást mint ismeretanyagot. Mivel az európai hagyományos ökológiai tudás jellegében eltér a törzsi társadalmakban megfigyelhetőtől, mi a következőt értjük alatta: több évtizedes személyes természeti, gazdálkodói tapasztalatain alapuló, de évszázados, közösségi tudáselemeket is őrző, a nyugati tudománytól részben független, a társadalmi élet rítusaihoz is kötődő tudás.
2 10 A hagyományos ökológiai tudás fontos szelete a növény- és növényzetismeret. Bár a növényfajok (különösen a gyógynövények) népi ismeretével hazánkban is sokan foglalkoztak, a növényzethez, élőhelyekhez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudást csak kevesen és keveset kutatták. A korábbi gyűjtések (pl. Herman Ottó, Györffy István, Andrásfalvy Bertalan, Paládi- Kovács Attila) után Péntek János és Szabó T. Attila, illetve Rab János dokumentálták részletesen a népi növényzetismeretet. A Hortobágyról született korábbi munkák (Zoltai Lajos és Ecsedi István) szintén csak a legelterjedtebb kifejezéseket, illetve a különlegesebb hortobágyi fogalmakat tárgyalták. Kivétel ez alól Tikos Béla, aki cikksorozatában részletes elemzést közöl, elsősorban a fajok népi ismeretéről. A nemzetközi irodalomban is elsősorban az utóbbi évtizedben jelent meg a kimondottan népi vegetációs ismeretek kutatása. Európa más részein szintén ritka az ilyen kutatás. Céljaink A hortobágyi pásztorok ökológiai tudásának megismerését azért tartjuk fontosnak, mert e tudás segítségével (1) pontosíthatjuk a pusztáról, annak változásairól, tájtörténetéről alkotott képünket; (2) megismerhetjük, hogyan függenek össze az egyes eltérő legeltetési módok a gyep állapotával; (3) megismerhetjük a pásztorok véleményét a puszta mai használatáról, a természetvédelmi kezelésről; és (4) megérthetjük, hogy ők hogyan élik meg a természeti, társadalmi változásokat és benne pásztori létüket. Kutatásaink során elsősorban az érdekelt minket, hogy milyen növényfajokat ismernek, neveznek néven a pásztorok; milyen népi taxonokba sorolják őket; milyen élőhelytípusokat ismernek, mit tudnak az egyes típusok növényzetéről, talajáról, éven belüli, illetve több éves-évtizedes dinamikájáról, hasznosítási lehetőségeiről; hogyan alkalmazkodnak a legelő tér- és időbeli heterogenitásához; milyen módon kezelik a legelőket, hogyan értékelik az egyes kezelések hatását; és milyen konfliktus van a pásztorok és a természetvédelmi kezelés között? A kutatás módszertana Kutatásainkat 2008 óta végezzük. A Hortobágyot övező 9 településen 156 pásztort kerestünk fel, közülük 92-től gyűjtöttünk adatokat félig-struktúrált interjúzás, kérdőívek, élő herbáriumok, színes fényképek, kártya-csoportosítás és legfőképp résztvevő adatgyűjtés segítségével óta 8 pásztorral rendszeresen együtt legeltetünk. A szobai interjúkat diktafonnal rögzítettük. A szövegben dőlt betű jelzi az idézeteket. A szíket következetesen hosszú í-vel írjuk, mert a Tiszántúlon továbbra is így ejtik, ezért a talajtanosok által kezdett szaknyelvi megrövidülését a népi tudás figyelembevételének hiányából vezetjük le, s így helytelennek tartjuk.
3 11 Népi növényismeret A hortobágyi pásztorok meglepően sok növényfajt ismernek. Eddig összesen 162 kellően beazonosított népi taxont találtunk. E népi taxonok összesen legalább 243 hortobágyi vadon termő növényfajt takarnak. Mivel a pásztorok által egyáltalán észlelhető vadon termő növényfajok száma a Hortobágyon kb. 440, kimondhatjuk, hogy a növényfajok legalább 55%-át néven nevezik vagy legalább látásból jól ismerik. Külön érdemes röviden taglalni a füvek, sások és rokonaik népi taxonómiájának néhány részletét (28 népi taxon). Két nagy csoport van: a vizes élőhelyek fajai (sás, fenyer, csádé, káka közös néven) és a rövidfüvű, zsombékoló fajok, tippan néven. Előbbin belül a káka-, szittyó- és csetkákafajok a szár hengeressége és virágzatuk helyzete alapján egy laza káka csoportot alkotnak, amelyről a szittyó válik le legkevésbé. A magassások taxonjához nem tartoznak a kis méretű sások. Olykor meglepően pontos a fűismeret. Például többen meg tudják különböztetni a tarackbúza és az ecsetpázsit füzérkék nélküli kora tavaszi kóróját, mások a tavaszi, nem virágzó fűcsomókat különítik el biztosan. A magas termetű, vízi fű- és sásféléket ugyanakkor gyakran tévesztik, illetve összevonják más hasonló fajokkal. Élőhelyek ismerete A pásztorok a táj minden egyes részéhez tudnak élőhelyi kifejezést kapcsolni. Összesen legalább élőhelyet különítenek el, magán a pusztán at. Ezek közül 7 11 tekinthető prototípusos élőhelynek. Általában igaz, hogy egy-egy élőhelyre sokféle nevet használnak, akár egy ember is többféle nevet tud ugyanarra a foltra mondani. Az élőhelyek beazonosítása az átmenetek sokasága és a típusos változat megítélésének nehézsége miatt nehezebb, mint a fajoké, ezért sokkal több az olyan név, amely többféle élőhelyre is vonatkozhat. Vannak nagyon speciális élőhelynevek, amelyek egyértelműen alföldi, sőt, szíkestáji eredetűek (pl. marikkal rakott főd, bíbicbaszta főd, vakszík, szíkfok, szíkpadka), és vannak olyanok, amelyek az alföldi táj általános elemei (pl. lapos, hajlat, partos, telek, mocsár, ér). Vannak olyan nevek, amelyek elsőre igen általánosnak tűnhetnek, de hortobágyi jelentésük meglepően pontos (ilyen pl. a tocsogós). Kimondható, hogy a pásztorok legtöbbször részletesen és jól ismerik az egyes vadon termő növényfajok termőhelyi igényeit. A tájtörténet és vegetációdinamika percepciója A hortobágyi szík eredetéről, a Hortobágy kialakulásáról kérdezve a pásztorok leggyakrabban úgy vélték, hogy a szík eredetileg is itt volt a Hortobágyon (Maga a természet hozta magával; mióta megvan a világ). Többen úgy vélték, hogy Teremtette a Jóisten, Mint a pásztorvirágot (Limonium), mások éppen ezt zárták ki: Nem az Isten tette oda! A természet! Minden ötödik ember csu-
4 12 pán annyit mondott, hogy ő már így tapasztalta meg gyerekkorában (Hamarabb lett, mint én!). Többen mechanisztikusan magyaráztak, elsősorban a vizet tették felelőssé (Kiszapulta a víz). A pásztorok negyede említette meg a Tiszát a Hortobágy és szíkje keletkezése kapcsán. E téma érdekessége, hogy egészen az 1990-es évek elejéig a tudomány a hortobágyi tájat másodlagos kialakulásúnak tartotta. Csak a 2000-es évek elejétől vált széles körben elfogadottá a Hortobágy mai vegetációmintázatának ősi, természetes eredete. Ismerve a tudomány és a pásztorok közti információáramlás lassú és csekély voltát (Molnár ined.), a pásztorok által vallott ősirégi kialakulás nem eredeztethető az elmúlt 20 év új kutatási eredményeiből. Az sem valószínű azonban, hogy az öregektől tanulták volna, hogy a szíkespuszta ősi, természeti képződmény, hiszen ilyen jellegű állításokat a tájban élő ember nem szokott megfogalmazni. Sokkal valószínűbb, hogy az ősiség érzete abból ered, hogy életük elmúlt éve alatt nem tapasztaltak olyat, ami a szíkesség lényegi változását jelezte volna. Az idős pásztorok sem meséltek arról, hogy a táj régen egészen más lett volna. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a megfogalmazásbeli különbségek ellenére a Hortobágy ősiségével kapcsolatban a természetvédők (tudományra alapozott) mai véleménye sokkal közelebb áll a pásztorok megérzéseihez, mint az agrárosok soha nem bizonyított tudományos, a táj és talaja másodlagosságát, leromlottságát hangsúlyozó elméletéhez. A Hortobágy élőhelyeinek pásztorok általi megnevezései. A nyilak az élőhelyek léptékére utalnak. Egyes élőhelyek esetében nagyszámú szinonim kifejezést találtunk
5 A pásztorok a táj és növényzete évtizedes léptékű változásait már személyes tapasztalatból és részleteiben ismerik. A legáltalánosabb vélemény, hogy a megfogyatkozott jószágállomány miatt elvadult a főd; tiszta vad az egész, megvadult. A fő kifejezés az, hogy elvadult, azaz kikerült az ember rendtartó tevékenysége alól. A tippanosok most le vannak avarosodva, a gyep sűrűsödött, erősödött. A szíkes foltok egyformán állnak; a szík a szík! A laposok mocsári és réti növényzete nagyon sokat változott; ki vót belőle teljesen éve az ennivaló; most elvadult. Csak ritkán észleltük, hogy a pásztorok az ökológiai kérdések kapcsán nem saját tapasztalatból beszéltek volna, hanem pl. TV-ből, tanfolyamokon, könyvekből szerzett tudásból. Ennek egyik oka az lehet, hogy az ezekből a forrásokból származó tudás nem tudott integrálódni a hagyományos ökológiai tudásba, hiszen másról szól: pl. mesterséges megtermékenyítés, vetett fű, hodálybeli feladatok, madárvilág, intézményi változások, új beruházások, napjainkban: az EU-s agrártámogatások, előírások. Ezáltal ökológiai tudásuk jelentős részben tájhonos maradt. 13 A pásztorok és természetvédők tudásának, világnézetének sok közös eleme van, máskor jól kiegészítik egymást, olykor a pásztorok és természetvédők ellenérdekeltek (Kis József gulyás, természetvédő, Balmazújváros)
6 14 A legeltetés tér-időbeli mintázata A hortobágyi legelő igen mozaikos talajon alakult ki, és szubkontinentális klímája miatt nagyok a legeltethető biomassza mennyiségének éven belüli és évek közötti eltérései is. A pásztorok a legelő térbeli és időbeli heterogenitását jól ismerik, ennek figyelembevételével mozgatják a jószágot a legelőn. A pásztorkodásról mint mesterségről ezeket mondták: Nem mindegy, ki támasztja a botot! Az embertől függ, hogyan pásztorít!; Ezt meg kellett tanulni, a jószággal vele kellett érezni. A lábával nem legel a juh! Legeltetni kell, itt eszel, nem mész sehova! Fontos, hogy a jószág nyugodtan legeljen, rendesen egyen: Milyen szépen nekiterültek a birkák. A legelést kell megúnatni vele, meg a vizet, mindig csömörben legyen. Fontos az is, hogy elég jószág legyen a legelőn, mert A piszkos mezőt nem szereti, elsavanyodik, elkeseredik, elszigeteli a fű a földet, elkotúsodik, elbüdösödik, nem levegőzik. De azért túl sok jószág se legyen. Arra a kérdésünkre, hogy a pásztor mit tehet a legelő minőségének megtartásáért, a legtöbb pásztor azt válaszolta, hogy ő maga semmit nem tud tenni, A jószág javította, a mező nem ment tönkre, az mindig újult, ki van kísérletezve, ez a vidék eztet szereti!; Az időjárás dönt, mi nem tudunk tenni semmit. Ugyanők a következő mondataikban azonban már a legeltetés és gyepkezelés fortélyairól meséltek. A pásztorok hagyományosan sokféle módon biztosították, biztosítják a legelő minőségének fenntartását, illetve javítását, pl. szakaszolással, töviskezéssel, telkesítéssel. Az 1950-es évektől azonban egyre iparizáltabbá vált a mezőgazdaság, emiatt új legelőjavítási módszerek is megjelentek, illetve egyes korábbiak intenzívebbekké váltak. Az 1980-as évektől az intenzifikálás lassult, mert drága volt, és sokszor sikertelen. Napjainkban sem gazdaságos és a nemzeti park is tiltja. A pásztorkodás és a természetvédelmi kezelés konfliktusa Interjúink alapján megállapíthatjuk, hogy a pásztorkodás és a nemzeti park természetvédelmi kezelése között számos konfliktus van. A nemzeti parkkal szemben megfogalmazott kritikák legfontosabb elemei, hogy értelmetlenül korlátozza a kaszálást, visszatartja a felesleges vizeket is, és nem engedélyezi a pusztán a szabad mozgást, még gyalog sem. A pásztorok szerint a nemzeti parkosok, a diplomások szerint a pásztorok nem értenek a puszta megfelelő legeltetéséhez, kaszálásához (Felgazosodott minden, de nekik így jó, a nemzeti park így szereti; Egy madár többet ér, mint egy csapat tehén?). Adataink szerint több olyan pásztor is van, akinek semmi pozitív nem jut eszébe a nemzeti park kapcsán (a nemzeti park úri huncutság). Több diplomás szerint is a pásztorok már régen nem értenek igazán a helyes legeltetéshez (Nem értenek hozzá, ők ezt már elfelejtették, szocialista iskolában tanulták, eladják népi tudásnak, félműveltek). A természetvédők egy része látványosan nem ért az állattartáshoz, vagy nem is érdeklődik iránta
7 (Nem tudom beleélni magamat). A pásztorok szemében az ilyen diplomás, természetvédő hiteltelenné válik (Ő a papírrúl beszél, én meg a valóságbúl!). Ez a szembenállás azért sem szerencsés, mert a diplomások is hangsúlyozzák, hogy a szíkespuszta kezeléséhez a pásztorkodás elengedhetetlen. Ezt egy pásztor így fogalmazta meg: a nemzeti park meg akarja őrizni az ősi pusztai életet, de ezzel a szabályozással elpusztítja. A jelenlegi természetvédelmi szabályozás a jószágot és a pásztorokat sokszor a kezelés eszközének tekinti (tisztelet a kivételnek). A legtöbb botanikus és természetvédő egyetért abban, hogy a legelők megfelelő természetvédelmi kezeléséhez a hagyományos legeltetési elveket ismerő, követő, de a természetvédelmi célokat is értő, azokat támogató pásztorokra van szükség. Ehhez újra kellene éleszteni a pásztorképzést, növelni a pásztorok becsületét, erősíteni a pásztorbüszkeséget. A folyamat szerencsére elindult, bár olykor meg-megtorpan... A témában megjelent fontosabb publikációk 15 MOLNÁR ZSOLT etnoökológus Molnár Zs. (2011): A hortobágyi pásztorok növényzetismerete. Botanikai Közlemények 98: Molnár Zs. (2011): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. Természetvédelmi Közlemények 17: Molnár Zs. (2012): A Hortobágy pásztorszemmel. A puszta növényvilága. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, 126 p. Molnár Zs. (2012): A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. Crisicum 7: Molnár Zs. (2012): Hortobágyi pásztorok tájtörténeti és vegetációdinamikai ismeretei. Botanikai Közlemények 99: Molnár Zs. (2012): Szik és szík. Növényzeti és talajtani tudományos fogalmak változása az elmúlt 150 évben. E-nyelvmagazin, március 6., Molnár Zs., Bartha S., Babai D. (2009): A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Botanikai Közlemények 96: Molnár Zs., Hoffmann K. (2012d): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete IV.: a legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése. A Déri Múzeum Évkönyve 83:
8
Élőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenA hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése
A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése MTA doktori tézisek Molnár Zsolt, PhD MTA Ökológiai Kutatóközpont Vácrátót 2014 1. Bevezetés Az 1980-as évek vége óta kutatom az alföldi növényzetet.
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenSzárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban
Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenF-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenA természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
RészletesebbenA. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenA mezőgazdaság és természetvédelem
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenA HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS ETNOTÁJÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE. MTA doktori értekezés. MOLNÁR ZSOLT, PhD
A HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS ETNOTÁJÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE MTA doktori értekezés MOLNÁR ZSOLT, PhD MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátót 2014 1 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenA HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE
Bot. Közlem. 98(1 2): 133 172, 2011. A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4. molnar@botanika.hu Elfogadva: 2011.
RészletesebbenPomizs István Diplomás elvárások és realitás
Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi
RészletesebbenAz akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka
Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenA természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenTörténeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Molnár Zsolt
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológia Doktori Iskola Botanika Program Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön Ph.D. értekezés Molnár Zsolt Témavezető: Dr. Borhidi Attila MTA rendes tagja és Dr. Habil. Bartha
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenA kaszálás szempontjai állattenyésztő szemmel
A kaszálás szempontjai állattenyésztő szemmel Kovács Zoltán, Magyar Állattenyésztők Szövetsége Csákvár, 2007.07.04 Állattenyésztés és természetvédelem Közös cél: a gyepek hasznosítása. Kapcsolódási pontokat
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
Részletesebben6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )
6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe
RészletesebbenNatura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki
RészletesebbenVidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?
agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenTanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban
Tanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban 2013. február 04. Budapest A mai gyerekek Elszakadtak az élettől, a valódi dolgoktól; Nem valódi a közösség (közösségi oldalak), az
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I. - A legeltetés hatás a gazdasági állatok
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenTisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!
Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenHortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésrıl, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai
Természetvédelmi Közlemények 17, pp. 12-30, 2011 Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésrıl, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai Molnár Zsolt MTA Ökológiai Kutatóközpont,
Részletesebben3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenTermészetvédelmi Tanácsadó Szolgálat
Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1134 BUDAPEST, LŐPORTÁR U. 16. II. EM. 28. Tel.: 1/412-5090 Fax:1/412-50-91 E-mail: ttsz-info@ttsz.hu MEGHÍVÓ FÓRUMRA
RészletesebbenIntézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,
RészletesebbenA természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai
RészletesebbenA HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA
A HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA Molnár Zsolt 1 Kivonat Tanulmányomban vázolom, hogy a tiszántúli szíkes puszták eredetérôl milyen vélemények fogalmazódtak meg napjainkig. Kimutatom, hogy
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebben"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.
"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenVADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI
VADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI Készítette: Gauland Ildikó ELTE-TTK Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Tóth Zoltán 2014. Június 25. BEVEZETÉS Amiről szó lesz: Az ex-situ védelem Ex-situ
RészletesebbenAZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG
369 FERENCZI ENIKŐ AZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG,, A személyiség elérése nem kevesebbet tartalmaz, mint egy különleges egyedi lény teljességének a lehető legjobb kibontakozását. " (C. G. Jung) Talán
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenMagyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*
288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenA HUDI20032 Mocsai ürgés legelő
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenA DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné
RészletesebbenKlímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért
Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenKorlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése
Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. 2013. május 29. Milyen területekről beszélünk?
RészletesebbenMADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ
A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes
RészletesebbenFenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai
Fenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai Kalóczkai Ágnes, Mihók Barbara Bodorkós Barbara, Fabók Veronika, Kelemen Eszter, Kovács Eszter, Margóczi Katalin, Pataki György SZIE KTI ESSRG AKUT
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenA Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content
Részletesebben8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK
8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben
RészletesebbenSpontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció
Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós
RészletesebbenLIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN
LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József
RészletesebbenHortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus augusztus hónap Naplemente szafari Helyszín: Hortobágy-Malomháza, Hortobágyi Vadaspark Esti vadasparki látogatás szafari autóval, szakvezető
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,
RészletesebbenA Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése
A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenA Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő
634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi
RészletesebbenA gyűjteményeken alapuló kiállítási és közművelődési stratégia kialakítása és alkalmazása.
A gyűjteményeken alapuló kiállítási és közművelődési stratégia kialakítása és alkalmazása. dr. Medzihradszky Zsófia Magyar Természettudományi Múzeum medzihradszky.zsofia@nhmus.hu feladat és kötelesség
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
Részletesebben