Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy udvarban.

Átírás

1 Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy udvarban. A fraknói vár új időszaki kiállítása május október 31. A fraknói vár hercegi lakosztályainak fényűzően helyreállított termeiben látható az új időszaki kiállítás. Az udvari vadászat gazdag tárlata: 1. Terem»Hercegi Hallali«: Vadászat az Esterházy udvarban. 2. Terem»Az vagy, amivel vadászol«: a hercegi vadászat kellékei 3. Terem» Alajos herceg elejti a dekkáni tigrist «: hercegi kalandor nagyvad-vadászaton 4. Terem»Tíz vadaspark, öt vadászkastély és temérdek vad«: a hercegi vadászlakok A kiállítás a vár történelmi dísztermében valamint egy barokk termében látható; egy kabinetszekrény és a kortárs művészetek képviselői csalogatják játékos ismeretszerzésre és szórakozásra a látogatót.»hercegi Hallali«: Vadászat az Esterházy udvarban. Az Esterházy család a történelme során mindig is vadászott: már a hercegi dinasztia alapítója, Gróf Esterházy Miklós ( ) egy vadasparkkal ékesítette a lakompaki (Lackenbach) kastélyt. A család felemelkedése szempontjából ez a cselekedete mérföldkőnek számít, annak magas rangját volt hivatott alátámasztani.

2 A vadászat II. Esterházy Pál Antal herceg ( ) alatt vált hagyománnyá és érte el fénypontját: saját solymászatot alapított, Brüsszelből hozatott vadászebeket, vadászait francia kelmékben járatta. Tíz év alatt Kismartonban (Eisenstadt), Köpcsényben (Kittsee) és Tamásiban összesen hét vadasparkot és fácánkertet keríttetett el. Az európai arisztokrácia tagjaival Olaszországban, Hollandiában, és Franciaországban vadászott együtt II. Esterházy Pál Antal és adoptálta az ott látottakat Magyarországra. Vadászatai mellett rendezett vígasságok Európa szerte híresek voltak. Esterházy Fényes Miklós herceg ( ) sem adta alább: saját vadasparkot hoz létre a fertődi Eszterházy Kastély körül, ahol mobil lövészállásból terítette le a vaddisznókat udvari zenészével, Joseph Haydnnel megkomponáltatta a Vadászat (»La chasse«) című szimfóniát. Előkelő vendégei, mint Mária Terézia császárnő és Rohan francia bíboros unalmát szívesen űzte el vadászatokkal. A francia forradalom politikai változásai kihatottak a fényűző udvartartásra is, és rövid időre vissza is fogták azt. II. Miklós ( ) udvartartása alatt jött újból divatba a vadászat az Esterházy udvarnál, melyek teljes mértékben szolgálták az úra építkező, újra megerősödni szándékozó arisztokrácia szellemiségét: igény volt a királyi pompára és a köré járó felhajtásra. Kismartont (Eisenstadt) Charles Moreau, francia udvari építész tervei alapján csupán a herceg kedvtelését szolgáló vadászkastélyok és vadászházaknak vették volna körül. A Balatontól délre fekvő ozorai uradalomban a vadászatok sokszor 6 napig tartottak, akár hajtóvadászt, vadászt és szolgálót foglalkoztattak, és nem ritkán 1000 szarvas életébe kerültek. Az 1848/49-es forradalom eredményeként az osztrák és magyar nemesség elvesztette a vadászat privilégiumát, mely egyben a fejedelmi fényűzések végét is jelentette. A következő Esterházy generációk sokkal intimebb és szerényebb vadászatokat rendeztek, melyekre csak a császári család tagjai kaptak meghívást. Csupán Alajos herceg ( ) élte ki vadász szenvedélyét, és tette át székhelyét Indiába; a család őt híres nagyvad-vadászként jegyzi. A Magyar Vadászegylet elnökeként IV. Miklós herceg ( ) különösen síkraszállt a tilalmi idők és a fenntartható vadászat érdekében, mint ahogy ezt a tevékenységet a mai napig sikeresen gyakorolják az ausztriai Esterházy-erdészetekben.

3 »Az vagy, amivel vadászol«: a hercegi vadászat kellékei Az Esterházy hercegek fegyvertárai értékes és ritka darabokkal büszkélkedhettek: a 18. században garmadával vásárolták az itáliai és francia lőfegyvereket. Eszterháza Kastélyban vadászfegyver-gyűjteményről szóló dokumentumok még drágakő-berakásos arany lőfegyverekről is említést tesznek... A napjainkra mindössze 280 darabosra összezsugorodott gyűjtemény máig olyan értékeket és érdekességeket rejt, mint pl. balkezes lőfegyverek, lövő vadászlándzsa vagy 16-tól 20. századbeli gyerek puskák. Ezek nem csak az Esteházy család vadászati hagyományairól tanúskodnak, hanem a vadászó hercegek kiváló ízléséről és státuszáról is. A vadász-gyűjtemény a míves számszeríjak mellett olyan egyszerű vadász íjakat is tartalmaz, melyekkel vaddisznóknak adták meg a kegyelemdöfést, de vadregényesen összetákolt, az Esterházy erdőkben garázdálkodó vadorzóktól elkobzott orvvadász puskákat is. A vadászatok nélkülözhetetlen segédei voltak az előírt követelmények szerint kiválasztott és betanított vadászebek, lovak és ragadozó madarak. A 18. századi Esterházy vadászatok gyöngyszemeinek számított az a 10 francia falkavadász (ú.n. Piqueure), akik felvehették a versenyt a szász király hubertusburgi és a császár Bécs melletti, penzingi vadászaival.» Alajos herceg elejti a dekkáni tigrist «: hercegi kalandor nagyvad-vadászaton Esterházy Alajos herceg ( ) egyik drámai kimenetelű vadászatának áldozata Erzsébet (Sisi) császárné és magyar királyné ágyelőjeként végezte: a dekkáni emberevő tigrist a kalandor és kozmopolita 1886-ban ejtette el az indiai fennsíkon. III. Miklós herceg ( ) másodszülött fiaként Alajosnak csekély esélye volt a család kormányzásának megöröklésére. A monarchia tisztjeként futott be karriert, magas kitűntetésekkel, lovas tábornokként és a Magyar Testőrség kapitányaként szerelt le. Mint a londoni követség tiszteletbeli katonai attaséja állandóan Bécs és London között ingázott.

4 Szoros baráti szálak fűzték az angol királyi ház tagjaihoz és Rudolf osztrák trónörököshöz. A lelkes vadász élete során beutazta csaknem egész Európát, Észak- Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet, Észak-Amerikát és Ázsiát. Egy alkalommal Phileas Fogg példáját követve csaknem 70 nap alatt utazta be a fél Földet. Kétszer járt a hercegi sarj Indiában nagyvad-vadászaton ( és között), ahol tigrist, párducot, orrszarvút, bivalyt, antilopot és medvét hozott terítékre. Nagyvad-vadászként akkor tett szert hírnévre Alajos herceg, amikor elejtette a dekkáni tigrist. Annak trófeáját Ferenc József császárnak ajándékozta, hitvese, Erzsébet (Sisi) a Hermes villát díszítette vele. A nőtlen herceg trófeákból, néprajzi- és műtárgyakból valamint giccsekből álló óriási hagyatéka ma a kismartoni hercegi gyűjtemény részét képezi.»tíz vadaspark, öt vadászkastély és temérdek vad«: a hercegi vadászlakok Az Esterházyak legrégibb vadasparkja, a lakompaki (Lackenbach) szarvaskarám, Miklós nádor ( ) büszkesége, már 1622 óta bizonyíthatóan létezett. A Kismarton (Eisenstadt) és Darázsfalu (Trausdorf) közötti»castellum Paris«elnevezésű nyári kastély közelében 1700 körül egy kis fácános létesült. Itt tartották a hercegi kutyákat, s a tavaknál horgászás nyújtott szórakozást. II. Pál Antal ( ) nagy erőfeszítéseket tett uradalmaiban folyó vadászatok európai színvonalra történő emelése érdekében: az 1730-as években létrehozta a köpcsényi (Kittsee) kastélya melletti vadasparkot és fácánost, 1758 körül pedig a Balatontól délre fekvő Tamásiban, valamint a nyugat-magyarországi uradalmakban Darázsfaluban (Trausdorf), Büdöskúton (Steinbrunn) és Kismartonban (Eisenstadt) alakított ki vadasparkokat. A legfényűzőbb mind közül - mint azt a nagy vadasparkfestményen megörökítették - a Sérc (Schützen) melletti kismartoni vadaskert volt, egy 20 km hosszú fallal körülvett vaddisznóssal és vadászlakkal. A»magyar Versailles«-nak nevezett Eszterháza Kastély fácánosával, vaddisznó- és szarvas kertjével az utolsó bizonyítéka az Esterházy

5 vadaskertek barokk fénykorának. Az I. Miklós ( ) által Eszterháza mellett megépített jóval szerényebb Monbijou elnevezésű vadászkastély már magán hordozza az 1789-es korszakváltás elemeit. Utódja, Antal herceg, már csak fácánra vadászott, és szállásként egy kastélyt építtetett a Kismarton melleti Föllikberg-en. II. Miklós ( ) volt az utolsó, aki az Esterházy vadasparkot teljes egészében használta, és a kismartoni rezidenciája körüli területre kis klasszicista kastélyokat és vadászházakat terveztetett, mint pl. a Mária templomot a fenyvesben (Föhrenwald, Gloriette). Ő alakíttatta át 1817-ben a miklósvári kastélyt is a távoli Tamásiban, ami az Esterházy hercegek utolsó vadászkastély-építménye volt.