Dudás Tamás Jenei Attila Kelemen Dániel Schubert Bettina

Átírás

1 NEMZETKÖZI KERESKEDELMI JOG: 1. Bécsi vételi konvenció melyik nemzetközi szervezet égisze alatt jött létre? ENSZ keretén belül 2. Mi a bécsi vételi konvenció tárgya/címe? A nemzetközi adásvételi szerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. 3. Miről szól a nemzetközi egyezmény? Nemzetközi szerződésekre vonatkozó szabályokról. 4. Mikor tekinthető nemzetközinek egy adásvételi szerződés? Az üzleti partnereknek a telephelye különböző tagállamokban legyen! 5. Milyen típusú adásvételt szabályoz a bécsi konvenció? Mi a tárgya? Áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szabályok. 6. Mit jelent az áru a bécsi vételi konvenció értelmezésében? - Árunak tekinthető minden ingóság. - Az ingó dolgok közül az egyezmény kizár bizonyos dolgokat, pl: értékpapír, pénz, áram, repülőgép, hajó, viszont ezeknek az alkatrészei már lehetnek áruk. 7. Soroljon fel olyan ingó dolgokat, amik nem áruk a bécsi egyezmény szempontjából. Pl: értékpapír, pénz, áram, repülőgép, hajó, viszont ezeknek az alkatrészei már lehetnek áruk. 8. Melyek a bécsi vételi egyezmény szerint az eladó illetve a vevő fő kötelezettségei? Eladó: az árut megfelelően szolgáltatni és a tulajdonjogát átruházni Vevő: áru átvétele és az ellenértékének megfizetése. 9. Milyen szerződésszegési módokat nevesít a bécsi vételi konvenció? Alapvető szerződésszegés Rendes szerződésszegés 10. Miben különbözik az alapvető és a rendes szerződésszegési koncepció? A jogkövetkezményekben. Alapvető szerződésszegésnél van lehetőség azonnal elállni a vásárlástól. A rendes szerződésszegésnél a jogkövetkezmények enyhébbek, illetve eltérőek a vevő és az eladó oldalán. 11. Melyek az eladó és a vevő jogai a rendes szerződésszegés esetében? Ha az eladó részéről van szerződésszegés: A vevő követelheti a kicserélést és a kijavítást. A vevő a szerződéstől csak akkor állhat el, ha a kiírt póthatáridő lejártával sem teljesít az eladó. Ha a vevő sérti meg: Az eladó követelheti továbbra is a vételár megfizetését. A szerződésszegéssel kapcsolatos kárát/költségeit megtéríttetheti. Nem gyakorolható az elállás. 1

2 1. Mit jelent a nemzetközi jogi kollízió? Az eltérő állami szabályozások összeütközése. 2. Mit tehet a bíró a nemzetközi jogi kollízió észlelése esetén? - Meg kell vizsgálni, hogy van-e a szerződésben jogválasztás. - Ha nincs, akkor a nemzetközi magánjog szerint ki kell jelölni az alkalmazandó jogot. - Az alkalmazandó jog szerint elbírálni az ügyet. 3. Mit jelent a jogválasztás és mi a célja? A felek szerződéses klauzulája, amelyben előre megjelölik az alkalmazandó jogot. 4. Melyek a jogválasztás módjai? - Két szerződő fél közül az egyiknek a nemzeti szabályozásait választják - Harmadik állam jogait választhatják - Nemzetközi szerződés - Nemzetközi szokásgyűjtemény (pl. modellszerződések, brossúrák) 5. Sorolja fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében szerepet játszó legfontosabb szervezeteket? - Kormány közi szervezetek: a, a gazdaság fejlesztését tűzték ki célul, de a jogi keretek fejlődéséhez is hozzájárultak, pl OECD, WTO b, jogharmonizációt szolgáló intézmények: UNCITRAL, UNIDROIT - - Nem Kormányközi Szervezetek: NGO: (Non-Goverment Organisation) Az üzleti szféra által alapított (civil) szervezet. Funkciói az érdekképviselet. pl. ICC - Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 6. Mit tud az Incoterms-ről? Nemzetközi szokványgyűjtemény, ami meghatározza, hogy a nemzetközi kereskedelemben a szállítás során hol száll át az eladóról a vevőre a szállítás költsége és biztosítása. 2

3 1. Mit jelent a társasági formakényszer? TÁRSASÁGI JOG Társaságokat szabadon lehet alapítani, de csak abban a formában, amit a törvény felsorol. Bármelyik forma választható. 2. Melyek a társaságoknak a legfőbb felügyeleti és döntéshozó szervei? Döntéshozó: Minden társaság esetén legfőbb szerv, ügyvezetés, képviselet. Felügyeleti: Könyvvizsgálat, felügyelő bizottság, igazgató tanács 3. Milyen részekre tagolható a társasági jogi szabályozás? Minden társasági formára vonatkozó közös vagy általános szabályok. Egyes társasági formákra vonatkozó speciális szabályok. 4. Mit tud a cégnyilvántartásról? Mik a részei? Adatok, jogok, tények regisztrációja, és az ezeket alátámasztó okiratok összessége. Részei a cégjegyzék és az okiratok összessége. 5. Mi a különbség a cégmásolat, cégbizonyítvány és a cégkivonat között? Cégmásolat: a cégmásolat tartalmazza az érintett cégről a cégjegyzékben lévő valamennyi bejegyzést: adatokat, és a cég életében bekövetkező változásokat. A cégmásolatban szerepel a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adata. Cégbizonyítvány: a cégjegyzék kérelmező által kért adatait tartalmazó dokumentum. Fennálló és törölt adatokat is tartalmazhat, továbbá azt is jegyzik benne, ha valamelyik kérdéses bekezdés nem szerepel a cégjegyzékben. Cégkivonat: olyan papír alapú, vagy elektronikus dokumentum, amely a cégjegyzék hatályos, fennálló adatait tartalmazza. 6. Mit tud a cégadatok nyilvánosságáról és közhitelességéről? Törvény írja elő. Cégjegyzék fennálló és törölt adatait bárki szabadon megtekintheti, másolat kérhető. Közhitelesség: a cégnyilvántartásban fennálló adatok hitelességében bízó személynek a jóhiszeműségét védeni kell. 7. Mit tud a cégközlönyről? Soroljon fel 3 olyan dolgot amit ebben nyilvánosságra kell hozni? Cégközlöny: cégekre vonatkozó legfontosabb alapadatoknak a hivatalos dokumentuma. Végelszámolás elkezdésének és befejezésének dátuma, cég megszűnése, cégjegyzékből való törlése 8. Társasági szerződés kötelező tartalmi elemei? Cégnév, cégszékhely, tevékenységi köre, jegyzett tőke, cégjegyzés módja 9. Mi az az előtársaság? Alapító okirat és a cégbejegyzési okirat között működő társaság. Fel kell tüntetni BA= bejegyzés alatt. Ha sikertelen, akkor a közös tulajdon szerinti megosztásban kell megszüntetni a társaságot. 10. Melyik jogszabály tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást? Polgári Törvénykönyv (PTK) 3

4 11. Mi a részvény fogalma? Tagsági jogokat megtestesítő, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír, amely szabadon átruházható. 12. Milyen részvényfajtákat ismer? Törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény. 4

5 FIZETÉSKÉPTELENSÉG, CSŐDELJÁRÁS, VÉGELSZÁMOLÁS 1. Milyen szerepe van a vagyonfelügyelőnek a csődeljárásban? A csődbiztosnak (vagyonfelügyelőnek) jelentős szerepe van abban, hogy milyen ügyleteket hagy jóvá, illetve hogy ténylegesen, fizikai valójában mennyire "tartja rajta a szemét" a vagyonon, megtesz-e mindent annak érdekében, hogy a csődeljárás alá vont céget a kintlevőségek behajtására ösztönözze. 2. Hasonlítsa össze a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolást céljuk szerint! Csődeljárás: Minden olyan eljárás, amely során az adós csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Tud fizetni a cég, de pénzügyi nehézség van, ezért fizetési haladékot kér, mert halasztással képes fizetni. Felszámolási eljárás: A fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Fizetésképtelenség/csőd van. Végelszámolás: A cég nem megy csődbe, csak meg akar szűnni. A megmaradt pénzt a tulajdoni hányad fejében el kell osztani. Nincs fizetésképtelenség/csőd. 5

6 MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE 1. Munkajogi szabályozás rendszere? Milyen típusú? Szabályozza a gazdálkodó szervezetekben, az igazgatásban, különböző hivatalokban, intézményekben dolgozók munkavégzésére irányuló jogviszonyait. Típusai: - piaci versenyszférában dolgozók - közigazgatásban foglalkoztatottak - állami, költségvetési szervnél foglalkoztatottak 2. Munkavégzésre irányuló jogviszonyok! A tevékenység jellege, illetve munkakörként történő feladat meghatározás Személyes munkavégzési kötelezettség A munkáltatói foglalkoztatási a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége Alá és fölérendeltségi viszony Megbízási Vállalkozói Munkajogviszony A megbízott a megbízó A vállalkozó A munkakör határozza által rábízott konkrét meghatározott meg az ellátandó ügy ellátására, feladat eredmény tevékenységet, amely elvégzésére vállal létrehozására köteles folyamatosan és kötelezettséget. (eredménykötelem) rendszeresen (gondossági kötelem) ismétlődik. A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is. Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség. Nincs a munkaviszonyra jellemző alá és fölérendeltség helyette mellérendeltség érvényesül A vállalkozó általában önállóan hozza létre az eredményt, de igénybe vehet alvállalkozót is. Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség. Mellérendeltség érvényesül A munkavállaló a munkakörét személyesne köteles ellátni, helyettest nem állíthat. A munkáltatói foglalkoztatási kötelezettség, a munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség. A munkáltató szervezetében a munkavállaló alá és fölérendeltségi viszonyban dolgozik. 3. Ki lehet munkáltató? Az, aki jogképes. 4. Ki lehet munkavállaló? Aki 16 éves életkorát betöltötte. 15 éves kortól nyári szünetben, szülői engedély már dolgozhat 5. Kit tekintünk fiatal munkavállalónak, miért különleges ez a státus? évesig korig. Többletkedvezményeket fűz: túlmunkára korlátozottan kötelezhető, bizonyos munkakörülményekre nem alkalmazható, rövidebb munkaidőre alkalmazható 6

7 6. Melyek a munkaviszony megszűnésének esetkörei? Munkavállaló halála, határozott idő lejárta 7. Melyek a munkaviszony megszűntetésének esetkörei? Közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondás, felmondás, azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt 8. Mit tud a próbaidőről? Kikötheti a szerződésében. Mindkét fél megszüntetheti azonnali hatállyal a munkaviszonyt. Meghosszabbítható, de max 90 nap. 9. Milyen típusú munkaviszonyokat ismerünk? - határozott/határozatlan időre - állandó/változó helyre - teljes/részmunkaidőre 10. Mit tud a részmunkaidős foglalkoztatásról? Bármilyen 8 órás teljes munkaidőnél kevesebb munkaidő. A fizetés tekintetében legalább az időarányosság elvét kell alkalmazni. 11. Mit tud a határozott idejű munkaszerződésről? Legfeljebb 5 évre szólhat. Ha kevesebb, akkor hosszabbítható, de max. 5 év. Munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg. Felmondható, de akkor ki kell fizetni. Ha a munkáltató a határozott idő után akár csak egy nappal is tovább dolgozik, akkor határozatlanná válik a munkaviszonya. 12. Melyek az azonnali hatályú felmondás okai? - Mindkettő fél gyakorolhatja. Ha a másik fél valamilyen súlyos és szándékos módon szegte meg a munkaviszonyból származó kötelezettségét. - Akkor, ha a munkaviszony fenntartása a fél magatartása a másik féltől nem várható el tovább. 13. Mit tud a szabadság munkajogi szabályozásáról? Ez életkor szerint előre meghatározott a szabadság hossza. A munkajogi szabályozás szerint öregebbeknek több szabi Alap- és pótszabadság. Pótszabadság: vakoknak, ionizált környezetben dolgozók, föld alatt dolgozók. 14. Ki hogyan rendelkezik a szabadságról? A munkáltató dönti el. A szabadság negyedével a munkáltató előre rendelkezhet, de értesítenie kell a munkáltatóját. Rendkívüli szabadság: kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó halála. Az egynegyedből előzetes bejelentés nélkül kivehető. Betegszabadság: 15 nap, tárgyévre vonatkozik. Kezelőorvos írja ki. Ha volt már betegszabadságon és új munkahelyre megy, nem kezdődik újra a 15 nap betegszabadság 7

8 15. Mit tud a végkielégítésről? Meghatározott idejű munkaviszony után jár. Mértékét a törvény előre meghatározza. Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésének utolsó napján a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. (Nyugdíjkorhatár, 20 év szolgálati idő). 16. Mit tud a pihenőidő és pihenőnap fő szabályairól? Főszabály: Pihenőidőnek minősül a két munkavégzési nap közötti (munka végzése és a munka kezdése között) 11 óra. Minden munkahét után 2 nap pihenőnap, de az egyiknek vasárnapnak kell lennie. 17. Mit tud a munkaidőről? A munkavégzésre szánt idő, és be kell számítani az előkészítő és befejező munkát. A munkaközi szünet nem számít bele. 18. Mik a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei? Felek neve és megnevezése (munkáltató, illetve munkavállaló), továbbá a munkaszerződés megkötése szempontjából lényeges adatait (állandó lakcím, székhely, bankszámlaszám stb.), személyi alapbér, munkakör, munkavégzési hely. 19. Miről kell a munkáltatónak a szerződés megkötésével együtt tájékoztatnia a munkavállalót? Irányadó munkarend, munkarendbeosztás 20. Mit tud a munkaköri leírásról? A munkáltató egyoldalúan alakítja ki, de az egyoldalú módosítás jogellenes. 8