SZERZŐDÉSELLENES TELJESÍTÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT- IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY SZERZŐDÉSELLENES TELJESÍTÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Budapest, 2008 Készítette: Márkus Júlia

2 Tartalom Bevezetés Nemzetközi adásvétel Adásvétel fogalma Nemzetközi adásvétel hatálya Külkereskedelmi ügylet szakaszai Az adásvételi szerződés előkészítése A nemzetközi adásvételi szerződés megkötése A szerződés megkötésének módjai A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma Az adásvételi szerződés teljesítése Az adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulása ÁSZF Az évi Hágai Egységes Törvények (ULIS és ULFIS) Bécsi Vételi Egyezmény Általánosságban a Bécsi Vételi Egyezményről A Bécsi Vételi Egyezmény előtörténete A Bécsi Vételi Egyezmény szerkezete Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazási köre Szerződésszegés a Bécsi Vételi Egyezmény szerint Az alapvető szerződésszegés A szerződés résztvevőinek jogai és kötelezettségei a Bécsi Vételi Egyezmény szerint Az eladó kötelezettségei Az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményei Teljesítési igény és a szavatossági jogok Póthatáridő kitűzése Elállás A vevő kötelezettségei A vevő szerződésszegésének jogkövetkezménye Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezése Előzetes szerződésszegés Részletteljesítés Kártérítés A szerződésszegés mentesítő okai Kamat A szerződés megszűnésének jogkövetkezményei Az áru megőrzése Ellentétek rendezése szerződésellenes teljesítés esetén Viták rendezése békés úton Viták rendezése békéltető bevonásával

3 Mediátor bevonása a vitarendezés folyamatába Választott bírósági eljárás A szerződésellenes teljesítés kivédése a minőségbiztosítás segítségével Minőség meghatározása Minőségbiztosítás, és ellenőrzés A minőség ellenőrzése a termelési fázisokban Minőségi reklamációk A reklamációkezelés folyamata Szerződésellenes teljesítés a gyakorlatban Rauch Hungária Kft. története A Rauch Hungária Kft. minőségpolitikája Az IFS A reklamáció fajtái a Rauch Hungária Kft.-nél Belső hiba Vevői hibajelentés Beszállítói reklamációk A reklamációk előfordulásának kivédése a Rauch Hungária Kft.-nél Nyomonkövetés Késztermék nyomonkövetése Alapanyagok nyomonkövetése Javító és megelőző intézkedések Összegzés Mellékletek Irodalom Ábrák jegyzéke

4 BEVEZETÉS Szerződésellenes teljesítéssel nap, mint nap találkoznak a külkereskedelmi szakemberek. Szakdolgozatom célja a szerződésellenes tevékenységek következményeinek illetve azok megelőzésének bemutatása. A Bécsi Vételi Egyezmény segítségével szeretném bemutatni azokat a helyzeteket, amikor a vevő vagy az eladó megszegi kötelezettségeit. Az Egyezmény egyes cikkei irányadóak a szerződés megszegésének tisztázásában. Az Egyezmény létrehozásában szerepet játszott egy egységes szabályozás megalkotása, amely mindig minden esetben alkalmazható, ha a felek hivatkoznak rá. Vannak olyan események a nemzetközi kereskedelemben, amikor elkerülhetetlenek a viták. A szerződéskötések során mindkét fél arra törekszik, hogy a másik fél igényeit kielégítse, de természetesen figyelembe véve a saját érdekeit is. Ezen érdekek összeütközésekor keletkezhetnek olyan konfliktusok, amikor sokszor a két fél nem tudja, vagy nem akarja egymás között elrendezni a kialakult nézetkülönbségeket. Ilyenkor adódik, hogy harmadik fél bevonására van szükség. A nemzetközi kereskedelemben résztvevő cégek célja eladóként, hogy a vevőket a lehető legjobban kiszolgálják. Mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a vitás helyzeteket. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével arra törekednek, hogy kivédjék a hibákat a működési folyamatok különböző szintjein. A reklamáció egyfajta visszajelzés az ügyvezetés felé. Segítségül szolgál a jövő során, és megoldások keresésére buzdít a múltbeli hibát kijavítására. 4

5 1. Nemzetközi adásvétel Az adásvételi ügylet az árutermelő társadalmak legfontosabb szerződéstípusa. A nemzetközi kereskedelemben az áruforgalom döntő hányada ma is adásvételi szerződések alapján bonyolódik le Adásvétel fogalma Különböző jogrendszerekben azonos módon határozzák meg az adásvétel fogalmát: dolog tulajdonba adása pénz ellenében. A magyar jog szerint tárgya csak áru lehet: ingó dolog, energia és az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír. Az adásvétel lényeges eleme a vételárban való megállapodás. A vételár két fél megállapodása alapján, szabadon meghatározható a piaci kereslet és kínálat keretei között. Tágabb értelemben a nemzetközi szerződés minden olyan magánjogi szerződés, amely valamilyen nemzetközi elemet tartalmaz. A nemzetközi adásvétel gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés Nemzetközi adásvétel hatálya Mindenképpen meg kell említenünk, hogy a nemzetközi adásvételi szerződések körébe azok az áruk illetve szolgáltatások, valamint anyagi értéket képviselő jogok tartoznak, amelyek a nemzetközi forgalomban vesznek részt. Továbbá a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködésekre és a külföldi vállalkozásokra is kiterjednek Külkereskedelmi ügylet szakaszai Ha külföldi féllel kívánunk kapcsolatba kerülni, és tervezzük szerződés elkészítését, minden esetben megfelelően fel kell készülnünk az ügyletre. Körültekintőnek kell lenni mind a két félnek a folyamat előkészítése során. Ha írásba foglaljuk, és nem megfelelően határozzuk meg a feltételeket, akkor utólag módosítani azokat csak nehézségek árán lehet. 5

6 Az adásvételi szerződés előkészítése A szerződéskötésnek ebbe a szakaszába tartozik a két fél között zajló ajánlati tevékenység. Az ajánlat mindig meghatározott címzetthez szól. Komoly szándékú, jogi kötelezettségvállalás. Az ajánlattételt körültekintő információgyűjtésnek kell megtekintenie. Az ajánlattételben meg kell határozni a szerződéskötési feltételeket (jogi, szállítási, fizetési). Egy meghatározott címzetthez szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően maghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor minősül kellően meghatározottnak, ha megjelöli az árut, mennyiséget és az árat. Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Ha az ajánlattevő határidőt szabott az elfogadásra, akkor az elfogadás csak akkor hatályos, ha határidőn belül történik. Ha nincs megszabva határidő, akkor ésszerű időn belül kell elfogadni. Az ajánlat szövegéből vagy a körülményekből egyértelműen ki kell derülnie, hogy visszavonható-e. Az ajánlat lehet: - Kötelező ajánlat: az ajánlattevő nem léphet vissza az ajánlattól, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta és az elfogadás hatályossá vált. Csak úgy lehet visszavonni, ha a visszavonásról szóló értesítés az ajánlat előtt vagy azzal egy időben érkezik meg. - Kötelezettség nélküli Ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, akkor szerződéses jogviszony jön létre az ajánlattevő és a címzett között. Az elfogadás formája az elfogadói nyilatkozat vagy elfogadásra utaló magatartás (áru feladása, pénz átutalása). 6

7 A nemzetközi adásvételi szerződés megkötése Az adásvételi szerződés a szerződéskötési ajánlat elfogadásával jön létre. A szerződés alakjával kapcsolatban nincsenek előírások. A megkötése történhet írásban, de eseti szerződések esetén szóban is. A Konvenció 1 hatályossá vált. szerint a szerződés abban a pillanatban jön létre, amikor az elfogadás Ha a szerződést valamilyen jogi norma szabályozza, akkor írásban kell megkötni. Írásban történő szerződéskötés esetén bizonyíthatók a feltételek és esetleges későbbi bírósági eljárás esetén felhasználható a vétkessel szemben. Itt megemlíthetjük azt a közhelyet, hogy A szó elszáll, az írás megmarad! A szerződés megkötésének módjai - Okmányba foglalható: A szerződés feltételeit pontosan írásban foglalják. Meghatározzák e feltételeit, tartalmát, érvényességi idejét. Az árakat adott periódusokra határozhatják meg. Vonatkozhat bizonyos mennyiségű áru megvásárlására is. Léteznek úgynevezett mintaszerződések is, melyet általában a nemzetközi szervezetek alaposan kidolgoznak. Ezek választása természetesen nem kötelező. - Levélváltás útján, faxon, táviratban, ben Ebben az esetben a vevő ajánlatot kér az eladótól. Az eladó az ajánlatban meghatározza a vásárlás feltételeit. A vevő a megrendelés elküldésével elfogadja az eladó ajánlatát. A visszaigazolással az eladó igazolja, hogy az adott árut illetve szolgáltatást az előre meghatározott feltételek mellett teljesíti. Előre írásba foglalt szerződés nélkül jön létre az adásvétel. A rendelés és a rendelés visszaigazolása együtt képezik a szerződést. 1 Bécsi Vételi Egyezmény, 23. Cikk 7

8 A Bécsi Vételi Egyezmény sem szabályozza egyértelműen a szerződés formáját. A szerződés a ratifikáló országokra bízza, hogy milyen módon szerződnek. A nemzetközi jogban ajánlott az írásbeli szerződés. Az érvényes szerződés létrejöhet tehát írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma A nemzetközi adásvétel során, a sima szerződéshez hasonlóan a szerződő felek maguk határozzák meg a szerződés tartalmát, de minimálisan tartalmaznia kell az árat, az áru/szolgáltatás megnevezését, fajtáját, mennyiségét. Vannak olyan nemzeti jogok (pl.: USAban), melyek az árat nem sorolják a minimális tartalom elemei közé. A szerződés szabályozása nem kötelező (kogens), hanem tetszőleges (diszpozitív). A nemzetközi szerződés tartalmát szabadon alakítják a felek. Minden szerződés tartalmazza a szerződés tárgyát, áru vagy szolgáltatás megnevezését, fajtáját, mennyiségét, árát. Egyéb feltételeket az irányadó jog rá vonatkozó rendelkezései pótolják. A külkereskedelmi szerződésben szerepel a teljesítés helye, fizetés ideje és módja, költség- és kockázatviselés átszállásnak helye. Az adásvételi szerződés általában a következő feltételeket tartalmazza: - szerződést kötő felek megnevezése - szerződés tárgyának és az áru minőségének meghatározása - szerződéses áru mennyisége - csomagolás módja - szerződéses ár - szállítási határidő - paritás - fizetési mód: - fuvarozási mód - szerződésre irányadó jog - záradékok, egyéb kérdések 2 Bécsi Vételi Egyezmény, 11. Cikk 8

9 A minőség meghatározása a szerződés egyik legfontosabb részeként említhető. Fontos szerepet játszik, mivel nem szerződésszerű teljesítés esetén a szerződés e részére lehet hivatkozni. A szerződésben részletesen leírhatjuk milyen minőséget várunk el, vagy mellékeljük dokumentumként (rajz ha méretbeli elvárásaink vannak, műszaki dokumentációként). Feltüntethetjük a kémiai-fizikai összetételét a terméknek. Megjelölhetjük az eredet helyét, ettől való eltérés esetén nem köteles a vevő elfogadni az árut. Megadhatunk ismert típust vagy márka nevet is. Mellékelhetünk fotót, mintát, prospektust, de utalhatunk a korábban az eladótól vásárolt termékre is. Vannak olyan esetek, amikor a minőség pontos tartalmát a szokványok értelmezik. A minőségi tűréshatárok meg vannak előre állapítva. Ettől természetesen el lehet térni, de jobb minőség szállításakor, abban az esetben, ha a vevő elfogadja az árut, akkor felárat kell fizetnie, vagy ha alacsonyabb az áru minősége az elvárttól, ilyen esetben az eladónak engedményt kell adnia. A minőséget a következő módon is meg lehet határozni: - jó átlagminőség - szokványminőség - bázisminőség A nemzetközi adásvételi ügyletben a szokások is fontos szerepet játszanak. Ezek az évek során kialakult szabályok, melyeket a szerződés résztvevői akkor alkalmaznak, ha mindketten elfogadják őket. ezek értelmezik és kiegészítik a szerződés tartalmát. A Bécsi Egyezmény három feltétel együttes megléte esetén engedi érvényesülni a szerződésben ki nem kötött szokásokat: - a felek ismerik a szokást, mert - a szokás a nemzetközi kereskedelemben széleskörűen ismert, és rendszeresen alkalmazott a kereskedelem szóban forgó ágában használt szerződéstípusba. - a szerződő felek hivatkozhatnak a korábbi üzletek során egymás között alkalmazott gyakorlatra. 9

10 Konkrét megállapodás A jog kogens rendelkezései A jog diszpozitív rendelkezései Szokások, szokványok 1. ábra: A szerződés tartalmi összetevői Az adásvételi szerződés teljesítése A szerződés megkötését követően a felek teljesítik, lebonyolítják a szerződést. A lebonyolítás összetett folyamat. A teljesítés függ a következő tényezőktől: - ügylet típusa ( egyszerű vagy különleges ügylet) - a szerződés tárgya (szellemi termék, szolgáltatás, fizikai termék) - fizetési feltétel - beszerzés körülményei (saját előállítás, import gyártótól) - áru természete...stb. Az ügylet csapatmunka. A szerződés teljesítését befolyásolják a szerződés lebonyolításában résztvevők: exportőr - importőr (vevő-eladó), az áru szállításával megbízott szállítmányozók illetve fuvarozók, a fizetési folyamatban jelenlévő bankok, pénzintézetek, az előírások betartását ellenőrző hatóságok, és a károk előfordulása esetén bevont biztosítók. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a meghatározott helyen és időben a magállapított mennyiség, minőség, választék szerint kell teljesíteni. A feleket a szerződés teljesítéséért felelősség terheli. Minden olyan magatartás, körülmény, vagy állapot, amely a szerződésbe 3 Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2002, 86. old. 10

11 ütközik, vagy egyébként sérti bármelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait, szerződésszegésnek minősül Az adásvételi szerződés teljesítése magának a szerződés tárgyának a birtokba adását jelenti. A birtokba adás többféle módon mehet végbe: - fizikai úton (ún. kézen-közön vétel) - ún. távolsági helyközi vétel, amikor az eladó és a vevő földrajzilag más helyen tartózkodik. Az eladónak olyan helyzetbe kell hoznia a vevőt, hogy az szabadon és biztonságosan rendelkezhessék a dologgal. - ha az adásvétel tárgy értékpapír (pl. közraktárjegy), akkor az átadás az áru feletti tulajdonjog átruházását jelenti. Tulajdonjog átszállásának helye és időpontja tekintetében különböző jogi megoldásokat alkalmaznak. A tulajdonjog átszállása az áru átadását követően egy későbbi időpontban is megtörténhet. Sor kerülhet tulajdonjog-fenntartás kikötésére is. A magyar jog szerint a tulajdonjog legfeljebb a vételár teljes kifizetéséig tartható fenn. 4 A nemzetközi adásvételnél fokozott kárveszéllyel kell számolni. A felek igyekeznek szabályoznia kárveszély átszállásának helyét és időpontját. Ilyenkor az INCOTERMS -ben meghatározott klauzulákat alkalmazzák. 4 Ptk (1) az eladó a tulajdonjogot legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. 11

12 1.4. A nemzetközi adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulása Hosszú út vezetett a kezdetektől a Bécsi Konvenció létrejöttéig. Ezen belül is két fontosabb állomást kell megemlíteni, melyeknek jelentős szerep jutott abban, hogy a 80-as években létrejöhessen a Bécsi Konvenció. A legfontosabb cél egy nemzetközi egységes szabályozás létrehozása volt ÁSZF 5 A KGST keretében létrehozott feltételrendszer. Kezdetben bilaterális alapon 1958-ban alkották meg az első sokoldalú ÁSZF-et, végső formáját 1988-ban nyerte el. Az Általános Szállítási Feltételek a maga idejében pozitív szerepet töltött be az országok közötti kereskedelemben. Kötelező volt az alkalmazása a felek számára. Egyes rendelkezésekről el lehetett térni, de teljes egészében nem zárhatták ki a szerződéses kapcsolatukból. A nehezen érthető jogszabályok helyébe egy egységes normarendszert léptettek Az évi Hágai Egységes Törvények (ULIS és ULFIS) Az UNIDROIT keretében 1935-ben készült el egy egyezménytervezet. A háború után Hágában tartottak diplomáciai konferenciát, amelyen döntöttek az adásvétel nemzetközileg egységesített szabályainak kidolgozásáról. Szükséges volt az egységes szabályok kidolgozása. Két tervezetet készítettek, majd 1964-ben Hágában vitatták meg és fogadták el ban hozta létre az ENSZ az UNCITRAL bizottságot, amely kezdeményezte a Hágai Egységes Törvények felülvizsgálatát. 5 Pontos megnevezése: A KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti Áruszállítások Általános Feltételei, egyszerűsítve KGST Általános Szállítási Feltételek. Évszámot is rendelni kell hozzá, mivel rövid időn belül több is váltotta egymást: 1958.évi, évi, 1968/1975. évi, végül évi ÁSZF 12

13 2. Bécsi Vételi Egyezmény 6 A hosszú évtizedek után megalkotott egységes konvenció nemzetközi érvényű egyezmény, amely a különböző országokban található vevők és eladók közötti adás-vétel bizonyos aspektusait szabályozza. Minden ratifikáló nemzet vállalja, hogy a benne foglaltakat törvényként kezeli. Az Egyezmény több néven is emlegetik. A továbbiakban a következőképpen nevezzük: Bécsi Vételi Egyezmény, Bécsi Egyezmény, Bécsi Konvenció, CGIS vagy csak az Egyezmény Általánosságban a Bécsi Vételi Egyezményről Az UNCITRAL 7 keretében kezdődött meg egy új, átfogó és egységes egyezmény tervezetének az előkészítése. A szövegtervezet 1976-ra készült el, 78-ban véglegesítették. Ez szolgált tárgyalási alapul az 1980-as bécsi diplomáciai konferencián. A konferencián 62 ország és számos nemzetközi szervezet vett részt. Az elnökévé a magyar delegáció vezetőjét Eörsi Gyula professzort választották. Több heti tárgyalás után készült el Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ- Egyezmény, más néven Bécsi Konvenció. Az Egyezmény célja az, hogy megkönnyítse és gazdaságosabbá tegye a nyersanyagok és készáruk nemzetközi adás-vételét. A konvenció a bizonytalanságok és a vitás helyzetek kiküszöbölésére szolgál, mivel gyakran vannak különbségek az egyes országok kereskedelmi törvényei vagy jogszabályai között. A nemzetközi ügyletekben gyakran az is vitás, hogy mely ország törvényei érvényesek az adott ügyletben. A CGIS tehát nem korlátozza a szerződő feleket. A konvenció 6. cikkelye kimondja, hogy a felek szabadon változtathatják a Konvenció egyes tételeit, vagy akár annak egészét hatályon kívül helyezhetik. Ennek a megítélése egyes helyzetektől függően változik. 6 CGIS United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló ENSZ-Egyezmény) 7 United Nations Commission on Internatianl Trade Law 13

14 Mérföldkövet jelentett a nemzetközi kereskedelmi jog és jogegyesítés történetében. Az Egyezmény nemzetközi szabályokat teremtett a nemzetközi adásvételi ügyletekhez. Messzemenő autonómiát enged a szerződő feleknek április 11-én írták alá, a konferencia zárónapján. Az első tizenegy állam, amelyek számára az egyezmény január 1-jén lépett hatályba: Argentína, Kína, Egyiptom, Franciaország, Magyarország 8, Olaszország, Leshoto, Szíria, Amerikai Egyesült Államok, Jugoszlávia, és Zambia. Tagjai között szinte valamennyi, külgazdasági kapcsolatainak szempontjából jelentősebb állam szerepel. 9 Ez alkalommal talán sikerült egy széles körben, sokak által elfogadott nemzetközi egyezményt alkotni. A megalkotóknak azzal kellett szembenézni, hogy egyensúlyt kell teremteni az eltérő jogi megoldások között A Bécsi Vételi Egyezmény előtörténete Az egységes szabályrendszer kidolgozása évtizedekre megy vissza Ernst Rabel kezdeményezése ápr. Az UNIDROIT által felállított bizottság eldönti, hogy szükség van-e a szabályok egységesítésére első, ideiglenes tervezet elkészül a tervezet, a világháború megszakítja a munkát 8 Magyarországon kihirdették angol és magyar nyelven, az évi 20. tvr. Megjelent a Magyar Közlöny évi 56. számában. 9 Ezek: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belorusszia, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Burundi, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Horvátország, Kuba, Ciprus, Csehország, Dánia, Ecuador, Egyiptom, El Salvador, Észtország, Finnország, Franciaország, Gabon, Georgia, Németország, Görögország, Guinea, Honduras, Magyarország, Izland, Irak, Izrael, Japán, Olaszország, Korea, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Lesotho, Libéria, Luxemburg, Mauritánia, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Paraguay, Peru, Lengyelország, Románia, Oroszország, St Vincent és Grenadines, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szíria, Macedónia, Uganda, Ukrajna, USA, Uruguay, Üzbegisztán, Zambia 10 Project d une Loi Uniforme sur la Vente Internationale des Objects Mobiliers Corporels U. D. P I (2), Rome (1951), in: Rabel, II

15 1951. diplomáciai konferencia Hágában 25 állam és nemzetközi szervezetek részvételével. Az adásvétel egységesítése közös érdek tervezet kidolgozása külön tervezet a nemzetközi szerződések megkötéséről tervezet a kormányok és nemzetközi szervezetek észrevételeit figyelembe véve újabb konferencia Hágában. 28 állam köztük Magyarország részvételével, valamint 4 állam és 6 szervezet megfigyelőkkel képviselteti magát. Az Áruk Nemzetközi Adásvételéről Szóló Egységes Törvény (ULIS), valamint az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseinek Megkötéséről Szóló Egységes Törvény (ULFIS) megalkotása, Magyarország mindkettőt aláírta hatályba lép a két egyezmény magyar kezdeményezésre létrejön az UNCITRAL, amely felülvizsgálta a még hatályba sem lépett 64-es egyezményeket. 14 tagú munkabizottság felállítása genfi javaslat bécsi szöveg New York-i javaslat, később UNCITRAL-javaslatként válik ismertté a két évvel korábbi javaslat adta a bécsi diplomácia konferencia tárgyalási alapját Március 12-én ült össze a konferencia 62 állam részvételével, és számos nemzetközi szervezet megfigyelőjével ápr állam fogadja el, 6, köztük Magyarország, alá is írja jan. 1. hatályba lép 2005.márc.1. már 63 állam a tagja 15

16 2.3. A Bécsi Vételi Egyezmény szerkezete Az Egyezmény Preambulumból és négy Részből áll. Preambulum: Alapvető elvek nyilvánulnak meg benne, ennek segítségével egyértelművé válnak az egyezmény céljai, felfogása, és a motiváló megfontolások. A szerződéskötés nemzetközi egységesítése fontos szerepet játszik minden tagállam kereskedelmében. 3 alapelvet fogalmaz meg: 1) új gazdasági rend szolgálata 2) egyenlőség és kölcsönös előnyök 3) a nemzetközi kereskedelem számos jogi akadályát segít lebontani. I. Rész I. Cím: Alkalmazási Kör: 1-6. Cikk II. Cím: Általános rendelkezések II. Rész: A szerződés megkötése: Bevezető megjegyzések, Cikk III. Rész: Adásvétel I. Cím: Általános rendelkezések Cikk II. Cím: Az eladó kötelezettségei: 30. Cikk I. Fejezet: Az áru szolgáltatása és az okmányok átadása: Cikk II. Fejezet: Az áru szerződésszerűsége és harmadik személy igényei: Cikk III. Fejezet: Az eladó szerződésszegésnek jogkövetkezményi: Cikk III. Cím: A vevő kötelezettségei: 53. Cikk I. Fejezet: A vételár megfizetése: Cikk II. Fejezet: Átvétel: 60. Cikk III. Fejezet: A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei: Cikk IV. Cím: A kárveszély átszállása: Cikk V. Cím: Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések I. Fejezet: A teljesítést megelőző szerződésszegés és részletekben történő teljesítésre vonatkozó szerződés: Cikk II. Fejezet: Kártérítés: Cikk III. Fejezet: Kamat: 78. Cikk IV. Fejezet: Mentesítő okok: Cikk 16

17 V. Fejezet: Az elállás jogkövetkezményei: Cikk VI. Fejezet: Az áru megőrzése: Cikk IV. Rész: Záró rendelkezések: Cikk, Záró rendelkezés 2.4. Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazási köre A Konvenció címe egyértelműen meghatározza, hogy az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozik. A bevezető rendelkezések egészen pontosan megfogalmazzák, hogy mely esetekben alkalmazzák az Egyezményt, illetve mely feltételek mellett nem. 1. Cikk (1) Az Egyezmény, a különböző államokban telephellyel rendelkező felek között, áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazandó, ha a) ezek az államok Szerződő Államok, vagy b) a nemzetközi magánjog szabályai valamely Szerződő Állam jogának alkalmazásához vezetnek. (2) Az a tény, hogy a felek telephelye különböző államokban van, nem vehető figyelembe, ha ez sem a szerződésből, sem a felek üzleti kapcsolatából, illetve bármely általuk tett közlésből a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződéskötés időpontjában nem tűnik ki. (3) Az Egyezmény alkalmazása szempontjából sem a felek állampolgársága, sem a felek, illetve a szerződés jogi vagy kereskedelmi jogi jellege nem vehető figyelembe. Az 1. Cikk (1) bekezdése mondja ki a fő szabályt. Döntő fontosságú kérdéseket határoz meg. Ebből kiderül, hogy a Konvenció akkor kerül alkalmazásra, ha az eladó és a vevő üzleti helye szerződő állam területén van. Egyértelműen kizárja azokat a szerződéseket, melyek bár külföldre történő áruszállítást fogalmaznak meg, de a két fél telephelye azonos országban van. Az alkalmazás feltételeit 3 féle vonatkozásban határozza meg: személyi, tárgy és területi hatály. Az egyezmény időbeli hatályáról csak a későbbiekben, a zárórendelkezésekben szól. A 2. Cikk előírásai egy sor szerződést kizárnak, habár egyértelműen adásvételi szerződésnek minősíthetők. 17

18 Az Egyezmény nem vonatkozik arra az adásvételre, a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru, kivéve, ha az eladó akár a szerződéskötést megelőző bármely időpontban, akár a szerződés megkötésekor, nem tudott és nem is kellett tudnia arról, hogy az árut ilyen célra vásárolták; b) amely árverés keretében történt c) amely végrehajtáson vagy egyéb hatósági intézkedésen alapul d) amelynek tárgya kötvény, részvény, beruházási biztosíték, forgatható értékpapír, vagy pénz; e) amelynek tárgya folyami és tengeri hajó, légpárnás hajó; vagy légi közlekedési eszköz; f) amelynek tárgya villamos energia. A 3. Cikk kiterjeszti az Egyezmény hatályát az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződésekre, valamint olyan vegyes szerződésekre, amelyhez személyes tevékenységből álló szolgáltatás járul. A 4. cikk szerint nem szabályozza a szokások érvényességét, illetve az eladott áru tulajdonjogára gyakorolt esetleges jogi hatását. Az Egyezmény nem szabályozza az elévülést sem. Az Egyezmény nem szabályozza a következőket sem: - érvénytelenség - tulajdonátszállás - cselekvőképesség - ügyleti képviselet - beszámítás kérdései - engedményezés és tartozásátvállalás - kötbér - fizetés pénzneme Ha felmerül olyan probléma, melyet a konvenció nem szabályoz, akkor a nemzetközi magánjogi szabályok által meghatározott állam jogát kell alkalmazni. Az általános szerződési feltétel érvényességére vonatkozó szabályok is hiányoznak. 18

19 Az Egyezmény alkalmazása kizárható, illetve a felek megállapodhatnak egyes eltérésekben, módosíthatják bármely rendelkezésének jogi hatását. 11 Ha teljes kizárják az Egyezmény alkalmazását, ebben az esetben a szerződésben meghatározott irányadó jog lesz alkalmazandó. Ha a felek nem választottak irányadó jogot, az érvényben lévő nemzetközi magánjogi szabályok döntik el, milyen jog alapján kell elbírálni. Lehetséges részleges kizárás is. Ebben az esetben csak egyes Cikkek szabályozását mellőzik. 12 Hallgatólagos kizárás szempontjából három tipikus estet kell megvizsgálni: - joghatósági kikötés: az Egyezmény kizárását eredményezi-e valamely bíróság kikötése - kifejezett jogválasztás: mely esetben jelenti a kizárást - nemzetközi jogrendszer bizonyos szabályozásának említése a szerződésben vezethet-e a Konvenció hallgatólagos kizárásához 11 Bécsi Vételi Egyezmény, 6. Cikk 12 A 12. Cikk nem zárható ki 19

20 3. Szerződésszegés a Bécsi Vételi Egyezmény szerint 13 Minden olyan tevékenység, állapot, körülmény és esemény szerződésszegésnek minősül, amely ellentétes a szerződés tartalmával és sérti a felek jogait. Ez a szerződésszegés bekövetkezhet a feleken kívül álló okokból, de következménye lehet a szerződésben résztvevők magatartásának is. Az Egyezményen alapuló szerződésszegés fogalma magában foglalja a szerződés nem teljesítését, amely szerződést a felek az egyezmény alapján, illetve a közöttük lévő gyakorlat vagy szokás alapján kötöttek meg. Mivel az egyszerű szerződésszegés - mint tágabb kör - fogalma az Egyezményben nem szerepel, objektív jellegét legjobban talán az ezen belül elhelyezkedő alapvető szerződésszegés szabályainak figyelembevételével lehet szemléltetni: ez utóbbi megáll akkor is, ha azt előidéző magatartás nem volt fél részéről szándékos Az alapvető szerződésszegés Két szempontból van jelentősége: 1., Nem teljesítés esetén választ ad arra, hogy a vevő azonnal elállhat a szerződéstől, vagy köteles póthatáridőt szabni. 2., Egyéb, hibás teljesítés esetén arra ad választ, hogy egyáltalán a vevőt megilleti- e az elállás joga, vagy csak kártérítésre tarthat igényt. A definíció megfelelő értelmezése sok időt és jogászi gondolkodást igényel, következésképpen a kereskedők első ránézésre túl bonyolultnak tartják a rendelkezést, és igen gyakran előfordul, hogy kizárják a szerződésben ennek a Cikknek az alkalmazását Sándor Tamás Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel c. könyv alapján, HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Bianca-Bonell: Commentary on CISG 20

21 Az alapvető szerződésszegést a következő elemekre lehet bontani: - szerződésszegésnek kell bekövetkeznie - a jogosult számára hátrányosnak kell lennie - a hátránynak alapvetőnek, vagyis jelentős mértékűnek kell lennie - a jogosultnak a szerződéssel szembeni jogos elvárásai viszonylatában kell ezeknek fennállnia - szükséges, hogy a szerződésszegő a hátrány bekövetkezését előre lássa vagy - szükséges az a körülmény, hogy ugyan nem látta előre, de egy ésszerűen gondolkodó hasonló személy, azonos körülmények közepette előre látta volna. Ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően világossá válik, hogy a másik fél szerződésszegést követ el, ekkor bármelyik fél elállhat a szerződéstől. A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy, azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt 3.2. A szerződés résztvevőinek jogai és kötelezettségei a Bécsi Vételi Egyezmény szerint Az eladó kötelezettségei 30. Cikk Az eladó köteles, a szerződés és az Egyezmény előírásainak megfelelően, az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni és az árura vonatkozó minden okmányt átadni. 31. Cikk Ha nem meghatározott más helyen kell szolgáltatnia, az eladónak az áru szolgáltatására vonatozó kötelezettsége: a) ha az adásvételi szerződés kiterjed az áru elfuvarozására is, az árut a vevőhöz való továbbítás céljából az első fuvarozónak átadni; b) ha - az előző bekezdés alá nem tartozó esetekben - a szerződés egyedileg meghatározott árura vagy pontosan meg nem határozott olyan árura vonatkozik, amelyet meghatározott árukészletből kel szolgáltatni, vagy amelyet gyártani kell, illetőleg előállítani, és a szerződés megkötésekor a felek tudták, hogy az áru meghatározott helyen van, vagy meghatározott helyen gyártják, illetve állítják elő, úgy az árut ezen a helyen a vevő rendelkezésére bocsátani; 21

22 c) egyéb esetekben az árut a vevő rendelkezésére bocsátani azon a helyen, ahol az eladó telephelye a szerződéskötés időpontjában volt. Az eladó köteles, a szerződés és az Egyezmény előírásainak megfelelően, az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni és szükség szerint az árura vonatkozó minden okmányt átadni. 15 Az eladó fő kötelezettsége: - az áru szolgáltatása - az áruhoz kapcsolódó okmányok átadási kötelezettsége - az áru tulajdonjogának átruházása Az eladó egyéb kötelezettségei: - a másik fél haladéktalan értesítése a teljesítés felfüggesztése, illetve annak akadálya esetén - kárenyhítési kötelezettség - az áru megőrzése átvételi késedelem estén A magyar jog szerint az árunak a teljesítés időpontjában kell megfelelnie a szerződéses és az ún. nevezett törvényes kelléknek. Azonban ettől az időponttól eltérő lehet a kárveszély átszállásának időpontja. A konvenció szabályozza, hogy az eladót felelősség terheli, ha nem szerződésszerűen teljesít. 16 Az eladó felelősségét megállapítja a kárveszélyátszállás időpontját követően keletkező hibáért, ha az eladó valamely kötelezettségének a megszegéséből keletkezett. Az eladónak olyan árut kell szolgáltatnia, - amely mentes harmadik személy bármilyen, szellemi tulajdonon alapuló olyan jogától, vagy igényétől, - amelyről az eladó a szerződés megkötésekor tudott, vagy tudnia kellett, - feltéve, hogy a szellemi tulajdonjogot abban az államban biztosították, ahol a vevő telephelye van, 15 A szükség szerint kifejezés a fordításban pontatlan. Az idegen nyelvű változatok pontosabban meghatározzák ezt a pontot. Ezekből kiderül, hogy az árura vonatkozó minden okmányt át kell adni. 16 Bécsi Vételi Egyezmény, 36. Cikk, (2) bekezdés 22

23 - illetve, ha a felek a szerződés megkötésekor számításba vették, hogy az áru továbbeladásra vagy továbbszállításra fog kerülni, úgy ebben az államokban is Az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményei 45. Cikk (1) Ha az eladó elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, a vevő jogosult a) a Cikkekben meghatározott jogait gyakorolni; b) a Cikkekben meghatározott módon kártérítést követelni. (2) A vevő nem veszíti el a kártérítés követeléséhez való jogát azáltal, ha egyéb jogait gyakorolja. (3) Ha a vevő a szerződésszegésből eredő jogait gyakorolja, sem a rendes, sem pedig a választott bíróság nem adhat méltányossági haladékot az eladó számára. 18 Ez a fejezet összefoglalja azokat a jogkövetkezményeket, amik az eladó szerződésszegéséből származnak. Az Egyezmény nem tesz különbséget a különböző szerződésszegések között, mindegyik szankció a kötelezettség megszegésének tényéhez kapcsolódik. A vevő jogai két nagyobb csoportba sorolhatók. Az egyikbe a teljesítési igény és a szavatossági jogok tartoznak (kicserélés, kijavítás, árleszállítás ), a másikba pedig amikor a vevő igényt tarthat kártérítésre. Harmadikként megemlíthető az az eset, amikor a vevő elállhat a szerződéstől, illetve póthatáridőt biztosíthat az eladó számára Teljesítési igény és a szavatossági jogok 46. Cikk (1) A vevő követelheti az eladótól az általa vállalt kötelezettsége tejesítését, kivéve, ha a vevő a jogsértés kiküszöbölésére olyan eszközt vett igénybe, amely összeegyeztethetetlen ezzel a követeléssel. (2) A vevő csak akkor követelheti a nem szerződésszerű áru kicserélését, ha a szerződésszerűség hiánya alapvető szerződésszegésnek minősül és az áru kicserélése iránti igényét a 39. Cikkben meghatározott értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül közli. 17 Bécsi Vételi Egyezmény, 43. Cikk 18 Bécsi Vételi Egyezmény, 45. Cikk 23

24 (3) Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő igényelheti, hogy az eladó az áru kijavításával orvosolja a szerződésszerűség hiányát, ha ez az összes körülmény figyelembevételével nem ésszerűtlen. A kijavítás iránti igényt a 39. Cikkben meghatározott értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül kell közölni. 50. Cikk Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő függetlenül attól, hogy a vételárat már kifizették-e vagy sem, olyan arányban csökkentheti az árat, amilyen arányban a ténylegesen szolgáltatott áru szolgáltatáskori értéke viszonyult a hibátlan áru értékéhez ugyanabban az időpontban. A vevő nem csökkentheti azonban az árat, ha az eladó a 37. vagy 48. Cikkek rendelkezéseivel összhangban kötelezettségei teljesítésének bármely hiányosságát orvosolta, vagy ha a vevő nem fogadja el az eladó ugyanezen cikkek szerint felkínált teljesítését. Amennyiben az áru nem felel meg a szerződésben kikötötteknek a vevő elvárhatja az eladótól a javítást vagy az áru kicserélését. A vevő a javításra irányuló kérését attól függően gyakorolhatja, hogy az az összes körülményre nézve nem ésszerűtlen. Ez az ésszerűtlenség függ az áru tulajdonságától és más körülményektől, mint a felek országai közötti távolságtól vagy a hiba árun való kiterjedtségén, de nem függ a szerződésszegés típusától. Ellenben a helyettesíthető áru szállításának kérése nagymértékben függ a szerződésszegés típusától, ezt a lehetőséget csak alapvető szerződésszegés esetén lehet igénybe venni. A jogorvoslati lehetőségeken túl még egy ponton lehet megragadni a két típusú szerződésszegés közötti különbségtételt, ez pedig a kockázat átszállása. A vevő elsődleges igénye a reális teljesítési követelés, ez az alapvető joga. Nem szerződésszerű teljesítés esetén a vevő kérheti az áru kicserélését vagy kijavítását. Mindkét esetben a vevő kötelezettsége a fogyatékosság bizonyítása. A teljesítéssel össze nem férő igénynek számít az árleszállítás, az elállás, és kártérítés. Kicserélési igénye csak akkor lehet a vevőnek, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az áru hibás, vagy alapvetőnek minősül a szerződésszegés. Alapvető hibák a nem megfelelő minőség, a csomagolás hibája, mennyiségi eltérés, szükséges okmányok hiánya. 19 Minden esetben, ha a vevő az áru cseréjét követeli, akkor köteles a fogyatékos árut visszaadni, tehát nincsen visszatartási joga. Másik alapvető feltétele, hogy az eladót ésszerű időn belül értesítse arról az igényről, hogy az árut ki szeretné cseréltetni. osztható szolgáltatás vehető igénybe, abban az esetben, ha az árunak csak egy része hibás. Erre az igényre vonatkozik, 19 Olyan okmányok elmaradásának hiánya, melyek nélkül az áru nem üzemelhető be, vagy egyáltalán nem képes a vevő az áru átvételére. 24

25 hogy csak akkor lehetséges, ha egyéb eszközt nem vett igénybe korábban (pl.: nem kapott árengedményt, nem javították az árut). A szankciók egyértelműen a szerződésszerű teljesítést szolgálják, ezért is támaszthat igényt a vevő az áru kicserélésére, kijavításra, illetve árleszállításra. Ezek a megoldások különösen kedveltek nemzetközi adásvételek során, mivel könnyebb kijavítani a hibát, mint visszaszállítani a terméket és újra teljesíteni (extra költség). Vannak olyan áruk, ahol nem következhet be kijavítás (élelmiszerek, nyersanyagok), és ha a vevő nem tud alapvetően szerződésszegésre sem hivatkozni, akkor csak árleszállítása lehetséges. Az áru nem szerződésszerű teljesítése esetén a vevőt a 45. cikk (1)(a) feljogosítja, hogy az 50. cikkben 20 szabályozott árcsökkentéssel éljen. Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, amennyiben az eladó nem szerződésszerű árut szolgáltat, a vevő mégis elfogadja. Csak ezen nem szerződésszerű teljesítésben megnyilvánuló szerződésszegés esetén lehet az árcsökkentéssel élni. Úgy, mint a kártérítésnél, itt sem szükséges, hogy az elkövetett szerződésszegés alapvető legyen Póthatáridő kitűzése 49. Cikk (1) A vevő az eladó kötelezettségének teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg. (2) A vevő a póthatáridő letelte előtt nem gyakorolhatja a szerződésszegésből eredő jogait, kivéve, ha az eladótól olyan értesítést kapott, hogy az az így szabott határidő alatt sem fog teljesíteni. A vevő azonban a póthatáridő szabásával sem veszíti el jogát, hogy a késedelmes teljesítés miatt kártérítést követeljen. A 45. Cikk (3) bekezdés kimondja, hogy semmilyen körülmények között nem biztosítható az eladó számára póthatáridő. Ez a szabály nemcsak a rendes bíróságokra, hanem a választott bíróságokra vonatkozik. Egyedül maga a vevő az, aki meghatározhat egy ésszerű határidőt a pótlásra. 21 A teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a vevő póthatáridőt adhat az eladónak a szerződésszerű teljesítésre. A póthatáridő megállapítása a vevő joga, nem pedig 20 Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő függetlenül attól, hogy a vételárat már kifizették-e vagy sem, olyan arányban csökkentheti az árat, amilyen arányban a ténylegesen leszállított áru teljesítéskori értéke viszonyult a hibátlan áru értékéhez ugyanabban az időpontban 21 Bécsi Vételi Egyezmény, 47. Cikk 25

26 kötelezettsége. Ez a jog bármely szerződésszegésnél megilleti. 22 A póthatáridő kitűzésével a vevő kifejezésre juttatja, hogy érdeke fűződik a teljesítéséhez. Csak az ésszerű hosszúságú póthatáridő eredménytelen eltelte teremti meg az elállás lehetőségét. 23 Azzal a póthatáridő nyújtására vonatkozó nyilatkozattal a vevő vállalja, hogy az adott határidőn belül nem követelhet egyéb jogot (teljesítési igény, kicserélés, kijavítás) Elállás 49. Cikk (1) A vevő elállhat a szerződéstől, a) ha az eladó a szerződésben vagy az Egyezményben szabályozott kötelezettségének nem teljesítése alapvető szerződésszegésnek minősül, vagy b) a szolgáltatás elmaradása esetén, ha az eladó nem szolgáltatja az árut a vevő által a 47. Cikk (1) bekezdése szerint megállapított póthatáridőn belül, illetve, ha kijelenti, hogy e határidőn belül sem szolgáltat. (2) Mindazonáltal, ha az eladó az árut már szolgáltatta, a vevő elveszíti a szerződéstől való elállás jogát, kivéve, ha az elállás a) késedelmes szolgáltatás esetén azt követő ésszerű időn belül történik, hogy a szolgáltatásról tudomást szerzett; b) a késedelmes teljesítésen kívül bármely más szerződésszegés esetén azt követő ésszerű időn belül történik, hogy (i) a szerződésszegésről tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie; (ii) lejárt az a póthatáridő, amit a vevő a 47. Cikk (1) bekezdése szerint állapított meg vagy azt követően történik, hogy az eladó kijelentette, hogy a póthatáridőn belül sem teljesít vagy (iii) lejárt az eladó által a 48. Cikk (2) bekezdése szerint megállapított határidő vagy miután a vevő kijelentette, hogy nem fogadja el a teljesítést. A 81. cikk értelmében az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, az esetleges kártérítésre irányuló jog kivételével. Eszerint, ha a szerződéstől valamelyik fél eláll a szerződés megszűnik, és a felek mentesülnek a szerződésből eredő jövőbeli kötelezettségeik teljesítése alól. A vevő elveszíti jogát, hogy az áru teljesítését követelje, de az eladó sem követelheti többé az ár kifizetését. Ellenben a sérelmet szenvedett fél nem veszíti el jogát a kár megtérítésére, amelyet a szerződésszegés 22 Gyakorlati példa: Az eladó azért nem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat, mert ő az adott áru forgalmazója és késve kapja meg az árut a gyártótól. Értesíti a vevőt, hogy késve pl.: 2 nappal később teljesít. Ezt a vevő elfogadhatja, de el is állhat a szerződéstől. 23 Bécsi Vételi Egyezmény, 49. Cikk (1) bekezdés b) pont 26

27 okozott neki. A múltban történt már teljesített szoláltatásokat a felek visszakövetelhetik, tehát ragaszkodhatnak az eredeti állapot visszaállítására. 24 A szerződéstől való elállás nagyon komoly jogkövetkezmény, következésképpen nem minden szerződésszegés esetén élhet vele a sérelmet szenvedett fél. Ezen a ponton válik szembetűnővé az alapvető és nem-alapvető szerződésszegés közötti különbség, ugyanis a szerződéstől való elállással a vevő csak akkor élhet, ha az eladó kötelezettségeinek nem teljesítésével alapvető szerződésszegést követ el, vagy nem szállít a vevő által megszabott póthatáridőn belül sem. 25 Más esetekben egy nem alapvető szerződésszegési helyzet nem ad jogot az elállásra A vevő kötelezettségei 53. Cikk A vevő a szerződés és az Egyezmény rendelkezései szerint köteles az áru vételárát megfizetni és annak részére történő szolgáltatását elfogadni. 54. Cikk A vevőnek a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége magában foglalja mindazon intézkedések megtételét és alakiságok megtartását, amelyek a szerződés vagy bármely jogszabály és rendelkezés értelmében a fizetés teljesítésének lehetővé tételéhez szükségesek. 60. Cikk A vevőnek a szolgáltatás elfogadásával kapcsolatos kötelezettsége abban áll, hogy a) mindent, ami tőle ésszerűen elvárható, tegyen meg annak érdekében, hogy az eladó szolgáltatni tudjon; és b) az árut átvegye. A vételár megfizetése a vevő legfontosabb kötelezettsége. A vevőnek mindig a szerződésben meghatározott árat kell megfizetnie. A vételárat pénzben kell megfizetni. Természetbeni ellenszolgáltatás esetén csereszerződésről van szó, ebben az esetben az Egyezmény nem hatályos. A vevő fizethet készpénzben, átutalással, vagy egyéb módon, mely a szokásaikból eredhet. 24 Bécsi Vételi Egyezmény, 81. cikk (2) 25 Bécsi Vételi Egyezmény, 47. cikk 27

28 A nemzetközi szerződéskötési gyakorlat a vételár megfizetésére rendszerint szokványokat tartalmaz. Célszerű a választott szokványt pontosan meghatározni a szerződésben. A vételár pénznemét a felek határozzák meg. Ebben az esetben is a felek közötti szokások mérvadóak. A vevőnek meg kell tennie mindent, amiben megállapodtak az eladóval, valamint meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak. A vételár megfizetésének egyik feltétele, hogy a felek megegyezzenek az árban. Azonban egyes esetekben a szerződés akkor is létrejön, ha az ármeghatározást szabadon hagyják. Ezek csak nagyon kivételes esetek. Azonban mindig megállapíthatónak kell lennie az árnak, ha olyan árlistára hivatkoznak, amelyet a vevő is ismer, vagy kell, hogy ismerjen. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a vételárat az áru súlya alapján határozzák meg. Ilyenkor minden esetben le kell szögezni, hogy a nettó vagy bruttó súly alapján állapítják meg. A vételár megfizetésének adott helyen történő kiegyenlítése is a vevő fizetési kötelezettségeihez tartozik. Ha megállapodtak a fizetési helyben, akkor a vevőnek ezen a helyen kell teljesítenie, különben a vevő szerződésszegést követ el. Ha a felek nem állapodtak meg a fizetés helyében, akkor a vevőnek a fizetést - az eladó telephelyén kell teljesítenie, - az ún. kézen-közön történő adásvétel esetén az átadás helyét kell a fizetés helyének is tekinteni. Az áru átadása fejében történő fizetésnél a fizetési helyet az áru átadásának helyében jelöli meg a szabály. A vételár megfizetésének időpontját is a szerződésben kell meghatározni. A vételárat akkor kell meghatározni, ha az eladó az árut vagy a rendelkezési jogot megtestesítő okmányokat a vevő rendelkezésére bocsátja. Mind a kettőt az eladónak szerződésszerűen kell rendelkezésre bocsátania. Nemzetközi viszonylatban a helyközi vétel a legtipikusabb, amikor az eladó akkor teljesít, ha az árut átadja a fuvarozónak. A vevő nem köteles a vételárat megfizetni, mindaddig, amíg nem volt módja az árut átvizsgálni. 26 Itt nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a felek a fizetés kérdését rendezhetik a szerződésben, és ezt mindig meg is teszik. Az átvételi kötelezettség azt jelenti, hogy a vevőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az eladó teljesíteni tudjon, és át kell vennie az árut. 26 Bécsi Vételi egyezmény, 53. Cikk, (3) 28

29 A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei 61. Cikk (1) Ha a vevő elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, az eladó jogosult: a) a Cikkekben meghatározott jogait gyakorolni; b) a Cikkekben meghatározott módon kártérítést követelni. (2) Az eladó nem veszti el a kártérítés követeléséhez való jogát azáltal, ha egyéb jogait gyakorolja. (3) Ha az eladó a szerződésszegésből eredő jogait gyakorolja, sem a rendes, sem pedig a választottbíróság nem adhat méltányossági haladékot a vevő számára. Az eladó jogait ismerteti a vevő szerződésszegése esetén. A vevő által elkövethető összes szerződésszegésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy min alapszik. A szankciónak az a feltétele, hogy a vevő megszegje a kötelezettségeit, ezt az eladónak kell bizonyítania. Ha a vevő az eladó által szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem veszi át kellő időben, vagy nem fizeti meg a vételárat a megállapodott időpontig, akkor kártérítést követelhet a vevő az eladótól. 27 Ha a vevő nem veszi át az árut, és nem fizeti ki a vételárat, akkor az eladó követelheti a kötelezettségeinek teljesítését, és érvényesítheti a kárát is, ami a késedelemből származik. 28 Az eladó teljesítési igényét általános jelleggel fogalmazza meg a vevővel szemben. Az eladónak is van joga ahhoz, hogy póthatáridőt szabjon a vevőnek, ezzel tisztázható, hogy a vevő valóban teljesíteni fog-e. 29 A póthatáridő kitűzése az eladónak csak joga és nem kötelezettsége. Akár szóban, akár írásban megállapíthatja. Ha a póthatáridő eltelte után a vevő nem teljesít, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Ez azt jelenti, hogy az eladó kártérítési igényt támaszthat a vevő felé. A vevő alapvető szerződésszegése mindig feljogosítja az eladót a szerződéstől való elállásra. Ebben az esetben alapvető szerződésszegésnek számít pl. a vételármegfizetés végleges megtagadás, a vevőnek a fizetés előkészítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztása Bécsi Vételi Egyezmény, 61. Cikk, (1) bekezdés, b) pont 28 Bécsi Vételi Egyezmény, 62. Cikk 29 Bécsi Vételi Egyezmény, 63. Cikk 30 Bécsi Vételi Egyezmény, 64. Cikk 29

30 Ha a vevő a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve - nem specifikálja az árut, - nem teljesíti közreműködési kötelezettségét, - nem tesz eleget reklámozási kötelezettségének, - nem tesz eleget versennyel kapcsolatos kötelezettségének stb., Az eladó követelheti a teljesítést, és érvényesítheti kárigényét. Ha részleges teljesítésről van szó, akkor az eladót is csak részben illeti meg a szerződésszegés miatti jogok. Ha már a teljesítés előtt nyilvánvalóvá válik a szerződésszegés, akkor előzetes szerződésszegésről beszélünk Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések Ezek azok a rendelkezések, amely a vevőre és az eladóra egyaránt vonatkoznak. Nézzük őket egyesével, részletezve Előzetes szerződésszegés 71. Cikk (1) Bármelyik fél felfüggesztheti kötelezettségeinek teljesítését, ha a szerződés megkötését követően láthatóvá válik, hogy a másik fél kötelezettségének lényeges részét nem teljesíti a) teljesítési képességének vagy hitelképességének súlyos fogyatékossága vagy b) a szerződés teljesítésének előkészítésében vagy a szerződés teljesítésében kifejtett magatartása eredményeként. (2) Ha az eladó már feladta az árut mielőtt az előző bekezdésben meghatározott okok nyilvánvalóvá váltak, megakadályozhatja az árunak a vevő részére történő kiszolgáltatását még akkor is, ha a vevő birtokában olyan okmány van, amely őt egyébként az áru átvételére feljogosítja. Ez a bekezdés kizárólag az áruval kapcsolatban a vevő és az eladó között fennálló jogokra vonatkozik. (3) A teljesítést akár az áru elküldését megelőzően, akár azt követően a felfüggesztő fél köteles a felfüggesztésről a másik felek haladéktalanul értesíteni és ha a másik fél saját teljesítésére megfelelő biztosítékot ad, köteles folytatni a teljesítést. 30