A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben

Átírás

1 A kötet szerzôi A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben DR. GÔDÉNY SÁNDOR A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola docense, a Népegészségügyi Iskola Egészségügyi Minôségbiztosítási és Minôségfejlesztési Szakának vezetôje. Társelnöke az EOQ MNB Egészségügyi és Szociális Szakbizottságának között az Egészségügyi Minisztérium és a DEOEC Népegészségügyi Iskola közötti szerzôdés alapján a Nemzeti minôségügyi rendszer kidolgozása, indikátorfejlesztés, valamint az Auditorképzés és az EFQM oktatása címû projekteket koordinálta. Az ô vezetése alatt került kifejlesztésre az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Minisztérium Ajánlás az ISO 9001:2000 alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben irányelve, és a kezdeményezésére indult el a Debreceni Egészségügyi Minôségügyi Napok (DEMIN) konferenciasorozat, melynek jelenleg is egyik fôszervezôje. szerkesztette: Gôdény Sándor BALOGH ZOLTÁN A Magyar Ápolási Egyesület és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar Ápolástudományi és Egészségpedagógiai Intézet adjunktusa ben a brit Exeter Egyetemen egyetemi fokozatot szerzett egészségügyi szakképzés területen. A Semmelweis Egyetem több szakán oktat, jelenleg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Disszertációját az ápolóvá válás folyamatának vizsgálatából készíti. Szakterülete: neurológiai és pszichiátriai ápolás, közösségi ellátás, otthoni szakellátás, rehabilitáció. DR. BETLEHEM JÓZSEF A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánhelyettese, a Magyar Ápolástudományi Társaság elnöke, a Nôvér címû szakmai folyóirat szerkesztôbizottsági tagja, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Oktatási, Továbbképzési és Tudományos Bizottságának elnöke. Kutatási területe: ápoláskutatás, bizonyítékokon alapuló ápolás, ápolásmenedzsment. DR. BERECZKI DÁNIEL A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Neurológiai Klinikájának professzora, az Általános Orvosi Kar oktatási dékánhelyettese. Szakértôi tevékenységet végzett többek között az Egészségügyi Minisztérium, a Medical Research Council (Egyesült Királyság) és a National Health Service, Centre for Reviews and Dissemina- 3

2 tion (Egyesült Királyság) számára. Szerkesztôbizottsági tagja a STROKE (American Heart Association), a Metabolizmus, az Agyérbetegségek és az Ideggyógyászati Szemle címû folyóiratoknak, szerkesztôje a Cochrane Stroke Review Groupnak (Edinburgh). DR. DOBOS ÉVA 1992 és 1998 között a DOTE Gyermekklinika intenzív osztályának vezetôje volt tól foglalkozik minôségüggyel ben egészségügyi közgazdasági és menedzser szakoklevelet, 2004-ben az EOQ Egészségügyi Minôségirányítási rendszermenedzser tanúsítványt szerzett tôl az SZTE ÁOK Finanszírozási Osztályának finanszírozási szaktanácsadója között a Háziorvostani Szakmai Kollégium minôségügyi szakértôjeként dolgozott ben a Kollégium rendes tagjává választották tól tagja a háziorvosok nemzetközi tudományos szervezetén (WONCA) belül mûködô Európai Családorvosok Minôségügyi Bizottságának (EQUIP) tôl a NAT Egészségügyi SzAB tagja az alapellátás képviseletében tól a MOK Akkreditációs és Minôségbiztosítási Bizottságának alelnöke. DR. FÜREDI GYULA 1983-ban szakképesítést szerzett általános orvostanból, 1997-ben üzemi orvostanból óta tagja a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének, ahol több évi vezetôségi, illetve elnökségi tagság után jelenleg a fôtitkári feladatokat látja el. Tagja a Háziorvostani Szakmai Kollégiumnak, valamint a háziorvosok nemzetközi tudományos szervezetének, a WONCA-nak. Orvosi végzettsége mellett jogi szakoklevéllel is rendelkezik. Az Országos Alapellátási Intézetben fôigazgató-helyettesként vesz részt az alapellátás országos módszertani fejlesztésében. DR. HORVÁTH ANDREA A Szegedi Tudományegyetem Klinikai Kémia Intézetének tanszékvezetôje. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke, az International Federation of Clinical Chemistry Committee on Evidence-based Laboratory Medicine elnöke, a Guidleines International Network nemzetközi tanácsadó testületének tagja, a CASP (Critical Appraisal Skills Program) International vezetôségi tagja óta a brit Department for International Development által támogatott, a bizonyítékokon alapuló orvoslás terjesztését célzó TUDOR program és országos hálózat vezetôje. Számos hazai és nemzetközi BAO-tanfolyam szervezôje, az Egészségügyi Minisztérium és az OEP BAO szakértôje, az EüM Clinical Evidence Online projekt szakértôje. DR. KARDOS LÁSZLÓ Orvos-biostatisztikus, a Debreceni Egyetem (DE) Népegészségügyi Iskola tanársegédje. A Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) Általános Orvostudományi Karán végzett, majd Master of Science képzésen vett részt a University of London School of Hygiene and Tropical Medicine intézetében ban szerzett szakvizsgát megelôzô orvostan és népegészségtanból ben pedig PhD fokozatot. Szakterülete: mortalitási/morbiditási vizsgálatok és országos feltérképezési munkák, statisztikai programozás, klinikai kísérletek eredményeinek statisztikai feldolgozása. DR. KINCSES GYULA között a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központjának kormány-fôtanácsadója, között a Miniszterelnöki Hivatal, Miniszteri Kabinet Társadalmi és Gazdasági Kutatások Titkárságán kormány-fôtanácsadó ben a MEDINFO megbízott fôigazgatójává nevezték ki, 2002 szeptemberétôl az ESzCsM Miniszteri Kabinet, egészségpolitikai tanácsadója október 1-jétôl az ESKI kinevezett fôigazgatója. KATONAI ZSOLT Okleveles gépészmérnök, minôségügyi mérnök, a QUALIMED-IL Kft. ügyvezetô igazgatója óta aktív szerepet vállal a magyar egészségügyi minôségbiztosítás elméleti fejlesztésében és a minôségirányítási rendszer építési gyakorlatának széles körû terjesztésében. Több egészségügyi intézményben vezette a minôségirányítási rendszerépítésre és tanúsításra való felkészítést. A DEOEC Népegészségügyi Iskola és a Miskolci Egyetem minôségügyi képzéseinek oktatója ben és 1998-ban IIASA-SHIBA I. díjat kapott, 1996-ban átvehette a Strategic Leadership: Skills for International Managers Program oklevelet (USA, State University of New York at Buffalo). DR. MOGYORÓSY GÁBOR Gyermekgyógyász, gyermekkardiológus docens a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján. Kutatási területe a gyógyító munka minôségének mérési lehetôségei a gyermekkori szívbetegségek ellátási folyamatában. Az e témakörben írt PhD-értekezését 2002-ben védte meg. Tagja volt a Magyarorszagon megalakított elsô irányelvfejlesztô munkacsoportnak. Az ESZCSM felkérésére elkészítette a klinikai audit Magyarországra adaptált irányelvét. Jelenleg is tagja a TUDOR munkacsoportnak, mely a bizonyítékokon alapuló orvoslás hazai terjesztésében vállal úttörô szerepet. DR. MOGYORÓSY ZSOLT Egészség-gazdaságtani, illetve egészségügyirendszer-kutatással foglalkozik a Yorki Egészség-gazdaságtani Központban (Centre for Health Economics, University of York, UK). Ezt megelôzôen 12 évig gyakorló orvosként dolgozott, majd az Egészségügyi, valamint a Pénzügyminisztériumban és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban egészségügyi finanszírozási kérdésekkel foglalkozott. Kutatói munkája mellett a 4 5

3 volt szocialista országokban egészségügyi rendszerfejlesztési programokban részben az Egészségügyi Világszervezet felkérésére dolgozik tanácsadóként. Ezenkívül egy intenzív egészség-gazdaságtani képzési program (International Health Economics intensive course, University of York) vezetôje és oktatója. DR. NAGY ÉVA Egyetemi tanársegédként dolgozik a Szegedi Orvostudományi Egyetem Klinikai Kémia Intézetében. Fô kutatási területe a bizonyítékokon alapuló orvoslás és irányelvfejlesztés. A Bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek a gyakorlatban címû PhD programban egyéni felkészülô. Részt vett többek között a Klinikai bizonyítékok a gyakorlatban (SZTE KKI és Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet), a Course on Evidence-Based Laboratory Medicine (C-EBLM of IFCC), a Bizonyítékokon alapuló orvoslás és a GIN-WHO workshop on Guideline Development tanfolyamokon, valamint az Egészségügyi Minisztérium Clinical Evidence Online projektjében és a Protokoll Fejlesztési Projektek keretében az orvosszakmai ajánlások módszertani értékelésében. SINKA MIKLÓSNÉ Az Egészségügyi Minisztérium III. Egészségpolitikai Fôosztályának fôtanácsosa óta végez az egészségügy területén minôségüggyel kapcsolatos tevékenységet (Zala Megyei Kórház, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Egészségügyi Minisztérium). SZY ILDIKÓ Az Egészségügyi Minisztérium Minôségügyi Osztályának vezetôje. Több minôségügyi és egészségpolitikai program elôkészítésében és vezetésében vett részt: az egészségügy-specifikus akkreditációs és tanúsítási rendszer kidolgozásának koordinálása; a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvfejlesztés szervezése; az EFQM-modell egészségügyi értelmezésének kidolgozása; javaslat készítése a minisztérium minôségügyi rendszerének kialakítására. Tagja a Nemzeti Minôség Díj Bizottságnak, a Nemzeti Akkreditáló Testület Egészségügyi Szakbizottságnak, az Európai Minôségügyi Szervezetnek, a Humán Szakemberek Szövetségének. A Magyar Minôség Társaság Egészségügyi Szekciójának elnöke, a Szövetség a Magyar Egészségügy Minôségének és Gazdaságosságának Fejlesztéséért alelnöke. TARR JUDIT Regisztrált vezetô auditor az SGS-nél, óraadó tanár a Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Menedzserképzôben és a DE Népegészségügyi Iskolában. Az Egészségügyi Minisztérium megbízott minôségügyi szakértôje, minôsítô a Nemzeti Akkreditáló Testületnél. Az ISO 9000 Fórum Egészségügyi és Szociális Ágazat alapító elnö- ke, 1999-tôl az Egészségügyi és Szociális Szakbizottság társelnöke az Európai Minôségügyi Szervezet (EOQ) Nemzeti Bizottságnál. IRCA vezetô auditori és számos egyéb minôségügyi, valamint egészségügyi menedzsment tanfolyami képzettséggel rendelkezik. Több regionális, nemzeti és nemzetközi egészségügyi minôségfejlesztési projektben volt szakértô, illetve projektvezetô. Nagy tapasztalattal rendelkezik az oktatás és minôségügyi képzés területén. Jelenlegi kutatási területe az irányítási modellek integrálása és auditálási módszerei. Tevékenységét több ízben ismerték el hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetek kitüntetéssel, elismeréssel (pl. Semmelweisdíj, EOQ Minôségért díj, EOQ MNB, ISO 9000 Fórum elismerô oklevelek). DR. TOPÁR JÓZSEF A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék adjunktusa. Okleveles gépészmérnök, Dr. Univ., 1974-tôl a Budapesti Mûszaki Egyetem oktatója óta foglalkozik minôségmenedzsmenttel. Minôségmenedzsment és a Total Quality Management tárgyakat oktat a BME graduális és posztgraduális képzésein. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának posztgraduális képzésén a Minôségfejlesztési módszerek és az Egészségügyi intézmények modulok vezetôje. Kutatási területe a minôségügyi rendszerek és a Total Quality Management hazai alkalmazása és továbbfejlesztése. E témához kapcsolódóan több vállalat minôségügyirendszer-fejlesztô tevékenységét (ISO 9000, TQM) irányította szakértôként, tanácsadóként. Az utóbbi években aktívan közremûködik a közszolgáltatási szektor minôségmenedzsment rendszereinek kialakításában és fejlesztésében. Aktív részese a Magyar Közigazgatási Minôség Díj létrehozásának és mûködtetésének. Tagja a Magyar Közigazgatási Minôség Díj Bizottságának, a Magyar Minôség Társaság igazgatótanácsának, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége ügyvezetô titkárságának, a Magyar Akkreditációs Bizottság Minôségfejlesztési Bizottságának, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságának és a Production and Operations Management Societynek. DR. UHRIK TIBOR júniusa között a MEDICINA 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség alelnöke volt. Jelenleg a Hyppokrates Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezetô igazgatója. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai szervezési, regionális intézményközi egészségügyi informatikai rendszerfejlesztési szakértôje. A járóbeteg-ellátási standardok fejlesztôi teamjének vezetôjeként részt vett a magyar egészségügyi körülményekre kifejlesztett Járóbeteg Ellátási Standardok kézikönyvének összeállításában ben elvégezte a minôségügyirendszer-specifikus auditori tanfolyamot, és megszerezte az ezt igazoló, az EOQ MNB által regisztrált oklevelet. 6 7

4 Tartalom 1. FEJEZET A HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST INDOKLÓ KÖRÜLMÉNYEK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 1.1. Megváltozott körülmények a 21. század elején Demográfiai változások A betegségek elôfordulásában bekövetkezett változások Az egészségügy tudományos-technológiai fejlôdése Egészségügyi kutatások Diagnosztikai eljárások Terápiás technológiák Az informatika és a kommunikáció fejlôdése Változások az egészségügyi dolgozók és a páciensek viszonyában 1.2. Hibák az egészségügyi ellátás napi gyakorlatában Nemzetközi tapasztalatok 1.3. Az egészségügyi ellátórendszerek helyzete Válságban az egészségügyi ellátórendszerek Az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozása Az egészségügy részesedése a GDP-bôl A GDP és az egészségi állapot Az egészségügyi ellátórendszerek és a korai halálozás A korai halálozás Az elkerülhetô halálozás 1.4. Magyarország egészségügyi helyzete Magyarország lakosságának egészségi állapota Demográfiai helyzet Magyarország morbiditási és mortalitási adatai Morbiditási adatok Mortalitási adatok A lakosság életmódja Magyarország egészségügyi rendszerének helyzete és minôségi problémái A magyar egészségügy fô problémái Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának helyzete és minôségi problémái Az ellátórendszer finanszírozásának helyzete és minôségi problémái Az egészségügyi szolgáltatók és az ellátási szintek helyzete és minôségi problémái Az eszközök, mûszerek, gyógyszerek, az információs technológia helyzete és minôségi problémái A humán erôforrás helyzete és minôségi problémái A szociális gondozás helyzete és minôségi problémái Az egészségügyi ellátórendszer folyamatai Az ellátórendszer folyamatainak értelmezése Az ellátórendszer folyamatainak minôségi problémái Szakmai mûhibák Az egészségügyi ellátórendszer eredményei Az eredmények értelmezése és felosztása Az eredmények minôségi problémái 1.5. Az egészségügyi ellátórendszer minôségének fejlesztése A fejlesztés általános szempontjai Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítása A hatékonyság javításának szempontjai Életmód és egészségfejlesztés Az egészségügyi ellátás finanszírozása A bizonyítottan hatásos, eredményes és hatékony egészségügyi technológiák alkalmazása A szervezeti kultúra fejlesztése, az érdekeltség megteremtése Az átláthatóság biztosítása, jogszabályok alkalmazása A minôségbiztosítási rendszerek és a költséghatékonyság 2. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINÔSÉGÉNEK ALAPJAI 2.1. A minôség fogalma 2.2. A minôségszemlélet fogalma A minôségszemlélet mint filozófia A vevô fogalma Folyamatos fejlesztés Teljes elkötelezettség és felhatalmazás A minôségszemlélet mint módszer A minôségszemlélet mint szervezési készség 2.3. Minôségmenedzsment és egészségügyi ellátás 2.4. Az egészségügyi ellátás minôségének értelmezései A minôség meghatározásának problémája az egészségügyben Az egészségügyi ellátás minôségének értelmezése Donabedian szerint 8 9

5 Az ellátás technikai jósága A minôség összetevôinek további értelmezései Kockázatmenedzsment Összhangba hozott komponensek 2.5. Az egészségügyi ellátás minôségének dimenziói Donabedian szerint Az egészségügyi ellátás struktúrája Az egészségügyi ellátás folyamatai Az egészségügyi ellátás eredménye Klinikai eredmények Elégedettség A betegelégedettség A dolgozók elégedettsége Gazdasági eredmények A gazdasági eredmények jelentôsége A minôségköltségek felosztása A minôségköltség kontrollja a gyakorlatban Társadalmi kihatás A struktúra, a folyamat és az eredmény eltérô szempontjai 2.6. Az egészségügyi ellátás minôségének mérése Adatkezelés az egészségügyi ellátás minôségének mérése során A minôség mérése a Donabedian-féle dimenziók szerint A struktúra mérése A folyamat mérése Az eredmény mérése A klinikai eredmények mérése Az elégedettség mérése A gazdaságosság mérése A társadalmi hatás mérése Mérés kritériumokkal, standardokkal és indikátorokkal A kritériumok fogalma A standardok fogalma Az indikátorok fogalma A minôség mérésének egyéb formái Hatósági engedélyezési eljárás A minôségügyi rendszer auditálása Belsô audit Külsô audit Akkreditálás Klinikai audit Önértékelés 3. FEJEZET MINÔSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 3.1. A minôségfejlesztés feltételeinek megteremtése a szervezeti kultúra változtatásával Az eredményes problémamegoldás szükségessége A szervezeti kultúra változtatása az egészségügyben Változtatás az egyének szintjén Változtatás a csoportok szintjén Változtatás a szervezet szintjén A változtatásra ható tényezôk 3.2. Minôségfejlesztés az egészségügyben Az egészségügyi ellátás minôségének fejlesztése a Donabedian-féle felosztás szerint A struktúra minôségének fejlesztése A folyamatok minôségének fejlesztése Az eredmény minôségének fejlesztése Minôségfejlesztés az érdekelt felek szerint A minôség és a vezetôk A minôség és az egészségügyi szakemberek A minôség és a páciensek 3.3. A minôségfejlesztés formája és alapelve 3.4. Koncentrálás a folyamatok fejlesztésére A folyamatok menedzselése Néhány alapfogalom A folyamatmenedzselés hat összetevôje A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása, értékelése, javítása Hat lépés a folyamatjavítás felé A módszer alapelve és alkalmazhatósága A folyamatjavítási modell lépései 3.5. A PDCA-ciklus lépéseinek egészségügyi alkalmazása Tervezés Cselekvés Ellenôrzés Visszacsatolás 3.6. A teljesítmény mérése Mérés három szinten A mérés nézôpontjai 10 11

6 4. FEJEZET A HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI 4.1. A hatékony egészségügyi ellátás egészségügyi-közgazdasági szempontjai Hatásosság kísérleti körülmények között Eredményesség a mindennapi gyakorlatban Hatékonyság Technikai hatékonyság Költséghatékonyság Termelési hatékonyság Allokációs hatékonyság A technikai, a termelési és az allokációs hatékonyság összefüggései Egészség-gazdaságtani elemzések 4.2. A klinikai hatékonyság A hatékonyság és a minôségbiztosítás kapcsolata A kompetenciák fejlesztése 4.3. A klinikai hatékonysági kör Kutatás Egészségügyitechnológia-elemzés Az egészségügyi technológiák felosztása Az egészségügyi technológiák életciklusa Az egészségügyitechnológia-elemzés csoportjai irányzat szerint Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a kutatással Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a minôségfejlesztéssel Szakmai irányelvek fejlesztése A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás A bizonyítékokon alapuló gyakorlat értelmezése és jelentôsége A bizonyítékokon alapuló gyakorlat téves értelmezései A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás szükségessége A bizonyítékokon alapuló gyakorlat elônyei Klinikai audit A klinikai audit formái 4.4. A klinikai hatékonyság megvalósulásának támogatása 5. FEJEZET IRODALOMKUTATÁS ÉS A SZAKIRODALOM KRITIKUS ÉRTÉKELÉSE 5.1. Az elsôdleges és a másodlagos adatgyûjtés Mi a legmegbízhatóbb tudományos eredmény? A szisztematikus és a nem szisztematikus másodlagos adatelemzések A szisztematikus áttekintések jelentôsége a bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlatban 5.2. A keresés módszerei: a MEDLINE és egyéb internetes adatbázisok alkalmazása A hatékony irodalmazás Az elektronikus adatbázisok elônyei A szürke irodalom A köztes és a végsô eredmény A publikációs hiba 5.3. A Cochrane Együttmûködés és a Cochrane Könyvtár A Cochrane Együttmûködés története, céljai A Cochrane Könyvtár és az abban szereplô adatbázisok A szisztematikus összefoglalók elkészítésének lépései a Cochrane Együttmûködésben 5.4. A szakirodalom kritikus értékelése Az eredmények értékelésének általános szempontjai A diagnosztikai módszert ismertetô irodalom kritikus elemzése A prognózisra vonatkozó eredményeket ismertetô irodalom kritikus elemzése A prevenciós eljárást ismertetô irodalom kritikus elemzése A terápiás módszert ismertetô irodalom kritikus elemzése A kezelés hatásosságának értékelése Statisztikailag szignifikáns és klinikailag is jelentôs változás A szisztematikus áttekintések kritikus elemzése Az egészségügyitechnológia-értékelések kritikus elemzése Az egészség-gazdaságtani elemzések kritikus értékelése A klinikai döntéselemzések kritikus értékelés Az irányelvek kritikus elemzése 5.5. Következtetések, tanulságok 6. FEJEZET A KUTATÁS JELENTÔSÉGE A KLINIKAI HATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 6.1. A kutatás jelentôsége az egészségügyi hatékonyság megvalósításában A klinikai tudás természete A kutatás szükségessége az egészségügyi minôségfejlesztés során 6.2. Az egészségügyben végzett kutatások csoportosítása A kutatások csoportosítása a vizsgálat általános módszertana szerint Kvantitatív kutatások Kvalitatív kutatások 12 13

7 Kombinált kutatási stratégiák A kutatások csoportosítása az expozíció tervezése alapján A kutatások csoportosítása a kutatás célja és az alkalmazott eszközök alapján Orvosbiológiai kutatások Egészség-gazdaságtani kutatások Szociológiai kutatások Pszichológiai kutatások Elégedettségi vizsgálatok Betegelégedettségi vizsgálatok Dolgozói elégedettségi vizsgálatok Az elégedettségi vizsgálatok lépései 6.3. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok A klinikai epidemiológia fogalma és jelentôsége A klinikai epidemiológia és a klinikai gyakorlat Diagnosztikai kutatás Etiológiai kutatások Prognosztikai kutatások Terápiás kutatások Prevenciós kutatások Klinikai epidemiológiai kutatások a vizsgálati elrendezés szerint Megfigyeléses vizsgálatok Deskriptív vizsgálatok Analitikus vizsgálatok Experimentális vizsgálatok Nem véletlen besorolású experimentális vizsgálatok Randomizált kontrollált vizsgálatok Elsô lépés: a téma megválasztása Második lépés: a fontossági sorrend kialakítása Harmadik lépés: az egészségügyitechnológia-elemzés céljának meghatározása Negyedik lépés: az egészségügyiszolgáltatás-szükséglet megítélése Ötödik lépés: a már meglévô tudományos információk összegyûjtése Hatodik lépés: a tudományos eredmények kritikus értékelése Hetedik lépés: új elsôdleges adatgyûjtés Nyolcadik lépés: egészség-gazdaságtani elemzés Az egészség-gazdaságtani elemzés típusai Az egészségnyereség mérése A költségek mérése Az egészségnyereség és a költségek diszkontálása Az egészségnyereségre és a költségekre vonatkozó adatok szintézise A költségvetési kihatás becslése A bizonytalanság kezelése az egészség-gazdaságtani elemzések során Kilencedik lépés: az eredmények összegzése és interpretálása Az eredmények összegzése Az eredmények interpretálása Tizedik lépés: az ajánlások megfogalmazása és következményeik bemutatása Általános szempontok és formai követelmények Az új gyógyító-megelôzô eljárás támogatásának hatása a biztosító költségvetésére A méltányosság és az igazságos elosztás szempontjainak mérlegelése Tizenegyedik lépés: a terjesztési stratégia kidolgozása Tizenkettedik lépés: az elemzés hatásának vizsgálata 7.3. A technológiaelemzés minôségbiztosítása 7. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYITECHNOLÓGIA-ELEMZÉS SZEREPE A MINÔSÉGMENEDZSMENTBEN 7.1. Az egészségügyitechnológia-elemzés fogalma, jelentôsége és céljai Mi az egészségügyitechnológia-elemzés célja? Mi nem célja az egészségügyitechnológia-elemzésnek? Az egészségügyitechnológia-elemzés és a minôség Mikor érdemes egészségügyitechnológia-elemzést készíteni? Kik készítenek és kik készítsenek egészségügyitechnológia-elemzést? Az etika és az egészségügyitechnológia-elemzés Rövid vagy részletes egészségügyitechnológia-elemzést készítsünk? 7.2. Az egészségügyitechnológia-elemzés alapvetô lépései 8. FEJEZET A SZAKMAI IRÁNYELVEK FEJLESZTÉSE 8.1. A szakmai irányelvek fogalma és jelentôsége 8.2. A szakmai irányelvek alkalmazásának elônyei 8.3. A szakmaiirányelv-fejlesztés típusai 8.4. A jó szakmai irányelv kritériumai 8.5. A szakmai irányelvek fejlesztésének lépései Témaválasztás Multidiszciplináris fejlesztôcsoport létrehozása, a fejlesztési terv kidolgozása Nemzetközi irányelvek felkutatása Az irányelvek kritikus értékelése, ajánlásaik adaptálása A primer bizonyítékok felkutatása 14 15

8 A bizonyítékok kritikus értékelése, rangsorolása, evidenciatáblák készítése A bizonyítékok ajánlásokká alakítása, az ajánlások erôsségének meghatározása A fejlesztôcsoporton belüli konszenzus kialakítása Az ajánlások összefoglalása, algoritmus készítése Terjesztés, a bevezetés stratégiájának kidolgozása Az irányelv elsô változatának összeállítása Külsô véleményezés, konszenzus Az irányelv második változatának összeállítása Gyakorlati próbatanulmány A végleges verzió dokumentumának összeállítása Terjesztés, bevezetés Felülvizsgálat, frissítés 8.6. Összefoglalás Mellékletek 9. FEJEZET A BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ ORVOSI GYAKORLAT 9.1. A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat jelentôsége Az orvosi gyakorlathoz szükséges ismeretek Az EBM gyakorlati alkalmazásának alternatívái Az EBM és a hagyományos egészségügyi képzés kapcsolata Az EBM gyakorlati alkalmazásának nehézségei A bizonyítékokon alapuló gyakorlat elônyei 9.2. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat összetevôi A beteg panaszai, tünetei Korábbi tapasztalatok A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok alkalmazása A bizonyítékok terjesztésének és alkalmazásának formái A beteg preferenciái A rendelkezésre álló erôforrások 9.3. A bizonyítékokon alapuló orvoslás lépései Világos klinikai kérdés megfogalmazása a páciens problémájával kapcsolatban A klinikai kérdést megválaszoló adatok megkeresése A megtalált adatok kritikai elemzése Az eredmény megbízhatóságának értékelése Az eredmény értékelése a klinikai hatás szempontjából Az eredmény értékelése a páciens szempontjából A hasznos adatok alkalmazása egy konkrét betegre vonatkozóan Az eredmények alkalmazásának általános szempontjai Az egyénre vonatkozó egészségnyereség meghatározása A beteg preferenciáinak megismerése A rendelkezésre álló erôforrások Az alkalmazott bizonyíték eredményességének ellenôrzése 10. FEJEZET MINÔSÉGI INDIKÁTOROK FEJLESZTÉSE Az indikátorok fogalma és típusai Az indikátor fogalma A minôségi indikátorok rendszerezése Az indikátorok típusai Az indikátorok adatforrásai A minôségi indikátorok jellemzôi A minôségi indikátorok fejlesztése A minôségi indikátorok fejlesztésének alapelvei Az indikátorfejlesztés lépései Az ellátási folyamat vagy esemény kiválasztása A lehetséges indikátor képzéséhez felhasznált tényezôk pontos definiálása A lehetséges indikátorok alkalmasságának ellenôrzése A szakértôi panel szerepe Az indikátor értékét befolyásoló tényezôk vizsgálata Az indikátor hatásosságának/validitásának vizsgálata Az indikátor tesztelése valós körülmények között Az indikátorok képzése során alkalmazott minôségfejlesztési technikák Az indikátorok alkalmazásának árnyoldalai A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat indikátorai Hazai törekvések indikátorok alkalmazására Összegzés Melléklet 11. FEJEZET A KLINIKAI AUDIT LÉPÉSEI A klinikai audit tervezése Általános szempontok A vizsgált terület meghatározása A célok világos megfogalmazása 16 17

9 A kritériumok, az indikátorok és a standardok meghatározása, fejlesztése A kritériumok mérése A kritériumok osztályozása Valid kritériumok fejlesztése Az indikátorok fejlesztése A numerikus standardok meghatározása Az adatgyûjtés megtervezése A vizsgált populáció meghatározása Az audit idôtartamának meghatározása A mintavétel módszerének meghatározása A mintaszám meghatározása Az adatgyûjtés és a mintavétel formájának megtervezése Az adatforrások kiválasztása Az adatrögzítés megtervezése Adatelemzés Az eredmények prezentálásának megtervezése A klinikai audit protokolljának elkészítése Az auditprotokoll értékeltetése külsô szakértôkkel Adatgyûjtés Az adatgyûjtés problémái Az egészségügyi ellátás gyakorlatának mérése, az adatok rögzítése, összevetése a kritériumokkal Adatelemzés Az adatok feldolgozása Az eredmények értékelése A helyzet és az okok értékelése, a változtatást igénylô területek azonosítása, javaslat Az eredmények összefoglalása és prezentálása A változtatás bevezetése a gyakorlatba A változtatást támogató tényezôk értékelése A változtatást gátló tényezôk értékelése Ismételt audit a változtatás eredményének értékelése Az ismételt audit szükségessége Az ismételt audit idôpontjának meghatározása A mintavétel jellegének meghatározása Adatgyûjtés és -feldolgozás Az ismételt audit értékelése A klinikai audit program értékelése, összefoglalása A klinikai audit program minôségbiztosítása Auditjelentés Az eredményesség és a hatékonyság megítélése A tapasztalatok általánosítása, terjesztése Mellékletek 12. FEJEZET KLINIKAI HATÉKONYSÁG AZ ÁPOLÁSBAN Ápolás és vezetés Változások az ápoláson keresztül A tudás szerepe az ápolásban Az ápolói szerep változása Az ápolás tudományos bizonyítottsága az egészségtudományokban Bizonyítási módszerek az ápolásban A bizonyítékokon alapuló ápolás fogalomrendszere Kompetencia az ápolásban A leggyakrabban használt ápolási adatbázisok A bizonyítékokon alapuló ápolás elméletétôl a gyakorlatig vezetô út Minôség az ápolásban A minôség definíciója Minôségszavatolás az ápolásban A minôségmérés módszerei A teammunka feltételrendszere Összefoglalás 13. FEJEZET A STROKE-BETEGEK ÁPOLÁSI ÉS REHABILITÁCIÓS IRÁNYELVÉNEK FEJLESZTÉSE A BEVEZETÉST VIZSGÁLÓ KLINIKAI AUDIT TAPASZTALATAI A stroke-betegek ellátásának és ápolásának hazai és nemzetközi helyzete A stroke-betegek ápolására és rehabilitációjára vonatkozó irányelv fejlesztése Az irányelv szükségességének indoklása Az irányelv bevezetésével elérhetô eredmények Az irányelv fejlesztésének módszere Az irányelvfejlesztés támogatói Az irányelvfejlesztés folyamata Az irányelvfejlesztés eredményei A klinikai irányelv bevezetését vizsgáló preimplementációs audit tapasztalatai A klinikai auditban részt vevô szervezetek Az auditvizsgálat célja 18 19

10 Az audit módszertanának meghatározása Betegdokumentáció, az írásos anyagok vizsgálata A klinikai audit kritériumai Struktúrakritérium Folyamatkritérium Eredménykritérium A kitûzött numerikus standardok Az audit eredményei A klinikai audit értékelése, a következtetések levonása 14. FEJEZET A HATÉKONYSÁGOT TÁMOGATÓ MODELLEK, MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI ÉS STANDARDRENDSZEREK A minôségirányítási rendszer fogalma és jelentôsége A minôségirányítási rendszer alapgondolata A minôségügyi rendszer kialakításának célja Az egészségügyben alkalmazható modellek Vezetôk és minôségügyi modellek A vezetés jelentôsége A minôségügyi vezetôk és a minôségfejlesztés A TQM szemlélet mint a klinikai hatékonyság megvalósulásának általános feltétele a minôségügyi rendszerek és modellek esetében A TQM munkakultúra alapelvei és kiegészítô elemei A TQM alapelvei A TQM kiegészítô elemei Az EBP és a klinikai audit mûködésének szervezeti feltételei Az EBP feltételrendszere A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás feltételei Az EBP bevezetése A klinikai audit feltételrendszere A pénzügyi erôforrások biztosítása Megfelelô képzettség és szakemberek biztosítása A dolgozók és a menedzserek részvétele a klinikai auditban A képzettség fejlesztése Elegendô idô biztosítása A megfelelô környezet kialakítása Belsô minôségügyi rendszer az egészségügyben Általános szempontok A belsô minôségügyi rendszer alapelvei A belsô minôségügyi rendszer fô kritériumai Az ISO 9000:2000 szabványcsalád alkalmazása az egészségügyben Vevôorientált szervezet Vezetés A munkatársak részvétele Folyamat alapú megközelítés Rendszerszemléletû megközelítés és irányítás Folyamatos fejlôdés A tényeken alapuló döntéshozatal A kölcsönösen elônyös szállítói kapcsolatok Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának elônyei és hátrányai az egészségügyben Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának elônyei Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának hátrányai Standardrendszerek Általános szempontok Az egészségügyi ellátás standardizálásának szükségessége Kórházi ellátási standardok Járóbeteg-ellátási standardok Háziorvosi ellátási standardok A háziorvosi ellátás jellegzetességei Minôségügyi rendszer építése a háziorvosi praxisokban A HES kialakításának alapelvei és felépítése Védônôi standardok A minôségirányítási rendszer fejlôdése A szakfelügyelet helyzete A szakfelügyelet szükségessége A korábbi szakfelügyeleti rendszer értékelése Az új rendszerrel kapcsolatos elvárások A szakfelügyeleti rendszer átalakításának célkitûzése A szakfelügyelôi tevékenység feladatai A szakfelügyeleti rendszer struktúrája az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletérôl szóló 15/2005. (V.2.) EüM. rendelet alapján Területi minôségirányítási rendszer 15. FEJEZET A CSAPATMUNKA A csapatmunka célja A team sikerének alapjai 20 21

11 15.3. Irányelvek a csoportok összetételének meghatározásához A teamfejlôdés szakaszai A csapatmunka mûködési feltételei és a munkamegosztás Az eredményes teammunka feltételei Kommunikáció A team vezetôje Csapatszellem Szempontok a csapatmunkában részt vevôk számára A csapatmunka buktatói, konfliktuslehetôségek A csapatmunka mérése 16. FEJEZET A MINÔSÉGFEJLESZTÔ PROJEKT TERVEZÉSE A projekt fogalma, jelentôsége a szervezetek munkájában A stratégia és a projekt összefüggése Az intézményfejlesztés mint projekt A projektmenedzsment A projektmenedzsment célja és feladatai A projekt munkaformája A projektmunka folyamatának jellemzôi Projektkezdeményezés, projektdefiniálás, a célok meghatározása Projekttervezés A projekt végrehajtása A projekt lezárása A projektterv készítésének konkrét folyamata 17. FEJEZET A MINÔSÉGFEJLESZTÉS TECHNIKÁI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A folyamatok minôségét ellenôrzô eszközök Az adatgyûjtôlap Az adatgyûjtôlap készítésének lépései Grafikonok Eseménylefutási ábra Az eseménylefutási ábra készítésének lépései Oszlopdiagram Az oszlopdiagram készítésének lépései Szórásdiagram A szórásdiagram készítésének lépései Folyamatábra A folyamatábra készítésének lépései Ellenôrzôkártyák Az ellenôrzôkártyák készítésének lépései A csapatmunkát, a problémamegoldást támogató módszerek Ötletroham Az ötletroham javasolt menete A Delphi-módszer A Delpi-módszer lépései A nominális csoporttechnika A nominális csoporttechnika lépései Ötletrendezô ábra Az ötletrendezô ábra készítésének lépései SWOT-analízis A SWOT-analízis készítésének lépései Fadiagram A fadiagram alkalmazásának lépései Ok-okozati diagram Az ok-okozati diagram készítésének lépései Pareto-diagram A Pareto-diagram készítésének lépései Kölcsönhatásháló A kölcsönhatásháló készítésének lépései Gantt-ábra 18. FEJEZET A KLINIKAI EPIDEMIOLÓGIAI KUTATÁSOK TERVEZÉSÉNEK ÉS ELEMZÉSÉNEK FÔ LÉPÉSEI Tervezés Témaválasztás A kutatási kérdés felvetése, a hipotézis felállítása A kutatás kivitelezésének megtervezése A kísérleti elrendezés megtervezése A vizsgálati populáció meghatározása és a mintavételezés megtervezése A tervezés egyéb feladatai A kutatás kivitelezése Protokollhûség Adatgyûjtés a kutatás során A változók és az adatok 22 23

12 A mérési skálák Adatelemzés Adatredukció Az adatredukció numerikus módszerei Az adatok grafikus reprezentációja Statisztikai következtetés A helyes statisztikai módszer kiválasztása A paraméteres és a nem paraméteres statisztika fogalma Paraméteres statisztikai próbák Nem paraméteres statisztikai próbák Az eredmények szignifikanciájának szintjei Pontbecslés és hipotézisvizsgálat Konfidenciaintervallum A prezentáció helyes módja Az elsô- és a másodfajú hiba Elsôfajú hiba Másodfajú hiba Az eredmények értelmezése Az eredmények közlése, ismertetése Mellékletek Az integrált szemléletû auditálás fogalmának szükségessége Az integrált minôségirányítási rendszerek auditálásának kulcspontjai A minôségirányítási rendszer folyamatainak auditálása A figyelemmel kísérés és a mérés folyamatainak auditálása Az auditori kompetencia, a jól összeállított auditteam mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze Az auditorokra vonatkozó alapelvek A minôségirányítási auditorok általános ismeretei és képességei Az integrált minôségirányítási rendszerek auditorainak speciális ismeretei és képességei Az auditorok képzettségi és jártassági követelményei Az auditorok értékelése 20. FEJEZET FOGALOMTÁR Mintegy 4000 címszó 19. FEJEZET INTEGRÁLT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLETÛ AUDITÁLÁS MÓDSZERTANA Az integrált minôségirányítási rendszerek kialakulása Az irányítási rendszerek együttes alkalmazásának szükségessége Az integrált minôségirányítási rendszerek létrehozásának elvei Az integrált minôségirányítási rendszerek közös elemei Akkreditációs standardok az integrált minôségirányítási rendszerben Az akkreditációs standardok hazai helyzete Az irányítási rendszerek integrálásának lehetséges módszerei Az integrált minôségirányítási rendszerek fejlesztési lehetôségei A minôségirányítási rendszerek tanúsításának helyzete Az integrált irányítási rendszerek tanúsításának jövôképe Az integrált szemléletû auditálás Az értéknövelô audit mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze Az integrált szemléletû auditálás elvei Az integrált minôségirányítási rendszerek auditálásának kialakulása Az auditálás szabványosításának értékelése 24 25