Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása*"

Átírás

1 Tanulmányok Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása* Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója zoltan.pitti@uni-corvinus.hu A gazdasági világválság nem hagyta érintetlenül az Európai Unió tagállamait sem. A gazdasági teljesítmények jelentősen visszaestek, tömegesen szűntek meg vállalkozások, csökkent a foglalkoztatási ráta, felerősödtek a szociális feszültségek, a nemzetállamok többségében megugrott a költségvetési hiány. A közösség meghatározó tagállamai viszonylag gyorsan reagáltak a világgazdasági válság kihívásaira, s az intézkedések között egyidejűleg találhatók gazdaságélénkítő, illetve költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedések. Szerzőnk azt vizsgálja, hogy az EU27-országok a válságkezelő intézkedései között milyen szerepet kaptak a közvetett szabályozási eszközként működő adó- és járulékpolitikai intézkedések, illetve a meghozott intézkedések miként érintik a közösség által korábban meghirdetett harmonizációs programokat. TÁRGYSZÓ: Nemzetközi összehasonlítás. Adópolitika. Adóreform. * A tanulmány a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR sz. kutatási program keretében készült.

2 1046 Pitti Zoltán Lassan végére érünk a évben kibontakozott gazdasági válságnak, s a válságkezelő intézkedések eredményesnek látszanak. Az igazi fordulat azonban még várat magára, így a válság következményeinek a felszámolása (lásd adósságállomány csökkentése), vagy a gazdasági szerkezet időtálló modernizálása, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása további éveket fog igénybe venni. Nem véletlen tehát, hogy a gazdasági elemzők egyidejűleg foglalkoznak mind a mögöttünk hagyott időszak folyamataival, mint az előttünk álló évek lehetséges és kívánatos fejlődési modelljeivel. Erre ösztönöz a klasszikus mondás: Aki nem tanul a múltból, annak újra át kell élnie az eseményeket. 1. A világgazdasági válság és az államháztartás helyzetét érintő változások Az Európai Uniót a jól kitapintható előjelek ellenére váratlanul érte a világgazdasági válság. Kezdetben még a válság megítélése sem volt egyértelmű: egyesek a pénzügyi szektor földrajzilag korlátozott és átmeneti működési gondjait látták benne, mások az állami beavatkozások növelésével irányíthatónak vélték a piaci folyamatokat, de nem kevesen voltak, akik az országhatárokat átlépő vállalatbirodalmak és a földrajzi határok közé szorított állami mozgástér korlátozottsága miatt a nemzetközi intézményrendszer működésképtelenségét látták az események mögött. Ma már tudjuk, hogy a jelenség a felsoroltaknál is komplexebb és egyidejűleg vagyunk kortársai egy modernizációs folyamatnak, egy gazdasági súlypontváltozást eredményező és egy intézményi rendszer átalakítását előkészítő folyamatnak. A problémák kezdetben a pénzügyi rendszer működési gondjaira utaltak (ez időről időre ismétlődött), ám a vállalatfinanszírozás tartós elbizonytalanodása már a versenyszektort sem hagyta érintetlenül. Következményként a gazdaságban felismerhetőkké váltak a túltermelési válság jelei (lásd autóipar). A termelés és a kereslet közötti ellentmondás figyelmeztető jelei a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében voltak érzékelhetők, ám a fizetőképes keresletet meghaladó termékkínálat ellentmondásai rövid időn belül megjelentek a belső piacokon is. Az egyensúly helyreállítása érdekében hozott kezdeti intézkedések a termelés korlátozására irányultak (futószalagok leállítása, kényszerszabadság, rövidített munkaidő), majd létszámleépítések következtek, amit rövid időn belül éleződő szociális feszültségek követtek. S mindezt tetézte az eurót sem kímélve az árfolyamok hektikus mozgása.

3 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1047 A nemzetközi szervezetek beleértve az Európai Uniót is kezdetben csendes szemlélői voltak az eseményeknek, s tekintve, hogy a válság hatásai elsődlegesen nemzetállami keretek között jelentkeztek, itt érezték az azonnali cselekvés szükségességét és a megoldások is természetszerűen nemzeti jellegűek voltak. 1 Az első intézkedések szinte kivétel nélkül a pénzügyi rendszer állami megsegítését szolgálták, majd következtek a keresletélénkítő intézkedések (lásd fogyasztást terhelő adók mérséklése Angliában), a vásárlásokhoz nyújtott állami támogatások növelése (lásd: személygépkocsivásárlás segítése Németországban), s a versenyszektor életben tartása érdekében az állami elvonások mérséklése. A pénzügyi rendszer stabilitása, illetve a kereslet élénkítése érdekében hozott állami kiadásnövelő intézkedések nem hagyták érintetlenül az államháztartási egyenleget, s míg korábban az EU tagországok erős figyelmet fordítottak a stabilitási és növekedési paktum előírásainak betartására, a évtől kezdődően fokozatosan növekedett a GDP arányában számolt államháztartási hiány. A év végére előállt az a helyzet, hogy valamennyi EU-tagország negatív egyenleggel zárt, s csak öt ország hiánya maradt a GDP arányában számolt 3 százalék alatt. 1. ábra. Kormányzati bevételek és kiadások a GDP arányában az EU27-országokban, 2009 Bevétel, kiadás összértéke (millió euró) Maastrichti kritériumok szerint elfogadható költségvetési hiány Államháztartási hiány a GDP arányában (százalék) 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% - IE EL UK ES PT LV LT RO FR PL SK BE CY CZ SI NL IT HU BG MT AT DE DK FI EE SE LU 0,0% Államháztartási bevételek Államháztartási kiadások Államháztartási hiány a GDP arányában Forrás: Az EUROSTAT adatbázisa alapján a szerző számításai. Az évről évre halmozódó költségvetési hiány természetszerű következménye az adósságállomány megugrása, s a év végén már 12 EU-tagország tartozása haladta meg a GDP 60 százalékában maximált értéket. Ezen országok között ve- 1 Szakértői vélemények szerint a patrióta intézkedések következtében tömegével születtek az EU filozófiájával ellentétes protekcionista megoldások.

4 1048 Pitti Zoltán gyesen találhatók hagyományosan magas adósságállománnyal működő országok (lásd: Olaszország, Görögország, Belgium, Magyarország), de már megjelentek olyan országok is, melyek az EU húzóerejét képviselik, s korábban alacsony szinten tudták tartani adósságállományukat (lásd: Franciaország, Németország, Anglia, Ausztria). 2. ábra. Az EU27-országok GDP arányában számolt konszolidált adósságállományának változása Adósság, GDP érték (millió euró) Adósság a GDP arányában (százalék) 140,0% 120,0% Maastrichti kritériumok szerint elfogadható 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% - IT EL BE HU FR PT DE MT UK AT IE NL CY PL ES FI SE DK LV SI SK CZ LT RO BG LU EE 00,0% Államadósság GDP érték Államadósság a GDP arányában Forrás: az EUROSTAT adatbázisa alapján a szerző számításai. Az államháztartási hiány tartósan magas szintje és az adósságállomány halmozódása közösségi szintű korrekciós intézkedések hiányában a tagállamokat ad hoc jellegű korrekciós intézkedésekre kényszeríttette, ám viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fiskális politikát érintő hatások korántsem átmenetiek, s nemzeti keretek között csak ideig-óráig kezelhetők. A tét immár a monetáris unió működőképességének megőrzése volt. A kormányzati kiadáscsökkentő intézkedések között olyanok találhatók, mint az állami nagyberuházások leállítása, a közszférában foglalkoztatottak számának (bérének) csökkentése, a közszolgáltatások tartalmi szűkítése, a versenyszektornak nyújtott támogatások leépítése, s lényegében ugyanitt említendő a nyugdíjkorhatár emelésének kilátásba helyezése. A kormányzati bevételnövelő intézkedések között a legkézzelfoghatóbb bár nem minden ellentmondás nélkül az adó- és járulékterhek emelése, a normatív szabályozástól eltérő speciális adók alkalmazása (pénzintézetek adója, energiaszolgáltatók különadó kötelezettsége), a mobilizálható állami vagyontárgyak piaci értékesítése és korlátozott körben újabb államkötvények kibocsátása.

5 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1049 Nyilvánvaló azonban, hogy a felsorolt intézkedések csak rövid távú kiigazításokra alkalmasak, tartós eredmények csak komolyabb intézményi reformokkal lennének biztosíthatók. Így nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy a finanszírozási válság elmúltával a költségvetési politika és a növekedés kérdései mellett előtérbe kerül majd a költségvetés fenntarthatóságának a követelménye. Ide azonban el kell jutni. 2. Az adó- és járulékrendszer működési jellemzői az EU27-országokban A gazdasági válság kiteljesedése következtében növekvő figyelmet kap a költségvetési politika és a gazdasági növekedés közötti összefüggés vizsgálata, s ennek részeként újra felerősödtek az állami újraelosztás optimális méretéről folytatott viták. Rövid távon természetesen mindennél fontosabb a költségvetés finanszírozhatósága, ám hosszabb távon az állami szerepvállalásról (annak tartalmáról és kiterjedtségéről) is dönteni kell, s a közkiadások korrekciója mellett a közbevételek fenntarthatóságával is foglalkozni kell. Az EU-tagállamok adó- és járulékpolitikájának fontos alapelve, hogy az adó- és járulékrendszer nemcsak a közbevételek biztosításának és a jóléti rendszerek működtetésének eszköze, hanem a gazdasági szereplők döntéseit és a fogyasztói magatartást is befolyásolni képes orientációs technika. Ennek ismeretében rövidebb, hosszabb időtávra szólóan formálódnak a nemzetállamokra érvényes közteherviselési szabályok, illetve a közösségi szintű harmonizációs irányelvek. Ám míg a korábbi programok felismerésen alapuló elgondolásokat tartalmaztak, addig a évtől kibontakozó gazdasági válság hatásait enyhíteni kívánó nemzetállami korrekciók inkább kényszeren alapuló intézkedéseknek tekinthetők. A 90-es évekre jellemző felismerésen alapuló adómodernizációs elgondolások elsődlegesen a gazdasági teljesítmények ösztönzését és a terhek arányosabb elosztását kívánták szolgálni és az egymáshoz nagyon hasonló lépések hat csoportba voltak sorolhatók: 2 a) Az adóelkerülés (a kiskapuk kihasználása) és az adócsalás növekvő mértékének visszaszorítása, amelytől az adómorál javítását is várták; b) A viszonylag magas határadókulcsok mérséklése, amelyek az igazságosság ellen hatnak, tekintve, hogy a magas jövedelműek és a vagyonosok könnyen ki tudják játszani az adójogszabályokat. 2 SANFORD, C. T. [1993]: Successful Tax Reform. Fiscal Publications. Bath.

6 1050 Pitti Zoltán c) Az államra háruló feladatok felülvizsgálatával korlátozni kívánták a közszektor kiterjedtségét (lásd a GDP arányában mért adó és járulékbevételek fokozatos emelkedése). d) Az infláció torzító hatását az adómértékek karbantartásával kívánták biztosítani, tekintve, hogy a széles körben érvényesülő infláció azzal a nem kívánatos következménnyel jár, hogy a nem indexált (valorizált) adórendszerek az állam (költségvetés) javára csoportosítják át a jövedelmeket. e) A gazdasági szereplők nemzetközivé válása miatt a különböző országoknak alkalmazkodniuk kell a globális folyamatokhoz, és az adórendszer működési jellemzőinek kialakításakor figyelembe kell venni más országok gyakorlatát. f) A közösségen belüli kapcsolatok fejlődése és a piackorlátozó hatások minimalizálása érdekében a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása mellett azonos elvi alapokra kell helyezni a közteherviselési szabályokat, illetve a nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos adók esetében gyorsítani kell a harmonizáció ütemét. Az előzőkben vázolt modernizációs elgondolások lényegében arra a felismerésre épültek, hogy olyan esetekben, amikor a gazdaság szerkezetében, a termelési ágak egymáshoz való viszonyában, a termelés és értékesítés módszereiben, valamint a fogyasztásban, felhalmozásban, a lakosság foglalkoztatási viszonyaiban lényeges változások mennek végbe, akkor a közgazdasági szabályozórendszer alkotóelemeinek ezen belül a közteherviselés súlypontjainak, adóalapoknak és adómértékeknek, valamint az eljárási szabályoknak is módosulniuk kell. A felismerés helyes volt, ám a közteherviselési rendszer modernizációja későn indult meg, a megvalósítás indokolatlanul sok ütemre volt tagolva, ráadásul a tervezett intézkedések nem mindenben voltak kompatibilisek egymással. Ezen ellentmondásokat jellemzi, hogy az EU formailag gazdasági unió, ám a gazdasági döntéseket orientáló szabályok nemzetállami keretek között születnek. Közösségi döntésen alapul az EU nemzetközi versenyképességének javítása, s ezzel összhangban a gazdasági növekedés ütemének gyorsítása, ám a versenyszektort érintő elvonások magas szintje, valamint az innovációs teljesítmények elégtelensége miatt már a gazdasági válság előtt nyilvánvalóvá vált a program meghiúsulása. Hangsúlyos cél volt a foglalkoztatottsági ráta emelése, ám a közösségi tagországok ez ideig képtelenek voltak feloldani azt az ellentmondást, hogy egyfelől a gépesítés és a műszaki fejlesztés élőmunkát helyettesít; másfelől viszont az élőmunkát terhelő adók és járulékok fékezik a munkahelyek számának gyarapodását. Ezen ellentmondásokat jól szemléltetik a és évek adó- és járulékterheinek közgazdasági funkciók szerinti változásai.

7 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1051 A GDP arányában számolt adó- és járulékterhek közgazdasági funkciók szerint Országcsoport, ország Munkát terhelő adó és járulék Fogyasztást terhelő adó és járulék Tőkét terhelő adó és járulék Teljes adó- és járulékteher EU15 20,8 20,3 12,1 12,3 8,3 8,0 41,2 40,6 EU12 18,5 18,2 10,9 12,0 4,2 3,9 33,6 34,1 EU27 20,3 20,0 11,4 12,1 8,9 6,5 40,6 38,6 Magyarország 19,0 19,8 15,3 15,4 4,7 4,1 39,0 39,3 Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 1/2010 és a Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT, 2010 kiadványok adatai alapján a szerző számításai. Az adók és járulékok közgazdasági hatások szerinti áttekintése viszonylag jól érzékelteti, hogy a közösség különböző országcsoportjaiban csak kisebb kiigazítások történtek a munkát, a fogyasztást és a tőkehasznosítás terhelő adókban, így a változások összességében nem érték el azt a kritikus tömeget, amelynek eredményeként érdemben módosulhatott volna a GDP arányában számolt adóterhelés, vagy érdemben változhatott volna a terhek elosztása. A következmények ismertek: gazdasági teljesítmények stagnálása, a foglalkoztatási ráta romlása, erősödő szociális feszültségek, stabilitási és növekedési paktumot sértő költségvetési hiányok kialakulása, illetve a közös pénz megingása. 3. ábra. A GDP arányában mért adó- és járulékbevételek változása az EU27-országokban (2007 és 2009) Adóterhelés a GDP arányában (százalék) 60,0 50,0 Adóterhelés csökkenése Adóterhelés emelkedése 40,0 EU27-országok átlagos adó- és járulékterhelése 38,6 százalék 30,0 20,0 10,0 - DK BE SE FR FI CY BG HU NL ES PT UK PL EL IE LV SK RO LT IT AT DE SI CZ LU MT EE Forrás: Az EUROSTAT adatbázisa alapján a szerző számításai.

8 1052 Pitti Zoltán A gazdasági válság hozott némi változást, ám az áttörés ennek hatására sem valósult meg. A válság előtti évhez viszonyítottan a válság utáni évben az EU27-országok majd kétharmadában mérséklődött, ugyanakkor valamivel több mint harmadában emelkedett az adó- és járulékterhelés mértéke. Tekintve, hogy a gazdasági teljesítmények majd négyötödét adó régi tagállamokban viszonylag csekély volt az adó- és járulékterhek módosulása, így összességében az EU27-országok átlagos adóterhelése alig-alig csökkent. A mérséklődés természetszerűleg jó irány, ám a változás mértékének megítéléséhez azt is tudni kell, hogy a legfőbb versenytársnak tekintett Egyesült Államok, vagy Japán adóterhelése százalékponttal marad el az EU27-országok átlagos adó- és járulékterhelésétől. 3 Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a közösségi tagállamok versenyben maradásához teljesítményösztönző és a közteherviselési rendszerek hatékonyságát javító megoldásokra van szükség. Az EU27-országok GDP arányában mért átlagos adóterhelése a évi átmeneti emelkedés után a évben 0,9 százalékkal mérséklődött, ám a terhelés mértéke közösségen belül közel sem egységes. Így megkülönböztethetünk a) magas adóterhelésű országokat: Dánia (48,4%); Svédország (47,3%); Belgium (43,8%); Finnország (42,9%); Ausztria (42,5%); Olaszország (43,2%); Franciaország (41,5%); b) átlagos adóterhelésű országokat: Németország (39,7%); Magyarország (39,3%); Hollandia (38,6%); Szlovénia (38,6%); Ciprus (36,4%); Észtország (35,9%); Anglia (35,3%); Portugália (35,3%); Csehország (35,1%); Málta (35,0%); c) Alacsony adóterhelésű országokat: Spanyolország (31,8%); Lengyelország (31,7%); Görögország (31,5%); Bulgária (31,0%); Írország (30,4%); Litvánia (29,6%); Szlovákia (29,2%); Románia (27,6%); Lettország (26,9%). Az optimális közteher-viselési mérték kialakítása szempontjából az EU27-országok a 22-es csapdájában vergődnek. A vállalkozások piaci versenyképességének javítása érdekében tovább kellene csökkenteni a GDP arányában mért elvonást, ám ezt erőteljesen fékezik a nemzetállami szinten mutatkozó költségvetési hiányok, valamint a dinamikusan emelkedő adósságszolgálati mutatók. Természetesen az is megoldás lehetne, ha az állami kiadásokat fognák vissza, ám ez egyfelől nem nyújtana lehetőséget az adósságállomány gyors lefaragására, másfelől pedig a jóléti szolgáltatások újólagos szűkítése (szerzett jogok csorbítása) kiszámíthatatlan társadalmi hatásokkal járhat. Mindezeken túl a kiadáscsökkentő intézkedések behatároltak, tartós és érzékelhető hatás csak komolyabb intézményi reformoktól lenne várható. 3 Nem említve Kínát, ahol a évről ismert adó és járulékterhelés bár csak fenntartásokkal összevethető módon a GDP ötödét sem éri el.

9 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1053 A évi földrengésszerű világválság (amely vérmérséklettől függően sokféle jelzővel illethető, így finanszírozási válság, pénzügyi válság, gazdasági válság, modernizációs válság, modellválság) új helyzetet eredményezett a közpolitikákban, s nem hagyta érintetlenül a közteher-viselési rendszereket sem. GDP-csökkenés, eredményromlás, vállalkozások megszűnése, munkahelyek leépülése, állami bevételek csökkenése. Gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése állami beavatkozási igényeket indukált, ami saját tartalékok hiányában külső források mobilizálásával járt, aminek viszont természetszerű következménye a külső és belső adósságállomány növekedése. Az adósság halasztott adó, amit a stabilizálódást követő években vissza kell fizetni, vagyis a stabilizálódást követő évek adópolitikája és a GDP arányában mért adóterhelés mértéke determinált pályán mozog (napjaink adósságterhe generációk közötti közmegegyezés hiányában nem terhelhető át a következő nemzedékekre). A GDP arányában számolt adóterhelés sokat mondó, ám nem kellően érzékelteti, hogy a különböző országok költségvetése milyen mértékben függ az adó- és járulékbevételek realizálódásától. Ezt a mozgásteret leginkább az adó- és járulékbevételek költségvetési bevételeken belüli aránya mutatja, illetve jelzi azt, hogy a nemzetállamok a kiadási oldal változatlansága nélkül milyen keretek között módosíthatják következmények nélkül az adó- és járulékterhek mértékét. A évi adatok alapján, az adók és járulékok költségvetési bevételeken belüli arányától függően, az EU27-országok több csoportba sorolhatók. a) Erősen adó- és járulékfüggők azok az országok, ahol a költségvetés összbevételén belül 90 százalékot közelítő, vagy azt meghaladó az adó- és járulékbevételek súlya (lásd Olaszország, Spanyolország, Belgium, Ciprus, Luxemburg, Ausztria, Svédország, Németország, Románia). b) Közepesen adó- és járulékfüggők azok az országok, ahol a költségvetés összbevételén belül százalék között mozog az adó- és járulékbevételek súlya (lásd Portugália, Anglia, Szlovénia, Dánia, Görögország, Málta, Magyarország). c) Viszonylag alacsony adó- és járulékfüggők azok az országok, ahol a költségvetés összbevételén belül az adó- és járulékbevételek aránya nem éri el a 85 százalékot (lásd Franciaország, Szlovákia, Litvánia, Írország, Csehország, Lengyelország, Hollandia, Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország).

10 1054 Pitti Zoltán 4. ábra. Adó- és járulékbevételek aránya a kormányzati bevételekből az EU27-országokban, 2009 Bevételek értéke (millió euró) erősen adó- és járulékfüggő országok közepes adó- és járulékfüggő országok Adó- és járulékbevételek aránya (százalék) 95,0% gyengén adó- és járulékfüggő országok ,0% ,0% ,0% ,0% - 70,0% IT ES BE CY LU AT SE DE RO PT UK SI DK EL MT HU FR SK LT IE CZ PL NL BG EE FI LV Adó- és járulékbevételek értéke Költségvetési bevételek összértéke Adóbevételek a ktgv-i bevételek arányában Forrás: Az EUROSTAT adatbázisa alapján a szerző számításai. A évi adatok összességükben azt mutatják, hogy a közösségi tagállamok majd kétharmadának költségvetési gazdálkodása az adó- és járulékbevételek alakulásától függ, vagyis közel sem mindegy, hogy a közteher-viselési rendszerek milyen hatékonysággal működnek. Márpedig ez a működési hatékonyság számtalan körülménytől függ. Így egyebek mellett szerepe van az adó- és járulékterhek GDP arányában mért mutatójának, az állam által nyújtott szolgáltatások minőségének, a nemzetközi kapcsolatok kiterjedtségének, a jogszabályi környezet kiszámíthatóságának, az önkéntes jogkövetés érvényesülésének és egyebeknek. A költségvetési hiányok kezelésére elvileg több módszer lehetséges. Egyik a GDP arányában mért adó- és járulékterhelés magas szinten tartása; a másik a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásával a közteher-viselési rendszerek működési hatékonyságának javítása. A harmadik lehetséges módszer a költségvetési hiány fokozatos elinflálása. Egyik megoldás sem tökéletes. A huszonnegyedik órában vagyunk annak belátásához, hogy az európai gazdaság nem képes, a nemzetközi pénzintézetek pedig nem hajlandók tovább finanszírozni a jóléti rendszer túlköltekezését. Tüneti kezelés már nem elégséges, új közszolgáltatási rendszerre van szükség. Tekintve, hogy a kidolgozandó új modell alapvetően módosítja majd a társadalmi berendezkedést, s alapvetően fogja korrigálni a közösség jövőképét, ezért elkerülhetetlen egy széles körű nemzetközi konzultáción alapuló, többségi támogatással bíró új intézményi rendszer kiépítése. Felismerés alapján ezt

11 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1055 már többször megkíséreltük és nem jutottunk előre, most talán a kényszerítő körülmények átlendíthetnek a holtponton. Amennyiben a célok tisztázódnak, úgy az eszközként működő közteherviselési rendszer modernizálása is eredményesebb lehet. 3. Az adó- és járulékrendszert érintő korrekciók az EU27-országokban A évi gazdasági válság mint kényszerítő körülmény hatására felerősödtek az adó- és járulékrendszert korrigáló programok (amelyek alapvetően strukturális jellegűek és a GDP arányos adó- és járulékterhelést változatlanul hagyják), s ezek fő jellemzői a következőkben összegezhetők. Az adórendszeren belül az adó- és járulékterhek strukturális jellemzőinek módosítása, ezen belül a közvetett adók szerepének növelése (lásd áfa, pénzügyi szektor adóztatása, zöld adók). A személyi és a társasági jövedelemadó alapjának szélesítése. Magánszemélyek esetében a teljesítményösztönző, a társaságok esetében a tőkevonzó- és a tőkemegtartó-képesség erősítése érdekében a jövedelemadók kulcsainak mérséklése. A nemzetközi versenyképesség javítása és a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében a munkára épülő adó- és járulékterhek fokozatos mérséklése. Az adóeljárás egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése. Az adóigazgatás működési hatékonyságának javítása az elvileg teljesíthető és a ténylegesen realizált bevételek közelítése érdekében. Az általános jellemzőkön túl figyelmet érdemlő néhány tagország egyedi sajátosságokat tükröző törekvéseinek bemutatása. a) Németország az ezredfordulót megelőzően hét évre szóló gazdaságfejlesztési programot, s ennek részeként hét évre ütemezett komplex adóreformot dolgozott ki. Ennek keretében mérsékelni kívánta az szja marginális kulcsait (53-ról 42 százalékra, illetve 25,9-ről 15,0 százalékra), a társasági adó kulcsait (40-ről 25 százalékra, majd 15 százalékra), valamint a munkára épülő terheket. A korrekciók fedezetét részben az áfakulcsok emelése (16-ról 19 százalékra), részben a portfolióbefektetések jövedelmének adóztatása (10 százalék), a társaságok minimum adókötelezettségének előírása, a tőkenyereség adóterhének emelése, valamint a zöld adók kiter-

12 1056 Pitti Zoltán jesztése jelentette. A gazdasági válság azonban felülírta az elgondolásokat: az adó- és járulékterhek emelése megvalósult, az adómérséklő elgondolások azonban későbbre halasztódtak. Ezt indokolta az ezer milliárd eurós értéket meghaladó német államadósság, valamint ennek következményeként az éves kamattörlesztések 40 milliárd eurót meghaladó kötelezettsége. b) Görögország hosszú ideig a nyugalom szigete volt, ám a évtől kibontakozó válság felszínre hozta az ország lappangó működési problémáit. Az államháztartás hiánya a évben meghaladta a GDP 13,5 százalékát, s az adósságállomány már 15 százalékkal volt magasabb, mint az éves GDP értéke. Mindehhez társult a belső megtakarítások hiánya, illetve a külső pénzszerzési források bezárulása. Az ország lényegében fizetésképtelenség határára jutott, s elkerülhetetlenné vált az ország nemzetközi közreműködéssel történő konszolidálása. Ennek azonban ára volt. Az EU és az IMF 2010 nyarán körülbelül 110 milliárd euró értékű segítséget helyezett kilátásba, ám feltételként szabta az államháztartás rendbetételét. (A segítő szándék mögött elsődlegesen nem a kreatív görög kormány megsegítése, hanem az eurózóna védelme, illetve a további fertőzés megakadályozása állt.) A görög kormány a kényszerhelyzetben vállalta a társadalmi konfliktusokkal járó kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedéseket. A kiadáscsökkentő intézkedések között említést érdemel a közalkalmazotti bérek azonnali befagyasztása, a közszféra karcsúsítása, az állami támogatások leépítése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése. A bevételnövelő intézkedések lényeges eleme a 19 százalékos normál áfakulcs előbb 21, majd 23 százalékra emelése, a versenyszektorra kivetett 4 10 százalék között mozgó társasági pótadó egyszeri kivetése, valamint a jövedékiadó-tételek átlag 10 százalékos emelése. A görög kormány által meghozott intézkedések történelmi jelentőségűek, ám két dologról nem szabad megfeledkezni: egyfelől az elkerülhetetlen kiigazítások nem belső felismerés, hanem objektív körülmények hatására valósultak meg; másfelől az intézkedések ugyan eredményesen kezelik a válságot, ám semmi nincs bennük, ami garantálni tudná a fenntartható költségvetést, illetve az ország új növekedési pályára állását. c) Olaszország a klasszikusan nagy államadóssággal (GDP arányában 115 százalék) és EU-átlag körüli költségvetési hiánnyal működő ország, ám jelentős különbség, hogy míg az EU többi országa a külföldnek tartozik, addig az olasz állam, a nagy belföldi megtakarítási hajlandóságnak köszönhetően, a saját állampolgárainak. További jelentős különbség, hogy az ország jelentős belső piaccal rendelkezik, s ebből fakadóan az olasz gazdaság külföldi kitettsége az átlagosnál alacsonyabb. Olaszország állandó modernizációban él, s ennek visszatérő jellemzői a kis-és közepes vállalkozások (kkv-szektor) versenyképességének javítási igénye, az alacsonyabb jövedelműek adó- és járulékkötelezettségeinek átcsoportosítása a magasabb jövedelműek terhére, valamint a gazdaság fokozatos kifehérítése.

13 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1057 A évi válság hatására, a kezdeti visszafogottság ellenére Olaszországban további szigorításokat vezettek be. A kiadáscsökkentő intézkedések között figyelmet érdemlő a közszféra béreinek befagyasztása, a minisztériumi költségvetések 10 százalékos csökkentése, az állami alkalmazottak nyugdíjazásának elhalasztása, valamint a helyi önkormányzatok támogatásának mérséklése, a gyógyszerfelhasználás (ártámogatás) szigorítása. A bevételnövelő intézkedések szerényebb jelentőségűek, hacsak figyelembe nem vesszük az adóelkerülés elleni harc élénkítését (többen fizessenek kevesebb adót, az adóamnesztia meghosszabbítását, az ötezer euró értéket meghaladó készpénzes tranzakciók megtiltását), a jövedéki adók emelését, valamint a korábban ingyenes autópályaszakaszok fizetőssé nyilvánítását. A évig szóló program merész vállalása, hogy az államháztartási hiányt, valamint az adósságállományt a stabilitási és növekedési paktumban előírt szintre szorítsák le. d) Spanyolország államháztartása a nemzetközi sajtóban megjelenő vélemények ellenére messze nincs olyan rossz állapotban, mint a szomszédos Portugáliáé vagy Görögországé. Az államháztartás évi hiánya ugyan 11 százalék körüli, ám az adósságállomány 53,5 százalékos szintje jóval a stabilitási és növekedési paktum követelményei alatt van. Elsősorban a privátszférának sikerült tetemes adósságot felhalmoznia az utóbbi években ugyanakkor aggodalomra adhat okot az, hogy a pénzügyi válság kitörése óta folyamatosan emelkedik a kormányzati adósságráta, miközben annak finanszírozási terhei is növekednek. Az ország ellentmondásosságát jelzi, hogy a jelentős belső piac biztonságot ad, ám az ország kihelyezett befektetései bizonytalan lábakon állnak. A kormányzat válasza mindezekre a kormányzati kiadások jelentős korlátozása, illetve az adó- és járulékrendszer modernizációja. Spanyolország korábban közismerten alacsony adózású ország (a évi GDP-arányos adóterhelés mindössze 31,8 százalékos), s ebben meghatározó szerepe van a direkt adók EU-átlag alatti mértékének. A évtől bekövetkező változások ebben fordulatot hoznak. Egyfelől a személyijövedelemadó-terheket az alacsonyabb jövedelműekről a magasabb jövedelműekre terhelik (hat adósáv kialakítása, legmagasabb és legalacsonyabb sávok adókulcsainak mérséklése, családi kedvezmények bővítése), másfelől a társasági adózás terheinek mérséklése. Nemzetközi szempontból figyelmet érdemlő lépés az államigazgatás folyamatban levő decentralizációja, s ezzel összhangban az adóbevételek regionális szintek közötti megosztási arányainak módosítása (személyi jövedelemadóból 33 százalék, általános forgalmi adókból 35 százalék és jövedéki adókból 40 százalék a regionális és helyi szint részesedése), mint ahogy bátor lépésnek tűnik a megosztási arányok törvényi garanciájának vállalása. e) Írország sokáig éltanuló ország volt, ám döntően a gazdasági válság következményeként a GDP arányában mért államháztartási hiány 14,3 százalékra növekedett, miközben az adósságállomány a évi 25 százalékról rövid időn belül 64

14 1058 Pitti Zoltán százalékra változott. A jelenség magyarázata a külföldi működőtőke-áramlás lefékeződése, a tőkekivonás drámai erősödése, munkahelyek megszűnése, az exportlehetőségek beszűkülése, valamint a belső fizetőképes kereslet elégtelensége. Írország közteher-viselési rendszere szerves fejlődés eredménye. A versenyszektort terhelő adókat már jóval korábban mérsékelték (lásd társasági adó 12,5 százalékos szintje, a feldolgozóipari vállalkozások kedvezményezettsége, az offshore övezet kedvezményeinek megtartása), ugyanígy csökkentették az áfa és a jövedéki adók kulcsait, de a legjelentősebb változást az élőmunka terheinek enyhítésében (lásd: szociális járulékok) lehetne megjelölni. Írország újabban átfogó reorganizációba kezdett, s a korábban szinte kizárólag külföldi tőkére alapozott gazdaságfejlesztési stratégia helyett a hazai kkv-szektorra helyezi a hangsúlyt. f) Svédország jellemzői több szempontból eltérnek az EU-tagországok helyzetétől. Az évben végrehajtott, majd az ezredfordulón modernizált adóreform eredményeként a fogyasztást terhelő adók, illetve az élőmunka adóterhelése a legmagasabb a tagországok között, s az utóbbi években dinamikus növekedés mutatkozik a tőkejövedelmek adóterhelésében is. Mindezek következtében a jóléti rendszer feszültségekkel terhelt (a járulékbevételekből a magas szintű szolgáltatás nem finanszírozható, de az adóterhek a versenyképesség veszélyeztetése nélkül tovább nem emelhetők), miközben a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása növekvő ráfordításokat igényel. A most körvonalazódó adóváltozások a versenyképesség igényére hivatkozva a munkáltatókat terhelő elvonások mérséklésével, s ennek ellensúlyozásaként a környezetterhelő tevékenységek fokozott adóztatását, illetve a munkavállalókat érintő járulékkötelezettségek további szélesítésével számolnak. g) Franciaország kétfrontos küzdelmet vív, ugyanis a versenyképesség javítása a vállalkozói terhek enyhítését követelné, ugyanakkor a költségvetés növekvő hiánya az adóbevételek fokozásának igényét jelzi. Az 1995 és 2000 közötti években emelték a jövedelemelvonást, a társasági adóban 10 százalékos pótadót vezettek be, s az áfakulcsot pedig 18,6 százalékról átmenetileg 20,6 százalékra emelték. A francia gazdaságban a évben hirdetettek meg egy többéves adómodernizációs programot. Ennek lényege egy korrekciós intézkedéssorozat, azaz az áfa normál kulcsát 19,6 százalékra mérsékelték (ellentételként a jövedéki adókat emelték), a munkajövedelmek terheit csökkentették (különös tekintettel az alacsony jövedelműekre, illetve a magasan képzett munkaerőre). A gazdasági válság hatására újabb reformprogramok indultak el (mindenekelőtt a vállalkozási terhek enyhítése érdekében), mérsékelték az élőmunkára épülő terheket, s a vállalkozási hajlandóság erősítése érdekében korrigálták a helyi adózás rendszerét. A különböző nemzeti reformok áttekintése közel sem teljes, de jól jellemzi a tagországok körében zajló folyamatokat. A mögöttes törekvések az egységes piac elvéből indulnak ki (az esélyegyenlőséget biztosítani kell), illetve az ismert szabadságel-

15 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1059 vek megvalósítását szolgálják. 4 Időközben mind több szakértő ad hangot azon véleményének, hogy az adózási rendszerek közelítése nélkül (az adóalapok egységes elv szerinti számbavétele nélkül) az euró nem lesz képes egyenértékesként működni. Mindezért a tagországoknak, jól felismert érdekek alapján, két- és többoldalú egyeztetésekkel kell készülniük a válság utáni gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására, valamint ennek eszközeként a közteher-viselési filozófiák és eljárási szabályok öszszehangolására. 4. Közösségi adóharmonizáció távolodó közeledés A nemzetállami keretek között formálódó reformok tartalmát a közösségi programok 5 is komolyan érintik, annak ellenére, hogy ma még sok az eldöntetlen kérdés. Közel sem mindegy, hogy a tagországokat érintően föderatív szerveződés jön-e létre, vagy pedig a nemzetállamok szövetsége szerveződési elv fog-e működni? Mélyreható változások fakadhatnak abból is, hogy a monetáris unió a közösség mekkora hányadára bővülhet, illetve a monetáris föderációt követni tudja-e egy fiskális föderáció. Amennyiben igen, úgy megkerülhetetlen lesz egy gyorsított adóharmonizáció, sőt ez esetben nemcsak az adórendszer egységesítésére, hanem a centralizáció mértékének növelésére is gondolni kell. Közismert, hogy az EU-nak nincsenek közvetlen adózásból származó bevételei, illetve a közösséget megillető bevételek összértéke az EU27-országok összesített GDP-teljesítményének töredék százalékát éri el. (Korábban már jeleztük, hogy tagországi szinten az éves költségvetések a nemzetállami GDP százalékával rendelkezhetnek, ugyanakkor az Európai Unió közösségi költségvetése a tagországok öszszesített GDP értékéhez viszonyítottan 1,00 százalék alatt marad.) Az ellentmondást növeli, hogy a tagállamok egyre több feladatot hárítanak az EU-ra, ám egyre kisebb terhet kívánnak vállalni a közösségi programok finanszírozásából. Az új költségvetési ciklusra ( ) készülve az EU-tagországok körében ellentmondásos elgondolások látnak napvilágot. A nettó befizetői pozícióban lévő országok képviselői olyan álláspontot képviselnek, mely szerint a tagországok összesített GNP értékének 1,00 százalékában meghatározott befizetési kötelezettséget tovább kellene mérsékelni. 4 Lásd tőke-, munkaerő-, áru- és szolgáltatásáramlás. 5 Lásd az EU-Alkotmány körüli viták, a Stabilitási és növekedési paktumkövetelményeinek sérelme, évi költségvetési ciklus szakmai vitái, az Európa 2020 program megválaszolatlan kérdései.

16 1060 Pitti Zoltán Ugyanakkor az integráció elmélyítésének hívei a közösségi hozzájárulás emelését tartanák szükségesnek, s álláspontjuk szerint a GNP 1,00 százalékában meghatározott befizetési kötelezettséget több ütemben másfél-, kétszeresére kellene emelni. Aligha vitatható, hogy az EU elágazás előtt áll. Amennyiben a Közösség változatlanul érvényben levőnek tekinti a lisszaboni programot, s fel kíván zárkózni a világgazdaság vezető országaihoz, akkor gyorsítania kell a gazdaság növekedését, javítani kell a piaci szereplők versenyképességét, gondoskodnia kell a munkahelyek számának gyarapításáról, de nem szabad lemondani az elmaradott régiók fokozatos felzárkóztatásáról sem. A közösségi célok megvalósításában fontos szerep hárul a közvetett szabályozási eszközként működő adó- és járulékrendszerekre, amelyek megújítása során egyidejűleg kell gondoskodni a közösségi és a nemzetállami érdekek szolgálatáról. Adózási szempontból erőteljes kihívások fogalmazódnak meg mind a Közösséggel, mind az egyes tagországokkal szemben. Az adóbevétel/gdp arány magas, s a versenytársakhoz történő viszonyítás alapján különösen hátrányos a munkaerőköltség mutatója (lásd munkajövedelmekre épülő munkáltatói terhek, illetve munkavállalókat érintő elvonások). Amennyiben az EU teljeskörűen érvényesíteni kívánja a szabadságelveket, akkor el kell távolítani az egységes piac működését fékező adóakadályokat (lásd adóalapokban, adómértékekben, eljárási szabályokban mutatkozó különbségeket), s a belső verseny erősítése helyett a külső versenyképességet kell javítani. Az euró mint közös pénz meghonosodása és az euróövezet bővülése sok szempontból új helyzet teremt, többek között a gazdasági teljesítmények, jövedelmezőségi mutatók, adózási terhek közvetlen öszszemérhetősége (lásd az átlagtól való eltérések differenciáló hatásának minimalizálására irányuló törekvések erősödése). A vállalkozások országhatárokat átlépő szerveződése nyilvánvalóvá teszi, az egyes országok csak a nemzetközi együttműködés javításával, az adózási szabályok egységesítésével, közelítésével képesek érdekeiket megvédeni a globalizációs jelenségekkel szemben. A közösségi szintű közteherviselés harmonizációs igénye már a Római Szerződésben is fellelhető, ám teljes körű érvényesítése csak egy szerves fejlődés eredménye lehet. Ma még a nemzeti önállóság és felelősség érvényesítése az elsődleges, ám megjelentek és fokozatosan erősödnek a harmonizációs igények. A változtatásra vo-

17 Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása 1061 natkozó javaslatok a jelenlegi ciklust aligha érintik (lásd növekedési ütem lefékeződése), ám már megindultak az előcsatározások a 2014 és 2020 közötti éveket felölelő költségvetési időszak stratégiai irányainak, kiemelt közösségi programjainak, valamint a finanszírozási mechanizmusának kialakítása érdekében. Az új költségvetési ciklus időszakára követelményként kell megfogalmazni, hogy a közösségi politikák cél- és eszközrendszere összhangba kerüljön, vagyis a közösségi szintű programok mögé a megvalósítás reális költségeihez igazodó finanszírozási hátteret kell kialakítani. Ez részben a tagállami befizetési kötelezettségek emelésével, részben egy közösségi célokat szolgáló és közösségi döntésen alapuló adónem meghonosításával, részben a nemzetközi együttműködés erősítése révén a közteherviselési rendszerek hatékonyságának javításával oldható meg. Az áfa-rendszer az ún. harmonizált közteherviselési formák közé tartozik, ám a tagországok költségvetési érdekei miatt nem sikerült véglegesen megállapodni. Az újabb harmonizációnak ki kell terjednie a normál és kedvezményes adózási kategóriákra, az adóráták határozottabb közelítésére, az áfafizetés elvére (lásd áttérés a származási ország szerinti elszámolásra), valamint az eljárási szabályokra. A szabályozás finomítása abból az igényből fakad, hogy a különböző mértékű áfakulcsok különböző mértékben hatnak az árakra, s ez differenciálja a termékek (szolgáltatások) piaci versenyképességét. Ellentmondást okoz az is, hogy a rendeltetési ország szerinti áfa-elszámolási elv alapján a megvásárolt termék (szolgáltatás) után esedékes áfát a fogyasztás helye szerinti ország áfakulcsával és a fogyasztás helye szerinti ország költségvetésébe kell befizetni. Kiegyenlítő mechanizmus nélkül ez különösen hátrányos az exportáló országokra, de irreálissá teszi a fogyasztó országok közösségi befizetés alapjául szolgáló áfa alapjának a meghatározását is. Érdemi változást kell elérni az országhatárokat átlépő, hálózatos elven szerveződő társaságok adózásában, javítva a közteherviselés átláthatóságát, egységes elvek szerint rögzítve az adóalapot, csökkentve az adminisztrációs terheket, s a kontroll-mechanizmus erősítésével minimálisra szűkítve a jövedelem- és költségtranszferek lehetőségét. Az alapelvek már lényegében kialakultak, most a gyakorlati megvalósításon a sor. Az EU27-országok közötti munkaerő-mobilitás az utóbbi években erőteljesen emelkedett, ami egyre sürgetőbben veti fel a társadalombiztosítási rendszerek közösségi szintű harmonizációjának igényét.

18 1062 Pitti: Gazdasági válság és az EU közteher-viselési gyakorlatának módosulása A régi szabályok egyre kevésbé alkalmasak a járulékfizetési kötelezettség és a szolgáltatási jogosultság elbírálására. Különösen igaz ez a nyugdíjjárulékok tagországonként különböző gyakorlatára (egyes országokban az aktív korban fizetett nyugdíjjárulék mentes az szjakötelezettség alól, viszont az időskori nyugdíj már szja-köteles, más országokban viszont fordított a helyzet), amit csak az eljárási szabályok harmonizációjával lehet megnyugtatóan rendezni. Amennyiben valóban élni kívánunk az integráció által biztosítható előnyökkel, akkor következetesen fel kell lépni az egységes piac hatékony működését veszélyeztető jelenségekkel szemben, illetve az előnyök érvényre juttatása érdekében össze kell hangolni a költségvetési bevételek 90 százalékát biztosító adó- és járulékrendszer működési elveit. Fel kell ismerni, hogy globális folyamatokkal szemben védekezni, illetve az országhatárokat átlépő, hálózatos elven szerveződő vállalatbirodalmakkal szemben érdekeinket csak úgy tudjuk eredményesen védeni, ha erősítjük a tagállamok közötti együttműködést. Ideje lenne azzal is szembesülni, hogy a nemzetközi együttműködés erősítése nem áldozat, hanem nemzeti érdek. Summary The world financial crisis has not left the members of the EU untouched. Financial results have significantly dropped, businesses were folded in great numbers, the rate of employment decreased, social tension got fortified, and so did the national deficits in the budget in the majority of the countries. The decisive members of the community reacted fairly quickly to the challenges of the global economic crisis, and among the steps taken there were simultaneously ones to boost the economy and others to lower the expenses of the expenditure. The author is examining in the current study what role was given to the steps in taxation and contribution policy as indirect regulating tools, and that how the decisions brought touch upon the previously issued harmonization strategy.

A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS AZ EU KÖZTEHERVISELÉSI GYAKORLATÁNAK VÁLTOZÁSA

A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS AZ EU KÖZTEHERVISELÉSI GYAKORLATÁNAK VÁLTOZÁSA PITTI ZOLTÁN A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS AZ EU KÖZTEHERVISELÉSI GYAKORLATÁNAK VÁLTOZÁSA A gazdasági világválság nem hagyta érintetlenül az Európai Unió tagállamait sem. A gazdasági teljesítmények jelentősen

Részletesebben

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER, DR. BELYÓ PÁL (a Szerkesztőbizottság elnöke), DR. FAZEKAS KÁROLY, DR. HARCSA ISTVÁN, DR.

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Előadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete

Előadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete MABISZ konferencia Egy érzékeny téma, ami mindenkit érdekel: az adó. Rövid és hosszú távú érdekek az adóztatásban: hogyan jár jobban az állam, ha keményebben adóztat vagy ha csökkenti a költségvetési kiadásokat?

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

Adópolitika és jogalkotás 2018

Adópolitika és jogalkotás 2018 Adópolitika és jogalkotás 2018 IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 28. Az adóelvonás szintje még mindig magasabb a régiós versenytársainknál A GDP arányos adóelvonás

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg IV. PÉCSI PÉNZÜGYI NAPOK A társasági adó reformjának lehetőségei Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens MOKLASZ alelnök Pécs, 2010. március 31. 1 GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg Statisztikai

Részletesebben

Új egyensúly. Sikerek és kihívások

Új egyensúly. Sikerek és kihívások Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

Adópolitika és Jogalkotás

Adópolitika és Jogalkotás Adópolitika és Jogalkotás Kihívások és feladatok a jogalkotó szemével a 2018-as ART alapján IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. szeptember 28. 1 Adócentralizáció Az adóelvonás

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai

Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 2016. SZEPTEMBER 30. Adócentralizáció A régióhoz képest még mindig

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2009

Konjunktúrajelentés 2009 Konjunktúrajelentés 2009 Az üzleti helyzet és várakozások A befektıi környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer 2009. április 21. 1 Mőködı tıke befektetések az újrabefektetett tıke stabilizálja

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai MKT 2017. június 8. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta, a régióban 120

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének

Részletesebben

Adózás az Európai Unióban*

Adózás az Európai Unióban* 2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT Matolcsy György Gazdasági Évnyitó 218 21-25 FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT 12 FORDULAT A MAGYAR GAZDASÁG STABILIZÁLÁSÁRA 21-218 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 MUNKAERŐPIACI

Részletesebben

Környezetvédelmi adók

Környezetvédelmi adók Környezetvédelmi adók Energiaadók az EU-ban A knyvd-i adózás fajtái Értékelési szempontok Ökológiai adóreform Hazai zöld költségvetések Knyvédők és a fiskus ellentéte Ki viseli az adóterhet A megvalósíthatóság

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Gyorsuló növekedési pályán

Gyorsuló növekedési pályán BIZTONSÁGOS JELEN VERSENYKÉPES JÖVŐ V a r g a M i h á l y n e m z e t g a z d a s á g i m i n i s z t e r e l ő a d á s a a z L V. K ö z g a z d á s z V á n d o r g y ű l é s e n Gyorsuló növekedési pályán

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban. Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2018/2019-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2018/2019-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2018/2019-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A Magyar Táncművészeti Egyetem pályázni jogosult

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben