Bevezetés. ampelosz = szılıtı ampelográfia = leíró szılészet. (szılıfajták leírásával, jellemzésével foglalkozik) Dionüszosz és Ampelosz

Átírás

1 SZİLİFAJTAISMERET I. Az ampelográfia történeti fejlıdése, helyzete. A fajtaleírás és azonosítás módszertana. A leírás nemzetközi egységesítése. Szılıfajták csoportosítási lehetıségei

2 Bevezetés ampelosz = szılıtı ampelográfia = leíró szılészet (szılıfajták leírásával, jellemzésével foglalkozik) Dionüszosz és Ampelosz

3 Ampelográfia változatai gyakorlati ampelográfia (termesztett alany-, borszılı-, csemege- és direkttermı-szılıfajták) tudományos ampelográfia (nem termesztett fajták és fajok is)

4 Ampelográfia szerkezete rendszerezés (történet, elvek) termesztési értéket meghatározó tulajdonságok fajtaleírás módszere fajták leírása fajtahasználat

5 SZİLİFAJTÁK FİBB CSOPORTJAI Vitis vinifera és vinifera értékő szılıfajták Alanyok Direkttermık EREDETÜK Eurázsiai fajok Északamerikai fajok Kelet-ázsiai fajok

6 XIX. sz. közepéig: Európában csak V. vinifera XIX. sz. után: alanyok: amerikai, vad V. viniferák: európai, hazai, nemes napjainkban: A fajták megnevezése alanyok: változatlan termıfajta: európai és európai értékő vinifera és vinifera értékő (tiszta vinifera és fajhibridek)

7 A fajták rendszerezésének története I. Demokritosz Plinius: Naturalis historiae bogyó szerint (nagyság, szín, íz) közönségesen (fekete fehér) fürt szerint (tehéntıgyszerő, ujjas szılı, aprók) eltarthatóság szerint (mennyezet, cserépedény, hordóba, füstölve, mustba téve, tıkén hagyva) földrajzi hely szerint (aminaea stb.) Columella: De re rustica

8 A fajták rendszerezésének története II. Középkor: nincs rendszerezés, csak leírás és termesztés Linné: Vitis vinifera leírása, a faj botanikai besorolása

9 A fajták rendszerezésének története III. XIX. századtól: I. MESTERSÉGES II. TERMÉSZETES rendszerezés 1. morfológiai 2. ampelometriai származási és földrajzi, ökológiai elterjedtség szerinti 3. érés szerinti 4. számkulcsos 5. felhasználás szerinti stb. általában külföldi rendszerezık több magyar rendszerezı

10 A fajták rendszerezésének története IV. XX. század: (ugrásszerő fejlıdés) Viala Vermorel ( ) (morfológiai, agrobiológiai, technológiai jellemzık) Ravaz (1902) foliometria Korzsinszkij (1910) stb. határozókulcs

11 Morfológiai próbálkozások levél erezet szerint: Kolenati (1846) szártag hosszúság szerint: Odart (1873) levél vállöböl + hajtás szırözöttség szerint: Oberlin ( ) hajtás szín és mag szerint: Rovasenda (1877)

12 1. Morfológiai rendszer GOETHE (1875) - 3 osztály: bogyó alakja 1. gömbölyő 2. hosszúkás 3. határozatlan - minden osztály = 3-3 rend: levél szırözöttsége 1. csupasz 2. nemezes 3. gyapjas v. bizonytalan - minden rend = 3-3 alrend: levél vállöble 1. nyílt 2. zárt 3. bizonytalan

13 2. Ampelometria pl.: Olasz rizling H:Sz E2:E1 Fö:E2 α+β E3:E1 Aö:E3 α+β+γ E4:E1 Goethe (1887) Ravaz (1902) Galet (1952) Kozma (1961) Németh (1967)

14 3. Érés szerinti csoportosítás PULLIAT (1897) Chasselas: kiindulási pont elıtte 5 nappal utána 5-10 nappal 40 nappal (5 naponként) túl merev évjárat hatása? CSAK MÓDOSÍTVA VEHETİ ÁT!

15 Érés szerinti csoportosítás Magyarországon igen korai (IX. 1. elıtt) korai (IX ) közepes (IX ) késıi (X ) igen késıi (X.16. után) pl. Csabagyöngye pl. Tramini pl. Sauvignon pl. Olasz rizling pl. Afuz Ali

16 4. Számkulcsos rendszerezés KISZKIN (1961) 3 csoport: levél tagoltsága levél szırözöttsége bogyó színe ezeken belül: bogyó mérete és alakja vállöböl alakja levél színe és felülete virág típusa érési idı NÉMETH (1966) - 19 szerv tulajdonság bélyeg

17 5. Felhasználás szerinti csoportosítás 1. BORSZİLİFAJTÁK (kettıs hasznosításúak is) fehér asztali minıségi vörös festılevő nem festılevő 2. CSEMEGESZİLİ-FAJTÁK 3. MAZSOLASZİLİ-FAJTÁK aszalt, szárított magnélküliek

18 II. SZÁRMAZÁS SZERINTI (TERMÉSZETES) RENDSZEREK A fajta kialakulásának helye; földrajzi elterjedtsége; ökológiai igényei, sajátosságai szerint.

19 Természetes rendszerezık I. P. ODART (1841) földrajzi, területi osztályozás GÁBOR JÓZSEF (1913) Keleti fajták: enyhe klímát igényelnek, lugasmővelésre alkalmasak, bogyójuk hosszúkás (pl. Szultanina, Génuai zamatos, Kecskecsecső stb.) Déli fajták: melegtőrıek, fagyérzékenyek rövid metszéssel is jól teremnek (pl. Kövidinka, Ezerjó, Kadarka, Furmint stb.) Északi fajták: kisebb hıigényőek, hosszú metszést igényelnek, apró fürtőek és bogyójúak (pl. Tramini, Pinot-k, Zöld szilváni stb.) Nyugati fajták: a spanyol-francia klímát és hosszú metszést igényelnek, (esetleg támasz nélküli magas bakmővelés) (pl. Semillon, Sauvignon, Carignan stb.)

20 Természetes rendszerezık II. ANDRASOVSZKY (1926) polifiletikus (5 fajba és azok keverékeibe sorol) A faj neve Vitis byzantina Vitis alemannica Vitis deliciosa Vitis antiquorum Vitis mediterranea A fajhoz sorolt fajták földrajzi eredete nyugat - ázsiai csemegeszılıfajták egy része nyugati fajták nyugat - ázsiai muskotályfajták nyugat - ázsiai csemegeszılıfajták egy része földközi-tengeri fajták Példák Chasselas - félék Pinot, Gamay Alexandriai muskotály, Pécsi szagos Cornichon blanc Cornichon violet Alanttermı, Csókaszılı

21 Andrasovszky keverék fajai, s a tılük származtatott szılıfajták A keverék fajok összetétele Vitis byzantina x alemannica Vitis byzantina x deliciosa Vitis byzantina x mediterranea Vitis alemannica x deliciosa Vitis alemannica x mediterranea Vitis deliciosa x mediterranea Vitis byzantina x alemannica x mediterranea Vitis byzantina x antiquorum x mediterranea Vitis byzantina x deliciosa x mediterranea Zöld szilváni Passatutti, Ottonel muskotály a./ csoport: Oportó b./ csoport: Bakator, Ezerjó stb. c./ csoport: Kadarka, Kék ökörszem d./ csoport: Aramon e./ csoport: Járdovány, Rakszılı Leányka, Juhfarkú, Fekete muskotály, Sárga muskotály Kékfrankos, Muskotály fehér Budai zöld, Furmint, Gohér, Bajor, Madeleine angevine, Fehér szlanka Cabernet, Olasz rizling, Pozsonyi fehér, Szerémi zöld, Rajnai rizling Kecskecsöcső Példák * Mézes fehér, Hárslevelő Megjegyzés: * Andrasovszky írásmódja szerint

22 (Egyéb rendszerezık I.) KOSINSZKY (1941) PIROVANO (1943) morfológiai bélyegek termesztési érték európai csoport + ázsiai csoport (2 alcsoport)

23 Természetes rendszerezık III. MARTON DÉNES (1944) (3 törzs) 1.Nyugati: csapadékos klíma, hosszú metszés, kis fürt és bogyó, illatos-zamatos bor (pl. Szürkebarát, Chardonnay, Tramini, Sauvignon, Leányka?) 2. Pontusi: szárazabb, melegebb klíma, rövid metszés, közepes v. nagy fürt, zamatos v. jellegtelen bor (pl. Ezerjó, Furmint, Hárslevelő, Kadarka, Járdovány, Kékfrankos?, Chasselas?) 3. Keleti: csupasz levél, hosszúkás v. szabálytalan bogyó, hosszú tenyészidı (pl. Afuz Ali, Kecskecsecsőek?, Ökörszem?)

24 Természetes rendszerezık IV. NEGRUL (1946) proles pontica (monofiletikus) V. meditererranea V. byzantina proles orientalis V. antiquorum V. deliciosa proles occidentalis V. alemannica

25 proles pontica orientalis occidentalis subproles típus georgica macrocarpa balcanica corinthiaca antasiatica apiana caspica apinea apirinea nem osztotta tovább fajtapéldák Ökörszem Korinthusiak muskotályos szılık Chasselas magvatlanok

26 (Egyéb rendszerezık II.) LAZAREVSZKIJ (1948) dichotomikus számkulcs, határozókulcs Registre Ampelograhique International Nemzetközi Ampelográfiai Regiszter RODRIGUEZ (1955) GALET ( ) biometrikus mérések, folio- és carpometria csoportosítja az ampelográfiai rendszereket (8)

27 (Egyéb rendszerezık III.) LEVADOUX (1956) francia regionális fajtacsoportok (pl. Noirien stb.) NÉMETH MÁRTON (1958-) komplex leírás, híres Albumok CSEPREGI ZILAI (1960-) kézikönyv, jegyzet, ismeretterjesztés KISZKIN ( ) politomikus határozókulcs BRANAS (1964) herbárium, fajtagyőjtemény, lyukkártya

28 Németh Márton fajtarendszere (1967) Andrasovszky, Negrul, Levadoux eredményei + 2 subconvarietas 6 provarietas 13 subprovarietas Kultúrnövények Kódexe által elıírt taxonok használata (nincs subspecioid és subconculta) csak az ıshonos fajtákat lehet besorolni

29 Fajon belüli taxonok taxonómiai egység convarietas subconvarietas provarietas subprovarietas conculta cultivar subcultivar rendszerezési elv a vitorla és a levelek szırözöttsége a földrajzi elterjedés, a szırözöttség mértéke és a bogyók nagysága a bogyók nagysága és azok magvatlansága a földrajzi eredet a vitorlán és a levélen található szırképletek, ill. a vitorla színe a bogyó színe, ritkán a vesszı színe a levelek tagoltsága és a fürtök szerkezeti felépítése példa pontica balcanica mesocarpa hungarica Furmint Fehér furmint Hólyagos furmint

30 A fajtaleírás alapelvei I. 1. Sok bélyeg nem azonos értékőek (fürt rügy) nem azonos idıtartamúak (fakadó rügy levél) 2. Sok a nem számszerősíthetı minıségi jellemzı szubjektív megítélés skálába osztva kaphatnak számot (pl. fürt tömöttsége, vitorla színe)

31 A fajtaleírás alapelvei II. 3. Mennyiségileg meghatározható jellemzık (pl. fürtátlagtömeg, bogyó nagysága) Fontos: a mintavétel helye (pl ízköz) a mintavétel ideje a minta egyedszáma (populáció polimorfizmus)

32 A fajtaleírás alapelvei III. 4. Egységes nyelv, azonos értelmezés minden bélyegnek van kódszáma a bélyegen belül egy 0-9 fokozatú skála a fokozathoz nemzetközileg ismert referencia fajtapéldák

33 A fajtaleírás egységesítése (példa) Kód: OIV 017 UPOV 23 IBPGR Tulajdonság: Kacsok: hossza 1 Kategória nagyon rövid Példafajta 110 R, Rupestris du Lot 3 rövid Portugieser, Rajnai rizling Aramon noir N, Garnacha tinta N 5 közepes Afuz Ali, Kékfrankos Pinot noir N, Cinsaut N 7 hosszú Olasz rizling Chasselas blanc B, Cardinal N 9 nagyon hosszú Chasselas rouge Emperor N Meghatározás: Megfigyelés virágzáskor a hajtás középsı harmadánál. 10 kacs átlaga. Hosszúság: 1 = 10 cm-ig, 3 = kb. 15 cm, 5 = kb. 20 cm, 7 = kb. 25 cm, 9 = több mint 30 cm

34 A szılıfajták leírását egységesítı nemzetközi szervezetek Rövidített név Magyar név Nemzetközi elnevezés A bélyegek számozása OIV (Párizs) Nemzetközi Szılı- és Borhivatal Office International de la Vigne et du Vin IBPGR * (Róma) Növénygenetikai Források Nemzetközi Tanácsa International Board for Plant Genetic Resources UPOV ** Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója Union pour la Protection des Obtentions Vegetales 1-74 * Descriptor for Grape (1983) ** A fajtaoltalomhoz 36 bélyeget ír elı.

35 A szılıfajták leírásának sémája A fajta neve Hasonnevei Származása Fajtaköre Elterjedtsége Minısítése Ampelográfiai jellemzıi Termesztési értéke Telepíthetısége Telepíthetı klónjai Összefoglaló értékelése

36 A SZİLİFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETİSÉGEI

37 A termıfajták csoportosítása alapfajta (populációt alkotó?) leromlás nem homogén pl. Furmint klónfajta: klónszelekció (1 egyedbıl) pl. Olasz rizling B.20 klóntípus-szelekció (több hasonló egyedbıl) pl. Nemes olasz rizling

38 Megjegyzések a klónozáshoz a klónozás szegényít (poliklón ültetvény?) a klón idıvel alapfajtává válik változnak céljai: korábban: mennyiség ma: minıség (korábbi érés stb.) győjtemények, génbankok jelentısége génmanipuláció (társult öröklıdés)

39 Csoportosítás a kialakulás helye szerint ıshonos fajták: tágabb és szőkebb értelmezés ország vagy nagyobb földrajzi hely (pl. Kárpát-medence, Balkán-félsziget stb.) hungaricum? honosított fajták: régen és ma

40 Hungaricumok Arany sárfehér Budai Csomorika Ezerjó Furmint Hárslevelő Juhfark Kéknyelő Kövidinka Pozsonyi fehér Hungaricumoknak is minısíthetı fajták Cirfandli Kadarka Kékfrankos Olasz rizling Portugieser

41 Csoportosítás a fajták elterjedése szerint világfajták (széles körő termesztésre alkalmasak) meghatározott ökológiai viszonyok között termeszthetı fajták pl. szılıtermesztés északi határán helyi fajták (általában ıshonosak)

42 Világfajták Vörösborszılıfajták Fehérborszılıfajták Chardonnay Pinot blanc Rajnai rizling Sauvignon Semillon Cabernet franc Cabernet sauvignon Merlot Pinot noir (Gamay noir) Szürkebarát

43 Regionális fajták Fehérborszılı-fajták Chasselas Irsai Olivér Királyleányka Korai piros veltelini Leányka Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni Tramini Zöld szilváni Zöld veltelini Vörösborszılı-fajták Kékfrankos Portugieser Zweigelt

44 Hibrid fajták csoportosítása intraspecifikus hibridek (fajon belüli keresztezések) korlátozott lehetıségek interspecifikus hibridek (fajok közötti keresztezések) minıségféltés, idegenkedés alternatív termesztési lehetıségek

45 A magyar szılınemesítés története I. I. A XIX. sz. vége és a XX. sz. elsı fele: 1. Alanynemesítés (Teleki család) 2. Bor- és csemegeszılı-fajták nemesítése: Mathiász János, Stark Adolf, Kocsis Pál stb.

46 A magyar szılınemesítés története II. II. A XX. sz. második fele: INTRASPECIFIKUS 1. Jó minıséget adó, új fehérborszılı-fajták (Király, Kurucz-Kwaysser, Bakonyi) 2. Színanyagban gazdag vörösborszılı-fajták (Kozma, Kurucz-Kwaysser, Csizmazia-Bereznai) 3. Korai éréső, nagy bogyójú csemegeszılı-fajták (Szegedi, Kozma)

47 A magyar szılınemesítés története III. II. A XX. sz. második fele: INTERSPECIFIKUS Csizmazia Bereznai Kozma és társai Füri és társai Tamássy Koleda Kriszten és társai ALANYFAJTÁK Bakonyi és társai

48 A (hibrid)fajták és fajtajelöltek minısítésének menete

49 A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplı intraspecifikus fajták 2006-ban 1 Anita 11 Gesztus 21 Mathiász Jánosné muskotály 32 Szirén 2 Attila 12 Irsai Olivér 22 Mátrai muskotály 33 Szılıskertek királynıje 3 Bíbor kadarka 13 Jubileum Melinda 34 Téli muskotály 4 Boglárka 14 Kabar 24 Narancsíző 35 Trilla 5 Cegléd szépe 15 Karát 25 Nektár 36 Turán 6 Csaba gyöngye 16 Kármin 26 Pannónia kincse 37 Vulcanus 7 Cserszegi főszeres 17 Korai bíbor 27 Pátria 38 Zefir 8 Ezerfürtő 18 Korona 28 Pelso 39 Zengı 9 Favorit 19 Kósa 29 Rozália 40 Zenit 10 Generosa 20 Kozma Pálné muskotály 30 Rózsakı 41 Zéta 31 Rubintos 42 Zeus

50 A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplı interspecifikus fajták 2006-ban 1 Bianca 11 Orpheus 2 Csillám 12 Palatina 3 Duna gyöngye 13 Pannon frankos 4 Esther 14 Pölöskei muskotály 5 Fanny 15 Refrén 6 Göcseji zamatos 16 Taurus 7 Kunleány 17 Teréz 8 Medina 18 Viktória gyöngye 9 Nero 19 Zalagyöngye 10 Odysseus