AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI"

Átírás

1 AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI A VII. 13. ÉS VII. 17. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD (ELTE ÁJK)

2 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 2 A törvényt az Országgyűlés június 25-én fogadta el. A kihirdetés napja: július 13. Az alábbi összeállítás a kihirdetés napja és a július 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazza, ideértve a május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is. Módosító jogszabályok: szám tárgy Btk évi CCXXIII. törvény évi XXXVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 318. (1) 318. (2) 318. (3) 318. (24) 318. (4) 318. (5) 318. (6) 318. (7) 318. (8) 318. (9) 318. (11) 318. (12) 318. (13) 318. (14) 318. (15) 318. (16) 318. (17) 318. (18) 318. (19) 318. (21) 318. (22) 318. (23) 6. (2) 11. (3) 45. (7) 45. (8) 47. (2) 56. (2) 68. (2) 72. (4) 75. (2) 113. (4), (5) 140. (3) 203. (1) 203. (3) 204. (1) c) 204. (5) b) 248. (2) 248. (4) 315. (1), (2) 346. (1) 393. (1) 404/A (2) f) a választási eljárásról (1) bekezdés 11. pont l) évi XLV. törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról (1) bekezdés 12. pont h) évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról 2. (2) 2. (1) évi LXXVIII. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 19. (1) 19. (2) 19. (3) 19. (4) 19. (5) 127. (1) 140. (3) (6) 212/A.

3 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi LXXXIX. törvény évi XCVIII. törvény a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosításáról egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 19. (6) 19. (7) 19. (8) 19. (9) 19. (10) 19. (11) 19. (12) 19. (13) 19. (14) 59. b) 350. (2) 219. (3) 327. (5) 383. d) da) 388/A. alcíme 403. (1) a) 403. (4) 433. (2) 459. (1) bekezdés 11. pont j) alpont 465. (2) bekezdés b) pont (1) bekezdés 19. pont évi CXXXIII. törvény a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról a) 158. b) 459. (1) bekezdés 12. pont d) 67. (3) 371. (3) bekezdés b) pont bb) évi CLXXVIII. törvény az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosításáról 1. (1) 1. (2) 226/A. 226/B évi CLXXXVI. törvény évi CCXII. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 118. (1) 118. (11) a) 118. (2) 118. (3) 118. (4) 118 (5) 118. (6) 118. (7) 118. (11) b) 118. (8) 118. (9) 118. (10) 146. a) 146. b) 146. c) 3. (2) a) ab) 73. c) /A.-184/D. -ok 240. (3) 261/A (1) 283. (2) 287. (1) c) 349/A. 388/A. 388/B (1) a) 349. (1) b) évi CCXXXVIII. törvény évi CCXLV. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról (1) 75. (2) 75. (3) 28. (1a) 250. (4) 398. (3) bekezdés a) pont af)

4 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi CCLII. törvény évi CCXXIII. törvény 157/2014. (IV. 18.) KE határozat évi VII. törvény 23/2014. (VII. 15.) AB határozat évi LXV. törvény évi LXXII. törvény évi LXXVI. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról (2) 131. (1) 31. (3) 131. (2) 459. (1) bekezdés 8. pontja (1) 11. b) (1) 1. (2) (1) 27. (2) 27. (3) (4) 26. (3) 28. (1a) 90. (2) 95. (3) 97. (2) (1) f) 424. (1) 81. (4) 89. (1) 90. (2) 91. (1) (1a) 283. (2) 283. (3a) 298. (1a) 298. (3) 298. (4)

5 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi XCII. törvény évi CXL. törvény évi CCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény, valamint ezzel a) 36. b) 36. c) 36. d) 36. e) 36. f) 36. g) 36. h) 36. i) 36. j) 36. k) 36. l) 36. m) 36. n) 36. o) 36. p) 36. q 37. a) 37. b) 37. c) 37. d) 37. e) 37. f) 37. g) 37. h) 37. i) (3) (1) 28. (2) 29. (1) 29. (2) (1) 32. (2) 32. (3) 32. (4) 32. (5) 32. (6) 58. (1) 58. (2) 300. (1), (2) 300/A. (1), (2) (3a) 462. (4), (5) 465. (3) 37. (3) b) 61. (3) 102. (1), 141. (2) 137. (1) 140. (1) 140. (2) 179. (6) 226/B. (2) 265. (5) 293. (1) 293. (2) 293. (3), 295. (3), 296. (3) 294. (1), 296. (1) 294. (3) a) 295. (1), 298. (1) b) 314. (4) 325. (5) 41. (1) 72. (4) b), 75. (2) b) 100. (3) 123. (2) (2) 59. (4) b) 60. (2a) 74. (1) c) 74. (4) b) 85. (1a) 85. (2a) 87. d) 352/A-C 353. (1) 353. (2) 353. (3) 353. (4) 353. (5) 353. (6) /A.

6 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi XIII. törvény összefüggésben egyes további törvények módosításáról az uniós vámjog végrehajtásáról (4) c) évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 167. (1) 167. (2) 396. (6) 398. (1) évi LXIX. törvény a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról (2) A módosítások hatálybalépési időpontjai:

7 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 7 Általános Rész területi és személyi hatály 3. (2) bek. ab) pont évi CLXXXVI. törvény 118. (1). ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, I. 1-től ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól. bűnhalmazat-folytatólagosság 6. (2) bek. A évi CCXXIII. törvény 318. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt, VII. 1.-től (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan

8 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 8 egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el Az új Btk. 6. (2) bekezdésében foglaltak szerint a folytatólagosságnál az ugyanolyan cselekményt kifejezés szerepel. Az új Btk (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint azonban az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekmény, tehát a hatályos Btk. 12. (2) bekezdése szerinti ugyanolyan bűncselekményt fogalom teljes mértékben helytálló, esetükben a folytatólagosság megállapítása a joggyakorlatnak nem jelent problémát. előkészület 11. (3) A évi CCXXIII. törvény 318. (2) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1.-től (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. e bűncselekmény miatt büntethető. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz Gyermekkor évi LXIX. törvény 61. -a szerint Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással VII. 17-tól Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. (1)-(4) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

9 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 9 A Btk. hatálybalépése megteremtette a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a 12 életévüket betöltött fiatalkorúak esetében, amennyiben emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, testi sértést, rablást, avagy kifosztást követnek el. Tekintettel arra, hogy a terrorcselekmény a felsorolt bűncselekmények társadalomra veszélyességét meghaladja, és az utóbbi évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy egyre fiatalabb személyek csatlakoznak terrorszervezetekhez, ezért indokolt a módosítás. A módosítás nélkül előadódhatna az a helyzet, hogy a terrorcselekményt elkövető 12 életévét betöltött elkövető még abban az esetben sem lenne felelősségre vonható, ha több személyt megsebesített, avagy életüket kioltotta. büntethetőség elévülése 26. (2) 26. (3) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése. 28. (1a) Beiktatta évi CCXLV. törvény 75. (1) bekezdés (2014. VII.1-től) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (2) bekezdése. (2014. XII. 21-től) 26. (2) Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 26. (3) Nem évül el a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége. Hatálytalan: VII. 1-től. Hatályon kívül helyezte: évi CCXLV. törvény XII. 21-től 26. (3) Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és

10 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 10 c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el és a büntetési tételük felső határa az öt évet meghaladja VII. 1-től évi CCXLV. tv. 75. (1) 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. A Btk. 26. (2) bekezdése szerint az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő az általános 5 év helyett gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén akár 15 év is lehet, mivel az a sértett 23 éves koráig kitolódik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett a nagykorúságának betöltését követően, akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült.

11 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 11 Ezt a speciális elévülési időt a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi LXII. törvény iktatta be június 29-i hatállyal az évi IV. törvénybe, vagyis a régi Btk.-ba. A módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbítja meg. Eszerint nem az 5 éves általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Btk. 26. (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Mindez pusztán a sértett gondolkodási idejét hosszabbítja meg VII. 1-től XII. 21-től 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett 28. (1a) Ha az erős felindulásban emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél elkövetett emberölés, a háromévi súlyosabban büntetendő szándékos súlyos szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő testi sértés, az emberrablás, az szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet a bűncselekmény elkövetésekor a szabadsága és a nemi erkölcs elleni tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el

12 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 12 magánindítvány hiánya 31. (3) Megállapította: évi CCLII. törvény 131. (1) III. 15-től (3) Ha a sértett korlátozottan (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a cselekvőképes, a magánindítványt törvényes magánindítványt törvényes képviselője képviselője is, ha cselekvőképtelen, terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti cselekvőképes, a magánindítványt önállóan elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány terjesztheti elő, kivéve ha a előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. Az új Ptk. értelmében a cselekvőképesség elsősorban csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Erre figyelemmel a módosítás nyomán a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény a hatályos szabályokhoz képest nem cselekvőképtelen nagykorú sértett, magánvádló és egyéb érdekelt esetében a törvényes képviseletet csak abban az esetben kívánja meg, ha a nagykorút a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, a módosítás következtében jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Az új Ptk. alapján ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. Erre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosítása következtében a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében csak akkor szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a magánindítvány előterjesztéséhez, ha a nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett jogainak védelme érdekében a magánindítványt nemcsak az ilyen kiskorú, hanem a törvényes képviselője is előterjesztheti.

13 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 13 határozott ideig tartó szabadságvesztés 37. (3) b) évi LXXVI. törvény 36. a) pont szerint VII. 1-től b) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és életfogytig tartó szabadságvesztés 41. (1) évi LXXVI. törvény 37 a) pont szerint (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. (4) bekezdése és a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik VII. 1-től (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből 45. (7), (8) A évi CCXXIII. törvény 318. (3) A Btk. 45. (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre évi CCXXIII. törvény 318 (24): Nem lép hatályba a Btk. 45. (8) bekezdése (7) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és VII. 1.-től (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott

14 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 14 alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (8) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. közérdekű munka 47. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (4) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. nincs indokolás VII. 1.-től (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. foglalkozástól eltiltás 52. (3) évi XCII. törvény 6. -a szerint (3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll XII. 1-től (3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetője eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

15 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 15 Általános indokolás Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága július 13-án fogadta el a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezményt az európai igazságügyi miniszterek október án, Lanzarotéban tartott konferenciáján nyitották meg aláírásra, és július 1-én lépett hatályba. Magyarország november 29-én csatlakozott az aláíró államok sorához. Az elmúlt évek jogalkotási eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk jogrendszere megfeleljen az Egyezmény által támasztott követelményeknek. Az Egyezmény rendelkezéseinek a hazai jogszabályokkal való összhangja a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) elfogadásával megteremtésre került. A Btk. foglalkoztatástól eltiltásra (Btk ), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre (Btk. XIX. Fejezet), valamint a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekre (Btk. XX. Fejezet) vonatkozó rendelkezései az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelnek, valamennyi, az Egyezményben jelzett cselekményt büntetni rendelnek - a 4. -ban jelzett fenntartás figyelembevétele mellett. A Btk. lehetővé teszi a nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezen túlmenően a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélés az egyes nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában minősített esetként kerül meghatározásra a törvényben. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló évi CCXLV. törvény tette fokozottan ellenőrizhetővé a Btk.-beli szabályozást. Ennek érdekében több törvény módosítása is megvalósult: a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény, és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szigorítása. Az egyes jogállási törvényekben szigorításra kerültek a foglalkoztatási feltétek, kizárva a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatóknál való jogviszony létesítését a törvények által felsorolt bűncselekmények elkövetői számára. E szigorítást az új szabályok hatálybalépése előtti, már jogerősen megállapított bűncselekmények elkövetőire is kiterjesztette a módosítás. A Btk. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetében meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek el nem évülő bűncselekményeknek minősülnek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be [Btk. 26. (3) bek. c) pont]. Ezt kiegészíti a Btk. azon rendelkezése, miszerint ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az az időtartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. [Btk. 28. (1a) bek.] *****

16 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 16 Az új Btk. és a jelzett jogszabály-módosítások hatálybalépésével tehát elmondható, hogy hazánk eleget tesz az Egyezményben rögzített nemzetközi követelményeknek, így az Egyezmény kötelező hatálya elismerésének nincs akadálya. Részletes indokolás A Btk. eddig is lehetővé tette a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. E szabályt az Egyezménynek való maradéktalan megfelelés érdekében kiterjeszti a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményre is. Ennek következtében a foglalkozástól eltiltás alkalmazható lesz olyan esetekben is, amikor az Egyezmény szóhasználatával élve egy gyermeket szexuális zaklatás vagy szexuális tevékenységek végignézésére kényszerítenek, anélkül, hogy ezekben részt kellene vennie, továbbá alkalmazható lesz minden olyan esetben is, amikor az elkövető a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. járművezetéstől eltiltás 56. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (5) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1-től (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz. kiutasítás 59. (4) b) évi CXL. törvény 26. -a szerint (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy Hatályos: IX. 15-től (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy

17 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 17 b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. 60. (2a) évi CXL. törvény 27. -a szerint Hatályos: IX. 15-től (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. ), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. ), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. ) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. közügyektől eltiltás 61. (3) évi LXXVI. törvény 36. b) pont szerint (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja. Hatályos: VII. 1-től (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

18 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 18 jóvátételi munka 67. (3) Módosította: évi CXXXIII. törvény 158. a) VIII. 1-től (3) Az elkövető - választása szerint - állami (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A törvény olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amely a jogrendszeren átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosítást. 68. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (6) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki VII. 1-től (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az új Btk. rendelkezése értelmében, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, a bíróság büntetést szab ki. Nem tartalmaz azonban a törvény arra vonatkozó rendelkezést, ha az elkövető hosszan tartó súlyos betegsége miatt nem tudja időben megkezdeni vagy befejezni a jóvátételi munka elvégzését. Ebben az esetben indokolatlan hátrányos jogkövetkezmény lenne az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A módosítás ennek a kiküszöbölését célozza azzal, hogy az elítélt kérelmére lehetővé teszi a bíróság számára a munka elvégzése igazolása határidejének meghosszabbítását abban az esetben, ha az elkövető egészségügyi okokból nem tudja egy éven belül elvégezni a részére előírt jóvátételi munkát. elkobzás 72. (4) A évi CCXXIII. törvény 318. (7) szerinti szöveggel lép hatályba

19 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 19 (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 72. (4) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. időtartama alatt nem hajtható végre. 73. c) Módosította: évi CLXXXVI. törvény 118. (11) a). c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, I. 1-től c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel

20 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 20 ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. nincs külön indokolás visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. vagyonelkobzás 74. (1) c) évi CXL. törvény 28. (1) bekezdése szerint 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, Hatályos: IX. 15-től 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 74. (4) b) évi CXL. törvény 28. (2) bekezdése szerint (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni Hatályos: IX. 15-től (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni

21 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 21 a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 75. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (8) szerinti szöveggel lép hatályba (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 75. (2) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették,

22 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 22 c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. halmazati büntetés 81. (4) 23/2014. (VII. 15.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető VII. 1-től visszamenőleges hatállyal A hatálybalépésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette: 23/2014. (VII. 15.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatálybalépésére, július 1- jére visszaható hatállyal megsemmisíti. ***** [45] A jogbiztonság szempontjából különösen fontosak az olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek garantálják, hogy alappal lehessen számítani a törvény előírásainak megfelelő jogalkalmazói magatartásra. A jogbiztonság és az alapjogok védelme ezért megköveteli a büntetéskiszabási rendelkezések részletes és differenciált szabályozását. Mindez nem teljesül akkor, ha a jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, többféle értelmezést tesz lehetővé, amelynek következtében a jogintézmény kiszámítható működése nem biztosítható. [46] A Btk. 81. (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságának alapvető feltétele, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálása egy eljárásban történjen. A Btk. 81. (4) bekezdése a

23 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 23 régi Btk.-tól részben eltérően szabályozza a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságát. Először is szűkíti az elkövetési magatartások körét, ugyanis a szigorúbb szankció alkalmazására legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos cselekmény együttes elbírálása esetén kerülhet sor. Emellett engedi alkalmazni az általános rész korlátlan enyhítést lehetővé tevő rendelkezéseit is. Ugyan a Btk. hatályos szabályai eltérően határozzák meg a súlyosabb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát, abban a tekintetben azonban, hogy bűnhalmazatban lévő cselekményekről van szó, így azokat egy eljárásban kell elbírálni, nincs eltérés a jelenlegi és a korábbi szabály között. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezések tekintetében nem külön-külön, hanem együttesen folytatta le az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. [47] Azt, hogy a bűncselekmények elbírálására egy eljárásban vagy külön eljárásokban kerül sor, több tényező befolyásolhatja. Függhet attól, hogy a bűnüldöző hatóságoknak, illetve a bíróságoknak tudomása van-e valamennyi bűncselekmény elkövetéséről, illetve attól is, hogy célszerűnek tartják-e a büntetőeljárásban az ügyek egyesítését. A célszerűségi szemponton alapuló egyesítési szabály azonban nem kötelező jellegű, hanem pusztán lehetőség. [48] A Be. szabályai a büntetőeljárás későbbi szakaszában, a rendes jogorvoslatok kapcsán is lehetővé teszik az ügyek utólagos egyesítését, amely megteremtheti a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát. Amennyiben az elsőfokú bíróságnak - például az egyik ügy befejezése miatt - nem volt módja az ügyek egyesítésére, és a büntetés kiszabása szempontjából az ügyek egyesítése a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban is indokolt lehet, azt a törvény lehetővé teszi (Be. 265., 308. ). A Be. arra az esetre is nyújt megoldást, ha a másod- vagy a harmadfokon eljáró bíróság észleli, hogy a büntetőeljárás korábbi szakaszában nem került sor az ügyek egyesítésére, holott az célszerű lett volna. [49] A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Be. megteremti annak a lehetőségét, hogy a három személy elleni erőszakos bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, az eljárási szabályok azonban ilyen esetekben sem írják elő kötelező jelleggel az eljárások egyesítését. Sem a Btk., sem a Be. nem tartalmaz olyan objektív feltétel- vagy szempontrendszert, amely meghatározná vagy iránymutatást jelentene arra vonatkozóan, hogy mikor célszerű az eljárások egyesítése, és ezáltal a Btk. 81. (4) bekezdésének, illetve a régi Btk. 85. (4) bekezdésének alkalmazása. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a Be. rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései már nem teszik lehetővé azt, hogy a cselekmények utóbb egy eljárásban kerüljenek elbírálásra. [50] Összességében tehát az látható, hogy a különböző eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabást eredményez azon elkövetők esetében, akik három személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A jelenlegi szabályozás sem változtatott azon, hogy az eltérő esetleges eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabáshoz vezet. A bűncselekményi kör szűkítése sem oldja meg a cselekmények egy vagy több eljárásban történő elbírálásának esetlegességét, és ezáltal a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságának kiszámíthatatlanságát. [51] Ha ugyanis a három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálására egy eljárásban kerül sor, akkor a büntetést a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések szerint kell meghatározni. Ha azonban ugyanezen három bűncselekmény elbírálása nem egy eljárásban történik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el, akkor a büntetést a Btk. által a Különös Részben meghatározott tételkeretek között kell kiszabni az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések szerint, amely eltérő büntetéskiszabást fog eredményezni. Az alkalmazott szankciót ezekben az esetekben a halmazati büntetésre vonatkozó általános rendelkezések

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS

Részletesebben

Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai

Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai (hatályba lépésekor, és azt követően) a 2012. VII. 13. és 2014. január 1. között kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. 2 I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai a 2014. január 1. után kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró 2014. április 27 2 Az előző összeállítás a kihirdetés

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 7. szám MELLÉKLET 1 2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* Az Országgyûlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogainak, továbbá az

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell. MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. Genetikailag július 13., megegyezõ péntek emberi egyedek létrehozása 92. szám 174. (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB határozat,

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

Büntető elvi határozatok

Büntető elvi határozatok Szerkesztők: Dr. Berkes György Dr. Szabó Győző SUB Qöttlngen 208 396 551 Szerzők: Dr. Berkes György Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kónya István 7 Dr. Rabóczki Ede 98 A 2072 Büntető elvi határozatok

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 2013. július 1-jén hatályba lép Magyarország új Büntető Törvénykönyve. Igazságos, tettarányos és következetes - az áldozatok védelmében

SAJTÓANYAG. 2013. július 1-jén hatályba lép Magyarország új Büntető Törvénykönyve. Igazságos, tettarányos és következetes - az áldozatok védelmében SAJTÓANYAG 2013. július 1-jén hatályba lép Magyarország új Büntető Törvénykönyve Igazságos, tettarányos és következetes - az áldozatok védelmében Több hónapos, széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést,

Részletesebben

Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek

Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek Vaskuti András Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek Forrás: Magyar Közlöny 2010. évi 196. szám Kihirdetve: 2010. december

Részletesebben

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1 T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ...3 ÁLTALÁNOS RÉSZ...5 I. fejezet A büntető törvény hatálya...5 Időbeli hatály... 5 Területi és személyi hatály... 7 Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb

Részletesebben

1993. évi XVII. törvény. a büntető jogszabályok módosításáról1

1993. évi XVII. törvény. a büntető jogszabályok módosításáról1 1993. évi XVII. törvény a büntető jogszabályok módosításáról1 1. (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

A BŰNHALMAZATRA ÉS A VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK VÁLTO-

A BŰNHALMAZATRA ÉS A VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK VÁLTO- SZABÓ ENIKŐ A BŰNHALMAZATRA ÉS A VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK VÁLTO- ZÁSAI A 2009. ÉVI LXXX. TÖRVÉNYTŐL A 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉ- IG Írásom célja a jogalkotó által közelmúltban bevezetésre

Részletesebben