Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. K a l o c s a. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium K a l o c s a Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos:.. Készítette:. Kelt: Jóváhagyta: Kelt: 1

2 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.1. Az SZMSZ célja: meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ célja, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és az intézmény pedagógiai programjában (IPP) rögzített cél és feladatrendszer megvalósítható legyen A szabályzat kiterjed az intézmény minden dolgozójára Az SZMSZ létrehozásának, módosításának jogi alapjai az alábbi törvények és rendeletek. Ezek a következők, melyet az SZMSZ tartalmazza: - az alapító okirat keltét, számát (217/1998. XII.30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes alaptevékenységtől elhatárolt felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetőinek ezzel kapcsolatos feladatait (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - az előző két pontban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - a feladatmutatók megnevezését és körét (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), - a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről bekezdés), 2

3 - a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait (193/2003. XI. 26. Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről bekezdés), - a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét (többször módosított 11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a belépés és benntartózkodás rendjét az intézménybe azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, valamint az iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), 3

4 - az intézményi védő, óvó előírásokat (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés és 6/A. 3. bekezdés), - a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) bekezdés), - a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (2) bekezdés), - a felnőttoktatás formáit (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (2) bekezdés), - a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (2) bekezdés), - a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (2) bekezdés), - az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét (a könyvtárhasználók körét; a beiratkozás módját; az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját; a szolgáltatások igénybevételének feltételeit; a könyvtárhasználat szabályait; a nyitva tartás, a kölcsönzés idejét) (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (2) bekezdés és 6/C (2) bekezdés, valamint 3. sz. melléklet), - annak meghatározását, hogy a szülők és a tanulók hol, milyen időpontban kérhetnek tájékoztatást a pedagógiai programról, az intézményi minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról és a házirendről (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 8. (3.)és (4.) bekezdés), - a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni: a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást; az igazgatótanács 4

5 létrehozásának és működésének szabályait; valamint ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 50. ), - a tanulók díjazásának szabályait a tanítás keretében elkészített dolgok értékesítése, hasznosítása esetére (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 12. (4) bekezdés), - a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit, ha az intézményben nincs kollektív szerződés (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. (10) bekezdés), - az iskolában folyó reklám tevékenység szabályait, annak figyelembevételével, hogy az óvodában, az általános iskolában és az általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 122. (12) bekezdés), - a teljesítménypótlék összegét meghatározó elveket, ha az intézményben nincs kollektív szerződés (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1. sz. melléklet negyedik rész 7. pont), - a munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait, - az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 29. (3) bekezdés, valamint a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 24. (5) bekezdés), - a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8. (8) bekezdés, - az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezett, és könyvtári kölcsönzés útján a tanulókhoz eljuttatott kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvek megvásárlásának feltételeit (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8/E. ), - a dohányzóhely kijelölésére jogosult személy meghatározását (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 4. (7) bekezdés), - Kalocsa Város Önkormányzatának az oktatással kapcsolatos határozatai. 5

6 2. Az iskola alapadatai 2.1. Az intézmény alapítása: Az intézményt Kalocsa Város Önkormányzata, mint az előd intézmények fenntartója intézmények összevonásával hozta létre. Önálló jogi személy Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei: Név: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhely: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. Telephelyei: Műszaki Szakközépiskola: Kalocsa, Tompa M. u. 12. Szakiskola : Kalocsa, Martinovics u. 2. Tanműhely : Kalocsa, Mócsy J. u. 8. Diákfarm : Kalocsa, Kisfoktő Gyakorlókert : Kalocsa, Kőégető Kollégium : Kalocsa, Kunszt J. u. 1. Kalocsa, Kossuth L. u Az intézmény jellemzői: Típusa: többcélú intézmény - szakközépiskola - felnőttek szakközépiskolája - szakiskola - kollégium Az intézmény teljes jogkörrel rendelkező részben önálló költségvetési szerv a számára jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal önállóan rendelkezik at önálló és részben önálló költségvetési szerv között létrejött megállapodás alapján. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. Az intézmény képviselője a Ktv a szerint megbízott igazgató. Az intézet kiadványozási joga az igazgatót illeti meg Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszúbélyegző Körbélyegző 6

7 Az intézmény mellett működő Érettségi Vizsgabizottság bélyegzőjének lenyomata: Az intézmény mellett működő Szakmai Vizsgabizottság bélyegzőjének lenyomata: 2.5. Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozók jogosultak: pontokban: - igazgató - igazgatóhelyettesek - kollégium vezető - gyakorlati oktatás vezetők - diákfarm vezető - ügyintézők, - igazgató megbízottja pontokban meghatározott bélyegzőket: - vizsgabizottság elnöke - igazgató, vagy megbízottja 2.6. Az intézmény ellátandó alaptevékenységei kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7

8 építményüzemeltetés nappali rendszerű szakközépiskolai képzés (9-12/13. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 2.7. Egyéb tevékenységek a.) kisegítő tevékenység nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése b.)vállalkozási tevékenység gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 8

9 baromfitenyésztés növénytermesztési szolgáltatás nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése mezőgazdasági támogatások 2.8. Az intézmény működését a pedagógiai program határozza meg, mely a NAT-ra épül A pedagógiai program tartalmazza - a nevelés oktatás célját és feladatait, - a helyi tanterveket és óraterveket, - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, - a minősítés szempontjait és módját Az intézmény munkaterve tartalmazza a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait az időpontok és a határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és fogadja el Az intézet jogosultságai: - alapműveltségi vizsgák szervezése, - szintvizsgák (szakiskolai) szervezése, - szakmai vizsgák szervezése, - szakközépiskolai érettségi bizonyítványok kiállítása, - szakmai vizsgabizonyítványok kiállítása, - tanfolyamok, továbbképzések szervezése, oktatás, - egyéb jogosítványok az alapító okirat szerint. 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése: 9

10 3.1. Az intézmény fenntartója: A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium fenntartója: Kalocsa Város Önkormányzata Kalocsa, Szent István király út Az iskola szervezete: Az iskola vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Kiemelt feladatai: - a nevelőtestület vezetése; - a nevelő és oktató munka, valamint a kollégium munkájának irányítása és ellenőrzése; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény és a kollégium működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; - a külső szervezetekkel tartja a kapcsolatot, szerződéseket, együttműködési megállapodásokat köt. Az át nem ruházható hatáskörei: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében felelős: - a pedagógiai munkáért, - a kollégiumban folyó nevelő munkáért ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, 10

11 - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, - az intézmény képviseletéért. Az intézmény igazgatója egy személyben felelős: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait vezető beosztású munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató vezető beosztású munkatársai: - általános igazgatóhelyettesek, - szakmai igazgatóhelyettesek, - kollégium vezető, - gyakorlati oktatásvezető, - gyakorlati oktatásvezető helyettes. A vezetői megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek lehetnek. Feladataikat a munkaköri leírásaik tartalmazzák. 11

12 Az általános igazgatóhelyettesek főbb feladatai: - az igazgató távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzik az intézmény vezetését, - a közismereti tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítják, - elkészítik az órarendet, tanterem beosztást, - ellenőrzik az ügyeletes tanárok munkáját, - ellenőrzik havonta az érdemjegyek beírását, - tanáronként és tanévenként legalább egyszer óralátogatást végeznek, - megszervezik az érettségi, javító és osztályozó vizsgákat, - ellenőrzik ill. elkészítik a kéthavi túlóra elszámolást. Egyéb feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírások (24. sz. melléklet) határozzák meg. A szakmai igazgatóhelyettesek főbb feladatai: - az igazgató és a közismereti igazgatóhelyettes távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzik az intézmény vezetését, - a szakmai elméleti tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítják, - elkészítik az órarendet, tanterem beosztást, - ellenőrzik az ügyeletes tanárok munkáját, - ellenőrzik havonta az érdemjegyek beírását, - tanáronként és tanévenként legalább egyszer óralátogatást végeznek, - megszervezik a szakmai vizsgákat, - irányítják az iskolán belüli munkavédelmi és tűzvédelmi nevelő munkát, - ellenőrzik és elkészítik a kéthavi túlmunka elszámolást. Egyéb feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírások határozzák meg. A kollégium vezetőjének főbb feladatai: - az igazgató távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi a kollégium vezetését, - irányítja a kollégium pedagógiai munkáját, - elkészíti a nevelőtanárok munkaidő beosztását, - ellenőrzi a kollégiumban folyó munkát, - foglalkozáslátogatást végez, - megszervezi a kollégiumi élettel kapcsolatos foglalkozásokat, - irányítja a kollégiumon belüli munkavédelmi és tűzvédelmi nevelőmunkát, - ellenőrzi, majd elkészíti a túlmunka elszámolásokat. 12

13 Gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai: - az igazgató és a helyettesek távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi az intézmény vezetését, - a pályaorientációs és a gyakorlati tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítja, - tanévkezdet előtt az igazgatóhelyettesekkel egyeztetve összeállítja a gyakorlati tantárgyfelosztást, - ellenőrzi a beosztott gyakorlati oktatók pedagógusok munkáját, - összeállítja a tanműhely oktatási-termelési tervét, - folyamatosan ellenőrzi a tanműhelyben folyó munkát, és a gyakorlatra kihelyezett tanulókat, - gondoskodik a tanműhely gépeinek, eszközeinek megóvásáról, karbantartásáról, - előkészíti a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti képzéssel kapcsolatos megállapodásokat, - gazdálkodó szervezetekkel, kamarákkal folyamatos kapcsolatot tart, - felelős az intézmény szakmai pályázatainak elkészítéséért, - irányítja és ellenőrzi a karbantartók munkáját. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. Gyakorlati oktatásvezető helyettes főbb feladatai: - gyakorlati oktatás-vezető távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi az intézmény vezetését, - közvetlenül irányítja a karbantartókat és tanműhelyi raktáros tevékenységét - oktatáshoz szükséges dokumentációt naprakészen vezeti, - éves globális anyagszükségleti tervet készít Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása, valamint munkaköri leírásuk szerint végzik, megbízásuk határozatlan időre szól. 13

14 3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: - az intézményvezető, - a vezető helyettesek, - a kollégiumvezető, - a gyakorlati oktatásvezető, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzatok vezetői, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - az iskolaszék elnöke. Az intézmény vezetősége az iskolai élet egész területére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató azt szükségesnek tartja. A vezetők értekezleteken számolnak be az iskolarészek, a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról és problémákról, azok megoldási módjáról ill. javaslatot tesznek ezekre. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatosan, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést /legalább havonta egyszer/ a munkatervben rögzítettek szerint. Ezekről az értekezletekről emlékeztető feljegyzés készülhet. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető a munkaidőn belül bármikor összehívhat, melyen külön meghívottak is részt vehetnek. Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén iskolarészenként az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése - az általános igazgatóhelyettest a szakmai igazgatóhelyettes, - a szakmai igazgatóhelyettest a gyakorlati oktatásvezető, - a gyakorlati oktatásvezetőt a gyakorlati oktatásvezető helyettes vagy külön megbízás alapján a szakmai tantárgyat oktató tanár helyettesíti távolléte esetén, - ezekről a helyettesítésekről az igazgató írásban rendelkezik. 14

15 4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az iskolaszék Az iskolában a jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék tagjai - létszáma 15 fő - a szülőket 4 fő - a nevelőtestületet 4 fő - az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli - további tagokat delegálhat - a fenntartó 1 fő - a gyermek- és ifjúságvédelmi intézet 1 fő - gazdasági kamarák 2 fő - országos kisebbségi önkormányzat 1 fő Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet (közösség) iskolai választmánya titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg, egyszerű többséggel. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 15

16 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. A nevelők közösségei A nevelőtestület Az iskola nevelőtestülete az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - az SZMSZ és módosításának elfogadása, - az intézmény éves munkatervének elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - a szakmai gyakorlat javító vizsgájának engedélyezése /a gyakorlatot szervező egyetértésével/, - a pedagógiai program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, - a minőségi pótlék megállapításának elvei. 16

17 A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: - az intézménnyel kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a tantárgyfelosztás elkészítésekor, ill. annak elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása előtt, - az igazgatóhelyettesi megbízás visszavonása előtt, - az intézmény megszüntetése, ill. más fenntartónak való átadása esetén, - az intézmény nevének megválasztása, módosítása esetén, - az intézmény tartalmi átszervezése, új szak, szakma, tevékenységi kör bevezetése esetén, - a gazdálkodási jogkör megváltoztatása esetén, - az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásában. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat és hatáskörrel. Munkacsoport Feladata és hatásköre Minőségbiztosítási az iskola minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok Mérési-ellenőrzési-értékelési az iskolai méréssel, értékelésével kapcsolatos feladatok SZFP-II. közismereti közismereti tantárgyak oktatása SZFP-II. szakmai szakmai tantárgyak oktatása A több tanéven keresztül működő állandó (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezletek. - Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. 17

18 A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, - a nevelőtestület döntéseit ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatainak átruházása: - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, - tárgyilagos döntés meghozása. Tagjai: - a fegyelmi bizottság elnöke - az osztályban tanító pedagógusok, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyakorlati oktatás képviselője. A fegyelmi bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz, de ha úgy ítéli meg az ügyet vissza is utalhatja az egész nevelőtestület elé. Munkáját a 15. sz. melléklet szerint végzi. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai. A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, 18

19 - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, (12. sz. melléklet) - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - humán munkaközösség a gazdasági iskolarészben - tagjai: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem tantárgyakat oktató tanárok - humán munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakat oktató tanárok - reál munkaközösség a gazdasági iskolarészben - tagjai: matematika, fizika, informatika, földrajz, kémia, biológia tantárgyakat oktató tanárok - reál munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai: matematika, fizika, földrajz, kémia, biológia, természetismeret tantárgyakat oktató tanárok - készségtárgyak munkaközössége - tagjai: rajz, ének, testnevelés és a művészeti, pályaorientációs tantárgyakat oktató tanárok - idegen nyelv munkaközösség műszaki iskolarész - tagjai: német, angol, spanyol tantárgyakat oktató tanárok - szakmai munkaközösségek - tagjai: szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok - osztályfőnöki munkaközösségek - tagjai: az osztályfőnökök - informatika-elektronika munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai az informatika és elektrotechnika-elektronikai tantárgyakat tanító tanárok A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, 19

20 - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, (10. sz. melléklet) - a munkaközösség vezetőjének megválasztása, vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, a tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja és az igazgató bízza meg A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezete a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet. Az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: - elnök, - elnökhelyettes, - pénztáros 20

21 Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, - kialakítja saját működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököket ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár, - gazdasági felelős, - 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) 21

22 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti. Ha a diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt kikéri az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. (14.sz. melléklet) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg A diákközgyűlés Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni A évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év november hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés az iskolai, diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület 22

23 A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A gazdasági iskolarészben az általános igazgatóhelyettes a humán, a reál munkaközösségek kapcsolattartásáért felel, a szakmai igazgatóhelyettes a szakmai és osztályfőnöki munkaközösségekkel való kapcsolattartásért felelős A műszaki iskolarészben az általános igazgatóhelyettes felel a humán, reál, idegen nyelvi, osztályfőnöki és készségtárgyak munkaközösségeivel történő kapcsolattartásért A szakmai igazgató a szakmai és az informatika-elektronika munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: 23

24 A felelős igazgatóhelyettes a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség-vezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Az érintett vezetők az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösségvezetők és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. - A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: A munkaközösségek az éves munka-terveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: - A munkaközösség-vezetők az egységes követelmények betartása, az értékelés és az új munkamódszerek megismerése és alkalmazása érdekében félévente legalább egy megbeszélést tartanak - Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni - Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.) - A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről Az iskolaszék (jelenleg szünetel) Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként évente legalább 1 alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az iskola igazgatója vehet részt, aki az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról tájékoztatja az iskolaszéket. 24

25 4.5.4 A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: - a szülői szervezet vezetőségi ülésén tanévenként 2 alkalommal, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, - a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadó órái, - a nyílt tanítási napok, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. 25

26 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 26

27 A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített számú és időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők tájékoztatása a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásáról. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző könyvben is feltüntetni, azt kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap; az írásbeli számonkérés eredményét a kijavított dolgozat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvből hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 27

28 A szülők tájékoztatása az iskola írott dokumentumairól: A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről (8.sz. melléklet) az iskola igazgatójától, valamint 4 igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást, amely megegyezik az iskolai fogadóórák idejével. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola honlapján, - az iskola portáján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyetteseinél, - az osztályfőnököknél, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az iskolaszék elnökénél, - az iskolai szülői szervezet vezetőjénél. A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 28