Patológiás viselkedésszervez dések a fejl dés folyamatában. Fejl dési-pszichopatológiai kutatások témái. Miért fontos ez

Átírás

1 Patológiás viselkedésszervez dések a fejl dés folyamatában Fejl dési-pszichopatológia: Metaparadigma Fejl déslélektan Személyiségelméletek Miklósi Mónika Klinikai Szakpszichológus Szakképzés III. évfolyam 2009/2010 Evolúciós pszichológia Pszichopatológia Genetika Neurobiológia Lewis és mtsai 1990 Fejl dési-pszichopatológiai kutatások témái I. Normalitás és patológia Releváns funkciók/területek normál fejl désmenete A tünetek/problémák el fordulása a normál populációban, különböz életkorokban Evolúciós perspektíva II. Mentális zavarok a fejl dés szemszögéb l Életkori jellegzetességek, alcsoportok Interferencia a fejl déssel Rizikó- és protektiv tényez k Kontinuitás - diszkontinuitás mechanizmusai Miért fontos ez a feln ttkor fel l nézve? a gyermekkor fel l nézve? a klinikus szemszögéb l? Els diagnózis életkora fiatal feln tt betegek között Gyermek- és serdül kori problémák kimenetele Retrospektív vizsgálat Klinikai minta, n=468, 26 év, 17 féle DSM-IV dg. 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% (Kim-Cohen és mtsai, 2003) 50% 73,90% 81,80% 11<<15 <18 <21 (Hofstra, 2001) Mentális zavarok Egyéb területek: Iskolázottság Kapcsolatok Munkavállalás 1

2 A fejl dés-szempontú megközelítés hogyan járul hozzá ahhoz, amit a páciensr l gondolunk? Diagnózis? Kezelés? Kimenetel? Élettörténetb l mi fontos? Mennyit foglalkozzuk a gyerekkorral? I. Milyen magatartásformát tekintsünk normálisnak / patológiásnak Mely életkorban? Kultúra Környezet Fejl déstörténet Stb Gyakoriság szorongás gyermekkorban? szerhasználat serdül korban? kedvetlen, fáradt kamaszok Milyen feltételek mellett? Életkor-függ és életkor-független tünetek? (pl. fóbiák) Funkcióromlás Interferencia az életkor-specifikus funkciókkal Interferencia a fejl déssel (hosszmetszet) Kedvtelen, fáradt, ideges lányok aránya Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Funkcióromlás ADHD-ban (Aszmann és mtsai 2003) (Strine et al 2006) Kontinuitás vagy diszkontinuitás van a normális és a patológiás között? A normalitás és a patológia dimenzionális vagy kategoriális fogalmak? G Y A K O R I S Á G Tünetek er ssége 2

3 Genetikai hajlam-küszöb modell: a kett s-küszöb változat Liability threshold model: the two-threshold (isocorrelational) type I. Mit tekintsünk normálisnak/patológiásnak? Releváns funkciók/területek normál fejl désmenete átlagos fejl dés normálvariánsok kritikus periódusok Fejl déselméletek (THAPAR, A. et al. 2001) Empírikus kutatások Pszichomotoros fejl dés Testi fejl dés Dr. Büki György - Dr. Gallai Mária - Dr. Paksy László: A pszichomotoros fejl dés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában ( Pintér Attila: Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez I. Mit tekintsünk normálisnak/patológiásnak? A tünetek/problémák el fordulása a normál populációban Mely életkorban? Mely tünetek? Milyen gyakran? Empírikus adatok? Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása WHO nemzetközi kutatás része osztály 1500 f /korcsoport, reprezentatív minta Szubjektív jóllét Rizikómagatartás (Aszmann és mtsai 2003) 3

4 A KÉNYSZERES VISELKEDÉS FEJL DÉSE KÉRDÉSEK: Vannak-e életkori kényszeres magatartás formák? Mely életkorban? Mi a funkciójuk? Különböznek-e ezek a kényszeres zavarban megfigyelhet obszesszióktól? Kontinuitás vagy diszkontinuitás áll fenn a normál és patológiás obszessziók között? A KÉNYSZERES VISELKEDÉS FAJTÁI Repetitiv magatartásformák Merev szokások, rutinok Ragaszkodás a megszokott tárgyakhoz Fokozott figyelem a részletek iránt Just right viselkedés (bels kritérium) Szimmetria, sorrend jelent sége Evans és mtsai 2004 Normál kompulzív periódus 2-4 évesek 80%-a Szül k kés bb felejtik 5 éves korig csökken, de kés bb is Evans és mtsai 2004 Rigid Szorongáshoz kapcsolódik Akadályoztatás esetén dühkitörések Funkcióromlás Fejl dési feladatok Szabályok tesztelése Szabályok tanulása Szükségletek halasztása Viselkedésgátlás Negatív érzelmek szabályozása EFFORTFUL CONTROL id szaka Evans és mtsai 2004 AUTOMATI- ZÁLÓDÁS Viselkedésszabályozás fejl dése Szorongás Laterális OFC aktivitás Kompulzív viselkedés EFFORTFUL CONTROL id szaka 2 év 3 év 4 év I. Mit tekintsünk normálisnak/patológiásnak? Evolúciós perspektíva Filogenezis a fejl dés legtágabb kontextusa Szorongás csökken Válaszgátlás megfelel Kompulzívitás csökken Evans és mtsai 2004 AUTOMATI- ZÁLÓDÁS 5 év 6 év 7 év Evolúciós pszichopatológia? Szubjektív szenvedést okoz adaptív??? Miért maradt fenn??? - szenvedés / diszfunkció - reprodukciós hátrány Allen és mtsai

5 Evolúciós pszichopatológia Adaptivitás: Kinek jó? Evolúciós pszichopatológia Mivel magyarázza a klinikai állapotokat? Egyéni szelekció Kontinuitást feltételez a normális és patológiás magatartásformák között Egyén Csoport Csoportszelekció Diszkontinuitást feltételez a normális és patológiás magatartásformák között Diszreguláció Adaptivitás Egyéni vulnerabilitás Adaptív m ködésért felel s funkció tévútra téved A patológiásnak tekintett magatartásforma is adaptív Ezt az árat fizetjük az adott adaptív funkcióért Gonda és mtsai 2008 Allen és mtsai 2006 Életkori jellegzetességek betegségkezdet Viselkedészavar Jellegzetes indulás Cannabis-használat (szkizofrénia) Korai kezdet Depresszió (nem rontja!) Milyen korán mondhatunk valamit? Diagnózis milyen életkorban állítható fel? Prognózis mikor prediktív? életkor-specifikus tünetek megjelenési formák, altípusok életkor-specifikus komorbiditás jellemz feltételek Interferencia a fejl déssel egyes életszakaszokban Szociális kapcsolatok család kortársak párválasztás Tanulmányi el menetel Másodlagos zavarok Kontinuitás-diszkontinuitás a gyermekkori formák és a feln tt patológia között Homotípusos Specifikus fóbia Heterotípusos Létezik egy értelmezhet folytonosság a betegség lefolyásában, de ennek manifesztációja változik az életkorral. Szorongás Depresszió (KÉTIRÁNYÚ) ADHD Antiszocialitás (EGYIRÁNYÚ) 5

6 A kontinuitás mechanizmusai Genetika Kindling: az adott mentális zavar megtapasztalása növeli a visszaesés valószín ségét (pl. depresszió) Az adott patológia megnöveli annak a valószín ségét, hogy a személy környezeti rizikótényez kkel találkozzon (pl. antiszocialitás) Az a mód, ahogy a személy vélekedik arról, hogy mi történik vele, illetve ahogy reagál a saját betegségére, növeli vagy csökkenti a kés bbi rizikót (pl. depressziós alkoholizmusa) Genetikai tényez k Valószín ségi elven A környezeti tényez kkel közösen A környezet befolyásolja a gének hatását Véletlen hatások - változatos fenotípus Speciális környezet (állatkísérletek) Jegelés - sz rszín MEGVÁLTOZOTT GÉN-EXPRESSZIÓ Inger-gazdag környezet - látórendszer Gondozás min sége - stressz-reakció Az örökletesség változásai a környezet függvényében Nem állandó, hanem specifikus az adott környezeti feltételekre! A környezet az örökletes hatásokat triggereli kompenzálja redukálja feler síti Az örökletesség változásai a környezet függvényében Jelent s környezeti rizikó csökkenti IQ koraszülés Kedvez környezet növeli IQ heritabilitása.49 a SES alsó 15%-ban.81 a SES fels 15%-ban Antiszocialitás: ha nincs családi diszfunkció Gén-környezet korrelációk A gének befolyása arra, hogy milyen környezettel fog találkozni PASSZÍV rge AKTÍV rge EVOKATÍV rge 6

7 Passzív rge Független a gyerek akcióitól Szül k génjeinek hatása Pl. Családi környezet Pl. Gondozás min sége Aktív rge Gyerek génjei Gyerek szelektálja vagy formálja Pl. mit csinál szabadidejében Pl. milyen szociális közeget választ Evokatív rge Gyerek génjei Sajátos környezeti választ hív el Interperszonális területen Pl. szorongó gyerek overprotektivitást Pl. impulzív gyerek elutasítást Gén és környezet interakciók Specifikus gén és specifikus környezet Heterogenitás a sérülékenységben A környezet által mediált rizikótényez Pl. dohányzó anya x spec. Gén alacsony születési súly Gén x Környezet Gén x Környezet Szorongás/Depresszió Elégtelen szociális támogatás Elhanyagolás Negatív életesemények Alacsony SES Szign. GxE hatás x Nincs f hatás Nincs f hatás Szerotonin Transzporter gén 3 short allele Skizofrénia spektrum Terhességi alultápláltság Terhesség alatt fert zések Cannabis korai használat Instabil család EE Nincs f hatás x Szign. GxE hatás Nincs f hatás Genetika 7

8 Genetikai és környezeti hatások Génetikai és környezeti hatások összjátéka ADHD-ban Gyermek génjei Szül genetikailag érintett Munkanélküliség Gyermek genetikailag érintett Szül k génjei Gyermek környezete Gyermek fenotípusa Szocio-ökonómiai státusz Nevelési stílus Függ ségek Érzelmi zavarok Antiszocialitás Rosszabb lakáskörülmények Elégtelen táplálkozás Hiánybetegségek Dohányzás Alkohol terhesség alatt Agresszió Elhanyagolás Nehéz temperamentum (Thapar és mtsai 2007) IRODALOM Allen NB, Badcock PB. (2006): Darwinian models of depression: a review of evolutionary accounts of mood and mood disorders. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry Jul;30(5): Epub 2006 Apr 27. Review Aszmann, A (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Nemzeti jelentés, WHO nemzetközi kutatás keretében végzett magyar vizsgálat. OGYEI, NDI Evans DW, Lewis MD, Iobst E. (2004):The role of the orbitofrontal cortex in normally developing compulsive-like behaviors and obsessive-compulsive disorder. Brain Cogn. Jun;55(1): Gonda, X.; Jekkel, É.; Varga, A.; Miklósi, M.(2008); Perczel, F.D.: Obszesszív-kompulzív tüntek el nyei az egyéni szelekció és a csoportszelekció szempontjából: a kényszerbetegség evolúciós-pszichológiai megközelítése. Neuropsychopharmacologia Hungarica X (4) old. Hofstra, M.B.; van der Ende, J.; VERHULST, F.C. (2001): Adolescents' self-reported problems as predictors of psychopathology in adulthood: 10-year follow-up study. The British Journal of Psychiatry 179: Kim-Cohen, J; Caspi, A; Moffitt, T.E.; Harrington,H.L.; Milne, B.J.; Poulton, R. (2003):Prior Juvenile Diagnoses in Adults With Mental Disorder. Developmental Follow-Back of a Prospective-Longitudinal Cohort Arch Gen Psychiatry. 60: Lewis, M.; Miller, S. (1990): Handbook of Developmental Psychopathology. Plenum Press, N.Y. Rutter, M.; Kim-Cohen, J.; Maughan, B. (2006): Continuities and discontinuities in psychopathology between childhood and adult life. Journal of Child Psychology and Psychiatry 47:3/4 pp Rutter,M; Moffitt, T.E.; Caspi, A. (2006b): Gene-environment interplay and psychopathology: multiple varieties but real effects. Journal of Child Psychology and Psychiatry 47:3/4 pp Strine TW, Lesesne CA, Okoro CA, McGuire LC, Chapman DP, Balluz LS, Mokdad AH. Emotional and behavioral difficulties and impairments in everyday functioning among children with a history of attention-deficit/hyperactivity disorder. Prev Chronic Dis Apr;3(2):A52. Thapar, A; Harrington, R.; McGUFFIN, P. (2001): Examining the comorbidity of ADHD-related behaviours and conduct problems using a twin study design. The British Journal of Psychiatry 179: Thapar, A.; Langley, K.; Asherson, Ph.; Gill, M. (2007): Gene-environment interplay in attention-deficit hyperactivity disorder and the importance of a developmental perspective. British Journal of Psychiatry (2001)190:1-3 Ajánlott irodalom magyarul Cole, M.; Cole, S.R. (2003): Fejl déslélektan. Osiris, Budapest. Csépe, V. (2005): Kognitív fejl dés-neuropszichológia. Gondolat, Budapest. Gonda, X.; Jekkel, É.; Varga, A.; Miklósi, M.; Perczel, F.D.: Obszesszív-kompulzív tüntek el nyei az egyéni szelekció és a csoportszelekció szempontjából: a kényszerbetegség evolúciós-pszichológiai megközelítése. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2008 X (4) old. Lajtai, L.; Csoboth, Cs., Kopp, M.: Az öngyilkossági gondolat, kísérlet és életmin ség feln ttek és serdül k között. In: Kopp, M.; Kovács, M. (szerk) (2006): A magyar népesség életmin sége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest Murai Z, Porkoláb N, Simon V, Telek T, Bitter I: Feln ttkori figyelemhiányos/ hiperaktív zavar (Feln ttkori ADHD) Irodalmi áttekintés (kézirat) Ribiczey, N (2008): A rizikótényez kt l a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott Pszichológia X/1-2., p Vetró, Á. (szerk) (2008): Gyermek- és ifjúságpszichiátria. Medicina, Budapest Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Nemzeti jelentés, WHO nemzetközi kutatás keretében végzett magyar vizsgálat. OGYEI, NDI Psychiatria Hungarica XXI. évf. 2006/3 Mayer László, Kiss Enik, Baji Ildikó, Skultéti Dóra, Vetró Ágnes: Depressziós tünetek és az életesemények összefüggésének általános iskolás populációban Kiss Enik, Pikó Bettina, Vetró Ágnes: Dohányzás és szerhasználat el fordulása és kapcsolata a pszichiátriai komorbiditásal depressziós gyermek- és serdül populációban Bugán Antal, Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa: Vulnerabilitási faktorok depresszióra 8