ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 7. sz. melléklet a 1164/115 ZMNE számhoz 1.sz. példány FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZABÁLYZATA (Egységes szerkezetben a ZMNE Szenátusának módosító határozataival) Lezárva október 27-én

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A követelményrendszer hatálya... 4 A foglakoztatási követelményrendszer rendeltetése... 4 Az oktatói/tudományos kutatói kinevezés általános követelményei... 5 II. FEJEZET... 8 AZ OKTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT ALKALMAZÁSI, ELŐMENETELI ÉS FOLYAMATOS ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK... 8 Tanársegéd... 8 Adjunktus Főiskolai docens Egyetemi docens Főiskolai tanár Egyetemi tanár Alkotói szabadság Kutatónapok III. FEJEZET A TUDOMÁNYOS KUTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK Tudományos segédmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos főmunkatárs Tudományos tanácsadó Kutatóprofesszor IV. FEJEZET A NYELVTANÁRI ÉS TESTNEVELŐ TANÁRI MUNKAKÖRRE MEGÁLLAPÍTOTT KÖVETELMÉNYRENDSZER A nyelvtanári és testnevelő tanári követelményrendszer rendeltetése Általános követelmények V. FEJEZET A NYELVTANÁRI ÉS TESTNEVELŐ TANÁRI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT ALKALMAZÁSI ELŐMENETELI ÉS FOLYAMATOS ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK Nyelvtanár I Nyelvtanár II Testnevelő tanár VI. FEJEZET A GYAKORLATI OKTATÓ, SZAKOKTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT KÖVETELMÉNYEK... 31

3 3 Gyakorlati oktató, szakoktató A differenciált jövedelemelosztás elvei VII. FEJEZET AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK RÉSZÉRE KIÍRT KUTATÁSI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE VIII. FEJEZET AZ EGYETEM MÁS ALKALMAZOTTAI Vezetői megbízások IX. FEJEZET A FOLYAMATOS ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA X. FEJEZET AZ OKTATÓ, KUTATÓ, VALAMINT TANÁR TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDEJE XI. FEJEZET ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 39

4 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) oktatóinak, kutatóinak, tanárainak, gyakorlati oktatóinak (továbbiakban: tanárainak), szakoktatóinak, valamint más alkalmazottainak foglalkoztatási követelményrendszere (a továbbiakban: FKR) az évi CXXXIX. törvény alapján része az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz). A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény, a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvénynek a felsőoktatásban való végrehajtását szabályozó 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet alapján a Szenátus az egyetem foglalkoztatási követelményrendszerét az alábbiakban határozza meg: 1. A követelményrendszer hatálya (1) Az FKR hatálya kiterjed az egyetem hivatásos, szerződéses valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatóira, kutatóira, tanáraira és más alkalmazottaira. (2) A rájuk vonatkozó mértékig kiterjed az egyetem oktató-tudományos tevékenységében résztvevő, nem az egyetem állományához tartozó elméleti és gyakorlati szakemberekre, valamint az egyetem által meghívott oktató-tudományos tevékenységet végző nem magyar állampolgárságú személyekre is. 2. A foglakoztatási követelményrendszer rendeltetése (1) A foglakoztatási követelményrendszer: a) támpontot nyújt az oktatói/kutatói állásokra kiírt pályázatok feltételeinek előírásához és a pályázatok elbírálásához (kinevezési követelmények); b) alapul szolgál a munkaköri feladatok előírásához (munkaköri leírás);

5 5 c) megbízható hátteret nyújt az oktató/kutató, valamint a tanár felkészültségének rendszeres értékeléséhez és alkalmasságuk folyamatos megítéléséhez; d) magas színvonalú oktatási-nevelési, tudományos szakmai tevékenység kifejtésére, és magasabb oktatói/kutatói beosztások elérésére ösztönöz; e) elősegíti az oktató/kutató/tanári alkalmazásának, tevékenységének irányítását és a "minőségi elv" érvényesülését az egyetemi/főiskolai tanár, docens, kutató kiválasztásában; f) kiindulási alapot nyújt a személyügyi döntések előkészítéséhez; g) meghatározza az oktató/kutató, valamint a tanár óratartási kötelezettségét és a tanóraterhelés számításához szükséges szabályzókat. h) támpontot nyújt más alkalmazottak kinevezéséhez. (2) A követelményrendszer minden eleme fontos, de időben különböző súllyal kell azokat figyelembe venni. A oktatói-kutatói szervezeti egységek vezetői a jelen követelményrendszer alapján beosztott oktatóinak/kutatóinak, valamint a tanárainak feladatait a munkaköri leírásokban határozzák meg. Törekedjenek arra, hogy beosztottjaik valamennyi követelményt legalább átlagos szinten teljesítsék úgy, hogy az elvárásoknak megfelelve mind magasabb színvonalat érjenek el. Az elért teljesítmények rendszeres értékelése lehet alapja az oktatói- kutatói fokozatokba történő előrelépésnek. 3. Az oktatói/tudományos kutatói kinevezés általános követelményei (1) Az egyetemen határozatlan időre szóló oktatói/tudományos kutatói és tanári munkakörben az alkalmazható, aki: a) a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott egyéb feltételeken kívül mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik; b) tanár esetében felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik; c) szakoktató esetében szakirányú középiskolai (érettségi) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik; d) büntetlen előéletű és cselekvőképes;

6 6 e) beosztásában megfelel az egyetem általános oktatói/tudományos kutatói, valamint tanári követelményeinek; f) megfelel a munkakör betöltéséhez szükséges - pályázatban meghatározott - sajátos szakmai feltételeknek; g) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást kell tanúsítania. (2) Az egyetem oktatójának/tudományos kutatójának, valamint tanárának kötelessége: a) az általános kötelezettségeket az SzMSz alapján végrehajtani; b) hozzájárulni emberi magatartásával és szakmai eredményeivel az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez; c) tanóráit az órarendben előírt helyen és időpontban pontosan megtartani (elmaradásuk vagy változásuk esetén arról a közvetlen vezetőjét (tanszékvezetőt, intézetigazgatót) tájékoztatni, az elmaradások pótlásáról gondoskodni); d) szorgalmi és vizsgaidőszakban hetente legalább két fogadóórát tartani. Az oktatást folytató kutató, másodállású egyetemi oktató legalább heti egy fogadóórát - lehetőleg a hallgatókkal egyeztetett időpontban tartson; e) szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseken, szakmai gyakorlatokon (csapatgyakorlatokon) részt venni. (3) Az oktatók feladatai A) Oktató- nevelő munka: a) Kontaktórák (előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, terepgyakorlat, csapatgyakorlat, speciálkollégiumok) megtartása különböző képzési szinteken és formákban. b) A hallgatói teljesítmény mérése, értékelése (évfolyamfeladatok, zárthelyi dolgozatok, beszámoló, kollokvium, szigorlat, záróvizsga, doktori szigorlat stb.). c) Egyéb oktatói, tevékenység (konzultáció; szakmai gyakorlatok szervezése, vezetése; tananyag-módosítás, korszerűsítés, tantárgyi programok készítése; segédletek, tanulási útmutatók készítése; üzemlátogatás, csapatlátogatás szervezése, levezetése; óralátogatás; szakdolgozat, diplomaterv, doktori

7 7 disszertáció témavezetése; tudományos diákköri munka irányítása, témavezetés; felvételi vizsga; az oktatók, tancsoportvezetők tanórán kívüli nevelő tevékenysége; oktatási adminisztráció, tancsoport vezető adminisztrációja). d) Felkészülés az oktató-nevelő munkára, tantervi kontaktórák előkészítése. B) Tudományos kutatómunka: a) Részvétel a nemzetközi, országos, HM, egyetemi, tanszéki szintű célprogramokban. b) Szerződéses K+F munkák. c) Egyéni továbbképzés (tudományos fokozat, nyelvvizsga, szakmai, pedagógiai továbbképzés, másoddiploma, egyéni önálló tanulás). d) Tudományos kutatómunka szervezése, irodalomkutatás, rendszerezés, részvétel tudományos üléseken, konferenciákon, valamint publikálás. C) Vezetői feladatok a) Oktatási szervezeti egységek vezetése. b) Tanulmányi adminisztráció végzése. c) Szak-, szakirány-, tantárgyfelelősi feladatok ellátása. d) Ellenőrzések végrehajtása, regisztrálása. e) Részvétel vezetői értekezleteken. f) Beszámoló jelentések készítése, adatszolgáltatások. g) Vezető testületi tevékenységek, bizottsági munkák. h) Szakcsoportvezetői feladatok ellátása. A felsorolt feladatok megoldásában az egyes oktatók munkakörüknek megfelelően, különböző mértékben vesznek részt.

8 8 II. FEJEZET AZ OKTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT ALKALMAZÁSI, ELŐMENETELI ÉS FOLYAMATOS ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK Az egyetem oktatóinak a velük szemben támasztott általános követelményeken kívül a következő munkakörökre vonatkozó alkalmazási, előmeneteli és folyamatos alkalmassági feltételeknek kell megfelelniük: 4. Tanársegéd (1) Alkalmazási követelmények: Tanársegédi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) megkezdte a doktori képzést; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú és minőségű, de legalább kétéves szakmai gyakorlattal; c) oktatói feladatainak témaköreiben az egyetemi diploma követelményeit meghaladó ismerettel és az ahhoz kapcsolódó széles körű tájékozottsággal rendelkezik; d) alkalmas alapszintű foglalkozások (gyakorlati foglalkozások, gyakorlatok, dokumentum-feldolgozó foglalkozások stb.) szemináriumok vezetésére, irányítására; e) rendelkezik a tudományos kutatómunka alapjainak és alkalmazási módszereinek ismeretével, valamint alkalmassággal és készséggel annak eredményes végzéséhez; f) a hallgatók nevelésében részt vállal az oktatás keretein kívül is; (2) A tanársegédi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tanársegédi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.

9 9 (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) az oktatott tantárgy anyagát jó színvonalon ismerje és folyamatosan végezzen oktatási feladatokat. Vezessen alapszintű foglalkozásokat a meghatározott óraszámban; b) érjen el megfelelő tájékozottsági szintet az oktatási egység alapvető fontosságú szaktudományaiban, és rendelkezzen mélyebb ismerettel a szaktudomány általa művelt részterületén; c) kezdje meg önálló tudományos kutatómunkáját, és annak eredményeiről különböző fórumokon (szakmai tanácskozás, tudományos értekezlet, kongresszus, folyóirat stb.) adjon számot. Évente legalább két alkalommal jelentessen meg szakmai publikációt; d) az alapvető szakmai ismeretek mellett rendelkezzen az oktatáshoz szükséges szakdidaktikai (pedagógia) felkészültséggel, és működjön közre egyetemi jegyzetek, tansegédletek, példatárak, információhordozók kidolgozásában; e) fokozatosan váljon alkalmassá előadások megtartására; f) folyamatosan tökéletesítse szakmai ismereteit és nyelvtudását; g) a doktori fokozat megszerzése a doktori képzés megkezdésétől számított nyolc éven belül. (4) Tanársegédi munkakörben az oktató aki egyetemi végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik három évig tanársegédi cím nélkül gyakornokként alkalmazható. Hivatásos állományúak esetében százados az elérhető rendfokozata. (5) Az egyetemi és főiskolai tanársegédek munkaköre kinevezési okmányukban és munkaköri leírásukban tanársegédi munkakörre változik. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi a közalkalmazotti jogviszony módosítását. (7) A március 1. napján hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény alapján határozott időre kinevezett egyetemi és főiskolai tanársegédek közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszonya az eredeti kinevezésükben

10 10 meghatározott időpontig változatlanul fennmarad. Ezt követően újabb alkalmazásukra csak a jelen szabályzatban meghatározott követelmények alapján és határozatlan időre kerülhet sor. (8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott határozatlan idejű alkalmazásra úgy kerül sor, hogy a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona még nem rendelkezik doktori fokozattal, a határozatlan idejű alkalmazás feltételeként a kinevezési okmányban elő kell írni, hogy az Ftv (2) bekezdése szerint számított rávonatkozó időszakon belül köteles e követelményt teljesíteni azzal, hogy ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya a törvényerejénél fogva szűnik meg, a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfokozatának, végzetségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni. (9) A (8) bekezdésben rögzített szabályokat a határozatlan idejű jogviszonyban álló tanársegédekre úgy kell alkalmazni, hogy velük a (8) bekezdésben meghatározott követelményváltozást és annak határidejét november 15-ig kell közölni azzal, hogy az ötéves határidőt szeptember 1. napjától kell számítani. (10) A (9) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. 5. Adjunktus (1) Alkalmazási követelmények: Adjunktusi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) doktorjelölti jogviszonyban áll; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú és minőségű, de legalább négyéves szakmai, lehetőleg felsőoktatási oktatói gyakorlattal;

11 11 c) teljesítette a tanársegéddel szemben támasztott követelményeket; d) bizonyította alkalmasságát ismeretátadói és nevelői képességeit az egyetemen folyó oktatásban; e) tudományos tevékenységét önálló kutatási eredményeket is tartalmazó publikációkban tette közzé; (2) Az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás együtt jár az adjunktusi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) ismerje átfogóan az oktatott tantárgyak tananyagát, legyen képes a vizsgáztatás végrehajtására, a szemináriumok, a gyakorlati foglalkozások, a gyakorlatok vezetésére és az előadások megtartására a meghatározott óraszámban; b) rendelkezzen megfelelő általános- és tantárgymódszertani felkészültséggel, működjön közre egyetemi tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek, példatárak, valamint információhordozók kidolgozásában; c) legyen képes felkelteni a hallgatók tudományos munka iránti érdeklődését, az érdeklődő hallgatókat ismertesse meg a kutatói módszerek alapelemeivel; d) mint témavezető segítse a hallgatókat szakdolgozataik, diplomamunkáik elkészítésében; e) végezzen önálló tudományos kutatómunkát, és annak eredményeiről a tudományos-szakmai fórumokon folyamatosan adjon számot. Évente legalább négy szakmai publikációt tegyen közzé; fokozatot. f) doktori képzést befejezését követően öt éven belül szerezze meg a PhD (4) Az egyetemi és főiskolai adjunktusok munkaköre kinevezési okmányukban és munkaköri leírásukban adjunktusi munkakörre változik. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi a közalkalmazotti jogviszony módosítását az Ftv (2) bekezdés negyedik mondata szerinti fizetési fokozatba sorolással együtt.

12 12 (6) A március 1. napján hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény alapján határozott időre kinevezett egyetemi és főiskolai adjunktusok közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszonya az eredeti kinevezésükben meghatározott időpontig változatlanul fennmarad. Ezt követően újabb alkalmazásukra csak a jelen szabályzatban meghatározott követelmények alapján és határozatlan időre kerülhet sor. (7) A (6) bekezdésben meghatározott határozatlan idejű alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona rendelkezzen doktorjelölti jogviszonnyal. Ha az első határozott idejű adjunktusi kinevezés és a határozatlan idejű alkalmazás között több mint három év telt el és a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona még nem rendelkezik doktorjelölti jogviszonnyal, a határozatlan idejű alkalmazás feltételeként a kinevezési okmányban elő kell írni, hogy öt éven belül köteles e követelményt teljesíteni azzal, hogy ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésére kerül sor, a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfokozatának, végzetségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni. (8) A (7) bekezdésben rögzített szabályokat a határozott idejű jogviszonyban álló adjunktusokra úgy kell alkalmazni, hogy velük a (7) bekezdésben meghatározott követelményváltozást és annak határidejét november 15-ig kell közölni azzal, hogy az ötéves határidőt szeptember 1. napjától kell számítani. (9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni azon adjunktusokra, akiknek a Kjt. 37/B. -a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve Hjt. 55. (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt évük van hátra.

13 13 6. Főiskolai docens (1) Alkalmazási követelmények: Főiskolai docensi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori (PhD) fokozattal; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú, de legalább ötéves szakmai, lehetőleg felsőoktatási oktatói gyakorlattal; c) teljesítette az adjunktussal szemben támasztott követelményeket; d) átfogóan ismeri az oktatott tantárgyat, annak tudományos vetületeit; e) alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának irányítására; f) képes a meghatározott foglalkozások vezetésére, a vizsgáztatás végrehajtására; g) szakterületén tudományos tevékenységet folytat, és elért eredményeit folyamatosan publikálja. (2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a főiskolai docensi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen képes valamennyi foglalkozástípus magas színvonalú vezetésére, a hazai és a külföldi rendezvényeken előadások megtartására; b) legyen képes az oktatói és hallgatói közösségek szakmai irányítására, segítésére; c) működjön közre a tantárgyprogramok, tantárgyi tematikák, jegyzetek, tansegédletek, információhordozók kidolgozásában, és az ilyen irányú munka koordinálásában; d) vegyen részt az egyetem oktatói-tudományos életében, segítse a hallgatók tudományos tevékenységét.

14 14 (4) Azoknak a főiskolai docenseknek, akik szeptember 1. napján nem rendelkeznek doktori fokozattal, a továbbalkalmazás feltételeként november 15-ig elő kell írni, hogy szeptember 1. napjától számított öt éven belül kötelesek a doktori fokozat megszerzésére, ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetésére kerül sor, a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfokozatának, végzetségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni azon főiskolai docensekre, akinek a Kjt. 37/B. -a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve Hjt (1) bekezdésben és a Hszt ában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt évük van hátra. 7. Egyetemi docens (1) Alkalmazási követelmények: Egyetemi docensi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori (PhD) fokozattal b) rendelkezik legalább 8 éves szakmai gyakorlattal, ezen belül legalább 4 éves felsőoktatásban szerzett szakmai tapasztalattal; c) teljesítette az adjunktussal szemben támasztott követelményeket; d) emberileg és szakmailag egyaránt alkalmas a kevesebb gyakorlattal rendelkező munkatársak irányítására, segítésére; e) tudományterületét átfogóan ismeri, szűkebb szakterületének elmélyült kutatója, nemzetközi szintű ismeretével rendelkezik; f) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson;

15 15 g) ismereteit képes logikus rendszerbe foglalva írásban és szóban átadni, továbbá magas színtű tananyag-kidolgozó és ismeretátadó készséggel rendelkezik; h.) önálló tudományos eredményei vannak, ezekről nemzetközi fórumokon is képes számot adni. (2) Az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás együtt jár az egyetemi docensi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) tartson rendszeresen fő- és speciálkollégiumokat, előadásokat, szemináriumokat, szükség szerint idegen nyelven is, a meghatározott óraszámban; b) vegyen részt rendszeresen az oktatói és kutatói utánpótlás képzésében, illetve nevelésében; c) irányítsa a doktori ösztöndíjasok, tanársegédek tanulmányi és tudományos munkáját; d) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját; e) vállaljon önálló feladatokat az oktatás szervezésében (új tematikák, programok kidolgozásában, tankönyvek írásában, összeállításában, illetve az ilyen jellegű tevékenységek irányításában); f) a pályázatokon való eredményes részvétellel, külső szakmai kapcsolataival javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő a tudományos eredmények elterjedését és alkalmazását; g) a szűkebb szakterületén elért eredményeiről, önálló művekben is adjon számot; h) aktívan vegyen részt az egyetemen kívül is hazai és nemzetközi szakmai fórumok munkájában; i) törekedjék a habilitáció megszerzésére. (4) A habilitációs követelményt nem kell alkalmazni a szeptember 1. napján habilitációval nem rendelkező, továbbá az ezen időpontot megelőzően kiírt pályázat alapján foglalkoztatandó egyetemi docensekre.

16 16 8. Főiskolai tanár (1) Alkalmazási követelmények: Főiskolai tanári munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori fokozattal, legalább 8 éves szakmai gyakorlattal, ezen belül legalább 4 éves felsőoktatásban szerzett szakmai tapasztalattal; b) alkalmas önálló tananyagalkotásra, tantárgyprogramok kidolgozásának irányítására, tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek, információhordozók kidolgozására; c) képes az általa oktatott tananyag magas színvonalú előadására; d) átfogóan ismeri a szaktudományát, és folyamatosan követi annak új eredményeit; e) rendelkezik a szakterületén elismert tudományos tevékenységgel, a gyakorlatban is alkalmazható kutatási eredményekkel; f) képes vezetni és irányítani az oktatók tanszéki tevékenységét, biztosítani a tanszék működési feltételeit; g) képes legalább egy idegen nyelven a szakmai kommunikációra, előadások megtartására, különböző típusú foglalkozások vezetésére; h) képes kapcsolatot tartani a csapatokkal, a szakágak megfelelő szakmai vezetőivel. (2) A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár a főiskolai tanári munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) az egyetem oktatói és tudományos közéletében rendelkezzen szakmai tekintéllyel; b) törekedjen a habilitáció megszerzésére; c) irányítsa szakterületén a tananyagok folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítését;

17 17 d) kapcsolódjon be a hazai, valamint a nemzetközi szakmai szervezetek munkájába, és alkotó részvételével segítse tudományterülete, továbbá az oktatás fejlődését. e) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját; f) a pályázatokon való eredményes részvétellel, a külső szakmai kapcsolatokkal javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő a tudományos eredmények terjesztését és alkalmazását. (4) A habilitációs követelményt nem kell alkalmazni a szeptember 1. napján habilitációval nem rendelkező, továbbá az ezen időpontot megelőzően kiírt pályázat alapján foglalkoztatandó főiskolai tanárokra.

18 18 9. Egyetemi tanár (1) Alkalmazási követelmények: Egyetemi tanári munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) teljesítette az egyetemi docenssel szemben támasztott követelményeket; b) rendelkezik tudományos fokozattal, habilitációval, az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, és kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki; c) az oktatásban, a kutatásban, a kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére. Képes idegen nyelven publikálni, szemináriumot, előadást tartani; d) legalább 10 éves oktatói, kutatói, kutatásszervezési gyakorlattal rendelkezik; e) az egyetem oktatási és tudományos közéletében elismerik szakmai felkészültségét. (2) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) A folyamatos alkalmasság követelményei: a) tartson rendszeresen fő- és speciálkollégiumokat, szükség esetén előadásokat, szemináriumokat a számára meghatározott óraszámban; b) irányítsa és végezze szakterületén a tananyag folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítését, szükség esetén vállalkozzék jegyzet és tankönyv megírására; c) törekedjék átfogó, szintetikus tudományos eredményekre, s azokat rendszeresen tegye közzé hazai és nemzetközi publikációkban, valamint szakmai fórumokon; d) szervezze és irányítsa a doktori ösztöndíjasok, beosztott oktatók tudományos munkáját; e) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját;

19 19 f) pályázati részvétellel, külső kapcsolatok eredményeivel javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő szakterülete tudományos eredményeinek elterjedését, alkalmazását; g) kezdeményezzen, illetve tartson fenn olyan hazai és nemzetközi kapcsolatokat, amelyek segítik önmaga és munkatársai eredményeinek megismertetését, s mind az oktatásban, mind a kutatásban hozzájárulnak a hazai és a nemzetközi szakmai színvonal emeléséhez; h) vegyen részt az oktató- és nevelőmunka irányításában, a tanszék, az intézet, a kar és az egyetem vezetésében; i) kapcsolódjék be a nemzetközi, illetve hazai szakmai szervezetek munkájába, s azokban alkotó részvételével segítse a tudomány és az oktatás fejlődését. (4) Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítésében szakmai véleményező testület (a továbbiakban: Testület) működik közre. A Testület munkájában tagként részt vesz: a) az emberi erőforrás osztályvezetője; b) a Bolyai János Hadmérnöki 2 Kar dékánja, vagy az általa megbízott tudományos fokozattal rendelkező személy; c) a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar dékánja, vagy az általa megbízott tudományos fokozattal rendelkező személy; d) két fő, a rektor által felkért, az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkező személy; A Testület a rektor felkérésére és az által meghatározott időpontra készíti el írásos állásfoglalását. Azt minden pályázó esetén a titkár útján küldi meg a Szenátusnak. A Testület a benyújtott pályázatok alapján készíti el állásfoglalását. Munkáját a Személy és Munkaügyi 3 Osztály osztályvezetője koordinálja. 2 Módosította a ZMNE szenátusának KANC/73-92/2010. számú határozata, (hatályos től) 3 Módosította a ZMNE szenátusának KANC/73-92/2010. számú határozata, (hatályos től)

20 Alkotói szabadság (1) Az egyetemi és főiskolai docens, valamint az egyetemi és főiskolai tanár a tudományos kutatás végzéséhez, illetve az egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként legfeljebb egy év alkotói szabadságra jogosult. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár. (2) Az alkotói szabadság engedélyezését az 1. bekezdésben meghatározott oktató a rektortól szolgálati úton kérheti. A kérelméhez csatolnia kell a kutatási-, illetőleg az egyéni tudományos továbbképzés tervét. (3) Az alkotói szabadság engedélyezéséről a rektor 30 napon belül dönt. Határozata ellen jogorvoslatnak van helye. (4) Ha az alkotói szabadságot kérelemre a rektor alkotó tevékenység céljára biztosította, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a kutatási témát; az elérendő célt; az alkotói szabadság időtartamát; a mulasztás jogkövetkezményeit. (5) Az alkotói szabadság lejártával az oktató köteles kutatási eredményeit bemutatni a Kari Tudományos Tanácsnak. 11. Kutatónapok (1) Az egyetemi/főiskolai tanár, az egyetemi/főiskolai docens, az adjunktus és a tanársegéd tudományos kutatói tevékenységére kutatónapokat lehet biztosítani. (2) Az oktatási szervezeti egységek vezetői a tanszék, az intézet feladatai alapján tervezik a kutatónapokat. Az oktató kutatási tevékenységét egyetemen kívüli kutatóhelyen is végezheti, de azt köteles bejelenteni munkahelyi vezetőjének. (3) A kutatónapok igénybevételének feltétele a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott kutatási terv, amelynek végrehajtásáról az oktató félévenként beszámol.

21 21 III. FEJEZET A TUDOMÁNYOS KUTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK (1) Alkalmazási követelmények: 12. Tudományos segédmunkatárs Megegyeznek a tanársegéd részére meghatározott feltételekkel. (2) A tudományos segédmunkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos segédmunkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) sajátítsa el a tudományos kutatómunka alapvető módszereit, és gyarapítsa rendszeresen felkészültségét; b) vegyen részt kutatóhelyi feladatok megoldásában, legyen alkalmas résztémák önálló kidolgozására, doktori témaválasztásra és a fokozatszerzésre történő felkészülés megkezdésére; c) vegyen részt önállóan vagy társszerzőként kollektív kutatási eredmények feldolgozásában, és legyen képes eredményeit közölni; d) rendelkezzen egy idegen nyelv ismeretével, amely megfelelő szintű a kutatási területhez tartozó szakirodalom tanulmányozásához; e) legyen képes a hallgatók gyakorlati foglalkozásainak segítésére, vezetésére; f) törekedjen a PhD fokozat megszerzésére. (4) Tudományos segédmunkatársi munkaköri cím nélkül gyakornokként nem foglalkoztatható.

22 Tudományos munkatárs (1) Alkalmazási követelmények: Tudományos munkatársi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori fokozattal; b) rendelkezik az oktatásban, kutatásban szerzett legalább öt éves szakmai tapasztalattal. (2) A tudományos munkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos munkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) vegyen részt szakterülete tudományos közéletében, segítse elő a kutatási eredmények hazai hasznosítását és nemzetközi megismertetését; b) legyen alkalmas a tudományos munka iránt érdeklődő hallgatókat megismertetni a kutatás módszertanával, és irányítani ilyen irányú tevékenységüket, valamint legyen képes vezetni a hallgatók gyakorlati foglalkozásait, a szakdolgozatok (záródolgozatok), a hallgatói tudományos munkák kidolgozásának folyamatát; c) törekedjen a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. 14. Tudományos főmunkatárs (1) Alkalmazási követelmények: Tudományos főmunkatársi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) teljesítette a tudományos munkatárssal szemben támasztott követelményeket; b) rendelkezik legalább 8 éves, az oktatásban és a kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal;

23 23 c) rendelkezik doktori (PhD) fokozat; d) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére; e) széles körű önálló kutatási gyakorlata, megfelelő szintű (hazai és külföldi) szakmai kapcsolatrendszere van, vagy részt vesz a tudományos közéletben; f) képes idegen nyelven előadások megtartására. (2) A tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos főmunkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) A folyamatos alkalmasság követelményei: a) alkotó tevékenységével járuljon hozzá a kutatási feladatok megfogalmazásához, megoldásához; b) kutatási eredményeinek magyar és idegen nyelven történő hazai és külföldi publikálásával vegyen részt aktívan a tudományos közéletben. Pályázati és egyéb úton szerezzen kutatási és szakmai megbízásokat; c) legyen képes a kutatási feladatok önálló megoldására, illetve a kutatócsoportok munkájának irányítására, a komplex kutatások összefogására, jelentős tudományszervezési feladatok ellátására; d) segítse egyetemének oktató-nevelő munkáját, legyen képes előadások megtartására a posztgraduális és doktorképzésben való részvételre. 15. Tudományos tanácsadó (1) Alkalmazási követelmények: Tudományos tanácsadó munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) legyen az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki;

24 24 b) rendelkezzen legalább tízéves, az oktatásban és a kutatásban, valamint a kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalattal; c) az oktatásban, a kutatásban, a kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalata alapján legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, valamint a kutatási projektek vezetésére; d) rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval; e) legyen képes idegen nyelven publikálni, szemináriumot, előadást tartani. f) legyen az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki. (2) A tudományos tanácsadó munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos tanácsadó munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3) A folyamatos alkalmasság követelményei: a) ismerje átfogóan tudományszakának teljes vertikumát, legyen képes azt alkotó módon fejleszteni, ismereteit és tapasztalatait továbbadni; b) meghatározó módon vegyen részt a kutatóhely, a kar, az egyetem tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában, ellenőrzésében, a kutatócsoportok munkájának összefogásában, vezetésében; c) tegye közzé tudományos színvonalú publikációkban elért kutatási eredményeit. Legyen alkalmas szakkönyv írására, rendszeres és sokrétű kapcsolat fenntartására a hadtudomány művelőivel; d) végezzen aktív tudományszervezési feladatokat, legyen képes pályázati csoportok összefogására és szerezzen kutatási megbízatásokat; e) legyen képes tudományágának, intézményének színvonalas képviseletére a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben; f) legyen képes szakterületén idegen nyelvű előadások megtartására és a vitákban való részvételre;

25 25 g) segítse kezdeményező módon az egyetemi oktató-nevelő munkát, vegyen részt a doktori képzésben és a habilitációs eljárásokban. 16. Kutatóprofesszor (1) Megegyezik a 14. -ban szabályozott, a tudományos tanácsadó részére meghatározott feltételekkel. (2) A kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás együtt jár a kutatóprofesszor munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.

26 26 IV. FEJEZET A NYELVTANÁRI ÉS TESTNEVELŐ TANÁRI MUNKAKÖRRE MEGÁLLAPÍTOTT KÖVETELMÉNYRENDSZER 17. (1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. (2) A Nyelvi Intézetben és a Katonai Testnevelési és Sportközpontban az oktatási, illetve kutatási feladatok jellegének és arányainak megfelelően az alábbi munkakörök szervezhetők: a) nyelvtanár I, nyelvtanár II; b) testnevelő tanár; c) tanársegéd, adjunktus, egyetemi/főiskolai docens, tanár; d) tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor. (3) A felsorolt nyelvtanári és testnevelő tanári munkakörökben történő alkalmazás feltétele: a) egyetemi (egyes kategóriákban főiskolai) szakirányú oklevél (kutatói feladatok más egyetemi oklevéllel is elláthatók). (nyelvtanári beosztás esetén a magyart mint idegen nyelvet oktatók esetében a magyar nyelv- és irodalom szak idegennyelv-szaknak minősül); b) nyelvtanár esetében a katonai szaknyelv, testnevelő tanár esetében a katonai testnevelési szakanyag oktatásképes ismerete. 18. A nyelvtanári és testnevelő tanári követelményrendszer rendeltetése (1) A követelményrendszer rendeltetésére vonatkozó szabályzók megegyeznek a 2. (1) (2) pontjában foglaltakkal.

27 27 (2) Az érvényesítés során folyamatosan gondoskodni kell a feltételek megteremtéséről, a megfelelő szakmai háttérről, a publikációs tevékenység segítéséről, valamint az elért teljesítmények rendszeres értékeléséről. 19. Általános követelmények A Nyelvi Intézetben és a Katonai Testnevelési és Sportközpontban határozatlan, illetőleg határozott időre szóló nyelvtanári és testnevelő tanári munkakört az láthat el, aki: a) a munkakörének megfelelő felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes; c) az alkalmazás általános feltételeinek megfelel; d) szakmai felkészültsége, pedagógiai képességei, hivatástudata, erkölcsi és emberi magatartása alapján alkalmas az oktató-nevelő munkára; e) képes szakmai alkotó munka végzésére; f) széles körű általános műveltsége alkalmassá teszi arra, hogy tanítványait az értelmiségi lét ellátására alkalmassá tegye.

28 28 V. FEJEZET A NYELVTANÁRI ÉS TESTNEVELŐ TANÁRI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT ALKALMAZÁSI ELŐMENETELI ÉS FOLYAMATOS ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK A nyelv- és testnevelő tanárnak az általános követelményeken kívül az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: 20. Nyelvtanár I. (1) Alkalmazási követelmények: Nyelvtanárnak (I.) az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) főiskolai szakirányú tanári oklevéllel rendelkezik; b) szakmai vezetéssel képes alkotó tevékenységre az oktatással összefüggő területeken. (2) Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen képes az oktatott nyelvek tananyagának az oktatáshoz szükséges szintű ismeretére és gyakorlati foglalkozások vezetésére, valamint vizsgáztatásra; b) működjön közre részfeladatok ellátásában, gyakorlati tananyagok, segédletek, információhordozók kidolgozásában; c) rendelkezzen megfelelő tájékozottsággal az általa tanított nyelv alapvető fontosságú irodalmáról és a szakmai közéletről; d) legyen megfelelően tájékozott a katonai szaknyelvben, a szakmódszertanban, a nyelvpedagógiában és az alkalmazott nyelvészet területén; e) ismerje a szakmai munka módszereit, legyen képes azokat alkotó módon az oktatásban, a vizsgáztatásban alkalmazni.

29 Nyelvtanár II. (1) Alkalmazási követelmények: Nyelvtanárnak (II.) az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik egyetemi szakirányú tanári oklevéllel; b) rendelkezik önálló szakmódszertannal és/vagy alkotói tevékenységgel (módszertani kísérletek, konferencia-előadás megtartása, szaknyelvi vagy nyelvpedagógiai publikációk); c) fel tud mutatni dokumentált részvételt hazai vagy külföldi szakmai továbbképzéseken. (2) A folyamatos alkalmasság követelményei: a) az alkalmazási készség szintjén ismerje az oktatott nyelv teljes tananyagát; b) rendelkezzen alapos felkészültséggel a nyelvi foglalkozások, vizsgák levezetéséhez, a nyelvi tananyagok, információhordozók elkészítéséhez; c) rendelkezzen az oktatott nyelv tárgykörébe tartozó, széles körű szakmai, gyakorlati tapasztalatokkal, valamint alapos tájékozottsággal a katonai szaknyelv kérdéseiben; d) igyekezzen szert tenni nemzetközi tapasztalatokra, és azokat aktívan felhasználni az oktatásban; e) legyen képes önállóan nyelvi tankönyv, tansegédlet, jegyzet, szakszótár, kifejezés gyűjtemény összeállítására; f) vegyen részt a nyelvkutatás és nyelvművelés tudományos tevékenységében, támogassa és segítse az idegen nyelvet eszközként használó oktatók/kutatók, valamint hallgatók munkáját; g) vegyen részt tevékenyen az intézeti és szakmai közéletben.

30 Testnevelő tanár (1) Alkalmazási követelmények: Testnevelő tanárnak az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) felsőfokú szakirányú tanári oklevéllel (Testnevelési Főiskola/Egyetem) és lehetőleg tanári gyakorlattal rendelkezik; b) alkalmas tömegsport és minőségi sport szervezésére, vezetésére, irányítására; c) képes a KTSK által meghatározott szakedzői képesítés megszerzésére. (2) A folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen birtokában a katonai testnevelés és sport a KTSK által megkövetelt szintű elméletének, gyakorlatának, azokat folyamatosan fejlessze. Szerezzen erről szakmai minősítéseket; b) rendelkezzen általános tájékozottsággal a testnevelés és sport szakági gyakorlatában, illetve szakirodalmában; c) legyen képes testnevelési órák, tanórán kívüli sportrendezvények szakszerű megszervezésére, lebonyolítására, a felsőoktatási intézmények közötti sportkapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére; d) ismerje a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek jellegéből adódó speciális testnevelési követelményeket és feladatokat, valamint az azok megvalósításához szükséges módszereket.

31 31 VI. FEJEZET A GYAKORLATI OKTATÓ, SZAKOKTATÓI MUNKAKÖRÖKRE MEGÁLLAPÍTOTT KÖVETELMÉNYEK 23. Gyakorlati oktató, szakoktató Az egyetem karain a katonai szakképzést, az elméleti és gyakorlati tevékenységet az oktatón kívül hivatásos, valamint közalkalmazotti állományú gyakorlati oktató, szakoktató segíti. A gyakorlati képzést vezető és segítő hivatásos állományú, illetve közalkalmazotti állománykategóriákra az általános alkalmazási feltételeknek történő megfelelésen, valamint kötelezettségeken túl további követelmény: (1) Szakoktató I. (foglalkozási hely, részgyakorlat vezető; laboráns; demonstrátor): a) legalább középiskolai végzettség, szakirányú szakmai képesítés, valamint kétéves szakmai gyakorlat; b) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű legalább kétéves csapatszolgálat. (2) Szakoktató II.: a) a szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói, illetőleg főiskolai (hivatásos tisztek esetében katonai főiskolai) végzettség; b) legalább hároméves szakmai gyakorlat; c) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű, legalább hároméves csapatszolgálat. (3) Szakoktató III.: a) a szakirányának megfelelő egyetemen, katonai egyetemen, akadémián szerzett végzettség; b) legalább ötéves szakmai gyakorlat; c) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű legalább ötéves csapatszolgálat.

32 32 (4) A szakoktatókon kívül az egyetem karai szükség szerint alkalmazhatnak gyakorlati oktatót (követelményszintje megegyezik a szakoktató II-vel); (5) A szakmai gyakorlattól, illetve a csapatszolgálattól a tanszékvezető javaslata alapján el lehet tekinteni. 24. A differenciált jövedelemelosztás elvei Az éves költségvetési törvényben meghatározott összegre vonatkozóan a minőség és a teljesítmény alapján differenciált jövedelemelosztás elveit a honvédelmi miniszter, valamint a HOSZ, a HODOSZ megállapodásának figyelembevételével a Szenátus határozza meg.

33 33 VII. FEJEZET AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK RÉSZÉRE KIÍRT KUTATÁSI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 25. (1) Kutatási pályázatot a rektor, a rektorhelyettesek, valamint a dékánok írhatnak ki az egyetem oktatói, kutatói, tanárai, alkalmazottai, valamint hallgatói (a továbbiakban: pályázó) részére. (2) A pályázati kiírásban meg kell jelölni a pályázat célját, a pályázók körét, a pályázat formai követelményeit, a benyújtandó mellékleteket, a pályázat bírálatának kritériumait, beadási módját, helyét, határidejét és az elbírálási határidőt. A pályázat kiírójának kell gondoskodnia arról, hogy annak tartalmát minden érintett megismerhesse. (3) A pályázat bírálóit a kiíró kéri fel vagy jelöli ki. A bírálók az egyes pályázatokról a megadott bírálati szempontok alapján írásos véleményt készítenek, és rangsorolják a pályázatokat. A bírálatoknak a pályázat feltételein, követelményein, valamint a pályázat tartalmán kell alapulniuk. A bíráló köteles esetleges összeférhetetlenségét közölni a kiíróval, aki intézkedik új bíráló kijelölésére. (4) A bírálók véleménye és a rangsorolás alapján a kiíró dönt az egyes pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben két bíráló értékel egy pályázatot, és arról nagyon eltérő bírálatok érkeznek, a pályázat harmadik személynek is kiadható bírálatra. A kiíró a bírálatok beérkezését követő nyolc napon belül minden pályázót értesít a döntéséről. (5) A pályázó a döntés ellen az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül fordulhat a jogorvoslati bizottsághoz.

34 34 VIII. FEJEZET AZ EGYETEM MÁS ALKALMAZOTTAI 26. (1) Az egyetemen az oktatói, kutatói, valamint tanári munkát segítő a) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriába történő részletes besorolásáról, illetve a beosztásban rendszeresítet trendfokozatokról szóló 34/2007. (VIII.17.) HM rendelet, 4 a munkaköri követelményeket a többször módosított 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet tartalmazza; b) a közalkalmazotti állományúval betölthető munkakörök fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III.14). Korm. 5 rendelet tartalmazza. (2) Az egyetem más alkalmazottainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. 27. Vezetői megbízások (1) Az egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor; b) rektorhelyettes; c) dékán; d) gazdasági igazgató; e) főtitkár; f) könyvtárigazgató. 4 Módosította a ZMNE szenátusának KANC/73-92/2010. számú határozata, (hatályos től) 5 Módosította a ZMNE szenátusának KANC/73-92/2010. számú határozata, (hatályos től)

35 35 (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túl a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) dékánhelyettes; b) igazgató; c) igazgatóhelyettes; d) tanszékvezető; e) tanszékvezető-helyettes; f) könyvtárigazgató-helyettes; g) hivatalvezető; h) osztályvezető; i) osztályvezető-helyettes. (3) Az (1)-(2) bekezdés a hivatásos állomány vonatkozásában A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló, többször módosított évi XCV. törvény; A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló, többször módosított évi XLV. törvény, valamint A katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló, többször módosított 3/2002. (I. 25.) HM rendelet figyelembevételével alkalmazható. (4) A rektor, a rektorhelyettes, a dékán, valamint a dékánhelyettes megbízásának feltételeit A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló, többször módosított évi XLV. törvény szabályozza. (5) Az egyetem oktatási szervezeti egységének vezetését a szervezeti egység vezetője (tanszékvezető, intézetigazgató) látja el. Vezetővé az adott tanszék tanára vagy docense bízható meg. (6) A (4)-(5) bekezdésben nem említett vezetői tisztségekre (állásokra) a jogszabályokban előírt végzettséggel rendelkező személyeket lehet megbízni, illetve kinevezni.

36 36 IX. FEJEZET A FOLYAMATOS ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA 28. (1) Az egyetem kinevezett oktatójának (tudományos kutatóinak), kinevezett nyelvtanárának, egyetemi besorolású testnevelő tanárának oktató, tudományos és szakmai (tudományos) tevékenységét a folyamatos alkalmasság követelményei alapján figyelemmel kell kísérni és kétévenként értékelni. Az értékelés az önértékelés, a hallgatói vélemények és a vezetői ellenőrzés tapasztalatai alapján történik. (2) Az értékelést - a tanszéki (intézeti) oktató, a tudományos kutató, valamint a tanár esetében az oktatási és kutatási szervezeti egység vezetője; - tanszékvezető-helyettes esetében a tanszékvezető; - tanszékvezető, intézetigazgató, valamint dékánhelyettes esetében a dékán, illetve a rektorhelyettes; - dékán, rektorhelyettes esetében a rektor végzi. (3) Az oktató az önértékelését, figyelemmel a kari (intézeti) követelményrendszer sajátosságaira, feladatterv alapján készíti el, és nyújtja be vezetőjének az előírt határidőre. A feladattervet az alkalmassági vizsgálatot elrendelő felelős vezető készíti el a (2) bekezdés alapján. (4) Az önértékelést a munkairányítói munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető (továbbiakban: vezető) utasítására, az általa megadott szempontok szerint kell beszámoló formájában elkészíteni. (5) Az oktató, a nyelv- és testnevelő tanár oktatási tevékenységét a hallgatók rendszeresen véleményezik. A hallgatói érdekképviseletek a véleményezésre kialakított szempontsort évente közösen határozzák meg a dékánnal, és a véleményezéseket a megadott időpontig elkészítik. (6) A vezető az értékelés eredményét az oktató által benyújtott pályázatok elbírálásainál figyelembe veszi.

37 37 (7) Az értékelést végző vezető a beszámolók (önértékelés), a hallgatói véleményezések és saját tapasztalatai alapján az egyes oktatókról, kutatókról, tanárokról értékelő képet alkot. Megállapítja, hogy munkatársa hogyan felel meg a szervezeti követelményeknek, a betöltött munkakör konkrét követelményeinek, milyen színvonalon teljesítette a rábízott feladatokat, képes volt-e a fejlődésre. Ennek alapján személyenként beszéli meg munkatársaival a következő időszakra esedékes feladatokat, illetve teendőket. (8) Az oktatóról, a kutatóról, a tanárokról, valamint a vezetőkről a vonatkozó jogszabályok alapján az (1) bekezdésben foglaltakon kívül teljesítményértékelést, illetve minősítést kell készíteni, amelyben fel kell használni a közbenső időszak értékeléseit is. (9) Az egyetemnek az az oktatója, aki a jelen szabályzatban foglalt követelményrendszer előírásait nem teljesíti, oktatói munkakörben tovább nem foglalkoztatható.