A hegeli dialektika és a művészeti vallás Gadamer és Hegel
|
|
- Petra Kis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás Gadamer és Hegel Tanulmányomban egyfelől azt a kérdést kívánom körbejárni természetesen a teljesség igénye nélkül, hogy Gadamer számára milyen szemléletmódbeli tanulságokat hordoz A szellem fenomenológiája, a hegeli dialektikában rejlő lehetséges hermeneutikai horizont; másfelől a hegeli művészeti vallás lehetséges értelmezési horizontjaira igyekszem reflektálni. Gadamer a dialektikához mint módszerhez fűződő ellentmondásos viszonyát szemléletesen jelzi az Igazság és módszer második kiadásához írt előszavában is: Időközben megjelent munkáimban, különösen»hermeneutika és historizmus«és»a fenomenológiai mozgalom«című kutatási beszámolómban hangsúlyoztam, hogy a tiszta ész kanti kritikáját valójában érvényesnek tekintem, s az olyan kijelentéseket, amelyek a végeshez a végtelent, az emberileg tapasztalthoz a magában létezőt, az időbelihez az örökkévalót csupán dialektikusan hozzágondolják, puszta határmeghatározásoknak tartom, amelyekből a filozófia erejével nem fejleszthető ki külön ismeret. Ugyanakkor a metafizika nagy hagyományához, s különösen annak utolsó nagy formájához, Hegel spekulatív dialektikájához változatlanul közel állok. A feladat, a»végtelen vonatkozás«ma is fennáll. De ezt oly módon próbálom kimutatni, hogy közben ne karoljon át a hegeli dialektika szintetizálóereje, sőt még a platóni dialektikából kisarjadt»logikáé«se, és a beszélgetés mozgásából akarok kiindulni, melyben a szó és a fogalom azzá lesz, ami. (Ga d a m e r 1984, 17.) Amikor pedig a rekonstrukciót és az integrációt mint hermeneutikai feladatot hasonlítja össze Gadamer, akkor abban látja Hegel jelentőségét, hogy hangsúlyozza a történeti megértés beleértve a művészet történeti megértését is integratív jellegét, szemben a puszta rekonstrukcióval. Az áthagyományozott műalkotások eredeti világát hiába próbáljuk visszahozni, az eredeti feltételek helyreállítása eleve reménytelen feladat, a visszahozott élet nem az eredeti élet. A gondolkodó szellem termékeny hermeneutikai feladata viszont éppen az, hogy a szellem történeti önáthatása révén a művészet igazságát szólaltassa meg. Így a történeti tudat önfeledtségével szemben a múlthoz való gondolkodó viszonyulás válik meghatározóvá: Hegel ezzel döntő igazságot fogalmaz meg, mert a történeti szellem lényege itt nem a múlt restitúciójában, hanem a jelenkori élettel való gondolkodó közvetítésben áll. Hegelnek igaza van, amikor az ilyen gondolkodó közvetítést nem külsőleges és utólagos viszonyulásnak tartja, hanem magának a művészetnek az igazságával helyezi azonos szintre. (I. m. 129.) Egyébként a hegeli dialektikával mint formális módszerrel szembeni fenntartását az Igazság és módszer egy másik helyén is jelzi Gadamer, amikor azt a valódi dialógussal állítja szembe: Hegel dialektikája a gondolkodás monológja, mely már előre teljesíteni szeretné azt, ami a valódi beszélgetésben lépésről lépésre érik meg. (I. m. 258.) Nem kívánom részletesen felidézni Gadamer későbbi Hegel-elemzéseit, így csak jelzem, hogy egy 1971-es tanulmányában Die Idee der Hegelschen Logik (Ga d a m e r 3
2 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás , 65 86) éppen azt mutatja ki árnyalt értelmezésben, hogy miként tette Hegel az absztrakt fogalmi meghatározásokat cseppfolyóssá és szellemivé, s ezzel a dialektika eredeti mivoltát elevenítette fel. Ebből Gadamer számára persze az következik, hogy a dialektikát a hermeneutikához, illetve a hermeneutika ősforrásához kell visszavezetni. Joggal utal arra, hogy Hegel maga is Platónra hivatkozott az igazi módszer, tehát a dialektika mint magának a dolognak a tevékenysége kapcsán. Ugyanakkor úgy látja, hogy Hegel valamiképpen annak a görög logoszfilozófiának a beteljesítője, amelyben a nyelvet alávetik a kijelentésnek, ez pedig ellentétes a hermeneutikai tapasztalat lényegével: Hegel tulajdon önértelmezése szerint a nyelvtől csak a gondolatmeghatározások reflexiós játékát akarja ellesni, s a dialektikus közvetítés révén a tudott tudás totalitásában felemelni a fogalom öntudatáig. A hegeli dialektika így annak dimenziójában marad, amit a kijelentés kimond, s nem jut el a nyelvi világtapasztalat dimenziójáig. (Gadamer 1984, 325.) Ezzel együtt a hegeli dialektikát úgy is jellemzi, mint ami az emberi tapasztalatunk belső megvilágosodásának és interszubjektív ábrázolásának eme formái közé tartozik persze nem a filozófiai bizonyítás módszerévé sematizált változatára gondolok, hanem az alapjául szolgáló tapasztalatra: arra a tapasztalatra, hogy az egész megragadására igényt tartó fogalmak»átcsapnak«ellentétükbe. (I. m. 378.) A következőkben a Fenomenológia művészetvallás vagy művészeti vallás fejezetének néhány fontos összefüggését, valamint fogalomhasználatát kívánom körbejárni bizonyos értelemben hermeneutikai horizontból. Először magáról a kifejezésről szólok. Egyfelől az tükröződik ebben az elnevezésben, hogy a vallási tradíció elhalványulásával párhuzamosan, a felvilágosodás korától kezdve a társadalom a puszta művészet szempontján túl valamiféle többletet vár el a művészettől és a művésztől. A korai romantikában és a fiatal Hegelnél egyaránt felbukkan a művész mint világi üdvözítő elképzelése, akinek műve valamiféle valláspótlék szerepét tölti be. Másrészt a Fenomenológiában is alapvető a művészetnek az a történeti szemlélete, amely később a művészetfilozófiai előadásokat meghatározza. A szellem a műalkotásban önmagát látja magasabb módon megmutatkozni. A mű a valóság beburkolt emléke, amelynek segítségével a művészet az embert önmaga elé állítja: a művészet alkotásai ugyanazok, amik számunkra a fáról szakított szép gyümölcsök; kegyes sors adta nekünk e műveket, ahogyan egy leány nyújtja át ama gyümölcsöt; nem adja létezésük igazi életét, nem a fát, amelyen termettek, nem a földet és az elemeket, amely a szubsztanciájuk, nem az éghajlatát, amely a meghatározottságuk, vagy az évszakok váltakozását, amelyek növésük folyamán uralkodtak. Így a sors ama művészet alkotásaival nem adja nekünk világukat is, nem az erkölcsi élet tavaszát és nyarát, mikor virágzottak és érlelődtek, hanem e valóság beburkolt emlékét csupán. (He g e l 1979, 382.) Nem véletlen, hogy Gadamer bizonyos fokig a történész tevékenységét is a művészetvallás analógiájára jellemzi. Ranke kapcsán írja, hogy a történész az abszolút szellemnek ahhoz a formájához tartozik, melyet Hegel a művészetvallás formájaként írt le. (Ga d a m e r 1984, 158.) A történetfilozófia esztétizálása éppúgy szembeötlő Hegelnél, mint a művészetfilozófia történetfilozófiai perspektívája. Gadamer lényegében helyesen emeli ki, hogy Hegelnél a klasszikus művészet az, amelyik művészetvallásként értelmezhető. Mivel pedig a szellemnek ez a formája múltjellegű, ezért csak feltételesen lehet példaképszerű. Az Igazság és módszer utószavában pedig sajátos motivációs összefüggésben jelenik meg a hegeli esztétika és a művészetvallás fogalma. Gadamer itt az ún. esztétikai tudat egyoldalúságá-
3 val szemben hangsúlyozza a hegeli fogalom termékeny komplexitását. Nem abban az értelemben, hogy elfogadná azt a kétségtelenül meglévő hegeli perspektívát, hogy a művészetet úgyszólván a történetileg emlékező tudat szívja fel, s mint múltbeli művészet kap esztétikai szimultaneitást. (I. m. 384.) Számára Hegel igazán abban a törekvésében inspiráló erejű, hogy mintegy visszamenjen a művészet autonóm fogalma elé, s így a művészet létmódjának vizsgálatával az esztétikai tapasztalatot az emberi létezés más szféráival például a játékkal és az ünneppel hozza összefüggésbe: Ezeknek az összefüggéseknek a belátása állította elém azt a hermeneutikai feladatot, hogy a művészet valóságos tapasztalatát mely a művészetet nem művészetként tapasztalja az esztétikai meg nem különböztetés fogalma révén elhatároljam az esztétikai tudattól. Ezt legitim problémának tartom, mely nem a történelem imádatából ered, hanem félreismerhetetlenül látható a művészet tapasztalatában. Hamis alternatíva, ha a»művészetet«eredeti-kortársinak történelem nélkülinek vagy történeti műveltségélménynek tekintik. Hegelnek igaza van [ ] az esztétikum időtlenségigénye, s a mű és a világ történeti egyszerisége közti konfliktust mindmáig egyedül neki sikerült valóban feloldania azáltal, hogy együtt gondolja el a kettőt, s így a művészetet mint egészt»bensősíthetővé«teszi. (I. m. 385.) Magában a művészetvallás kifejezésben ugyanakkor az a hegeli gondolat sűrűsödik össze, hogy a művészet nem mint művészet, hanem mint vallás, mint az isteni jelenléte képezi önmaga legmagasabb lehetőségét. Ez a felfogás viszont már eltér Gadamer művészetértelmezésétől. Ugyan ő is utal a művészetben rejlő egyfajta időtlen szakrális jellegre, például az ünneppel való összefüggéseit különösen plasztikus módon írja le, de számára a művészet mégsem valamilyen metafizikai vagy transzcendens igazság kifejezője, hanem valódi önértékkel bír: a műalkotás létben való gyarapodás. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy Hegel művészetfelfogása már A szellem fenomenológiájában is döntően és egyoldalúan a művészet múltjellegét hangsúlyozza. Itt éppen arról van szó, hogy a szellem fejlődésfolyamatában a teremtő aktivitásé a döntő szerep. Hegel egy magában és magáért véve szabad öntudat genezisét dolgozza ki, amelynek egyik döntő mozzanata a munka mint a dolgok képezése, nem pedig elfogyasztása: A munka fékezett vágy. A tárgyat formálva, tehát önzetlenül tevékenykedve és egy általánosra tekintve, a munkavégző tudat fölé emelkedik léte közvetlenségének, felemelkedik az általánoshoz vagy ahogy Hegel mondja: a dolgot képezve önmagát képezi. (Ga d a m e r 1984, 33.) A művészeti vallás egyik legfőbb jellegzetessége szintén az, hogy jelenbeli alkotás, cselekvés, s így válik az ember önteremtésének és önmegértésének részévé. Mivel tehát a Fenomenológiában az önteremtő aktivitás a meghatározó, ezért itt a műalkotással kapcsolatban sem a szemlélődő elidőzés kap hangsúlyt. A művészet az alkotói és befogadói oldalról közelítve is alapvetően mint cselekvés eleven, élő. Ugyanakkor persze a művészet csak mint a szellem korlátozott érvényű alakzata, lépcsőfoka jelenik meg. A műves (Werkmeister), vagyis a művész még nem igazán szuverén, alkotó szubjektum, sokkal inkább az a közvetítő, akiben megszólal a szellem. Mindenesetre a művészeti vallás -fejezet közelebbi szemügyre vétele akkor is tanulságos, ha tudjuk, hogy itt nem a későbbi értelemben vett esztétikáról, illetve művészetfilozófiáról van szó. A művészet mint tudatalakzat az egyik állomása az ember önteremtési folyamatának, a partikuláris egyénitől az általános különböző megjelenési formáihoz való eljutás során. Vagyis itt az Öntudat megnyilvánulásairól van szó, ahogy önmagának újabb és újabb arcot ad, átszellemíti a természetet és építi saját közösségét (lásd 5
4 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás 6 Almási 2005, 64 65). Nyilván ezzel a cselekvésfilozófiai, avagy beszédcselekvés jelleggel magyarázható, hogy a Fenomenológiában a művészeteknek csak egy leszűkített körével találkozhatunk: a templommal, a szoborral, a zenével mint himnuszokkal és a dionüszoszi kultuszok kísérőjével, az irodalomból az eposszal és a tragédiával. Az egyes művészeti formák tehát mint a kultusz színterei és szereplői jelennek meg. A művészeti vallás eredete, szülőhelye a műves műve, amelyben az egyszerű belső a sok alakú külsővel egyesül; a gondolat homályossága a kifejezés világosságával párosul, az alak, beszéd és a tett szörnyei végső soron szellemi alakulattá, gondolattá válnak, a szellem maga nyilvánul meg mint művész. A művészeti vallás első lépcsőfoka az elvont műalkotás, amelynek tulajdonképpeni modellje a templomban álló szobor, az első tárgyiasulás, objektiváció, ami a kultuszban válik az isteni jelenlét reprezentánsává. A kultuszban lép színre a nyelv is, először az orákulum, majd a himnusz formájában. A nyelv ugyanakkor Isten alakjának eleme, s így Isten egyúttal az önmagában átlelkesült műalkotás, akit a himnuszokban szólítanak meg először: A himnusz megtartja magában az öntudat egyediségét, s ha meghallják, ez az egyediség egyúttal mint általános létezik; az áhítat, mindenkiben felébresztve, az a szellemi folyam, amely az öntudat sokszorosságában tud magáról mint mindenki azonos tevékenységéről, s mint egyszerű lét tudatos; a szellem mint valamennyinek ez az általános öntudata egyetlen egységben bírja mind tiszta bensőségét, mind a más számára való létet és az egyének magáértvaló-létét. (He g e l 1979, 362.) Az orákulumban pedig maga az Isten szólal meg, tehát itt a himnusz és az orákulum révén egyfajta dialógus indul el Isten és ember, azaz a kultusz résztvevői között. A kultusz másfelől éppen azért a művészeti vallás lényege, mivel benne a közösség mintegy önmagát teremti és tudatosítja: tárgyi fennállást ad áhítatának, amennyiben a kultusz az a közös vagy egyedi, minden egyes számára lehetséges munka, amely hajlékot épít az istennek és azt díszesíti az ő tiszteletére. Ezzel egyrészt megszűnik a szobor tárgyiassága [ ] amennyiben személyes énjét az istenhez tartozónak tekinti. (I. m. 365.) A szobor puszta dolog-jellege is a kultusz révén oldódik fel, válik egyfajta szubjektív szellemi létezés hordozójává is. A szobor egyfelől objektiváció, másfelől a megértés terébe kerülve az emberi közösség önmegértését szolgáló mű: Az igazi öntudatos létezés, amelyet a szellem a nyelvben kap, amely nem az idegen, tehát esetleges, nem általános öntudat nyelve: a műalkotás, amelyet előbb láttunk. Szemben áll a szobor dolog-jellegével. (I. m. 363.) A szobor tárgyiasságának megszűnése ugyanakkor sajátos ellentmondást hordoz magában. A dologiság megszűnése nyilván a szellemi tartalom előtérbe lépését jelenti, de a tárgyi mivolt tényleges megszűnése magának a kultusz tárgyának az eltűnését jelentené. A szellemi műalkotásban azután a kultusz teljesen maga mögött hagyja a tárgyiasság szféráját, az igazi szellemi műalkotás a nyelvi műalkotás, s ezzel a művészet objektivációs szférája válik kérdésessé. Persze az egészet értelmezhetjük úgy is, hogy a szellemi műalkotás médiuma a nyelv mint egy (a szobor tárgyiságához képest) másfajta objektivációs bázis. A művészeti vallás következő megnyilvánulási formája az élő műalkotás, a lelkes, élő műremek, a tökéletesen kidolgozott emberi test, az olimpiai játékok hőse mint a kultusz hordozója, a nép lényegének reprezentálója: Az ember tehát önmagát állítja a szobor helyébe mint a tökéletesen szabad mozgásra nevelt és kidolgozott alakot, mint ahogyan a szobor a tökéletesen szabad nyugalom [ ] lelkes, élő műremek, amely szépségével az erőt párosítja; neki jut, ereje jutalmául, a dísz, amellyel a szobrot tisztelték, s az a dicsőség, hogy népe körében a kőisten helyett legfőbb testi ábrázolása a nép lényegének.
5 (I. m. 368.) Mindamellett, hogy az élő műalkotás Hegel eredeti kifejezése, nagyon is következetesen viszi tovább azt a tradicionális gondolatot, amely a kultusz és művészet, valamint az olimpiai játék mint ünnep és művészet együvé tartozását hangsúlyozza. A művészeti vallás harmadik lépcsőfoka az általánossal való érintkezés színtere, mely egyben a szellemi műalkotás beteljesítője: A népszellemek, amelyek egy különös állatban eszmélnek rá lényegük alakjára, egy szellembe folynak össze; így egyesülnek a különös, szép népszellemek egy panteónban, amelynek eleme és hajléka a nyelv. (I. m. 369.) A szoborhoz, mint elvont, mert néma alkotáshoz képest ez a beszédes művek világa, amelynek közegében viszont a művészet közvetlen érzéki jellege halványul el. A szellemi műalkotás három formája az eposz, a tragédia és a komédia. Az eposzban még nem maga a hős, hanem a dalnok beszél, aki mintegy megteremti az általa felelevenített világot. A tragédia nyelve magasabb nyelv, mivel itt a hős maga beszél, s egyúttal szorosabban fogja össze a lényeges és cselekvő világ szétszórt elemeit. Egyébként már Arisztotelész is lényegében ezért tartotta jobbnak a tragédiát az eposznál. A tragikus hős sorsának mélyebb értelme bizonyos fokig az önbecsapás, a valóság egyoldalú szemlélete: A jelen valóság ezért más a magánvalóság szerint és más a tudat számára; a felső és az alsó jog ebben a vonatkozásban a tudó és a tudatnak megnyilatkozó hatalom, s az elrejtőző és a háttérben leselkedő hatalom jelentését kapja. Az egyik a fényoldal, az orákulum istene, aki természetes mozzanata szerint a mindent megvilágító napból fakadt, mindent tud és kinyilvánít Phoibos és atyja, Zeus. De ennek az igazmondó istennek a parancsai és a létezőre vonatkozó kinyilatkoztatásai inkább csalfák. (I. m ) A tragikus hős vétsége tehát abból fakad, hogy tudása egyoldalú, vakon bízik, csupán egyik hatalmát ragadta meg a szubsztanciának, vagyis az a bizalmatlanság hiányzik nála, ami a szkeptikus sajátja. A tragédia Hegelnél bizonyos értelemben az emberi létezés törékenységének egyik legelevenebb kifejezése. Mint ahogyan Gadamer sem véletlenül emeli ki Arisztotelész nyomán a tragikus példáját: A tragikus jelenség igazi súlypontja végül is abban van, ami megmutatkozik s amit megismerünk, s amiben nyilvánvalóan nem tetszés szerint veszünk részt [ ] az emelkedettség és a megrendülés érzése, mely elfogja a nézőt, valójában annak önmagával való kontinuitását mélyíti el. A tragikus szomorúság az önismeretből ered, melyben a néző részesül. (Gadamer 1984, 106.) A komédiában azután már a köznapiság jut túlsúlyra, a sors befejezi az ég elnéptelenítését, s ez egyúttal az átlagember ironikus léthelyzetét fejezi ki: A kenyér és a bor misztériumában magáévá teszi ezeket a belső lényeg jelentésével együtt, s a komédiában tudatában van e jelentés iróniájának általában. (He g e l 1979, 378.) Befejezésül még egy dialektikusan értelmezett folyamatra hívnám fel a figyelmet a hegeli művészeti vallás kapcsán. Tulajdonképpen ez az Úr művészete, amenynyiben a kultuszt alapvetően ő gyakorolja és övé a mű is. A kultusz tárgyait viszont a műves, vagyis a Szolga készíti. A művészet felszabadító ereje az idők során felemeli a művészt, a műalkotás pedig a népé, a közösségé lesz. Irodalom Almási Miklós Kis Hegel-könyv. Budapest: Athenaeum. Ga d a m e r, Hans-Georg Igazság és módszer. Ford.: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat. Ga d a m e r, Hans-Georg Gesammelte Werke 3. Neuere Philosophie I: Hegel Husserl Heidegger. Tübingen: J. C. B. Mohr (Paul Siebeck). He g e l, Georg Wilhelm Friedrich A szellem fenomenológiája. Ford.: Szemere Samu. Budapest: Akadémiai. 7
Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében
G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenAz értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenKoronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenIndividualitás és bûn A szellem fenomenológiájában *
Balogh Brigitta Individualitás és bûn A szellem fenomenológiájában * A következőkben azzal a kritikával szeretnék foglalkozni, amellyel Hegel A szellem fenomenológiájában illeti Kant morálfilozófiáját.
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenInterszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél *
Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:53 Page 99 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / fenomenológia, hermeneutika Toronyai Gábor Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenAz emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
RészletesebbenAz esztétikai tapasztalat olvasása Gadamer hermeneutikájában
Loboczky János Az esztétikai tapasztalat olvasása Gadamer hermeneutikájában Tanulmányomban a következő két kérdést járom körbe: 1. Miért fontos kitüntetett értelemben az esztétikai tapasztalat Gadamernél?
RészletesebbenA szó szemléletessége és a szemlélet fogalma Gadamernél
Loboczky János A szó szemléletessége és a szemlélet fogalma Gadamernél Kulcsszavak: a szemléletesség mint retorikai eszköz; tudományos próza; esztétikai meg nem különböztetés ; életvilág; szemlélet; világszemlélet;
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenA krisztushit és az egyház viszonya Hegel és Kierkegaard gondolkodásában
Czétány György A krisztushit és az egyház viszonya Hegel és Kierkegaard gondolkodásában Jelen tanulmányban Hegel és Kierkegaard Krisztus-képét vizsgálom, illetve azt, hogy miképpen fogalmazza meg a két
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenKarl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
RészletesebbenEgyensúly holisztikus nézőpontból
Egyensúly holisztikus nézőpontból Bokorünnep 2017. február 25. Összeállította: Faragóné Bircsák Márta Bevezető kisfilm linkje: https://www.youtube.com/watch?v=jsdgaqo4ssk&feature=youtu.be Témák 1. Az egyensúly
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős
RészletesebbenEgy helyen a 1O egyetemes törvény
Egy helyen a 1O egyetemes törvény Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Kozma Szilárd: Tíz év után, teljesen újraírt (tisztázott) és kibõvített
Részletesebben12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :
Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok
RészletesebbenMi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?
PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
Részletesebbeninterperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és
BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Szombathely november 30. Page 1
HÍRLEVÉL Szombathely 2018. november 30. Page 1 2018. november 30. Hírlevél A Szombathelytől 1500 kilométerre fekvő Tours püspökeként szentté vált Szent Márton hatása döntő volt a keresztény Magyarország
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenEUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI
EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI 37 I. Az egyéniség forradalma a pythagoreus hagyományon belül 1. Euklidész és Bolyaiék közös alapfeltevése: a végtelenített egyenes,
RészletesebbenA 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
RészletesebbenV. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás
V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenTudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
RészletesebbenLáma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar
Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenTömbösített tanmenet 5.o
Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
RészletesebbenA VELÜNK ÉLŐ WEBER. Max Weber filozófiai hagyatéka 1
Cs. Kiss Lajos: Max Weber ilozó iai hagyatéka 47 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(2): 47 75. Max Weber filozófiai hagyatéka 1 Cs. Kiss Lajos cskiss@ajk.elte.hu ÖSSZEFOGLALÓ: A tanulmány arra vállalkozik, hogy néhány
RészletesebbenOpponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
RészletesebbenÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI
ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI Óvodánk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 5. A létezés differenciálódása 2013. október 7. A korai görögség egymásnak feszülő koncepciói Egyfelől ott van Parmenidész: csak az eszedben bízz, ami szerint a
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA. 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma)
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenGondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.
BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának
VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenHíd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a
Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként
RészletesebbenMAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA Különböző korok műalkotásainak metafizikai vonatkozásai, avagy mi szükséges ahhoz, hogy egy puszta tárgy művészetté
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenA Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület
RészletesebbenLouise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet
Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és
RészletesebbenAz absztrakció centruma
Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció
RészletesebbenLelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás
Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
RészletesebbenA teológus Hegel. A hegeli bölcselet alapmotívumai a fiatalkori valláskritika és a szellemi habitus metszéspontján
Rózsa Erzsébet A teológus Hegel A hegeli bölcselet alapmotívumai a fiatalkori valláskritika és a szellemi habitus metszéspontján 1. Biográfia, alapmotívum, szellemi habitus és a kereszténység korai tematizálása
RészletesebbenTARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:
TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenApollón és Diké nyomában
Apollón és Diké nyomában Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzéséért a filozófia tudományágban Írta: Andrejka Zoltán okleveles filozófus Készült a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
RészletesebbenTuristatípusok és a fogadóközösség jellemzői
Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői 2018. 10.04 A tipológiákat megalapozó gondolatok Minden turista más és más motivációs bázis; Eltérőek a szocio-ökonómiai jegyei; különböző módon és intenzitással
Részletesebben(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
RészletesebbenBibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére
Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1
RészletesebbenFogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
RészletesebbenA romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői
A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern
RészletesebbenÉrtelek, értelek... de miről beszélsz??
Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások
RészletesebbenMarosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1
Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Ullmann Tamás munkásságának egyik irányadó témája a tapasztalatban zajló értelemképződés és sematizálás. Ez határozza
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
Részletesebben