A hegeli dialektika és a művészeti vallás Gadamer és Hegel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hegeli dialektika és a művészeti vallás Gadamer és Hegel"

Átírás

1 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás Gadamer és Hegel Tanulmányomban egyfelől azt a kérdést kívánom körbejárni természetesen a teljesség igénye nélkül, hogy Gadamer számára milyen szemléletmódbeli tanulságokat hordoz A szellem fenomenológiája, a hegeli dialektikában rejlő lehetséges hermeneutikai horizont; másfelől a hegeli művészeti vallás lehetséges értelmezési horizontjaira igyekszem reflektálni. Gadamer a dialektikához mint módszerhez fűződő ellentmondásos viszonyát szemléletesen jelzi az Igazság és módszer második kiadásához írt előszavában is: Időközben megjelent munkáimban, különösen»hermeneutika és historizmus«és»a fenomenológiai mozgalom«című kutatási beszámolómban hangsúlyoztam, hogy a tiszta ész kanti kritikáját valójában érvényesnek tekintem, s az olyan kijelentéseket, amelyek a végeshez a végtelent, az emberileg tapasztalthoz a magában létezőt, az időbelihez az örökkévalót csupán dialektikusan hozzágondolják, puszta határmeghatározásoknak tartom, amelyekből a filozófia erejével nem fejleszthető ki külön ismeret. Ugyanakkor a metafizika nagy hagyományához, s különösen annak utolsó nagy formájához, Hegel spekulatív dialektikájához változatlanul közel állok. A feladat, a»végtelen vonatkozás«ma is fennáll. De ezt oly módon próbálom kimutatni, hogy közben ne karoljon át a hegeli dialektika szintetizálóereje, sőt még a platóni dialektikából kisarjadt»logikáé«se, és a beszélgetés mozgásából akarok kiindulni, melyben a szó és a fogalom azzá lesz, ami. (Ga d a m e r 1984, 17.) Amikor pedig a rekonstrukciót és az integrációt mint hermeneutikai feladatot hasonlítja össze Gadamer, akkor abban látja Hegel jelentőségét, hogy hangsúlyozza a történeti megértés beleértve a művészet történeti megértését is integratív jellegét, szemben a puszta rekonstrukcióval. Az áthagyományozott műalkotások eredeti világát hiába próbáljuk visszahozni, az eredeti feltételek helyreállítása eleve reménytelen feladat, a visszahozott élet nem az eredeti élet. A gondolkodó szellem termékeny hermeneutikai feladata viszont éppen az, hogy a szellem történeti önáthatása révén a művészet igazságát szólaltassa meg. Így a történeti tudat önfeledtségével szemben a múlthoz való gondolkodó viszonyulás válik meghatározóvá: Hegel ezzel döntő igazságot fogalmaz meg, mert a történeti szellem lényege itt nem a múlt restitúciójában, hanem a jelenkori élettel való gondolkodó közvetítésben áll. Hegelnek igaza van, amikor az ilyen gondolkodó közvetítést nem külsőleges és utólagos viszonyulásnak tartja, hanem magának a művészetnek az igazságával helyezi azonos szintre. (I. m. 129.) Egyébként a hegeli dialektikával mint formális módszerrel szembeni fenntartását az Igazság és módszer egy másik helyén is jelzi Gadamer, amikor azt a valódi dialógussal állítja szembe: Hegel dialektikája a gondolkodás monológja, mely már előre teljesíteni szeretné azt, ami a valódi beszélgetésben lépésről lépésre érik meg. (I. m. 258.) Nem kívánom részletesen felidézni Gadamer későbbi Hegel-elemzéseit, így csak jelzem, hogy egy 1971-es tanulmányában Die Idee der Hegelschen Logik (Ga d a m e r 3

2 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás , 65 86) éppen azt mutatja ki árnyalt értelmezésben, hogy miként tette Hegel az absztrakt fogalmi meghatározásokat cseppfolyóssá és szellemivé, s ezzel a dialektika eredeti mivoltát elevenítette fel. Ebből Gadamer számára persze az következik, hogy a dialektikát a hermeneutikához, illetve a hermeneutika ősforrásához kell visszavezetni. Joggal utal arra, hogy Hegel maga is Platónra hivatkozott az igazi módszer, tehát a dialektika mint magának a dolognak a tevékenysége kapcsán. Ugyanakkor úgy látja, hogy Hegel valamiképpen annak a görög logoszfilozófiának a beteljesítője, amelyben a nyelvet alávetik a kijelentésnek, ez pedig ellentétes a hermeneutikai tapasztalat lényegével: Hegel tulajdon önértelmezése szerint a nyelvtől csak a gondolatmeghatározások reflexiós játékát akarja ellesni, s a dialektikus közvetítés révén a tudott tudás totalitásában felemelni a fogalom öntudatáig. A hegeli dialektika így annak dimenziójában marad, amit a kijelentés kimond, s nem jut el a nyelvi világtapasztalat dimenziójáig. (Gadamer 1984, 325.) Ezzel együtt a hegeli dialektikát úgy is jellemzi, mint ami az emberi tapasztalatunk belső megvilágosodásának és interszubjektív ábrázolásának eme formái közé tartozik persze nem a filozófiai bizonyítás módszerévé sematizált változatára gondolok, hanem az alapjául szolgáló tapasztalatra: arra a tapasztalatra, hogy az egész megragadására igényt tartó fogalmak»átcsapnak«ellentétükbe. (I. m. 378.) A következőkben a Fenomenológia művészetvallás vagy művészeti vallás fejezetének néhány fontos összefüggését, valamint fogalomhasználatát kívánom körbejárni bizonyos értelemben hermeneutikai horizontból. Először magáról a kifejezésről szólok. Egyfelől az tükröződik ebben az elnevezésben, hogy a vallási tradíció elhalványulásával párhuzamosan, a felvilágosodás korától kezdve a társadalom a puszta művészet szempontján túl valamiféle többletet vár el a művészettől és a művésztől. A korai romantikában és a fiatal Hegelnél egyaránt felbukkan a művész mint világi üdvözítő elképzelése, akinek műve valamiféle valláspótlék szerepét tölti be. Másrészt a Fenomenológiában is alapvető a művészetnek az a történeti szemlélete, amely később a művészetfilozófiai előadásokat meghatározza. A szellem a műalkotásban önmagát látja magasabb módon megmutatkozni. A mű a valóság beburkolt emléke, amelynek segítségével a művészet az embert önmaga elé állítja: a művészet alkotásai ugyanazok, amik számunkra a fáról szakított szép gyümölcsök; kegyes sors adta nekünk e műveket, ahogyan egy leány nyújtja át ama gyümölcsöt; nem adja létezésük igazi életét, nem a fát, amelyen termettek, nem a földet és az elemeket, amely a szubsztanciájuk, nem az éghajlatát, amely a meghatározottságuk, vagy az évszakok váltakozását, amelyek növésük folyamán uralkodtak. Így a sors ama művészet alkotásaival nem adja nekünk világukat is, nem az erkölcsi élet tavaszát és nyarát, mikor virágzottak és érlelődtek, hanem e valóság beburkolt emlékét csupán. (He g e l 1979, 382.) Nem véletlen, hogy Gadamer bizonyos fokig a történész tevékenységét is a művészetvallás analógiájára jellemzi. Ranke kapcsán írja, hogy a történész az abszolút szellemnek ahhoz a formájához tartozik, melyet Hegel a művészetvallás formájaként írt le. (Ga d a m e r 1984, 158.) A történetfilozófia esztétizálása éppúgy szembeötlő Hegelnél, mint a művészetfilozófia történetfilozófiai perspektívája. Gadamer lényegében helyesen emeli ki, hogy Hegelnél a klasszikus művészet az, amelyik művészetvallásként értelmezhető. Mivel pedig a szellemnek ez a formája múltjellegű, ezért csak feltételesen lehet példaképszerű. Az Igazság és módszer utószavában pedig sajátos motivációs összefüggésben jelenik meg a hegeli esztétika és a művészetvallás fogalma. Gadamer itt az ún. esztétikai tudat egyoldalúságá-

3 val szemben hangsúlyozza a hegeli fogalom termékeny komplexitását. Nem abban az értelemben, hogy elfogadná azt a kétségtelenül meglévő hegeli perspektívát, hogy a művészetet úgyszólván a történetileg emlékező tudat szívja fel, s mint múltbeli művészet kap esztétikai szimultaneitást. (I. m. 384.) Számára Hegel igazán abban a törekvésében inspiráló erejű, hogy mintegy visszamenjen a művészet autonóm fogalma elé, s így a művészet létmódjának vizsgálatával az esztétikai tapasztalatot az emberi létezés más szféráival például a játékkal és az ünneppel hozza összefüggésbe: Ezeknek az összefüggéseknek a belátása állította elém azt a hermeneutikai feladatot, hogy a művészet valóságos tapasztalatát mely a művészetet nem művészetként tapasztalja az esztétikai meg nem különböztetés fogalma révén elhatároljam az esztétikai tudattól. Ezt legitim problémának tartom, mely nem a történelem imádatából ered, hanem félreismerhetetlenül látható a művészet tapasztalatában. Hamis alternatíva, ha a»művészetet«eredeti-kortársinak történelem nélkülinek vagy történeti műveltségélménynek tekintik. Hegelnek igaza van [ ] az esztétikum időtlenségigénye, s a mű és a világ történeti egyszerisége közti konfliktust mindmáig egyedül neki sikerült valóban feloldania azáltal, hogy együtt gondolja el a kettőt, s így a művészetet mint egészt»bensősíthetővé«teszi. (I. m. 385.) Magában a művészetvallás kifejezésben ugyanakkor az a hegeli gondolat sűrűsödik össze, hogy a művészet nem mint művészet, hanem mint vallás, mint az isteni jelenléte képezi önmaga legmagasabb lehetőségét. Ez a felfogás viszont már eltér Gadamer művészetértelmezésétől. Ugyan ő is utal a művészetben rejlő egyfajta időtlen szakrális jellegre, például az ünneppel való összefüggéseit különösen plasztikus módon írja le, de számára a művészet mégsem valamilyen metafizikai vagy transzcendens igazság kifejezője, hanem valódi önértékkel bír: a műalkotás létben való gyarapodás. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy Hegel művészetfelfogása már A szellem fenomenológiájában is döntően és egyoldalúan a művészet múltjellegét hangsúlyozza. Itt éppen arról van szó, hogy a szellem fejlődésfolyamatában a teremtő aktivitásé a döntő szerep. Hegel egy magában és magáért véve szabad öntudat genezisét dolgozza ki, amelynek egyik döntő mozzanata a munka mint a dolgok képezése, nem pedig elfogyasztása: A munka fékezett vágy. A tárgyat formálva, tehát önzetlenül tevékenykedve és egy általánosra tekintve, a munkavégző tudat fölé emelkedik léte közvetlenségének, felemelkedik az általánoshoz vagy ahogy Hegel mondja: a dolgot képezve önmagát képezi. (Ga d a m e r 1984, 33.) A művészeti vallás egyik legfőbb jellegzetessége szintén az, hogy jelenbeli alkotás, cselekvés, s így válik az ember önteremtésének és önmegértésének részévé. Mivel tehát a Fenomenológiában az önteremtő aktivitás a meghatározó, ezért itt a műalkotással kapcsolatban sem a szemlélődő elidőzés kap hangsúlyt. A művészet az alkotói és befogadói oldalról közelítve is alapvetően mint cselekvés eleven, élő. Ugyanakkor persze a művészet csak mint a szellem korlátozott érvényű alakzata, lépcsőfoka jelenik meg. A műves (Werkmeister), vagyis a művész még nem igazán szuverén, alkotó szubjektum, sokkal inkább az a közvetítő, akiben megszólal a szellem. Mindenesetre a művészeti vallás -fejezet közelebbi szemügyre vétele akkor is tanulságos, ha tudjuk, hogy itt nem a későbbi értelemben vett esztétikáról, illetve művészetfilozófiáról van szó. A művészet mint tudatalakzat az egyik állomása az ember önteremtési folyamatának, a partikuláris egyénitől az általános különböző megjelenési formáihoz való eljutás során. Vagyis itt az Öntudat megnyilvánulásairól van szó, ahogy önmagának újabb és újabb arcot ad, átszellemíti a természetet és építi saját közösségét (lásd 5

4 Loboczky János A hegeli dialektika és a művészeti vallás 6 Almási 2005, 64 65). Nyilván ezzel a cselekvésfilozófiai, avagy beszédcselekvés jelleggel magyarázható, hogy a Fenomenológiában a művészeteknek csak egy leszűkített körével találkozhatunk: a templommal, a szoborral, a zenével mint himnuszokkal és a dionüszoszi kultuszok kísérőjével, az irodalomból az eposszal és a tragédiával. Az egyes művészeti formák tehát mint a kultusz színterei és szereplői jelennek meg. A művészeti vallás eredete, szülőhelye a műves műve, amelyben az egyszerű belső a sok alakú külsővel egyesül; a gondolat homályossága a kifejezés világosságával párosul, az alak, beszéd és a tett szörnyei végső soron szellemi alakulattá, gondolattá válnak, a szellem maga nyilvánul meg mint művész. A művészeti vallás első lépcsőfoka az elvont műalkotás, amelynek tulajdonképpeni modellje a templomban álló szobor, az első tárgyiasulás, objektiváció, ami a kultuszban válik az isteni jelenlét reprezentánsává. A kultuszban lép színre a nyelv is, először az orákulum, majd a himnusz formájában. A nyelv ugyanakkor Isten alakjának eleme, s így Isten egyúttal az önmagában átlelkesült műalkotás, akit a himnuszokban szólítanak meg először: A himnusz megtartja magában az öntudat egyediségét, s ha meghallják, ez az egyediség egyúttal mint általános létezik; az áhítat, mindenkiben felébresztve, az a szellemi folyam, amely az öntudat sokszorosságában tud magáról mint mindenki azonos tevékenységéről, s mint egyszerű lét tudatos; a szellem mint valamennyinek ez az általános öntudata egyetlen egységben bírja mind tiszta bensőségét, mind a más számára való létet és az egyének magáértvaló-létét. (He g e l 1979, 362.) Az orákulumban pedig maga az Isten szólal meg, tehát itt a himnusz és az orákulum révén egyfajta dialógus indul el Isten és ember, azaz a kultusz résztvevői között. A kultusz másfelől éppen azért a művészeti vallás lényege, mivel benne a közösség mintegy önmagát teremti és tudatosítja: tárgyi fennállást ad áhítatának, amennyiben a kultusz az a közös vagy egyedi, minden egyes számára lehetséges munka, amely hajlékot épít az istennek és azt díszesíti az ő tiszteletére. Ezzel egyrészt megszűnik a szobor tárgyiassága [ ] amennyiben személyes énjét az istenhez tartozónak tekinti. (I. m. 365.) A szobor puszta dolog-jellege is a kultusz révén oldódik fel, válik egyfajta szubjektív szellemi létezés hordozójává is. A szobor egyfelől objektiváció, másfelől a megértés terébe kerülve az emberi közösség önmegértését szolgáló mű: Az igazi öntudatos létezés, amelyet a szellem a nyelvben kap, amely nem az idegen, tehát esetleges, nem általános öntudat nyelve: a műalkotás, amelyet előbb láttunk. Szemben áll a szobor dolog-jellegével. (I. m. 363.) A szobor tárgyiasságának megszűnése ugyanakkor sajátos ellentmondást hordoz magában. A dologiság megszűnése nyilván a szellemi tartalom előtérbe lépését jelenti, de a tárgyi mivolt tényleges megszűnése magának a kultusz tárgyának az eltűnését jelentené. A szellemi műalkotásban azután a kultusz teljesen maga mögött hagyja a tárgyiasság szféráját, az igazi szellemi műalkotás a nyelvi műalkotás, s ezzel a művészet objektivációs szférája válik kérdésessé. Persze az egészet értelmezhetjük úgy is, hogy a szellemi műalkotás médiuma a nyelv mint egy (a szobor tárgyiságához képest) másfajta objektivációs bázis. A művészeti vallás következő megnyilvánulási formája az élő műalkotás, a lelkes, élő műremek, a tökéletesen kidolgozott emberi test, az olimpiai játékok hőse mint a kultusz hordozója, a nép lényegének reprezentálója: Az ember tehát önmagát állítja a szobor helyébe mint a tökéletesen szabad mozgásra nevelt és kidolgozott alakot, mint ahogyan a szobor a tökéletesen szabad nyugalom [ ] lelkes, élő műremek, amely szépségével az erőt párosítja; neki jut, ereje jutalmául, a dísz, amellyel a szobrot tisztelték, s az a dicsőség, hogy népe körében a kőisten helyett legfőbb testi ábrázolása a nép lényegének.

5 (I. m. 368.) Mindamellett, hogy az élő műalkotás Hegel eredeti kifejezése, nagyon is következetesen viszi tovább azt a tradicionális gondolatot, amely a kultusz és művészet, valamint az olimpiai játék mint ünnep és művészet együvé tartozását hangsúlyozza. A művészeti vallás harmadik lépcsőfoka az általánossal való érintkezés színtere, mely egyben a szellemi műalkotás beteljesítője: A népszellemek, amelyek egy különös állatban eszmélnek rá lényegük alakjára, egy szellembe folynak össze; így egyesülnek a különös, szép népszellemek egy panteónban, amelynek eleme és hajléka a nyelv. (I. m. 369.) A szoborhoz, mint elvont, mert néma alkotáshoz képest ez a beszédes művek világa, amelynek közegében viszont a művészet közvetlen érzéki jellege halványul el. A szellemi műalkotás három formája az eposz, a tragédia és a komédia. Az eposzban még nem maga a hős, hanem a dalnok beszél, aki mintegy megteremti az általa felelevenített világot. A tragédia nyelve magasabb nyelv, mivel itt a hős maga beszél, s egyúttal szorosabban fogja össze a lényeges és cselekvő világ szétszórt elemeit. Egyébként már Arisztotelész is lényegében ezért tartotta jobbnak a tragédiát az eposznál. A tragikus hős sorsának mélyebb értelme bizonyos fokig az önbecsapás, a valóság egyoldalú szemlélete: A jelen valóság ezért más a magánvalóság szerint és más a tudat számára; a felső és az alsó jog ebben a vonatkozásban a tudó és a tudatnak megnyilatkozó hatalom, s az elrejtőző és a háttérben leselkedő hatalom jelentését kapja. Az egyik a fényoldal, az orákulum istene, aki természetes mozzanata szerint a mindent megvilágító napból fakadt, mindent tud és kinyilvánít Phoibos és atyja, Zeus. De ennek az igazmondó istennek a parancsai és a létezőre vonatkozó kinyilatkoztatásai inkább csalfák. (I. m ) A tragikus hős vétsége tehát abból fakad, hogy tudása egyoldalú, vakon bízik, csupán egyik hatalmát ragadta meg a szubsztanciának, vagyis az a bizalmatlanság hiányzik nála, ami a szkeptikus sajátja. A tragédia Hegelnél bizonyos értelemben az emberi létezés törékenységének egyik legelevenebb kifejezése. Mint ahogyan Gadamer sem véletlenül emeli ki Arisztotelész nyomán a tragikus példáját: A tragikus jelenség igazi súlypontja végül is abban van, ami megmutatkozik s amit megismerünk, s amiben nyilvánvalóan nem tetszés szerint veszünk részt [ ] az emelkedettség és a megrendülés érzése, mely elfogja a nézőt, valójában annak önmagával való kontinuitását mélyíti el. A tragikus szomorúság az önismeretből ered, melyben a néző részesül. (Gadamer 1984, 106.) A komédiában azután már a köznapiság jut túlsúlyra, a sors befejezi az ég elnéptelenítését, s ez egyúttal az átlagember ironikus léthelyzetét fejezi ki: A kenyér és a bor misztériumában magáévá teszi ezeket a belső lényeg jelentésével együtt, s a komédiában tudatában van e jelentés iróniájának általában. (He g e l 1979, 378.) Befejezésül még egy dialektikusan értelmezett folyamatra hívnám fel a figyelmet a hegeli művészeti vallás kapcsán. Tulajdonképpen ez az Úr művészete, amenynyiben a kultuszt alapvetően ő gyakorolja és övé a mű is. A kultusz tárgyait viszont a műves, vagyis a Szolga készíti. A művészet felszabadító ereje az idők során felemeli a művészt, a műalkotás pedig a népé, a közösségé lesz. Irodalom Almási Miklós Kis Hegel-könyv. Budapest: Athenaeum. Ga d a m e r, Hans-Georg Igazság és módszer. Ford.: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat. Ga d a m e r, Hans-Georg Gesammelte Werke 3. Neuere Philosophie I: Hegel Husserl Heidegger. Tübingen: J. C. B. Mohr (Paul Siebeck). He g e l, Georg Wilhelm Friedrich A szellem fenomenológiája. Ford.: Szemere Samu. Budapest: Akadémiai. 7

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Az értekezés tárgya, a kutatás célja

Az értekezés tárgya, a kutatás célja Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél *

Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél * Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:53 Page 99 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / fenomenológia, hermeneutika Toronyai Gábor Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Az esztétikai tapasztalat olvasása Gadamer hermeneutikájában

Az esztétikai tapasztalat olvasása Gadamer hermeneutikájában Loboczky János Az esztétikai tapasztalat olvasása Gadamer hermeneutikájában Tanulmányomban a következő két kérdést járom körbe: 1. Miért fontos kitüntetett értelemben az esztétikai tapasztalat Gadamernél?

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Egy helyen a 1O egyetemes törvény

Egy helyen a 1O egyetemes törvény Egy helyen a 1O egyetemes törvény Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Kozma Szilárd: Tíz év után, teljesen újraírt (tisztázott) és kibõvített

Részletesebben

Egyensúly holisztikus nézőpontból

Egyensúly holisztikus nézőpontból Egyensúly holisztikus nézőpontból Bokorünnep 2017. február 25. Összeállította: Faragóné Bircsák Márta Bevezető kisfilm linkje: https://www.youtube.com/watch?v=jsdgaqo4ssk&feature=youtu.be Témák 1. Az egyensúly

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7.

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7. Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 5. A létezés differenciálódása 2013. október 7. A korai görögség egymásnak feszülő koncepciói Egyfelől ott van Parmenidész: csak az eszedben bízz, ami szerint a

Részletesebben

EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI

EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI 37 I. Az egyéniség forradalma a pythagoreus hagyományon belül 1. Euklidész és Bolyaiék közös alapfeltevése: a végtelenített egyenes,

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

A VELÜNK ÉLŐ WEBER. Max Weber filozófiai hagyatéka 1

A VELÜNK ÉLŐ WEBER. Max Weber filozófiai hagyatéka 1 Cs. Kiss Lajos: Max Weber ilozó iai hagyatéka 47 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(2): 47 75. Max Weber filozófiai hagyatéka 1 Cs. Kiss Lajos cskiss@ajk.elte.hu ÖSSZEFOGLALÓ: A tanulmány arra vállalkozik, hogy néhány

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi

Részletesebben

A teológus Hegel. A hegeli bölcselet alapmotívumai a fiatalkori valláskritika és a szellemi habitus metszéspontján

A teológus Hegel. A hegeli bölcselet alapmotívumai a fiatalkori valláskritika és a szellemi habitus metszéspontján Rózsa Erzsébet A teológus Hegel A hegeli bölcselet alapmotívumai a fiatalkori valláskritika és a szellemi habitus metszéspontján 1. Biográfia, alapmotívum, szellemi habitus és a kereszténység korai tematizálása

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI

ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI Óvodánk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert

Részletesebben

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA Különböző korok műalkotásainak metafizikai vonatkozásai, avagy mi szükséges ahhoz, hogy egy puszta tárgy művészetté

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned! Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA. 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma)

A TANTÁRGY ADATLAPJA. 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1

Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Ullmann Tamás munkásságának egyik irányadó témája a tapasztalatban zajló értelemképződés és sematizálás. Ez határozza

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Az abszolút tudás fogalma

Az abszolút tudás fogalma VILÁGOSSÁG 2008/3 4. Hegel: szellem, tapasztalat, nyelv Weiss János Az abszolút tudás fogalma (Adalékok a Fenomenológia utolsó fejezetének értelmezéséhez) 1 Hegel 1807. május elsején adta postára Schellingnek

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

Leporello, 1978. 100 x 140 cm, farost, gipsz, kötél, fotóvászon. Deák Csillag. Az áttört tér

Leporello, 1978. 100 x 140 cm, farost, gipsz, kötél, fotóvászon. Deák Csillag. Az áttört tér Záborszky Gábor (1950. Budapest) műveiben következetes könnyedséggel épül egymásra kép, objekt, installáció, grafika, szobor, anyag és forma. A témák és formák folyamatosan, logikusan és invenciózusan

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Képzés és kultúra VERESS KÁROLY

Képzés és kultúra VERESS KÁROLY Képzés és kultúra VERESS KÁROLY A 18. század végén a német Kultur (vagy korábban Cultur) szó szinonimájaként a Bildung (képzés) kifejezés terjedt el, s a 19. század első felében a két kifejezést gyakorta

Részletesebben

2007. szeptemberétől

2007. szeptemberétől Szabad bölcsészet alapszak Esztétika szakirány mintatanterve 2007. szeptemberétől Tantágy neve Filozófiatörténet Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Bevezetés az etikába Bevezetés

Részletesebben

Transzreflexió Krähling Anna

Transzreflexió Krähling Anna Transzreflexió Krähling Anna Mottó: How small a thought it takes to fill a whole life! Még egy apró gondolat is megtölthet egy egész életet! (Ludwig Wittgenstein) Krähling Anna: Transzreflexió A megismerés

Részletesebben

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Tarcali Dávid. Diplomamunka. BME TDK konferencia Képzőművészeti szekció konzulens: Dr Üveges Gábor. 2013, vegyes technika

Tarcali Dávid. Diplomamunka. BME TDK konferencia Képzőművészeti szekció konzulens: Dr Üveges Gábor. 2013, vegyes technika Tarcali Dávid BME TDK konferencia Képzőművészeti szekció konzulens: Dr Üveges Gábor Diplomamunka 2013, vegyes technika Diplomamunka, műleírás: méret: 130x96cm felhasznált anyagok: arany-fólia, ragasztószalag,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE)

A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE) 1. oldal A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE) A születési dátumok számtábláiban legalább 7, legfeljebb 15 szám található. A számtábla azonban nem kőbe vésett, a benne

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és Vizuális kultúra 1. évfolyam, első félév : A közvetlen környezet megfigyelése és 1.évfolyam, év vége : A közvetlen környezet megfigyelése és Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Vizuális nevelés tantárgypedagógia

Vizuális nevelés tantárgypedagógia NEVELÉS KIFEJEZÉS- KÉPZŐMŰVÉSZETTEL, TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRÁVAL alkotó- és elemző feladatok Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa (animációk nélküli változat SZUBJEKTÍV OBJEKTÍV a TÁRGY-

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában *

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * Az emberi közösség mibenlétéről gondolkodva Arisztotelész három igen fontos megállapítást

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben