BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI POLITIKÁJA A KEZDETEKTŐL A LISSZABONI SZERZŐDÉSIG Budapest, 2010 Készítette: Somogyi Éva

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az EU fejlesztési politikája Az EU-AKCS együttműködés alapkövei 2.1. A Yaoundéi Konvenciók A Loméi Konvenciók A Cotonoui Megállapodás A finanszírozás elemei 3.1. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az AKCS-régióban Az EFA általános jellemzői Az EFA tevékenysége Afrikában Az EFA tevékenysége a Karibi térségben Az EFA tevékenysége a Csendes-óceáni térségben Az Európai Beruházási Bank (EBB) az AKCS-régióban Az EBB általános jellemzői Az EBB infrastrukturális beruházásai Az EBB ipari beruházásai Az EBB pénzügyi szektori beruházásai Összefoglalás Mellékletek Felhasznált irodalom

3 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE I-IV. I. Az AKCS-országok listája II. A Millenniumi Fejlesztési Célok III. A Hivatalos Fejlesztési Segélyre fordított összeg az Európai Unió tagállamaiban IV. Az Európai Fejlesztési Alap ciklusai és összegei

4 Bevezetés A fejlődő világ, mint fogalom először a második világháború után, a dekolonizációs időszakot követően jelent meg a köztudatban. Az ENSZ előbb gyengén fejlett országoknak hívta, majd egy udvariasabb jelzővel fejlődő országokra (utalva rá, hogy az adott ország fejlődésben van ) keresztelte azon országokat, melyek a többi országhoz képest elmaradottabbak, fejletlenebbek voltak. Ezek az országok jellemzően néhány nyersanyag exportjára szakosodva rendkívüli mértékben függtek/függnek a világgazdaságtól, annak változásai súlyos csapást mérhetnek gazdaságukra és társadalmukra egyaránt. A hosszú ideig tartó gyarmati rendszer rányomta a bélyegét az egykori kolóniákra, így az északi fejlett ex-gyarmattartó országoknak erkölcsi kötelességük az egykoron kihasznált gyarmatok segítése. A hajdani kolóniák függetlenedésükkor jellemző fejletlenséget rendkívül nehéz leküzdeni, az észak-dél közti szakadék belső feszültséghez, konfliktusokhoz, polgárháborúkhoz vezet, melyek még inkább mélyítik a már így is hatalmas szakadékot észak és dél között. Nagy valószínűséggel sok fejlett országban élő ember nincs tisztában olyan tényekkel, hogy még ma, 2010-ben is több, mint 1,3 milliárd ember napi 1 dollárnál kevesebből fedezi napi szükségleteit, hogy a Földön minden második gyermek szegénységben él, hogy minden 3. másodpercben meghal egy gyermek a szegénység vagy a HIV/AIDS miatt, gyakran az 5. születésnapja előtt. Mindezen okok miatt a világ perifériájára szorult országokban a legsürgetőbb dolog a szegénység megszüntetése, az életszínvonal emelése, az oktatás, az egészségügy fejlesztése, a fejlődő országok világgazdaságba való integrálása. A harmadik világ országainak gyors népességnövekedése rendkívüli problémát jelent, mivel a legkevésbé fejlett országokban átlagosan évente 5%-kal nő a népesség -míg a fejlett országokban ez az arány csupán 1,2%-, ezáltal az élelmiszer- és vízellátással kapcsolatos problémák is egyre fokozódnak, még sürgetőbbé válnak ezen feladatok megoldása. A gazdasági világválság, az égbeszökő élelmiszer- és kőolajárak, az egyre súlyosbodó éghajlatváltozás mind rányomja a bélyegét a fejlődő országok jelenbeli helyzetére. 5

5 A harmadik világ országainak megsegítésére több világszervezet is elkötelezte magát. Az Európai Unió messze megelőzve a többi gazdasági nagyhatalmat, a világ elsőszámú donora, a világ gazdasági és társadalmi perifériára szorult országok legnagyobb segítője. Innen származik a világban fejlesztésre fordított összegek több, mint fele. Elgondolkodtató tény, hogy az Egyesült Államok és Japán együttesen sem fordít annyit segélyezésre, mint az EU egymaga. Az EU-n kívül sok más világszervezet vállalkozik arra, hogy a fejlődő világ terheit csökkentse, megkönnyítse számukra a mindennapok nehézségeit. Az Unión kívül az ENSZ is rendkívüli szerepet tölt be, melynek számos szakosított szervezete küzd többek közt az élelmiszerbiztonság megteremtéséért, az éhezés megszüntetéséért (FAO), a gyermekek és ifjúság védelméért (UNICEF), az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a kultúrák közötti párbeszéd elősegítéséért (UNESCO). A Közösségnek mindig is fontosak voltak gyarmatai. Tőlük szerezte/szerzi be nyersanyagai nagy részét, illetve e területek az uniós áruk felvevőpiacaként is funkcionálnak. Ám gyakran előfordult, hogy a fejlődő országokból származó nyersanyagot a fejlett északi ipar feldolgozta, majd a késztermékeket a fejlődő országokba exportálva jelentős vagyonra tettek szert, még kilátástalanabb pénzügyi pozícióba taszítva ezzel a fejlődő világ országait. A fejlődő országok globális helyzete, a világ perifériájára kerülése felkeltette érdeklődésemet, és megindított a téma mélyebb vizsgálatára. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy mit nyújtott és ma mit nyújt a világgazdaság egyik legmeghatározóbb résztvevője, az Európai Unió a világ ezen országainak. Munkám során a fejlődő országok csoportján belül az afrikai, karibi, csendes-óceáni (AKCS) országokkal foglalkozom kiemelten. Jelen dolgozat célja, hogy bemutassam az Európai Unió fejlesztési politikáját, ismertetni a jogi alapokat, a jogi alapok változását, fejlődését, valamint két finanszírozási elemet, az Európai Fejlesztési Alapot és az Európai Beruházási Bankot. Munkám első felében az Unió fejlesztési politikájának alapköveit, alapelveit ismertetem, valamint bemutatom a Lisszaboni Szerződés módosította új fejlesztési politikát, melynek új részeként a humanitárius segítségnyújtás is megjelenik, ám dolgozatomban ezt a témát nem kívánom érdemben kifejteni. 6

6 A második fejezetben időrendi sorrendben bemutatom a Yaoundéi, Loméi és Cotonoui Egyezmények tartalmát, fejlődésük, átalakulásuk folyamatát. Célom megvizsgálni, hogy milyen kedvezményeket nyújtott és ma mit nyújt az Európai Unió a világ perifériájára szorult országoknak. Vajon ezen preferenciák mögött gazdasági, politikai érdekek húzódnak meg? A finanszírozás két eleme (Európai Fejlesztési Alap és Európai Beruházási Bank) dolgozatom hangsúlyos része, mely a harmadik fejezetben kerül bemutatásra. E két szerv tevékenysége nagyban hozzájárul az AKCS-országok fejlődéséhez. A két intézmény legutóbbi programjainak rövid bemutatásával, legfrissebb statisztikai adatokkal igyekszem szemléltetni működésük fontosságát. Hogy tökéletes képet adhassak az Európai Unió munkájáról, számos magyar és angol nyelvű szakirodalmat olvastam a témában. Tanulmányoztam releváns magyar és idegen nyelvű szakirodalmakat, joganyagokat és esettanulmányokat. Az Európai Unió kiadványai, hivatalos statisztikai hivatalának honlapja nagy segítségemre voltak a téma feldolgozása során. 7

7 1. Az EU fejlesztési politikája Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződés nem foglalkozik még részletesen a fejlődő országokkal, a közösségi fejlesztési politika ekkor még nem jelent meg explicit módon. A Szerződés negyedik részének cikke rögzítette a tengerentúli országok és területek társulását, valamint előirányozta ezen területeknek gazdasági-társadalmi fejlesztését: A tagállamok egyetértenek azzal, hogy a Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával különleges kapcsolatban álló, Európán kívüli országok és területek társuljanak a Közösséggel. Az e szerződés preambulumában foglalt elveknek megfelelően a társulás elsődlegesen ezen országok és területek lakosai érdekeinek és jólétének előmozdítását szolgálja annak érdekében, hogy hozzásegítse őket az általuk kívánt gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez. 1 Ezek a társult területek főként egykori francia és belga gyarmatok voltak, akikkel a Közösség függetlenedésük után is fenn kívánta tartani a kapcsolatot. A társulás célja ekkor az egymás termékeihez való szabad hozzáférés volt. A társult országokat előnyben részesítette a Közösség, gazdasági, kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtott számukra. Mivel az egykori gyarmatok leginkább Afrikában, a Karib-szigeteken illetve a Csendes-óceánon voltak, összefoglaló néven AKCS-országok 2 néven hivatkoznak ezen országokra. A Közösség fejlesztés politikája igen bonyolult, összhangban áll a kereskedelempolitikával, valamint a közös kül-és biztonságpolitikával. Az Unió külső tevékenységének elvei és céljai határozzák meg, ilyenek az egykori gyarmatokkal való kapcsolatok ápolása, valamint az ezen piacokhoz való hozzáférés célja. A Közösség kereskedelempolitikája révén közvetve, preferenciális vámokkal és egyéb kereskedelmi kedvezmények nyújtásával járul hozzá ezen országok fejlődéséhez. Az Unió kereskedelempolitikai céljainak megvalósításakor figyelembe veszi a nemzetközi kereskedelempolitikát, a GATT/WTO szabályrendszerét. A kereskedelmi eszközök része a 1 Forrás: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (p ) in: Az Európai Unió Elsődleges Joga (2004) Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó 2 Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok. Továbbiakban lásd: AKCS-országok 8

8 GATT/WTO keretében nyújtott Általános Preferenciális Rendszer (GSP) 3, mely egyoldalú vámkedvezmények nyújtásával járul hozzá a fejlődő országok fejlődéséhez. 4 A közösségi fejlesztési politika kialakulásának történelmi, stratégiai és morális okai vannak. 5 Történelmi, mivel a Közösség országainak gyarmattartó múltja (főként Franciaország és az Egyesült Királyság) következtében a már független országokkal továbbra is szoros kapcsolatban állnak mind gazdaságilag, mind politikailag. Az EU számára a fejlődő országok fontos felvevő piac, illetve az EU számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat ezen országokból szerzi be. Ezeket nevezzük az úgynevezett stratégiai okoknak. Az Unió, mint a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, fejlett országok integrációja nem nézheti ölbe tett kézzel a világ perifériájára szorult országainak szenvedését. A szegénység ezen országokban belső feszültségekhez, háborúkhoz, terrorizmushoz is vezethet, mely a Közösség országait is fenyegetheti. Ezért az EU-nak morális kötelessége, hogy támogassa a világ elmaradottabb országait. A fejlesztési politika végül a Maastrichti Szerződésben jelent meg explicit módon, noha a gyakorlatban már több évtizede létezett. A fejlesztési politikát az EK Szerződés harmadik rész XX. címének tette azon belül is a cikk (korábbi 130 u-y cikkek) foglalkozik e témával. A Maastrichti Szerződés 130 u. cikke szerint: A Közösségnek a fejlesztési együttműködés terén folytatott politikája, amely kiegészíti a tagállamok által folytatott politikákat, ösztönzi: a fejlődő országok különösen a legkedvezőtlenebb helyzetűek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését; a fejlődő országok zökkenőmentes és fokozatos integrációját a világgazdaságba; 3 GSP- Generalized System of Preferences 4 Ez a pozitív diszkrimináció eszköze. Egyoldalú, viszonosság nélküli kereskedelmi kedvezmények nyújtásával kívánják elérni a kereskedelem fellendülését. Feltétele, hogy a fejlődő országok diszkriminációmentességet biztosítsanak viszonzásul. 5 Forrás: Horváth Zoltán, Ódor Bálint (2010): Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után (p.285) Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 9

9 a szegénység elleni küzdelmet a fejlődő országokban. 6 A Szerződés további részében megjelenik az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság biztosításának célkitűzései, melyek megvalósulása igen fontos a fejlesztési segélyek felszívódása érdekében. A Közösségi fejlesztési politika öt alapelv mentén valósul meg: 7 - A komplementaritás elve azt jelenti, hogy a Közösség kiegészíti a tagállamok által nyújtott fejlesztési együttműködést, melyek egymást erősítik. (sok esetben a közös fellépés hatékonyabbá, eredményesebbé teszi a programok megvalósulását). - A koordináció elve szerint a tagállamok és a Közösség fellépését össze kell hangolni, különösen a nemzetközi szervezetekben. Az Unió és tagállamai folyamatos konzultációk alkalmával egyeztetik segélypolitikákat, illetve közös akciók keretében demonstrálják elszántságukat a fejlődő világ megsegítésére. Továbbá az Unió és a tagállamok együttműködnek egyéb nemzetközi szervezetekkel, harmadik államokkal. - A koherencia elve szerint a fejlesztési politika céljait figyelembe kell venni az EU egyéb politikáinak (pl. környezetvédelem, mezőgazdaság, közlekedés), végrehajtása során. - A földrajzi súlyozás elve alapján az Unió előnyben részesíti a legelmaradottabb országokat. - A politikai feltétel elve szerint a fogadó államban demokráciának kell lenni, ez a segélyekben való részesülés alapja. Az EU-t számos kritika érte átláthatatlansága, bonyolultsága, valamint nehezen értelmezhetősége miatt. Ennek érdekében jött létre a Lisszaboni Szerződés, mely majd hét év munkájának gyümölcseként, december 1-jével lépett hatályba. A régóta tervezett hárompilléres szerkezetet felszámolták, helyette egy új, átláthatóbb, egyszerűbb struktúrát hoztak létre. A Lisszaboni Szerződés egyik legfőbb kiválósága, hogy egyértelművé, átláthatóbbá tette a jogi hatásköröket. Nem feltétlenül tágította az uniós hatásköröket, inkább egyértelművé tette, hogy mely területek tartoznak közösségi, tagállami, valamint megosztott hatáskör alá. 6 Forrás: Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 191 (1992) p Forrás: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról (p ) Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 10

10 Léteznek olyan politikák, melyek a megosztott hatáskör alá tartoznak, azonban mégis speciális szabályok vonatkoznak rájuk. E fejezet alá tartozik a fejlesztési együttműködés területe is. A speciális hatáskör az Európai Unió Működéséről szóló szerződés szerint azt jelenti, hogy az Uniónak joga van kidolgozni a speciális programokat, projekteket, ám ez esetben nem lép érvénybe az a szabály, miszerint ha egy területen az EU elkezdi a szabályozást, az a politika uniós hatáskörbe kerül. Annál is inkább, a tagállamoknak jogukban áll önállóan is cselekedni. A Lisszaboni Szerződés életbelépését követően az Európai Közösséget létrehozó Szerződést 8 felváltotta az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 9, ezzel az Európai Uniót a Közösség jogutódjává tette. Az EUM-Szerződésben a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtásról az ötödik rész III. cím 1. fejezetében olvashatunk, a fejlesztési együttműködéssel a cikk, illetve az új elemként megjelenő humanitárius segítségnyújtással a 214. cikk foglalkozik. A Lisszaboni Szerződés kiegészítette a korábbi fejlesztési politikát, a szegénység megszűntetését jelölte meg az elsődleges célként. A Közösség valamint a tagállamok fejlesztési politikájának kiegészíteni valamint erősíteni kell egymást, azzal a céllal, hogy a világ perifériájára szorult régiókban felszámolják a szegénységet. Az Unió minden olyan hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezet mellett elkötelezi magát különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete-, melynek legfőbb célja e területek megsegítése. Minden az ENSZ által kitűzött fejlesztési célt igyekszik mihamarabb teljesíteni (EUMSz cikk, EKSz. korábbi 177. cikke). Az EU bármilyen megállapodást köthet a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, mely elősegíti az Európai Unióról szóló Szerződés 21. cikkének 10 8 Továbbiakban lásd: EK-Szerződés 9 Továbbiakban lásd: EUM-Szerződés 10 Az EUSz. V. címe az Unió közös külpolitikájára vonatkozó általános rendelkezéseket ismerteti. Ezen belül található a 21. cikk, mely értelmében az Unió támogatni kívánja azon értékeket, melyek hajdani megalakulásakor, illetve több, mint fél évszázados fennállása során mindig is elengedhetetlen fontossággal bírtak. Ilyenek a szegénység felszámolása, a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása, az alapvető emberi jogok, emberi méltóság tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság létrehozása és megerősítése, a nők és férfiak jogainak egyenlősége, az alapvető egészségügyi ellátás kiépítése, a tiszta ivóvíz, minőségi élelmiszerellátás állandó biztosítása, a világgazdasági integrálódás elősegítése, valamint az ENSZ alapokmányában foglaltak és a nemzetközi jog respektálása. Az EU igyekszik minden nemzetközi kezdeményezést támogatni, melynek céljai megegyeznek a fent említettekkel. 11

11 megvalósulását, valamint a szegénység megszűntetését (EUMSz cikk, EKSz. korábbi 179. cikke). Az Unió kinyilvánítja, hogy fejlesztési politikáját össze kívánja hangolni a tagállamokéval, valamint a nemzetközi szervezetek tevékenységével. Ezáltal a segélyek összehangoltabban, hatékonyabban, koordináltabban működnek és jutnak el oda, ahol igazán szükség van rájuk (EUMSz cikk, EKSz. korábbi 180. cikk). Korábbi számozás az EK-Szerződésben Harmadik rész, XX. cím: Fejlesztési együttműködés (áthelyezve) Megfelelési táblázat 177. cikk (áthelyezve) 208. cikk* 179. cikk (áthelyezve) 209. cikk 180. cikk (áthelyezve) 210. cikk 181. cikk (áthelyezve) 211. cikk Harmadik rész, XXI. cím, Harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés (áthelyezve) 1. táblázat Új számozás az EUM-Szerződésben Ötödik rész, III. cím, 1. fejezet: Fejlesztési együttműködés 2. fejezet Harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés 3. fejezet Humanitárius segítségnyújtás 214. cikk (új rendelkezés) *Az (1) bekezdés második albekezdésének második mondata, tartalmát tekintve, az EK-Szerződés 178. cikkét váltja fel. Forrás: Horváth Zoltán, Ódor Bálint (2010): Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után (p ) Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Annak érdekében, hogy az EU a globális politika elismert résztvevője legyen, szükséges, hogy a fejlődő világ megsegítéséből is kivegye a részét. Ez a gyakorlatban kiválóan teljesül, az Unió a világ legnagyobb donora, a világban a fejlesztési segélyek több, mint fele innen származik. Az EU többet fordít segélyezésre, mint az ENSZ és a Világbankhoz tartozó Nemzetközi Fejlesztési Társulás együttvéve. Az Unió nagy hangsúlyt fektet a többi nemzetközi szervezet által deklarált fejlesztési célokra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2000-ben kidolgozott 12

12 Millenniumi Fejlesztési Célok 11 (Millennium Development Goals) megvalósítására. 12 A célok megvalósítását 2015-re tűzték ki, melyek az alapvető emberi szükségleteket nevesítik meg. Ezeket a Föld valamennyi lakójának elérhetővé kell tenni egy mindenki számára élhető világ megteremtése érdekében. A Millenniumi Fejlesztési Célok az eddigi legátfogóbb ígéret, melyet a világ legsérülékenyebb embereinek megsegítésére tettek. A hivatalos fejlesztési segély 13 hitelekből és segélyekből áll, melynek célja a gazdasági növekedés valamint a jólét megvalósítása a fogadó országokban. A segély mértékét a donor országok bruttó nemzeti jövedelmük 14 (Gross National Income) százalékában mérik. Az ENSZ azt kívánja elérni, hogy a tagállamok GNI-jük 0,7%-át segélyezésre fordítsák. Ahogy a többi fejlett ország, úgy az EU is felvállalta ennek teljesítését, 2008-ban Norvégia, Svédország, Hollandia, Luxemburg és Dánia érte el vagy lépte túl ezt a célt májusában az EU miniszterei elkötelezték magukat, hogy 2010-re GNI-jük 0,56%-át majd 2015-re a 0,7%-át fordítják majd hivatalos fejlesztési támogatásra. Az újonnan csatlakozott tagállamoknak azonban ennek a célnak nem kell eleget tenni, az ő esetükben mérsékelték ezen arányokat, 2010-re 0,17%-ot, 2015-re 0,33%-ot irányoztak elő, hiszen ezen országok és az EU-15-ök közt jelentős fejlettségbeli különbség van. 15 A korábban 2006-ra kitűzött 0,39%-ot teljesítette a Közösség, az EU-25-ök átlaga 0,41% volt ben az EU-27-ek GNI-jük 0,42%-át költötték fejlesztési segélyre. Ugyanerre az évre jellemző, hogy három ország (Norvégia, Svédország és Luxemburg) bruttó nemzeti jövedelmének több, mint 1%-át költötte segélyezésre, mely jóval túlszárnyalja a 2015-re kitűzött 0,7%-os célt. Néhány ország (Lettország, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) esetében ez az arány ugyanebben az évben a 0,1%-ot sem éri el. 16 Ez az adat nem ad okot meglepettségre, hiszen ezen országok nem rég váltak segélyezettből donor országgá. Igaz, számukra a 2010-re kitűzött 0,17%-os arány elérése nagy valószínűséggel igazi kihívást fog jelenteni. 11 Továbbiakban lásd: MDG 12 Lásd: II. számú melléklet 13 Hivatalos Fejlesztési Segély: Official Development Aid (ODA) 14 Továbbiakban lásd: GNI 15 Forrás: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról (p. 349) Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 16 Lásd: III. számú melléklet 13

13 A hosszú távú fejlesztési segítségnyújtás mellet az EU rendkívüli szerepet vállal olyan esetekben is, mikor egy természeti katasztrófa vagy katonai konfliktus miatt a lakosságnak gyors segítségre van szüksége. Az EU e célból létrehozott szerve az ECHO, mely a humanitárius segítségnyújtásért felel. A évi költségvetése körülbelül 750 millió euró volt, melyet többször is megemeltek, hogy új válságokkal és természeti katasztrófákkal tudjanak harcba szállni. Végül 937 millió euró lett e célra fordítva, segítve ezzel 60 országon, valamint megkönnyebbülést hozva 143 millió embernek. A segélyek közel 3/5-e az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni régióba került, többségük vissza nem térítendő adomány formájában első felében az élelmiszer- és nyersanyag árak az egekbe szöktek, mely 75 millióval több ember számára tette bizonytalanná az élelmiszerekhez való jutást. Ennek hatására az EU majd megkétszerezte a rendkívüli élelmiszer segélyekre fordított pénzösszegeket ban növekedés volt a természeti katasztrófák számában is, melyek most még intenzívebbek, még rombolóbbak voltak, mint eddig. Az EU humanitárius segélyszerve Ázsiától Afrikán keresztül Közép-Amerikáig segítő kezet nyújtott a helybélieknek, hogy megbirkózhassanak a ciklonok, árvizek, szárazságok lesújtó következményeivel. A Közösség fejlesztési politikája igen nagy utat tett meg az elmúlt bő ötven év alatt. Az egykoron kizárólag a hajdani gyarmatokra fókuszált politikából ma már egy kiterjedt, globális politikává nőtte ki magát. A mai fejlesztési politika már nem merül ki csupán kereskedelmi segítségnyújtásban, többek közt a politikai párbeszéd, az élelmiszersegélyek, technikai és környezetvédelmi segítségnyújtás is a részét képezi. Kijelenthetjük, hogy a közösségi fejlesztési politika legnagyobb kedvezményezettjei az AKCS-országok 17. Ez ma 79 országot foglal magában. Noha ma a világon 153 fejlődő ország van, ez a megkülönböztetés véleményem szerint nem feltétlenül baj, hiszen így az Európai Unió jobban tudja koncentrálni fejlesztési segélyeit, és valóban eredményes lehet. 17 Lásd: I. számú melléklet 14

14 2.1. A Yaoundéi Konvenciók Az egykori gyarmatokkal való kapcsolat rendezése már a Római Szerződésben is szerepelt, tengerentúli országok és területek néven hivatkoztak ezekre a területekre. A Közösség a már függetlenné vált gyarmatokkal igyekezett gazdasági kapcsolatait fenntartani. Az első közös egyezményt ( ) Kamerun fővárosában kötötte meg a Közösség hat alapító tagja a 18 tagú Afrikai Társult Államok és Madagaszkárral (AASM 18 ) Yaoundéban. Ezen államok többsége volt francia illetve belga gyarmat volt. A társulás ezen országok aspektusában nem irányozta elő a tagságot, hanem a partnerországok közti kereskedelem liberalizációját, speciális kedvezmények nyújtását, pénzügyi segélyek nyújtását jelentette. A Konvenciót 1969-ben újabb öt évre meghosszabbították (II. Yaoundéi Egyezmény), mely egészen az első Loméi Egyezményig, 1975-ig volt érvényben. Ezeknek az egyezményeknek az volt a célja, hogy kedvező piacra jutási feltételekkel segítsék a partnerországokat függetlenné válásuk hajnalán. A társulási egyezmények értelmében a szerződő felek kölcsönös jogokkal, előnyökkel és kötelezettségekkel rendelkeztek. Az Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund- EDF) 19 fejlesztési segélyek és hitelek nyújtásával igyekezett a fejlődést előmozdítani. Az Egyezményeket a 2. és a 3. EDF alapja finanszírozta, melynek célja a gazdasági és szociális infrastruktúra fejlesztése, a kereskedelem liberalizálása volt. Az Egyezmény értelmében a Közösség elméletben segítette az afrikai országok mezőgazdasági termékeinek a közösség piacára való jutását. Ez azonban nem volt számottevő. Az ipari termékek kereskedelmét 1968-ra teljes mértékben liberalizálták. Ez az afrikai országoknak szintén nem volt nagy segítség, hiszen a függetlenné válásuk kezdetén az iparuk még gyermekcipőben járt. A társulás a reciprocitás elve szerint történt, tehát az afrikai országok szintén biztosítottak kedvezményeket a Közösség termékeire, azonban a még fejletlen gazdaságuk megvédésére mennyiségi korlátozásokat és vámokat tarthattak fenn. A korai társulási megállapodások elvetették a későbbi partnerségi megállapodások magvait. A Yaoundei Konvenciókat négy Loméi Egyezmény követte, majd az ezredfordulón életbe lépett a Cotonoui Megállapodás, mely 2020-ig lesz alapja a Közösség AKCS-országokkal való partnerségének. 18 AASM- Associated African States and Madagascar 19 Továbbiakban lásd: EDF, részletesen lásd: 3.1. fejezet 15

15 2.2. A Loméi Konvenciók A Közösség első bővítése alkalmával 1973-ban Nagy Britannia (Írországgal és Dániával) az EGK tagja lett. A gyarmattartó voltáról méltán híres Nagy-Britannia csatlakozásával - amely csatlakozása előtt is szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezett a hajdani Brit Nemzetközösség tagjaival-, szükségszerűvé vált a Közösség afrikai, karibi és csendesóceáni országokkal való kapcsolatának felülvizsgálata, reformja. Az 1970-es évek elején zajlott tárgyalássorozatok eredményeként az AKCS-országoknak sikerült viszonyukat az EGK-val társulásról partnerségi megállapodásra kereszteltetni. Hosszú tárgyalási időszakot ( ) követően 1975-ben, Togó fővárosában, Loméban aláírták az első Loméi Egyezményt, mely új alapokra helyezte a Közösség kapcsolatát az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal. Az első Egyezményben 9 EK és 46 AKCS-ország vett részt, mely létszám jóval meghaladja az előző két Yaoundéi Egyezményben résztvevő 18 afrikai országot. Az Egyezmény sikeressége kétségtelen, háromszor újították meg, az első három Egyezmény öt, a negyedik már tíz éves időtartamra szólt. Az Egyezmény az eddigiekhez képest sokkal több területre (kereskedelmi, pénzügyi, ipari, műszaki) bővítette ki az együttműködést, valamint bővültek a segítségnyújtás formái is. 20 Hangsúlyoznom kell, hogy a Loméi Egyezmények az előző Yaoundéi Egyezményekhez képest már nem kölcsönös kedvezményekről szóltak. A Közösség egyoldalúan nyújtott preferenciákat az AKCS-országok termékeinek több, mint 90%-ára, melyeket nem voltak kötelesek viszonozni. A feldolgozatlan nyersanyagok valamint az ipari termékek vámmentes hozzáférést kaptak a Közösség piacaihoz. A mezőgazdasági termékek kérdésében bonyolultabb a helyzet, a közös agrárpolitika (KAP) alá eső termékek csak minimális kedvezményekben részesültek, az ezen kívül eső termékek nagyobb preferenciákat kaptak, a trópusi termékeik exportjai elsőbbséget élveztek más országok kínálatával szemben. 21 A Közösség cukor, rum és banán esetén nagy mennyiségek vásárlására kötelezte el magát méltányos áron az AKCS-országok termelőitől. A szabad piacra jutást azonban nehezítette, hogy a származási ország elve szerint jártak el. Ez azt jelentette, hogy igazolni kellett, hogy az áru minimum 50%-a az adott ACP- 20 Forrás: Káldyné Esze Magdolna/szerk. (2010): Integrálódó Európa II. (p. 48.) Budapest, Perfekt Kiadó 21 Forrás: Kengyel Ákos/szerk. (2010): Az Európai Unió közös politikái (p ) Budapest, Akadémia Kiadó 16

16 országból származik. 22 Amennyiben ennek a feltételnek nem tettek eleget, elestek a kedvezményektől. Az exportbevételeket kompenzálni kívánó intézményekről is szükséges említést tenni. Ezek akkor jelentettek automatikus segítséget, mikor a partnerország exportjövedelmei esetleges világpiaci árcsökkenés, illetve ingadozás következtében csökkentek. Az első megállapodás létrehozta a STABEX 23 intézményét, mely azon országoknak nyújtott támogatást, melyek egy vagy néhány mezőgazdasági áru (pl. kakaó, kávé, tea) exportjától függtek. 24 Így ha a világpiaci árak hirtelen csökkentek, a Közösség ezzel a stabilizációs programmal igyekezett a gazdasági sokkot kezelni és a bevételeket pótolni. Az Egyezmény az ipari kooperációt is elő kívánta mozdítani. Az ipar és egyéb ágazatok, - különösen a mezőgazdaság- közötti kapcsolatokat kívánták megerősíteni. A szoros együttműködés eredményeként létrejövő technológiatranszfertől a kis-és középvállalatok fejlődését várták, mely egyenes arányosságban áll az ipari termékek exportjának növekedésével. A gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés keretében az AKCS-országok gazdaságának diverzifikációját kívánták elérni, mely mérsékli az országok világgazdasági függését, valamint elősegíti gazdasági és társadalmi fejlődését egyaránt. A célok megvalósításában nagy szerepe volt az Európai Fejlesztési Alapnak (EDF), mely alacsony kamatozású kölcsönökkel, kockázati tőke és vissza nem térítendő támogatások nyújtásával biztosította az AKCS-országok fejlődését. A második Loméi Egyezményt 1979-ben már 58 AKCS-országgal írta alá öt évre a 9 tagú Közösség. Az egyezmény fő jellemzője, hogy létrehozta a SYSMIN 25 rendszert, amely hasonló módon, mint a STABEX, az exportbevétel kiesést próbálta kompenzálni a bányászati nyersanyagok 26 exportbevételeinek esetleges csökkenése esetén. Egy ország akkor vált jogosulttá a támogatásokra, ha az adott ásvány az előző négy év exportjában legalább 15%-kal volt jelen (a legkevésbé fejlett országokban 10%) és a termelés vagy az 22 Forrás: Udvari Beáta (2008): A Loméi Egyezmények gazdasági hatása Fekete-Afrikában = Kül-Világ- A nemzetközi kapcsolatok folyóirata V. évfolyam, 3-4. szám, p STABEX- System for the Stabilisation of Export Earnings 24 A második Konvenció idején a támogatott áruk listáját termékre székesítették, a IV. Lomé idején pedig már 48 mezőgazdasági termék tartozott ide, mely valamennyi fontos mezőgazdasági terméket magában foglalt. 25 SYSMIN- System for Stabilizing Minerals 26 Ezek közé tartozott a mangán, foszfát, kobalt, ón, vasérc, alumínium 17

17 export csökkenése elérte a 10%-ot. 27 A második ciklusban továbbra is nagy hangsúlyt fektettek az infrastrukturális beruházásokra, 4,7 milliárd ECU-t különítettek el ezen időszak finanszírozására az 5. EDF ideje alatt. A harmadik Lomé 1985-ben vált hatályossá az előbbiekhez hasonlóan öt évre. A résztvevő országok száma folyamatosan nőtt, ezt a Konvenciót már 10 EK tagország és 65 AKCSország írta alá. Ez az Egyezmény az ipar helyett a hangsúlyt inkább a vidék fejlesztésére, az önellátásra és az élelmiszerbiztonság megteremtésére helyezi. A 6. EDF (7,4 milliárd ECU) alapjának középpontjába ezért a vidékfejlesztés és az elsivatagosodás elleni küzdelem került. A negyedik Loméi Egyezmény ( ) az első, melyet nem öt, hanem tízéves periódusra kötöttek, ám öt év után felülvizsgálásra került. Az egyezményben 68 AKCSország és a 12 tagú Unió vett részt. Erre az időszakra már több, mint 23 milliárd ECU-t különítettek el a 7. EDF égisze alatt. A IV. Lomé nagy hangsúlyt fektet az emberi jogok tiszteletben tartására, a demokráciára és a jó kormányzás meglétére, valamint a nők szerepének erősítésére. A környezetvédelem, az AKCS-országok gazdaságának diverzifikációja, a privát szektor és a regionális együttműködések előmozdítása mind kiemelt szerepet kapott. A negyedik Loméi Egyezményben bevezették az ún. emberi jogi klauzulát. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik államban az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, vagy a jogállamiság valamelyike sérül, ezzel az adott ország a segélyekhez való hozzáférést teszi kockára. 28 Idő közben azonban az érdekek és a világ is változott. A kilencvenes években a Közösség figyelmét a volt szocialista kelet-európai országok kötötték le. Felmerül a kérdés: Vajon a négy Lomé időszaka javított vagy rontott az AKCS-országok helyzetén? Egyiket sem lehet határozottan állítani, annyi azonban biztos, hogy ez a huszonöt év nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Egyezmények vizsgálata után kijelenthetjük, mind középpontjában az AKCS-országok kereskedelmének fellendítése áll. Az EGK egyoldalú preferenciák nyújtásával kívánta ezt 27 Forrás: Kengyel Ákos: Az EU-integráció hatásai költségek és hasznok (p. 277.) in: Palánkai Tibor (2010): Az Európai Integráció gazdaságtana Budapest, Aula Kiadó 28 Forrás: Letöltés ideje:

18 elérni és szabad utat biztosított a legtöbb AKCS-országból származó árunak a Közösség piacaira. Ettől a kereskedelem fellendülését várták, mely azonban nem történt meg. A kereskedelem támogatása ellenére az AKCS-országok részesedése a világkereskedelemben 25 év alatt nem növekedett, hanem majd 80%-kal 3,4%-ról 1,9%-ra csökkent. Ugyanezen időszakban részesedésük a fejlődő országok kivitelében 13,3 %-ról 3,0 %-ra zsugorodott. Az egyezményben deklarált célokkal ellentétben a 25 évig tartó megállapodás sorozat nem hozta a tőle elvárt eredményeket. Az AKCS-országok a Közösség importjában 1976-ban még 6,7%-kal voltak jelen, 2000-ben ez az arány 2,8%-ra csökkent. 29 Ezzel szemben más nem AKCS fejlődő országok részesedése nőtt a Közösség piacán. A Szaharától délre fekvő országokban a GDP/fő növekedés évente átlagosan 0,4% volt 1960 és 1992 között, mely igencsak alul marad a 2,3%-os fejlődő országok átlagának. Afrika kereskedelmének csupán 6%-a bonyolódott a kontinensen belül. Az országok exportjának több, mint fele továbbra is néhány termék exportjára korlátozódott, tehát a monokultúrák nem szűntek meg, számukra a világgazdasági függés továbbra is fenyegető. Csupán néhány ország regisztrált a kereskedelmi protokollnak és preferenciáknak köszönhető gazdasági növekedést, ezek: Elefántcsontpart, Mauritius, Zimbabwe és Jamaica. A 25 év sikertelensége a nem állami szereplők részvételének hiányában is kereshetők, mivel a négy Lomé időszaka alatt mindig az adott ország felelős miniszterei döntöttek a források, támogatások felhasználásáról, így a privát szektor, mely minden gazdaság motorja így háttérbe szorult. A STABEX és SYSMIN programok igen népszerűek voltak, ám az AKCS-országokban nem egyszer fordult elő, hogy szándékosan visszafogták exportjaikat, a támogatásokban való részesülés reményében. Ezen intézmények a monokultúrális tevékenységeket népszerűsítették, amely leginkább okolható a világgazdasági függésért, tehát egyáltalán nem segítették elő az országok fejlődését. Mivel a bevételkiesést megtérítették számukra, nem kényszerítette őket senki gazdaságuk több lábra állítására. Fontos megjegyezni, hogy mivel ezek a segítségek automatikusan, kondíciók nélkül lehívhatók voltak, ezen elvek ellentmondásba kerültek a Világbank szigorú segélyezési feltételeivel. 29 Forrás: 5D749003AB86/0/EU_ACP_partnerseg.pdf Letöltés ideje:

19 A 25 éven át tartó Loméi Egyezmények folyamatos preferenciákat biztosítottak AKCSpartnereiknek. Voltak a Konvencióknak pozitív hatásai is, ez kétségtelen. A Közösség számára mindenképpen előnyös volt az olcsó nyersanyagkészletekhez való hozzáférés. Egyezmény Lomé I ( ) Lomé II ( ) Lomé III ( ) Lomé IV ( ) EK országok száma A négy Loméi Egyezmény jellemzői ACP országok száma Cikkelyek száma Közösségi hozzájárulás 3462 (75,26) millió ECU 5409 (93,26) millió ECU 8500 (130,77) millió ECU (391,54) millió ECU 2. táblázat Ebből EDF 3072millió ECU 4724 millió ECU 7400 millió ECU millió ECU Megjegyzés: Lomé IV összegei Bilal- te Velde [2003] alapján. A zárójelben lévő összegek az egy országra jutó átlagos összeget mutatják. Forrás: Udvari Beáta (2008): A Loméi Egyezmények gazdasági hatása Fekete-Afrikában = Kül-Világ- A nemzetközi kapcsolatok folyóirata V. évfolyam, 3-4. szám, p. 47. A 2. számú táblázatból világosan kitűnik, hogy a források összege folyamatosan nőtt, a IV. Lomé idejére a fejlesztésekre fordítható összeg az első Egyezményhez képest több, mint hétszerese lett. Ez első ránézésre rendkívülinek tűnik, ám ha közelebbről megvizsgáljuk, látható, hogy az első Lomé ideje alatt 75,26 millió ECU jutott országonként öt évre, a negyedik időszakban 391 millió ECU jutott országonként tíz évre, tehát ötször annyi forrás jutott kétszer annyi időre 15 év elteltével egy országra, mely azonban már nem jelent igen nagy előrelépést. Az Egyezmények mindezek ellenére sikeresnek mondhatók, hiszen 1975-ben még csak 46 ACP ország, a IV. Lomé felülvizsgálatakor pedig már 70 AKCS-ország vett rész az Egyezményekben, tehát a résztvevők száma folyamatosan nőtt. Fontos hozzátenni, hogy egy ország sem akart időközben kilépni, mely jó bizonyíték arra, hogy ezen országok körében valóban kedvelt volt az Egyezmény. 20

20 A WTO elveivel (legnagyobb kedvezmény elve) azonban összeütközésbe került a viszonosság nélküli preferenciák gyakorlata, hiszen az a szabály, hogy amilyen kedvezményt a Közösség egy országnak biztosít, abban kell részesítenie a többi országot is. Ezt az EK nem teljesítette, ugyanis az ACP régión kívül eső, de ugyanúgy fejlődő országoknak nem biztosította ezeket az egyoldalú kedvezményeket, tehát diszkriminatív kereskedelmi rendszert folytatott, mely nem tartható fenn. A Loméi Egyezmények az ezredfordulón már nem állták meg a helyüket. Belülről a működésképtelen rendszer kényszerítette a változást, kívülről a WTO konformitás. 21

21 2.3. A Cotonoui Megállapodás A Loméi Egyezményeket ért rengeteg kritika miatt az AKCS-országokkal való kapcsolatokat új alapra helyezte a Közösség. Demonstrálva a Megállapodás újszerűségét, az új évezredben megkötött megállapodást már nem Loméban, hanem Cotonouban írták alá. Az új egyezmény az eddigi legátfogóbb szerződés, amely eddig az EU és a világ fejlődő országai közt létrejött. A Cotonoui Megállapodást 25 év tapasztalatára építve június 23-án írta alá az akkor még 15 tagból álló Európai Unió 77 AKCS-országgal Benin fővárosában, Cotonouban. A partnerségi egyezmény 2003-ban lépett hatályba. Az egyezményben aláírásakor 14 csendes-óceáni, 15 karib-teneri és 48 afrikai állam vett részt. Az egyezményben jelenleg már 27 EU tagállam és 79 AKCS-ország vesz részt. 30 A megállapodás 20 éves időtartamra szól, 2000 márciusától 2020 februárjáig. A Cotonoui Szerződés 95. cikke értelmében a megállapodást a felek ötévente felülvizsgálhatják, illetve pénzügyi csomagot fogadnak el a következő ötéves periódusra. A Cotonoui Megállapodás legfőbb célja, hogy elősegítse az AKCS-országok regionális együttműködését és politikai stabilitását, megszüntesse a szegénységet, illetve előmozdítsa az országok integrálását a világkereskedelembe. Az AKCS-országokban rendkívüli mértékeket ölt a korrupció, a megállapodás ennek visszaszorítására is törekszik. A résztvevő felek célja a kereskedelmi korlátok lebontása, idővel szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Az Unió célja, hogy fejlessze a privát szektort, új munkahelyeket teremtsen, alapvető emberi szükségletekhez hozzáférést biztosítson (víz, élelmiszer), a Cotonoui Szerződés 9. cikke értelmében elősegítik az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokrácia és a jogállamiság fenntartását. A Cotonoui Megállapodás támogatja az állami szereplőket (helyi, regionális és nemzeti szintű hatóságok és szervezetek), valamint a nem állami szereplők (privátszektor, gazdasági és társadalmi szereplők, civil társadalom) segítése is egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be az ezredforduló után. 30 Forrás: The Cotonou Agreement a user s guide (Használati útmutató a Cotonoui Megállapodáshoz) p. XIII. Commonwealth Secretariat 22

22 A Cotonoui Megállapodás alappillérei 31 : 1. Politikai dimenzió megerősítése az ACP-országok és az EU között A politikai párbeszéd kiemelten fontos az EU és AKCS kapcsolatrendszerében. Elengedhetetlen az olyan ügyek mihamarabbi tárgyalása, melyek békefenntartásról, konfliktusok megelőzéséről szólnak. Ezeket az ügyeket igyekeznek regionális szinten megoldani. Az emberi jogok, a jogállamiságon nyugvó demokratikus elvek, valamint az átlátható kormányzás mind kulcsfontosságú kérdések. Ezen részek tiszteletben tartása a kormányok felelőssége, őt terhelik negatív következmények esetleges szabályszegések esetén. A szerződés aláírásakor a felek elismerték a jó kormányzás (good governance) fontosságát, illetve konszenzusra jutottak a tekintetben, hogy ennek megszegése az együttműködés részleges vagy teljes felfüggesztését jelentheti. Például ha egy országban jelen van az agresszív korrupció, mellyel az Európai Bizottság által támogatott projektek megvalósulása vagy a fejlődés veszélybe kerül, a Közösség dönthet a támogatások felfüggesztéséről. 2. A civil társadalom, a privátszektor és a nem állami szereplők részvételének növelése A Megállapodás nagyobb teret enged a nem állami szereplőknek és a helyi önkormányzatoknak a fejlesztési stratégiák és programok felismerésében és megvalósításában, bár a kormány szerepe marad továbbra is a meghatározó. A nem állami szereplők és a helyi kormányzatok ezentúl hozzáférhetnek a forrásokhoz, valamint közreműködnek a nemzeti fejlesztési stratégiák kidolgozásában is. A civil társadalom szerepe különösen fontos a projektek megvalósításában. Az EU a többi nemzetközi szereplőkkel, NGO 32 -kal együtt tárgyalja meg az aktuális projekteket. A Cotonoui Megállapodásban meghatározó szerepe van a magánszektor fejlesztésének, hiszen a privátszektor minden gazdaság motorja. A projektek megvalósításában az Európai Beruházási Bank nyújt megfelelő segítséget. 31 Forrás: Letöltés ideje: Non-governmental organization: Nem kormányzati szervezet 23

23 3. Fejlesztési stratégiák és a szegénység csökkentése A partnerség legeslegfőbb célja a szegénység megszűntetése. Az EU továbbra is elkötelezett az ENSZ által kidolgozott Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítésére vonatkozóan. Ennek elérése érdekében három területet kell kiemelnünk: gazdasági, társadalmi és humán fejlődés valamint regionális együttműködés. A gazdasági területen fontos kiemelni a privát szektor fejlesztését, projektekbe való bevonását. Lényeges kiemelni a makrogazdasági reformokat és irányelveket, úgy mint az ágazati politikák támogatását, elősegítve ezzel az idegenforgalom, az ipar és a kereskedelem fejlődését. A szociális fejlődés elengedhetetlen faktora az oktatás az egészségügy és az élelmiszerellátás javítása. A regionális együttműködések célja, hogy az összes ágazat fejlődjön. Az együttműködés támogatja és előmozdítja a régiók közötti, valamit az AKCS-országokon belüli kezdeményezéseket és együttműködést, beleértve az olyan projekteket is, melyekben a nem AKCS fejlődő országok is részt vesznek. Cél, hogy elősegítse az AKCS-országok gazdaságának bővítését és változatossá tételét, támogassa az AKCS-országok közötti, azon belüli valamint a harmadik országokkal való kereskedelmet, valamint ágazati reformok végrehajtását regionális szinten. A megállapodás célja, hogy a helyi igényeknek megfelelően tudják meghatározni a prioritásokat, hiszen minden országban különbözőek a feltételek és a célok, így minden országban másképpen történik a megvalósítás is. Mindezen célok megvalósításakor figyelembe veszik a nemek közti egyenlőség, a fenntartható környezet és természeti erőforrás gazdálkodás, valamint az intézményi fejlődés elősegítését. 4. A gazdasági és kereskedelemi együttműködés új keretbe foglalása A Cotonoui Megállapodás az eddig tárgyalt AKCS-országokkal kötött megállapodásokhoz képest legnagyobb változtatása a kereskedelemmel kapcsolatos. A Közösség 1975 óta, az első Loméi Egyezmény óta viszonosság nélküli preferenciákat nyújtott az AKCS-országoknak tól viszont a kapcsolatokat a gazdasági társulási megállapodások 33 (EPA) jellemzik. Ez az új keret nagy változásokat jelent az eddigiekkel szemben. A változtatásnak köszönhetően az EU-AKCS kereskedelmi kapcsolatok így már megfelelnek a WTO alapelveinek, elősegítve az AKCS-országok integrálását a világgazdaságba. Az EU 6 33 Economic Partnership Agreements. Továbbiakban lásd: EPA 24

24 szubrégiót 34 alkotott, ezekkel a régiókkal külön-külön eltérő tartalmú gazdasági megállapodásokat kíván kötni. A Megállapodás lényegi eleme, hogy liberalizálja a két fél közötti kereskedelmet, véget vetve az aszimmetrikus preferenciák idejének. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem csak az EU engedi be piacaira az AKCS-országok áruit vámmentesen, hanem az AKCS-országoknak is biztosítaniuk kell a vámmentességet az EU árui számára. Ám ez a megállapodás nem vonatkozik minden AKCS-országra. A világ 49 legszegényebb országának (LDC) -melyek közül 39 az AKCS-országokhoz tartozik- továbbra sem kell vámmentességet biztosítani az EU árui számára. Ezekkel az országokkal az együttműködés a Lomé Egyezmény elvei szerint, illetve az Everything But Arms 35 elve szerint folytatják, 2005-től az összes áru tekintetében vám- és kvótamentességet élveznek 36 a Közösség piacain, kivéve a fegyverek és lőszerek. 37 Azon országok, akik nem kötnek gazdasági társulási megállapodást, a kereskedelem az általános preferencia rendszer (GSP) szerint történik. A kereskedelmi együttműködés nem korlátozódik a hagyományos kereskedelmi tevékenységekre, az Unió el kívánja érni, hogy a szolgáltatások (pl. turizmus, telekommunikáció) esetében is szabadkereskedelem jöjjön létre. 5.A pénzügyi együttműködés reformja Annak érdekében, hogy a finanszírozást még rugalmasabbá tegyék, szükség volt az Európai Fejlesztési Alap (EDF) reformjára. Ezek után az EDF-t már nem osztják fel különböző eszközökre, a merev elosztási rendszer megszűnik. Ezentúl két féleképp nyújt segítséget: segély konstrukcióval, illetve befektetési eszközzel (IF-Investment Facility), mely az Európai Beruházási Bank (EIB) által kezelt új eszköz, mely többek közt kölcsönöket és garanciákat nyújt az országon belüli és a külföldi magánbefektetőknek. Az EU a Megállapodás értelmében nagyobb felelősséggel ruházza fel az AKCSországokat. Ezzel lehetséges a programok gördülékeny megvalósítása, mivel az AKCSországok szélesebb területen válnak felelőssé egyes célok, stratégiák és műveletek megtervezésében és végrehajtásában. Az új rendszer rendkívül eredményorientált. Meghatározott összegű pénzügyi támogatás már nem egy automatikusan járó jog. A 34 Nyugat-Afrikai Gazdasági és Pénzügyi Unió, Közép-Afrikai Gazdasági és Pénzügyi Közösség, Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség, Kelet-Afrikai Közösség, Az AKCS Államok Karibi Fóruma, csendes-óceáni országok csoportja 35 Fegyverek Kivételével Mindent 36 Banán, cukor és rizs tekintetében kvótákat szabtak meg, melyek csak meghatározott ideig lesznek érvényben 37 Forrás: Letöltés ideje:

25 megállapodás felhagy a korábban jellemző segélyre jogosultság elvével, és bevezeti a teljesítmény-alapú társas viszonyt. A források elosztása így az egyes országok teljesítményén és igényén múlnak, mely azt jelenti, hogy több pénz jut azoknak az országoknak, akik jól teljesítenek, illetve a források mértéke csökken a rosszul teljesítő országokban. A támogatás fő eszköze az ún. ország támogatási stratégia (CSS 38 ). Ezen eszköz általános irányvonalakat határoz meg a támogatás felhasználására vonatkozóan, kiegészül egy speciális műveleteket tartalmazó jelentési programmal, valamint a megvalósításukra menetrendet hoz létre. A programokat évente felülvizsgálják, hogy nyomon követhessék és esetlegesen változtassanak az ország támogatási stratégiákon, a programokon vagy az elkülönített forrásokon. A pénzügyi protokoll felénél illetve végén, az éves vizsgálat alkalmával értékelik az együttműködési stratégiát, mely vagy megerősíti a stratégia működését vagy javaslatokat tesz jobb működésének megvalósítására. A regionális programokat szintén a gördülő programozás szerint kívánják végrehajtani. Ezeket a programokat azonban csak a pénzügyi protokoll felénél és a legvégén vizsgálják. A Megállapodás további segítséget kínál az exportbevételek ingadozásának leküzdésére. Ez véleményem szerint rendkívül fontos, mivel az AKCS-országok túlságosan függnek exportbevételeiktől, különösen az agrártermékek és a bányászati kincsek exportjától. Ezért a világgazdaság egy apró változása kritikus csapást mérhet rájuk. Az előző egyezményekből ismert STABEX és SYSMIN nem kerülnek megújításra, hiszen ezek az intézmények nem mozdították elő az érintett országok gazdaságának diverzifikációját, a monokultúrák továbbra is megmaradtak. Azonban az új rendszer gördülékenysége és rugalmassága lehetővé teszi, hogy ország támogatási stratégiákkal, valamint egyéb programok keretein belül forrásokat különítsenek el és hasonló típusú segítséget biztosítsanak. A Megállapodás alapelvei: A partnerek és a fejlesztési stratégiák tulajdonjogának egyenlősége: Ez az alapelv arra utal, hogy ezentúl az AKCS-országok saját kezükbe veszik sorsuk irányítását és rajtuk múlik fejlődésük. 38 Country Support Strategy 26

26 Részvétel: A résztvevő országok kormányain kívül az AKCS-EU Partnerségi Megállapodás értelmében a magánszektornak, a civil társadalomnak és a helyi kormányzatoknak is jogukban áll a partnerség adta lehetőségek kihasználása. Párbeszéd és kölcsönös kötelezettségek teljesítése: A megállapodás értelmében a szerződő feleknek kötelességük tiszteletben tartani néhány alapvető kötelezettséget, például az emberi jogok védelmét. Ezen kötelezettségek betartását rendszeres találkozók és párbeszéd útján vizsgálják. Megkülönböztetés és regionalizáció: Az egyes országokkal való együttműködési megállapodások eltérnek tartalmukban, mivel nagyban függnek az adott ország helyzetétől, fejlettségétől, teljesítőképességétől és igényeitől. A tengerparttal nem rendelkező országok valamint az apró szigetek speciális elbánásban részesülnek, mivel ezen országok többnyire sokkal sebezhetőbbek, illetve kevésbé fejlettek. Az Európai Fejlesztési Alap a megállapodás legnagyobb finanszírozási eszköze. A 9. EFA 13,7 milliárd eurót biztosít a közti időszak finanszírozására. A 10. EFA majd 65%-kal nagyobb alapot, 22,7 milliárd eurót különített el az EU fejlődő partnereinek támogatására. A Cotonoui Megállapodás első felülvizsgálatára 2005-ben került sor, mely előkészítette a talajt a as fejlesztési együttműködésre szánt alapnak. Az első felülvizsgálat július 1-én lépett életbe. 39 A felülvizsgálat célja az volt, hogy az EU-AKCS partnerség hatékonyságát és minőségét fokozza. A tíz hónapos tárgyalás eredményeként a felülvizsgálat a következő nézőpontokra és változtatásokra koncentrált: A politikai dimenzió pillérjét kibővítették, ehhez a részhez csatolták a biztonsági kérdéseket, hogy közösen harcolhassanak a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen (11b cikk), valamint nemzetközi szinten összefogjanak a terrorizmus ellen. Nagyobb hangsúlyt fektetve a párbeszédekre megerősítik a politikai dimenziót. A nem állami szereplők forrásokhoz való hozzáférését megkönnyítik az AKCS-országok és az EU által kidolgozott stratégia alapján. A helyi hatóságok részt vesznek a programok kidolgozásában és megvalósításában. A Millenniumi Fejlesztési Célok elérése továbbra is központi szerepet tölt be az EU-AKCS kapcsolatrendszerében. A szegénység által előidézett betegségek terjedésének 39 Forrás: Letöltés ideje:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás.

dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás. dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás. Bevezetés Az EU a Maastrichti Szerződésében intézményesített fejlesztési politika által támogatja direkt módon a fejlődő országokat,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET A FEJLESZTÉSI POLITIKA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A fejlesztési politika az Európai Unió külpolitikájának központi eleme. Az Európai Unió fokozatosan kibővítette az eredetileg az afrikai, karibi és csendes-óceáni

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁNAK

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.30. COM(2014) 674 final ANNEX 1 MELLÉKLET Végleges jelentés az EBB 2007 és 2014 júniusa között aláírt finanszírozási műveleteire vonatkozóan a 2011. október 25-i 1080/2011/EU

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. március 10., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi III. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI

Részletesebben

T/8341. számú. törvényjavaslat

T/8341. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8341. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről Előadó:

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben