Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban konferencia jegyzőkönyve Budapest, október 24.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban konferencia jegyzőkönyve Budapest, 2001. október 24."

Átírás

1 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 1/31 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban konferencia jegyzőkönyve Budapest, október 24. Tartalom Medgyessy Péter megnyitója 1 Előadások Ormos Mária: Néhány szó Nagy Imre szellemi világáról 4 Ripp Zoltán: Az 1956-os hagyományok és a baloldal 9 Feitl István: A nemzeti kérdés és Hozzászólások Vitányi Iván 20 Horn Miklós 22 Donáth László 25 Hiller István 29 Kovács László zárszava 29 Mandur László elnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket, a nemzeti megbékélés, baloldali értékek az 1956-os forradalomban című konferencián. Köszöntöm Kosári Domokost; Kovács Lászlót, Medgyessy Pétert, Ormos Máriát, Ripp Zoltánt, Feitl Istvánt. Medgyessy Péter megnyitója Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim! A történészek úgy tartják, néhány emberöltőnek el kell telnie ahhoz, hogy világosan kirajzolódjon egy kor meghatározó képe, a meghatározó események és a tanulságok óta fél évszázad sem telt el. Mi, akik így vagy úgy átéltük 1956-ot, azóta is agyunkban, idegrendszerünkben, szívünkben őrizzük és hordozzuk a napok felkavaró emlékeit. Szerencsére sokan vagyunk még olyanok, akik ezt megéltük. De mindannyiunknak tudnunk kell, ma már többen vannak azok, akiknek ez csak történelem, akik csak a szülőktől, a nagyszülőktől tudják, hogy mi is volt, és hogy látták ők ezt. Mi azonban, akik serdülő gyermekként éltük meg a forradalmat, magunkban, ilyenkor, minden év október harmadik hetében ezeket az emlékeket is előhívjuk, sőt, megkockáztatom, elsősorban ezeket az emlékeket hívjuk elő. Én magam, az általános iskola 8. osztályába jártam 1956-ban. Az én emlékeim nagyon vegyesek. Remélem, nem haragszanak meg, ha családomat és saját emlékeimet veszem elő. Két kép van előttem. Az egyik október 23-án délután a parlament előtt, ahol tényleg kiváló színészek szavalatát hallgathattuk, és tényleg felforrósodott hangulat volt. És aztán egy másik, amikor a 14 éves srác hazamegy, és egy

2 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 2/31 akkora pofont kap az anyjától, hogy azt hiszi, leesett a feje. Mert az anyám már hallotta akkor, hogy mi minden történik a Rádió környékén, és bizony igencsak aggódott. Nos hát, ezeket és ilyen emlékeket szembesítünk mi a változó korok változó politikusai által hirdetett, természetesen szintén gyakran változó tanulságokkal. Így próbáljuk magunkban, a magunk számára újra és újra rendbe tenni, mi is történt, és miért. Nemzetünk történelme folyamán sajnálatos módon ritkán jött el a felemelő pillanat, amikor a nemzet egységbe tömörült. Kevésbé nehéz sorsú nemzetek esetében ez gyakoribb. A 19. században nálunk csupán egyszer volt oszthatatlan a nemzet, az 1848/1849-es forradalom idején. Méltán vagyunk büszkék erre az időszakra. Ezért is válhatott az egész nemzet ünnepévé március 15-e. A magyarság számára rendkívül sok megpróbáltatást hozó 20. század két ilyen pillanatot tartalmaz ben a háború után egy lerombolt országot kellett újjáépíteni, és a demokráciát megteremteni. A nemzet egységes akarata nélkül mindez nem indulhatott volna el. A másik ilyen történelmi fordulópont október 23-a, és az azt követő napok eseményei ban, úgy, mint ahogyan 1956-ban is, a külső elnyomás és a belső társadalmi állapotok szorításából tört ki nemzetünk egy óriási erejű népmozgalom keretében. A népmozgalom minden esetben politikai vezetőt keres magának. Így történt ez 1848-ban, amikor Kossuth Lajos személyében született meg a nemzeti konszenzus ban pedig a nemzet bizalma egyértelműen Nagy Imrére esett. Ő szimbolizálta akkor a nemzeti egységet, és számomra egyértelműen ő az 1956-os forradalom jelképe. Úgy érzem, hogy Nagy Imre történelmi nagysága és szerepe ma nincs méltó módon hangsúlyozva. Az utóbbi napokban ez a hitem sajnos tovább erősödött. Bizonyos politikai erők láthatóan nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy Nagy Imre mindig is baloldali politikus volt, és a baloldal eszméit soha nem tagadta meg. Baloldaliként képes volt olyan nemzeti politikát folytatni, amely csak a legnagyobb történelmi személyiségeknek adatott meg: Kossuth, Széchenyi, Batthyány, Deák tevékenységéhez mérhető. Nagy Imre a konfliktusok helyett a megbékélés, a nemzeti egység miniszterelnöke volt. S ahol jó a szándék, ott jók a társak is. Kormányának tagja lett a szociáldemokrata Kéthly Anna és a kisgazda Tildy Zoltán. Az összefogás érdekében mindannyian félre tudták tenni jogos sérelmeiket. Ám Nagy Imre kegyetlenül nehéz örökséget kapott. S ezt mindannyian tudjuk. Elődei becsapták a társadalmat, nem azt adták, amit ígértek. Rá kellett jönni: ami Magyarországon magyar szocializmusnak indult, valójában nem más, mint a szovjet diktatúra ránk szabott változata. Erre a mai konferenciára készülve gondolkoztam azon, hogy hol lehet igazán irodalmat lelni erről. Nagyon sok az irodalom, de számomra a leghitelesebb Bibó István. Bibó István művei között tallózva találtam néhány olyan idézetet, amit talán érdemes elmondani itt mindannyiunknak, mert nagyon érdekes és fontos tanulságokat tartalmaz, és azért, mert Bibó mindenféleképpen hiteles. Azt gondolom, hogy talán minden oldal számára hiteles, legalábbis az kellene legyen. Azt írja egyik tanulmányában, hogy A szocializmus klasszikusai által meghirdetett politikai és társadalmi harc végső célkitűzése a szabadság, az ember felszabadítása a természet, a munka és társadalomi elnyomás szolgasága alól. Ennek a célnak az érvényességéhez és a feléje való haladás lehetőségéhez továbbra sem fér kétség. írja 1956-ban. Kétségessé az a rendszer vált, amelyet nem a kitűzött cél felé, hanem attól elfelé vezettek, az erőszak kultusza, a diktatúra állandósítása s egyáltalán, a minden erkölcsi gátlás alól felszabadított taktikai szempontok egyeduralma. Tessék ezen azért elgondolkodni. Nagy Imre számára bebizonyosodott, hogy ha az eszmék embertelenek, legyenek azok bármilyen hangzatosak is, hirdessék azt bármily erőszakosan, bármennyien, mégis az emberséget kell választani. Tudta, hogy a becsület és tisztesség, a nemzet és a demokrácia, a szabadság és a függetlenség előbbrevaló a hatalom feltétel nélküli akarásánál. Tudjuk, a történelemben bármilyen kiemelkedő is egy személy szerepe, magát a történelmet a nemzetek mégis maguk formálják. Vannak olyan pillanatok ritkák ugyan, amikor a nemzetek nemcsak saját történelmüket írják, hanem egész kontinensekét még ennél is

3 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 3/31 ritkább történelmi pillanat. Azokban a napokban nálunk íródott az egész világtörténelem. Mert nem egyszerűen annyi történt, hogy a magyar nép felkelt elnyomói ellen. Hanem ez volt az a pillanat, amikor a rendíthetetlennek tartott Szovjetunió először megingott. Amikor az egész világ előtt lelepleződött az a hazugság, hogy a szovjet birodalom a szocializmust építi. A néphatalom álcája mögül a legkegyetlenebb rémuralom rút képe tárult a világ szeme elé ban rövid időre megdőlt a szovjet típusú diktatúra, amit addig a népi demokrácia álnévvel illettek. Az emberek annak beteljesülését akarták látni, ami 1945-ben elkezdődött. Azt is mondhatom, hogy 1956 baloldali forradalom volt. Hadd idézzem megint Bibót: Mindazok az erők, melyeknek fegyver volt a kezében, az ifjúság, a munkásság és a forradalom oldalára állt katonaság, szocialisták voltak. Ha mégannyira válságban volt is egész világképük. Másutt azt mondja: november 3-án Nagy Imre vezetésével megalakult a nemzeti egységkormány, melyet az országban komoly bizalom fogadott, s ma is az az általános vélemény, hogy ez a kormány képes lett volna a forradalom céljait megvalósítani, a szocialista vívmányokat megőrizni és az országot a konszolidáció útjára vezetni. E kormányt azonban félretette az november 4-i szovjet közbelépés, melynek következtében az előzőleg megalakult pártok működése is megbénult. Ebben a következő tragikus fázisban következett el a munkástanácsok történelmi pillanata, melynek során megmutatták a magyar munkásság erejét és egységét, s egyben a forradalom vívmányai mellett való kiállásukkal ország-világ előtt bebizonyították, mennyire komolytalan az az állítás, hogy itt földbirtokosok, kapitalisták és főpapok irányította ellenforradalomról lett volna szó. Nagy Imrének akkor, abban az időben tette fel élete kérdését a sors: mit választasz: a demokráciát, s ha nyersz, ezzel minden elbukik, amit elődeid szocializmusnak neveztek. Vagy elődeid úgymond szocializmusát, s ezáltal a nép akaratával szembeszállva szétzúzod az éppen csak csírázó demokráciát. Nekünk a sorsunk reméljük nem függ attól, hogyan válaszolunk a kérdésre, diktatúra vagy demokrácia. A sorsunk nem, de a becsületünk igen. Mi sem tudunk másként válaszolni erre a kérdésre. Azt írja Bibó: Az utolsó 150 év, de különösen az utolsó 50 év politikai fejlődésének legfontosabb vonása a haladottabb világnak az a lassan tért foglaló, szomorú bukásokkal és visszaesésekkel tarkított, de két világháború tüzében megedzett felismerése és itt jön az erkölcsi tanítás, hogy a demokrácia és közvélemény uralmának korában az elvi és erkölcsi politika az egyetlen lehetséges politika, de egyúttal a leggyümölcsözőbb reálpolitika is. Aztán később azt mondja: lehetséges békés egymás mellett élés a legkülönbözőbb politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek között, de nem lehetséges olyan partnerek között, akik nem hisznek bizonyos közös erkölcsi alapelvekben. Kedves Barátaim! Október 23-a ünnep. Ünnep nekünk, szocialistáknak, de ünnep a liberálisoknak, a konzervatívoknak, a hívőknek, az ateistáknak, a fiataloknak, időseknek, a nőknek és férfiaknak. A nemzeti emléknapoknak nemzeti hagyománnyá kell válniuk. Egységesen megítélt, a nemzet által egységes képben látott és elképzelt hagyománnyá nak is ilyen nemzeti hagyománnyá kell válnia. Ez a meggyőződésem. Ennek létrehozása nem lehet politika dolga. A politika, a kormányok, a pártok feladata a nemzeti hagyományok ápolása és erősítése. De a nemzet emlékezetében idő szükségelgetik ahhoz, hogy egy történelmi esemény hagyománnyá váljék. Ez a folyamat 1956 esetében már megindult. De a politika rendre megzavarja. Az emlékezést nem lehet politikai célokra felhasználni. Úgy gondolom, talán ez is a tanulsága a tegnapi napnak. Úgy gondolom, hogy a társadalom és a történettudomány képviselői sokat tehetnek azért, hogy a nemzeti hagyomány a valós történések tükrében jöjjön létre. Azzal segíthetik a politikusok 1956 méltó megünneplését, ha egyetlen politikai erő, egyetlen kormány sem sajátítja ki ezt az ünnepet, amely nem a pártoké, nem a politikusoké, hanem a nemzeté. Az általam vezetett kormány támogatni fogja azokat a kutatóhelyeket, kutatókat, akik mindannyiunk érdekében fel kívánják tárni az 1956-os forradalom még kevésbé ismert történéseit, összefüggéseit. Például 1956 hatását a határon túl élő magyarság sorsára. Hiszem,

4 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 4/31 hogy 1956 az erdélyi magyarokra, a kárpátaljai magyarokra, a vajdasági magyarokra, a felvidéki magyarokra igencsak erős és mély hatást gyakorolt. Azt gondolom, hogy a kutatásoknak erre is érdemes kiterjedniük, és talán arra is érdemes kiterjedniük, hogy annak a embernek, aki akkor és abban az időben eltávozott az országból, mi lett a sorsa, ők hogyan befolyásolták a világot. Azt szeretném, ha hagyományt teremtenénk abból, hogy 1956 minden magyar ember közös ünnepe legyen. Ezért kezdeményezni fogom, hogy nevezzünk el állami elismerést Nagy Imréről, méghozzá olyat, amelyet azon személyek kapnának, akik a nemzeti egységért, a nemzeti összefogásért tettek. Váljék olyan nemzeti megemlékezéssé 1956, amelyen az ünnephez méltó nemzeti egység szellemében vesz részt és nyilvánul meg minden parlamenti párt. Ezért azt gondolom, hogy így együtt is kívánnunk kell, és kívánjuk, hogy tényleg valósuljanak meg 1956 forradalmának céljai. Hogy együtt legyen a nemzeti akarat. Hogy egyet akarjon az állam és a társadalom. Hadd fejezzem be mondanivalómat egy olyan idézettel, amely nem Bibótól származik, hanem Camus-től, Albert Camus-től, aki 1957-ben A magyarok vére című munkájában a következőket írta: A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben. Írta ezt 1957-ben. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk, a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk. Szép mondatok, néha kicsit aktuálisak is, Magyarországra is. Mi ezt a szabadságot megérdemeltük, a mienk, de azért ezt őrizni kell. Ormos Mária Előadások Néhány szó Nagy Imre szellemi világáról Nagy Imre arcképének elméleti meghatározóit nem könnyű kibogozni. A válasz függ attól, hogy mely életkorát, sőt élete vége felé már azt kell mondanom, hogy mely hetét vagy napját vesszük vizsgálat alá. Függ azonban attól is, hogy mit kell értenünk az ő idején, kommunistán, illetve szocialistán. Annyi minden esetre bizonyos, hogy Nagy Imre már ben sem volt besorozható az éppen aktuális, Sztálin által meghatározott szocializmus, illetve kommunizmus fogalmi körébe. A Rákosiék által szovjet mintára erőltetett szövetkezeti programmal szemben támasztott kifogásai legalábbis erre vallottak. Az ötvenes évek elejétől kezdve pedig gondolati pályája folyamatosan és eléggé egyenesen távolodott a korabeli kötelező ideológiától. Ebben a Nagy Imrével foglalkozó kutatók egyet is értenek. A kérdés az, hogy végeredményben merre távolodott, és hogy végül hová érkezett. Nagy Imre mindvégig kitartott amellett, hogy ő semmit sem árult el, és hogy célként mindvégig a szocializmus lebegett a szeme előtt. Nagy valószínűséggel igazat is mondott, és valóban így gondolta. Itt azonban meg kell állnunk, hogy feltegyük a kérdést: milyen kommunizmusról és milyen szocializmusról volt szó? Ezek a fogalmak ugyanis időről-időre változtak, és használójuk sajátos nézetrendszere szerint mély különbségeket mutattak fel. Egyes szövegekből kétségkívül az tűnik ki, hogy a kommunista vagy a szocialista jelző használója azt hiszi, e szavakkal pontos megjelölést adott, ám ez távolról sincs így. Tucatjával voltak emberek, akik Marx követőinek vallották magukat, miközben tanainak jó részét tagadásba vették, revideálták, és új téziseket fogalmaztak meg. A szocialista, sőt a kommunista kifejezés csakúgy nem fejezi ki a valóságot, mint liberalizmust emlegetni annak tisztázása nélkül, hogy vajon a klasszikus, tizenkilencedik századi, vagy az

5 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 5/31 ezerkilencszázhúszas évek második felétől megújuló, a második világháború után kifejlődő új liberalizmusról vagy a liberalizmus mai, aktuális formájáról, formáiról van-e szó. Ugyanezt, hasonló joggal el lehet mondani az ó-, az új, a radikális stb. konzervativizmusról is. Az eligazodás e kérdésekben lehetetlen az idő figyelembe vétele nélkül. Marx és Engels forradalmi riadójuk címében kommunistaként határozták meg magukat, a marxi szellemben alakuló munkáspártok közül azonban egy sem használta e szót önmeghatározásként. Valamennyien szociáldemokratának vagy szocialistának vallották magukat, vagy egyszerűen a munkáspárt nevet vették fel. Miután azonban ezekben a pártokban előretört a demokrácia és a reform gondolata az eredetileg eltervezett és várt forradalom rovására, az orosz szociáldemokraták Lenin által vezetett kicsiny frakciója éppen azért, hogy a reformistáktól elhatárolja magát a bolsevik után kitűzte a kommunista jelzőt is. Ettől kezdve a kommunista ideológia hosszú évtizedekre azonosult a lenini, majd a sztálini koncepcióval, és ez óhatatlanul kiterjedt a vonzáskörükbe kerülő pártokra, így az illegális, majd a legális magyar pártra is. E kommunista doktrína azonban legalább annyira eltért a Marx által körvonalazott kommunizmustól, mint amennyire eltért tőle a reformizmus. Időközben a szociáldemokrata és a szocialista pártokban mind messzebbre ment a revizionista áramlat, amelyet a leninisták, mondhatjuk bátran: a kommunisták elfajzásnak és eszmeipolitikai árulásnak tekintettek. A bolsevik-kommunista ideológia gyakorlati megvalósulása viszont vízválasztóként hatott a szocialisták-szociáldemokraták háza táján. Míg a tizenkilencedik század végén a demokrácia erősítésének és a megerősödött demokrácia keretében a reformista megoldásoknak csak elenyésző számú híve akadt, és őket még többékevésbé izolálták, a következő évszázadban és nem kevéssé éppen az oroszországi nyomor és terror reakciójaként a demokratikus reformizmus már erős irányzattá vált. Ráadásul ekkor már nem egyszerűen a parlamentáris út került előtérbe a forradalom rovására, de a szociáldemokraták a kizárólag munkásképviselet mellett magukra vállalták általában a dolgozók parasztok, helyenként a kispolgárság, az értelmiség stb. képviseletét. E folyamatot elősegítette, hogy a húszas évek végén, a harmincas évek elején vette kezdetét a fordulat a liberális felfogásban és a politikában, aminek lényeges eleme volt a termelő, a fogyasztó érdekeinek figyelembe vétele, vagy másképpen a szociális kérdés megjelenése a liberális palettán. Ilyen értelemben nyilatkozott többek között ben a magyar szociáldemokrata párt több vezető embere, név szerint Mónus Illés, Györki Imre, Peyer Károly és mások. A harmincas években hasonló jelenségnek lehetünk a tanúi Belgiumban, Svédországban, Norvégiában, Svájcban stb. A folyamat utolsó felvonása jóval később a sokat emlegetett godesbergi kongresszus volt, amelyen a legnagyobb európai szociáldemokrata párt, a német is e politika mellett tette le a garast. Nem sokkal később viszont már magán a kommunista táboron belül jelent meg a hasadás vonala, és kialakult az úgynevezett eurokommunizmus, amely kétségtelen eltéréseket tartalmazott a moszkvai leckéhez képest, méghozzá két irányban: egyrészt a centralizált agypárti uralmi rendszer elméleti fellazítása, másrészt a nemzeti sajátosság elismerése tekintetében. A másik nagy dilemmát az első világháború kirobbanása hozta magával, mert élesen szembe állította a magát internacionalistaként meghatározó szociáldemokráciát a nemzeti kérdéssel. A súlyos dilemmák felmerülésétől az azokra adott biztonságos válaszokig igen csak hosszú volt az út. Az orientáció-keresésre minden esetre a szovjet berendezkedés e téren is kihatott. Riasztó volt már maga a hatalmas területi veszteség, amelyet a birodalom elszenvedett, de talán még inkább az eszközök, amelyekkel a rendszer több nemzetet rákényszeríttet, hogy megmaradjon a szövetség kereteiben. Mindent összevéve: néhány év eltelte után egy szociáldemokratát leginkább arról lehetett felismerni, hogy bár szociális elveket vallott, távlati célként pedig továbbra is a szocializmust jelölte meg, egyúttal meggyőződéses antibolsevik,

6 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 6/31 vagyis antikommunista volt. A mozgalomból pedig kiváltak, akik továbbra is meg voltak győződve Lenin, majd később Sztálin igazáról. A fiatal Nagy Imre az utóbbiak közé tartozott. A nemzetközi viszonyok elmérgesedése, majd a háború a szocialista-szociáldemokrata pártok táján átmenetileg többnyire háttérbe szorította a gazdasági és a társadalmi reformok aktualitását, ezzel szemben a másik problematikus kérdéskör, a nemzethez való viszonyulás kérdése a dolgok alakulása következtében mind időszerűbbé vált. A megelőző tapasztalatok az első világháborúval kapcsolatban oly kínosak voltak, hogy egy szocialista most csak nagyon nehezen szakadt el háborúellenes állásfoglalásától. Ahhoz, hogy ezt mégis megtegye, végül jobbára a német nemzetiszocializmus közvetlen, és gyakorlati bemutatkozása segítette hozzá. E hatás eredményeként a brit Munkás Pártot Churchill koalíciós partnereként lehetett viszontlátni, és az ellenállásban minden szocialista-szociáldemokrata párt jelen volt valamennyi országban, amelyet a Wehrmacht megszállt. Mutatis mutandis, állt mindez a magyar szociáldemokratákra is. Sajnálatos módon a magyar szociáldemokrata pártban a szovjet vízválasztó ben még nem működött, ami egyébként nem nagy csoda, mert ilyen gyorsan sehol sem fejtette ki hatását. Minden esetre a tény, hogy a szovjetkérdésben egyelőre nem lehetett tisztán látni, oda vezetett, hogy 1919-ben az áramlatok össze voltak keveredve, és a szociáldemokrata centrumban is akadtak meghatározó személyiségek, akik az ország mentsvárának tekintették az orosz Vörös Hadsereget. Ez illúziónak bizonyult, ám ezen illúzió nélkül a Magyar Tanácsköztársaság nem jöhetett volna létre. Az utcát ugyanis a kommunisták által megmozgatott tömegek távolról sem uralták, maguk a kommunista vezetők börtönben ültek, és az egyesülési tárgyalásokat nem ők kezdeményezték. A szociáldemokraták úgy gondolták, hogy Károlyi Mihály helyett Kun Bélára van szükségük ahhoz, hogy elnyerjék Lenin segítségét. Érdemes azonban ennek az illúziónak vagy tévedésnek a motivációjáról is szólni, a motívum ugyanis nemzeti volt. A szociáldemokrata vezetők meg akarták óvni a lehető legnagyobb, etnikai értelemben nemzetinek tekintett területet, és nekik, nem pedig Rákosi Mátyásnak volt döntő szerepük abban, hogy ezt meg is kísérelték. Böhm Vilmos gyűjtötte maga köré 1919 januárjában azokat a katonatiszteket, akik nekiláttak egy hadsereg lábra állításának, és akik később megszervezték és irányították a magyar Vörös Hadsereget. A bukás után a magyar szociáldemokrata párt szorult helyzetbe került, de mindvégig kitartott a nemzeti platform mellett. A szociáldemokraták kezdettől fogva az etnikai revízió hívei voltak, és álláspontjukat e téren csak akkor függesztették fel, amikor már érzékelni lehetett a német támogatással élvezett revízió súlyos jövőbeli veszélyeit. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a Népszava minden kezdeményezést támogatott, amely az európai egység megteremtésére irányult, ami a nemzeti szempont vállalása mellett a nemzetköziség új formáját is jelentette. Garami Ernő már 1926-bon cikksorozatot jelentetett meg a Népszabadságban az európai gazdasági unió elkerülhetetlen szükségességéről, és néhány év múlva hasonló álláspontot képviselt Mónus Illés is. A lap egyébként jól fogadta a híreshírhedt Lord Rothermere által az etnikai revízióra tett javaslatot is. Mivel a szociáldemokrata párt elvileg is az etnikai revízió mellett tette le a garast eltérően a kormánytól, amely viszont az úgynevezett optimális revízió pártján állt, minden oka meg volt rá, hogy ezt a kezdeményezést felkarolja. A magyar szociáldemokrácia tehát egyértelműen nemzeti etnikai és egyúttal európai platformra helyezkedett. Nem kétséges, hogy mindez jól illeszkedett a korabeli újító szociáldemokrata, és nem kis részben közeledett a modern liberális felfogáshoz. Arról azonban nem rendelkezem információval, hogy vajon Nagy Imre követte-e, vagy egyáltalán módjában állt-e, hogy kövesse az európai és a magyarországi változásokat a szocialista elmélet területén. Valószínűnek látszik, hogy a világban végbemenő változásokkal és a magyarországi szellemi eseményekkel kapcsolatos tájékozódása a kommunista meghatározottságú sajtótermékekre korlátozódott. Ebben az esetben pedig a harmincas években azt olvashatta, hogy mindazok a

7 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 7/31 polgári demokratikus jellegű törekvések, ide értve a szociáldemokratákat is, amelyek a kapitalizmus reformjára irányultak, valójában a fasizmus összefoglaló címszava alá sorolandók. A korabeli kommunista álláspont szerint mindenki fasiszta volt Roosevelttől Henrik De Manig és a magyar szociáldemokratákig, aki csak a kapitalizmus megreformálásával foglalkozott, mivel e módszerrel mutattak rá a kommunisták valójában a megmentésén fáradozott. Az utóbbi megállapításban egyébként igazuk is volt. A szembenállásban, amely a polgári demokrácia és a diktatúra között keletkezett, a szociáldemokraták kétségtelenül az előbbi mellett szavaztak. A továbbiakban a háború végéig a magyar szociáldemokraták nem voltak abban a helyzetben, hogy további elméleti munkát végezzenek, mivel mindent félresöpört az egyre növekvő fenyegetettség és a párt befolyásának feltartóztathatatlan csökkenése. A második világháború utáni részletekre nem térek ki, csak arra utalok, hogy a párt ama szárnya, amely a megújított nemzetközi szociáldemokrata elveket képviselte és ragaszkodott egyúttal a demokratikus alapokhoz, hamarosan vagy emigrált, vagy elnémult. Mindazonáltal Kéthly Anna, Szélig Imre, Peyer Károly és a többiek nézeteit Nagy Imre kétségtelenül ismerte, de nem látom jelét annak, hogy ez bármiben hatást gyakorolt volna rá. Ezzel szemben a magyar szociáldemokráciával kapcsolatos utolsó kép Szakasits Árpád és Marosán György gyászos és egyben tragédiára vezető lépéseihez tapadt. Ez pedig aligha mutatott fel alternatívát. Ugyanakkor minden arra vall, hogy Nagy 1953-ban, midőn miniszterelnök lett, már meglehetősen távol állt az általa közelről megismert szovjet modelltől, és ez egyúttal azt jelenti, hogy a korabeli kommunista koncepciótól is. Rákosi és közötte nem kizárólag hatalmi mérkőzés folyt, hanem egyúttal két koncepció került szembe egymással. Az egyik, a Rákosié határozott és merev volt, amelynek az esetleges változásait is Moszkvából animálták, míg Nagy Imre esetében úgy tűnik inkább formálódásról, alakulásról volt szó, ám az alakulás iránya valamelyest kivehető. Míg a hatalmi mérkőzés az egyetlen lehetséges terepen, az MDP fórumain, illetve tágabb értelemben a szovjet hatósugáron belül zajlott, és ez nagyjából meghatározta a használt szókészletet is, addig elméleti téren Nagy Imre e határokat néhány ponton már átlépte. Lehet, hogy pontosabb a fogalmazás, ha azt mondom, hogy tett néhány olyan gyakorlati lépést, amely legalább potenciálisan magában hordozta az elméleti elszakadást. Ezen elsősorban nem a kényszerintézkedések és az állami önkényeskedések, valamint az önkény-központok fellazítását értem, ami taktikaként is felfogható, noha a megrögzült bolsevik szisztémán szintén kívül állt, hanem mindenekelőtt az általa előterjesztett népfrontos terveztet, amely kétségtelenül a tökéletesen záró egypártrendszer kikezdését hordozta magában, akár továbbvitte Nagy Imre e kérdést gondolatban, akár nem. Ha ugyanis a társadalom egyes csoportjai némi mobilitáshoz és mozgástérhez jutnak, ab ovo számolni lehet azzal, hogy mindent megtesznek hatékonyságuk növelése érdekében. Hasonlóak voltak Nagy Imrének a faluval, a mezőgazdasággal és a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos lépései, mivel abban az irányban hatottak, hogy megtörjék a munkásosztály kimondott vagy ki-nemmondott abszolút primátusának elvét és meghaladják az egyoldalú osztályszempontot. Nagy Imre az összességről, az országról, vagy egy másik szóhasználattal: a népről kezdett gondolkodni és bár óvatosan de beszélni is. Könnyen lehet, hogy mindez csupán gyakorlatias szempontból fogalmazódott meg benne, és azt gondolta, hogy az agyon nyomorgatott népnek egy kis nyugalmat kell biztosítani ahhoz, hogy a szocializmushoz vezető úton tovább lehessen lépni. Mégis, ez a gondolat, az összesség vagy a nép kíméletének gondolata Sztálintól igencsak messze állt, és amikor Hruscsov majd felsorolja Sztálin összes bűneit, még az ő mondandójában sem érdemelnek ki egyetlen passzust sem azok a bűnök, amelyeket Sztálin az összességgel szemben követett el. E lépések, ha nem elemezzük a környezetet, amelyben tétettek, akár még bátortalanoknak is mondhatók. Figyelembe véve azonban a Rákosi-csoport elkeseredett harcát és intrikáit Nagy

8 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 8/31 Imre szinte minden egyes nyitásra irányuló lépése ellen, valamint azt is, hogy Nagy elég jól tudhatta, a moszkvai vezetők kegyei milyen gyorsan változnak, e viszonylag még bátortalanoknak tűnő intézkedések és az általa meghirdetett programpontok nagyon is méltánylandók. Mi több, már ezek is jeleznek egy irányt: a távolodást a kommunizmustól és a közeledést egy oldottabb felfogás felé. A döntő áttörésre azonban kétségtelenül az 1956-os forradalom menetében került sor, és a váltás drámai gyorsasággal ment végbe. Október 23-án még egy téveteg, visszahúzódásra hajlamos emberrel találkozunk, aki megdöbbenve áll egy olyan tömegjelenség előtt, amelynek lehetőségére valószínűleg soha életében és még álmában sem gondolt. Nem találja a szavakat, és láthatóan fogalma sincs róla, hogy mit is kellene tennie. Első reakciója az, hogy még mielőtt bármilyen érdemleges lépésre sor kerülne, mindenekelőtt rendet, békét és nyugalmat kell teremteni. Jó néhány nap szükséges ahhoz, hogy felfogja, az áhított béke csak akkor érhető el, ha a fellázadt tömeg elemi követeléseinek a kormány eleget tesz. Ezek az intézkedések pedig meglehetős határozottsággal egy olyan állami szerkezet felé mutattak, amelyben minden olyan munkás-, agrár- és polgári párt helyet kap, amely vállalja a dolgozó emberek jobb létének ügyét, és amely védelmére kél a nemzet jogos érdekeinek. Feltételezhető, hogy Nagy Imre nagyobb jelentőséget tulajdonított a szovjet jugoszláv kiegyezésnek, mint amekkora a valóságban volt, és azt gondolhatta, hogy a jugoszláv minta szerint Magyarország is nagyobb mozgástérhez juthat, de ez önmagában véve még nem magyarázza az általa tett függetlenedési lépéseket. Ezeket aligha tette volna meg, ha bensőleg nem ezekkel ért egyet. Erős a valószínűsége annak, hogy Nagy mindvégig úgy képzelte el a dogok további alakulását, hogy az átkeresztelt párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt megtartja vagy inkább visszaszerzi domináns szerepét, és a jelek szerint volt annyira realista, hogy a Szovjetunióval megegyezésre, alkura, nem pedig szakításra spekuláljon, de nem kétséges, hogy az ő elképzelése már így is messze esett mind bel-, mind külpolitikai szempontból a moszkvai jövőképtől és az elvárástól. Olyan alapelvek voltak ezek, amelyek a létező szocializmus egyetlen változatának sem feleltek meg a kommunista rendszerek egyetlen történeti fázisában sem, beleértve ebbe a jugoszláv mintát is. Megjelentek viszont Nagy Imre autentikus politikai szótárában olyan fogalmak, mint például az egész dolgozó nép szolgálata, a nemzeti függetlenség biztosítása, amelyek részben a modern szocialista szociáldemokrata tanokkal harmonizáltak, részben pedig mintegy az eurokommunizmus törekvéseit vetítették előre. Honnan vett ehhez Nagy Imre mintát vagy impulzust, azt annál is kevésbé tudom megválaszolni, mivel a környezetét addigi kommunisták alkották. Nagy valószínűséggel fel lehet tételezni, hogy közvetlen elméleti indíttatása nem is volt. Aligha állítható, hogy a szocialista-szociáldemokrata nézetrendszerhez tudatosan közeledett volna, eurokommunizmus pedig még nem volt a világon. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalatok, az októberi napok tanítása alapján olyan megoldásokra jutott, ahonnan a láthatatlan szellemi szálak e két irányban ágaztak ki. Ez viszont azt is jelenti, hogy a környezetét alkotó és őt többé vagy kevésbé befolyásoló kommunisták vagy inkább exkommunisták, akik csaknem valamennyien értelmiségiek voltak, a dolgokon elgondolkodva szintén egyre távolodtak korábbi hitelveiktől és apránként a szociáldemokrata felfogáshoz vagy annak a közelébe jutottak. Ismeretes, hogy akadt közöttük, csakúgy, mint a későbbi fiatal marxista nemzedék körében, aki utóbb továbblépett és a liberális táborban kötött ki. Hozzáteendő ehhez, hogy a szocialista és a liberális táborok közeledése még a huszadik század húszas éveinek a végén elkezdődött, és legalábbis bizonyos csoportok esetében európai méretekben ebben az időben is folytatódott. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a Nagy Imre által október végén kialakított platformon az együttműködés elképzelhető volt nemcsak a szociáldemokrata és a paraszt-kisgazda, de a liberál-demokratikus erőkkel is, legalábbis azzal a feltétellel, hogy a hatalmi primátust nem kérdőjelezik meg.

9 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 9/31 A Nagy Imre által tett lépéseket nem kizárólag Hruscsov és a szovjet párt vezérkara tekintette súlyos veszedelemnek az általuk értelmezett szocializmus szempontjából, de az egész tábor és a táboron kívül álló kommunista pártok vezetői is. Nekik volt igazuk. Nagy Imre mondhatta ugyan, hogy ő semmit sem árult el, mivel az ő célja továbbra is a szocializmus maradt, ez nem jelentett többet, mint egy palástot, amely mögött bármi meghúzódhatott. Konkrétan pedig az húzódott meg, hogy Nagy Imre felmondott a szovjet modellnek. Az általa képviselt szocializmus már egy másik szocializmusképhez igazodott, aminek pontos mibenlétére azonban úgy tűnik hiába keressük a választ. A folyamat ugyanis befejezetlen maradt, Nagy Imre személyes történetének végére pedig a hóhér tette ki a pontot. Ha azt mondtam, hogy re vonatkozóan Nagy Imre lépéseit és terveit esetleg még taktikának is fel lehet fogni, ezt a kijelentést jó szívvel nem ismételhetem meg október végére, november elejére vonatkozóan. Nagy Imre néhány nap alatt valóban hatalmas szellemi és ettől elválaszthatatlan politikai lépéseket tett. Tudatosította ezt teljesen, vagy nem, gyakorlatilag mégis átugrott egy árkot, és ez a valóságtól elszakadt, rugalmatlan ideológia világából, amelynek úgynevezett igazságait csak önkénnyel lehetett felszínen tartani, visszavitte őt a valóság világába, ahol az emberek igazi érdekeivel és igényeivel lehet és kell foglalkozni. Ideológusból hirtelen politikus lett, ami pedig az alkatától meglehetősen idegen volt. Elfogadta, hogy az összesség képviselete csak többé-kevésbé demokratizált politikai feltételek között történhet meg, és azt is, hogy megtörténtének feltétele legalább a korlátozott nemzeti szuverenitás visszaszerzése. Ez messze nem volt már puszta taktika, hanem meggyőződés. Még ha figyelembe vesszük is, hogy az ember igyekszik mindent megtenni azért, hogy arcát megmentse, taktika miatt mégsem szokta feláldozni az életét. Lehet, hogy tudta, semmiként sem mentheti meg, de kétségtelen, hogy ezt meg sem próbálta. Ripp Zoltán: Az 1956-os hagyományok és a baloldal Az 1956 őszéről szóló megemlékezések egy levert szabadságharc és egy győztesnek tűnő pillanatában megszakított forradalom hagyományait idézik. Szinte a forradalom leverésének másnapján megkezdődött a történtek értelmezésére, s a vita vélhetően még sokáig folytatódik. A rendszerváltás után kettős folyamatnak lehettünk tanúi. A történettudomány tette a dolgát, s a számos, még megválaszolatlan részkérdés ellenére ma már elég megbízható képet alkothatunk a történtekről. Ezzel szemben a historizáló hajlamú politikusok megemlékezéseikben szabadon válogattak a számukra kedves hagyományok közül, hogy azután aktuális törekvéseikhez igazítva értelmezzék azokat. A Kádár-korszak elhallgatásainak és hivatalos hamisításainak évtizedei alatt nem alakulhatott ki 1956 egységes népi mítosza, nem csodálható tehát a politika mítoszteremtő hevülete. A kérdés az: lehetséges-e az 1956-os történelmi hagyományokat olyan módon megemlékezések alapjává tenni, hogy az megfeleljen a tudományos feltáró munka eredményeinek is? Ha lehetséges ma egyáltalán 1956-tal kapcsolatban a nemzeti megbékélés, akkor annak legelső feltétele a történelmi igazsággal való megbékélés. A személyes sorsokból fakadó emlékezet nélkülözhetetlen a hagyományteremtésben, de egyre kevesebben lesznek, akik apáik és nagyapáik harcát kívánják újravívni 1956 ürügyén. Nekik hiteles és átfogó képre volna szükségük a forradalomról, nem pedig arra, hogy egymást váltogassák az 56-os örökségért folyó ádáz küzdelem képei és a frázisok pufogtatása nak nincs egységes hagyománya, legfeljebb egymás mellett élő mítoszai vannak. Amilyen rövid, olyan sokrétű volt a magyar október. Megjelent a szembenállás a barikád azonos oldalán is, amint a legfőbb közös célok megvalósulni látszottak. Ennek ellenére

10 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 10/31 megvannak a forradalom lényegét kifejező közös tradíciók, amelyeknek nemcsak együttes elviselése lehetséges, hanem a közöttük lévő kapcsolat is kifejthető. Most, amikor az 56-os hagyományokat megkísérlem röviden az előadás időtartama szabta szűk keretek között nagyon vázlatosan számba venni, igyekszem minden jelentős tradícióra kitérni, jelezve egyúttal a baloldal hozzá fűződő viszonyát. 1. A nemzeti szabadságharc hagyománya 1956 októberében szemernyi kétség sem lehetett az iránt, hogy a nemzeti függetlenség kivívása nélkül, egy despotikus nagyhatalom függőségében lehetetlen a demokratikus politikai átalakulás, a szabadságjogok elérése. A felkelés egyik kiváltó oka éppen az volt, hogy a nemzeti érzést éveken át lábbal tiporták. A szovjet hadsereg felvonulása Budapest utcáin nyomban nemzeti szabadságharccá változtatta a felkelést. A harc sikere előfeltétele volt minden más közös cél teljesülésének is. A függetlenségi harc mint legfőbb egyesítő erő elfedte a közös célért küzdők politikai nézeteinek szélsőséges különbségeit is. Sok felkelőnek nem volt jól meghatározott elképzelése a forradalom céljairól a függetlenség megteremtésén kívül. A fegyveres harc logikája szerint hajlamossá váltak leegyszerűsíteni mindent az elnyomók és kiszolgálóik, illetve a hazafiak közötti szembenállásra. Hősies áldozatvállalásuk meg is teremtette az erkölcsi alapot hozzá, amelyet később a kegyetlen megtorlás még meg is erősített. A felkelők nem foglalkozhattak azzal a dilemmával, hogy hazánknak a nagyhatalmi politika erőterében vannak-e valós esélyei a függetlenségre. Nem törődhettek azzal, hogy a kormányfői poszt egyébiránt alapvetően hibás, mert személyi garanciák nélküli, a szovjet beavatkozással és a kényszerintézkedésekkel azonosuló elfogadása után Nagy Imre milyen kompromisszumokra kényszerült a mozgástér tágítása és a legrosszabb fejlemények elkerülése érdekében. Az ilyen fajta mérlegelés áldozatvállalásuk értelmét kérdőjelezte volna meg. Az október végére kivívott időleges (később látszólagosnak bizonyult) győzelem még inkább megerősítette hitüket a fegyveres harc erejében és sikerében. A nemzeti szabadságharc ereje olyan nyomatékot adott a függetlenségi törekvésnek, hogy egyértelművé vált: a belpolitikai konszolidáció feltétele hazánk semlegességének deklarálása. A Nagy Imre-kormány semlegességi politikája mögött azonban nem csupán ez a szándék állt. A semlegesség kinyilvánítása nem indítóoka volt a második szovjet inváziónak, hanem az elkerülésére tett kísérlet. Nagy Imre a magyar ügyet a világpolitika szintjére próbálta emelni a semlegességgel, Magyarország nemzetközi státusának átértelmezésével teremtve új helyzetet. Ez az ajánlat azonban az akkori nagyhatalmi erőtérben nem találhatott fogadókészségre. Fontos (bár nem lélekemelő) 56-os hagyomány ennek a ténynek a tudomásul vétele, amely tényezője lett a Kádár-korszak ún. reálpolitikája elfogadásának és a rendszerváltás békés jellegének egyaránt. A semlegesség a nemzeti függetlenség és szuverenitás akkor egyedül lehetséges formájának megteremtését célozta. A megváltozott világpolitikai környezet ennek a hagyománynak a jelentését, követhetőségét is módosítja. 2. A szabadságharc és forradalom szembeállításának hagyománya E hagyomány forrása Mindszenty József nevezetes beszéde november 3-án, mikor kijelentette: ne tévesszük szem elől, hogy az országban lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. Nem titkolta: a szabadságharcot nem csupán a függetlenség kivívására vonatkoztatta, hanem az egész 1945 után kiépült rendszer megtagadására értette. A jobboldal a magyar októbert mindig is inkább szabadságharcnak tekintette ez utóbbi értelemben, még ha forradalomnak nevezte is. A rendszerváltás utáni jobboldal jelentős része számára ma is ez 56 hagyományának fundamentuma. Ha azonban a mindszetysta tradíció az igazi, akkor Nagy Imre koalíciós kormányának hagyománya kitagadható a pozitív

11 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 11/31 örökségből, vagy legalábbis hallgatni illik róla. Akkor az a pont, ameddig a forradalom eljutott ismét Mindszentyt idézve csupán a bukott rendszer örököseinek hagyománya. A kilencvenes évek elején a jobboldali kormányzás alatt Nagy Imre elhallgatásától kísérve ez a hagyomány erősödött. Az utóbbi öt évben valamelyest formát váltott, de a polgári forradalom gyanánt beállított 56-nak ugyanez az üzenete. Ez a felfogás a maga 56-os hagyományát nem a forradalmat elindító eszmékből, a forradalom során kifejtett, majd intézményesülni kezdő törekvésekből származtatja, hanem az 1945 előtti szerves fejlődés folytathatóságára vezeti vissza, legfeljebb 1947-ig meghosszabbítja e korszak hatályát. Számukra a forradalom nem a győztes szakaszában szakadt félbe, Nagy Imre koalíciós kormánya csak egy tűnő epizódja lehetett volna a fejlődésnek. Kétségkívül létező 56-os hagyományra épül ez az álláspont. Németh László erre utalva utasította el november 2-án a minden szocialista vívmány tagadására épülő felfogást, s figyelmeztetett a veszélyre: nehogy az új pozíciók felé csörtető, a régi fényük visszaszerzésében reménykedő emberek a forradalomból ellenforradalmat, 1956 magyar szabadságharcából holmi 1920-as kurzust csináljanak. Kéthly Anna erre gondolva figyelmeztetett a forradalom eszmei tartalmát és célját fenyegető veszélyre: Nemcsak a zavarosban halászó sötét elemek munkájától kell tartanunk, de attól is, hogy a forradalom lendítőkerekére kapaszkodva, ezt a hatalmas erőt azok is saját céljaikra igyekeznek felhasználni, akiknek a Szociáldemokrata Párt részvételével végzett országépítő munka is sok volt. Bibó István, a Nagy Imre-kormány november 4-én utolsóként megnyilatkozó tagja pedig a szovjet agressziót elítélő nevezetes deklarációjában erről a veszélyről szólva adott hangot annak a meggyőződésének, az ókonzervatív erők jelentkezésén a balközép koalíciós kormány gyorsan felülkerekedett volna. A forradalommal szembeállított szabadságharc hagyományáról, vagy a tartalmilag ezzel azonos polgári forradalom koncepciójáról nem nehéz kimutatni, hogy csupán a kádárista 56-értékelés visszájára fordítása. A hazugságnak azonban az igazság az ellentéte, s nem a hazugság ellentétébe fordítása. 3. Az antikommunista hagyomány A világ a magyarországi felkelésben annak bizonyítékát látta, hogy a kommunista pártok által szovjet mintára felépíteni kívánt rendszer életképtelen, csakis az erőszak tartja fenn. A magyar októbert világszerte úgy tartották számon, mint az első nagyszabású népi felkelést a Nyugaton csak kommunizmusnak nevezett rendszer ellen. De sok gondolkodó számára okozott definíciós nehézséget a forradalom jellegének meghatározásakor, hogy miként lehetett a magyar október radikális antikommunista jellege ellenére erősen baloldali tartalmú, s miként játszhattak benne kommunisták is meghatározó szerepet. Különleges jelentősége volt annak a fordulatnak, amelyet a Nagy Imre nevével fémjelzett kommunista irányzat 1956-ban végrehajtott. Nem véletlenül támadták a Moszkvából befolyásolt-irányított pártok oly élesen revizionista árulás gyanánt. A népi felkelés hatására a kommunisták radikális reformer szárnya rendkívül gyorsan jutott el addig, hogy feladja a proletárdiktatúra elvét, nyíltan is szakít a sztálini rendszer általános törvényszerűséggé nyilvánításával, márpedig ez valóban a kommunista doktrína lényegének megtagadását jelentette. Amiért Nagy Imre mégis mindvégig, mártírhaláláig kommunistának vallhatta magát, az a ragaszkodása volt egy igazságos társadalom eszményéhez. Utólag könnyű illúziónak minősíteni a Nagy Imre-féle revizionizmust és nemzeti kommunizmust, kimutatva, hogy a létező szocializmusnak később sem alakult ki a polgári társadalommal versenyképes válfaja. Abban a történelmi szituációban azonban a Nagy Imre-i fordulatnak progresszív szerepe volt, nagy hatást gyakorolt a baloldali gondolkodásra. A szovjet típusú nagyhatalmi és diktatórikus kommunizmus a maga szempontjából okkal taszította ki eretnekként a követőit.

12 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 12/31 Az 56-os megemlékezés egyik dilemmája: hogyan lehet a bűnök kisebbítésének, a gyilkosok felmentésének halovány látszatát is elkerülve rámutatni: sokan azok közül, akik októberben meggyőződéssel védték a kommunista párt hatalmát, maguk is áldozatai voltak a rendszernek. A rendszernek, amely az autokratikus, kirívóan igazságtalan Horthy-rezsim után olyan ország felépítését ígérte, amit nem volt képes teljesíteni antikommunista hagyományának differenciálatlansága egyenesen következik az utca forradalmának apoteózisából. Erkölcsi, szubjektív alapon nem lehet kétségbe vonni azt a megközelítést, amely szerint: akié a legnagyobb áldozat, azé a legnagyobb igazság. Márpedig nyilvánvaló, hogy fegyveres felkelők vállalták messze a legnagyobb áldozatot, s ők szenvedték meg leginkább a megtorlást. Ennek elismerésére és méltatására kevés minden szó. A felkelők differenciálatlan antikommunizmusának problémája azonban létezik, s nem hárítható el csupán azzal, hogy a felkelők között mindenféle ideológiát valló ember volt, párttagok és kommunista meggyőződésűek is, s nem egyedül a legendásan tiszta lelkű Angyal István. A fegyveres felkelés harcosainak többsége határozottan és megkülönböztetés nélkül jelölte meg az ellenséget a kommunistákban a Moszkvát kiszolgáló hatalom képviselőit értve a fogalom alatt. Forrása ennek a jelenségnek az utca forradalmának külön élete, elválása a hatalom berkeiben zajló küzdelmektől. Pedig összekapcsolódásuk elkerülhetetlen volt a sikerhez. Nagy Imre a népi felkelés hatása nélkül nem jutott volna el a forradalom követeléseinek vállalásához. Ugyanakkor a spontán, szervezetlen, politikai és katonai vezetés nélküli felkelésnek önmagában nem lett volna esélye a győzelemre. Az egypártrendszerű diktatúra nem tette lehetővé, hogy a felkelés kirobbanása előtt megszerveződjön egy ellenhatalom, amely a felkelők támogatásának birtokában leválthatta volna a kormányt. Szükség volt olyanokra a hatalomban, akik keresztülviszik a népi követelések elfogadását és intézményesítik az eredményeket. A felkelők nem törődhettek azzal, hogy a politikai vezetők között (szoros szovjet kontroll mellett) milyen küzdelmek zajlanak. Számukra minden, ami ott folyt, az ellenség műve volt mindaddig, amíg céljaik nem teljesültek. Nem alkudozhattak a követeléseikről, hiszen csak a nemzeti függetlenség és a szabad választásokon alapuló politikai rendszer elfogadása lehetett a biztosíték arra, hogy harcuk nem válik értelmetlenné. A célkitűzések elfogadása után bekövetkezett velük is, ami a forradalmak harcosainak sorsa: keresték a helyüket, a feladatukat. Felfegyverkezve tették, és sokan közülük továbbra is teret találtak radikalizmusuknak. Mielőtt rálelhettek volna szerepükre a konszolidálódó viszonyok között, mielőtt elválhattak volna egymástól nézeteik és törekvéseik különbsége szerint, ismét bekövetkezett a szovjet támadás. Természetes, hogy a differenciálatlanul antikommunista álláspont maradt számukra a meghatározó élmény egész életükre, amelyet a megtorlás és a hosszú megaláztatás alaposan megerősített. Ami velük történt, jóvátehetetlen. Minden emlékező felelőssége, hogy a nekik kijáró tisztelet megkapják. De az is fontos, hogy politikai célzatú felhasználásuk ne keltsen viszolygást 56 emlékétől. Elsősorban ellenük elkövetett bűn, ha mint egyedül hiteles 56-osokat némelyek megpróbálják kijátszani más, éppoly fontos 56-os hagyományokkal szemben. Ez csak tovább mérgezheti kisiklatott életüket, s olyan döbbenetes esetekhez vezethet, mint amilyen évekkel ezelőtt a nagyra becsült köztársasági elnökünk elleni provokáció volt. 4. A demokratikus köztársasági hagyomány Az 1956-os forradalom meghatározó tradíciója a szabadságjogok teljességén alapuló, többpártrendszerű demokrácia, a parlamentarizmus igenlése. Az intézményesülő forradalom magától értetődően nyúlt vissza az 1946-os köztársaság gondolatához: a demokratikus eszmények követőiben föl sem merülhetett más lehetőség.

13 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 13/31 Változást legfeljebb a demokrácia kiteljesedése jelentett. A forradalom lebontotta a vesztes háború után felállított korlátokat is. Nemcsak az újjáéledő koalíció pártjainak szabad működését tette lehetővé, hanem a jobboldali ellenzék előtt is szabaddá tette az utat, beleértve a radikális, rendszerellenzéki jobboldali szervezeteket. Megjelenésük arra utalt, hogy korántsem mindenkinek egyértelmű a köztársasági gondolat elfogadása. Pedig a forradalomnak nemcsak a Rákosi-címertől megfosztott lyukas zászló volt a jelképe, hanem a magyar republikánus hagyomány legszebb szimbóluma, a Kossuth-címer is. A félbeszakadt forradalom nem tette lehetővé, hogy a demokrácia erői szabad választásokon bizonyítsák: a társadalom nagy többsége mellettük áll. Legitimációjuk alapja az utolsó szabad választások eredménye lehetett. Ennél is fontosabb volt azonban, amire Bibó István mutatott rá: a koalíciós kormány legitimációját magából a forradalomból származtathatta, hiszen a forradalom programjának alapján állt. Nagy Imre szavaival: a szabad, független, demokratikus Magyarországot képviselte. A valódi koalíciós kormány november 3-ai létrehozásának feltétele volt, hogy a Nagy Imrekormány megtegye e független, demokratikus köztársasághoz vezető döntő lépéseket. Ez volt a biztosíték arra, hogy a fordulat őszinte és teljes. A négypárti koalícióban a lejáratott kommunista párt nem vállalhatott szerepet. A hatalmat monopolizáló MDP felszámolása és egy új párt megalakítása alapvető fontosságú volt a demokrácia feltételek nélküli vállalásához, a népfelség elvének elfogadásához. Csak így lehetett kiszabadulni a kommunista doktrína kalodájából. A Nagy Imre fémjelezte MSZMP nem annak indult, amivé november 4-e után tették. Az alapító nyilatkozat népünk dicsőséges felkelését éltető szavai bizonyságát adták, hogy az a párt a forradalom platformján állt, és kizárólag demokratikus eszközökkel kívánta elérni céljait. A többpártrendszer gyors kialakulása a differenciálatlan egység felbomlásnak nyilvánvaló tünete volt őszén a forradalom támogatói pluralizmust és demokráciát kívántak, de a pártok működésével járó vitákat, politikai harcokat nem szerették különösen a felkelők és a forradalmi szervek tagjai. A forradalmat féltették a pártok túl korai megjelenésétől és marakodásuktól, tartottak a nemzeti egység felbomlásától. Igaz, hogy a pártok a forradalom előkészítésében és megvívásában alig játszottak szerepet, hiszen napok alatt kellett megszerveződniük. De mégiscsak rajtuk, a kormányzati hatalomra pályázók erőviszonyainak alakulásán múlott volna, merre indul az ország. A forradalom demokratikus hagyományának azonban nem ők voltak az egyedüli letéteményesei. 5. Az önkormányzati-önigazgató hagyomány Sokan tekintik a munkástanácsokat és a forradalmi önkormányzati szerveket a magyar forradalom igazi specifikumának. Ezek a spontán módon létrejött és a közvetlen demokrácia formáit felélesztő hatalmi szervek szinte önmaguk megalkották a forradalom intézményrendszerét. Eleven példái voltak annak, hogy a forradalom az egész országra kiterjedt. A bürokratikus sztálinista rendszer antitéziseként megjelent munkástanácsokat és önkormányzati szerveket sokan értelmezték az igazi szocialista forradalom megnyilvánulásaként, függetlenül attól, hogy milyen jelszavakat és fogalmakat használtak létrehozóik. Ha az értelmezéshez a szocialista eszmék forrásaihoz, igazi lényegéhez folyamodunk, akkor ez meg is felel a valóságnak mindenekelőtt a munkástanácsok vonatkozásában. Az új kísérlet szerves tartozéka volt, hogy a munkás-önigazgatást nem a köztársaság demokratikus intézményeinek megszüntetésével, hanem a demokrácia kiterjesztésével együtt kívánta megvalósítani. Nem árt újra hangsúlyozni: a gyárak, üzemek visszaadása, privatizálása a munkástanácsok körében föl sem merült.

14 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 14/31 Diktatúra körülményei között az önigazgató rendszer nem lehetett életképes. Nem is bontakozhatott ki, ezt a jugoszláv kudarc ékesen bizonyította. Olyan demokratikus ország azonban nem akadt, amely e modell működőképességét igazolhatta volna. A munkástanácsok mindenesetre tanúságot tettek erejükről és elszántságukról, az önigazgató törekvéseik melletti kitartásról a forradalom leverését követő ellenállásban is, amelyet csak a legdurvább erőszakkal lehetett megtörni. A forradalmi önkormányzati szervek, a forradalmi és nemzeti bizottságok, a munkástanácsok nem eltérő politikai koncepciók ütközései nyomán jöttek létre, hanem a közös ügyek intézését szem előtt tartva. Ennek megfelelően igyekeztek kiegyensúlyozott irányító szerveket létrehozni, amelyben a közösség többségének bizalmát bíró, tisztességes, de egyúttal a szakszerűséget is biztosító emberek vesznek részt. Nem a kommunista párttagság, hanem a vétkes politikai előélet volt a kizáró ok. 6. A demokratikus szocialista hagyomány A forradalom baloldali hagyománya mindenekelőtt a demokratikus és a szocialista értékek együttes vállalását jelenti. Ez a baloldaliság is sok összetevős, lényegét tekintve mégis egybehangzó volt. Kik képviselték? Képviselték mindenekelőtt azok a baloldali értelmiségiek, akik Nagy Imre támogatóiként tevékenységükkel eszmeileg előkészítették a magyar októbert. Nem gondoltak felkelésre. A szocializmus sztálinista elfajulása ellen, a rendszer radikális reformja érdekében léptek fel. Mégis igaza volt a kádárista értékelésnek: nélkülük nem lett volna forradalom. Igaz, hogy az egypárti diktatúrában egyedül ők voltak abban a helyzetben, hogy legalább féllegális módon szembeszálljanak a sztálinizmus képviselőivel és nyilvánosságra hozzák eszméiket ez azonban nem kisebbíti érdemeiket. Gondolhatnánk, ezt az evidenciát fölösleges ismételni. Nem így van: kormánykörök deklarált felfogása szerint a nagyimrés ellenzékiek csupán belterjes frakcióharcok részesei voltak, szerepük a hatalom önkéntelen fellazításában kimerült. Ezzel szemben tény: nélkülözhetetlen szerepük volt abban, hogy október 28-án fordulat következett be a forradalom menetében. A fegyveres felkelők harca és a forradalmi szervek megalakulásának nyomása nélkül persze semmilyen változás nem következett volna be, ám e revizionista kommunista csoport Donáth Ferenc, Losonczy Géza és sok-sok társuk közvetítő és nyomásgyakorló tevékenysége nélkül bizonyosan érvényben maradt volna az ellenforradalom leverésére irányuló koncepció. (A világ legnagyobb hadserege katonailag természetesen nem volt legyőzve.) Részt vettek a kormányprogram megfogalmazásában és a forradalmat kiteljesítő lépések előkészítésében. Forradalmi elkötelezettségük végső hitelesítőjeként pedig vezető szerepet töltöttek be az ellenállás eszmei irányításában és szervezésében baloldali hagyománya a diákok mozgalma is. Azoké a diákoké, akik a baloldali értelmiségi ellenzék eszmei hatására, a Petőfi Körben és az országszerte megalakult hasonló vitakörökben véleményüket kialakítva pontokba foglalták a forradalom induló programját. Követeléseikkel a forradalom felülkerekedéséhez, majd támogatásukkal a Nagy Imrekormány konszolidációs törekvéseinek sikeréhez járultak hozzá. Képviselték a forradalom baloldaliságát a munkástanácsok, amelyek a szovjet invázió után az ellenállásban nemcsak önkormányzati jogaikhoz és a szokásos munkáskövetelésekhez ragaszkodtak, hanem kitartottak a demokratikus berendezkedés és a nemzeti függetlenség eszméi mellett is. Eleven cáfolataiként azoknak az érveknek, amely szerint csak a proletárdiktatúra fékezhette meg horthysta ellenforradalmi restaurációt: ők maguk voltak ennek legfőbb gátjai.

15 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 15/31 Képviselték a baloldali törekvéseket sokan a felkelők között is gyakorta ösztönösen, világos formát nem öltött eszmék keretében, s ezt a tényt nem fedheti el, hogy a későbbi hatások, a gyalázatos megtorlás sokukat messze vezettek mindenféle szocialista gondolattól. A magyar társadalom 1956-ban a bőrén érzete a Horthy-rendszer elborzasztó tapasztalatait, s ez éppen elegendő volt, hogy a nagy többség a rákosizmus szörnyűségeit ne arra akarja fölcserélni. Az ellenforradalmi keresztény-nemzeti kurzussal radikálisan szakító, 1945 utáni balközép koalíció öröksége kínálkozott folytathatónak félbeszakított forradalmának baloldali hagyományát mindenekelőtt az a program képviseli, amelyet Nagy Imre koalíciós kormánya hirdetett meg. Nagy Imre demokratikus, nemzeti elkötelezettségű szocialista koncepciója, amely az évtizedekkel későbbi eurokommunista álláspont előfutárának tekinthető, Kéthly Anna ezzel sok rokonságot mutató, még Bad Godesberg előtti (s mai szemmel igencsak radikális) szociáldemokrata felfogása, Bibó István radikális nemzeti demokrata nézetei, a hangsúlyos harmadikutas szocialista elképzelések, Kovács Béla baloldali agrárpárti elkötelezettsége, amely az 1945 utáni földreform elveinek alapján állt ezek fémjelezték a forradalom kormányának irányvonalát. Az ötvenes évek közepén Európában egyáltalán nem volt extrém, s különösen nem tűnt haladásellenes álláspontnak a jelentős állami szerepvállalás a gazdaságban, a tulajdonlást is beleértve természetesen nem abban az abszurd mértékű és diktatórikus formában, ahogyan a szovjet tábor országaiban megvalósult, az igazságosság elvének fokozottabb érvényesítése a köztehervállalásban és az újraelosztásban, vagyis azok a szocialista elvek, amelyekhez hasonlók a forradalomban programként megfogalmazódtak. November 3-án Losonczy Géza és Tildy Zoltán egy nemzetközi sajtóértekezleten mintegy a kormány krédójaként hirdette meg, de a forradalom testamentumává vált: A kormány teljes egységben kijelenti, hogy az elmúlt tizenkét esztendő vívmányaiból semmit sem kíván feladni: így a földreformból, a gyárak, üzemek államosításából és a szociális vívmányokból. Ugyanígy a legteljesebb mértékben ragaszkodik ahhoz, hogy a most lezajlott forradalom vívmányai a maguk teljes egészében fennmaradjanak. Így a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a szocializmus építése nem a diktatúra, hanem a demokrácia alapján. Kétségtelen: nagy feladatok vártak volna a koalícióra a forradalom baloldali vívmányainak rendszerré szervezésében. A munkástanácsok önigazgató szocializmusát össze kellett volna hangolni a parlamentáris köztársaság demokratikus többpártrendszerével, a magántulajdon védelmével és a vállalkozás szabadságával a kisiparban-kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban. Össze kellett volna egyeztetni mindezt az állam jelentős szerepvállalásával, valamint az erős hatáskörű önkormányzatisággal a helyi politikában. Nem tudható, hogy e vállalkozás sikerrel járt volna-e vagy sem, hogy szabad választások után ilyen felhatalmazást kapott volna-e a megalakuló kormány. Csupán az állítható: a forradalom nemzeti, demokratikus és szocialista törekvéseinek összhangja az erős jobboldali nyomás ellenére november 3-án még megvolt. Az 1956-os forradalom baloldali hagyományához való hűség legfőképpen ennek az összhangnak a korszerű újrateremtését jelenheti. Feitl István A nemzeti kérdés és a világ katartikus, és korszellemváltó időszaka volt. A felelősség és a lelkiismeret kérdéseitől volt hangos Európa: az emberiség történetének legszörnyűbb társadalmi katasztrófáiért, olyan háborúk kirobbanásáért, ahol a népirtás soha nem látott technikai

16 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 16/31 csúcsra jutott, ahol a fasizmussal a világtörténelem addigi legszörnyűbb, barbár berendezkedése alakult ki, ahol az erőszakos halállal halt embereknek minden idők legnagyobb több tízmilliós nagyságrendű koncentrációjának lehettek tanúi a túlélők. Európa megpróbálta levonni a tanulságokat. Felemás sikerrel. A gyűlölet és az oknyomozás a fasizmusra összpontosult, és ez elégségesnek ígérkezett a jövőt illetően. Kinek juthatott eszébe az első világháború utáni békerendezés, a nemzeti liberális közszellem és a nacionalizmusok elszabadulásának összefüggéseiről szót ejteni? Ki beszélt arról, hogy a század eleje, az első világháború és az azt követő rendezés nemzetcentrikus szelleme és politikai gyakorlata milyen szerepet játszott a kontinens katasztrófáinak bekövetkezésében? Pedig sokan tudták, hogy a nemzetek és etnikumok elkülönítésének 1918 utáni a nemzeti önrendelkezés elvébe burkolt kísérletével nemcsak az volt a baj, hogy a gyakorlatban bizonyult kivitelezhetetlennek, nemcsak a békerendezés igazságtalanságait lehetett volna felemlegetni, hanem azt is, hogy mindez szabadjára engedett egyfajta modern törzsi gondolkodást, amely az emberiséget alapvetően mint egymástól elkülönülő és egymással keveredni, szorosan együtt élni képtelen népcsoportok együttesét fogta fel, ahol a versengés természetes állapot, és ahol elsősorban az elkülönítés politikájának és technikájának kell érvényre jutni. A második világháború után a győztes koalíció által megvalósított népcserék, például a német és magyar kitelepítések, majd a párizsi béke jól mutatta, hogy az újragondolás mennyire felemás volt, hogy a döntő szót megint csak a nagyhatalmi érdekek diktálták, hogy az európai rendezést nem a nemzeti feszültségek megszüntetésének őszinte és átgondolt akarása, hanem a befolyási övezetek kijelölése irányította. De még Európa 1947-es kettészakadása sem fosztotta meg az embereket optimizmusuktól, mert a két tömb a maga terrénumán belül recepteket kínált a nemzeti problémák véglegesnek ígérkező megoldására. Mindkét oldal az egyetemes együvé tartozás gondolatát helyezte középpontba, demokráciáról, szociális haladásról és egyenlőségről beszélt és ez a nemzetek, népcsoportok közötti ellentétek, válaszfalak lebontásának biztos receptjeként hatott a nacionalista őrülettől megcsömörlött népek számára. A kommunista eszmény még ennél is meggyőzőbb volt, hiszen a sovén gyűlölet gyökeres kipusztítását ígérte az elnyomott népek internacionalista testvériségében, a kizsákmányolás és nélkülözésmentes világrend forradalmi eszközökkel és gyorsasággal való megvalósításában. Népek egymásra találását, barátságát és szeretetét hirdette az összefogás és a béke jegyében az imperialista világgal ellentétben, amely újratermeli az országok és nemzetek közötti ellentéteket, amivel a háborúk új korszakát készíti elő. A kommunista eszmény a háború utáni erkölcsi megtisztulás, a múlttal való szakítás, a béke, a társadalmi haladás és igazságosság iránti vágy olyan világos és mégis egyszerű ideológiáját képviselte, amely különösen a fiatalokban erős visszhangra talált. A progresszív baloldali eszmék az 1945 után kamasszá érő ifjúság világnézetére és gondolkodására erős hatást gyakoroltak. De mivel kellett szembesülni az ötvenes évek első felében? Az 1947-et követően kialakult népi demokratikusnak mondott rendszer szinte semmit nem tudott teljesíteni ígéreteiből. A határok bezárultak, először nyugat felé csökkent a minimális szint közelében a szellemi javak és emberek áramlása, ezt követte a kisebb fegyveres incidensekkel tarkított ellenséges viszony mesterséges kialakítása Jugoszláviával, de a többi szocialista ország felé sem tűrt meg a rendszer a hivatalos kapcsolatokon túl mást. Magyarország a szovjet birodalom kliensállamává vált mind külpolitikai, mind gazdasági, mind katonai tekintetben. A szovjet mintakövetés ezen is túlment, és már-már a birodalmi betagozódás képét mutatta a politikai intézmény- és kapcsolatrendszert, illetve a társadalmi és szellemi viszonyok átvételét illetően. Az ötvenes évek elejére háborús hátországi állapotok váltak uralkodóvá Magyarországon. A határon kívüli magyarság problémáját szőnyeg alá söpörték után a háborús hisztéria ugyan enyhült, a kliensi kapcsolat azonban csak az

17 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 17/31 SZKP XX. kongresszusa után kezdett lassan fellazulni. Összességében Magyarország önállósága és a szovjetek által is hangoztatott függetlenségének mértéke a második világháború végi állapotokhoz vált hasonlóvá. Az 1953-as korrekció, de még inkább az 1956-ban megindult desztalinizáció reményt ébresztett az eszmények rendszeren belüli megvalósíthatósága iránt. A magyar értelmiség és egyetemi ifjúság politikai reformmozgalma 1956-ban ilyen előzmények után természetszerűen állította előtérbe a demokratizálás, a humanizáció és a nemzeti önrendelkezés újrafogalmazásának követelményét, amit a forradalomban részt vevők, majd a fegyveres felkelők is magukévá tettek, és amelyek a szovjet katonai beavatkozás indulatokat felkorbácsoló hatására sem változtak meg gyökeresen. A mozgalmat végig szolidaritás és rokonszenv jellemezte a reformokért küzdő szocialista országok, Jugoszlávia és Lengyelország iránt. Nem tudunk román, vagy más szomszéd népek elleni megnyilatkozásokról, de arról sem, hogy a forradalmi mozgalom önmagát egyfajta keleteurópai szabadságharc kiindulópontjának akarta volna nyilvánítani. A csapatok kivonásának mind erősebb követelése nem párosult gyűlölettel a Szovjetunió népei, de még a megszálló katonák iránt sem. Október 25-én az Astoriánál és a parlament előtt a szovjet katonák és a tüntetők barátkozása a véres mészárlás ellenére olyan eufórikus élményt jelentett a résztvevőknek, hogy az később szinte legendává válva emlékeztetett a történelem azon ritka eseményeire, amikor az utca embere teljesíthet diplomáciai szolgálatot hazája érdekében. A nemzeti függetlenségi és szabadságeszmények szorosan kapcsolódtak a forradalom politikai programjához, amely egyfajta demokratikus, többpárti plebejus köztársaság megteremtését tűzte maga elé. A nemzeti jelképek az es forradalom és szabadságharc hagyományához, ezzel egyben az 1946-os köztársasági hagyományhoz nyúltak vissza. Ennek központi eleme a lyukas zászlót már október 25-én felváltó új címeres zászló volt, amely a koronás helyett a Kossuth címert választotta jelképéül. (Itt jegyzem meg, hogy a lyukas zászló nemcsak 1956-ban, hanem már az őszirózsás forradalom idején megjelent a magyar történelemben.) Ma különösen fontos hangsúlyoznunk, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméi nyomokban sem jelentettek visszatérést a két világháború között uralkodó nacionalista, konzervatív nemzetpolitikai hagyományhoz, de még csak az es meghatározó politikai tradícióhoz sem. Azt hiszem, igazat kell adni Heller Ágnes és Fehér Ferenc értékelésének, hogy a magyar forradalom külpolitikai célkitűzéseiben az első jelentős lázadás volt az 1945 utáni, jaltainak nevezett, elhibázott európai rendezéssel szemben. Visszatérés volt 1945 eszményeihez, ezen belül bizonyos mértékig a kommunista, a szociáldemokrata, baloldali polgári és népi mozgalom által akkor hirdetett eszményekhez is. Úgy gondolom, a nemzeti kérdés szempontjából 1956 egyik legfontosabb vonása ez, olyan sajátosság, amely a tradíciók megfogalmazásakor nem maradhat figyelmen kívül. És ennek nem mond ellent az, hogy a forradalom szembenállás volt elsősorban a szovjet birodalmi politikával, a nagyhatalmi imperializmus kelet-európai változatával, és szembenállás volt az etnocentrizmussal is, mert egy demokratikus, de egyúttal egalitárius és szociális, tehát ilyen értelemben demokratikus szocialista nemzeti összefogást tűzött maga elé és állított példaként a tömbökre szakadt Európának. Könnyű lenne azt mondani, hogy a forradalom e nemzeti platformon egyesítette az országot. A történelem azonban szüntelenül arra emlékeztet, hogy bánjunk óvatosan a leegyszerűsítésekkel, és ez különösen az egységben látásra vonatkozik. Tegyük fel a kérdést újra: létezett-e ez a nemzeti egység? Hiszen jól tudjuk, hogy első sortűzhullám és fegyveres összecsapások által felszított hangulat október 25-e után megváltoztatta mind a belpolitikai, mind a külpolitikai követelések tartalmát. A forradalom résztvevői ambivalens álláspontra helyezkedtek a kormány magatartását illetően. Október legvégén a szovjet katonai

18 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 18/31 jelenlét megszüntetése és a magyar szovjet viszonyok egyenlő alapokra helyezése helyett Magyarország Varsói Szerződésből való azonnali kilépése és a semlegesség bejelentése vált a felkelők és a forradalmi szervek első számú követelésévé. Maguk a forradalmi szervek is alakulóban és átalakulóban voltak. A Nagy Imre-kormány október 30-án hiába ismerte el a forradalomban létrejött szerveket, állította vissza a többpártrendszert és ígért tárgyalásokat a szovjet csapatoknak az országból való kivonásáról, nem sikerült maga mögé állítani az átalakulás fő erőit. November 1-jén és a rá következő napokban azonban megváltozott a helyzet. A Varsói Szerződésből való kilépés, a semlegesség bejelentését és az ENSZ-hez fordulást követően, a forradalmi alakulatokkal való tárgyalások sorra eredményre vezettek. Ám a történelmi hűség okán nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezek a tárgyalások a szovjet invázió előkészületének tudtában folytak. A konszolidáció hangulatát jól érzékelteti Nagy Elek visszaemlékezése, aki a budapesti munkástanácsok küldöttségének élén tárgyalt a kormánnyal. Találkozását Nagy Imrével így idézi fel: Nagy Imre rendkívül fáradt volt, átvette a papírt, beleolvasott.»maguk is követelnek? Nézze, mi öregemberek vagyunk. Fogjuk meg a harckocsikat, és dobáljuk ki? Hátunkon vigyük ki az orosz katonákat? Mi légüres térben vagyunk. Mit akarnak? Felmondtam a Varsói Paktumot. Az ENSZ-hez fordultam. Tárgyaltam különböző delegációkkal. Ha követelni jöttek, akkor dolgukvégezetlenül menjenek vissza. Én viszont kérek önöktől. Kérem önöktől, hogy álljanak a kormány mellé. Annyi hitelt adjanak, hogy bíznak bennünk, vagy ha nem félreállunk. És akkor mi lesz? Káosz. Más vezetőgarnitúrát pillanatnyilag nem látok alkalmasnak arra, hogy Magyarország érdekében valamit tenni tudjon.«ez a beszéd lényege. Utána odavitt a térképhez, megmutatta hol jönnek az orosz csapatok, ki volt zászlózva, lehetett látni, hogy katonai szakmunka»tehát döntsenek [mondta a miniszterelnök].önök kezében van a döntés, önökön múlik talán az ország sorsa, a forradalom sikere az önök kezében van.«elment.tizenöt percet ültünk teljes némaságban. Nem mertünk egymás szemébe nézni. Nekem a fülembe csengett a csepeli gyűlés: Addig itt munka nincs, amíg az oroszok ki nem mennek Én a magam részéről Nagy Imrének adtam igazat, viszont a megbízásom más volt. Végül megtörtem a csendet:»nézzétek, én úgy látom, Nagy Imrének igaza van.«este tizenegy órakor a rádióban elhangzott a munkástanácsok felhívása a munka felvételére. A kormány tömegbázisának kiszélesedése tehát a meghirdetése pillanatában végveszélybe került függetlenségi program bázisán jött létre. Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy az 1956-os forradalomban a semlegességi státusz elérésének célját maga elé tűző függetlenségi eszme volt az, amely bár a szovjet katonai invázió árnyékéban, de megteremtette a forradalmi és a kormányzati erők közötti politikai egységet. Ebben a történelmi pillanatban jogosan beszélhetünk nemzeti egységről, és így az utolsó Nagy Imrekabinet joggal nevezte magát nemzeti kormánynak. Hogy ez a nemzeti egység megmaradhatott, megerősödhetett volna-e, nem tudjuk. November első napjaiban mindenesetre még igen törékeny volt. A történeti viták egyik legsúlyosabb dilemmája, egyben a nemzeti egység értékmérője az a kérdés, hogy volt-e realitása Magyarország semleges státusza elismerésének, volt-e realitása a Nagy Imre-kormány külpolitikájának? Ezt a kérdést úgy is fogalmazhatjuk, volt-e realitása annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei olyan politikai ajánlatot tesznek a Szovjetuniónak Magyarország finnlandizálásáról (vagy jugoszlavizálásáról), amely legalább tárgyalási alapot biztosító garanciákat tartalmaz a Szovjetunió számára európai pozíciójának megnyugtató megoldására. Illetve volt-e realitása annak, hogy egy ilyen ajánlatot a Szovjetunió mondjuk egyáltalán tárgyalási alapnak elfogadjon? Azért kell ezt a kérdést így feltenni, mert ma már közismert, hogy katonai beavatkozás gondolata fel sem merült felelős politikai körökben. Vagyis a kérdés az, volt-e realitása a jaltai-potsdami Európa-rend részleges politikai felülvizsgálatának? A kérdésre nem könnyű felelni, hiszen az osztrák

19 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 19/31 államszerződés megkötésének időszakában, az 1955-ös genfi konferencián az amerikai elnök és külügyminisztere nem hivatalos tárgyalásokon felvetette Bulganyin szovjet miniszterelnöknek a térség finnlandizálását, amit utóbbi kereken visszautasított. Az Egyesült Államok tehát foglalkozott a politikai rendezés kompromisszumos megoldásának gondolatával, október 23-a és november 4-e között, illetve azt követően azonban nem tett ilyen ajánlatot Moszkvának. November 1-je után az angol és a francia ENSZ-megbízott a magyar semlegesség elismerésére kapott ugyan megbízást, de az amerikai kormány megakadályozta ennek realizálását. Közrejátszhatott ebben a szuezi válság, de még inkább az, hogy az Egyesült Államok sem felkészülve nem volt, sem időszerűségét nem látta az ezzel kapcsolatos európai kérdések (így a semleges, egységes Németország megteremtése) megvitatásának. Ma már ismertek a legfelsőbb NATO-fórum, a Tanács üléseinek jegyzőkönyvei is. A NATO magatartását első pillanattól kezdve a szovjet katonai beavatkozás, illetve az arra való szovjet hivatkozás elkerülésének a gondolata uralta, aminek következtében a szervezet néma maradt, és az ENSZ-hez utalta a magyar ügyet. A Varsói Szerződés irányába tehető politikai kezdeményezés gondolata a NATO Tanácsának ülésein sem merült fel. Már október 24-én leszögezték, hogy nem szabad hiábavaló lázadásra ösztönözni Közép-Kelet-Európa népeit. November 4-e után a szervezet számára kizárólag a szuezi válság miatt megbomlott egységének helyreállítása szempontjából volt fontos Magyarország sorsa. A NATO bizonyos szempontból következetes volt. Mind a forradalom előtt, mind azt követően ragaszkodott az úgynevezett óvatos fellazítási stratégiához, ami csak igen hosszú távon hozhatott eredményt, és kizárta minden, katonailag kockázatos akció támogatását. Magyarország tehát kívül esett azon a területen, amelyben a Nyugat képes vagy eltökélt lett volna hatékonyan cselekedni. Mindezek ismeretében nehéz bármit is mondani arra a kérdésre, vajon a Szovjetunió nyitott lett volna-e egy amerikai kezdeményezés előtt, vagy sem? Talán nem túl merész feltételezés az a válasz, hogy nem, hiszen Hruscsov két napon belül maga mögött tudhatta a teljes szocialista tábort, beleértve Gomulkát és Titót is, a visszavonulás egy szovjet kínai konfliktussal fenyegetett, nem is beszélve a szuezi válság bizonytalan kimeneteléről. A magyar forradalom október 31-e utáni esélytelensége még sok lezáratlan történelmi kérdés újrafelvetését követeli meg. Például, meg kell vizsgálni, mi volt az oka a kormány diplomáciai tétlenségének az Amerikai Egyesült Államok irányában. Vagy azt, hogy november 4-e előtt és azt követően a függetlenségi eszme mellett része volt-e a nemzeti egységnek a szabadságharcos eszme, azaz a függetlenség fegyveres megvédésének gondolata, avagy Nagy Imre november 4-e reggeli utolsó rádión elhangzott szózata a magyar néphez, és ezt követően a jugoszláv követségre távozása (illetve Mindszenty József amerikai követségre menekülése) már ebben megosztotta az ország népét, mint ahogy tudjuk, hogy a fegyveres ellenállást még a fegyveres erőkből is csak kevesen vállalták, ugyanakkor a politikai ellenállás tömegbázisa egy ideig igen széles volt. Ezek taglalására azonban itt nincs mód. A szovjet invázió a kormányt elsöpörte, a függetlenségi ellenállást viszont lángra lobbantotta elején azonban már erre sem maradt lehetőség. A vereség után 1956 öröksége idehaza fokozatosan vesztett politikai jelentőségéből. Az es rendszerváltás időszakában hagyományként, ideológiai gyúanyagként fontos szerepet játszott a független, demokratikus Magyarország megteremtésében, de közvetlen politikai jelentőségével kapcsolatban kezdettől eltérő vélemények voltak jelen a magyar társadalomban, sőt a hagyomány értelmezésében is olyan éles viták bontakoztak ki, amelyek kérdésessé tették központi szerepét egy modern nemzeti identitáskép kialakításában. Ma már olyan politikai áramlatok is jelen vannak a közéletben, amelyek sokkal közelebb állnak a két világháború közötti nacionalistakonzervatív, vagy sajnos az ennél is jobboldalibb eszmekörhöz, semmint 1956 nemzetifüggetlenségi eszméihez. Nem véletlen, hogy ezek retorikájában még a szabadságharcos

20 Nemzeti megbékélés Baloldali értékek az 1956-os forradalomban 20/31 hagyományból is a kommunistagyűlölet, a forradalomban megjelenő erőszak és önbíráskodás, vagyis a radikális vonások kerülnek előtérbe. Hogy 1956 újra a nemzeti összetartozás élményét adja a magyarságnak, ahhoz időnek kell eltelnie. Tartósan alább kell hagynia a tradícióval kapcsolatos kisajátítási és kiszorítási kísérleteknek, csendesülnie kell az aktuálpolitikai hasznosítási szándékoknak, az erőszakolt identitáskereséseknek. A történettudomány is majd ekkor tud igazán tárgyilagosan és megalapozottan állást foglalni a még nyitott kérdésekben. Vitányi Iván Hozzászólások Kedves Barátaim! Ez az első megszólítás, mert a hozzászólás megkezdése előtt még egyszer megszólítalak benneteket. Most előzetes megjegyzéseket teszek óta azt hiszem, a haladó emberiségnek nagy baja van. Összedőlt a Szovjetunió, maga-magától, a nyugati világ ezt eufóriában élte meg, katarzis nélkül. Nem ment keresztül azon a folyamaton, amelyik elvezette volna a katarzishoz. Ez a helyzet megbosszulta magát. Most majd lesz katarzis. A szocialista pártnak 1956-hoz való viszonyát 1949 óta az jellemzi, hogy sem eufória nincs benne, sem katarzis. Ez a mai összejövetel világosan bizonyítja ezt. Azt gondolom, hogy ez a mai összejövetel alkalmas lehet arra, hogy a szocialista párt tisztázza a viszonyát 1956-tal, mert csak egy ilyen beszélgetésen tudunk együtt eljutni valamerre, hiszen végeredményben a párt tagságának, a párthoz közelálló embereknek, a magyar baloldalnak szüksége van a tisztázásra, szüksége van végre arra a katarzisra, amit át kell élni. Ezt mindeddig elmulasztottuk, és ezután ez már adósságunk. Most megszólítom a konferenciát. Kedves Konferencia, Kedves Barátaim! Én nyilvánvalóan intézményesített veteránként vagyok itt, mert azok közé tartozom, aki veterán vagyok 1944-ből, 1956-ból, 1989-ből. Örömmel látom, hogy a teremben nem egyedül vagyok ilyen. Itt van Nyers Rezső, itt van Kosáry Domokos és még egy páran, de már nagyon kevesen. Nemcsak azért vagyunk kevesen, mert egy bizonyos kor kell ahhoz, hogy ezt át tudjuk élni, hanem van még más probléma is. De mielőtt a más problémára térnék, szeretnék veterán lenni 2002-ben is ben olyan fordulatnak szeretnék veteránja lenni, amely több mint kormányváltás, de nem folytatódik az idézet, nem kevesebb, mint rendszerváltás. Nem rendszerváltás. Mert a probléma az, hogy a több mint kormányváltás és majdnem rendszerváltásból az előző kormány rendszerválást akart csinálni. Mi ezt a rendszerváltást akarjuk visszafordítani a demokratikus útra, 1989 ha tetszik, 1956 útjára. Mint afféle szociológus, aki klaszteranalízisekkel és egyebekkel is dolgozik, elgondolkoztam azon, hogy miként van ez a hármas veteránság. Mert nem mindig egyformán van ez. Kevesen vannak akik mind a hármat végigcsinálták. Vannak például olyanok, akik veteránok ben, nem vettek részt 1956-ban, de részt vettek 1989-ben. Vannak, kevesebben, akik részt vettek 1956-ban és utána 1989-ben. Vannak olyanok, akik 1944-ben a baloldalon vettek részt mint veteránok, 1956-ban részt vettek a forradalomban, és utána erről Ormos Mária is szólt már, meg azt hiszem Ripp Zoltán is máshova mentek. Elhagyták ezt az eszmekört, a baloldalt, a szocializmust. Miért? Ezen érdemes gondolkoznunk, mert ez is hozzátartozik a katarzishoz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szocialista párt pillanatnyilag nem szociáldemokrata! Úgy gondolom, hogy mindazok, akik 1989-ben megalapították, 1990-ben kodifikálták a Magyar Szocialista Pártot, programmal és más elképzelésekkel, ők azok voltak

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről (1989-2005) a) Népszabadság (?) Bossányi Katalin: Meddig engedünk 56-ból? 1991. június 15. Emlékmű a megbékélésért. Megbékélés Emlékmű Alapítvány

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

1996-os emlékbélyegek

1996-os emlékbélyegek 1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat! 2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben