4/2011. (III. 17.) önkormányzati rendelet. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról. I. fejezet. Általános rendelkezések

Átírás

1 1 / :50 A szöveg időállapota: 2013.II VI.30. Időállapot váltás: 2011.III II II VI VII /2011. (III. 17.) önkormányzati rendelet a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról Hunya Község Önkormányzat Képviselő - testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. A képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben határozza meg. 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hunya Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5555 Hunya, Rákóczi. u. 19. Telefonszáma: címe: hunya_onkormtvn.hutvn.hu~ 3. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hunya község Önkormányzat Képviselő-testülete. 4. Illetékességi területe: Hunya közigazgatási területe. 5. Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Örménykút és Hunya Községek Körjegyzősége 6. (1) Az önkormányzat címere: " Külső és belső formája hagyományőrző módon az alapító Harruckern bárói család ősi címeréből lett átemelve. A címer formai jegyei: kerektalpú, négyelt (dobor) pajzs. A jobb felső kék mezőben egy arany búzakéve szimbolizálja a település mezőgazdasági jelenét és múltját, egyben az összetartozást is érzékeltetve. A baloldali alsó kék mezőben Szent Lászlónak, a település védőszentjének és első névadójának (Endrődszentlászló) jelképei kaptak helyet: a háromlevelű, ezüstsisakú aranykorona, mögötte pedig keresztben Szent László ezüst csatabárdja és egy ezüst kettőskereszt. A bal felső és jobb alsó mezők vörös - arany színűek, hosszában rutázva. A címerfőn egy ötgyöngyös bárói korona áll. Az ebből kiemelkedő település templom az építtető és későbbi névadó Hunya családnak állít emléket, valamint a település vallási hovatartozását is kifejezésre juttatja. A címertakaró színei megegyeznek a család címerének színeivel. Jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A címert legalul a település nevét magába foglaló arany

2 2 / :50 szallag zárja." (2) Az önkormányzat zászlaja: " A zászlóalap - arányában a zászlórúd felöl nézve 80:140 arányú téglalap - fehér alapon, a zászlólap vége arannyal rojtozott. A zászló közepén az Hunya címere található, a két szélén hosszanti irányban a címer melletti szabad mező fele a külső oldalon a címerben használt kék színű. (3) Az önkormányzat pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, középen a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben az Hunya község Önkormányzata felirat, alatta Békés megye Hunya felirat olvasható" (4) Az önkormányzat hivatalának pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, középen a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben az Örménykút és Hunya Községek Körjegyzősége felirat olvasható" (5) Az önkormányzat körjegyzőjének pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, közepén a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben az Örménykút és Hunya Községek Körjegyzője felirat olvasható" 7. Az önkormányzat által adományozható helyi kitüntetések és elismerő címek: A kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendelet tartalmazza. 9. Az önkormányzati jogok II. fejezet Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete a) A helyi közügyek, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. b) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 10. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. 11. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselő-testülete, annak felhatalmazására, b.) bizottsága, c.) a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, d.) a polgármester, e.) a helyi népszavazás hozhat. 12. (1) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal.

3 3 / :50 (2) A képviselő-testület együttműködik a Körös - szögi Kistérség Többcélú Társulásának tagjaival a kistérségi feladatok eredményes megvalósítása érdekében. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak folyamatos és rendszeres kapcsolattartása a polgármester, illetve a körjegyző feladata. 13. (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre: (2) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: a) településrendezés és településfejlesztés, b) az épített és természeti környezet védelme, c) a lakásgazdálkodás, d) a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, e) a helyi közutak és közterületek fenntartása, f) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása g) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, h) közreműködés az energia-szolgáltatásban, i) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, j) gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról k) a közművelődési, művészeti tevékenység és a sport támogatása, l) a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, m) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. n) köztemető fenntartása. o) a község belterületén a folyékony és szilárd kommunális lakossági hulladék összegyűjtése. 14. (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni: a) az egészséges ivóvízellátásról, b) az óvodai nevelésről, c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről, d) az egészségügyi és szociális alapellátásról, e) a közvilágításról, f) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

4 4 / :50 (2) Az önkormányzat köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 15. (1) Önként vállalt önkormányzati feladatok: A 14. (1) és (2) bekezdésében felsoroltakon túl az önkormányzat anyagi lehetőségei szerint más feladatokat is elláthat. (2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni a képviselő-testületnek. 16. Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. 17. A 16. -ban leírtak érvényre juttatása érdekében az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő - testület és bizottsága ölésein: - Hunyai Polgárőr Egyesület - Hunyai Faluszépítő Egyesület - Hunya Fejlődéséért Egyesület 18. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő - testületet a polgármester képviseli. 19. (1) Az önkormányzatai feladatokat a képviselő - testület és szervei látják el. (2) A képviselő - testület szervei: - polgármester - képviselő - testület bizottsága - az önkormányzat hivatala 20. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő - testületet illetik meg. 21. (1) A képviselő - testület egyes hatásköreit átruházhatja: a) polgármesterre, b) bizottságra, c) társulására - a törvényben meghatározottak szerint. (2) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg beszámoltathatja. 22. A képviselő-testület átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. 23. A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. 24. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

5 5 / : A képviselő - testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő - testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit a törvény a képviselő - testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 26. A képviselő - testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja. 27. (1) A képviselő - testület önkormányzati hatásósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselő - testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő - testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

6 6 / :50 (3) A képviselő - testület az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. 28. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. III. fejezet A képviselő-testület működése (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A képviselő-testület gazdasági programja 29. (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó programot. (2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági program alapján működik. (3) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A képviselő-testület üléseinek száma 30. A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. 31. (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő. (3) A munkaterv tartalmazza: - az ülések időpontját, - adott ülésen tárgyalandó témákat, - az előterjesztő megnevezését, - az előterjesztésben közreműködőket, - szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, - szükség szerint a tartalmi követelményeket. 32. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint. Amennyiben a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget 15 napon belül az Ötv (2) bekezdése f.) pontja alapján a közigazgatási hivatal vezetője hívja össze az ülést.

7 7 / :50 b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. A képviselő-testületi ülések összehívása 33. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi, Pénzügyi és Beszerzési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését. (4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. 34. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. 35. (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 32. -ban foglalt feltételek fennállnak. (2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 32. b) pontja esetében saját maga dönti el. (3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. (4) A Békés Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását. 36. (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés időpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek eladóit, - a képviselő-testület ülésének összehívóját. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. (4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: a) képviselők, b) állandó meghívottak:

8 8 / :50 - körjegyző - országgyűlési képviselő c) nem állandó meghívottak: - előterjesztő, - akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi, - akit az ülés összehívója megjelöl. 37. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, az ülés kezdési időpontja előtt legalább 3 órával. 38. (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a körjegyző, b) az országgyűlési képviselő, (2) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: - a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, A képviselő-testület ülésének vezetése 39. A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, b) az ülés megnyitása c) napirend elfogadása, d) zárt ülés bejelentése, e) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való feltevése, - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

9 9 / :50 f) a rend fenntartása, g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, h) időszerű kérdésekről tájékoztatás, i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, j) az ülés bezárása, k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről. 40. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselőtestület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselőtestület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 41. (1) A képviselő-testület zárt ülést tart: a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása - és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. (2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírása. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben. 42. Zárt ülésen a képviselő - testület tagjai, a körjegyző, valamint a tárgyalandó kérdésben érintett és meghívott személyek vehetnek részt. 43. Zárt ülés megtartását a 41. (3) bekezdésében foglalt esetekben a polgármester, bármely képviselő és a körjegyző indítványozhatja.

10 10 / : (1) A képviselő - testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő - testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe. (3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása estén is biztosítani kell. (4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érintettek vagy a hivatalos megbízottjuk, a polgármester valamint a körjegyző tekinthetnek be a (3) bekezdésben foglaltak kivételével. (5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintés csak a körjegyző jelenlétében történhet." 45. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (28. (2) bek. alapján). A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A vita és a döntéshozatal módja 46. (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 47. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. (2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 48. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. 49. A szavazás előtt a körjegyző törvényességi észrevételt tehet. 50. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. 51. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges szükséges az alábbi ügyekben: a) önkormányzati rendeletalkotáshoz b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz c) önkormányzati társulás létrehozásához ; társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz

11 11 / :50 e) intézmény alapításához f) zárt ülés elrendeléséhez g) a polgármester elleni kereset benyújtásához h) a képviselő - testület hatáskörének átruházásához, visszavonásához i) hitelfelvételhez j) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon - kivéve az építési telek - értékesítése, megterhelése esetén k) a képviselő kizárásához 52. Szavazategyenlőség esetén, a szavazást meg kell ismételni, s ennek eredménytelensége esetén a napirendet újra kell tárgyalni: - vagy azon az ülésen még egyszer, - vagy a legközelebbi ülésen új előterjesztés alapján. 53. (1) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. (3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt jogszabály írja elő b) a képviselő - testület 1/3-a indítványozza c) azt a polgármester és a képviselő - testület bizottságának elnöke kéri. (4) A név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. 54. A képviselő-testület titkos szavazást tart az alábbi ügyekben: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása c) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett ezt kéri d) összeférhetetlenségi ügy tárgyalásakor 55. A képviselő - testület tikos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, ill. zárt ülést tarthat. (a 41. (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben) 56. A titkos szavazást a képviselő - testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le, melynek során az alábbiakat kell betartani:

12 12 / :50 a) elkészíti a szavazólapokat és lebonyolítja a szavazást b) a szavazólapokon fel kell tüntetni a dátumot c) egyértelműen meg kell határozni, hogy miben kell dönteni d) el kell látni az önkormányzat 6. (4) bekezdésében meghatározott pecsétjének lenyomatával e) a szavazáshoz külön helyiséget, urnát és borítékot, tollat kell biztosítani. 57. A titkos szavazás eredményét az 56. -ban meghatározott bizottság állapítja meg. 58. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: - a szavazás helyét, napját, - az Ügyrendi Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét - a szavazás során felmerült körülményeket, - a szavazás eredményét. 59. Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő - testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető. 60. Az ban foglaltak a képviselő - testület bizottságára is vonatkoznak. A felvilágosítás-kérés szabályai 61. (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a körjegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Előterjesztés 62. (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet. (2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

13 13 / :50 (3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. 63. Az előterjesztések tartalmi elemei: - az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban, - döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok. 64. (1) Az írásos előterjesztéseket a körjegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (2) Írásos előterjesztés esetén fel kell tüntetni az előterjesztés készítőjének nevét. (3) A körjegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. 65. Előterjesztés benyújtására jogosult: a) a települési képviselő b) a polgármester c) a körjegyző d) a képviselő - testület bizottsága e) a képviselő - testület vagy a polgármester által erre felkért más szerv vagy személy Határozati javaslat 66. (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylő döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

14 14 / :50 - a határozat végrehajtásának időpontja. 67. (1) A képviselő-testület döntései: a) határozat, b) rendelet. A képviselő-testület döntései (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: - a napirend meghatározásáról, - az ügyrendi kérdésekről, - a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 68. (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 69. A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját. A határozatok jelölése a következő formában történik: Hunya Község Önkormányzat.../20... (... hó... nap) számú KT. határozata. 70. A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. 71. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 72. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) települési képviselő, b) a képviselő - testület bizottsága c) a polgármester d) körjegyző 73. A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. 74. Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. 75. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. 76. (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (2) Helyben szokásos módnak minősül:

15 15 / :50 - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, - könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés, 77. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a 76. -ban foglaltak szerint. 78. (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendeletek jelölése a következő formában történik: Hunya Község Önkormányzat Képviselő - testületének.../20... (......) önkormányzati rendelete. (2) A körjegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben, (3) A körjegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. A jegyzőkönyv 79. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - előadókat, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. (6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza. A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. 80. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv

16 16 / :50 mellékleteként. 81. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a) a meghívót, b) az írásos előterjesztéseket, c) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, d) illetve a képviselők kérése alapján: - a képviselői indítványokat, - a képviselői hozzászólásokat, - a képviselői interpellációkat. 82. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző illetve az ülésre megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. 83. Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a körjegyző köteles megküldeni az illetékes kormányhivatal vezetőjének. 84. (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő - testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe. (2) A jegyzőkönyvek betekintéséről a körjegyzőnek kell gondoskodnia ügyfélfogadási időben folyamatosan. (3) A jegyzőkönyvek anyagát csak körjegyzőségi dolgozó tekintetében lehet megtekinteni. (4) A jegyzőkönyvről és az előterjesztésekről - a zárt ülések anyagainak kivételével - másolat kérhető. A másolat által fizetendő díj a hivatali fénymásoló használatáért meghatározott díj amelyet polgármesteri intézkedés tartalmaz. (5) A jegyzőkönyvek és mellékleteinek beköttetéséről naptári évenként a körjegyző gondoskodik. (6) A fontosabb önkormányzati dokumentumokat (önkormányzati rendelet, költségvetés, nyilvános testületi ülés jegyzőkönyve) az önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. IV. fejezet A települési képviselő 85. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. (2) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 86. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. 87. A települési képviselők névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

17 17 / : A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el. 89. A képviselő - testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletben meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. 90. A települési képviselő jogai különösen: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni; d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek,, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. 91. A települési képviselő kötelessége: a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d) szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, f) a tudomására jutott állami, szolgálati titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, g) a személyes érintettséget bejelenteni. h) köteles a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének maradéktalanul a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tenni. V. fejezet A képviselő-testület bizottságai

18 18 / : (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. (2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. (3) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyivel foglalkozó bizottságot hoz létre. (4) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre. 93. A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. 94. (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor: a) dönt a bizottság elnevezéséről, b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, c) határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét. (2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. Az állandó bizottság 95. (1) A képviselő - testület egy állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel. (2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselőben kerül meghatározásra. 96. A képviselő - testület által létrehozott bizottság személyi összetételét, a bizottsági tagok nevét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az ideiglenes bizottság 99. (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot: a) meghatározott időre vagy b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. (2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik. (3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni A bizottság feladata, hogy: A bizottságok működésének főbb szabályai a) feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását; b) feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az

19 19 / :50 előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) Az üléseket az elnök vezeti. (4) Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottság legidősebb tagja, mint korelnök vezeti. (5) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (6) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza. (7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (8) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt a körjegyző A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az ülést vezető bizottsági tag és a körjegyző (akadályoztatása esetén az őt képviselő hivatali dolgozó) írja alá A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő - testület ülésén készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni az illetékes kormányhivatalnak A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggessztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz (1) A bizottság tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. (2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg. VI. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző A polgármester 108. A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

20 20 / : A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét a képviselő - testület határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A polgármester költségtérítésével, kiküldetéseivel illetve egyéb juttatásaival kapcsolatos elrendelői, ellenőrzési jogköröket az alpolgármester gyakorolja A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény határozzák meg (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester: a) a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében A polgármesternek a képviselő - testület hivatalának irányításával és a körjegyzői feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében figyelemmel kell lenni a december 14. napján elfogadott Örménykút és Hunya Községek Körjegyzőségére vonatkozó Megállapodást, melyet Örménykút és Hunya községek önkormányzatainak képviselő - testületei kötöttek egymással A polgármester további feladatai: a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját, b) meghatározza a körjegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait; c) képviseli az önkormányzatot; d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel; e) fogadó órát tart minden hét hétfői napján 8-12 óráig; f) nyilatkozik a sajtónak. g) a ban meghatározott megállapodás figyelembevételével egyetértést gyakorol a körjegyző hatáskörébe tartozó hivatali köztisztviselők kinevezése, tevékenysége tekintetében A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Alpolgármester

21 21 / : A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait A polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert, ebben az esetben megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok A polgármester munkájának segítése esetén a polgármester irányításával látja el feladatait. A körjegyző 120. A képviselő-testületek együttes ülése - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól A körjegyző főbb feladatai: a) a körjegyző vezeti a körjegyzőséget, megszervezi annak munkáját b) gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államizgatási ügyeket d) dönt azokban a hatósági ügyekben amelyeket a polgármesterek részére átadnak e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő - testületek és bizottságok ülésein f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét g) rendszeres tájékoztatást ad a képviselő - testületeknek, a bizottságoknak, a polgármestereknek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról h) a polgármesterek irányításával előkészíti a képviselő - testületek, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket i) köteles évenként minden képviselő - testületnek a körjegyzőség munkájáról beszámolni. j) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről k) a körjegyző vagy megbízottja hetente legalább egy napon a ban megnevezett - megállapodásban foglaltak szerint köteles mindkét községben ügyfélfogadást tartani l) a körjegyző köteles jelezni a képviselő - testületeknek, a bizottságoknak, a polgármestereknek ha döntésüknél jogszabálysértést észlel m) a körjegyző a polgármesterek egyetértésével kinevezi a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat n) gondoskodik a testületi, a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterekkel ill. a bizottsági elnökökkel együtt írja alá A képviselő-testületek a körjegyző tartós távolléte esetén - aljegyző kinevezése helyett - alkalmanként megállapodást kötnek a helyettesítésre.

22 22 / :50 VII. fejezet A képviselő - testület hivatala Közös önkormányzati hivatal (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállás Község. Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet. (2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. (3) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. (4) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségei: a) Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 17. b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19. (5) A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése: a) Adó Osztály b) Közigazgatási Osztály c) Pénzügyi Osztály d) Titkárság e) Városüzemeltetési Osztály (6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni VIII. fejezet A társulások 130. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

23 23 / :50 (2) A képviselő-testület elsősorban: - hatósági igazgatási, - intézményi, - szolgáltatási és fejlesztéssel kapcsolatos társulásokban vesz részt A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait A társulás célja és rendeltetése: a.) egyes államigazgatási hatósági ügyek szakszerűbb intézése, b.) gazdaságosabb és ésszerűbb megoldás érdekében más településsel közös intézményt tarthat fenn, hozhat létre, c.) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, d.) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, megvalósítása. IX. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 133. A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. X. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 134. A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. (2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (2) A közmeghallgatáson a települési képviselőknek határozatképes számban kell jelen lenniük. (3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni." 138. (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat (község-, politikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

24 24 / :50 a) falugyűlés, (2) A képviselő - testület évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart melyen a polgármester beszámol az önkormányzat munkájáról a fontosabb döntésekről. A falugyűlés összehívása és vezetése során az alábbi szabályokat kell betartani: - a falugyűlést szórólap, plakát útján kell összehívni, legalább 15 nappal a rendezvény előtt; - a falugyűlést a polgármester vezeti; - a falugyűlésen részt vesznek a települési képviselők, a körjegyző. - a képviselőkhöz, a polgármesterhez a körjegyzőhöz közvetlenül lehet kérdéseket feltenni a fórumon, melyre azoknak lehetőségüköz mérten válaszolni kell. - a falugyűlésnek berekeszteni akkor lehetséges amikor már nincsen vélemény, hozzászólás. XI. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 139. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet tartalmazza Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a körjegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult. Az önkormányzat költségvetése 143. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg A költségvetési rendelet elfogadás két fordulóban történik. a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei: - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, - az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos