Bevezetés az általános kémiába
|
|
- Erika Lukácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés az általános kémiába 2. előadás (Anyagi halmazok, kémiai reakciók) Előadó: Krámos Balázs Segédanyag: Benkő Zoltán, Kőmívesné Tamás Ibolya, Stankovics Éva: Kémiai alapok
2 Ami az előző órán kimaradt (Halmazállapot-változásokat kísérő hőjelenségek) Exoterm folyamat: hőfelszabadulással járó folyamat. Például: fagyás, kondenzáció. A hozzá tartozó folyamathő negatív előjelű. Endoterm folyamat: hőelnyeléssel járó folyamat. Például: olvadás, forrás, szublimáció. A hozzá tartozó folyamathő pozitív előjelű. Folyamathők: - Fajlagos olvadáshő: egységnyi tömegű szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő. - Moláris olvadáshő: egységnyi anyagmennyiségű szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő. - Hasonlóan definiálható fajlagos/moláris fagyáshő, forráshő (vagy párolgáshő), szublimációs hő és kondenzációs hő. - Látens hő: Azon hőfajták, melyek során nem tapasztalható hőmérsékletváltozás. - A később bemutatott reakcióhő is egyfajta folyamathő.
3 Tiszta anyagok hőmérséklete a közölt hő függvényében T fp T op Q Ha az anyag az adott nyomáson szublimál, akkor a folyadék halmazállapot kimarad.
4 Gázok Tökéletes vagy ideális gázok: - közelítés, mely kisnyomású gázokra jól működik - a molekulák között nincs vonzó vagy taszító kölcsönhatás az ütközéseken kívül - a molekulák saját térfogata elhanyagolható az edényéhez képest - az ütközések rugalmasak Avogadro törvénye: Azonos nyomású és hőmérsékletű ideális gázok egyenlő térfogatában (az anyagi minőségtől függetlenül) azonos számú molekula van. Tökéletes gázok állapotegyenlete: PV=nRT P: nyomás [Pa] V: térfogat [m 3 ] n: anyagmennyiség [mol] T: hőmérséklet [K] R: univerzális gázállandó R=8,314 J/(mol K) Állapot (régi elnevezések) Jellemzők Moláris térfogat Standard 298,15 K; Pa 24,5 dm 3 /mol Szobahőmérsékleti 293,15 K; Pa 24,0 dm 3 /mol Normál 273,15 K; Pa 22,41 dm 3 /mol Standard állapot: a jelenlegi konvenciók szerint a standard állapot egy konkrét nyomásértéket jelöl, mégpedig vagy a 10 5 Pa-t, vagy a normál légköri nyomást ( Pa), függetlenül a hőmérséklettől.
5 Többkomponensű rendszerek egyfázisú egyfázisú kétfázisú Fázis: A rendszer önállóan kialakult határfelületekkel elkülönülő része, amely fizikailag és kémiailag lehet homogén, vagy inhomogén szerkezetű. Ez azt jelenti, hogy pl. a koncentráció lehet állandó vagy folytonosan változhat egy fázison belül, de hirtelen ugrás csak két fázis határán van.
6 Homogén rendszerek Gázelegyek Szilárd oldatok: pl. arany-ezüst ötvözet, hidrogén-platina (intersticiális) ötvözet Valódi oldatok: - Fizikai oldódás során az oldószer-molekulák úgy veszik körül az oldott anyagot, hogy annak összetétele nem változik meg, tehát az oldószer és az oldott anyag molekulái között másodrendű kötőerők lépnek fel. - Kémiai oldódás során viszont az oldott anyag reagál az oldószerrel, így új anyag keletkezik. Például, ha hidrogén-kloridot oldunk vízben, a beoldódott molekulák ionosan disszociálnak. - Oldhatóság: Megmutatja, hogy hány g vízmentes oldott anyag oldható fel 100 g oldószerben, az adott hőmérsékleten. - Moláris oldáshő: Az a hő, ami azt a folyamatot kíséri, amikor 1 mol anyagot feloldunk végtelen mennyiségű oldószerben. - Kristályos anyagok oldásakor fel kell bontani a kristályrácsot, ami energiaigényes folyamat, de a második lépésben, a szolvátburok kialakulásával energia szabadul fel. A két folyamat energiaviszonya dönti el, hogy az oldáshő pozitív vagy negatív előjelű-e.
7 Exoterm és endoterm oldódás Gázoknál csak szolvatáció szükséges, ezért a gázok oldása mindig exoterm folyamat, tehát az oldáshő előjele negatív. Az alacsony hőmérséklet kedvez a gázok oldódásának. (lásd Le Chatelier-Braun elv)
8 Heterogén rendszerek Durva diszperz rendszerek: Többfázisú rendszerek, ahol az egyes fázisok mérete meghaladja a kolloidok mérettartományát, tehát 500 nm< (lásd következő dia). Diszpergáló közeg Diszpergált anyag szilárd folyadék gáz szilárd zárvány zárvány szilárd hab folyadék szuszpenzió emulzió hab gáz füst köd (elegyednek)
9 Kolloidok Ha a diszpergált részecskék mérete nm közé esik, akkor kolloidokról beszélünk. Átmenetet képeznek a valódi oldatok és a heterogén rendszerek között. Típusai: - lioszolok: Az oldat a kolloid mérettartományba eső mikrofázisokat tartalmaz. Pl. híg oldatból leválasztott vízben rosszul oldódó AgCl szemcsék - makromolekuláris kolloidok: Egyes makromolekulák, pl. fehérjék már önmagukban a kolloidok mérettartományába esnek. - asszociációs kolloidok: Amfipatikus molekulákból gömbszerű asszociátumok, micellák képződnek.
10 Többkomponensű rendszerek jellemzése Ez így csak gázok esetén igaz, amúgy a nevezőbe az összekevert elegy térfogatát kell írni, ami kissé eltérhet az egyes térfogatok összegétől. Az egyes törtek megadhatók százalékos formában is: tömegszázalék, mólszázalék és térfogatszázalék
11 Kémiai reakciók A kémiai reakciókban atomok/molekulák/ionok elektronszerkezete változik, azaz kötések bomlanak fel, új kötések jönnek létre. A kémiai reakciót a reakcióegyenlettel írjuk le: aa + bb = cc + dd a, b, c, d:sztöchiometriai együtthatók - tömegmegmaradás: az azonos típusú atomok száma mindkét oldalon azonos - töltésmegmaradás: a töltések összege mindkét oldalon azonos (általában 0 ) - kémiai számítások alapja általában az egyenlet Reakcióhő (D r H; kj/mol): Az a hőmennyiség, amely akkor keletkezik vagy nyelődik el, ha a reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségű, minőségű és állapotú anyagok az egyenletnek megfelelően átalakulnak. (Csak az egyenlettel együtt van értelme.) Ha a termékek és a kiindulási anyagok standard állapotban vannak, standard reakcióhőről beszélünk (D r H 0 ). Standard moláris képződéshő (D k H 0 kj/mol): Annak a reakciónak a reakcióhője, amely során 1 mol standard állapotú ( Pa; 298,15 K) termék keletkezik a standard állapotban legstabilabb formájú elemeiből. Az elemek legstabilabb módosulatának képződéshője 0 kj/mol.
12 Hess tétele A kémiai reakciók standard reakcióhője csak a kiindulási anyagoktól, a végtermékektől és azok állapotától függ. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy egy reakció standard reakcióhője független attól, hogy a reakciót egy vagy több lépésben tettük-e meg.
13 Reakcióhő számítása képződéshők segítségével Hess tételéből következik, hogy elképzelhetünk olyan (nem feltétlenül létező) reakcióutakat, ahol a kiindulási anyagokat először a standard állapotban stabil formájú elemeire bontjuk szét, majd ezekből állítjuk elő a termékeket. Tehát ez teszi lehetővé, hogy a reakcióhőt a standard moláris képződéshők alapján számoljuk. a A + b B + = z Z + x X + D r H = [z D k H (Z) + x D k H (X) + ] [a D k H (A) + b D k H (B) + ] Termékek Kiindulási anyagok
14 Kémiai reakciók sebessége a A + b B = c C + d D Egy elemi lépés energiaprofilja Aktivált komplexum Kiindulási anyag Termék Reakciósebesség: Megadja az egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt átalakult mólok számát (az egységnyi sztöchiometriai együtthatóra vonatkoztatva). A kémiai reakciók általában összetettek, tehát több köztiterméken (intermedieren) át jutunk el a termékekhez. A teljes folyamat elemi lépések sorozatára bontható. Minden egyes elemi lépésben a kiindulási anyagot és a terméket egy magasabb energiájú aktivált komplexum választja el. Ez egy olyan állapot, ahol a megszűnő kötések megszűnőfélben, a létrejövők pedig kialakulófélben vannak.
15 Reakciósebesség a koncentráció és a hőmérséklet kapcsolata Aki ügyes, láthatja, hogy a hőmérséklet növelése növeli a reakciósebességet!!! A nyíllal jelölt energiakülönbség az úgynevezett aktiválási energia, amely alapvetően befolyásolja a reakciósebességet. Tekintsük ezt a reakciót: a A + b B = c C + d D Ha ez egy elemi lépés, a reakciósebesség felírható a kiindulási anyagok koncentrációi segítségével: v= k [A] a [B] b Csupán érdekesség: A k az úgynevezett reakciósebességi állandó, amely Arrhenius szerint így függ a hőmérséklettől és az aktiválási energiától (Arrhenius-egyenlet): A: úgynevezett preexponenciális tényező (egy szám)
16 A reakciósebesség befolyásolása Katalizátorok: Olyan anyagok, amelyek gyorsítják a kémiai reakciót, és melyeket a folyamat végén rendszerint eredeti formájukban visszanyerünk. Ezek csökkentik az aktiválási energiát, vagy új reakcióutat nyitnak meg a folyamat számára. A katalizátor nem tolja el a kémiai egyensúlyt. Inhibitorok: Olyan anyagok, melyek a kémiai reakciók sebességét lecsökkentve gátolják a folyamatot. Katalizátormérgek: Olyan anyagok, melyek a katalizátorhoz kapcsolódva meggátolják annak működését, tehát inhibíciót okoznak.
17 Kémiai egyensúlyok Számos esetben a kémiai reakció termékei számottevő mértékben elkezdenek visszaalakulni a kiindulási anyagokká, így azok soha nem fogynak el, hanem egy makroszkópikusan statikus (állni látszó), mikroszkópikusan dinamikus (folyamatosan zajlik az át- és visszaalakulás) egyensúly áll be, ahol az átalakulás sebessége éppen megegyezik a visszaalakuláséval. A kémiai egyensúly jellemzése az egyensúlyi állandóval (tömeghatástört) történik: Mindig egy adott egyenlettel együtt van értelme!!! Az egyenlőség csak az egyensúlyi koncentrációértékekkel teljesül!!! Értéke függ: hőmérséklet anyagi minőség reakcióegyenlet Később fogjátok tanulni, hogy az egyensúlyi állandó nem csak a koncentrációkkal, hanem a mólszámokkal, móltörtekkel és parciális nyomásokkal is kifejezhető, de ezek közül néhány egyensúlyi állandónak az értéke a rendszer össznyomásától is függ.
18 Kémiai egyensúlyok eltolása Le Chatelier Braun-elv (legkisebb kényszer elve): Bármely egyensúlyi rendszer a külső behatásra úgy reagál, hogy a rá gyakorolt hatást csökkentse. Hőmérséklet: A hőmérséklet emelése mindkét irányú folyamatot gyorsítja, de az endoterm (hőelnyelő) folyamatnak jobban kedvez. A hőmérséklet csökkentése az exoterm folyamat irányába tolja el az egyensúlyt. Koncentráció: A kiindulási anyagok koncentrációit növelve az átalakulás irányába toljuk el. A kiindulási anyagok koncentrációit csökkentve a visszaalakulás irányába toljuk el. A termékek koncentrációit növelve a visszaalakulás irányába toljuk el. A termékek koncentrációit csökkentve az átalakulás irányába toljuk el. Nyomás: A nyomás változtatása akkor tolja el az egyensúlyt, ha a reakció mólszámváltozással jár, mégpedig a gázfázisban (mert ekkor változik jelentős mértékben a térfogat reakció közben). A nyomás növelése a mólszámcsökkenés irányába tolja el. A nyomás csökkentése a mólszám-növekedés irányába tolja el. Katalizátor: NEM TOLJA EL AZ EGYENSÚLYT.
19 Az állatorvosi ló Hőmérséklet növelése Hőmérséklet csökkentése Nyomás növelése Nyomás csökkentése [N 2 ] vagy [H 2 ] növelése [N 2 ] vagy [H 2 ] csökkentése [NH 3 ] növelése [NH 3 ] csökkentése Megjegyzés: Bár a hőmérséklet csökkentése kedvezne az ammónia képződésének, a gyakorlatban mégis kb. 450 C-ra és katalizátorra van szükség, mert alacsonyabb hőmérsékleten nem menne a reakció. Az ütköző részecskék energiája nem lenne elég nagy ahhoz, hogy átjussanak az aktiválási energiagáton.
20 Kémiai reakciók csoportosítása Fázisok száma szerint: - homogén fázisú reakciók pl. N 2 (g) + 3 H 2 (g) = 2 NH 3 (g) - heterogén fázisú reakciók pl. 2 Na (sz) + 2 H 2 O (f) = 2 NaOH (aq) + H 2 (g) Részt vevő anyagok száma szerint: - egyesülés (ide sorolható az addíció, a dimerizáció, polimerizáció ) pl. CaO + H 2 O = Ca(OH) 2 - bomlás (ide tartozik az elimináció is) pl. CaCO 3 = CaO + CO 2 - szubsztitúció (kicserélődés) pl. CH 3 Cl + OH = CH 3 OH + Cl - izomerizáció pl. H 3 C CH 2 CH 2 CH 3 = (H 3 C) 3 CH - Részecskeátmenet szempontjából: - Sav-bázis reakciók - Redoxi reakciók (elektronátmenet)
21 Sav-bázis reakciók Savak és bázisok Arrhenius szerint: Sav: Olyan anyag, amely vizes oldatban disszociációja révén növeli a hidrogénionok koncentrációját. HCl = H + + Cl - Bázis: Olyan anyag, amely vizes oldatban disszociációja révén növeli a hidrioxidionok koncentrációját. NaOH = Na + + OH - Savak és bázisok a Brønsted szerint: Sav: Az adott reakcióban protont ad át a bázisnak. Bázis: Az adott reakcióban protont vesz fel a savtól. HCl + H 2 O = Cl - + H 3 O + sav1 bázis1 bázis2 sav2 NH 3 + H 2 O = NH OH - bázis1 sav1 sav2 bázis2
22 A Brønsted féle sav-bázis elmélet jellemzői Konjugált sav-bázis párokkal dolgozik. Erős sav konjugált bázispárja gyenge, míg gyenge sav konjugált bázispárja erős. Egy anyag sav vagy bázis volta mindig a reakciópartnertől függ. Például az előző dián a víz savként viselkedett az ammóniával, és bázisként a hidrogén-kloriddal szemben. Nézzük csak, mi történik a szerves kémiából ismert nitráló elegyben: Nemcsak vizes közegben alkalmazható: HNO 3 + H 2 SO 4 = H 2 NO HSO 4 - HCl (g) + NH 3 (g) = NH 4 Cl (sz) Ionokra is értelmezi a sav és bázis fogalmakat, nemcsak vegyületekre.
23 A víz autoprotolízise K w = [H 3 O + ][OH - ] = (25 C-on) bázis1 sav1 sav2 bázis2 Amfoter: Olyan vegyület, amely savként és bázisként is viselkedhet. Pl. a víz A K w víz disszociációjának egyensúlyi állandója, melyet vízionszorzatnak neveznek. ph = -lg [H + ] poh = -lg [OH - ] Vizes oldatok kémhatása: semleges [H + ] = [OH - ] 25 C-on ph = poh = 7 savas [H + ] > [OH - ] 25 C-on ph < 7; poh > 7 lúgos [H + ] < [OH - ] 25 C-on ph > 7; poh < 7 Vizes oldatokban 25 C-on: ph + poh = 14 Megjegyzés: a [H + ] és [H3O + ] jelölések ekvivalensek
24 Néhány fogalom Erős savak és bázisok: Nem túl tömény vizes oldatukban gyakorlatilag teljes mértékben disszociálnak. Erős savak: HCl, HBr, HI, HNO 3, H 2 SO 4 Erős bázisok: NaOH, KOH, Ca(OH) 2, Sr(OH) 2, Ba(OH) 2 Gyenge savak és bázisok: Disszociációjuk már viszonylag híg oldatban sem teljes, hanem egyensúlyra vezető folyamat, melyet a megfelelő savi (K a ) vagy bázisos (K b ) disszociációs állandóval jellemezhetünk. Gyenge savak: H 2 SO 3, HNO 2, H 2 CO 3, CH 3 COOH, H 3 PO 4, szerves savak, fenol Gyenge bázisok: NH 3, aminok, számos nitrogéntartalmú szerves vegyület (piridin, pirimidin, purin,.) Értékűség: Azt mutatja meg, hogy az adott sav hány proton leadására, illetve az adott bázis hány proton felvételére képes. Egyértékű sav: HCl; kétértékű sav: H 2 SO 4, (COOH) 2, háromértékű sav: H 3 PO 4 Egyértékű bázis: NaOH; kétértékű bázis: Ca(OH) 2, háromértékű bázis: Al(OH) 3 Sav-bázis indikátorok: Olyan vegyületek, melyek maguk is gyenge savak vagy bázisok, és a protonált valamint a deprotonált formájuk eltérő színű, ezért az oldat kémhatására a színük alapján következtethetünk. Fontos jellemzőjük az átcsapási tartomány. Fenolftalein: savas és semleges közegben színtelen, lúgosban rózsaszín Metilvörös: savas közegben vörös, semleges és lúgosban citromsárga
25 Gyenge savak és bázisok egyensúlyi Gyenge savak: állandójának felírása Gyenge bázisok: Megjegyzés: Gyenge savak és bázisok disszociációjakor az egyensúlyi állandóba nem kell beleírni a víz koncentrációját, mert híg vizes oldatoknál az gyakorlatilag nem változik, és az egyensúlyi állandókat ennek megfelelően határozták meg. Hidrolízis: Gyenge savak erős bázissal alkotott sói lúgosan, míg az erős savak gyenge bázisokkal alkotott sói savasan hidrolizálnak. Ennek oka, hogy a gyenge sav és bázis sav- illetve bázismaradék-ionja vizes oldatban részben visszaalakul gyenge savvá vagy bázissá. Pl. NH 4 Cl
26 Redoxi reakciók Oxidáció: Elektronleadást, vagy általánosabban oxidációfok növekedést jelent. Redukció: Elektronfelvételt, vagy általánosabban oxidációfok csökkenést jelent. A két folyamat egymást feltételezi. Oxidálószer: Az az elem vagy vegyület, amely a reakciópartnerét oxidálja, és eközben redukálódik. Redukálószer: Az az elem vagy vegyület, amely a reakciópartnerét redukálja, és eközben oxidálódik. Oxidációfok: Az a fiktív (azaz nem valódi) töltés, ami úgy számolható ki, hogy egy molekulában a kötő elektronpárokat hozzárendeljük a nagyobb elektronegativitású atomhoz. Egy vegyületen belül ugyanaz az elem többféle oxidációfokkal is szerepelhet. Legtöbbször ezek átlagát használjuk egyenletrendezésnél, amit oxidációs számnak nevezünk. Ez lehet tört szám is. Megjegyzés: Szigorú értelemben nem maga a vegyület oxidálódik vagy redukálódik, hanem csak az az atom, aminek nő, vagy csökken az oxidációfoka.
27 Oxidációfok és oxidációs szám A C oxidációs Egyszerű ionok oxidációfoka megegyezik a töltésükkel. száma: (-3-1)/2=-2 Az elemek oxidációfoka 0. A fluor oxidációfoka vegyületeiben -1. Az alkáli fémek oxidációfoka vegyületeiben +1, az alkáli földfémeké +2 Az oxidációfokok összege semleges molekulákban 0. A hidrogén oxidációfoka általában +1, kivétel a sószerű hidridekben, ahol -1 pl. NaH Az oxigén oxidációfoka általában -2, kivéve a peroxidokban (-1), a szuperoxidokban (-0,5) és a fluorral alkotott vegyületében (+2; OF 2 ) Az oxidációfokok összege összetett ionokban megegyezik a töltéssel.
28 Egyenletrendezés oxidációs számok alapján H 2 O K 2 Cr 2 O H 2 SO 4 = 3 O K 2 SO Cr 2 (SO 4 ) H 2 O Az egyenletrendezés alapja, hogy a teljes oxidációs szám növekedésnek meg kell egyeznie a teljes oxidációs szám csökkenéssel: Teljes oxidációs szám növekedés: = 6 Teljes oxidációs szám csökkenés: = 6 Ebben az esetben a H 2 O 2 oxigénatomja oxidálódik: -1 0 Ezért itt a H 2 O 2 redukálószerként viselkedik. Ebben az esetben a K 2 Cr 2 O 7 krómatomja redukálódik: Ezért itt a K 2 Cr 2 O 7 oxidálószerként viselkedik. Gyakorlópéldák és az egyenletrendezés technikájának részletes bemutatása a tankönyvben található.
29 Köszönöm a figyelmeteket! Legközelebb a legfontosabb szervetlen és szerves vegyületek áttekintésével folytatjuk.
Bevezetés az általános kémiába
Bevezetés az általános kémiába 2. előadás (Anyagi halmazok, kémiai reakciók) Előadó: Krámos Balázs kramosbalazs@ch.bme.hu Segédanyag: http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/ Benkő Zoltán és mtsai: Kémiai
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Részletesebben(összefoglalás) a dőlt betűvel szedett dolgok csak kiegészítő jellegűek, de azért jó, ha tudjuk őket
KÉMIAI REAKCIÓK (összefoglalás) HASZNÁLATI UTASÍTÁS a vastag betűvel szedett dolgokat fontos tudni! a kémiai reakciók és egyenletek így lesznek felírva: a dőlt betűvel szedett dolgok csak kiegészítő jellegűek,
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenA sav és bázis fogalma
5. előadás A sav és bázis fogalma Arrhenius Ostwald: sav az a vegyület ami hidrogéniont ad le, bázis pedig ami hidrogén-iont vesz fel. Brönsted Lowry: a sav protont ad le (proton donor), a bázis pedig
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenKémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenKémiai átalakulások. Kémiai átalakulások. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201
Kémiai átalakulások Kémiai átalakulások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201 1 Kémiai átalakulások Reakcióegyenlet fogalma A kémiai változások során az atomok között elsőrendű
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!
ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
Részletesebbenb./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?
1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
RészletesebbenKémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel:
Kémiai reakciók A természetben az anyagoknak a kémiai minősége bizonyos körülmények között megváltozhat. Azokat a folyamatokat, melyek során régi kémiai kötések szakadnak fel és/vagy új kémiai kötések
RészletesebbenKörnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
RészletesebbenSzámítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenTöbbértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
Részletesebben8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenMinta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia emelt szint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 18. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Részletesebben6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?
10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév
Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek 2015/2016. őszi félév Zárthelyik A zárthelyik időpontja az kari zh-időpont: 17 00 19 00. A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Baglyas Márton, Dunaföldvár Lektorálta: Dr. Várallyainé Balázs Judit, Debrecen Kódszám:... Curie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához periódusos
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Részletesebben