R. W. Allard (1996) Nemesítési haladás
|
|
- Petra Hegedűsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Főbb trendek a növénynemesítésben Termesztett populáció növények heterogenitás R. W. Allard (1996) Tájfajta igen nagy Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja Régi fajtapopulációk nagy Modern fajták homogén Nemesítési haladás Genetikai variáció kutatása és új genetikai variáció létrehozása növénynemesítési módszerekkel Transzgresszív szegregáció új tulajdonságokat hordozó genotípusok nemesítésére Szelekciós módszerek kidolgozása új növényfajták előállítására
3 A búza termőterülete és termésátlaga között a Világon 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Év T e r mő te r ü le t ( h a ) T e r m é s á tla g ( t/h a ) Termőterület (1000 ha) Termésátlag (t/ha)
4 A hagyományos növénynemesítés alapjai Szaporodásbiológia Tulajdonságok öröklődése Tulajdonság öröklődését meghatározó gének száma Hagyományos nemesítés Vegetativ módszerrel szaporítás Öntermékenyülő és magterméssel szaporított növények Nemesítési cél Genetikai variáció felmérése, genetikai források felkutatása Idegentermékenyülő növények heterózis nemesítés Keresztezés- értékelés szelekció Tesztelés, adatfeldolgozás Új fajta regisztrálása Fajtafenntartás tulajdonságok genetikai stabilitása (UPOV szabályok)
5 Million hectar area in 1999 area on the yield level in 1949 Szelekció fenotípusos tulajdonságok alapján, klasszikus genetikai vizsgálatokkal Nőtt a növények genetikailag meghatározott produktivitása a zöld forradalom hatására, nagyarányú kemizálás, gépesítés, öntözéses gazdálkodás Fenotípus: egy szervezet megjelenési formája a genotípus és a környezet kölcsönhatásaként Genotípus: a szervezet genetikai felépítése, öröklődő tulajdonságainak összessége
6 A harvest index változása Van Dobben (1962) Vogel et al. (1963) Szunics et al. (1985) Litvinenko (2001) 34% régi 40% új fajták 32% régi 38% új fajták 22.9% régi 47% új fajták 21.2% régi 43.5% új fajták Lukjanenko (1966) optimális arány 50%
7 A biomassza produkció változása (Austin et al ) Biomass (g/m2) Straw (g/m2) Grain (g/m2) Very old Old Intermediate Modern
8 Genetikai haladás England kg/ha/year (Austin 1989) France kg/ha/year (Bonjean 2001) France kg/ha/year (Bonjean 2001) Hungary kg/ha/year (Balla et al. 1986) Mexico kg/ha/year (Hernandez Sierra 1988) Kansas USA kg/ha/year (Cox et al. 1988)
9 Genetikai források a genetikai variáció növelésére Genetikai források növényfajták Egzotikus források Tájfajták Vad és termesztett rokon fajok mutánsok Genetikai variáció X XX XXX XXXX XXXX Vad és termesztett rokon fajok - Új rezisztencia forrás Szárazságtűrő forrás Táplálkozási minőség forrás Hátrányok Nehéz keresztezhetőség Genetikai kapcsoltság hátrányos tulajdonsággal Öröklődő kis produktivitás Több évtizedig tartó nemesítés
10 Búza x rozs kromoszóma szubsztituciók és transzlokációk Riebesel (1920-as évek és 1931) Salzmünder Bartweizen 1BL/1RS Katterman (1937) Zorba és Markus 1BL/1RS Pm 8, Lr 26, Sr 31 és Yr 9 Sebesta (1976) Amigo 1AL/1RS Gb2, Pm 17, Lr 24, Sr 24
11 A búza x rozs keresztezése hagyományos nemesítéssel Az első sikeres keresztezés ( Riebesel 1924) Criewener 104/Petkus hibrid kombination a Riebesel Az első regisztrált fajta Németországban 1957 (Halle 14-44, ST and Neuzucht 14-44) : Pm 8, Lr 26, Sr 31, Yr 9, ). Elterjedése ben: évente több tízmillió hektáron termesztik világszerte Az idegen gén bevitele ellenére semmilyen élelmiszerbiztonsági vagy környezetbiztonsági probléma eddig nem merült fel A hagyományos nemesítési módszer hátránya Hosszú nemesítési idő (33 év) Szoros kapcsoltság hátrányos génnel ragacsos kenyértészta Új módszerek keresése Szövettenyésztés Doubled haploid nemesítés Szomaklonális variáció kihasználása
12 Yield (t/ha)
13 Új kihívások a növénynemesítésben Évi termésnövekedés a 20. század második felében (L. R. Brown 1998) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, A termésnövekedés lassulásának okai: instabil produktivitás a beltartalmi minőség jelentősége nő kevesebb kémiai anyag felhasználás klímaváltozás hatásai élelmiszerbiztonság jelentősége nő A biztonságos élelmiszertermelés rizikója nő Szél és a szállítás miatt új agresszív rasszok terjednek el igen gyorsan világszerte Rekombinágió új agresszív patogén genotípusok létrejöttéhez járul hozzá Pathogének gyorsabban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz mint a növények rezisztenciája
14 t/ha 5 4,5 4 3,5 3 A búza termésátlaga és a felhasznált műtrágya mennyisége Magyarországon (KSH, FM, STAGEK, AKII) , , ,6 4, ,24 3,81 NPK kg/ha/év ,5 2, ,5 1 0,5 0 0, , ,6 50 0
15 Termésbiztonság növelése, nagy szezonális szélsőségek csökkentése Biotikus és abiotikus stresszrezisztencia növelése Funkcionális élelmiszer alapanyag előállítására alkalmas növényfajta Bioenergetikai célra alkalmas növények nemesítése WUE és NUE javítása Technológiai rendszerekre adaptált és/vagy nemesített fajták
16 Biotechnológiai eljárások a növénynemesítésben Szomaklonális variabilitás: kallusz, sejtszuszpenzió, protoplaszt (zigóta eredetű) kultúrákból szelektált növények genetikai determinált variabilitása Gametoklonális variabilitás: a meiozis során bekövetkező variabilitás a gaméta eredetű dihaploid növények között Mutánsok izolálása in vitro sejt- és szövettenyésztészetekben In vitro haploid indukció, felhasználása a dihaploid nemesítésben
17 A dihaploid nemesítés új genotípusok gyorsított előállítására Új genetikai források gyorsított létrehozása A nemesítés idejének, a homozigóta genotípus létrehozásának és szelekciós szakasz idejének 3-4 évvel történő lerövidítése
18 - Új referencia populációk előállítása molekuláris genetikai vizsgálatokhoz - A transzformációs technológia hatékony eszköze homozigóta traszgénikus növény előállítására - Az in vitro dihaploid nemesítés hasznos kiegészítője a klasszikus nemesítésnek amennyiben igen szelektív kritériumok alapján kívánunk létrehozni/tanulmányozni a nemesítésben igen fontos populációkat - Az in vitro haploid sejt szelekció nem versenyképes a tudatosan bevitt gén(ek) felhasználásával végzett transzformációs technológiával
19 A genetikai variabilitás szélesítése molekuláris technikák alkalmazásával Molekuláris növénynemesítés: új növényi genotípusok szelekciója modern DNS technikák felhasználásával. A genotípusból kiindulva, annak célirányos megváltoztatásával hozza létre a növény fenotípusát. - Molekuláris markerek segítségével történő szelekció - Növényi géntechnológia genetikailag módosított növényfajták előállítására DNS: a növényi sejtmagban és egyes sejtorganellumokban (kloroplasztisz, mitokondrium) megtalálható örökítő anyag, amelynek az információt a nukleotidok sorrendje határozza meg.
20 Európai növénynemesítők és a géntechnológia módszereinek alkalmazása (Arundel et al. Nature Biotechnology,, 2000) Genetikai transzformáció & hagyományos nemesítés % % Molekuláris marker szelekcióval kiegészített hagyományos nemesítés % % Hagyományos nemesítés % %
21 A kultúrnövények DNS szintű jellemzése Teljes genom szekvenálási programok a mezőgazdaságilag fontos növényfajoknál Gén: a DNS azon szakasza, amely egy vagy több fehérje kódját és annak megnyilvánulásához szükséges regulációs szekvenciákat tartalmazza Genom: a sejtmagban található DNS szekvenciákat jelenti Növényi genom szekvenálás: a genomiális DNS nukleotid sorrendjének megállapítása Arabidopsis thaliana 800 millió nukleotid Kukorica 3,9 milliárd nukleotid Búza 17,0 milliárd nukleotid Funkcionális genomanalízis: a gének helyének meghatározása térképezési eljárásokkal
22 A molekuláris marker által segített szelekció előnyei Fenotípus, biokémiai és molekuláris markerek Egy tulajdonság megváltoztatására hatékony szelekció Környezeti befolyástól mentes (pl. beltartalmi tulajdonság esetén) Gén piramidálás BC felgyorsítása a rekurrens szülői tulajdonság szelektálására Patogén ritka előfordulása esetén
23 Géntechnológia a molekuláris növénynemesítésben Géntechnológia: a növényi sejtmagban és sejtorganellumokban (mitokondrium, plasztiszok) meglévő genetikai program megváltoztatása molekuláris genetikai módszerekkel Genetikai transzformáció: idegen származású DNS bevitele a növényi genomba hagyományos szexuális út kikerülésével, modern génátviteli módszerek alkalmazásával Transzgénikus vagy genetikailag módosított (gm) növény: a genomjába idegen származású gén bejuttatása géntechnológiai módszerrel, amely a genomba integrálódik, működik és öröklődik. Ezáltal a gm növények idegen származású fehérjét termelnek. Ciszgénikus növény: saját vagy rokon fajból származó gén bejuttatása géntechnológiai módszerrel, amely a genomba integrálódik, működik és öröklődik.
24 A hagyományos nemesítéssel nehezen, vagy nem megoldható változások létrehozása idegen gén bevitelével A stresszrezisztencia növelése, a termésstabilitás javítása, környezetkímélő technológiák fejlesztése Új feldolgozóipari tulajdonságok kutatása, bioaktív komponenseket tartalmazó növények előállítása Bioenergetikai célra alkalmas genotípusok nemesítése
25 Nemesítésben használható transzformációs protokoll Agronómiailag hasznos gén transzformáció céljára Transzformációhoz felhasználható célgenom: hagyományos nemesítéssel előállított homozigóta növény Megfelelő hatékonyságú és biztonságú promóter (a transzformált gén expressziójának mértékéért és programozottságáért felelős regulátor génszakasz) Szelekciós rendszer a transzgént tartalmazó genotípus kiválasztására Hatékony növényregenerációs szövettenyésztési rendszer a transzformált növény regenerálására
26 A bevitt gén stabil expresszióját szabályozza a megfelelő szövetben, növényi szervben és az egyedfejlődés megfelelő időpontjában A promóter típusa konstitutív (pl. CaMV35S), szelektív vagy induktív (hormon által, v. vegyszeres kezeléssel, környezet által szabályozott) - függ az expresszió helyétől és idejétől Enhancer elemek: a gének kifejeződését fokozzák, növelik a promóter aktivitását
27 Transzgénikus növényekkel végzett kutatások Tulajdonság Gén BÚZA KUKORICA ÁRPA Lisztharmat rezisztencia Pm3 genetikai módosítás, GM növények értékelése Fagytűrés CBF4, 15, 12, 16 genetikai módosítás, GM növények értékelése gen. módosítás, GM növ. értékelése Sütőipari minőség 1Dx5, 1Ax1 GM növények értékelése Tápérték Ama1 GM növények értékelése Gomba rezisztencia Vírus rezisztencia Rovar rezisztencia Gyomirtószer rezisztencia Chi MDMV-CP-i-PC Cry Bar, Epsps genetikai módosítás, GM növények értékelése genetikai módosítás, GM növények értékelése genetikai módosítás, GM növények értékelése genetikai módosítás, GM növények értékelése
28 Agrobacterium tumefaciens közvetítésével létrehozott transzformáció tumort indukáló plazmid (Ti) T-DNS-e átkerül a növényi sejtekbe, integrálódik a növényi sejtmag DNS-ébe - Ti plazmidok felhasználása a génátvitelben transzformációs vektorként Direkt génbeviteli technikák - DNS bejuttatása protoplasztba kémiai vagy fizikai kezelésekkel (hősokk, PEG) - elektroporáció: elektromos impulzus révén DNS bejuttatása a protoplasztba - biolisztikus eljárással gén bejuttatása éretlen embrióba
29 Biolisztikus géntranszformáció Helium gas nyomás arany részecskék vector embryos on plate Regeneration and selection
30 A génbevitel után 3 hét kallusz indukció sötét körülmények között 3 hét növény regeneráció 2 3 hét a szelekciós táptalajon szelektált túlélő növények
31 Antibiotikum szelekció (kanamycin, geneticin, hydromycin, etc.) Herbicid szelekció (bar vagy phosphinitricin acetyl transferase) A szelekcióra használt marker eltávolítása Vizuális markerek használata (pl. GFP)
32 Szelekciós markerek bar (PAT) as selection marker gene uida, GUSactivityin various wheat tissues GFP(green fluorescentprotein) in callus
33 Felnevelés a szövettenyésztésben isolation kallusz Érett vagy éretlen embriók A regenerációs képesség több növényfajnál erősen genotípus függő Mv Emese Mv Toborzo Cadenza Bobwhite
34 Szelekcióbarrezisztens genotípusokra at 1 növényeknél
35 A genetikailag módosított fajta nemesítése: a transzgénikus növénytől a transzgénikus fajtáig Transzformációs technológiával létrehozott transzgénikus növény regenerálása szövettenyésztéssel: diploid és haploid regeneráns, rediploidizáció Nemesítési értékkel rendelkező transzgénikus törzsek tesztelése, szelekciója Agronómiai és feldolgozóipari célra alkalmas, biztonságosan termeszthető transzgénikus fajta A molekuláris és hagyományos nemesítési módszerek együttes alkalmazása: integrált növénynemesítés
36 Év Növényfaj Dohány Arabidopsis Rizs Kukorica Cukornád, tavaszi búza, zab Cirok, Őszi búza Rozs, Tavaszi árpa Köles Őszi árpa, durumbúza
37 Több generációban stabilan expresszálódó, homozigóta transzgénikus növények szelekciója Az UPOV követelményeinek megfelelő fajta, amely stabil genommal rendelkezik, és az változatlan módon öröklődik: az idegen gén stabil expressziója Esetleges negatív fejlődési rendellenességek vagy agronómiai tulajdonságok eliminálása visszakeresztezéssel az eredeti recipiens fajtával A bevitt gén a többi tulajdonságot nem befolyásolja hátrányosan Virágzásbiológiai tulajdonságai stabilak, a vetőmag biztonságosan és gazdaságosan előállítható Termesztése nem okoz környezeti és egészségügyi kockázatot, élelmiszer- és takarmány alapanyagként felhasználható
38 Forrás: Clive James, Millió ha
39 Herbicid toleráns szója Bt kukorica Bt és herbicid toleráns kukorica Bt gyapot Herbicid toleráns repce Bt és herbicid toleráns gyapot Herbicid toleráns kukorica Herbicid toleráns gyapot Összesen Millió ha 54,4 11,3 6,5 4,9 4,6 3,6 3,4 1,3 90,0 GM % ,0
40 GM növények Termés előny Környezeti előny (USA ) Bt kukorica + 10% 72% csökkenés az inszekticid használatban Bt gyapot Roundup Ready szója + 4.4% + 5% 46% csökkenés az inszekticid használatban 22% csökkenés a herbicid használatban 90% csökkenés a talajerózióban
41
42
43 A törvény célja, hogy szabályozza az együttermesztést a gm-, a nem gm növényeknél, és az ökogazdálkodásban, valamint megakadályozza a gm növények keveredését a nem gm növényekkel Meghatározza a gm növények termesztésének, szállításának és raktározásának feltételeit Előírja a termesztésbe történő bocsátás követelményeinek dokumentációját Monitoring rendszert állít fel az ellenőrzésre
44 Szakképzési kurzus elvégzése Jóváhagyás megszerzése a szomszédos földtulajdonosoktól A környezetvédelmi hatóság engedélyének megszerzése a termesztéshez Izolációs távolság betartása Természetvédelmi területeken, Natura 2000 területen tilos a gm növény termesztése
45 Konklúzió (FAO: The state of food and agriculture, ) A biotechnológia világszerte növeli az élelmiszertermelést Lehetővé teszi a jobb élelmiszer ellátást és többféle élelmiszer termelést A biotechnológia csökkenti a termés kiesés rizikóját Hozzájárul a tokszikus kemikáliák használatának csökkentéséhez A gm növények új generációja javíthatja az élelmiszer táplálkozási értékét FAO elősegíti a tagországok tudományos alapokon történő informálását Jacques Diouf (FAO Director General)
46 Alkalmazott biokémia, transzgénikus organizmusok
47 - Transzgénikus növényi alapanyag élelmiszerbiztonsági szabályozása (okt. 12 Gelencsér Éva) - Transzgénikus növények környezetbiztonsági szabályozása (okt. 19 Balázs Ervin) - Transzgénikus növények nemzetközi szabályozása, etikai kérdések Virusellenálló transzgénikus növények előállítása (okt. 26 Balázs Ervin) - Genomikai módszerek felhasználása az abiotikus stresszellenállóság javítására (nov. 2 - Galiba Gábor) - Molekuláris markerek fejlesztése és alkalmazása (nov. 2 Vida Gyula) - Beltartalmi tulajdonságok módosítása (nov. 9 Bedő Zoltán, Rakszegi Mariann) -Genetikailag módosított növények kockázati kérdései (nov. 16 Roszik Péter) - Transzgénikus növények szántóföldi kísérleti módszerei, GM növények elterjedése (nov. 16 Bedő Zoltán)
Nemesítési haladás. Főbb trendek a növénynemesítésben. R. W. Allard (1996) Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja.
Főbb trendek a növénynemesítésben R. W. Allard (1996) Termesztett növények Tájfajta Régi fajtapopulációk populáció heterogenitás igen nagy nagy Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja
RészletesebbenA búza termőterülete és termésátlaga 1901-2000 között a Világon
250000 200000 150000 100000 50000 0 A búza termőterülete és termésátlaga 1901-2000 között a Világon 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Év Termő terület ( 1000 ha) 1901-1905 1906-1910 1911-1915 1916-1920 1921-1925 1926-1930
RészletesebbenGén technológia a mezőgazdaságban
Gén technológia a mezőgazdaságban, Karsai Ildikó Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdaság kialakulása (ie. 8000) Közel-Kelet Búza Árpa Kelet- Ázsia: Köles,(ie. 4000) Rizs (ie.
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenTranszgénikus növények előállítása
Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása
RészletesebbenGéntechnológia a mezőgazdaságban
Géntechnológia a mezőgazdaságban Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdaság kialakulása (ie. 8000) Közel-Kelet Búza Árpa Kelet- Ázsia: Köles,(ie. 4000) Rizs (ie. 3000) Délkelet-Ázsia:
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Növénynemesítés fogalma és célja Növénynemesítés feladatai Növénynemesítés társtudományai A
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A növénynemesítés és molekuláris biológia története A biotechnológia jelentősége a növénynemesítésben
RészletesebbenGM-fajta előállítása szabadalomvásárlással
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző 13. részben az eredeti (originális) fejlesztésű GM-fajta előállítását mutattuk be. A legtöbb országnak és nemesítő cégnek azonban nincsenek
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Faj- és nemzetségkeresztezések jelentősége -A termesztett növényekkel rokon kultúr- és vad fajok értékes génforrást
RészletesebbenA Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/
A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenA MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László
A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági
RészletesebbenA transzformációs technológia és a hagyományos növénynemesítés integrálása a kalászos gabonaféléknél
A transzformációs technológia és a hagyományos növénynemesítés integrálása a kalászos gabonaféléknél Bedő Zoltán Magyar Tudományos Akadémia, Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár ÖSSZEFOGLALÁS A növénynemesítés
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése GM növények Promóterek Transzgén Rekombináns DNS technológia Marker gének Transzformációs módszerek
RészletesebbenNÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYVÉDELEM Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A 4. előadás áttekintése Biotechnológia a növényvédelemben A biotechnológia főbb módszerei Keresztezés protoplasztok
RészletesebbenPLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche
PLASZTICITÁS Definíció: A növényi sejtek átalakulhatnak egymásba. A differenciált sejtek dedifferenciálódhatnak, totipotens ősmerisztéma sejtté. Ebből új differenciálódás indulhat el (redifferenciáció).
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenBMGE, Alkalmazott biokémia, transzgénikus organizmusok, 2009 Transzformációs módszerek
BMGE, Alkalmazott biokémia, transzgénikus organizmusok, 2009 Transzformációs módszerek Definíció Génbevitel vagy géntranszfer alatt azt a folyamatot értjük, aminek során egy meghatározott DNSmolekuladarab
RészletesebbenGENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK VÉLT, ÉS/VAGY VALÓS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK VÉLT, ÉS/VAGY VALÓS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI TAMÁS LÁSZLÓ EGYETEMI DOCENS,,,ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT" BEVEZETÉS 1 FOGALOM FEJLŐDÉS
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai
RészletesebbenA tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára. A p pl ic. Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) Gen
A tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) In vitro culture Gen A p pl ic Kiss Erzsébet Pauk János Növénynemesítési tudományos napok 93 új
RészletesebbenGén technológia a mezőgazdaságban
Gén technológia a mezőgazdaságban Mészáros Klára Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont 2018. november 28. Mészáros Klára Környezeti adaptáció: Abiotikus stressz rezisztencia Biotikus
RészletesebbenKIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke
KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenA SZENT ISTVÁN EGYETEM NÖVÉNYGENETIKAI ÉS -NEMESÍTÉSI TUDOMÁNYOS ISKOLA EREDMÉNYEI ( ) HESZKY LÁSZLÓ ÉS KISS ERZSÉBET
A SZENT ISTVÁN EGYETEM NÖVÉNYGENETIKAI ÉS -NEMESÍTÉSI TUDOMÁNYOS ISKOLA EREDMÉNYEI (1993-2018) HESZKY LÁSZLÓ ÉS KISS ERZSÉBET Szent István Egyetem, Genetikai, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Intézet,
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
RészletesebbenIII/3. Gének átvitele vektorokkal
III/3. Gének átvitele vektorokkal Vektor: (molekuláris) biológiai rendszer, amely képes új/idegen genetikai információt bejuttatni egy sejtbe. Független szaporodásra képes. Fajtái: Plazmidok (1-10 kb)
RészletesebbenA Növényi Diverzitás Központ tevékenységei
A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,
RészletesebbenEredetvédelmi Fórum. Helvécia, április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták. Pernesz György. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
Eredetvédelmi Fórum Helvécia, 2017. április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták Pernesz György A szaporítás és forgalmazás feltételei: A fajta forgalmazás törvényes feltétele az EU tagországokban
RészletesebbenA GMO-k szép új világa (?)
A GMO-k szép új világa (?) Sági László E-mail: lacisagi@gmail.com Tematika A géntechnológia alapjai A GM növények előállítási módszerei A GM növények néhány alkalmazása GM növények a piacon Kérdések Géntechnológia
RészletesebbenA gazdasági növények genetikai módosításának tudományos jelentősége és stratégiái
IOTECHNOLÓGI O I ROVTVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Tanuljunk Géntechnológiául sorozat I-III. fejezeteinek első 17 részében megismertük a földi élet lényegét, információját és bizonyítottuk, hogy
RészletesebbenGelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei Készítette: Gelencsér Tímea Budapest, 2004 BEVEZETÉS Kártevők elleni védekezés
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Szövettenyésztés története Sejt és szövettenyésztés módszerei Embriókultúra Haploid növények
RészletesebbenBiomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással
Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János
A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenBaktay Borbála, igazgató
Baktay Borbála, igazgató Tápiószele, 2014. november 27. Pannon Magbank Life+ program záró rendezvénye 1920-as évek: Nicolai Vavilov, 1940-es évektől hűtött magtárolás, ENSZ konferencia az emberi környezetről,
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. Genetikailag módosított élelmiszerek táplálkozástani hatásai Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) A molekuláris biológia
RészletesebbenA BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE
2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 242/3 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE (2009. szeptember 14.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tekintetében az emberi felhasználásra szánt
RészletesebbenGéntranszformáció, transzgénikus növények előállítása
Alkalmazott biokémia, transzgénikus organizmusok Géntranszformáció, transzgénikus növények előállítása, Rakszegi Mariann meszarosk@mail.mgki.hu Alkalmazott biokémia, transzgénikus organizmusok Növények
RészletesebbenA genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései
A genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései Készítette: Guttyán Piroska Környezettan BSc Témavezető: Dr. Pethő Ágnes NÉBIH növényvédő szer engedélyeztetési szakértő Konzulens:
RészletesebbenTöbbgénes transzgénikus (GM) fajták előállítása
ROVA TVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 14. részben ismertetett keresztezéses génátvitel megteremtette az elvi lehetőségét annak, hogy a különböző GM-vonalakban lévő transzgéneket, a vonalak
RészletesebbenBiológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
RészletesebbenGénmódosítás: bioszféra
bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen
RészletesebbenA Burley dohány nemesítése Magyarországon, fajtakérdés. Gondola István Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Kutató Központ Nyíregyháza
A Burley dohány nemesítése Magyarországon, fajtakérdés Gondola István Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Kutató Központ Nyíregyháza A növényi produkciót a genetikai alapok, a termőhelyi adottságok
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Szelekciós nemesítés módszerei és technikái Tömegszelekció Egyedszelekció Öntermékenyülő növények
RészletesebbenA termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
RészletesebbenNÖVÉNYI GMO-król ALAPFOKON Dudits Dénes 1. Tartalom
NÖVÉNYI GMO-król ALAPFOKON Dudits Dénes 1 Tartalom 1. Összefoglalás 2. Bevezetés 3. A genetikai módosítás (GM) alapfogalmai, története 4. Növényi gének kémcsőben: genom programok 4.1. A termőképességet,
RészletesebbenGMO = genetikailag módosított organizmusok. 1. Gének megváltoztatása. Gének megváltoztatása. Pécs Miklós: A biológia alapjai
GMO = genetikailag módosított organizmusok A gének megváltoztatása, vagy átvitele egyik organizmusból a másikba. 1 1. Gének megváltoztatása indukált mutáció + szelekció (mikroorganizmusoknál, alacsonyabb
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Rezisztencianemesítés alapja Rezisztencianemesítés fajtái Rezisztencianemesítés lépései Herbicidrezisztens
RészletesebbenKülönböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A napraforgó nemesítési célkitűzése és nemesítés módszerei A repce nemesítési célkitűzése és
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenA Gabonakutató 9. évtizede
A Gabonakutató 9. évtizede Szilágyi László ügyvezető igazgató Növénynemesítés és kutatás 60 fő kutató, ebből: 12 fő egyetemi doktor 17 fő kandidátus ill. PhD fokozatú 4 fő akadémiai doktor 1 fő az Akadémia
RészletesebbenPrecíziós nemesítés Kulcs az agrárinnovációhoz Szerkesztők: Balázs Ervin és Dudits Dénes Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2017.
517 KÖNYVSZEMLE Precíziós nemesítés Kulcs az agrárinnovációhoz Szerkesztők: Balázs Ervin és Dudits Dénes Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2017. 194 oldal A föld népessége ma mintegy 7,4 milliárd,
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenA KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A genetikai haladás mértéke az országos termésátlag növekedés százalékában Szerző 1.
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar. Tahyné Kovács Ágnes:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar Tahyné Kovács Ágnes: A génmódosítás szabályozási lehetőségei avagy fenntartható-e a mindenható tudomány? Mik a GMO-k? olyan élő szervezetek, amelyekben
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenIn memoriam. Tisztelt Olvasó! S eldönti, ami nem az
Tisztelt Olvasó! Az idõ igaz, S eldönti, ami nem az (Petõfi) In memoriam Dr. Szûcs László Megértését kérem, amikor elsõként személyes veszteségünkrõl szólok. Ezév májusában eltávozott közülünk Szûcs László
RészletesebbenConserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon
Conserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon Rövid tanulmányút 2011. 01.03-03. 30., John Inn Centre, Dept. of Crop Genetics, Norwich Research Park, Norwich NR4 7UH, UK Supervisor:
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
Részletesebbentermesztéstechnológia III.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai
RészletesebbenNövényi biotechnológia és géntechnológia Dudits, Dénes Heszky, László
Növényi biotechnológia és géntechnológia Dudits, Dénes Heszky, László Növényi biotechnológia és géntechnológia írta Dudits, Dénes és Heszky, László Publication date 2014 Szerzői jog 2014 Agroinform Kiadó
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ŐSZI BÚZA Az őszi búza nemesítés legfontosabb célkitűzései Az őszi búza nemesítési módszerei
RészletesebbenREPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!
REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 18. részben bemutattuk a GM-növények termesztésének globális történetét 1994-től napjainkig. A jelenleg is termesztésben lévő GM-kukorica,
RészletesebbenEgy új genetikai módszerrel azonosított Arabidopsis A4A hősokk faktor funkcionális jellemzése
Egy új genetikai módszerrel azonosított Arabidopsis A4A hősokk faktor funkcionális jellemzése Tézisfüzet Immaculada Pérez Salamó Témavezető: Dr. Szabados László MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológia
RészletesebbenGENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Szerkesztette: Bánáti Diána Gelencsér Éva Budapest, 2007. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. Genetikailag módosított
RészletesebbenA búza rozsdabetegségei
NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y
RészletesebbenBIOTECHNOLÓGIA: a jövő slágerágazata. Megrendelő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
BIOTECHNOLÓGIA: a jövő slágerágazata Megrendelő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 1 Tartalomjegyzék 1 Biotechnológia: a jövő slágerágazata... 4 2 Piros
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenSzelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013
Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz
RészletesebbenEGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenImidazolinon-toleráns nem transzgénikus(!) fajták előállítása és termesztése
BIOTECHNOLÓGIA OLÓ I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részekben a glifozát (Monsanto) és a glufozinát (Bayer) hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben toleráns transzgénikus növények előállítását
RészletesebbenGenetikai transzformáció, transzgénikus növények előállítása
Genetikai transzformáció, transzgénikus növények előállítása meszarosk@agrar.mta.hu Növények genetikai transzformációja Transzformációs technika: Közvetlen: A DNS-t közvetlenül juttatjuk be a befogadó
RészletesebbenA biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea
A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály
A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A beltartalomra történő nemesítés klasszikus példája A búza minőségjavítása Genetikailag módosított
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenTranszgénikus hímsterilitás és hibrid-előállítás
Biotechnológia Tanuljunk géntechnológiául (44.) Növekedésben és fejlődésben módosított GM-fajok és -fajták (VII./1.) Transzgénikus hímsterilitás és hibrid-előállítás Dr. Heszky László SzIE Mezőgazdaság-
Részletesebben86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet
86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről A géntechnológiai tevékenységről
Részletesebben2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége
Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenAGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés
AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár
RészletesebbenGéntranszfer technikák
jének tartalmaznia kell a transzgént, ez egy nagyon fontos kritérium. Végeredményben a növényi transzformáció során, a génbiotechnológia Rova tvezető: Dr. Heszky László akadémikus Az előző II/2. részben
RészletesebbenA hazai dohánytermesztés biológiai alapjai
A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés kapcsolata Növényfajták állami elismerése Vetőmagtermesztés
RészletesebbenJohann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
RészletesebbenIII. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014
A Gabonakutató Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 című rendezvényére.. KILENC ÉVTIZED ÉS A JELENLEGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Időpont: 2014. november 18. (kedd) 10.30 17.30 2014.
Részletesebben