Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. ITS 2014 Konzorcium:

Átírás

1 Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata ITS 2014 Konzorcium: 1

2 Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia Kisebbségek Képzettség Foglalkoztatottság és életminőség Lakhatási körülmények Foglalkoztatási vonzáskörzet Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások, intézmények Oktatás

3 Egészségügy Szociális ellátás Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre, gazdasági szervezetek jellemzői A város vállalkozásainak jellemzése Regisztrált nonprofit szervezetek A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált vállalakozások száma nemzetgazdasági áganként Kereskedelmi egységek jellemzői Kazincbarcika turizmusra vonatkozó jellemzői A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők BorsodChem Zrt Ipari Park Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás Közlekedés Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az Önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az Önkormányzat adóbevételei Az Önkormányzat segélyezési rendszeréből adódó kiadások Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Barcikai Ipari Park Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház Pályázati lehetőségek (Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás) Helyi befektetést ösztönző rendeletek Foglalkoztatáspolitika

4 Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Terület-felhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata

5 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi, és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Úthálózat Csomópontok Forgalomnagyságok Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Kötöttpályás közlekedés

6 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Domborzat, talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezeti konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Vízrajzi veszélyeztetettség

7 Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma Összehasonlítás más, hasonló adottságú településekkel HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A település társadalma A település humán infrastruktúrája A település gazdasága Turizmus A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Önkormányzati lakás állomány Közlekedés A település közművei, energiagazdálkodása Településüzemeltetés és környezetvédelem Településüzemeltetés Környezetvédelem SWOT elemzés HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése

8 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

9 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kazincbarcika 1954-ben Barcika, Sajókazinc és Berente településekből létrejött újváros Miskolctól északra a Sajó völgyében. A város a mellé települt Borsodi Vegyi Kombinát és a közelben lévő bányászat lakóterületének kialakítására jött létre, akkor még lakótelep jelleggel, hiányos intézményi struktúrával, tervezett településként. Az eltelt időben a város a térség meghatározó településévé vált mind gazdasági fejlődésénél és erejénél fogva, mind a térség ellátásában, a lakókörnyezet alakításában, oktatási, szociális, egészségügyi és infrastrukturális ellátásban elfoglalt szerepénél fogva. A folyamatosan növekvő város az eredeti tervezett nagyságától már lényegesen nagyobbra nőtt, a sűrű településhálózat miatt a beépített területek a Sajó völgyében szinte összenőttek, a kialakult térszerkezet újragondolása mára ismét aktuálissá vált A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga amelyet az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozatával fogadott el az alábbi fejlesztési irányokat fogalmazta meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kapcsolatban: FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása. A foglalkoztatás növelése, a meglévő kkv-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapfokú oktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen. Miskolc fejlesztése, különösen a tudásigényes, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Miskolcon. Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. 9

10 A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával. Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése. Integrált állattartási rendszerek kialakítása. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A módosított évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Terv az alábbiakat tartalmazza: 2. sz. melléklet Az Ország Szerkezeti Terve 3.1. sz. melléklet Országos ökológiai hálózat övezete A város igazgatási területét érinti az országos ökológiai hálózat sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti sz. melléklet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet A külterületet 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 10

11 3.5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Fedi a város igazgatási területét. 14/A. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni sz. melléklet Világörökségi és világörökség várományos terület övezete A város igazgatási területét nem érinti sz. melléklet Országos vízminőség-védelmi terület övezete A város igazgatási területét szint teljes mértékben fedi. 15. (2) ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani sz. melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet. 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki sz. melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete i A város igazgatási területét nem érinti. 11

12 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Kazincbarcika város Ipari Parkjának területe az igazgatási határig nyúlik, a szükséges elválasztó zóna nem áll rendelkezésre, ezért korábban felmerült az igazgatási határ megváltoztatásának lehetősége, igénye is. Korábban az Ipari Park második ütemét Sajóivánka területére tervezték. A sajóivánkai pincesor területe szintén érinti Kazincbarcika területét. Forrás: Sajóivánka településszerkezeti terve Kazincbarcika szomszédos települése keleti irányban Berente község. A BorsodChem Zrt. iparvállalat területe Kazincbarcika város és Berente község igazgatási területén fekszik, összefüggő beépített területet képezve a két település között. Az összefüggő beépített iparterület a 26- os számú út mentén, elsősorban a Berentén lévő volt Borsodi Hőerőmű területeivel és azok zagytereivel is összefüggő iparterületet alkot egészen Sajószentpéter határáig. Forrás: Berente község településszerkezeti terve 12

13 Alacska 398/2003. (XII.10.) határozattal elfogadva Alacska hatályos Településszerkezeti Terve jelenleg felülvizsgálat alatt áll, az új terv Alacska zsák jellegét feloldandó, Berentével és Kazincbarcikával összekötő út kialakítását javasolja. A közlekedési kapcsolatokat az érintett településeknek közösen kell egyeztetni. Forrás: Alacska településszerkezeti terve Kondó 4/2005. (I.26.) határozattal elfogadva Kondó hatályos Településszerkezeti Terve a Kazincbarcikával határos területrészekre védelmi erdőt, illetve kertes mezőgazdasági területeket (zártkert, biokertészet) jelöl. Forrás: Kondó településszerkezeti terve Tardona 77/2006. (XII.6.) határozattal elfogadva Tardona hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában hétvégi házas üdülőterületeket, általános mezőgazdasági területet, védelmi erdőt jelölt ki, ezeket Kazincbarcika területén védelmi erdő határolja. Forrás: Tardona településszerkezeti terve 13

14 Sajókaza 68/2005. (IV.28.) határozat Sajókaza és Kazincbarcika igazgatási területét a Sajó választja el, Sajókaza oldalán jellemzően általános mezőgazdasági területet, illetve az igazgatási területhez közel fejlesztésre szánt ipari gazdasági területet hoz a Településszerkezeti Terv. A Sajókaza területének jelentős részét fedő bányatelkek területei Kazincbarcika határát nem érintik. Forrás: Sajókaza településszerkezeti terve Múcsony 107/2003. (XI.13.) határozat elfogadva A két település között természetes határ a Sajó. Az elfogadás óta többször módosított településszerkezeti terv a Kazincbarcikával szomszédos területekre jellemzően extenzív mezőgazdasági területhasználatot jelöl. Múcsony község területén számos bányatelek került kijelölésre, de ezek területi határa nem érinti Kazincbarcikát. A terv nem tartalmaz olyan új szerkezeti elemet, amely befolyásolná a város területhasználatát. Forrás: Múcsony településszerkezeti terve 14

15 Dédestapolcsány 111/2006. (VII.11.) határozat elfogadva Dédestapolcsány és Kazincbarcika igazgatási határai kis szakaszon szomszédos, a területhasználat védelmi erdőterület. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát. Forrás: Dédestapolcsány településszerkezeti terve Bánhorváti 25/2004. (IV.11.) határozattal elfogadva Bánhorváti hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában védelmi erdőterületet jelöl. Szerkezeti elemként turistautat jelöl a terv, amely Kazincbarcika város területével biztosít gyalogos kapcsolatot. Ásványi nyersanyaglelőhely határa is érinti az igazgatási határ menti területeket. Forrás: Bánhorváti településszerkezeti terve Nagybarca 47/2007. (XII.12.) határozattal elfogadva Nagybarca hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában védelmi erdőterületet jelöl. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát. Forrás: Nagybarca településszerkezeti terve 15

16 Szuhakálló 49/2002. (IX.26.) határozattal elfogadva Szuhakálló hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában erdőterületet, mezőgazdasági (extenzív, intenzív) területet és vízgazdálkodási területet (Sajó) jelöl. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát. Forrás: Szuhakálló településszerkezeti terve 16

17 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A város igazgatási területére készült településfejlesztési koncepciót a település képviselő-testülete a 223/2003. (X.03.) határozatával fogadta el, melynek legfontosabb megállapításai az alábbiak: Gazdaságfejlesztéshez zöldmezős beruházásra alkalmas, infrastruktúrával ellátott területeket kell biztosítani. A belső úthálózat korszerűsítése, rendszerének átalakítása a városközpont tehermentesítése céljából. A városközpont rehabilitációjának folytatása. Turisztikai fogadókörnyezet kialakítása. Ökológiai innovációs centrum kialakítása. Városi zöldterületek, parkok, terek felújítása. Kazincbarcika Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2008-ban készült el. Az IVS főbb megállapításai: A város jövőképe: megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű élhető város A jövőképet meghatározó stratégiai keretek: vonzó települési környezet fejlett gazdaság minőségi szociális ellátás színvonalas üzleti környezet fejlett infrastruktúra szegregátumok megszüntetése, rehabilitációja fenntartható fejlődés esélyegyenlőség biztosítása Középtávú célok: helyi foglalkoztatás bővítése a szociális integráció fenntartható megvalósítása a város lakosságmegtartó képességének növelése A városrészek és céljaik: Belváros: élhető, szolgáltató belváros Újkazinc-Sajókazinc: lakókörnyezet minőségének javítása Kertváros-Herbolya: a városhoz való szerves kapcsolat megteremtése Barcika-Alsóváros: vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása 17

18 ábra: Kazincbarcika városrészei Forrás: Kazincbarcika IVS A településfejlesztési koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései: a gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése zöldmezős gazdasági területek előkészítése kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása befektetés-ösztönzés erősítése komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók térség- és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása vagyongazdálkodási koncepció gazdaságfejlesztési stratégia készítése befektetés-ösztönzési stratégia készítése Fejleszteni kíván akcióterületek: Városközpont Veress Péter Mikszáth Kálmán utcai akcióterület Móricz téri lakótelep Pollack úti lakótelep Újkazinc lakótelep Régi telep Hámán Kató úti lakótelep 18

19 ábra: Akcióterületek a 2008-as IVS-ben Forrás: Kazincbarcika IVS A város által 2008-ban készített IVS-ben foglalt célkitűzések jelentős mértékben meg tudtak valósulni. A as időszakban az egyes operatív programokon belül 175 db projekt kapott támogatást összesen több mint 15 Mrd Ft összegben, ez magában foglalja Kazincbarcika városban az összes kedvezményezett (önkormányzat, közszféra szervezetek, vállalati és civil szektor stb.) fejlesztését. Ezen túl közel 0,5 Mrd Ft összegben a város is valósított meg saját beruházás keretében fejlesztéseket (pl. közvilágítás, játszótér fejlesztés, utak, járdák, parkolók fejlesztése, belvízrendszer fejlesztése, közúti hídépítés), továbbá mintegy 1,3 Mrd Ft összegben a Svájci Alap keretből nyílik lehetőség fejlesztésekre, különösen munkahelyteremtő beruházásokra. Az IVS középtávú céljaihoz a as időszakban az alábbi támogatott projektek járultak hozzá: A helyi foglalkoztatás bővítése célkitűzéshez hozzájárult a GOP-ból támogatást nyert 68 db projekt (~1,2 Mrd Ft támogatással), amelynek keretében vállalkozások kaptak támogatást technológia fejlesztéshez, innovációs eredmények átvételéhez, vállalati folyamatmenedzsment fejlesztéshez stb., ezen támogatások a vállalati kör fejlődését, a munkahelyek megőrzését és bővítését eredményezték. Ugyancsak a foglalkoztatást erősítik az ÉMOP 5 db nyertes pályázata is (~0,27 Mrd Ft), amelyek keretében vállalkozások telephely, ipari parkok, klaszterek fejlesztése valósult meg. Az inkubátor ház kialakítása a svájci program keretében valósul meg, de szolgáltatásainak fejlesztésére a jövőben is igény mutatkozik. 19

20 A foglalkoztatási cél eléréséhez a fizikai beruházásokon túl szükség van a munkavállaló korú lakosság képzésére, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci (re)integrálására is. A TÁMOP 56 db projektet támogatott (közel 1,7 Mrd Ft összegben), amelyek keretében munkahelyi képzések, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai benntartására irányuló fejlesztések, továbbtanulást ösztönző programok, vállalkozóvá válást segítő képzések, szakképző intézmények fejlesztése, tanulói szerződés program stb. valósult meg. A fejlesztések széleskörűen járultak hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, egyes területeken megvalósuló projektek közvetlenül teremtetek munkahelyeket, mások a foglalkozatás bővülésének soft (képzettség, hajlandóság, munkavállalási ismeretek stb.) oldalát erősítették, de voltak olyan elmaradt fejlesztések, amelyek miatt csak részben valósult meg ez a cél. A szociális integráció fenntartható megvalósítása célkitűzés a stratégia szerint elsősorban a foglalkoztatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás körülményeinek javításával, a szegregált területeken élők mobilizálásával és az esélyegyenlőség biztosításával valósul meg. A célkitűzéshez hozzájárult az ÉMOP 3., 4., 5. prioritásból támogatott 21 projekt (~4,5 Mrd Ft összegben), amelyek keretében nevelési, oktatási, egészségügyi intézmények megújítása, akadálymentesítése, helyenként kapacitásbővítése valósult meg, illetve funkcióbővítő és szociális típusú városrehabilitációs akciók, elérhetőséget javító út- és kerékpárút-fejlesztések történtek. A szociális infrastruktúra megújítása eddig nem sikerült, az egyetlen bölcsődei fejlesztés tartaléklistára került. A szociális integrációhoz hozzájáruló foglalkoztatás az előző célkitűzést is szolgálta, így azon projektek egyúttal a 2. célkitűzés eléréséhez is hozzájárultak. A TIOP keretében 3 db projekt nyert támogatást (1,52 Mrd Ft) térségi szakképző központok infrastrukturális fejlesztésére és a könyvtári szolgáltatások fejlesztésére. A közszolgáltatások infrastrukturális megújítása terén azonban további feladatok vannak még a as időszakra (pl. további intézmények megújítása). A lakhatási körülmények javítása csak minimális mértékben tudott javulni, így ezen terület a as időszakban is kiemelten hiányterület maradt. A célkitűzés részben valósult meg, de a 2013-ig tartó időszakban reálisan megvalósítható része nagyobb részben teljesült. A város lakosságmegtartó képességének növelése célkitűzés meglehetősen komplex, beleértendő az épített környezet fejlesztése, a legégetőbb szociális problémák megoldása, szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése. A célkitűzésnek egyes elemei megjelentek az előző célokban is, így pl. a funkcióbővítő városközpont, vagy szociális városrehabilitációs fejlesztések egyúttal ezen célokat is szolgálták. A szociális ellátás fejlesztése kisebb mértékben tudott megvalósulni, 1 bölcsőde kapacitásbővítése és rekonstrukciója valósult meg, így a as időszakban ezen a téren maradt még feladat. A szabadidő eltöltés céljának megvalósulását a településen nagyszámú játszótér megújítása, városrehabilitációs akciók is segítették, de a város méretéből és közterületeinek számából, kiterjedéséből adódóan ezen a téren is maradt még bőven feladat. Az épített környezet fejlesztéséhez járult még hozzá a KEOP-ból támogatott 27 db projekt (mintegy 6 Mrd Ft), amelyek keretében épületenergetikai fejlesztések, távhő rendszer fejlesztése, hulladékgazdálkodás és ivóvíz-minőség javítása valósult meg. A célkitűzés csak részben tudott megvalósulni, de egyes területeken (pl. játszóterek, közterek, városrehabilitáció, energetika, távhő) jelentős volt a fejlődés. A városrészi célok az alábbiak szerint valósultak meg: Belváros: élhető, szolgáltató belváros Az élhető belváros célját szolgálta a funkcióbővítő városközponti fejlesztés, a közlekedési nehézségeket oldotta a forgalomcsillapított zóna és az elkerülő utak, a parkolók építése, de a fejlesztéseknek további üteme is tervezett a teljes körű célelérés érdekében. Több intézmény és a közvilágítás is részben megújult a nyertes pályázatok eredményeképpen az azok által érintett területen a belvárossal határos mára szegregált Hámán Kató út leromlott része nem tudott megújulni, valamint a 20

21 vegyes ingatlantulajdonosi szerkezet miatt a kertvárostól elválasztó városközponti barnamezős terület sem, így ezek a as időszak feladatai lesznek. A városrészi célok részben teljesültek. Újkazinc-Sajókazinc: lakókörnyezet minőségének javítása A városrészi célkitűzés elsősorban az épületek és közösségi terek felújítását, a panelrekonstrukciót, a parkolóhiány felszámolását, a távhő szolgáltatás modernizálását foglalta magába. A városrészben panelprogram keretében történtek épület felújítások, megújult a Csokonai úti óvoda, játszótér fejlesztések segítették elő a közterek rendezését, de további feladatok maradtak még ezen a területen. A távhőfejlesztések nem érték el ezt a városrészt, és a parkolási helyzeten sem sikerült az IVS keretében segíteni, így ez a városrészi cél részben teljesült. Kertváros-Herbolya: a városhoz való szerves kapcsolat megteremtése A városrész vegyes tagolású, a célkitűzés ezen városrésznek a belvárostól távolabb eső, hátrányos helyzetű rétegek által lakott területének és közműhálózatának rendbe tételével, az itt lakók integrálásának elősegítésével. A városrészben végrehajtott szociális városrehabilitáció keretében megújult, ill. fejlődött a terület egy részének út-, közműhálózata, szociális beavatkozások történtek a leromlott városrész felzárkóztatása érdekében. A Kertvárosban bővült a szennyvízhálózat, játszótér fejlesztések történtek kisebb volumenben közúti híd és útfejlesztések segítették elő a városrész bekapcsolását a városi szövetbe. De a településrész megosztottságát nem sikerült felszámolni, a leromlott részek felzárkóztatásához, mérsékléséhez további beavatkozások szükségesek, a cél tehát csak részben teljesült. Barcika-Alsóváros: vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása A városrész a 26-os főúttól ÉK-re, a vasúttal párhuzamosan helyezkedik el, a gazdasági és lakófunkció keveredik. A városrészi cél egyik kiemelt feladata, hogy a funkciók keveredéséből származó diszparitást megszüntesse, a városrészt területileg és funkcionálisan integrálja a városhoz, valamint a kisebb szegregátum helyzetét megoldja. A szegregátum oldása nem történt meg az IVS keretében. Felsőbarcikán vízrendezés történt az ÉMOP keretében, illetve szennyvíz fejlesztés van folyamatban, de a városrészen belül a funkciók keveredését nem sikerült csökkenteni, illetve a funkcionális integráció sem sikerült. Ez a as időszak új feladata lehet. A városrészi cél itt nem teljesült Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település fejlesztési és rendezési eszközei folyamatosan felülvizsgálat és módosítás alatt állnak. A megalapozó vizsgálat készítésekor a helyi építési szabályzatot, a belterületi és külterületi szabályozási tervet, a településszerkezeti tervet az önkormányzat elfogadta, azok a honlapról letölthetők. A gazdasági program és a fejlesztési koncepció előkészítés alatt áll, elfogadása jelen megalapozó vizsgálattal párhuzamosan történik. A város önkormányzata és a BorsodChem Zrt. stratégiai megállapodást kötött az ipari parkjuk területére vonatkozó településrendezési eszközök készítésére A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A település várossá válása óta folyamatosan tervezett formában, hatályos tervek alapján épült, fejlődött. Jelenleg is érvényes településrendezési eszközök állnak rendelkezésre a fejlesztések szabályozására. 339/2003. (XII.22.) Önkormányzati határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, amely többször módosult, legutoljára a 213/2014. (X.3.) Önkormányzati határozat által Kazincbarcika Város Önkormányzatának 44/2005. (XII.22.) Önkormányzati rendelete Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről 21

22 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Hálózati elemek fejlesztései: A 26. sz. út települést elkerülő szakasza: magasabb szintű tervek határozták meg a nyomvonalat, amely megvalósítása szakaszosan történik. Korábban autópályaként volt jelölve, jelenleg autóútként kerül kiépítésre, Sajószentpéter előtt válik le a meglévő 26. sz. főútról és Kazincbarcika után csatlakozik vissza a meglévő nyomvonalba. Az út kétszer keresztezi a vasutat és a Sajót. Gázvezeték rekonstrukció: a jelenleg északi lakóterületen keresztülhaladó, Ózd irányába vezető 60 atmoszféra nyomású gázvezeték áthelyezésének megvalósítása tervezett, a nyomvonal kikerül a lakóterületről, a vasúton túli területen halad majd. Jelentősebb terület-felhasználási elemek: Ipari park fejlesztése: a város nyugati területén került kijelölésre (Sajóivánka határában), a terület-előkészítés kapcsán műszaki infrastrukturális (út, teljes közmű kiépítés) beruházások történtek. Városközpont továbbfejlesztése: az átmenő forgalom kikerült a város központjából, a belvárost részben újonnan kialakított gyűjtőutak tárják fel, lehetőséget adva a sétálóutca kialakításának. A városközpontban több fejlesztés is megvalósult az elmúlt években, pl. funkcióbővítő városrehabilitáció, panelprogram, Völgy-park rekonstrukció. Folyamatban van a Herbolyai út menti területek rehabilitációjának megvalósítása és a Hámán Kató úti lakótelep degradált épületeinek elbontása a terület hasznosítása érdekében. Kertváros nyugati domboldal lakóterületi fejlesztése: a köznyelvben Rózsadombnak nevezett Újkertváros területén ütemezetten épültek és épülnek új lakóházak. 22

23 Forrás: Kazincbarcika településszerkezeti terve 23

24 1.7. A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia Kazincbarcika állandó-, illetve lakónépessége is folyamatosan csökkendő tendenciát mutatott a közti időszakban. A település az ezredfordulón még több mint 34 ezer állandó lakossal rendelkezett, a lélektani 30 ezer alá 2011-ben csökkent. A lakónépesség vonatkozásában megfigyelhető, hogy az már 2008-ban 30 ezer fő alá csökkent. A 2013-as állandó népesség 86,5%-a a 2000-es állapotnak, még a lakónépesség esetében a csökkenés nagyobb volt, ott az időszak végi népesség 83,4%- a a 2000-esnek ábra: Kazincbarcika népessége (fő) Forrás: TEIR A 2001-es állapot szerint Kazincbarcika korstruktúrája a vizsgált területi szintek vonatkozásában relatíve fiatalos képet mutatott: a 0-14 évesek aránya meghaladta a járásközponti és országos szintet, még a 60 éven felülieké bőven az országos átlag alatt volt. Ehhez képest 2011-ben a 0-14 éves korcsoport megoszlása itt volt a legalacsonyabb; a 60 éven felüliek aránya 10 év alatt 23,1%-ra emelkedett, megközelítve ezzel az országos és a járásközpontok átlagát. Ebből az adatsorból megállapítható, hogy Kazincbarcika népessége relatíve gyors ütemben öregedett. A város kedvezőtlen demográfiai helyzetével ellentétben, a járásban 2001-ben és 2011-ben is magas volt - a vizsgált területi szintek vonatkozásában - a fiatalok és alacsony az idősek aránya. Ez a látszólagos ellentmondás a Kazincbarcikai járásban viszonylag nagy számban élő roma lakosság eltérő korstruktúrájára vezethető vissza. 24

25 ábra: Korcsoportok megoszlása 2001-ben (%) Forrás: Népszámlálás ábra: Korcsoportok megoszlása 2011-ben (%) Forrás: Népszámlálás Az előbbiekben megállapított öregedési folyamat dinamikáját is érdemes megvizsgálni, erre alkalmas a következőben ismertetett öregségi mutató, ami a száz 0-14 évesre jutó 60-x évesek számát jelöli. A es ábrából megfigyelhető, hogy a kazincbarcikai trendvonal meredekebb a többihez képest, ami a népesség fokozottabb ütemű elöregedésére utal. A kazincbarcikai értékek a közötti időszakban közelítették, majd a 2008-as évben (148,1%) már meghaladták az országos (147%) és a megyei járásközpontok (147,1%) szintjét. Innentől kezdve a távolság is növekedő trendet mutatott, 2013-ra a kazincbarcikai mutató (181,3%) már jelentősen meghaladta az országos (+14,6%) és a megyei járásközpontok (+9,5%) átlagát. A vizsgált időszakban ( ) Kazincbarcikán 88,9%-kal, a hozzátartozó járásban pedig 62,3%-kal nőtt az öregségi mutató, amiből következik, hogy a település társadalma a vizsgált területi szintekhez képest nagyobb ütemben öregedett, és bár a hozzá tartozó 25

26 járás öregedési mutatója még így kedvezőnek mondható, a között lezajlott változás mértéke relatíve kedvezőtlen volt ábra: Öregségi mutató (%) Forrás: TEIR A 2013-as állapotok szerint a járásban a legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben lévő települések a Sajótól délre helyezkednek el: Mályinka, Dédestapolcsány, Tardona, Bánhorváti. Ezeken a településeken az öregségi mutató 200% feletti, azaz több mint kétszer annyi időskorú él, mint fiatalkorú. A járáson belül ugyanakkor vannak fiatalos korszerkezetű települések is, amelyek Kazincbarcikától ÉNyra helyezkednek el, név szerint: Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka és Sajókaza. Utóbbi esetében a mutató nem éri el a 100%-ot, ami országos viszonylatban igencsak fiatalos korszerkezetre utal. Ennek hátterében az áll, hogy a 2011-es Népszámlálás szerint Sajókazán az összlakosság 25%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát. 26

27 ábra: Öregségi mutató a Kazincbarcikai járásban (2013) Forrás: TEIR A Kazincbarcikán lezajlott öregedési folyamatok látványos szemléltetője a település korfája. A és a 2011-es népszámlálás alapján összeállított korfák vizuálisan szemléltetik a különböző korcsoportok abszolút számát. A 2001-es korfát összehasonlítva a 2011-essel, észrevehető a 0-14 éves korcsoportok elvékonyodása, még a 65 éven felüli korcsoportok esetében a fa megvastagodása figyelhető meg ábra: Kazincbarcika korfája Forrás: Népszámlálás 2001., Egy terület népességének csökkenése mögött két tényező áll. Egyrészről a természetes fogyás jelensége, ami esetében a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Másrészről, a kivándorlás az adott területi egységről, amelyet a vándorlási egyenleg negatív előjele mutat. Kazincbarcika esetében is jelen van a fogyás, de tendenciáját tekintve a vizsgált területi egységek vonatkozásában 2006-ig a legjobb mutatókkal rendelkezett (0 és -3,2 között), majd között a megyei és az országos érték körül mozgott, azonban 2012-től azok alá süllyedt (2013-ban -5,5 ). A Kazincbarcikai járás esetében megemlíthető, hogy 2007-től a természetes fogyás mértéke a megyei és az or- 27

28 szágos szint alá csökkent, 2013-ban már relatíve a járásban volt a legnagyobb a természetes fogyás (-5,8 ) ábra: Természetes szaporodás/fogyás 1000 főre vetítve Forrás: TEIR A vándorlási egyenleg vonatkozásában egyértelműen látszik, hogy Kazincbarcikáról igen jelentős elvándorlás volt között ben a vándorlási egyenleg mutatója ugyan megközelítette a megyei járásközpontok értékét, de összességében megállapítható, hogy a városból kiköltözők aránya magasabb volt a vizsgált időszakban a járásközpontokhoz viszonyítva ábra: Belföldi vándorlási egyenleg ( ) Kisebbségek Forrás: TEIR és KSH A település etnikai összetételével kapcsolatosan a Népszámlálás 2001-es és 2011-es adatai alapján elmondható, hogy bár Kazincbarcikán nőtt a legdinamikusabban (2,7% pont) a romák aránya, még mindig itt volt a legalacsonyabb a vizsgált területi szintek vonatkozásában. A település adatszolgáltatása alapján 2014-ben a választói névjegyzékben 795 roma választópolgár szerepelt. A Kazincbarcikai járás népszámlálási értékeit tekintve megállapítható, hogy a megyei átlagnál alacsonyabb, a járásköz- 28

29 pontok és Kazincbarcika esetében viszont magasabb volt mindkét időpontban ben Sajókazán éltek a legnagyobb arányban romák (25%), de Rudabánya 12%-os, illetve Szuhakálló 10%-os statisztikája is bőven járási átlag felett volt. Két településen, Alacskán és Nagybarcán senki sem vallotta magát roma nemzetiségűnek ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) Forrás: Népszámlálás 2001., A településen az egyéb hazai nemzetiségek aránya az országos tendenciának megfelelően nőtt a 2001-es népszámláláskor mérthez képest, de elmarad a többi területi szint értékétől. Kazincbarcikán 2011-ben 1% volt az egyéb hazai nemzetiségek aránya. A városban a roma mellett német és lengyel nemzetiségi önkormányzat is működik. E két nemzetiség létszáma nőtt az előző népszámláláskor mérthez képest: még 2001-ben 46-an vallották magukat németnek, addig 2011-ben már 131-en, még a lengyelek létszáma 10-ről 46-ra emelkedett. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a szlovák nemzetiségűek száma jelentősen megcsappant: 2001-ben 73-an vallották magukat annak, 2011-ben már csak 24 fő ábra: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (romák nélkül) (%) Forrás: Népszámlálás 2001.,

30 Képzettség A legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya Kazincbarcikán csökkent (lásd táblázat) a 2001-ben mérthez képest, a vizsgált területi szintek vonatkozásában a legkedvezőbb adattal a város rendelkezett 2011-ben. A Kazincbarcikai járás esetében ez már nem mondható el, csak a megye rendelkezik nála rosszabb mutatóval. A legfeljebb érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása mindkét vizsgált évben magasabb volt a városban és a járásban az országos és a megyei járásközpontok értékeihez képest. A közötti csökkenés mértéke Kazincbarcika esetében nagyobb volt az országos és megyei szinteken megfigyeltnél, de elmaradt a megyei járásközpontokétól. A Kazincbarcikai járásban minimális, 0,5%-os változás volt megfigyelhető, amivel utolsó volt 2011-ben a vizsgált területi szintek viszonylatában. Az érettségivel, mint legmagasabb iskola végezettséggel rendelkezők esetében minden területi szinten növekedés volt megfigyelhető. Kazincbarcika ebben a mutatóban már 2001-ben is jobb helyzetben volt az országos és megyei átlaghoz képest, a megyei járásközpontok szintjétől azonban minimálisan maradt el. Ehhez képest 2011-ben már a legmagasabb értékkel a város rendelkezett. A Kazincbarcikai járásé volt 2001-ben a legrosszabb mutató a vizsgált területi szintek közül, 2011-re azonban sikerült a megyei átlag felé nőnie. A felsőfokú végzettségű legiskolázottabb népesség százalékos megoszlása Kazincbarcikán 2001-ben és 2011-ben is alulreprezentált volt az országos, ill. a megyei járásközpontok átlagához képest. Az országos átlag közötti növekményétől némiképp elmaradt a megye járásközpontjaiban élő felsőfokú végzettségűek arányának emelkedése. Kazincbarcikánál kisebb mértékű javulást ebben a mutatóban Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a járás tudott felmutatni. A Kazincbarcikai járás 2011-es értékével elmaradt a megyei átlagtól táblázat: Iskolázottsági mutatók a 7 éves és idősebb népességhez viszonyítva Iskolázottsági mutatók (%) Legfejlebb 8 Érettségi nélküli Egyetemi, ált. isk. középfokú Érettségivel főiskolai Területi egység Magyarország 26, ,1 19,5 20,5 27,5 9,8 15,5 BAZ megye 27,4 27,7 21,2 19,8 19,4 25,7 7,3 11,3 Kazincbarcikai járás 28,6 27,3 23,8 23,3 19,3 26,5 5,9 9,4 BAZ megyei járásközpontok 23,6 23,2 20,6 18,2 24, ,6 15,6 Kazincbarcika 24,2 22,6 24,6 22,7 24,3 31,4 8,6 12,7 Forrás: TEIR A 25 évesnél idősebb lakosság vonatkozásában mért felsőfokú végzettségűek aránya ugyanazt a képet adja vissza, mint amit a 7 évesnél idősebb lakossághoz viszonyított állapotok mutatnak. Kazincbarcikán a 25 évesnél idősebb népesség 15,3%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2011-ben, a járásban azonban mindössze 11,5% volt a mutató. 30

31 táblázat: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Területi egység Magyarország 12,7 19 BAZ megye 9,5 14,2 Kazincbarcikai járás 7,7 11,5 BAZ megyei járásközpontok 13,9 19,3 Kazincbarcika 11,3 Forrás: TEIR 15,3 A legfeljebb általános iskolát végzett lakosok relatíve alacsony, még a középfokú végzettségűek magas aránya a város gazdasági profiljára vezethető vissza. A szocialista iparosítás során létrehozott üzemek nagyszámú, szakképzett munkaerő jelenlétét igényelték, ami a mai napig érezteti hatását az iskolázottsági mutatókban. A felsőfokú végzettségűek alacsonyabb jelenléte az elöregedés és az elvándorlás függvényében különösen hátrányosan érinti a várost Foglalkoztatottság és életminőség Kazincbarcika foglalkoztatottsági helyzete 2001-ben és 2011-ben is az országos adathoz képest kedvezőtlenebbnek volt tekinthető, de megyei összevetésben még így is átlagon felüli. A Kazincbarcikai járás esetében az országostól jelentősen elmaradó mutatóról beszélhetünk, ami 2011-ben csak hajszállal előzte meg a megyei átlagot. A foglalkoztatási arány javulásában két tényező játszik szerepet: egyrészről a évesek számának csökkenésével általában javul a mutató, másrészről a foglalkoztatottak számának emelkedése is pozitívan hat. Országos, megyei és járási viszonylatban is csökkent a évesek száma a két legutóbbi népszámlálás között, ez azonban Kazincbarcika esetében nem igaz, itt közel 3000-rel növekedett a korcsoport létszáma, így ez a tényező minden területi szinttől ellentétesen alakult. A foglalkoztatás bővülésének hátterében különösen nagy szerepet játszik a közmunka program bevezetése, látható, hogy a megyei szinten relatíve nagy emelkedés volt megfigyelhető, ami a többi területi szint esetében is megfigyelhető ábra: Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Forrás: Népszámlálás 2001.,

32 Kazincbarcika társadalmának munkaerő-piaci helyzetéről ad információt a regisztrált munkanélküliek számának alakulása. Ebből kiderül, hogy a városban, 2001-ben volt egy nagyobb visszaesés, majd ezt egészen 2008-ig stagnálás követte. A gazdasági válság kirobbanását követő évben ugrott a legmagasabbra a regisztrált munkanélküliek száma (2935 fő), majd a közmunkaprogram 2011-es bevezetése jelentős csökkenést hozott ban 2200 fővel a válság előtti szintre süllyedt vissza. Hozzá kell tenni azonban, hogy a 2009-es statisztikában még a másodlagos munkaerő-piacon jelen lévő emberek is szerepeltek. A 2009-es válság utáni csökkenésben szerepe volt a közmunkaprogram 2011-es bevezetése mellett az elvándorlásnak is - itt a külföldi munkavállalást kell kiemelni. A 2012-es kisebb emelkedést a jogi és finanszírozási környezet változása által kiváltott munkaerő-piaci várakozás okozta ábra: Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Forrás: TEIR A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú lakosság számában több területi szint vonatkozásában összehasonlíthatóvá teszi a kazincbarcikai folyamatokat ról 2009-re a nyilvántartott álláskeresők számának megugrása minden területi egység esetében megfigyelhető volt, a legnagyobb mértékű növekedést azonban Kazincbarcika (4,2%) és járása (4,9%) szenvedte el. A városban és járás területén volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a vizsgált területi szinteken. A Kazincbarcikai járás 2013-ban mért 12,6%-os értéke kétszerese az országos átlagnak (6,3%), de a város helyzete sem túl kedvező (10,9%). A járáson belüli területi egyenlőtlenségeket mutatja (lásd ábra), hogy a legjobb mutatóval rendelkező Dédestapolcsány (8,1%) és a legrosszabb mutatóval bíró Felsőtelekes (24,1) között majdnem háromszoros a differencia. Igen csak rossz mutatóval rendelkezik (21,8%) a jelentős roma lakossággal bíró Sajókaza. 32

33 ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) Forrás: TEIR ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) 2013 Forrás: TEIR Kazincbarcikán a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya minimálisan ugyan, de csökkent a két legutóbbi népszámlálás időpontja között. A település háztartásainak foglalkoztatási szerkezete megyei összehasonlításban kedvezőnek mondható, ugyanakkor az országos átlagtól elmaradt. Minden vizsgált területi szinten csökkent a mutató, a legnagyobb mértékben megyei és járási viszonylatban. Ennek hátterében a közmunkaprogram különösen a munkanélküliséggel súlyosan sújtott megyékben, így Borsodban is munkaerő felszívó hatása áll. 33

34 ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 2001., Forrás: Népszámlálás 2001., A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása az összes munkanélküli számában mutató jelzi a munkaerőpiac leghátrányosabb helyzetben lévő álláskeresők helyzetének változását. Az egyértelműen látszik, hogy minden itt vizsgált területi szint mutatója magasabb az országos átlagnál, ami a megye kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezetére vezethető vissza. A legmagasabb értékkel Kazincbarcika rendelkezett 2013-ban, ahol a 2011-es közmunkaprogramnak köszönhető visszaesés után már sikerült 60% alá kerülnie a mutatónak ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli számában Forrás: TEIR Az álláskeresők csoportján belül a tartós (legalább 360 napig) munkanélküliek/álláskeresők vannak az egyik legnehezebb helyzetben, az ő esetükben különösen nehéz a munkaerőpiacra való visszajutás. Az álláskeresők e csoportjának esetében a közti időszakról elmondható, hogy az országos átlaggal együtt mozgott a többi területi szint értéke, azaz a 2011-es, közmunkaprogramnak köszönhető nagyobb csökkenést egy enyhébb emelkedés után újabb visszaesés követte 2013-ban. Kazincbarcika esetében elmondható, hogy a tartós munkanélküliek aránya egészen 2011-ig a megyei 34

35 járásközpontok szintje alatt volt, 2012-ben azonban változás állt be, és már a város rendelkezett magasabb mutatóval (4,2%). A járásban élő tartós munkanélküliek/álláskeresők arányának alakulásáról ugyanaz mondható el, mint Kazincbarcika esetében, annyi kiegészítéssel, hogy 2012-ben (5,4%) és 2013-ban (4,4%) a legmagasabb érték itt volt megfigyelhető a vizsgált területi szintek vonatkozásában ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) Forrás: TEIR Kazincbarcikán a legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresők kisebb arányban vannak jelen a nyilvántartott álláskeresők létszámában, ennek oka, hogy a város iskolázottsági mutatóiban is alulreprezentált arányuk. A vizsgált időszakban ezen csoport esetén csökkenő tendenciát mutatattak az értékek a város esetében. A 2001-es bázisról (31,7%) 2013-ra 20,5%-ra csökkent a mutató. A Kazincbarcikai járás helyzete az országos átlag viszonylatában kedvezőnek mondható, 2006-ban a járásban nyilvántartott legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya a megyei járásközpontok szintje alá süllyedt, 2013-ban 33,7% volt, szemben a megyei járásközpontok 34,1%-os értékével ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli számában Forrás: TEIR 35