T Á J É K O Z T A T Ó

Átírás

1 T Á J É K O Z T A T Ó A HATÓSÁGI OSZTÁLY EGYES ÜGYMENETEIRŐL A Hatósági Osztály január 1. napjától a Veszprém Megyei Kormányhivatal Tapolcai Járási Hivatal szervezeti egységeként működik. Elérhetőségek: 8300 Tapolca, Hősök tere 15. Tel: 06/87/ Fax: 06/87/ , hatosag@tapolca.vemkh.gov.hu A Hatósági Osztály Ügyfélszolgálatát a Keszthelyi út felőli bejáraton keresztül lehet megközelíteni, mozgáskorlátozott ügyfelek részére a hátsó ajtónál (Polgármesteri Hivatal udvara felől) mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhely és akadálymentes feljáró került kialakításra. Ügyfélhívó rendszer működik, a sorrendet e rendszer határozza meg. Az ügyfelek megérkezésükkor az automata 10. gombjának kiválasztását követően sorszámot kapnak, ezen kívül lehetőség van személyes vagy telefonos (06/87/ ) időpont-foglalásra. Ügyfélfogadás: Hétfő: Kedd: nincs ügyfélfogadás Szerda: Csütörtök: Péntek: Annak érdekében, hogy a korábban megszokott módon is helyben lehessen az adott ügyeket kényelmesebben intézni, ügysegédi rendszer kerül kialakításra, melynek lényege, hogy meghatározott időszakban egy-egy ügyintéző ügyfélfogadást tart egy adott településen, melynek keretében a beérkező kérelmeket helyben átveszi és ennek köszönhetően az ügyfélnek nem kell beutaznia Tapolcára. Az ügysegédek január 14-től minden hétfőn az alábbi településeken tartanak ügyfélfogadást a helyi hivatalokban: Badacsonytomaj: Kondorné Török Rita Balatonederics: Papp Éva Lesenceistvánd: Papp Éva Kővágóőrs: Kovácsné Sári Ildikó Monostorapáti Czippné Miklós Andrea Nemesgulács Kondorné Török Rita Révfülöp: Kovácsné Sári Ildikó

2 Tájékoztató az egyes ügymenetekről I. Általános szabályok az egyes pénzbeli szociális ellátások igénylésével kapcsolatban: - A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. - Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja hatáskörét és illetékességét. - A járási hivatal hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások iránti kérelmek a Tapolcai Járási Hivatal Ügyfélszolgálatán az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújthatók be. - A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A hivatalból ismert ellátásokról (ápolási díj, időskorúak járadéka) nem kell igazolást csatolni. Alkalmazandó jogszabályok - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, - A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény, - A személyes adatok védelméről szóló évi LXIII. törvény. ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó [az ápolt személy házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője, valamint testvére, élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona vagy testvére, valamint testvérének házastársa], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjat a helyi önkormányzati rendelet szerint megállapított ápolási díj kivételével az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. Súlyosan fogyatékos személy az, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó halló életmód folytatására képes, b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0 F84.9),

3 d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg; b) rendszeres pénzellátásban ide nem értve az e) pont szerinti ellátást részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója; d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) a jogosultságot kizáró körülmény következik be. Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. A háziorvos az a) pontban foglalt igazolást az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.

4 A háziorvos az aa) pontban foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a (2013.évben Ft) A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2013.évben Ft) 130%-a ( Ft). A fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, feltéve, hogy esetében az a) e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. A járási hivatal fentiekben foglalt feltételek fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Kérelem ápolási díj megállapítására ( 63/2006.(III.27.) Korm.rend. 4.melléklet) EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (2013.évben Ft), b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2013.évben Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. Vagyon: Az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, melynek különkülön számított forgalmi értéke, illetőleg összege a ,- Ft-ot (öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosa) meghaladja vagy együttes forgalmi értéke a ,-Ft-ot (öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosa) meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

5 IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA 1. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (Szoctv.) 3. (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. 2. Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 3. (3) vagy (4)bekezdése alá tartozik, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 3. Az időskorúak járadékának havi összege az 1.pont szerinti esetekben: a) jövedelemmel nem rendelkező 1.a) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 1.b) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, 1.c) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha a b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. Kérelem időskorúak járadékának megállapítására : (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2.melléklete)

6 KÖZGYÓGYELLÁTÁS A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a) c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. A b) c) pont szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás. Közgyógyellátásra jogosult 1. a) az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) --- e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, gb) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, gc) rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát április 15-éig megállapították, gd) az Mmtv ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott; h) az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. A jogosultság megállapítása az 1. pont szerinti esetben két évre történik.

7 2. Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013.évben Ft) a 10%-át (2.850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. (2013.évben Ft) A jogosultság megállapítása ez esetben egy évre történik. 3. A települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén a közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja alapesetben a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. A közgyógyellátási igazolványt, a jogosultságot megállapító határozat alapján a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve állítja ki és küldi meg postai úton a jogosultnak. Kérelem közgyógyellátás megállapítására ( 63/2006.(III.27.)Korm.rend.9.melléklete) II. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 38. (1) bekezdése értelmében az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. III. Egyéb hatósági eljárások Környezetvédelmi hatáskör Oktatási feladatokkal kapcsolatos egyes hatáskörök Felhívjuk a Tisztelt Ügyfelek figyelmét, hogy a fenti információk tájékoztató jellegűek, az egyes ügytípusoknál célszerű az ügyintézés előtt pontos tájékoztatást kérni!