А HHSZ 37. (8) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :

Átírás

1 ffiаwltht Hivatala irоrrtánуг~ +} Д 32.../2014. (....) ОСУ határozat 201 M ` az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) ОСУ Ьatározat módos tósáról 1. Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől /2014. (II. 24.) OGY határozat (а továbbiakban: HHSZ) 25. (6) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (6) Amennyiben а szavazatszámláló gép alkalmazásával történ ő nyílt szavazást követően, а szavazási. eredmény kihirdetése előtt а képvisel ő arról tájékoztatja az ülést vezető elnököt, hogy szavazatát а szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülést vezető elnök ezt а körülményt а szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. Amennyiben az ülést vezető elnök észleli, hogy szavazatát а szavazatszámláló gép nem rögzítette, errő l а tényről а szavazási eredmény kihirdetése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit és ezt а körülményt а szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. 2. А HHSZ 37. (8) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (8) Id őkeretes tárgymási rendben а 35. (8) bekezdését és а 38. (1) bekezdés а) pontját nem kell alkmmazni. 3. А HHSZ. 49. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А második összegző módosító javaslatnak а fenntartott módosító javaslattal összefüggő pontjairól az Országgy űlés а 47. szerint vitát folytat azzal, hogy а tárgyaló bizottság nem állít előadót. 4. А HHSZ 53. -a (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép, és а következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : (3) А törvényalkotási bizottsága zárószavazást el őkészítő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglmásá г61 zárószavazás előtti jelentést nyújt be. 2

2 (4) А törvényalkotási bizottsága zárószavazás előtti jelentését és а zárószavazás előtt i módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak а megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén а zárószavazás elбtti jelentés és а zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően а törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be." 5. А HHSZ 38. alcímének megjelölése és az 54. (1) (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : 38. А zárószavazás előtti jelentés és а zárószavazás előtti módosító javaslatvitáj a 54. (1) Az Országgyűlés zárószavazás el őtti módosító javaslat benyújtása esetén а zárószavazás el őtti jelentést és а zárószavazás előtti módosító javaslatot megvitatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti vitában elsőként а törvényalkotási bizottság által kijelölt el őadó, majd - ha а törvényalkotási bizo ttságban van kisebbségi vélemény - а kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Е felszólalásokra összesen tizenöt perc á11 rendelkezésre ol y módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kel l ЫztOSítanl. (3) А vitában ezt követően a) а képvisel ők képviselőcsoportonként öt-ötperces, b) а nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében а nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószó1ó ötperces, c) а független képviselők összesen háromperces, d) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlament i képviselő а 35. (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelel ően amennyiben közvetlenül jelentkezett ötperces időtartamban szólalhatnak fel. б. А HHSZ 55. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А zárószavazás el őtti módosító javaslatról az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. Szavazás előtt az előterjesztő, majd - ha nem а Kormány az el őterjesztő - а Kormánу képviselője ötperces időtartamban nyilatkozhat, hogy egyetért-e а zárószavazás el őtti módosító javaslat elfogadásával. 7. А HHSZ 61. (8) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : 3

3 (8) Ha а kivételes eljárás során а törvényalkotási bizottság olyan összegző módosító javaslatot vagy túlterjeszkedő módosító javaslatot nyújt be, amely а (4) bekezdés b}-d} és g) pontjában foglaltak valamelyikére irányul, а további eljárásra а törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait - а g) pontban foglalt módosítás esetén а 100. (4) bekezdése szerinti eltérésekkel - kе11 alkalmazni. 8. А HHSZ 64. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) Ha а törvényalkotási bizo ttsága 62. (10) bekezdése szerinti módosító javaslatovi s benyújtott, az Országgyűlés az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalt követően dönt а túlterjeszked ő módosító javaslat szabályszer űségéről és elfogadásáról. 9. А HHSZ 65. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Kivételesen, а Házbizottság javaslatára az Országgyűlés а jelenlévő képvisel ők legalább négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely üg y tárgyalása, illetve döntéshozatala során а határozati házszabályi rendelkezésekt ől eltér. 10. А HHSZ 67. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Az el őterjesztő legkésőbb annak az ülésnek а megnyitása előtt egy órával, amely ülé s tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának а lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követ ően, ugyanazon az ülésen döntsön а törvényjavaslat elfogadásáról. 11. А HHSZ 84. (1) bekezdésének a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az Országgyűlés) a) az alapvető jogok biztosa, а legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, а Magyar Nemzeti Bank elnöke, országgy űlési bizottság, а nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben а Kormány, továbbá (által benyújtott beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáró l általános vitát tart.) 4

4 12. А HHSZ 148. (7) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (7) Az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök rendészeti intézkedésének az Országgyűlésről szóló törvény 53. (5) bekezdése szerinti megalapozottságáról. 13. А HHSZ 2. melléklete е határozat melléklete szerint módosul. 14. Hatályát veszti а HHSZ 24. (2) bekezdése. Záró rendelkezések 15. Ez а határozata közzétételét követő napon lép hatályba. 5

5 Melléklet а.../... (..) OGY határo2athoz Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) ООУ határozat 2. melléklet 98. és 99. pontja helyébe а következő rendelkezés lép, és а következs 100. ponttal egészül ki : 98. Zárószavazás el őtti jelentés /53. (3) bekezdése/ 99. Zárószavazás előtti módosító javaslat /53. (2) és (4) bekezdése/ 100.Zárószavazást elёkészítő módosító javaslat /52. / 6

6 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S А határozati javaslat elsődleges célja, hogy аг egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) ООУ határozat pontatlanságait, vagy kell ően nem egyértelmű rendelkezéseit pontosítsa és egyértelm űsítse. А határozati javaslat ezáltal elsődlegesen jogtechnikai pontosításokat fogalmaz meg. Tartalmi változtatást а határozati javaslat egy rendelkezésében tartalmaz : a javaslat megszüntetné az ülést levezet ő elnök szavazati jogának gyakorlása tekintetében korábban érvényesülő különbségtételt, ezáltal lehetővé válik, hogy az ülést levezető elnök mind а nyílt, mind а titkos szavazás során teljes kör űen, а képviselőkkel azonos terjedelemben gyakorolhassa szavazati jogát az Országgy űlés döntéshozatali eljárásai során. RÉSZLETES INDOKOLÁS Аг I. -hoz А rendelkezés célja а HHSZ 24. (2) bekezdésének hatályon kívül helyezéséve l párhuzamosan az ülést vezet ő elnök általános szavazati jogának további biztosítása. А házszabály eddig nem rendelkezett arról az esetről, amikor az ülést vezet ő elnök szavazatát nem rögzíti а szavazatszámláló gép. А rendelkezés célja аг erre vonatkozó szabályozás egyértelműsítése és pontosítása. А 2. -hoz А rendelkezés célja, hogy egyértelműsítésre kerüljön, hogy az időkeretes tárgyalási rendben az előterjesztő és а Kormány képvisel ője soron kívül felszólalhat, а képviselői felszólalások sorrendjére pedig az általános szabályok szerint kerül sor. А 3. -hoz А rendelkezés célja a jelenlegi el őírások pontosítása а tekintetben, hogy а felszólalók számára milyen időtartam áll rendelkezésre а második összegző javaslatról folytatott vitában. А rendelkezés értelmében az еlső összegző módosító javaslat vitája során alkalmazot t időkeretek lesznek mérvadók а második összegz ő módosító javaslat vitája során is. А 4-6. és 13. -okhoz А törvényalkotási bizottság valamennyi eljárását jelentés benyújtásával zárja, indokolt ezt а zárószavazás elhalasztása esetén lefolytatott eljárása során is kötelez ővé tenni. Így а zárószavazás el őtti jelentésből megismerhető а törvényalkotási bizottság zárószavazást el őkészítő módosító javaslatokról kialakított állásfoglalása. Plenáris vitára а továbbiakban i s 7

7 csak akkor kerül sor, ha а törvényalkotási bizottság jelentésével egyidej űleg zárószavazás el őtti módosító javaslatot is benyújt. А hoz Jogtechnikai jellegű módosítás : а kivételes eljárás során а törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő módosító javaslatot is benyújthat. А rendelkezés аjelenleg hatályos házszabályi rendelkezéssel összhangban továbbra is kiköti, hogy ha а kivételes eljárásban benyújtott összegz ő módosító javaslat és а túlterjeszkedő módosító javaslata 61. (4) bekezdés b)-d) és g) pontjában foglaltak egyikére irányul, а továbbiakban át kell térni а törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályainak alkalmazására. Nem szükséges azonban továbbra sem így rendelkezni а 61. (4) bekezdés a) és e)-f) pontjáról, mivel az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslato t törvény nem tartalmazhat és ehhez hasonlóan а központi költségvetésről szóló vagy annak végrehajtásáról szóló törvények (eredeti) elfogadását sem lehet egy törvény által i módosítással megvalósítani. А 64. (2) bekezdésének hatályos szövege el őírja, hogy több, egymástól eltér ő szavazati arányt igényl ő túlterjeszkedő módosító javaslat esetén а törvényalkotási bizottság ezeket külön-külön nyújtja be. А módosító javaslat értelmében azonban а túlterjeszked ő módosító javaslat nem irányulhat min ősített többséget igényl ő rendelkezések megállapítására, illetve módosítására. А 9. -hoz А rendelkezés célja, hogy ne а képviselők négyötöde, hanem а jelenlévő képvisel ők négyötödének szavazata legyen szükséges а határozati házszabálytól való eltéréshez valamel y ügy tárgyalása, vagy а döntéshozatal során. Еzzеl а módosítással а Házszabály igazodik а parlamenti hagyományainkhoz, hiszen а 46/1994. (IX. 30.) ООУ határozattal megállapított korábbi házszabályi rendelkezések szintén а jelenlévő képvisel ők négyötödének szavazatához kötötték а házszabálytól való eltérés lehet őségét. А 10. -hm Jogtechnikai jellegű módosítás : módosító javaslat hiányában az Országgy űlés az általános vita lezárását követően nem kell, hogy ugyanazon ülésnapon döntsön а törvényjavaslat elfogadásáról is, ezt az érintett ülés további ülésnapjain is megteheti. А 11. -hoz А jogtechnikai jellegű módosítás. А rendelkezés megteremti az összhangot а HHSZ és az Országgyűlésről szóló törvény ának rendelkezései között. А 12. -hoz 8

8 Jogtechnikai jellegű módosítás : а módosító javaslat а HHSZ szóhasználatát az Országgyűlésről szóló törvény 53. (5) bekezdésének szóhasználatához igazítja. А 14. -hoz А rendelkezés célja, hogy а módosítás гёуёп а házszabály az elnök szavazati jogának gyakorlását а szavazás mindkét formája (nyílt és titkos szavazás) esetében egyaránt biztosítsa. Az ülést 1ev еzető elnök szavazati jogának korlátozását а nyílt szav87йs során sem az általáno s európai parlamenti gyakorlat, sem а magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Az Alaptörvény а 4. cikke (1) bekezdésében rögzíti, hogy az országgy űlési képvisel ők jogai és kötelezettségei egyenl ők. Az ülést vezető elnök képvisel ői jogosultságainak gyakorlása telje s körűen csak akkor biztosított, ha az elnök а többi képviselővel megegyez ő módon szavazati joggal rendelkezik. Emellett pedig nincsen olyan alkotmányos indok, ami alapján meg kellene vonnia szavazati jogot az ülést vezető elnöktől. Ezt támasztja alá az is, hogy а szavazati jogosultság gyakorlása semmilyen гогmаьan nem befolyásolja az ülést levezető elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyűlés üléseit. Bár а levezető elnök állapítja meg а szavazás eredményét, azonban ennek megállapítására f őszabály szerint szavazatszámláló gép segítségével kerül sor. Amennyiben а házszabály alapján kézfelemeléssel történik а szavazás, а szavazást az elnök szavazatszámláló gép alkalmazásával megismételtetheti, vagy bármely képvisel ő kérésére megismételteti. А fentiek összességében elegendő garanciát jelentenek а szaуа74s eredménye vonatkozásában, ezért а levezető elnök szavazati jogának megvonása az Alaptörvény általános garanciáli s rendelkezését is figyelembe véve aranytalan korlátozást jelent. Е megfontolásokat támasztja alá továbbá, hogy Európa országainak nagy részében а parlamenti üléseket levezető elnök szintén rendelkezik szavazati joggal. Németországban а szövetségi alaptörvény és а Bundestag eljárási szabályai alapján az üléseket vezető elnök ugyanúgy szavazati joggal rendelkezik mint а többi képviselő. Olaszországban а Képviselőház elnöke (аki а két ház közös ülésein is elnököl) szintén а képvisel őkkel azonos módon szavaz. Az olasz Szenátus (felsőház) elnöke is szavazati joggal rendelkezik а döntéshozatalnál. Franciaországban а Nemzetgyűlés elnöke vezeti a Nemzetgyűlés üléseit é s hirdeti ki а szavazás eredményét, akire szintén nem vonatkoznak megszorítások а szavazás tekintetében. Ugyanez érvényesül а francia felsőház, azaz а Szenátus elnöke esetében is. А spanyol parlament, а Cortes két házában sem korlátozzák az ülést vezető elnökök szavazat i jogát. Az Európai Unió szervezeti keretein belül az Európai Parlamentben az elnök szinté n szavazati joggal rendelkezik, a г Európai Parlament eljárási szabályzata е tekintetben kizárólag annyi megkülönböztetést tesz, hogy egyes esetekben, mint pl. а név szerinti szavazásnál, az elnök utolsóként szavaz. Mindezeket figyelembe véve а képviselői jogok egyenl őségének biztosítása miatt а HHSZ е rendelkezésének módosítása indokolt. А rendelkezés hatályon kívül helyezése гёуёп kikerül а házszabályból az а rendelkezés is, hogy szavazategyenl őség esetén а levezető elnök szavazata dönt. Tekintettel arra, hogy az elnök esetében а rendelkezés révén már minden szavazási forma esetében biztosított а szavazati jog, а továbbiakban nincs szükség arra, hogy nyílt szavazás során, 9

9 szavazategyenl őség esetén külön formában rendelkezzen а házszabály а szavazati jogáról. А korábbi házszabály ugyanis nyílt szavalás során kizárólag szavazategyenl őség esetén biztosított az elnök számára szavazati jogot igaz, ez egyúttal sziikségszerűen azt is jelentette, hogy formailag az elnök szavazat döntö tt, tekintettel arra, hogy az elnök utólag adta le szavazatát. А 15. -hoz Hatályba lépésről szóló rendelkezés. 10

10 ORSZÁGGYI ЕЁ I KÉPVISELŐ Kővér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Eln ők Úr! Az Országgy űlésről szóló évi XXXVI. Törvény 28. (4) bekezdése alapján, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) ОСУ határozat módosításáról а következё országgyűlési határozati javaslatot kívánom benyújtani. Budapest, május 23. ROgán Antal Fidesz Magyar Polgári Szövetség

11 ORSZÁGG Y Ü LÉS t-11 VATALA Érkezett : 2014 MÁJ 2 6. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgy űlési Képviselőcsoportja Előterjeszt ői csatlakozás képvisel ői önálló indítványhoz Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Rogán Antal a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgy űlési Képvisel őcsoportjának tagja május 23-án benyújtotta az Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló H/132. számú határozati javaslatot. Ezúton szeretnénk jelezni, hogy az el őterjesztő hozzájárulásával el őterjeszt őként kívánunk csatlakozni a fenti indítványhoz. Budapest, május 26. Tisztelettel :

12 V r2.... T...?:L.... ug... ;DD