Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)

Átírás

1 Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás rendszerében. Befolyásukat a kétkamarás parlament felsőházában a Bundesratban (Szövetségi Tanács) érvényesíthetik. A parlament alsóháza a Bundestag, amely alapvetően 598 fős, de a többletmandátumok miatt jelenleg 613 képviselő vesz részt a munkájában. A német pártrendszer 1945 utáni fejlődését négy szakaszra oszthatjuk: (1) A kialakulás ( ). Ebben az időszakban alakultak ki a ma is releváns pártnak számító CDU, CSU, FDP, valamint újjászerveződhetett a SPD is. Az NDK területén 1946-ban megalakult a SED. (2) A koncentrálódás ( ). Ebben az időszakban az uniópártok és az SPD közel azonosan szerepeltek a választásokon. Programjuk is egyre inkább közeledett egymáshoz. Azt, hogy ki fog kormányt alakítani, az FDP döntötte el, ő volt a mérleg nyelve. Kivételt jelentett, amikor nagykoalíciós kormányzás folyt.(3) Az átalakulás ( ).1980-ban megalakult a Die Grünen (Zöldpárt), mely 1983-ban a Bundestag-ba is bejutott. Az újraegyesítést követően pedig a SED utódpártja, a PDS lépett fel új erőként.(4) A centripetális szakasz (1990- ). A német parlament, az újraegyesítést követően alapvetően nem változott. A nyugatnémet pártok összeolvadtak keletnémet testvérpártjaikkal, így a nyugatnémet pártrendszer terjedt át a keleti területekre is. Kivételt a PDS jelent, melynek támogatottsága inkább keleten jelentős. Jellemző továbbá, hogy a két nagy párt mellett, a három kisebb is egyre biztosabban lépi át az 5%-os küszöböt. Németország pártrendszerére a mérsékelt pluralizmus jellemző. Szövetségi szinten öt releváns párt található. A pártok részletes bemutatása előtt fontos megemlíteni, hogy a weimari köztársaság tapasztalataiból okulva 1949-ben bevezették az 5%-os parlamenti küszöböt. Ekkor ezt tartományonként kellett túllépni a pártoknak, 1953-tól viszont szövetségi szinten. Az 5%-os küszöb elérése nélkül csak akkor lehet bekerülni a Bundestagba, ha egy párt legalább három jelöltje egyéni választókerületben győz. Németországban három olyan törésvonal van, mely a pártrendszert meghatározza: a vallási, a gazdasági-osztálypolitikai és a regionális törésvonal. Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU) Alapítva: 1945 Eszmeiség: kereszténydemokrácia Tagság nemzetközi szövetségekben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) EP-frakció: Európai Néppárt (EPP) Hivatalos színe: fekete Weboldal: A párt alapvető értékeit az 1978-ban Ludwigshafenben kiadott alapprogramban foglalták össze: Politikánk az ember keresztényi megértésén és Isten előtti felelősségén alapul. Tehát a keresztényi értékeknek megfelelő társadalmi rendet és a konzervatív értékeket támogatja a 1

2 CDU. Európa-politikájára jellemző, hogy Németország Európa-pártjának nevezi magát, mely az adenaueri időktől fogva elkötelezett az integráció iránt, továbbá az USA-val való jó viszonyt is fontosnak tartja. A legutóbbi választásokon a párt 27,8 %-t ért el, de mivel a CSUval közös frakciót alkot a Bundestagban, így ketten 35,2 %-kal, 224 képviselővel vannak jelenleg képviseltetve. Belső struktúrájáról fontos megjegyezni, hogy Bajorország kivételével minden tartományban van szervezete és a tartományi parlamentekben is ennek megfelelően alakított frakciót. Ma a CDU az integráció mélyítését és a transzatlanti kapcsolatok erősítését tartja fontosnak. Az USA-val való viszony rendbehozatala is célja volt, hisz az USA-t stratégiai partnernek tekinti. A NATO szerepének hangsúlyozása mellet a közös kül- és biztonságpolitikát is támogatja. Törökország EU-tagsága helyett inkább privilegizált partnerséget ajánl. Keresztényszociális Unió (Christlich-Soziale Union (CSU)) Alapítva: 1946 Eszmeiség: kereszténydemokrácia Tagság nemzetközi szövetségekben: Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) EP-frakció: Európai Néppárt (EPP) Hivatalos színe: kék, zöld (de általában feketével jelzik, a CDU-val közösen) Weboldal: A CSU Bajorország kereszténydemokrata pártjaként, önállóan működik, és szervezetileg teljesen független a CDU-tól. Szövetségi szinten viszont egy frakciót alkot testvérpártjával, a CDU-val. Általában együtt emlegetik őket. A 2005-ös választáson 7,4 %-ot értek el, de a Bundestagban a CSU-val közös frakcióban foglalnak helyet, s együtt 35,2 %-ot értek el, ami 224 mandátumot jelent a 613-ból. Ami politikájukat illeti, három alapérték a CSU minden alapprogramjában megtalálható: konzervativizmus, keresztény irányultság és föderalizmus. Alapvetően hasonló policy-pozíciókat képvisel mint a CDU, a különbségek köztük abban nyilvánulnak meg, hogy a CSU a bel-, jog-, és társadalompolitikában konzervatívabb, míg a gazdaság-, és szociálpolitikában szociálisabb állásponton van. Külpolitikájában jobban megjelenik a nemzeti érdek, mint testvérpártjáéban. Európa-politikáját tekintve a CSU is mélyen elkötelezett az integráció iránt. A szeptember 27-i pártkongresszuson elfogadott alapprogramban olyan Európát akar, ahol a szubszidiaritás elve alapján az egység a sokféleségben valósul meg. A nemzetek és régiók Európáját akarja megvalósítani. Kimondja, hogy a német külpolitika német érdekeket kell, hogy képviseljen. Német Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Deutschland (SPD) Alapítva: 1863 (Általános Német Munkásegylet), 1869 (Szociáldemokrata Munkáspárt) Eszmeiség: szociáldemokrácia 2

3 Politikai elhelyezkedés: balközép Parlamenti jelenlét: 1871 (többször betiltották) Tagság nemzetközi szövetségekben: Szocialista Internacionálé EP-frakció: Európai Szocialisták Pártja (PES) Hivatalos színe: piros Weboldal: A SPD Németország legrégebbi és legnagyobb taglétszámú pártja. Az SPD a október közt tartott pártkongresszuson a Hamburgi Programban ismét lefektette alapértékeit: Szabadság, Igazságosság, Szolidaritás ezek az európai demokrácia és a demokratikus szocializmus alapjai. A párt szükségesnek tartja a szociális államot, így céljai közt szerepel a szociális igazságosság és a társadalom szegényebb rétegeinek védelme. Az SPD a legutóbbi választásokon a szavazatok 34,3 %-át szerezte meg, amit 222 mandátumra tudott váltani. A párt Európa-politikája már 1925-ben a Heidelbergi Programban megfogalmazódott, ahol már Európai Egyesült Államokról beszéltek. De a II. világháború után a SPD többre tartotta volna a német egységet, mint a nyugati integrációt. A Bad Godesberg-i programban viszont feladták e nézetüket és elismerték az adenaueri politikát. Ma az SPD az európai integráció elkötelezett híve. Célja a szociális modellt az unión belül is megerősíteni. Úgy véli, hogy a szabad piac az uniós politika területén is politikai felügyeletet igényel, különben az egyenlőtlenségek erősödnek meg. Az SPD a konfliktusok esetén a békés megoldásokat részesíti előnyben, de Németországnak már részt kellett venni fegyveres beavatkozásokban, például a 1999-es Szerbia elleni NATO támadásban. Az iraki háborúban viszont nem vett részt, így az USA-val ekkor megromlott a kapcsolat. Mára ez rendeződött. Szabad Demokrata Párt (Freie Demokratische Partei (FDP) Alapítva: 1948 Eszmeiség: liberalizmus Tagság nemzetközi szövetségekben: Liberális Internacionálé EP-frakció: Európai Liberális Demokrata és Reform Párt Hivatalos színe: sárga Weboldal: Az FDP Németország liberális pártja, így olyan értékek szószólója, mint a szabadság, polgári jogok, és a szabad piac. Az egyesülésig az FDP-re mindig a mérleg nyelvének szerepe hárult. A legutóbbi választásokon 9,8 %-ot ért el, s ezzel 61 mandátumot szerzett. Az FDP is elkötelezett az európai integráció iránt, annak mélyítését kívánja elérni, egy föderális Európa a célja. Kulcsfontosságú feladatoknak a közös kül- és biztonságpolitikát, a belső piac tökéletesítését, a stabil közös valutát, a kutatást és fejlesztést tartja. Támogatja a munkaerő és tőke szabad(abb) áramlását, a versenyt és a szociális piacgazdaság további kiépítését. A szubvenciók csökkentéséért száll síkra, hogy az EU a világpiacon versenyképesebb legyen. Az Európai Parlament hatáskörét növelné. Az EU bővítését akkor támogatják, ha arra az EU 3

4 is készen áll. Így azt mondják, hogy Törökországgal is folytatni kell a tárgyalásokat, és majd a végén kell megnézni, hogy Törökország készen áll-e a csatlakozásra, illetve az EU a felvételre. A transzatlanti kapcsolatok, az USA-val való szoros párbeszéd fontosságát hangsúlyozza a különböző grémiumokban valamint a NATO-n belül. A liberális külpolitika további értékei a béke, szabadság és az emberi jogok. Szövetség 90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) Alapítva: 1980 (Die Grünen), 1991 (Bündnis 90), 1993 (Die Grünen és Bündnis 90 egyesül) Eszmeiség: zöld mozgalom, pacifizmus Politikai elhelyezkedés: balközép Parlamenti jelenlét: 1983 Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Zöld Párt EP-frakció: A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Hivatalos színe: zöld Weboldal: A hetvenes években az NSZK pártrendszerével szemben és azon kívül bizonyos mértékű tiltakozás alakult ki az úgynevezett polgári kezdeményezésű mozgalmak keretében. Ezek súlypontját a környezetvédelem alkotta. E mozgalmakból nőtt ki a Die Grünen nevű párt, ami 1993-ban egyesült az NDK-s Bündnis 90-el. A 2005-ös választásokon 8,1 %-ot szereztek, ami 53 mandátumot jelent számukra. Az ökológiai színezet mellett jellemző a pártra a polgári jogok és az emberi jogok védelme, az internacionalizmus és a pacifizmus. A Zöldek is az európai integráció elkötelezett hívei. E párt szerint az európai gazdasági tér csak szociális és ökológia standardok betartásával képzelhető el. Továbbá fontosnak tartja néhány helyen (pl. közös agrárpolitika) az EU közös politikáinak megreformálását és támogatja a közös kül- és biztonság politikát. Az EU külpolitikáját illetően fontosnak tartja a keleti és délkelet-európai nem EU-tagállamokkal, továbbá a földközi-tengeri térség államaival való kapcsolat megerősítését. Törökország EU-csatlakozását is támogatja, ugyanis szerintük ez Európa és a világ biztonságához is hozzájárul. A pacifizmus is fontos érték számukra, melyet a külpolitikában is megpróbálnak érvényesíteni. Ma ez a párt is a transzatlanti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. Baloldal (Die Linke) 4

5 Alapítva: 2007 (A Linkspartei.PDS és a WASG összeolvadásából) 2005 WASG 1990 PDS (A SED utódpártja) Eszmeiség: demokratikus szocializmus Politikai elhelyezkedés: szélsőbal Parlamenti jelenlét: 1990 Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Baloldaliak Pártja (EL) EP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) Hivatalos színe: vörös (de olykor lilával jelzik, hogy ne legyen összetéveszthető az SPD-vel) Weboldal: A Die Linke június 16-án jött létre a Linkspartei.PDS és a WASG egyesüléséből. Előbbi a Demokratikus Szocializmus Pártja, mely a SED (Német Szocialista Egységpárt) utódpártja, így főleg az új tartományokban erős. A WASG (Munka és Szociális Igazságosság Választási Alternatíva) pedig január 22-én alakult párttá. A legutóbbi választáson, ahol a Linkspartei.PDS és a WASG már közös listán indult, 8,7 %-ot ért el, ami 53 parlamenti helyet jelentett számára. A Die Linke is az európai integráció támogatója. Egy demokratikusabb Európát szeretne, így pártolná az Európai Parlament megerősítését, és a közvetlen demokráciát is. Az EU-ban szerinte a szociális szempontoknak előtérbe kéne kerülni, a liberalizációt elutasítja. Politikájában a béke fontos szerepet játszik. A német csapatokat kivonná külföldről, felállítaná a leszerelésért felelős hivatalt és kiléptetné Németországot a NATO-ból. (Csizmadia Nóra) Források: Kardos József Simándi Irén: Európai politikai rendszerek Manfred G. Schmidt: Das politische System Deutschlands Mogyorósi Géza: Német kancellárok 1949-től napjainkig