Kommunikációelmélet. II. előad

Átírás

1 Kommunikációelmélet II. előad adás

2 Osgood,, Charles: Kommunikációra akkor kerül l sor, amikor az egyik rendszer - a forrás - egy másik m rendszer - a befogadó - állapotát t vagy tevékenys kenységét t olyan alter- natív jelzések közti k választv lasztással ssal befolyásolja, amelyek közlési csatornán n tovább bbíthatók. k.

3 A kommunikáció meghatározása (Buda Béla) A kommunikáci ció meghatároz rozása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikáci ciót t magában foglal.

4 1. A kommunikáci ció (információelméleti-kibernetikai értelemben) informáci ció-átadás s mindenféle rendszerben (írás, nyomtatás, telefon, számítógép p stb.) Ebben az értelemben a kommunikáci ció az embertől füg- getlenül is létezik l az atomok világától l a galaktikákig. kig. Buda Béla: B A közvetlen k emberi kommunikáci ció szabályszer lyszerűségei

5 2. A társadalmi kommunikáci ció informáci ció-átadás s az emberek között k a társadalmi t szféra rendszereiben. A tár- sadalmi kommunikáci ció minden olyan viszonylatot tar- talmaz,, amely az ember és s a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között k létezhet. l A társadalomban t használt jelrendszerek változatosak. v A legfontosabb a természetes nyelv.

6 -közvetlen vagy közvetett, k személyes és s nyilvános nos -politikai,, gazdaságpolitikai, gpolitikai, kulturális, lis, művészeti, m erkölcsi, ideológiai, világn gnézeti, gazdasági gi

7 3. A biológiai kommunikáci ció az élő szervezetek különféle rendszereiben lezajló informáci cióátadás. Az egyszerű élőlények kémiai k vagy taktilis - tapintásos - jelvált ltásaitól l a magasabb rendű állatok szignálrendsze lrendsze- rein át t a pszicholingvisztika és s az érzékelés-lélektanlektan szabályrendszeréig terjed.

8 A A kommunikáci ció annak a két k t alapvető folyamatnak az egyike, amely minden élő rendszerre jellemző. Az egyik a táplálék átalakítása energiává,, a másik m a valóságr gról l szerzett adatok informáci ció-feldolgozásával kapcsolatos. Ez a két k t folyamat létfontossl tfontosságú minden élő szervezet számára. Kommunikálunk informáci ciót, tudást, tévedést, nézeteket, n gondolatokat, eszméket, tapasztala- tokat,, vágyakat, v parancsokat, utasításokat, sokat, érzelmeket, érzéseket, hangulatokat. Ayer,, A. J.: J Mi a kommunikáci ció?

9 4. Szociológiai szempontból olyan társadalmi folya- mat,, amelyben jeleket hoznak létrel és s visznek át, észlel- nek és s kezelnek olyan közlemk zleményeket, amelyből l jelentés következtethető ki. Worth,, S. Gross, L.: Szimbolikus stratégi giák

10 A kommunikáci ció a szó legszélesebb lesebb értelmében bioló- giai,, kémiai, k fizikai jelzések vételev és átadása, a leg- egyszerűbb állati jelzésekt sektől l az emberi tudatos, bo- nyolult kommunikáci ciós s törtt rténésekig. Az ember által kimunkált rendszert humán kommunikációnak nevezik, és s e fogalomkörbe tartoznak az em- ber alkotta technikai megoldások kommunikáci ciós s rendszerek is. és s az elektronikus

11 A tudomány szóhaszn használata elkülönítette (sz űkítette) a kommunikáci ció fogalmát t az élő szervezetre,, azon belül l is elsősorban sorban az állatvilágra és s az emberre. A beszéd d során n nem csupán n a grammatikai kompetencia fontos, hanem a kommunikatív v kompetencia is!

12 A A kommunikatív v kompetencia olyan készsk szségek és tudásanyag ötvözete, melynek segíts tségével a beszélő nyelv- tanilag helyes mondatokat képezhet, k a mondatokból összefüggő szövegeket állíthat össze; ezek a szövegek harmonikusan illeszkednek a beszédszitu dszituációba és s a szociokulturális lis kontextusba, miközben folyamatosan rendelkezésre áll egy stratégiai»elsősegélycsomag«a problémák k kiküsz szöbölésére. (Canale-Swain)

13 Összefoglalja az aktív v nyelvhasználathoz lathoz szüks kséges nyelv- ismeret valamennyi vonatkozását. t.

14 4 főf komponense -grammatikai kompetencia - a nyelvi kód k d alapvető ele- meinek ismerete -szövegszerkesztésisi kompetencia -stratégiai kompetencia - a verbális és s nonverbális kom- munikáci ciós stratégi giák k ismerete -szociolingvisztikai kompetencia - a nyelvhasználat lat szo- ciokulturális lis és -pragmatikai törvényszerűségeinek is- merete

15 Jó reggelt! Erőt, egészs szséget! Kedves Mikulás! Én m jel és s szabálygy lygyűjtemény n már r nagyon váromv Önt! tegezés-mag magázás- tetszikezés

16 A kommunikáció alapfunkciói a) Informáci ciós s funkció: : a kommunikáci ciós s folyamat résztvevői i közöttk tájékoztatás történik, mellyel tényekett és s ezek magyarázat zatát t közlk zlünk. b) Érzelmi funkció: : a közlk zlő személyis lyiség g belső feszült ltségei oldódnak dnak fel az érzelmek kifejezésével vel. A pozitív érzelmek ki nem fejezése éppúgy feszülts ltséget okoznak, mint a negatívak.

17 c) Motiváci ciós s funkció: : a kommunikáci ciós folyamatok- ban a közlk zlő fél l a legtöbbsz bbször r a fogadót rá akarja bírnib valamire: : cselekvésre, sre, magatartásv sváltoztatásra, közösk vélemény kialakítására, valamilyen körülmk lmény, esemény,, jelenség g elkerülésére re stb. E funkció leginkább meggyőzéssel jön j n létre. l

18 d) Ellenőrz rzési funkció: : segíts tségével tárjuk t fel kom- munikáci ciós partnereink indítékait. Fogalma összefügg a nyilvánoss nossággal. Az angol control"" fordítása ellen- őrzés".

19 A kommunikáció egyéb funkciói (Szecskő Tamás) Tájékoztatás (informáci ció gyűjt jtése, tárolt rolása és s kezelése a környezet k eseményeinek megért rtése érdekében) Szocializáció (a közös k s tudásalap megszerzése se a magánés s a közélet k szférájában) Motiváció (rövid és s hosszú távú egyéni és s társadalmit célok megvalósítása, sa, tevékenys kenységek ösztönzése)

20 A kommunikáció egyéb funkciói (Szecskő Tamás) Vita és s eszmecsere (a társadalmi t konszenzus előseg segítése,, a társadalmi t nyilvánoss nosság g fejlesztése) se) Oktatás-nevelés (az intellektuális lis fejlődés és személyi lyiségformálódás előseg segítése) se) Kulturális lis fejlődés (az emberiség g kultúrájának őrzése, továbbad bbadása, alkotókészs szség ösztönzése)

21 A kommunikáció egyéb funkciói (Szecskő Tamás) Szórakoztatás (az egyén n alkotóerej erejének rekreáci ciója, sport, játék, j kultúra) Integrálás (egyének, csoportok, kisebbségek és nem- zetek kölcsönös s megismerése, se, előítéletmentes letmentes nézetek kialakítása)

22 Kommunikáci ciónak nevezhető-e e az a tevékenys kenység, ha a) valaki egy mozivászon előtt ül? b) amikor valaki egy jelenségr gről l tényeket t gyűjt? a) befogadás, egyirány nyú közlés b) megfigyelés

23 megfigyelés:: az informáci cióátvitel végpontjv gpontján n van tudat vezérlés:: az informáci cióátvitel a kezdőpontj pontján n van a tudat (Toda( Toda, Masado). Vezérl rlés az irány nyításnak az előre elkész szített terv alapján történő és s visszacsatolás s nélkn lküli li fajtája. ja. A visszacsatolás teljes hiánya, ill. csak korlátozott jelenléte miatt a vezérl rlés s esetén n nincs mód m d a menet közbeni k korrekciókra. kra.

24 szabályozás: -a vezérl rlés s egyik típusat -a közlő felhasználja lja az informáci ciót, folyamatosan korrigál -megjelenik benne az újrafeldolgozó tevékenys kenység, mely tulajdonképpen interakció Interakciónak nak nevezzük k az emberek társas t helyzetben lezajló,, kölcsk lcsönös, s, egymáshoz viszonyított rendszerét.

25 A kommunikáció változatai a közlési folyamat végbemenetele szempontjából egyoldalú a közlk zlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e e a fogadóhoz részleges a közlk zlő észleli, hogy a fogadó üzenetet, de válasz v nem érkezik vette az teljes a fogadótól értékelhető válasz érkezik körkörös, interaktív: : a közlk zlő a feladótól érkező választ beépíti a következk vetkező cselekedetébe

26 A közlési folyamatok változatai Az egyirány nyú kommunikáci ció Az egyirány nyú kommunikáci ció szintjén n a közlk zlő aktív, a befo- gadó viszont többnyire t passzív v résztvevr sztvevője a folyamat- nak. Az alapvető közlő csatorna befogadó modell a helytálló abban az esetben, ahol az egyirány nyú kommunikáci ció van túlst lsúlyban. lyban. A befogadó erre reagál, de erről l a közlő- nek nincs tudomása. Ebben a modellben nem szerepel a visszacsatolás. s.

27 Az egyirány nyú kommunikáci ció folyamata és s szereplői A vevő (vezérl rlésnél l vezérelend relendő rendszer) lehet egy másikm tudat vagy egy anyagi rendszer. A vezérl rlési folyamat megköveteli azt, hogy tudat legyen a kezdőpontj pontján, n, de nem szüks kségszerűen en a végpontjv gpontján. n. A közlk zlés s törtt rténhet -az élő szervezeten belül -élő szervezetek közöttk -ember és s gép g p közöttk -ember és s gépg által (mediális közlk zlés)

28 részleges kommunikáci ció A részleges r kommunikáci ció során n a közlk zlő észleli, hogy a fogadó vette az üzenetet, de válasz v nem érkezik, pl. magá- ban nyugtázza valaki a közlemk zleményt, egy elküld ldött SMS-ről meg tudjuk állapítani, hogy megkapta-e e a másik m fél. f A forrás és s a vevő között az üzenet áramlik, mely a vevőtől l vissza jut a visszacsatolás s révén r a forráshoz.

29 teljes kommunikáci ció Teljes a folyamat, amennyiben a befogadótól l válaszv érkezik és értékelhető visszacsatolásk sként vissza is jut hozzá.. A kommunikáci ciós s folyamat ezzel azonban nem fejeződik be, sőt s t ezzel kezdődik dik a kommunikáci cióra oly jellemző párbeszédes kapcsolat. A forrás és s a vevő között a csatornában az üzenet áramlik, mely a befogadótól l visszajut a visszacsatolás révén a közlk zlőhöz. z. A közlk zlő a visszacsatolás s birtokában ban szabályozza a mondanivalóját.

30 teljes kommunikáci ciós s folyamat

31 körkörös s kommunikáci ció A visszacsatolás s révén r n a közlk zlő informáci cióhoz jutva, hasznosítja tapasztalatát t a vevő befolyásol solásában. Ezért informáci ciót t kell kapnia minden olyan változv ltozásról, amely a vevő helyzetében a ő kommunikáci ciójának jóvoltj voltából következett be. E művelet m révén r n a közlk zlő és s befogadó között már m r informáci ciócsere csere törtt rténik.

32 körkörös s kommunikáci ció Visszacsatolás: s: verbális vagy testtartás, s, mimika, hanghordozás.

33 Milyen típust pusúak az alábbi kommunikáci ciós aktusok? a) TV-t t nézünkn nk b) szính nházi előad adást tekintünk nk meg c) könyvet k olvasunk d) szkájpolunk e) levelet írunk ( , hagyományos levél) l) f) megbeszélésen sen veszünk résztr egyoldalú részleges teljes körkörös

34 A kommunikáció a folyamat irányulása szerint -interperszonális (személyk lyközi) kommunikáci ció - csoportkommunikáci ció (a csoportot bizonyos szempontból homogén, meghatározhat rozható számú sokaság g alkotja) -tömegkommunikáció (nagy létszl tszámú,, heterogén n csoport alkotja, tagjai között k kapcsolat nincs) - interkulturális lis (kultúrak raközi) kommunikáci ció (különb nböző nyelvi, kulturális lis identitású közösségek közöttik kapcso- lat)

35 A kommunikációs alaphelyzet (a kibocsátó és a befogadó viszonya) szerint -közvetlen (direkt) kommunikáci ció - ha a partnerek lától vagy hallótávols volságban vannak (pl. megbeszélés), s), -közvetett (indirekt) kommunikáci ció - ha a partnerek közt idő- vagy térbeli t távolst volság g van (pl. levelezés), -kölcsönös kommunikáci ció - ha a partnerek mindegyike aktív v (pl. üzenetváltás), - egyoldalú kommunikáci ció - ha csak az egyik fél f l aktív (pl. előad adás)

36 A vevő és az adó elkülönültsége foka szerint -primer (közvetlen) kommunikáci ció - nincs szüks kség g sem- milyen közvetk zvetítő eszközre zre (pl. személyes beszélget lgetés) -szekunder kommunikáci ció - a kommunikátor (k özlő) igénybe vesz valamilyen technikai eszközt zt (pl. könyv) k - tercier kommunikáci ció - a partnerek mindegyikének nek szüks ksége van valamilyen technikai eszközre zre (pl. tv m ű- sor)

37 A kódolás módja szerint -verbális kommunikáci ció - az üzenet természetes vagy mesterséges nyelven kódolva k jut el az adótól l a vevőig (pl. anyanyelv, szaknyelv, szleng, jelnyelv) - nem verbális kommunikáci ció - mindazon kommuniká- ciós események jellemzői, melyek a beszélt vagy írott nyelv határain túl t l vannak (pl. metakommunik áció /testmozgások/, sok/, a testi jellemzők és s az érintkezéshez kapcsolódó viselkedés s is)