Hatályba lépés: Július 1-től. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV.

Átírás

1 Hatályba lépés: Július 1-től Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény Gábriel Péter BKIK

2 Hatályba lépés: Július 1-től

3 18% (15,25%) az alábbi termékeknél: tej, ízesített tej, tejtermékek, olyan termék, amely gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült; 25% (20%) minden más a 18%-os kulcs alá át nem sorolt, eddig a 20%-os kulcs alá tartozó termék és szolgáltatás esetében. Az 5%-os adómérték alá tartozó termékkör nem változott, oda vagy onnan átsorolás nem történt. 3

4 Fő szabály szerint (amikor a fizetendő adót a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a teljesítéskor számítja fel) a fizetendő adót a teljesítéskor érvényes adómértékkel kell megállapítani. Ha a teljesítés időpontja július 1-je előtti, akkor a régi 20%-os, ha június 30-adika utáni, akkor az új 25%-os vagy 18%-os adómérték alkalmazandó. 4

5 A fő szabálytól eltérő különös szabályok vonatkoznak az előlegre, a részletfizetésre vagy határozott időre szóló elszámolásra, a fordított adózásra, termék Közösségen belüli beszerzésére, az importra. 5

6 az adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor érvényes adómértékkel kell megállapítani: Ha ennek időpontja július 1-je előtti, akkor a régi 20%-os (16,67%), ha június 30-adika utáni, akkor az új 25%-os vagy 18%-os (20% vagy 15,25%) adómérték alkalmazandó. 6

7 A június 30-adika után teljesülő, ezért az új 25%-os vagy 18%-os adómértékkel kiszámlázandó értékesítés ellenértékéhez július 1-je előtt kapott előleg beszámítása bruttó ellenértékben való megállapodás esetén nettó ellenértékben való megállapodás esetén 7

8 a teljesítés teljes nettó ellenértékét csökkenteni kell a megkapott előleg adó nélküli részével, vagyis a bruttó előleg 16,67%-kal csökkentett összegével, és a maradék nettó ellenértékre, mint adóalapra vetítve kell az új 25% és/vagy 18% adómértékkel az adót felszámítani, az előlegen felül fizetendő összeg a maradék nettó és az erre jutó áfa együttes összege Kapott előleg: 96=80+16 Teljesítés nettó ellenértéke: 100 Le nettó előleg: 80 Fizetendő:

9 a teljesítés új (25% vagy 18%) adómértékkel megállapított teljes bruttó ellenértékét csökkenteni kell a megkapott előleg teljes bruttó (16,67% adót is tartalmazó) összegével, és a maradék bruttó ellenértékből visszaszámítással 20% vagy 15,25% adómérték alkalmazásával kell a még fizetendő adó és nettó ellenérték összegét megállapítani. Kapott előleg: 96=80+16 Teljesítés bruttó ellenértéke: 120= Le bruttó előleg: 96 Fizetendő: 24=19,2+ 4,8 9

10 a régi 20%-os adómérték alkalmazandó a július 1-je előtt befejeződő időszakra vonatkozó részlet, elszámolás esetében akkor is, ha az ellenérték megtérítése június 30-adika után esedékes; a július 1-je előtt kezdődő, de június 30-adika után befejeződő időszakra vonatkozó előre számlázott részlet, elszámolás esetében is, ha az ellenérték megtérítése még július 1-je előtt esedékes; a június 30-adika után kezdődő időszakra vonatkozó előre számlázott részlet, elszámolás esetében is, ha az ellenérték megtérítése még július 1-je előtt esedékes 10

11 Az új 25%-os vagy 18%-os adómérték alkalmazandó a június 30-adika után kezdődő időszakra vonatkozó részlet, elszámolás esetében, ha az ellenérték megtérítése is június 30-adika után esedékes (ebből következően a június 30-adika után kezdődő időszakra június 30-adika utáni fizetési esedékességgel július1-je előtt a régi adómértékkel előre kibocsátott számlát az új adómértékre kell helyesbíteni) 11

12 Időarányosan a régi és az új adómérték is alkalmazandó ha a fizetés esedékessége június 30-a utáni, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik még július 1-je előtt megkezdődik, de csak június 30-adika után fejeződik be. Ebben az esetben az időszak teljes nettó ellenértékét osztani kell az időszak naptári napjainak a számával. 12

13 A régi és az új adómérték időarányos alkalmazása A teljes nettó ellenértékből 20%-os adómértékkel adózik az egy naptári napra jutó ellenérték és az időszak kezdetétől június 30-ig terjedő naptári napok számának szorzataként adódó összeg, 25% illetve 18% adómértékkel adózik az egy naptári napra jutó ellenérték és a július 1-től az időszak végéig terjedő naptári napok számának szorzataként adódó összeg. 13

14 a vevőnek a rá vonatkozó adómegállapítási időpontban érvényes adómértéket kell alkalmaznia: Ha a vevő az adó megállapítására július 1-je előtt kötelezett, akkor a régi 20%-os, ha június 30-a után, akkor az új 25%-os adómértéket kell alkalmaznia. 14

15 a vevőnek a következő 3 időpont közül a leghamarabb bekövetkező időpontban kell a fizetendő adót megállapítania: 1) számla kézhezvétele, 2) ellenérték megtérítése, 3) teljesítést követő hónap 15. napja. 15

16 Ha a számla kézhezvétele vagy az ellenérték megtérítése a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja előtt megtörténik, akkor a fizetendő adót e 2 esemény közül a hamarabb bekövetkező időpontjában kell megállapítani. Ha a teljesítést követő hónap 15. napjáig sem a számla kézhezvétele, sem az ellenérték megfizetése nem történik meg, akkor az adót a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani. 16

17 a vevőnek a fizetendő adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítania. Ha a közösségi partner a számlát a teljesítést követő hó 15-e előtt kibocsátotta, és az a belföldi vevő adóalanyhoz a kibocsátás hónapjáról benyújtandó bevallásának határideje előtt eljutott, akkor a számla kibocsátásának napján érvényes adókulcsot kell alkalmazni. 17

18 a vevőnek a fizetendő adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítania. Ha a Közösségen belüli beszerzés teljesült, de erről a számla az említett határidőig nem kerül kibocsátásra vagy a vevőhöz időben nem jut el, akkor a vevő a teljesítést követő hónap 15. napján érvényes adómértékkel állapítja meg a közösségen belüli beszerzése után fizetendő adót és azt a teljesítés hónapját követő hónap adójaként vallja be. 18

19 Termék importja esetén fő szabály szerint az alkalmazandó adómértéket és az adót a vámhatóság állapítja meg határozattal. 19

20 Az adómérték változása miatt a pénztárgépeket és taxamétereket a felhasználó köteles az arra jogosult szervizzel legkésőbb augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas, illetve az áfa nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani. Az átállítás végrehajtása után a kézzel bizonylatolt forgalmat egy összegben a pénztárgépben rögzíteni kell. 20

21 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen a következők szerint kell kialakítani: Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele 5 % 5 % "A" 0 % (korábban 15%) 18 % "B" 20 % 25 % "C" AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D" TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E" 21

22 A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a június 30-ig, valamint a július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is. (azon pénztárgépek kivételével, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak) A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell. Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok. 22

23 Az átállítás végrehajtásáig is használható az olyan pénztárgép, amely a nyugtán az áfa mérték feltüntetésére nem alkalmas, vagy alkalmas, de ezt a funkciót június 30-tól az átállításáig letiltják, azzal a feltétellel, hogy az áfa kiszámításánál, az adózási kötelezettségek teljesítésénél a nem adóügyi-bizonylatokon feltüntetett áfa mérték helyett az új áfa mértéket kell figyelembe venni. A különböző áfa mértékeknek megfelelő forgalmakat a június 30-i forduló nappal kiírt nyitó értékek figyelembe vételével kell kiszámítani. 23

24 Hatályba lépés: Július 1-től

25 Változatlan adómértékek mellett 200Eft-tal, 1.700Eft-ról 1.900Eft-ra nő a 18%-kal adózó jövedelem sávhatára. Az összevont adóalap utáni számított adó 2009-ben az adóév egészére: Jövedelem-sáv ft adó 0-tól ig 18% tól ft + az ft-on felüli rész 36%-a 25

26 Az alsó, 18%-kal adózó adósáv 200Eft-tal való növelése azokat érinti, akiknek évi összevont adóalapot képező jövedelme meghaladja az ft-ot. Esetükben az ft-ot meghaladó jövedelemrészből legfeljebb ft jövedelemnek az adója nem 36%, hanem csak 18%. Az adómegtakarítás maximum: %=36.000ft lehet 26

27 Az átalányadózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő az átalányadó év elejétől számított adó(előleg)-alapja után az új adótáblával állapítja meg az átalányadó-előlegét a 3. negyedévtől kezdve, és az éves átalányadóját. 27

28 Ha a kifizető az adóelőleg megállapítására a göngyölítéses módszert alkalmazza, akkor a június 30-a után megszerzett jövedelem várható számított adóját az új adótábla szerint kell megállapítania. 28

29 A második félévére megszerzett bér és személyes közreműködésért járó jövedelem adóelőlegének meghatározásához (12-szerezés és 12-vel visszaosztás) a várható számított adót ide értve az adóterhet nem viselő járandóságok várható adóját is az új adótábla szerint kell megállapítani. A első félévére juttatott nem önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőlegét a munkáltató és a társas vállalkozás 29

30 A első félévére az eredeti adótábla szerinti számfejtés alapján juttatott nem önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőlegét az adóelőleget csökkentő kedvezmények figyelembevételével a munkáltató és a társas vállalkozás az új adótábla alkalmazásával újra megállapítja. Ha az újraszámított adóelőleg kevesebb, mint az első félévben ténylegesen levont adóelőleg, akkor: a túl vont különbözettel a második félévre megszerzett bevételek járó kedvezményekkel már csökkentett adóelőlegét - utoljára a december hónapra megszerzett bevétel előlegét - kell tovább csökkenteni. 30

31 A munkáltató munkáltatói hozzájárulásként az önkéntes kölcsönös nyugdíj-/egészség-/önsegélyző pénztárba legfeljebb 3 havi összeget utólag egy összegben is átutalhat adómentesen. Június 30-ig csak a pénztári tagság igazolása utáni első alkalommal volt mód 3 havi hozzájárulás utólagos egyösszegű befizetésének adómentességre. 31

32 Ha az egyéni vállalkozó átalányadózásra való jogosultsága a bevételi határ túllépése miatt szűnt meg, de bevétele az utóbb megnövelt bevételi határ alatti, akkor az átalányadózás a megszüntetésétől számított 4 éven belül is újra választható. 32

33 Hatályba lépés: szeptember 1-től

34 A családi pótlék szeptember 1-től már nem adómentes ellátás, hanem: abból az egyéb jövedelemnek minősülő rész adóterhet nem viselő járandóság. Az új szabály nem visszamenőleges, csak a szeptember 1-től kezdődően megszerzett családi pótlékra vonatkozik. 34

35 A szeptember 1-től kezdődően megszerzett családi pótlékból adóterhet nem viselő járandóság: A családi pótlék 50%-a annál, aki a családi pótlékra egyedülállóként vagy egyedülállónak tekintendőként jogosult. Megosztva, a családi pótlék egyik 50%-a a családi pótlékra jogosult magánszemélynél, másik 50%-a a vele együtt élő házastársánál/élettársánál minősül adóterhet nem viselő járandóságnak. 35

36 Nem minősül egyéb jövedelemként adóterhet nem viselő járandóságnak, tehát adómentes a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek utáni magasabb összegű családi pótlék, a saját jogon jogosult családi pótléka, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott a gyámként kirendelt hozzátartozó vagy más személy által a gyámsága alatti, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után az intézmény vezetőjeként kapott, vagyonkezelői jogú gyám, vagyonkezelő eseti gondnok által a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek után kapott családi pótlék. 36

37 A magánszemély az adóterhet nem viselő járandósága adóévi első kifizetését követően haladéktalanul nyilatkozik a munkáltatónak, a bér kifizetőjének az olyan rendszeres vagy nem rendszeres adóterhet nem viselő járandósága összegéről, mely nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik. A munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó, még nem számfejtett jövedelem adóelőlegének megállapításánál a nyilatkozat szerinti járandóságot mindaddig figyelembe veszi, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vissza nem vonja. 37

38 A munkáltató, a bér kifizetője a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelem utáni adóelőleget a 36%-os kulccsal állapítja meg, ha a magánszemély nem nyilatkozik az adóterhet nem viselő járandósága(i) összegéről, ide értve különösen a családi pótlékból adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részt. A munkáltató felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség illetve elmaradása esetén a szankció a augusztus 31-ét követően megszerzett adóterhet nem viselő járandóságra vonatkozik. 38

39 A március 31-ét követően született gyermekek utáni eddig adómentes anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik. 39

40 Hatályba lépés: Július 1-től

41 A járulékalap havi minimálbér kétszereséig terjedő része után a társadalombiztosítási járulék mértéke 3%-ponttal 26%-ra, munkaadói járulék mértéke 2%-ponttal 1%-ra, vállalkozói járulék mértéke 1,5%-ponttal 2,5%-ra Csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után az eredeti magasabb járulékmértékek maradnak érvényben. Az új járulékmértékeket a július 1-jétől megszerzett jövedelmekre, keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, de a július 10-ig megszerzett jövedelemre még a régi szabály vonatkozik. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5% nem változik. 41

42 ft járulékalapnál ft járulékalapnál Kedvezményes járulék Megtakarítás Kedvezményes járulék Megtakarítás TB-járulék 26% Munkaadói járulék 1% Vállalkozói járulék 2,5% 1.787, , Foglalkoztatói teher megtakarítás Vállalkozói teher megtakarítás 3.217,

43 A társadalombiztosítás Társadalom biztosítási járulék Nyugdíjjárulék járulékai től ig A járulék mértéke % év től a járulékalapnak a minimálbér 2 -ét, ft-ot Meg nem haladó része Nyugdíjbizosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Meghaladó része után természetbeni 4,5 1,5 4,5 Pénzbeli 0,5 0,5 0,5 TB-járulék együttesen Csak TB-i nyugdíjjárulékot fizető 9,5 Magánnyugdíjpénztári tag 1,5 Magánnyugdíjpénztári tagdíj 8 Biztosított gészségbiztosítási járuléka természetbeni 4 Pénzbeli 6 Korkedvezménybiztosítási járulék 13% helyett 6,5

44 START és START PLUSZ kártya: a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a minimálbér 1,5 illetve 2-szereséig a kártya érvényességének első 12 hónapjában a bruttó bér 15 10%-a, második 12 hónapjában 25 20%-a fizetendő. START EXRA: A foglalkoztatás 2. évében a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó bér 15 10%-a fizetendő. 44

45 Hatályba lépés: Július 1-től

46 A szakképzésre és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó, illetve velük összefüggő más törvényeket július 1-én való hatályba lépéssel 2 törvény módosította: 1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény, 2) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XLIV. törvény 46

47 A gyakorlati képzésre kötött tanulószerződés alapján a tanulónak járó pénzbeli juttatás legkisebb összege a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20%- áról 30%-ára, ft-ra emelkedett. 47

48 Adóterhet nem viselő járandóság: a tanulószerződés alapján járó pénzbeli alap és kiegészítő juttatásnak - a minimálbér 50%-áig terjedő része helyett - az egésze. A tanulószerződés nélküli tanulót a szorgalmi időt követő szakmai gyakorlatra megillető díjazásnak - a minimálbér 20%-áig terjedő része helyett - az egésze. A MepA képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj 48

49 A szakképzési hozzájárulásról szóló törvénybe kerültek a hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő kötelezett bevallásának, ellenőrzésének, önellenőrzésének rendjére vonatkozó eljárási szabályok: Az éves bevallási és elszámolási kötelezettséget a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) honlapján közzétett éves bevallás nyomtatvány kitöltésével, valamint a nyomtatványnak az NSZFI részére a tárgyévet követő február 25-éig történő megküldésével és a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű megfizetésével kell teljesíteni. A bruttó kötelezettséget meghaladó költségek miatti visszaigénylés is a tárgyévet követő február 25-étől esedékes. 49

50 A bruttó kötelezettséget csökkentő tételek köre és a csökkentés mértéke egyaránt csökken, tehát nő(het) a befizetendő nettó kötelezettség a hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő kötelezett, és a kötelezettségét az APEH felé teljesítő kötelezett esetében is 50

51 A bruttó kötelezettséget csökkentő költségek változása: 1) A minimálbér legfeljebb 50%-áról 20%-ára csökken a tanulónak járó pénzbeli juttatásból a bruttó kötelezettségcsökkentéseként érvényesíthető összeg; 2) A tanuló vizsgáztatásának költsége helyett a vizsgára való utazásának költsége érvényesíthető; 3) Az ideiglenes átirányítás miatti szállásköltségre és a nem tömegközlekedéssel való utazás útiköltségére ft helyett naponta és személyenként a minimálbér 2%-a illetve személyenként 1,5%-a 1.072,50 érvényesíthető. 51

52 A bruttó kötelezettséget csökkentő költségek változása: 4) Megszűnik a tanulónként a minimálbér 200%-ában meghatározott átalányelszámolás lehetősége. A bruttó kötelezettséget csökkentő egyéb tételek változása: 1) A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására fordított összeg 50%-a érvényesíthető (az ilyen TE beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, bővítésére, a működtető szoftver beszerzésére fordított kiadás már nem érvényesíthető). 52

53 A bruttó kötelezettséget csökkentő egyéb tételek változása: 2) A gyakorlati képzésben felhasznált anyagköltségre tanulónként legfeljebb a minimálbér 20%-a helyett 10%-a, hiányszakmákban 40%-a helyett 30%-a érvényesíthető. 3) A térségi integrált szakképző központ intézményének, speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek juttatott fejlesztési támogatás összege a bruttó kötelezettség 70%-a helyett csak annak 60%-áig vehető figyelembe kötelezettséget csökkentő tételként. 53

54 A május 11-én elfogadott módosító törvény a bruttó kötelezettséget csökkentő költségek körében csökkentette az oktató díjazásából elszámolható hányadot, de azt az a május 25-én elfogadott módosító törvény eredeti hányadra visszaállította: Ha az oktató középfokú iskolai végzettségű: a minimálbér 3 -osa (2 ), középiskolai végzettségű vagy mestervizsgázott: 4 -ese (2,5 ) felsőfokú iskolai végzettségű: a minimálbér 4,5 -ese (3 ) érvényesíthető a bruttó kötelezettséget csökkentő költségként. 54

55 A bruttó kötelezettségét annak 70%-a helyett legfeljebb 60%-ával csökkentheti: 1) A fejlesztési támogatás összegével, melyből a felsőoktatási intézmény támogatása legfeljebb a bruttó kötelezettség 30%-a lehet az eddigi 35%-a helyett; 2) A saját munkavállalók képzéseinek költségeivel változatlan mértékben: a bruttó kötelezettség 33%-áig, mikro-kisvállalkozás esetében 66%-áig A hozzájárulásként legalább befizetendő összeg a bruttó kötelezettség 30%-áról 40%-ára emelkedett. 55

56 A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik. A változás csak azokat érinti, akik december 31-e után születettek. A nyugdíjkorhatár az január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A születési év szerinti nyugdíjkorhatárt betöltöttek közül öregségi teljes nyugdíjra jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. 56

57 Születés éve Öregségi nyugdíjkorhatár a 62. életév betöltését követő 183. nap a betöltött 63. életév a 63. életév betöltését követő 183. nap a betöltött 64. életév a 64. életév betöltését követő 183. nap vagy későbbi a betöltött 65. életév 57

58 neme nő Születési éve Betöltött életév 59. Normálhoz Szolgálati idő legalább Csökkentett összegűhöz év 37. év férfi Az után született férfi és az után született nő a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel jogosult előre hozott öregségi nyugdíjra, ha rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel de már csak csökkentett összegűre 58

59 eva bevételi határ ft 59