E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

Átírás

1 KSH: Cg.: Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 31 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben b) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 34 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 38 szembeni követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete 0 0

2 41 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott 42 értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú 51 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények Egyéb eszközök

3 90 a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni 93 követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú

4 32 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 39 cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 40 szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 70 b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre

5 81 c) általános kockázati céltartalék 82 d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Répcelak, május Molnár Árpád Bokor Imre elnök-ügyvezető ügyvez. ig. 5

6 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések - - MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Opciós ügyletek 02. Garanciavállalás 03. Kezességvállalás 04. Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05.Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetivek 06. A hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg A harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak 08. Nem valódi penziós ügyletek 09. Hiteligérvények 10. Kötelezettsségvállalásra vonatkozó igérvények 11. A forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás 12. A továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó 13. A hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott megtérítési igény 14. Egyéb (váltón kívüli) piacképes forgatható pénzokmányokon alapuló pénzkövetelések, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető 15. A le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek 16. A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek 17. A befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia 18. Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek [(Tv. 3. (8) 14.] 202. Jövőbeni kötelezettségek Határidős adásvételi ügyletek 02. A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03. Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek [Tv. 3. (8) 15.p.)g 203. Mérlegen kívüli követelések 6

7 KSH: Cg.: Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2012.év 2013.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) 15. c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 7

8 29. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési 39. tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési 44. tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 8

9 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés 76. a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) 78. kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 80. a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Kelt, Répcelak, május hó 23. nap Molnár Árpád Bokor Imre elnök-ügyvezető ügyvez. igazg. 9

10 Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Éves beszámoló Kiegészítő melléklet 2013 I. Általános rész 1. Bevezető A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti Magyarország országa A vállalakozás székhelye 9653 Répcelak, Petőfi S.u.50. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A vállalkozás honlapja: A beszámoló egy vállalkozásra, Egy vállalkozásra vagy vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2013.átlag 41,24 fő fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2013.december Cégjegyzésre jogosultak: Molnár Árpád elnök-ügyvezető Bokor Imre ügyvezető igazgató Horváth Richárd főkönyvelő Horváth Tamás hálózati vezető Fehérné Istenes Irén számlavezető Képviselet módja: a felsoroltak közül ketten együtt. Könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért felelős személy: Bokor Imre (regisztrációs száma ) 9600 Sárvár, Akácfa u. 29. Éves beszámoló aláírására jogosultak: Bokor Imre (regisztrációs száma ) 9600 Sárvár, Akácfa u. 29. Molnár Árpád (regisztrációs száma ) 9700 Szombathely, Krúdy Gyula u. 16. Könyvvizsgáló neve: EVIDENCIA 2000 Kft. Zalaegerszeg 10

11 Könyvvizsgáló részére fizetett éves díj: Ft A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által engedélyezett alábbi tevékenységeket végzi: A 860/1997/F. ÁPTF határozat alapján o Hpt.3. (1) a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) pénzkölcsön nyújtása; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; o Hpt.3. (2) a) pénzváltási tevékenység; Az 1710/1998. sz. ÁPTF határozat engedélyezte a Hpt.3. (1)-ben foglalt ügynöki tevékenység devizában, valutában történő végzését. Az 1779/1999. ÁPTF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére pénzügyi szolgáltatások közvetítését a Takarékbank Rt. útján. A 74/2000. sz. ÁPTF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére zálogkölcsönzés folytatását a TREZOR 1998 KFT útján. (Feltételeket módosította: I-87/2001., I-1631/2001., I- 87/2004., I-1675/2004. sz., EN-I/M-371/2009., EN-I-355/2011., H-EN-I-1193/2012 ((Zálogkölcsönzési tevékenységet kizárólag a Szigetszentmiklós, Árpád u. 50. szám alatti zálogfiókban végzi) számú határozat) Az I-725/2000.sz. PSZÁF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére zálogkölcsönzés folytatását a SAFE 2000 KFT útján. (Feltételeket módosította az I-121/2002. sz. határozat, kiegészítette I-1836/2002., EN-I-160/2011. sz. határozat) Az I-1280/2001. sz. PSZÁF határozat engedélyezte a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtását a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt útján Az I-1798/2001. sz. PSZÁF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére nemzetközi bankkártya forgalmazást a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel együttműködve. A I-2644/2002. sz. PSZÁF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére zálogkölcsönzés folytatását a TREZOR 1996 KFT útján. (A tevékenység telephelyét módosította az E-I-756/2005. sz. PSZÁF határozat.) Az E-I-994/2008. PSZÁF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére zálogkölcsönzés folytatását a Nyolc Krajczár Kft. útján. (Feltételeket módosította az EN-I/M- 781/2009., EN-I-162/2011. sz. határozat) Az EN-I-725/2010. sz. PSZÁF határozat engedélyezte a takarékszövetkezet részére a Takarékbank Zrt. kiemelt közvetítőjeként pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását. a H-EN-I-738/2013. számú határozatával (2013. július 30.) a Felügyelet a korábban kiadott, jelen határozat keltének időpontjában hatályban lévő működési (tevékenységi) engedélyét (engedélyeit) hatályában fenntartja. H-EN-I-926/2013. számú határozatával engedélyezte a Takarékszövetkezet Alapszabályának módosítását. A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, de ügyfélköre folyamatosan bővül a vállalkozói, önkormányzati szektorral. 11

12 A vállalkozás székhelye: 9653 Répcelak, Petőfi Sándor utca 50. Tel: , , Fax: Internet: Kirendeltségek: Bő Hegyfalu Ostffyasszonyfa Rábapaty Simaság Celldömölk (2 kirendeltség) Sopron Uraiújfalu Vönöck A takarékszövetkezet Cégbíróságon bejegyzett tőkéje a mérleg fordulónapján: ezer Ft. A tagok száma a tárgyévben nem változott, mivel 10 belépő tag volt, és elhalálozás miatt 10 fő tagsági viszonya megszüntetésre került. Így az év végi taglétszám változatlanul 228 fő. A takarékszövetkezetet 8 fős igazgatóság és 6 fős felügyelő bizottság irányítja. Kiszervezett tevékenységek: - Informatikai és kommunikációs rendszer üzemeltetése HW Stúdió Kft. - Informatikai rendszer üzemeltetése Online Zrt. - GIRO szolgáltatás Takinfo Kft. - KHR referencia adatok szolgáltatása Takinfo Kft. - Tartalék adatparki infrastruktúra szolgáltatás isafe Informatikai Zrt. - Kivonatok központi nyomtatása szolgáltatás Takinfo Kft. - Border rendszer: Megkeresések és Iktató modul HW Stúdió Kft. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló évi C. törvény, valamint az 1/2013. sz. SZHISZ Szabályzat (Számviteli rend) alapján elkészített, a Takarékbank Zrt. Igazgatósága által kiadott, 9/2013. számú közvetlen hatályú Számviteli politika című szabályzattal rendelkezik. A számviteli szabályozás keretébe tartozó további szabályzatok: - Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata Ennek keretében sajátos értékelési előírások címen: - Fedezetértékelési szabályzat - Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék képzési szabályzat - Számlarend és számlatükör - Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata - Önköltségszámítási szabályzat - Pénz- és értékkezelési szabályzat - Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata Tekintettel arra, hogy a 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait, így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. 12

13 A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1. sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamint az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. A mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. napja A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: A Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan legkésőbb a tárgyhót követő 6. munkanappal bezárólag köteles az eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, zárókimutatást készíteni. A jelentős, a nem jelentős és tartós, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit a Takarékbank Zrt. Igazgatósága által kiadott 10/2013. számú közvetlen hatályú szabályzat - Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata rögzíti. Főbb elvek: - Az állampapírok értékelésének szempontjából jelentősnek minősül a Szövetkezeti Hitelintézeteknél az egyes értékpapírfajtákra vonatkozóan egyedileg megállapított legalább 1 millió forint összegű veszteségjellegű különbözet. - Az ügyfelekkel, az MNB-vel, az EGT-állam jegybankjával szembeni követelésnél a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet tartósnak minősül, amennyiben az értékelés hónapjától visszafelé számított 3 hónapon át folyamatosan fennáll. Jelentősnek e pont tekintetében a követelés bruttó értékének 10%-át elérő különbözet minősül. - A tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítésénél jelentősnek kell tekinteni a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét, ha 10 millió forint alatti bekerülési érték esetén az 1 millió forintot, 10 millió forintnál nagyobb bekerülési értékű eszköz esetén a bekerülési érték 10 %-át meghaladja. Tartósság szempontjából azt kell tartósnak tekinteni, ahol a jelentős különbözet mérlegkészítést megelőző 1 évben mértékében és tendenciájában is folyamatosan fennáll. - A klasszikus kereskedelmi készletek, azaz a nem hitelfedezetként bekerült készletek esetében értékvesztést számol el a Hitelintézet, ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a piaci érték. Jelentősnek minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték eltérése az alábbi esetekben: Könyv szerinti érték Jelentős különbözet 50 ezer és 5 millió Nagyobb, mint 1 millió forint forint között 5 millió forint Nagyobb, mint a könyv szerinti felett érték 20 %-a Tartósnak minősül az értékvesztés szempontjából az értékelési időpont előtt legalább 6 hónapig folyamatosan fennálló különbözet. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. 13

14 A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök maradványértékkel csökkentett bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása negyedévenként történik, a tárgynegyedévi nyitóállomány alapján. Az immateriális javak közül a szellemi termékek leírásának idejét 3 évben (33%), a vagyoni értékű jogok leírását 6 évben (17 %) határozta meg a takarékszövetkezet. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. A takarékszövetkezet rendelkezik a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztéselszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzat elnevezésű eljárási renddel. Az eszközök negyedéves minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. Az auditált szavatoló tőke 1 %-át meg nem haladó lakossági és vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál csoportos egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően - alkalmazunk. A fenti összeghatárt meghaladó, lakossági ügyféllel szembeni követeléseket az un. egyedi egyszerűsített minősítési eljárás keretében, az összeghatárt meghaladó nem lakossági ügyféllel szembeni követeléseket az un. egyedi teljeskörű minősítési eljárás keretében értékeljük. Szintén az egyedi teljeskörű minősítés alá tartoznak a bankközi kihelyezések, továbbá a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások hatálya alá került ügyfelekkel szembeni kintlévőségek, és azon kintlévőségek, melyek késedelme meghaladja a 3 évet, az összeghatártól függetlenül. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a csoportos egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ában: a külön figyelendő kategóriában 5%, átlag alatti kategóriában 20 %, kétes követeléseknél 50 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 90%. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A takarékszövetkezet a saját tulajdonú ingatlanok esetében 2002-től kezdődően alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A pénzügyi instrumentumok esetében a takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelést. A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot nem képez. 3. Számviteli elvek változása A takarékszövetkezet az előző évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit a 9/2013. számú közvetlen hatályú szabályzat (Számviteli 14

15 Politika) előírásai szerint változtatta meg. 4. Változások a számviteli becslésekben A számviteli becslési metodikában változás nem történt. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Nemleges! 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2012.dec.31-i ezer Ft-ról ezer Ft-ra változott. A növekedés e Ft, mértéke az előző évi 3,0 %-kal szemben 5,1 %. Ebből: a saját tőke növekedése e Ft a kötelezettség növekedése e Ft az átmenő passzívák változása e Ft céltartalék változása 838 e Ft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. Takarékszövetkezetünk gazdálkodását, üzletpolitikai céljainak megvalósítását továbbra is az elmúlt évek során kiteljesedett pénzügyi válság gazdaságra különös tekintettel mikrotérségünkre - gyakorolt hatása határozta meg. Ennek ellenére ügyfélkörünk összességében tovább bővült, a helyi piaci szereplőkkel kialakított kapcsolataink erősödtek (számlák, bankkártyák, biztosítások stb.). Mindezt a szolgáltató képességünk színvonalának emelése (újszerű megtakarítások, speciális hitelkonstrukciók kínálása, internetbank stb.), a kedvező kamat- és díjtételeink, s dolgozóink szakmai felkészültségének erősítése tette lehetővé. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya 15

16 Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,8% ,0% -0,8% 2. Állampapírok ,8% ,2% 7,4% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,8% ,1% -2,7% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,2% ,8% -3,5% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,2% ,3% 0,1% 6. Immateriális javak ,2% ,2% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,8% ,6% -0,2% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,4% ,7% 0,3% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,8% ,1% -0,7% E S Z K Ö Z Ö K ,0% A szabad forrás jövedelmezőbb hasznosítása érdekében átrendeződés történt az állampapírok állománya és a hitelintézetekkel szembeni követelés között. Az ügyfelekkel szembeni követelések állományának aránya kis mértékben csökkent. Az egyéb eszköztételek változása nem számottevő. 2. Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása a mérlegben Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra ,6% ,4% -0,2% 16

17 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,6% ,6% - 18,0% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. - 0,0% ,2% 14,2% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. - 0,0% - 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,5% ,7% 11,2% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,3% ,1% -7,2% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i - 0,0% - 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ % % xx A 2. sz.tábla a követelések két fő csoportját mutatja be lejárat szerinti bontásban. A hitelintézetekkel szembeni éven belüli és éven túli követelések között a Takarékbank Zrtnél elhelyezett bankközi betétek állománya szerepel, melynek éves átlagos állománya változó. Függ a szabad forrás nagyságától és az elérhető hozamoktól, a záró állománya pedig a fordulónapi állapotot mutatja. Az ügyfelekkel szembeni éven túli és éven belüli követelésállomány részaránya ebben az összetételben növekedést mutat. b. Az eszközállomány minősége én a Hpt. előírása és a belső szabályzatok alapján a minősítésre kerülő eszközállomány e Ft volt, e Ft-tal maradt el az előző évitől. 17

18 3/a. Tábla Portfolió elemzés minősítés - bruttó Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes % % 1% Külön figyelendő % % -1% Átlag alatti % % 0% Kétes % % 0% Rossz % % 0% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) % % xx Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés Problémamentes Külön figy. Átlag alatti Kétes Rossz Mindössz. Bankközi betétek Hitelek Egyéb követelések Egyéb eszközök Köv fejében átvett eszk Függő kötelezettségek Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) /b.Tábla Portfolió elemzés minősítés nettó Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo.% 2013.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % 2% Külön figyíelendő % % -2% Átlag alatti % % 0% Kétes % % -1% Rossz % % 0% Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) xx Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,49 4,52 A minősített bruttó eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány ( e Ft), amely a minősítendő eszközök 69,6 %-át adta. Az egyéb eszközök e Ft-os problémamentes állományából: e Ft az átvett kézizálog tárgyak értéke, - és e Ft-os vagyoni érdekeltség. 18

19 Az egyéb követelésekből e Ft rossz minősítésű, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos követelés. 3/c. Tábla Hitel portfolió elemzés - bruttó Hitel portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,0% ,4% 4,3% Külön figyelendő ,4% ,6% -3,8% Átlag alatti ,3% ,4% -0,9% Kétes ,4% ,0% -0,4% Rossz ,0% ,7% 0,7% Mindösszesen bruttó hitel xx 3/d. Tábla Hitel portfolió elemzés nettó Hitel portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo.% 2013.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,3% ,0% 4,7% Külön figyelendő ,9% ,9% -4,0% Átlag alatti ,9% ,2% -0,7% Kétes ,7% ,6% -0,1% Rossz ,1% ,2% 0,1% Mindösszesen nettó hitel xx A minősítésre kerülő eszközök 69,6 %-át jelentő - ügyfelekkel szembeni - követelésállomány bruttó összege az év végére 7,3 %-kal csökkent. A problémamentes állomány összege változatlan, de részaránya 4,3%-kal emelkedett. A minősítettek közül a külön figyelendő, átlag alatti és a kétes állomány volumen és részaránya csökkent, a rossz minősítésű hitelek állománya és részaránya viszont csekély mértékben emelkedett. A Hpt. előírása és a belső szabályzatok alapján szükséges értékvesztéseket megképeztük, amely a nettó állomány alakulásában is nyomon követhető. A problémás hitelek minden tétele mögött megfelelő fedezet van. c. Források 4.Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása 19

20 A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,0% ,9% -0,1% Idegen források ,0% ,1% 0,1% F O R R Á S O K A takarékszövetkezet forrás-összetételét elemezve megállapítható, hogy a mérleg-főösszeg 5,1 %-os bővülése ellenére a saját forrás és az idegen forrás részaránya minimálisan változott. A saját forrást az adózott eredmény növelte, az idegen forrás elsősorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettség változása miatt emelkedett. A saját forrás elemeinek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: 4/b Tábla Saját tőke üzleti évi változása (Adatok e Ft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke Jegyzett tőke változása Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék + Általános tartalék képzés Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék Lekötött tartalék képzés Értékelési tartalék + Vagyon értékelés Mérleg szerinti eredmény Saját tőke + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény A takarékszövetkezet saját tőkéje elsősorban - az elért adózott eredmény függvényében folyamatosan emelkedik. A jegyzett tőke a mindenkori részjegy-mozgás függvényében változik. A saját tulajdonú ingatlanok esetében 2002-től kezdődően alkalmazzuk a piaci értéken történő értékelést. Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetét figyelembe véve összességében a 20

21 takarékszövetkezet ingatlanvagyonának értékállóságát állapította meg az értékbecslő. 5.Tábla A kötelezettségek összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv. - 0,00% ,38% 0,38% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,00% ,56% 0,56% 3.) Egyéb rövid ,81% ,84% -0,97% Rövid lejáratú kötelezettségek ,81% ,78% -0,03% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú - 0,00% ,44% 1,44% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,72% ,69% -1,03% 6.) Egyéb hosszú ,47% ,09% -0,38% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,19% ,22% 0,03% K Ö T E L E Z E T T S É G EK A források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség ( hagyományos betétek és a számlán elhelyezett betétek), amely összességében 5,2 %-kal, e Ft-tal növekedett. (A rövid lejáratúak bővülése e Ft, a hosszú lejáratúak csökkenése e Ft.) A betéti okiratokat elkülönítetten, a Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben, ami az 5. táblában az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között jelenik meg e Ft-os összeggel. (Takaréklevél, értékjegy, takarékszelvény) Állománya a tárgyévben e Ft-tal, 3,5 %-kal növekedett. Az egyes megtakarítási formák közötti átrendeződés szoros összefüggést mutat az adott betétre vonatkozó kamatszínvonallal, illetve annak tartósságával, jellegével (akciók, 3 havi fix kamatozás a lekötött számlabetéteknél). A betéti okiratok és a különböző betéttípusok együttes növekedése 4,4 %, e Ft, amely az ismert pénzpiaci körülményekre tekintettel kedvezőnek minősíthető. A kötelezettségek lejárati idő szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az eddigi tendenciához hasonlóan a rövid lejáratúak aránya csökkent 0,03 %-kal. Ez kedvező változás takarékszövetkezetünk számára, mert a hosszú lejáratú források biztonságosabban szolgálják a hitelintézeti tevékenységet. Likviditási problémát azonban nem jelent a rövid lejáratú kötelezettségek magas aránya, mert az éven belüli betéteket az ügyfelek általában nem veszik fel, így folyamatos forrásnak tekinthetők. Az éven túli követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes összegei az éven belüli tételek között kerültek kimutatásra a mérlegben. 21

22 d. Tőkemegfelelés A kockázatkezelés és a tőkekövetelmény számítására vonatkozó jogszabályok szerint a szabályozói előíráson túlmenően (I. pillér) a hitelintézeteknek rendelkezniük kell a saját belső értékelési folyamataik alapján meghatározott lényeges kockázatok fedezetéhez szükséges további tőkével is (II. pillér tőkepufferrel). Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Bank további tőkekövetelményt is meghatározhat (SREP). A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét és a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A működési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számoljuk. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe soroltunk be. A kitettségek besorolásánál figyelembe vettük a Hkr.-ben foglaltakat, a MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a MNB-nek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. 6.tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-d Nettó kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 23,86% 19,30% -4,6% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-d Mérlegtételek eredeti nettó értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 24,2% 19,5% -4,7% Kockázatok tőkeszükséglete összesen % ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb 0 0 Kockázatos portfóliók tőkekövetelménye Tőkepuffer értéke % Tőkeszükséglet tőkepufferrel % Stressz tesztek tőkeszükséglete % Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt tőkepufferrel és stressz hatásokkal % A táblázatból kitűnik, hogy a kitettségeken belül csökkent a kockázatos eszközök aránya. A kitettségek eredeti értékének 5 %-os bővülése mellett a kockázattal súlyozott kitettségi érték 15%-kal, az átlagos kockázati súly pedig 4,6%-kal alacsonyabb az előző évi értéknél. Mindezek hatására a szabályozói tőkekövetelmény összegét e Ft-ban határoztuk meg, amelyhez összesen e Ft-os belső tőkekövetelmény társult, így a végső tőkeszükséglet összege e Ft, 1 %-kal magasabb az előző évinél. 22

23 7/a. Tábla Szavatoló tőke számítása A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2012.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke % 02 Tőketartalék % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 08 Részjegyek évközi változása Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke % 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Fizetőképességi mutató-tmm 19,47% 23,89% 123% 22 Tőkemegfelelési mutató-1. pillér alatt 14,68% 17,04% 116% 23 Tőkemegfelelési mutató_icaap 12,31% 12,78% 104% 24 Tőkemegfelelési mutató_srep 12,13% 14,95% 123% Az eredménytartalék és az általános tartalék növekedése kedvezően befolyásolta a szavatoló tőke alakulását. A járulékos tőke-elemek növekedése, illetve a levonandó immateriális javak állományának változása miatt összességében e Ft-tal emelkedett a szavatoló tőke összege. 7/b. tábla Tőkemegfelelés teljesülése 1 Fizetőképességi mutató Hitelezési kockázat szintjén 19,47% 23,89% 2 Tőkemegfelelési mutató az 1.pillér alatt 14,675% 17,04% Kockázatok tőkeszükséglete összesen I.pillér alatt Tőkemegfelelés I. pillér alatt Tőkemegfelelési index I. pillér alatt 183,44% 212,99% 5 Tőkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt tőkepufferrel 12,31% 12,78% Belső tőkeszükséglet összesen Tőkemegfelelés 2. pillér alatt tőkepufferrel Tőkemegfelelési index 2. pillér alatt tőkepufferrel 153,86% 159,77% 8 SREP által elvárt tőkekövetelmény % 121,00% 114,00% 23

24 9 SREP alatti tőkekövetelmény SREP Tőkemegfelelés SREP Tőkemegfelelési index 151,60% 186,84% 12 SREP Tőkemegfelelési mutató 12,13% 14,95% A szavatoló tőke 4%-kal bővült, a kockázatos eszközök állománya 15%-kal csökkent, így a különböző típusú tőkemegfelelési mutatók javultak. A takarékszövetkezet az előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatóval szemben 17,04 %-ot ért el a minimális tőkemegfelelés szintjén (1. pillér), 12,78 %-ot pedig a belső kockázatok számbavétele után (2. pillér tőkepufferrel). Az adatok azt mutatják, hogy a takarékszövetkezet a szabályozói tőkekövetelményt meghaladóan, az esetlegesen előforduló további kockázatok fedezetére e Ft többlet szavatoló tőkével rendelkezik, melyből következően a rendelkezésre álló szavatoló tőke a minimális tőkeszükséglet 212,99 %-a. e. Jövedelmezőség Takarékszövetkezetünk adózás előtti nyeresége e Ft, amely elmarad az előző évitől 45,5 %-kal. A nyereség alakulása az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: s.sz. 8. tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Tényező megnevezése 24 A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedezete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete -

25 13 Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény 1 19 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet változása meghatározó az eredmény alakulása szempontjából. Kamatpolitikánk rugalmasan követte a jegybanki alapkamat csökkenését, a pénzpiaci környezetben tapasztalható tendenciákat. A kapott kamatok 16,9 %-os, és a kamatráfordítások 22,3 %-os csökkenése mellett a kamatkülönbözet E Ft-tal, 12,3 %-kal csökkent. A kapott jutalék- és díjbevételek 53 millió forintot meghaladó mértékben növekedtek, mely nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a Takarékszövetkezet pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása terén felmerült többlet terheit. Az eredménykimutatásban a kamatjellegű bevételek között (kamatkülönbözet tartalmazza) került elszámolásra a záloghitelekkel kapcsolatos kezelési költség is, amellyel megegyező összeget azonban - a zálogfiókok által számlázott zálogközvetítési díjként - a jutalékráfordítások sorában találunk. A piaci körülmények kedvezőtlen változása miatt ban tovább csökkent a záloghitelek folyósítása. Ennek következtében a fizetett közvetítési díj összege is lecsökkent, amely 12 millió forintos nagyságrendben javította az eredményt. Az egyéb ráfordítások sorban került elszámolásra a behajthatatlan követelések, mintegy 31 millió forint értékben, amelyek 100%-ban értékvesztéssel fedezettek voltak. A kapcsolódó értékvesztés felszabadításának összege a tárgyévi változásokkal együtt eft összegben járult hozzá az eredmény növekedéséhez. A Takarékszövetkezet működésére mindenkor a visszafogott költséggazdálkodás jellemző. A napi működéshez szükséges anyagköltségek a beszerzési árak változása miatt növekedtek ben több dolgozó nyugállományba vonult, mely a bérköltségeknél rendkívüli ráfordításokat okozott. E miatt a tárgyévben jelentős volumenű megtakarítás jelentkezett a személyi jellegű ráfordításoknál, mely kedvező hatással volt az eredmény alakulására. A költségek részletezését az alábbi táblázat szemlélteti: KÖLTSÉGNEMEK S.sz. Megnevezés 2012.év 2013.év 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok