Háttérdokumentum Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Átírás

1 Háttérdokumentum Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember 1

2 Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...3 Alapvetés Hajdú-Bihar megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése K+F potenciál Innovációs szereplők bemutatása SWOT elemzés Lehetséges megyei jövőkép Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása Felhasznált források jegyzéke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens specializáció (smart specialisation) keretében azonosítani szükséges az adott térség (jelen esetben megye) egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni a térség versenyelőnyeire, és ki kell alakítani azt a jövőképet, mely a helyi szereplők aktív közreműködésével és a térségi erőforrásokra támaszkodva tud megvalósulni. A stratégia célja továbbá a megye innovációs rendszerének megerősítése és innovációs teljesítményének növelése. A stratégia alkotás leghangsúlyosabb eleme azon lehetséges irányok, ágazatok meghatározása, melyek az intelligens szakosodás alapját adhatják, ezen ágazati adottságok erősítése, és egy nemzetközileg is versenyképes innovációs rendszer alapjainak meghatározása. Hajdú-Bihar megye az Alföld keleti részén az Észak-alföldi régióban helyezkedik el. A megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyével valamint Romániával határos. Hajdú-Bihar az egyik legurbanizáltabb térség az országban, lakosságának több mint háromnegyede él városokban. Megyeszékhelye Debrecen 200 ezer főt meghaladó lakosságszámával a legnépesebb vidéki város az országban. A megye természeti adottságai (domborzat, éghajlat, termőtalaj) kifejezetten kedvező feltételeket nyújtanak a mezőgazdasági termelésnek, így nem meglepő Hajdú-Bihar megye a mezőgazdaságilag művelt terült nagyságát tekintve a második helyet foglalja el az országos 3

4 rangsorban. Az alföldi megyék többségéhez hasonlóan Hajdú-Bihar is gazdag termál- és gyógyvíz kinccsel rendelkezik, mely a térségi turizmus fő hajtómotorja. A megye demográfiai és migrációs mutatói országos összehasonlításban kedvezőnek mondhatóak mind a születési-halálozási arányszámok, mind pedig a migrációs mutatók tekintetében, ugyanakkor a megyén belül jelentős különbségek mutatkoznak a városi és a határ menti részek demográfiai folyamatai között. Hajdú-Bihar mutatói a foglalkoztatottság, aktivitási ráta és a munkanélküliség tekintetében kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. Az elmúlt években drámaian növekvő munkanélküliségi mutató alapján csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét előzi meg. A munkaerő kínálati oldalán azonban megfigyelhető a felsőfokú végzettségűek magas aránya és az 1000 főre jutó, felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számát tekintve pedig Hajdú- Bihar megye az első helyen szerepel. Ezek a kedvező mutatók elsősorban a Debreceni Egyetem jelenlétének köszönhetőek. A megye a megtermelt GDP tekintetében az ötödik a megyék rangsorában, azonban a munkatermelékenységben már rosszabbul szerepel a megye (csak a 10. helyen áll), az országos átlagtól jelentősen elmaradva. Iparának súlya még Kelet-Magyarország megyéi között is alacsonynak számít, a szolgáltató szektor jelentősége viszont egyre növekszik Hajdú-Bihar megyében, meghaladva a vidéki megyék átlagát is, amihez hozzájárul a megyeszékhelyen koncentrálódó szolgáltatáskínálata és fejlett oktatási, egészségügyi intézményrendszere. Hajdú-Bihar megye kutatás-fejlesztési teljesítménye országosan is kiemelkedő, az országban (Budapestet követően) itt a legmagasabb a K+F ráfordítás, Debrecen az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési bázis az országban. A kutató fejlesztők száma (Budapestet nem számítva) a második legmagasabb a megyében, ennek oka a Debreceni Egyetem kiemelkedő kutatói tevékenysége, valamint hozzájárul az MTA megyében található kutatóintézete és a növekvő számú vállalati K+F személyzet is (a TEVA és a Richter Gedeon gyógyszergyárak és a National Instruments kutatás-fejlesztési központjai), bár összehasonlításban a vállalati szektor részesedése a megyei K+F ráfordításokból nem túl magas (15. a rangsorban). 4

5 A K+F ráfordítások iparági bontását vizsgálva a KSH adatai alapján több ágazat is kiemelkedően teljesít országos viszonylatban is. Az oktatás; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar ágazatai esetében országosan itt a legmagasabb a K+F ráfordítás mértéke (nem számítva Budapestet). Mindez köszönhető a kutatóegyetemi státusszal bíró Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Központ kiemelkedő K+F teljesítményének. A feldolgozóipari ágazatba gyakorlatilag az összes megyei húzóágazat beletartozik: élelmiszer-, ital- és dohány-gyártás; vegyi anyag és termékgyártás; gyógyszergyártás; villamos gép, berendezés gyártása; orvosieszköz-gyártás. A megye innovációs profilját teljes mértékben meghatározó intézmény a Debreceni Egyetem, mely kiemelt felsőoktatási intézmény és kutatóegyetemként a térség és az ország egyik meghatározó tudásbázisa. A másik kiemelkedő tudáscentrum a megyében a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete. Mellettük az utóbbi években elindult a megyében működő multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítése is. A gazdaságfejlesztést és a K+F+I tevékenységet támogató intézményrendszer alapjai kiépültek, de az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala nem egyenletes, fejlesztésre, bővítésre szorul. Pozitív irányú példaként kiemelendő a Debreceni Egyetem technológia transzfer irodája és a megyében működő három akkreditált innovációs klaszter (Pharmapolis Klaszter Kft. (gyógyszeripar), Szilícium Mező Kft. (informatika), Innovatív Élelmiszeripari Kft.(élelmiszeripar)). A SWOT analízis során feltérképeztük a megye általános és innovációs helyzetképét, erősségeit, lehetséges versenyelőnyeit, gyengeségeit, lehetőségeit, melyeket figyelembe véve megfogalmazható az a jövőkép, mely magába foglalja az intelligens-specializációnak köszönhetően elérendő jövőbeni állapotot. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi lehetséges jövőkép került meghatározásra Hajdú-Bihar megye esetében: Hajdú-Bihar megye meghatározó kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva nemzetközileg is versenyképes tudás régióvá válik, erősítve a megye kiemelt ágazatainak innovációs tevékenységét és a megye innovációs rendszerét. 5

6 Hajdú-Bihar megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó célja a közötti tervezési periódusra vonatkozó: A megye innovációs teljesítményének növelése a térség kutatási potenciáljára és kiemelt ágazatinak fejlesztésére alapozva, javítva a térség nemzetközi versenyképességét és foglalkoztatási helyzetét, ezzel fenntartható növekedési pályára állítva a megyét. A vízió és az átfogó cél megvalósulása érdekében 3 fő területet lehet kiemelni: F1. A megye innovációs rendszerének erősítése F.2. A vállalkozások innovációs tevékenységének növelése, az innovációs szereplők közötti együttműködések ösztönzése F.3. A megyei egészségipar innovációs tevékenységének támogatása A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: Élelmiszeripar Gyógyszeripar, képalkotó és molekuláris diagnosztika Villamos gép- és műszergyártás (orvosi eszköz gyártás) Megújuló energia (termál és biomassza) Az intelligens szakosodási stratégia megyei prioritásainak kidolgozására, annak elősegítésére készült háttérdokumentum megalkotása során figyelembe vettük a kapcsolódó uniós, nemzeti, regionális és megyei szakpolitikai és tervezési dokumentumokat. A megye lehetséges célterületei és megfogalmazott tervezett intézkedések illeszkednek a Horizon 2020 és Európa 2020 irányelveihez, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseihez, az Észak-Alföld tervezett intelligens szakosodási stratégiájához, valamint Hajdú-Bihar megye as időszakra szóló területfejlesztési programjához is. 6

7 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 2. Hajdú-Bihar megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése 2.1. K+F potenciál Hajdú-Bihar megye kutatás-fejlesztési teljesítménye országosan is kiemelkedő, az országban (Budapestet követően) itt a legmagasabb a K+F ráfordítás, ami 2012-ben meghaladta a 24 milliárd forintot, ami az országos K+F ráfordítások 6,67 százaléka. A 2011-es adatokkal összehasonlítva Hajdú-Bihar megye K+F ráfordításai dinamikusan emelkedtek. A K+F ráfordítások mértéke egyértelműen jelzi, hogy a megye kutatás-fejlesztési kibocsátása hazai viszonylatban kiemelkedő, Hajdú-Bihar megye, illetve Debrecen az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési bázis az országban. 7

8 K+F ráfordítások megyei eloszlása (2012, millió Ft) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A kutató fejlesztők száma (Budapestet nem számítva) a második legmagasabb az országban, Csongrád megyével gyakorlatilag holtversenyben. A kutatói helyek számított létszámából (FTE) 175 fő volt az államháztartási, 593 fő a vállalkozási és 652 fő a felsőoktatási szektor részesedése. Ebből látható, hogy a kutató-helyek magas számának elsődleges forrás a Debreceni Egyetem kiemelkedő kutatói tevékenysége, valamint hozzájárul az MTA megyében található kutatóintézete és a növekvő számú vállalati K+F személyzet is. A megyében található kutató-fejlesztők között a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és a tudományos fokozattal vagy címmel rendelkezők száma 2012-ben fő volt, ami harmadik legmagasabb érték országosan. 8

9 A kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma összesen (2012, fő) Megjegyzés: A kutató, fejlesztő személyek tényleges létszáma teljes munkaidőre átszámítva. Forrás: NIH KFI Obszervatórium Hajdú-Bihar megye K+F terén megfigyelhető előkelő pozíciója a szabadalmi bejelentések viszonylag nagy számában is megmutatkozik. A nem magánszemélyek által a Magyar Szabadalmi Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések számát tekintve a as évek átlagában Budapest, valamint Pest és Csongrád megye után következik. A kutatás-fejlesztésben legaktívabb, így az intelligens specializáció alapját adó szektorok feltérképezésének egyik módja a K+F ráfordítások szektoronkénti bontásának vizsgálata. Ennek alapján megállapítható, hogy a vállalkozási szektor adja a kutatás-fejlesztési ráfordítások 60 százalékát, összesen 14,7 milliárd forinttal, ami országosan Budapest után a második legmagasabb érték (igaz itt is nagyságrendi különbségről beszélhetünk, hiszen Budapesten 149 milliárd forint volt 2012-ben a vállalti szektor K+F ráfordítása). A felsőoktatási szektor részesedése 31,5 százalék, ami a megyék között a nyolcadik helyezést adja, míg a kormányzati szektor 7,8 százalékkal részesedik a K+F ráfordításokból, ami országos viszonylatban az ötödik legmagasabb érték, Kelet-Magyarországon is csak Csongrád 9

10 megye előzi meg a maga 25,2 százalékával. Mindezek alapján megállapítható, hogy bár megyei összehasonlításban a vállalati szektor részesedése a megyei K+F ráfordításokból nem túl magas (15. a rangsorban), de nominálisan a vidéki megyék közül kiemelkedő, hiszen a magyarországi vállalati szektor K+F ráfordításainak 6,17 százaléka származik a megyéből, igaz ez is csak kevesebb, mint a tizede a fővárosi vállalatok K+F ráfordításainak. Megyei K+F ráfordítás szektoronként (2012, ezer Ft) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A K+F ráfordítások iparági bontását vizsgálva a KSH adatai alapján több ágazat is kiemelkedően teljesít országos viszonylatban is. Az oktatási ágazatban, ebben a megyében a legmagasabb a K+F ráfordítások összege, összesen 7,5 milliárd forint volt 2012-ben, mely az országos érték 11 %-a. A Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat esetében csak Pest megye előzi meg Hajdú-Bihart, míg a megyei feldolgozóipar 2012-es 11 milliárd forintos K+F ráfordításával a megyék közt az első helyen szerepel. Kicsit mélyebbre ásva az ágazatokban kijelenthető, hogy az oktatásban a felsőfokú oktatás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek között pedig a tudományos kutatás, fejlesztés alágazatok teljesítenek kiemelkedően. Mindez köszönhető a kutatóegyetemi státusszal bíró Debreceni Egyetemen és az MTA Atommagkutató Központ kiemelkedő K+F teljesítményének. A feldolgozóipari ágazatba gyakorlatilag az összes megyei húzóágazat beletartozik: élelmiszer, ital és dohány-gyártás; vegyi anyag és termékgyártás; gyógyszergyártás; villamos gép, 10

11 berendezés gyártása; orvosieszköz-gyártás. Emellett a szolgáltató szektor ágazatai dominálnak még, úgymint a villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás (TITÁSZ és a TIGÁZ központja); szállítás, raktározás, távközlés; egészségügy, szociális ellátás. A kutatás-fejlesztésben aktív ágazatok feltérképezéséhez megfelelő alapot adhat a megyébe áramló innovációs célú pályázati források iparágankénti elemzése. Általánosságban kijelenthető, hogy a megye K+F+I aktív szereplői igen aktívak és sikeresek voltak a közötti időszakban és számos tudományterületen és iparágon belül a megyék közötti összehasonlításban a legtöbb forrást sikerült elnyerniük. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) esetében es periódusban a megyébe érkezett a források 8,39 %-a, összesen forint, ami a megyék közül a legmagasabb érték. A KTIA források tudományági bontását tekintve a 19 megye közül az első helyen szerepelt a klinikai orvostudományok, egészségtudományok, orvostudományok, természettudományok, közgazdaságtudományok, multidiszciplináris agrártudományok, szociológiai tudományok, informatikai tudományok területein. Emellett 2-3 helyen szerepelt a biológiai tudományok, kémiai tudományok, matematika- és számítástudományok, elméleti orvostudományok, és a multidiszciplináris orvostudományok területein. Az európai uniós társfinanszírozású (GOP, ÉAOP, TÁMOP) kutatás-fejlesztési célú pályázati kiírások esetében is kiemelkedően teljesített a megye, hiszen Csongrád megyét követően Hajdú-Bihar szívta fel a legtöbb támogatást, összesen forintot, ami országos érték 9,02 %-a. Ezeken a kiírásokon az alábbi ágazatok teljesítettek a 19 megye átlagán felül: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés; Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Építőipar Élelmiszeripar, ital, dohánytermék gyártása Jogi, számviteli, üzletviteli tevékenység Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Környezetvédelem, vízellátás Feldolgozóipar 11

12 2.2. Innovációs szereplők bemutatása A statisztikai mutatók elemzésén túl érdemes a számok mögé tekinteni, és megvizsgálni a kutatás-fejlesztésben aktív megyei szereplők helyzetét, hogy teljes képet kaphassunk a megye innovációs potenciáljáról. A gazdaságfejlesztést közvetlenül szolgáló infrastruktúra elemei közül kiemelkednek a megye ipari parkjai, melyeket között alapítottak. Ugyanakkor az ipari parkok sűrűsége elmarad mind az országos, mind Kelet-Magyarország átlagától. A megyében Debrecen és Polgár ipari parkjai a legnépszerűbbek, egyrészt a nagyvárosi környezet, másrészt a kedvező elhelyezkedés, közlekedés miatt. Debrecenben, Berettyóújfaluban és Püspökladányban inkubátorházak is alakultak, hogy a helyi kis- és középvállalkozásokat segítsék, illetve Hajdú-Bihar megyében is megjelentek a gazdasági szereplőket összefogó klaszterek, melyek elsősorban a gyógyszeriparban, a műszeriparban, az informatikai iparban, az építőiparban, az élelmiszergazdaságban, a környezetvédelmi iparban, illetve a turizmus területén létesültek. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a pályázati forrásokból létrejött klaszterszervezetek működése a legtöbb esetben nem tudott önfenntartóvá válni, és valós hozzáadott értékű szolgáltatásokat kialakítani tagjai számára. Kivételt képeznek a megyében található akkreditált innovációs klaszterek (Pharmapolis Klaszter Kft. (gyógyszeripar), Szilícium Mező Kft. (informatika), Innovatív Élelmiszeripari Kft.(élelmiszeripar)), melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkező tagvállalatokkal rendelkeznek és akkreditációnak köszönhetően rendszeres minőségbiztosítási folyamaton esnek át. A megye legnagyobb kutatás-fejlesztési központja a Debreceni Egyetem, mely kiemelt felsőoktatási intézmény és kutatóegyetem, melyből összesen három van az országban (rajta kívül még az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemet és Szegedi Tudományegyetem rendelkezik ilyen címmel). Az egyetem 15 karán közel hallgató képzése zajlik, melyből mintegy 3-4 ezer külföldi hallgató. Az egyetemnek megközelítőleg 950 PhD-hallgatója tanul 25 doktori iskolában, évente mintegy 150-en szereznek doktori címet. Az egyetemnek közel 1000 tudományos fokozattal rendelkező oktatója. Az oktatók, kutatók közül 228-an a Magyar Tudományos Akadémia doktorai, közülük 27-en akadémikusok. Az egyetem öt tudományterületen végez jelentős alapkutatási tevékenységet, ezek a molekulatudomány - 12

13 gyógyszerkutatást; fizikai-, számítás- és anyagtudomány; molekuláris medicina; egészség- és környezettudomány; nyelvtechnológia és bioetika. Az alkalmazott kutatás fókuszterületei az egészségipar; a funkcionális élelmiszerek fejlesztése; informatika; környezettudományi technológiák és energetika. A másik kiemelkedő tudásbázisa a megyének a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete. Az intézet alap- és alkalmazott kutatásokat folytat az atommagfizikában és atomfizikában. Kutatásaik kiterjednek a fizikai ismeretek és módszerek alkalmazására más tudományágakban (anyagtudomány és anyagvizsgálat, földtudományok és környezetkutatás, orvosi-biológiai kutatások stb.) és a gyakorlati hasznosításban (ipar, mezőgazdaság, orvosi gyakorlat stb.). Az Intézet kutatóinak száma 102, ebből akadémikus 3, MTA doktora 14, PhD végzettséggel rendelkezik 62. A Debrecenben működő nagyvállalatok közül a gyógyszeripari TEVA (Generikus K+F Központ) és Richter Gedeon (biotechnológiai kutatási központ), illetve az elektronikai iparban tevékenykedő National Instruments is működtet jelentős kutató-fejlesztő részleget. Számos példa mutatja a humán erőforrás képzés terén az egyetem és a vállalatok közötti hatékony együttműködést, ilyen például a TEVA gyógyszergyárában működik az egyetem több kihelyezett tanszéke. A szakképző középfokú oktatási intézmények és a vállalatok között is egyre több kezdeményezés valósul meg annak érdekében, hogy a vállalati igényeknek megfelelő szaktudással és kompetenciákkal rendelkező humánerőforrás álljon rendelkezésre a megyében (pl. a debreceni Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola a National Instruments számára mechatronikai műszerészeket képez), illetve létrejött a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ, mely a megyei szakképzés koordináló, vezető intézményeként igyekszik erősíteni ezt a folyamatot. A hídképző intézmények közül megemlítendő a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda, melynek célja, hogy segítse az innovatív kutatási eredmények hasznosítását. Ehhez kapcsolódóan az alábbi területeken nyújtja innovációs szolgáltatásait: Az egyetem kutatásfejlesztési adottságainak népszerűsítése, Együttműködés kialakítása és fenntartása kutatási, ipari és üzleti partnerekkel, Szellemitulajdon-védelmi tanácsadás, egyetemi szellemitulajdon-kezelés, A piacképes technológiák licencbe adása, egyéb hasznosítási módok támogatása, 13

14 Jogi megállapodások előkészítése, egyeztetések lefolytatása, Az egyetemi polgárok innovációs tudatosságának növelése SWOT elemzés 1. táblázat: Hajdú-Bihar megye SWOT elemzése ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK 1. Magyarországi átlaghoz képest kedvezőbb demográfiai helyzet és régiós átlagnál jobb népességmegtartó képesség; 2. A megye elérhetősége több módon is biztosított (autópálya, vasúti csomópont, nemzetközi repülőtér) 3. Fejlett közép- és felsőoktatási-képzési intézményrendszer, országosan is magas a felsőfokú végzettségűek aránya; 4. A Debreceni Egyetem jelenléte, amely nemzetközileg elismert tudományos, kutatás-fejlesztési és oktatási központ; 5. Hajdú-Bihar természeti adottságainak és tradícióinak köszönhetően jelentős agrárpotenciállal rendelkezik; 6. Hajdú-Bihar megye egy főre jutó bruttó hazai terméke Kelet-Magyarországon magasnak számít 7. Hajdú-Bihar megye ipara nem a nehézipar által dominált, pozitív a magas hozzáadott értékkel termelő gyógyszeripar és más exportképes feldolgozóipari ágazatok jelenléte; 8. A megye gazdasági struktúraváltásának köszönhetően a szolgáltató szektor jelentősége egyre növekszik, amihez hozzájárul a regionális központként funkcionáló Debrecen szolgáltatáskínálata és fejlett intézményrendszere; 9. A vidéki megyék között kiemelkedő a K+F+I pályázati forrás bevonás mértéke. 10. A gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúra relatív kiépítettsége, a megyében jelenlévő ipari parki és inkubációs kapacitások, innovációs klaszterek; 1. A megye foglalkoztatási helyzete országosan az egyik legrosszabb, jelentős és növekvő belső egyenlőtlenségek tapasztalhatók, belső periférikus térségekben a munkanélküliség aránya kiemelkedő; 2. A humán erőforrás minőségi fejlesztésre szorul, illetve a gazdasági szereplők igényeihez igazítandó; 3. Hajdú-Bihar megye az országos átlagtól elmaradó iparosodottsága; 4. Az ipar a megyeszékhelyen koncentrálódik; 5. A domináns mezőgazdasági ágazatoknak gyenge a foglalkoztatási és jövedelemtermelő képessége 6. A megyébe áramló külföldi működő tőke aránya országos összehasonlításban alacsony; 7. A tanácsadó, közvetítő szervezetek által nyújtott szolgáltatások minősége változó, ismertségük nem megfelelő; 8. A kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásának pályázat-orientáltsága. 9. A vállalati szektor alulreprezentált a kutatás-fejlesztési teljesítményben, a vállalati szektor részesedésének aránya a megyei K+F ráfordításokból alacsonyabb a megyei átlagoknál. 10. Hiányzik a technológiai start-upok, egyetemi spin-off vállalkozások létrehozását támogató inkubációs szolgáltatás. 14

15 11. Országosan is kiemelkedő súlyú a megyében zajló kutatási-fejlesztési tevékenysége, mely elsősorban az egyetemi és a nonprofit kutatóhelyek tevékenységén alapszik. LEHETŐSÉGEK 1. A hazai és a nemzetközi K+F+I pályázati források bővülése, nagyobb arányú lehívása a megyei szereplők részéről 2. A megerősödő kulcságazatok termékei iránti hazai és nemzetközi kereslet felfutása; 3. A határmenti kapcsolatok dinamizálásával plusz erőforrások bevonása a megyei kutatás-fejlesztési rendszerbe (kvalifikált munkaerő, pályázati források); 4. A közlekedési infrastruktúra további fejlesztésével a megye elérhetőségének további javulása; 5. A több nyelvet beszélő, magasan képzett munkaerőre alapozottan külföldi tőkebefektetések, gyártó- és szolgáltató kapacitások megyébe vonzása 6. A transznacionális fejlesztési projektekben, európai szintű kutatási programokban való részvétel további forrásokat hoz a térségbe 7. A megye vonzerejének, nemzetközi hírének növekedése, a gyógy-, termál-, konferencia és aktív turizmus népszerűségének növekedése; 8. A Debreceni Egyetemen folyó széleskörű kutatási tevékenység lehetőséget kínál az új kitörési pontok definiálásában 9. Az egyetem és az ipar együttműködésén alapuló közös innovációs tevékenységek eredményeként nemzetközileg is versenyképes új termékek, szolgáltatások megjelenése hozzájárul a megye versenyképességének növekedéséhez. Forrás: saját szerkesztés VESZÉLYEK 1. Kedvezőtlenül változó globális trendek, melyek a megye kulcságazatainak kereslet eséséhez vezetnek 2. A technológiaváltás felgyorsul, melyet a megyei K+F+I infrastruktúra fejlesztésének üteme nem tud követni 3. Nem valósul meg a forrás koncentráció a kulcságazatok esetében, a fejlesztések nem érik el a kritikus tömeget 4. A határ túloldalán lévő térségek, mint közvetlen régiós versenytársak fejlődése felgyorsul, a külföldi tőke vonzó képességük javul; 5. A belső perifériák leszakadása felgyorsul a konzerválódó negatív foglalkoztatási és demográfiai folyamatoknak köszönhetően; 6. A fejlesztési politika centralizálásával a helyi szempontok és érdekek háttérbeszorulása, ennek megfelelően kevésbé hatékony forráselosztás 7. A gazdasági növekedés és minőségi munkahelyek létrejöttének hiányában a képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása; 8. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok fokozódó marginalizációja, növekvő társadalmi feszültségek. 15

16 3. Lehetséges megyei jövőkép A megye adottságainak, jellemzőinek, felmérése eredményeként teljes körű képet kaptunk arról, hogy melyek Hajdú-Bihar megye erősségei és lehetőségei, melyekre építeni lehet az intelligens szakosodási stratégia megalkotása során, illetve melyek azok a gyengeségek, melyeken javítani szükséges, hogy a kívánt célt elérhesse a megye. Fontos cél, hogy egyes ágazatok vagy térségek innovációs szempontból kiemelt fejlesztése nem jelentheti egyúttal a perifériák vagy jelenleg még kevésbé erős, nem domináns ágazatok helyzetének romlását, sőt a kitűzött fejlesztési területek esetében törekedni kell arra, hogy azok megvalósítása (ésszerű keretek között) az innovációs szempontból periférikus térségekben történjen. Az innovációs szakosodáson keresztül a húzóágazatok versenyképességének növekedése magával vonja az egész térség versenyképességének és gazdasági teljesítőképességének növekedését, mely során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a leszakadó térségek is kellőképpen kivehessék részüket, és javuljanak életkörülményeik, kilátásaik. Az Európai Bizottság által összeállított RIS23 Guide Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3) dokumentum az egyes térségek innovációs jellegének meghatározására külön tipológiát javasol. A metódus három szempont alapján sorolja be az egyes területi egységeket, melyek az intelligens növekedés szempontja (tudásrégió/ipari termelési zóna/nem tudás- és technológia intenzív régió), a fenntartható növekedés szempontja (vidékies régió/vidékies, de közel városias régió/városias régió) és a befogadó növekedés szempontja (csökkenő lakosságú régió/növekvő lakosságú, kívülről beáramló lakosság). E fenti szempontok figyelembevételével Hajdú-Bihar megye egy csökkenő lakosságú, vidékies, de közel városias tudás-régiónak tekinthető. 16

17 2. táblázat: Az Észak-Alföld régió innovációs jellege Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szabolcs- Észak-Alföld Szolnok Szatmár-Bereg Intelligens Tudás-régió Ipari termelési Nem tudás- és Nem tudás- és növekedés szempontjából zóna technológia intenzív régió technológia intenzív régió Fenntartható növekedés szempontjából Befogadó növekedés szempontjából Vidékies, de Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió közel városias régió Csökkenő Csökkenő Csökkenő Csökkenő lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió Forrás: Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (2013) alapján saját szerkesztés A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi lehetséges jövőkép került meghatározásra Hajdú-Bihar megye esetében: Hajdú-Bihar megye meghatározó kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva nemzetközileg is versenyképes tudás régióvá válik, erősítve a megye kiemelt ágazatainak innovációs tevékenységét és a megye innovációs rendszerét. Hajdú-Bihar megye jövőjének alapját a térség országos viszonylatban kiemelkedő tudásbázisa, kutató-fejlesztő kapacitása és az erre épülő ágazatok innovációs eredményességének növelése adja. A feltárt versenyelőnyökre építve erősíteni és bővíteni szükséges az iparági innovációs együttműködéseket, a megye innovációs támogató rendszerét és a kutatás-fejlesztésben aktív vállalkozások számát és tevékenységét a kiemelt ágazatok vonatkozásban. 17

18 Hajdú-Bihar megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának javasolt átfogó célja a közötti tervezési periódusra vonatkozóan: A megye innovációs teljesítményének növelése a térség kutatási potenciáljára és kiemelt ágazatinak fejlesztésére alapozva, javítva a térség nemzetközi versenyképességét és foglalkoztatási helyzetét, ezzel fenntartható növekedési pályára állítva a megyét. Az átfogó cél megvalósítása érdekében Hajdú-Bihar megyében olyan fejlesztési területek kerülnek megfogalmazásra, amelyek a régió meglévő versenyelőnyeire építenek, intézkedéseikkel pedig hozzájárulnak a tudás-intenzív és innováció-orientált gazdaság megteremtéséhez. A tervezett intézkedések és eszközök hatására egy fenntartható innovációs rendszer alakul ki, mely hozzájárul a megye versenyképességének javulásához, növeli munkahelyteremtő képességét, a megye magtartó erejét, ezzel pedig az innovációban kevésbé aktív leszakadó térségek felzárkózását is segíti. A célok és fejlesztési területek megfogalmazása során figyelembe vesszük a különböző területi szintű (nemzeti, regionális, megyei) tervezési programok, illetve az EU-szintű stratégiák (Európa 2020, Horizont 2020) célkitűzéseihez való illeszkedést. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja be a lehetséges jövőképet, az átfogó célt, és a lehetséges intézkedéseket foglalja össze: 18

19 3. táblázat: Hajdú-Bihar megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának felépítése Lehetséges jövőkép Hajdú-Bihar megye meghatározó kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva nemzetközileg is versenyképes tudás régióvá válik, erősítve a megye kiemelt ágazatainak innovációs tevékenységét és a megye innovációs rendszerét Lehetséges átfogó cél A megye innovációs teljesítményének növelése a térség kutatási potenciáljára és kiemelt ágazatinak fejlesztésére alapozva, javítva a térség nemzetközi versenyképességét és foglalkoztatási helyzetét, ezzel fenntartható növekedési pályára állítva a megyét. Javasolt fejlesztési területek, lehetséges kitörési pontok Horizontális fejlesztési területek F1. A megye innovációs rendszerének erősítése F2. A vállalkozások innovációs tevékenységének növelése, az innovációs szereplők közötti együttműködések ösztönzése Ágazati fejlesztési terület: F3. A megyei egészségipar innovációs tevékenységének támogatása Javasolt fejlesztési területekkel kapcsolatos, lehetséges intézkedések F1.1. A kutatás-fejlesztési infrastruktúra kiválósági alapon történő fejlesztése, bővítése F1.2. K+F+I támogató intézményrendszer fejlesztése F1.3. K+F humánerőforrás fejlesztése F2.1. A vállalkozások K+F+I tevékenységének és új innovatív vállalkozások létrehozásának támogatása F2.2. A helyi, országos, határ menti és nemzetközi együttműködések ösztönzése F3. A megyei egészségipar innovációs tevékenységének támogatása Forrás: Saját szerkesztés 4. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása Horizontális fejlesztési területek: F1. A megye innovációs rendszerének erősítése 19

20 Habár Hajdú-Bihar megye országos viszonyításban kiemelkedő innovációs teljesítménnyel rendelkezik, de akár Budapesthez viszonyítva akár szélesebb nemzetközi összehasonlításban is már inkább gyenge, nemzetközileg kevésbé versenyképes térségnek számít. A megye innovációs teljesítményének alapot adó infrastruktúra, a támogató intézményrendszer és humán erőforrás fejlesztésén keresztül kívánjuk elérni, hogy a tudásbázis erősítésével növekedjen a kutatás-fejlesztési kapacitás mind mennyiségi mind pedig minőségi oldalról. A tervezett fejlesztések által olyan kutatásfejlesztési bázis létrehozása a cél, mely nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú kutatás-fejlesztési eredmények elérésére lesz képes, a térségbe vonzva a világ élvonalához tartozó kutatási projekteket és kutatókat. F1.1. A kutatás-fejlesztési infrastruktúra kiválósági alapon történő fejlesztése, bővítése A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kutatás-fejlesztési infrastruktúra kialakítása érdekében támogatni kell az egyetem kiválósági központjai kutatás-fejlesztési infrastruktúrájának bővítését és korszerűsítését. A cél elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a fejlesztés elérje a kritikus tömeget, ezzel az egyetem európai térségi kutatási központként is funkcionálhasson, nemzetközi kutatási projektek vezető intézményi helyeként. A nemzetközileg is kiemelkedő működési feltételek egyrészt lehetővé teszik a világ élvonalába tartozó kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását, melyekben jelentős számmal vehetnek részt külföldi kutatók is. Mindez növeli a megyei kutatási tevékenység nemzetközi elismertségét is. A kiválósági központok infrastruktúra fejlesztése során a tágabb megyei és régiós kapcsolatok figyelembevételével érdemes a kapacitások összehangolt, kooperatív fejlesztése annak érdekében, hogy a források ne aprózódjanak el, illetve ne valósuljanak meg párhuzamos fejlesztések, melyek kihasználatlan kapacitásokhoz vezetnek. F1.2. K+F+I támogató intézményrendszer fejlesztése A megyében számos kezdeményezés indult a K+F+I tevékenységek támogatására akár az egyetemi (egyetemi tech-transzfer iroda), akár a vállalati oldalon (ipari parkok, 20

21 inkubátorok). A szervezetek többsége azonban, nem tudja betölteni valódi szerepét, és a legtöbb esetben nem nyújt olyan minőségi szolgáltatást a vállalkozások, akadémiai szereplők részére, mely valós hozzáadott értéket jelentene számukra. Ennek kezelésére fontos az ipari parkok, inkubátorok minőségi szolgáltatásfejlesztésének támogatása, szakmailag felkészült tanácsadói kapacitás kialakítása. Az egyetem, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti technológia transzfer folyamatok erősítése céljából fontos az egyetemi technológia transzfer iroda tevékenységének bővítése, szolgáltatásainak és kapacitásának kibővítése. Ezzel párhuzamosan fokozatosan leépült az állami innováció politika regionális/megyei irányítását ellátó szervezetrendszer, illetve a helyi források és döntési jogok hiányában kiüresedtek ezek az intézmények. Ennek megfelelően szükség van az új megyei innovációs koordináló szervezet (ügynökség) létrehozására, mely aktívan részt vesz a helyi K+F+I stratégia megalkotásában, végrehajtásában és monitorozásában, valamint saját támogatási kerettel (de legalább döntési/beleszólási jogkörrel) rendelkezik, mely forrást a helyi igények és szereplők ismeretében hatékonyan képes elosztani. F1.3. K+F humánerőforrás fejlesztése A vállalkozások részéről folyamatos az igény a jól képzett szakmunkásokra és diplomásokra, ezért az igények és a képzési struktúra feltérképezése által meghatározható hiányszakmákban szükséges a piaci igényekre épülő képzések elindítása. E tevékenységet a szakképzés terén a megyei TISZK látja el, de az egyetemek és vállalkozások között is fontos a folyamatos párbeszéd lehetőségének megteremtése. A képzett munkaerő számának növelése mellett fontos cél annak megyében tartása is, hiszen jelenleg a jól képzett réteg esetében a legjellemzőbb az elvándorlás. A kutatói szféra esetében ennek eszköze lehet a tudományos tehetséggondozás erősítése, a fiatal kutatók támogatása ösztöndíjakkal, vállalati gyakornoki programokkal. A tehetséges kutatók megtartásának eszköze lehet a kutatói mobilitás ösztönzése, a kutatói és szakértői hálózatokhoz való hozzáférés elősegítése, melyeken keresztül helyben hozzáférhetnek a legfrissebb kutatási eredményekhez. Fontos cél a vállalati és 21

22 egyetemi K+F területen dolgozók külföldi tapasztalatszerzésének támogatása, illetve a külföldi kutatók hazai munkavállalásának, kutatási projektekbe történő bevonásának elősegítése. F2. A vállalkozások innovációs tevékenységének növelése, az innovációs szereplők közötti együttműködések ösztönzése A megye innovációs teljesítményének jelentős része a Debreceni Egyetemen, és az MTA kutatóhelyén képződik, a vállalkozások részesedése a kutatás-fejlesztési tevékenységekből elmarad a kívánt mértéktől, ezért szükséges a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, erősítése. Ennek eszközei az új innovatív vállalkozások (start-upok, egyetemi spin-offok) létrehozásának támogatása, a KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása pályázati forrásokból, a vállalkozási ismeretek terjesztése a kutatói körökben, valamint a vállalkozások és a többi innovációs szereplő közötti együttműködések erősítése. F2.1. A vállalkozások K+F+I tevékenységének és új innovatív vállalkozások létrehozásának támogatása Pályázati forrás biztosítása a kiemelt ágazatokban tevékenykedő vállalkozások K+F+I tevékenységének támogatására, a vállalati K+F infrastruktúra kiépítésére. A támogatások megítélése esetén fontos szempont kell legyen, hogy ne történjenek párhuzamos fejlesztések, melyek kihasználatlan K+F kapacitásokat eredményeznek. Kiemelt cél a vállalkozások és az akadémiai szféra közös kutatási infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása (például az innovációs klaszterek közös K+F kapacitásfejlesztése, kutatóközpontok, laborok, mérőállomások, stb. fejlesztése). Az egyetemen termelődő piacképes tudás hasznosítására egyetemi spin-offok, technológiai start-upok létrehozásának támogatása. Külön pályázati forrás biztosítása erre a célra, mely párosul egy mentorálási, inkubációs programmal (virtuális inkubáció, tanácsadás). 22

23 A vállalkozásalapítás ösztönzésére a kutatói körökben vállalkozási ismeretek oktatásával, vállalkozói klubok szervezésével, sikertörténeteket, best practice-eket bemutató kiadványok készítésével. F2.2. A helyi, országos, határ menti és nemzetközi együttműködések ösztönzése A kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködésében megvalósuló K+F+I projektek támogatásával növelhető a kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosítása, az innovatív megoldások elterjesztése. A helyi innovációs szereplők közötti együttműködés és a térségen kívüli szereplőkkel való kooperáció eredményeként pedig megsorozható a megyébe áramló tudás, melynek hasznosulásával növekszik a megye innovációs teljesítménye. A megye szakosodására építve keresni kell azokat a kapcsolódási pontokat a nemzetközi együttműködésekben, melyek jól kiegészítik az itt folyó K+F+I tevékenységet. A kialakításra kerülő nemzetközi szintű K+F+I infrastruktúra hasznosítása szempontjából is kiemelten fontos a nemzetközi konzorciumok által végzett nagyprojektekben való aktív részvétel. A tervezett intézkedés céljai: Az innovációs klaszterek fejlesztése, közös K+F+I projektek megvalósítása a klaszter tagszervezeteinek részvételével. A megyei szereplők támogatása az Interregionális és Horizon 2020-as kutatás-fejlesztési projektekben valós sikeres részvétel érdekében. A kutatási szervezetek nemzetközi hálózatokban, szervezetekben való aktív részvételének támogatása, nemzetközi kutatási témájú konferenciák, workshopok megyébe vonzása. Ágazati fejlesztési terület: F3. A megye egészségiparának, mint kiemelt ágazat innovációs tevékenységének támogatása A megye iparának és innovációs rendszerének egyik legdinamikusabban növekvő és legnagyobb nemzetközi potenciállal rendelkező szereplője az egészségipar (gyógyszergyártás, biotechnológia). A Debreceni Egyetem, a Richter Gedeon Nyrt., 23

24 valamint a TEVA Zrt. egyaránt jelentős kutató-fejlesztői bázissal rendelkezik a térségben, az ország egyik legjelentősebb gyógyszeripari kutatási, gyártási vállalati koncentrációja itt alakult ki. Az iparági szereplők közös kezdeményezésére, a Richter Gedeon Nyrt. elnökének vezetésével hívták életre a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klasztert, mely akkreditált innovációs klaszterként járul hozzá az szektor tagjai közötti együttműködésekhez. Az iparág kutatás-fejlesztési támogató intézményrendszere jelentős fejlődésen ment keresztül az előző években, például létrehozták a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Parkot, mely fejlett K+F infrastruktúrával és inkubációs szolgáltatásokkal támogatja a gyógyszeripari ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét. A TEVA Zrt. szoros szakmai kapcsolatokat tart fent az egyetemi kutatóhelyekkel, kihelyezett gyógyszeripari tanszék működik falain belül, valamint ösztöndíjprogramot. A térség egyik lehetséges szakosodási bázisaként szükséges az egészségipar innovációs tevékenységének erősítése annak érdekében, hogy a megfelelő bázisban, a térségi iparági és tudás koncentrációban rejlő potenciált a lehető legjobban kiaknázhassa a megye. Ennek érdekében a következő célok kerültek megfogalmazásra: A megyei egészségipar K+F+I infrastruktúrájának további fejlesztése, nemzetközi színvonalú alapfeltételek megteremtése. A vállalati és egyetemi együttműködések támogatása, közös fejlesztési projektek végrehajtása. A spin-off képződés folyamatának támogatása, erre a célra külön pénzügyi alap felállítása (akár a piaci szereplők hozzájárulásával). Az inkubációs szolgáltatások fejlesztése, hogy a felépült infrastruktúrák mellett soft szolgáltatásokkal is segíthessék a létrejövő technológiai vállalkozásokat. 24