Kleisz Teréz Phd Professzionalitás - konstrukciók és a szakma innovációs kapacitása

Átírás

1 XIV. Országos Neveléstudományi Szakkonferencia 2014 november Debrecen Oktatás és nevelés gyakorlat és tudomány Szimpózium: Innovációk az andragógiában Kleisz Teréz Phd Professzionalitás - konstrukciók és a szakma innovációs kapacitása

2 Fordulatok/ Poszt-előtagok, Valaminek a vége - megfogalmazások Az átalakuló munka világa Posztfordi, posztindusztriális társadalom; információs tásadalom; Tudásgazdaság, kreatív gazdaság, kreatív miliők (Florida), tudásmenedzsment ( a tudás: input-outputmédium); innovatív termék, szolgáltatás, előállítási mód: versenyelőny, presztízselőny Globális kapitalizmus, transznacionális vállalatok Hálózati társadalom Konzumerizmus

3 A professzió-diskurzus használata az elmúlt évtizedekben A hagyományos professzió-felfogásmódok varázstalanodása. 1.De-professzionalizáció felé? Védekezés, Ellenállás? 2. Alkalmazkodás. Professzionalizmusra hivatkozás: belülről felülről kívülről. Menedzsmentinnovációk, változó munkahelyi relációk, szervezeti kontextusok? 3. Innovatív utak? A professzionalizmus és a hibrid kontroll-formák világa. Lehetőségek?

4 Professzió Professzionalizáció - Professzionalizmus Professziók : kitüntetett foglalkozást űző tudásközösségek, amelyek tevékenysége elismerést vált ki. Professzionalizáció: a professzió státus elérésének útjai. ( a kiformálódás folyamata, kvalifikáció és jogi védelem) A professzionalizáció professzionalizmushoz vezet? Professzionalizmus: magas minőségi szintű, kompetens professzionális praxis; ezt előtérbe állító diskurzusforma különféle aktorok által hangoztatottan ( szolgáltató, cég, szakember)

5 Professzionalizmus-konstrukciók ( felülről, alulról) Attribútum-listás modellvariánsok, ( statikus, univerzális, szekvenciális változatok) ; az etikai dimenzió: a közjó szolgálata: ÉRTÉK, a társadalmi bizalom letéteményese Félprofesziók Hatalom, dominancia: A kizáráson alapuló (weberi) szerveződési mód, csoportérdek, a relatív autonómia kivívása - tudásközösségi kontroll, politikai erő, társadalmi elismerés. ( státusprofessziók) Radikális kritikai irányok, a dominancia elvetése Professzió: Az ún. harmadik logikájú munkaszerveződési mód A professzionalizmus menedzselése: New Professionalism ( New Public Management), Szervezeti professzionalizmus; elszámoltathatósági rendek a fenntartótól a vásárlókig,( tanuló, szülő, munkáltató); ciklikus teljesítményértékelés, a minőségi fejlesztési és kiválósági szintek elérésének kultúrája, jó gyakorlatok, folyamatos innoválás, továbbképzés, versenylogika, individualizálás Posztprofesszionális, individualizált

6 Új tendenciák Nonprofit vállalkozási szervezeti keretek a közszektorban, piaci logikák beépülése; hibrid szervezetek A menedzserek professzionalizációja Professzionális és menedzser szerepek versengése vagy összeolvadása; Transznacionális piaci igény bizonyos professziók iránt (mérnökök,kutatók, orvosok, managerek, könyvelők,stb Asszisztensek bekapcsolása ( a munkakörök átszabása, sztenderdizálás) Hibrid kontroll: piaci, állami, szakmai Finom HR technikák ( szervezeti kultúra, közösségi identitásépítés Client capture ( pl. egy-egy erős céggel foglalkozó ügyvédi irodák) Projektmenedzser, informatikus, designer: alakuló professziók: nem a formális végzettség a döntő, hanem a marketing. Egyesület, szakmai intézményesedés,vállalati tagság

7 Az andragógiai szakmai területről kirajzolódó európai kép Diverzitás, eltérő szegmensek a felnőtt-tanulási szférában, eltérő gyakorlati kontextusok A szakmai karrier mint flexibilis portfólió Szakmai szerepek, tevékenységek nevek kavalkádja ( mentor, karrier-tanácsadó, pályaválasztási szakember, szakképző tanár, képzéstervező, értékelő, tananyag-tervező, multimédiás tananyag-fejlesztő, közösségfejlesztő, vezetőképző, PR munkatárs) Reischmann, Jost: Destruktív a professzionalizáció tekintetében az adult educator -elnevezés. for the role and perception of our discipline. (ESREA)

8 ALPINE-kutatás eredményei ( EU 27 +5) Tudáshiány kik ők, hogyan kerülnek a pályára, milyen tudásokkal, kompetenciákkal bírnak, milyen feladatköröket látnak el, milyen munkaviszonyok közepette. Változatos bekerülés a pályára, fluktuálás, rövid idejű szerződések, s ennek következményei ( jöv., nyugdíj) Belső továbbképzések Szinte nincs érdekvédelmüket képviselő szervezet Társadalmi láthatóságuk csekély Nem nyújtanak vonzó karriert

9 Kutatások a professzionalizmus fejlesztéséről, szakemberi kompetenciákról AGADE A Good Adult Educator in Europe(2004-6): a szükséges min. kompetenciák köre (szervezésmegvalósítás-értékelés mezői) EMAE European MA in Adult Edu. Q-ACT Qualifiyng the Actors in ACE ( Nuissl/Lattke 2008 Research voor Beleid : ALPINE Adult L.Professions (2008) Research voor Beleid): Key Competencies for Adult Learning Professionals. ( 2010) Core Competencies of Adult Learning Facilitators in Europe. Qualified to Teach, QF2TEACH 2011

10 ESREA 2013 Nov. Bonn Professionalization of Adult Education Transznacionális, nemzetközi dimenziók, interkulturalitás Rendszerszerűség és struktúrák Szakmai önkép, percepció, identitás Professzionalizáció Szakmai kompetenciák Elméleti keretek Kutatási perspektívák

11 Az EU szakpolitikai ajánlásaiból kirajzolódó válasz A minőség fejlesztése az andragógiai professzionalitás növekedésének útján; a szakemberi kompetenciák és a kvalifikációk fejlesztése ( belépéskor, kilépéskor, folyamatosan) a szakmai és képző szervezetek szerepe (Professional Learning Communities =PLC) Szolgáltatások nyújtása a tagoknak Innovatív módszerek a tanulás facilitálásában

12 Hazai sajátosságok Szakmai szervezetek, közösségek erőtlen szerveződése, a kollektív hang érdekérvényesítés gyenge szintje Nincs specifikus képzés a felnőttképzési szolgáltatók ( vállalkozók, menedzserek részére). Andragógus szakember: nem tanításra szól a diploma

13 Az egész életen át történő tanulás szakpolitikájának a keretstratégiája a időszakra

14 Menedzserializmus a közszektorban, tudásmenedzsment-reformok Kimeneti orientáció a tanulási eredményekben, bizonyítottság, dokumentálhatóság, teljesítmény indikátorok, mérhetőség, ciklikus értékelések stb. Egyéni tacit tudások ( szakmai közösségi tudások) explicitté, szervezeti tulajdonná tevése, regulálhatósága pl. Képesítési keretrendszer

15 Innovációs képesség: intencionális törekvés az újra (alkotás) Egyéni kreativitás-szint (művész, vállalkozó) Az általános társadalmi-kulturális közeg természete Szervezetek, közösségek kontextusai: - Kapcsolathálók; az információs- kommunikációs sűrűség; a bizalom és a relációs közelség; elkötelezettség a kooperációkban ; erőforrások; kollaborációs mintázatok; a kontroll és támogatás jellege; inter-professzionális teammunka: tanulni egymástól, egymással, egymásról. - Tudásgenerálódás heterogén kontextusokból

16 Innovációkapacitás Különböző perspektívákat átfogó tudásintegráció, a különféle szereplők szemszögéből megértés képessége ( kultiválás) Szervezetközi, kontextusközi, szektorközi, diszciplínaközi interakciók, kooperációk, nyitott hálózatiság, tudásáramlások, megosztások Támogató, ösztönző struktúrák Cselekvési mintázat ( rutinszerű) az innovatív válaszok kiformálására

17 Erőtér- befolyásoló képesség ( Expert Power) Szaktudományosságra szakpolitikára közvéleményre ható diskurzusokat teremteni tudás képessége szakpolitikai programokat, s szélesebb társadalmi átalakulást megszabni tudó olyan sikeres stratégia, amely kritikus tömeget képes elérni a tudásfejlesztés, megosztás, hálózatépítés, diskurzus-konstruálás, konzultációs és részvételi modellek alkalmazása, s az intézményesítés folyamatai során. - ( ún. Governmental assemblage kiformálódása) Russell Prince, 2010

18 Befejező gondolatok Nem úgy leszünk professzionális szakemberek, hogy önmagunk állítjuk magunkról, hanem ha mások ( tanulóink, partnereink, döntéshozóink) tekintenek annak! Nagy költők születéséhez megfelelő közönség kell! ( Walt Whitman, 1883)